mikrobiológiai vizsgálata azonban nem mindig végezhető el.

Minthogy azonban a pneumo-

nia lehetséges kórokozóinak nagy része penicillinre érzékeny, általában penicillinszármazék-
kal kezdik a kezelést. Naponta 2x400 ezer egység penicillin im. adása általában elegendő.
Ha a körülmények a naponta többszöri injekciót nem teszik lehetővé, napi 1 amp. Retar-
dillin adását rendeli el az orvos. Ha az állapot penicillinkezelésre nem változik, félszinteti-
kus penicillin adására kerül a sor (Sernicillin).
Minden esetben fontos a beteg kikérdezése esetleges allergiájáról. Penicillinallergia leg-
kisebb gyanúja esetén is mellőznünk kell valamennyi penicillinkészítményt, a félszintetiku-
sakat is. Az ápolónőnek a gyógyszer kiadása előtt meg kell bizonyosodnia arról, hogy a be-
teg penicillin érzékeny-e. Amennyiben a pneumonia a félszintetikus penicillinre sem reagál,
illetve penicillinallergiás a beteg, vagy már kezdetkor felmerült a penicillinrezisztens kóro-
kozó szerepe - széles spektrumú antibiotikum adása válik szükségessé. Az antibiotikum-ke-
zeléssel párhuzamosan, rossz keringés esetén cardiacumot is kap a beteg. Oxigénbelélegez-
tetésre is szükség lehet. Idős betegek könnyen dehidrálódnak, emiatt gyakori itatásukról
nem szabad elfelejtkezni még akkor sem, ha a beteg szomjúságérzetévei ezt nem jelzi. Né-
ha már olyan állapotban vannak a betegek, hogy a folyadékpótlás csak parenterális lehet. A
megfelelő ápolás nagyon fontos a pneumoniás betegnek. A betegeket lehetőleg kis, jól ki-
szellőztetett kórterembe fektetjúk. A fekvő helyzetet a beteg tetszésére bízzuk azzal, hogy
helyzetét többször változtassa. A betegek nagy része elesett, izzadt, bőre sérulékeny. Ilyenkor
könnyen felfekvés {decubitus) keletkezhet, főleg idős betegeknél. Az izzadt beteg fehérne-
műjét gyakran kell cserélni. Látszólag enyhe lefolyású betegségnél is számolni kell a kerin-
gés túlterheléséveI. Ezért figyeljük a beteg pulzusát, légzését, vérnyomását, mert bármikor
sokkos állapot alakulhat ki. Ennek idejében történő felismerése az ápolónő feladata.
Magas láz esetén eszméletzavar, delírium alakulhat ki. Az ilyen beteget gyakran nehéz
ágyban tartani. Ezért nyugtatásukról, lázcsillapításukról az orvosi előírásnak megfelelően
gondoskodni kell. Az elesett, lázas állapotban levő beteget etetni kell, később csak segédke-
zünk etetéseben. Étrendje kezdetben folyékony, pépes, vitaminokban dús legyen, később
könnyű vegyes lehet. Gondoskodni kell a bőséges folyadékbevitelről.
Pneumoniás beteget lehetőleg ne fektessünk diabéteszes vagy idősebb betegek közé,
mert azok is könnyen megbetegedhetnek.

KRÓNIKUS RESTRIKTív TÜDŐBETEGSÉGEK

TUBERKULÓZIS (GÜMŐKÓR)

Fertőző betegség, melyet a Mycobacteriumok különböző típusai okoznak. A baktérium je-

lenléte a szervezetet a betegségre jellemző sarjadzásos gyulladásra kényszeríti, melynek ele-
mi jelenségét tuberculurnnak (gümőnek) nevezzük (innen a betegség neve). A gümő kép-
zésében részt vevő sejtek milyensége, a jelen levő exsudatum mennyisége és a gümő sorsa

- 50-
a baktérium támadó- (szaporodó-) képességének és a szervezet ellenálló képességének a vi-
szonyától függ. Az elemi gümő mikroszkopikus méretű, de néhány hét alatt látható (köles-
nyi) méretűre növekszik. Közepe sajátosan elhal. A gümő további sorsa: kedvező esetben
kötőszövetes heggel gyógyul, esetleg el is meszesedik, máskor tovább növekszik (a szom-
szédos gümők összeolvadásával is) borsónyira, zőlddiónyira. Másik kedvezőtlen lehetőség: a
gümő szétesik, s a belőle kikerülő kórokozó újabb fertőzésre képes. Bármi legyen is a gü-
mő sorsa, a megbetegített szerv szövetét pusztítja, hiszen gyógyulása után is a szerv műkö-
dése szempontjából értéktelen kötőszövet (heg) marad vissza.
Az emberi betegségben szerzett megfigyelések és állatkísérletek bizonyítják, hogy a szer-
vezet szöveti és általános reakciói jelentősen függenek attól, hogy először vagy másodszor
(ill. többedszer) éri a fertőzés a szervezetet, ill. mennyi idő telt el a fertőzés kezdete óta. Az
is bizonyítást nyert, hogy a szervezet megváltozott viselkedése (allergia) túlérzékenység
(hyperergia) vagy csökkent érzékenység (anergia) típusú lehet. A túlérzékeny szervezet in-
kább exsudatumképződéssel reagál. Az anergiás szervezetben pedig szinte akadálytalanul sza-
porodnak a kórokozók. A körülöttük levő szövet elhal. A legkedvezőbb változás a szerve-
zet védetté válása a kórokozóval szemben. Olyan jellegű védettségre, mint pL ami a mor-
billivel szemben kialakul, azaz a betegség egyszeri kiállása teljes védettséget jelentene, a tbc
esetében nem számíthatunk. Az egyszer tbc-ben megbetegedett ember a kórfolyamat meg-
nyugvása után is veszélyeztetettnek tekintendő: a kórokozó nem pusztul el teljesen a szer-
vezetében, és alkalmas körülmények között ismét friss betegséget okozhat.
Az oly fontos immunológiai állapot felmérésére a tuberkulinpróbát használjuk, mely hu-
mán tbc-bacilus leves tenyészetének szűrletével végzett bőrpróba.
Leggyakrabban Mantoux szerint alkalmazzuk 0,1 ml-t ic. befecskendezve, 48 óra múl-
va leolvasva, a pozitivitást a bőrpír nagysága és beszűrődés jelzi.
A Mycobacterium tuberculosis bármely szervben, szövetféleségben (vese, csont, ízület,
mellékvese) megtelepedhet, leggyakoribb mégis a tüdőben (ezért tárgyaljuk itt, a légzőszer-
vi betegségek fejezetében). E kórokozónak sok patogén típusa ismeretes. Emberre a humán
és a szarvasmarhákat megbetegítő bovin típus a legveszélyesebb. Az emberi betegségeket
ezek okozzák. A kórokozó biológiai sajátosságai (nagy ellenálló képessége akiszáradással
szemben, pl. beszáradt köpetben hónapokig fertőzőképes maradhat, ugyanennyi ideig
szennyvízben is megőrzi virulenciáját) elősegítik terjedését. A kórokozó kimutatásának
legbiztosabb módszerei: tenyésztés táptalajon (4-6 hét) és állatoltás.
A fertőzés forrása: a beteg ember és a beteg szarvasmarha.
A fertőzés módja: közvetlen cseppfertőzés, beszáradt köpet révén vagy laboratóriumi
körülmények között (fertőzött váladékok) , a beteg szarvasmarha teje, ill. a belőle készült tej-
termékek útján,
A megbetegedést elősegítő körülmények: rossz szociális helyzet (a környezeti, személyi
higiéné hiánya), elégtelen táplálkozás, betegség, amely rontja a szervezet védekezőképessé-
gét, pL AIDS, morbilli, pertussis, diabetes mellitus, alkoholizmus, silicosis. Csecsemők, fia-
talok és időskorúak fogékonyabbak a betegségre.

- 51
 Magyarországon a tüdőgondozók hatékony működésének eredményeképpen évtizede-
kig mondhatni, ritkaságszámba ment, ha egy betegnél tuberculosis derült ki. Az utóbbi év-
tizedekben ismét megemelkedett a betegek száma (rossz életkörülmények, elhanyagolt kőr-
nyezet, s az, hogy a tüdőgondozóban való megjelenés nem kötelező. Világszerte tapasztal-
ható a tuberkulotikus betegek számának növekedése, mivel az AIDS egyik fő szövődmé-
nye. Komolyan kell venni a tüdőszűrést, nem szabad elhanyagolni. A tüdőszűrés ingyenes.
A tüdőgondozóban beutaló nélkül fogadják a jelentkezőket. Több tüdőgondozó még érte-
sítést is küld a területén élő embereknek. Az ápolónő feladata is, hogy környezetében fel-
hívja a figyelmet eme tényekre, és biztassa őket a vizsgálatra.
A tuberkulózisos kórképet pulmonális (tüdőbeli) és extrapulmonális (tüdőn kívüli) kór-
képekre osztjuk fel.

TÜDŐTUBERKULÓZIS

A tüdőben megtelepedő baktérium a mikroszkopikus kicsinységű, röntgenvizsgálattal még

ki sem mutatható gócról a tüdők szinte teljes elpusztításáig sokféle kórképet okoz. Ponto-
sabban: a kórokozó és a szervezet kölcsönhatására sokféle kórkép jöhet létre. A kórokozó
részéről meghatározó a szervezetbe jutott baktériumok tömege és életképessége. A szerve-
zet részéről fontos az immunológiai állapot. Az immunológiai állapot - mint említettük -
döntően attól függ, hogy első (primer) fertőzésről vagy ismételtről van-e szó. Az ismétlődő
fertőzéskor a szervezet más, megváltozott módon (allergia) áll szemben a kórokozóval, más-
ként reagál jelenlétére (postprimer kórképek) . A tuberkulózis ezen felosztása az extrapul-
monális kórformákra is vonatkozik.

Primer gümőkór

A tüdő primer gümőkórja régebben a fiatal korúak jellegzetes betegsége, de ma már gyak-
ran idősebbeken is látjuk. Röntgenképen típusos formájában kerek tüdőbeli gócból, innen
a tüdőkapuhoz vezető nyirokutak kötegéből és a tüdőkapu megnagyobbodott nyirokcso-
móiból áll (primer komplexus).
A kórlefolyás több irányt vehet:

1. A primer komplexus meggyógyul (rendszerint elmeszesedik).

2. A tüdőbeli góc vagy a hilusi nyirokcsomó terjed, növekszik és
a) a továbbiakban gyógyul;
b) elsajtosodik, szétesik, a hörgőn, nyirokutakon vagy a véráramon keresztül "szó-
ródik" (a virulens baktériumok a szervezet vagy a tüdő más részébe kerülnek és
újabb gócot okoznak).

-- 52 -
Panaszok és tünetek. A primer fertőzés annyira észrevétlen lehet, hogy a betegek tőbbségé-
nél már csak egy későbbi röntgenvizsgálat kapcsán észlelik a lezajlott fertőzés nyomát. Ma-
ga a heveny betegség levertséggel, fáradékonysággal, néhány hetes hőemelkedéssel "egysze-
rű" légúti hurutként zajlott le. A tüdőkapu nyirokcsomóinak megnagyobbodása makacs kő-
högést okozhat. Ha az elsajtosodó nyirokcsomó a hörgő falát is elpusztítva betör a hörgő-
be, a lebenyes tüdőgyulladásra hasonlító kórkép jön létre. A felsorolt esetek mindegyike
magas lázzal, elesettséggel járva könnyen hírt ad magáról.

Postprimer tuberkulózis

A postprimer kórképek közül a legfélelmetesebb a haematogen szóródássallétrejött miliáris

tuberkulózis (milium = köles, kölesgümőkór; kórbonctani képében a köles nagyságú gü-
mők uralkodnak). Ezekkel a gümőkkel a véráram mindkét tüdőt (de az egész szervezetet is)
teleszórja jelentős légzőfelület-csökkenést okozva.
Panaszok és tünetek. Nagyfokú elesettség, izzadékonyság (különösen az éjszakai izzadá-
sokjellemzőek), magas, continua vagy szeptikus jellegű tartós láz, cyanosis, dyspnoe. Ha az
agyhártyák vagy a hashártya is érintett, a meningitis vagy peritonitis tünetei dominálnak.
Kimenetel. Az antituberkulotikumok megjelenése előtt biztosan halálos volt. Ma már a
hatásos megelőzés miatt is rendkívül ritka, és gyógyítható.

Felnőttkori idült tüdőtuberkulózis

Okai között egyaránt szerepel az elsődleges fertőzés megnyugodottnak hitt gócainak fellob-
banása vagy újabb fertőződés.
Egyik jellemző, inkább fiatalkori formája a valamelyik felső lebenyben megjelenő "ko-
rai infiltratum" . A korai beszűrődés sorsa hasonló lehet az elemi gümőéhez. Gyógyul (heg-
szövet), vagy továbbterjed a környezetére, a véráram útján szóródik, szétesik és üreg (ka-
verna) keletkezik.
A felnőttkori krónikus tűdő-tbc fejlődésének, előrehaladásának ütemét is a szervezet im-
munológiai állapota, reakcióképessége határozza meg, így az évek folyamán a gyorsabban
előrelépő exsudativ (hevenyebb) vagy a lassabban fejlődő proliferativ, szövetszaporodással
járó formák kerülnek előtérbe. A lényeg azonban ugyanaz: az egyszer birtokba vett tűdő-
szövet többé nem lesz működőképes. Az egymást váltó betegségszakaszok (fellángolások és
megnyugvás ok, hegesedéssel) végül is roncslebenyt, roncstüdőt eredményeznek (kőtősző-
vetes hegnyalábok között kavernák, kevés, működésben zavart ép tüdőszövettel, megvasta-
godott, zsugorodó pleurával). A mellhártya- és a tüdőhegszövet zsugorodása eltorzítja (de-
formálja) a hörgőket, megtöretéseket és hörgőtágulatot hoz létre, és zsugorírja a mellkast is.
Panaszok és tünetek.
Az erőnlét, a kedélyállapot és az étvágy romlása még azokban az esetekben is megtalál-
ható, amelyek - a primer komplexus kórképéhez hasonlóan - igen tünetszegények. A láz

- 53-
nagysága nem jellemző, de a folyamat aktivitását mindenképpenjelzi, ha másképp nem, ma-
kacs hőemelkedésseI. Az éjszakai izzadás is figyelemfelkeltő.
A tüdő megbetegedésére utaló tünetek, jóllehet elvárhatók lennének, csak előrehaladt
betegségben láthatók. Teljes súlyosságukban pedig már csak a roncsolás stádiumában jelen-
nek meg. Eleinte a köhécselés, kevés köpetürítés, később a vérköpés (haemoptoe), majd
dyspnoe és cyanosis jelentkezik.
Vizsgálatok. A leggyorsabban jutunk a kórisméhez a röntgenvizsgálat segítségével.
A mellkas-átvilágítás a legegyszerűbb vizsgálat. Az új generációs CT-készülékekkel a göbök
és ezek meszesedése nyomon követhető. A pleura megbetegedése is pontosabban diagnosz-
tizálható.
A bakteriológiai vizsgálat pozitíveredménye bizonyító erejű "nyílt" tuberkulózis mel-
lett. Vizsgálatra köpetet, gégetampont, illetve gyomormosó folyadékot kell küldeni. A vizs-
gálati anyagot (külön köpet- és külön gégetampontartály létezik) a területileg illetékes tbc
tenyésztési centrumba vagy az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet diagnoszti-
kai laboratóriumába kell küldeni. Az eredmény 4-6 hét múlva várható.
Kimutatható a Koch-bacilus direkt eljárással is: a vizsgálat előnye gyorsasága, de kevés-
bé megbízható, mint a tenyésztés. A köpet, ill. a váladék direkt Koch-bacilus-vizsgálatát a
legtöbb kórházi, ill. rendelő intézeti laboratórium el tudja végezni.

A tuberkulózis gyógyítása

A tbc gyógyítása, csakúgy, mint korai felfedezése (a lakosság szűrővizsgálata), gondozása és

a rehabilitációs tevékenység az Országos Tüdőgondozó Intézet, ill. állomásainak és gyógy-
intézeteinek a feladata. Ezen intézet orvosai döntik el, hogy a tbc-s vagy arra gyanús beteg
intézetbe (kórházba, szanatóriumba) kerül-e vagy járóbetegként kezelik. A járóbetegek
gyógyszerüket is a területileg illetékes gondozóintézettől kapják.
A gyógyítás antibakteriális, általános tüneti és sebészeti kezelésből áll. A gyógyszeres ke-
zelés megkezdése előtt laboratóriumi vizsgálattal a májfunkciókat ellenőrizni kell, Strep-
tomycin adása esetén legyen audiológiai vizsgálat, ethambutollal való kezelés előtt komplett
szemészeti vizsgálat szükséges (színlátás, látótér, látásélesség).
Antibakteriális kezelés. A választott szert, alkalmazása módját és időtartamát döntően be-
folyásolják a Koch-bacilus és a betegség sajátságai. A baktérium lassú osztódása, a gümők
rossz vérellátása a hosszú (hónapokig tartó) adagolást követeli meg. Az antibakteriális sze-
rekkel szemben hamarosan kialakuló rezisztencia hatásos szerek kombinálását, váltását indo-
kolja. Alapelv, hogy a rezisztens kórokozók miatt legalább 2 olyan gyógyszert rendel az or-
vos, melyre a kórokozó valószínűleg érzékeny.
A leggyakrabban használt gyógyszerek hatásossági sorrendben: isoniazid (lsonicid [INH]
tabI.) 5 mg testtömeg kg-onként/nap, Rifampicin nevű antibiotikum (Rifamed tbl.), és
Pyrazinamid tabI. (PZA). Ha a rezisztencia valószínűsége nagy, Streomycin inj.-val, vagy
ethambutollal (Sural tbl.) egészül ki a terápia.

- 54-