Bronzkór (Addison-kór) 231

A mellékvesevelő betegségei 232

Pheochromocytoma 232
A mellékpajzsmirigy betegségei 232
A mellékpajzsmirigy fokozott működése (Hyperparathyreosis) 233
A mellékpajzsmirigy csökkent működése
(Hypoparathyreoidismus) 233
A hypophysis-hypothalamus rendszer betegségei 234
Diabetes insipidus 234
A hypophysis hyperfunkciós betegségei 235
Óriásnövés (gigantizmus) 235
Acromegalia 235
Cushing-kór 235
A hypophysis hypofunkciós betegségei 236
Hypophyser törpeség (nanizmus) 236
Simmonds-kór, Sheehan-szindrórna 236

Az anyagcsere betegségei 237

Cukorbetegség (diabetes mellitus) 239

A cukorbetegség tünetei 241
A cukorbetegség szövődményei 242
A diabetes diagnózisa 242
A diabeteses beteg kezelése, ápolása 244
Az I. típusú diabéteszes betegek inzulinkezelése 247
A II. típusú diabetes gyógyszeres kezelése 251
A diabeteses kóma és kezelése 252
Hypoglykaemia 254
Diabetes és terhesség 254
Általános ápolási teendők diabetesben 255
A diabetes megelőzése, a beteg gondozása 255
A zsíranyagcsere zavarai 256
A húgysavanyagcsere zavara 258
Köszvény 258
Az energiaforgalom zavara 260
Elhízás (obesitas) 260
Kóros soványság 261
Hiánybetegségek 261

-- 15 --
A mozgás szervek betegségei 263

A mozgásszervek felépítése, működése 263

Az izületek gyulladásos betegségei 265
Arthritis gonococcica 265
Arthritis tuberculosa 265
Polyarthritis rheumatica acuta 266
Reumatoid artritis (polyarthritis chronica progressiva, PCP) 266
Spondylarthrosis ankylopoetica (Bechterew-kór) 268
Az ízűletek degeneratív betegségei (Arthrosisok, osteoarthrosis) 268
Nem izületi rheumatizmus 269
Alagútszindrómák 269
Discopathia, isiászszindróma 269
HIV-fertőzés és az AIDS 270

Neurológiai és pszichiátriai megbetegedések 273

Neurológia 274
Ápolási feladatok az ideggyógyászati osztályon 274
Betegfelvétel 274
Akut állapotok ellátása 274
Idült betegek ápolása 274
A betegvizsgálattal kapcsolatos feladatok 275
Vizsgálati módszerek a neurológiában 275
Röntgenvizsgálatok 275
Myelographia 276
Angiographia 276
Computertomografia (CT) 276
Mágneses rezonancia vizsgálat (MR) 277
Agyi szcintigráfia 277
Pozitronemissziós tomográfia (PET) 278
Ultrahangvizsgálat 278
EEG-vizsgálat 278
ENG- és EMG-vizsgálatok 279
A liquor vizsgálata 279
Az idegrendszer anatómiájának és élettanának rövid áttekintése 280
Fontosabb betegségcsoportok a neurológia tárgyköréből 284
Daganatok 284
Agydaganatok 284
A gerincvelő és a gerinc daganatai 285
Gyulladásos betegségek 288
Meningitis 288

- 16-
 Encephalitis 288
Herpes simplex encephalitis 289
Kullancsencephalitis 289
Neurolues 289
Abscessus cerebri 290
Myelitis 290
Lyme-kór 290
Guillain-Barré-syndroma (polyganglioradiculitis) 291
Sclerosis multiplex 292
Myasthenia gravis 293
Parkinson-syndroma 294
Epilepsia 295
Traumás idegrendszeri sérülések 299
Traumás agysérülés 299
A gerincvelő sérülése 300
Fejfájások differenciáldiagnosztikája 301
Cerebrovascularis kórképek 303
Psychiatria 308
Szorongásos zavarok (neurosis) 308
GAD - generalizált szorongásos zavar 309
Pániksyndroma 310
Fó biás tünetcsoport 310
Térrel kapcsolatos fóbiák vagy agorafóbia 310
Szociális fóbiák 310
Izolált félelmek 310
Kényszerneurosis 311
Posttraumás stresszzavar 311
Psychosisok 312
Schizophrenia és paranoid kórképek 312
Schizoaffectiv zavarok 314
Hangulatzavarok 314
Személyiségzavarok 316
Gerontopsychiatria 316

AlI., bővitett kiadáshoz használt irodalom: 320

A Neurológiai és pszichiátriai megbetegedések fejezethez
használt irodalom: 320

Tárgymutató 321

-- 17 --
 BEVEZETÉS

A belgyógyász tevékenységének célja - mint minden orvosi tevékenységé - a beteg ember

egészségének helyreállítása és panaszainak megszüntetése. Ehhez, minthogy az egész ember
és nem csupán egy szerv betegségéről van szó, az egész embert kell alaposan megismerni.
E megismerésben legalább akkora szerepe van az ápolónőnek, mint az orvosnak. Az ápolónő
több időt tölt a beteg mellett, mint az orvos - személyiségének megismerésére tehát sokkal
több lehetősége van. A beteg alapos megismerésére néhány perces beszélgetés nem alkal-
mas. Az ápolónőnek - annak ellenére, hogy teendővel bőven el van látva - úgy kell beteg-
ével foglalkoznia, mintha egyetlen betege volna. Az ápolónőnek ilyenkor semmi más prob-
lémája nem lehet, és ezt a betegnek is éreznie kell. A beteg ugyanis nem csupán gyógyulást
keres, hanem emberséget, figyelmet, megértést, segítőkészséget, odaadást. Gyógyulás csak
akkor várható, ha a beteg bizalma, gyógyulni akarása, valamint az ápolónő és az orvos szak-
mai képessége és segíteni akarása találkozik.
Nemcsak a beteg személyiségének változásait, pszichés állapotát figyelheti meg az ápo-
lónő, hanem sokszor a jellemző tünetek változásait is ő észleli először. Ezért van szükség ar-
ra, hogy jól ismerje az egyes betegségek jellemző, fő tüneteit. A tünetek értékelése, a diag-
nózis felállítása természetesen nem az ő feladata, de megfigyeléseit az orvossal közölve a diag-
nózis felállításában az orvos segítségére van. A diagnózis sokszor az ápolónő lelkiismeretes,
pontos munkájától függ. Hanyag, pontatlan munkájuk pedig félrevezető lehet, sőt a beteg
életét veszélyeztetheti. Az általános, legalapvetőbb vizsgálatokat, sőt nemegyszer a bonyo-
lultakat is az ápolónő, asszisztens végzi. A hőmérséklet, testtömeg, vérnyomás, a beteg vá-
ladékának vizsgálata és regisztrálása az ő feladata. Ha az ápolónő vagy asszisztens a betegség
felismerését elősegítő alapvető vizsgálatokat helytelenül vagy nem kellő lelkiismerettel vég-
zi, igen sok esetben hátráltatja. vagy egyenesen lehetetlenné teszi a betegség felismerését,
kellő időben való kezelését, és ezzel súlyos katasztrófát idéz elő.
Az ápolónő tevékenységében az ismereteken, tapasztalatokon, pontos munkavégzés en
kívül nagy jelentősége van határozottságának, tapintatának, szerénységének, empátiás képes-
ségének, de még ruházat ának is. Gyakran van szükség a beteg személyiségéhez való alkal-
mazkodásra is. Mindezen tulajdonságok birtokában lehetőség van e nehéz, de szép élethi-
vatás betöltésére.

- 19-