A hbor mvszete

Mrlegels
Hbor orszg legfontosabb gye. let alapja!
t tnyez!b!l ll "ssze# t$ g$ f"l%$ ha%vezr$ reg&la.
't# a np s az &ral(o%) teljes egyetrtse.
g# az vsza(o( vltozsa
*"l%# terep v+szony+na( vltozsa
Ha%vezr# b"l,sessg$ btorsg!
-eg&la# szervezs$ szablyozs!
.z(sges az +smeret( a gy!zelemhez. /ze( mrlegels fontos a har, el!tt! 0gyanezt a
mrlegelst lehet al(almazn+ az let ms terlete+n +s!
1salssal (ell el!ny"(re szert tenn+! M+n%+g gyengne( (ell m&tat(ozn+$ anna( ellenre hogy
er!s vagy$ +lletve a sajt el!ny"(et (ell j)l (+hasznln+ az ellenfl ellen$ +lletve ott (ell tma%n+
ahol a leg(evsb vrja!
Alaposan t (ell gon%oln+ a ,sat(at. 2ervezn+ (ell. Anna( h+nya a b+ztos veresget jelent+.
Ha%v+sels
A f!vrost)l messze t"rtn! hosszan elnyl) hbor rossz. 3+mer4t+ az orszg gaz%asgt$
+lletve a (aton( har,+ (e%vt +s. /z bels! elge%etlensget$ lza%so(at ere%mnyezhet. /zrt
,lszer az lelmet az ellensgt!l zs(mnyoln+. 5gy sajt orszg&n( sem szegnye%+( el$ nem
leszne( elge%etlen la(oso(. A ha%+ felszerelst +s j) elvenn+ az ellensgt!l. 6yarap4that) vele
sajt er!n(.
A 2ma%s Megtervezse
A legjobb psgben meghagyn+ az ellensg#
*!vrost
.eregt
*oglyo(at
2bora+t
7
/ze(et elp&szt4tan+ ,sa( a mso%+( legjobb op,+)! Az a legjobb ha%vezr a(+ har, nl(l nyer
,satt 4gy meg)vja sajt java+t +s! A legjobb ha%vezr a(+ az ellensg terve+re mr ,sapst. 8)
ha%v. A(+ anna( sz"vetsge+t zavarja meg. 3evsb j) ha%v. a(+ tnyleges har,ba bo,st(oz+(
s a legrosszabb a(+ ostromhoz lt ez hossz +%e+g elhz)%+(
A j) ha%vezr az llam p+llre! A hadv. rossz ha#
/r!ltet+ az el!re$ vagy v+ssza von&lst$ anna( ellenre hogy a sereg (ptelen r.
Ha ,+v+l gy(nt pr)blja (ezeln+ a ha%sereg +gazgatst.
Ha a t+szte(et ("zh+vatalno(o((nt (ezel+.
A j hadv. a(+ gy!zhet az#
rt+ h. m+(or lehet har,oln+ s m+(or nem.
2&% al(almazn+ nagy s (+s ltszm sereget +s.
3"z"s ,lra hangolja az egsz sereget.
Megtesz+ a sz(sges el!(szlete(et.
Ha az &ral(o%) nem a(a%lyozza.
A j) ha%v. mrlegel+ az er!v+szonyo(at. 2&%ja hogy m+(or (ell ("rbevenn+$ megtma%n+$
megosztan+$ az ellensget. 9agy v+sszavon&ln+ el!le.
Ha a ha%v. +smer+ az ellensget s "nmagt +s$ a((or soha nem (erlhet bajba!
3atona+ /lhelyez(e%s
Mag&n(at legy!zhetetlenn (ell tenn+$ s vrn+ (ell hogy az ellensg m+(or legy!zhet!. /((or
(ell tma%n+.
A(+ +gazn rt a har,hoz az nem tn+( (+ h4rnvvel$ vagy btorsg&((al$ m+vel ("nnyszerrel
gy!zne(. 6y!zelm( h+b(t)l mentes. Ha ez m+n%+g +gy van$ m+n%+g gy!zn+ fogna(.
A h+btlan ha%v. olyan helyen helyez(e%+( el ahol nem lehet legy!zn+$ %e ahonnan legy!zhet+
az ellensget$ ha esly ny4l+( r.
2eht a gy!ze%elmes ha%v. a gy!zelem felttele+t val)s4tja meg a har, el!tt. A rossz ha%v.
pe%+g el!sz"r har,ol$ s ,sa( &tna (eres+ a gy!zelmet.
Ha%szat+ /r!
A gy!zelem elrse r%e(ben formabont) ta(t+(t (ell al(almazn+. Az a(+ erre (pes$
hatrtalan$ (orltlan er!vel ren%el(ez+(. A formabont) s a hagyomnyos ha%szat+ er!
vgtelen m)%on (omb+nlhat)$ (+mer4thetetlen.
A j) ha%v. ereje vgzetes$ teme pe%+g pontos. /l!ny"(et (+ltsba helyezve ,salogatja az
ellensget$ s lesb!l tma% r. 5gy teremt :az ellensg rszr!l;#
-en%b!l f"lfor%&lst
/r!b!l gyengesget
<torsgb)l gyvasgot
A gy!zelem megval)s4tshoz nem b4z+( a j) ha%v. sen(+ msban$ gy al(almazza a ha%szat+
er!t.
A(+ j)l al(almazza a ha%szat+ er!t$ anna( a har, gy fog g"r%ln+ m+nt egy magasr)l
alg"r%l! g"mb"ly sz+(la.
/r!s s gyenge ponto(
A(+ els!ne( r(ez+( a ,satamez!re az fr+ss lesz. A(+ a mso%+( az fra%t$ mert egyb!l
har,oln+a (ell.
A b"l,s ha%v. r(nyszer4t+ a(aratt az ellensgre$ %e nem tr+ hogy az az "vt r(nyszer4tse.
/zt gy tehet+ hogy (+hasznlja a lehet!sge(et. s (ro(at o(oz az ellensgne(#
Ha az ellensg megp+hen$ megzavarhat).
Ha van elg lelme$ (+heztethet!.
Ha ,sen%ben tboroz+($ felr+aszthat).
Azo(on a ponto(on (ell feltnn+ am+(et az ellensg m+n%en(ppen megv%. Azonban ott (ell
tma%n+$ ahol nem szm4t tma%sra. A ha%v. s+(eresen tma%$ ha ,sa( v%etlen helye(et
tma%$ +ll. b+ztos lehet v%elmben$ ha ,sa( nehezen bevehet! poz4,+)(at tart.
Meg (ell zavarn+ az ellenfelet. =e t&%ja m+t (ellene tma%n+a$ +lletve hogy hol (ell tma%sra
szm4tan+a. A ravaszsg$ s a t+to(tarts (ett!ssge vezethet a legy!zhetetlensghez.
A har, (+(nyszer4thet!$ +ll. el(erlhet!. Ha olyan helyet tma% a ha%v. am+t az ellenf.
M+n%enron megv%$ a((. 1satba (nyszer4thet!. Ha vratlan a(a%lyt g"r%4tn( el$ a((.
Mega(a%lyozhat) a har,.
.ajt seregn(et egy mozg) testt ala(4tva$ az ellensg ere+t megosztva gy!zhet a j) ha%v.
A har, helyne( +smerete lehet!v tesz+ az el!re tervezst$ a (szlst! Ha ez nem +smert$
a((or nem lehet el!re tervezn+.
Ha az ellensget megzavarj&($ rea(,+)jb)l tan&lhat&n(. Hogy hogyan ,sele(sz+($ vagy
hogyan nem ,sele(sz+(. >nnen meg+smerhet!e( a sebezhet! pontja+.
Az ellensg seregt hasonl4ts&( "ssze a m+n((el. M+ben er!sebb nl&n(!
2a(t+(a+ %"ntse+t a j) ha%v. t+to(ban tartja. s nem +smtel+ azo(at$ mg ha gy!zelemre +s
seg4tett( mr. Hagyn+ (ell hogy a vgtelen ("rlmnye( ala(4ts( azt. A ta(t+(a (+%olgozsa
ellensg$ +ll. ("rlmny fgg!! /z fontos! A felttele( soha sem llan%)a(.
Man!vere(
A ta(t+(a+ man!vere( a legnehezebbe(. A g"rbb!l egyenest$ a htrnyb)l el!nyt (ell t&%n+a
(ov,soln+a a j) ha%vezrne(. A (pzetlen sereggel val) man!verezs nagyon veszlyes!
A s+(eres man!ver r%e(ben so(szor fel (ell l%ozn+ a mlht$ a felszerelst. Hogy +%!ben
o%arj ahova msz. Ha p+hen! nl(l$ jjel nappal meneteltet+ a ha%v. a (aton+t$ a((or &gyan
gyorsan ,lt r$ %e vesztesge(et fog szenve%n+.
A j) ha%v. nem ("t egyezmnye(et$ am4g nem t&%ja m+( a ms+( szn%(a+.
A terep megfelel! +smerete r%e(ben (ellene( helybel+ vezet!( +s a seregbe.
2ma%sban a ha%v. legyen gyors$ sar,olsban p&szt4t). A ("rlmnye( alapjn osz% meg$
vagy (on,entrl% er!%. .z4nlelssel lehet s+(ere(et elrn+! A megh)%4tott terletet ossza% fel$
hogy alaposan (+foszthass( (aton+%.
A har,mez!n hasznlj %obo(at$ gongo(at. A (+mon%ott sz) nem hat(ony. /ze((el a (aton(
f+gyelmt egy pontra lehet tereln+. 5gy egyetlen embert"megg olva% a sereg. A btra( nem
(l"na(,+)zna($ a gyv( nem f&tna( el. A (aton( lel(ese%se reggel a leger!sebb. Az
ellensg hang&latna( tan&lmnyozsa (&l,sfontossg. A((or (ell tma%n+ m+(or anna(
har,+ (e%ve meg,sappant.
=e tma%j&n( ren%ezett$ ny&go%t j)l tpllt ellensget. ?omb aljr)l %omb tetejre se
tma%j&n(!
A mene(l! ellensget ne tma%j&($ hagy&n( &tat ne(+ a mene(lsre. Mert a (tsgbeess j
er!t a%hat ne(+.
3+len, 9ltozs
=e#
2borozz nehezen jrhat) helyen
0ta( tall(ozsnl
/lzrt terleten ne vesztegelj (sz4ts (l"n tervet arra az eshet!sgre ha elzrt helyre
(erlnl.
<+zonyos &ta(at nem szaba% ("vetn+$ olyan serege( amelye(et nem szaba% megtma%n+$
olyan vroso( melye(et nem szaba% ostromoln+$ olyan terlete( ahol nem szaba% har,oln+$ +ll.
olyan &ral(o%)+ paran,so( am+(et nem szaba% vgrehajtan+.
Az eze(b!l szrmaz) el!ny"( megrtse nl(l nem lehet (+hasznln+ a terep nyjtotta
el!ny"(et.
A megfontolso((or m+n%+g (al(&llj&( be a (pbe az el!ny"(et$ s a htrnyo(at +s. 5gy nem
rhet vratlan helyzet.
A hborban soha ne hagyat(ozz&n( arra hogy az ellensg gysem fog megr(ezn+$ az
gysem tma% meg m+n(et$ m+n%+g legyn( fel(szlte(. Hozz&( olyan helyzetbe ahonnan
mr nem t&% tma%n+!
Ha a ha%v.#
<+ztosra vesz+ a hallt$ a((or ,sa(&gyan meg"lhet+(!
Ha m+n%enron ln+ a(ar$ a((or fogsgba j&that!
Ha ("nnyen %hbe g&r&l$ a((or megsrthet+(!
Ha tl (nyes t+sztsgre$ a((or megszgyen4thet+(!
Ha tlsgosan szeret+ az embere(et$ azo( gon%ot o(ozhatna( ne(+.
A 9on&l) Ha%sereg
A hegye(en gyorsan (eljn( t$ s mara%j&n( a v"lgye(ben. Magas hegyen a nap fel
for%&lva verj tbort$ %e ,satt ott ne vllalj.
A foly)n gyorsan (elj t. Az ellensget a foly)ban ne tma%% meg :t(els ("zben; vr% meg
+n(bb am4g tj&t az +nnens! partra! A foly)nl az ellensget ne vr% be!
Mo,sron val) t(else(et gyorsan t&%% le. Ha +tt (ell har,oln+$ legyen a ("zelbe v4v s f.
.4( terepen legyen b+ztos4tva mene(ls+ tvonal!
9+gyzz (aton+% egszsgre. /z a %+a%al fontos eleme!
Az ellensget ,salogass&( olyan terepre ahol nehezen har,ol.
=zzn( ("rl a boz)tos terepen$ magas fben$ ben!tt mlye%se( ("rl. /ze( ,sap%(at
rejthetne(. A felr"ppen! ma%ara($ meg&gr) llato( a t+t(on ("zele%! ellensget jelz+(!
Az ellensg v+sel(e%sb!l (+szrhet! hogy hogyan vle(e%+( a terepr!l. Ha tma%sra a(ar
b4rn+$ a((or abban b4z+( a terep ne(+ (e%vez! Azonban )vatosan (ell eljrn+$ mert a tl
("nnye( bevehet! ellensg$ ,sap%val +s (szlhet!
Az ellensg b(eajnlata+na( ne h+ggyn(! /z +s lehet ,sap%a.
Az ellenflen ("nnyen felfe%ezhet! az hezs$ a szomjazs$ a (+merltsg. A megfelel! jele(et
(ell f+gyeln+! @l. a ln%zsj&(ra tmasz(o%na( (+merlte(
Az a(+t v4zrt (l%ene( a maga szomjt oltja el!sz"r m+n% szomjaz+(
Az ellensg ("vetet (l%$ a(+ tge% %+,sr (+merlte( serege+$ el a(arja (erln+ az
".,sapst.
A (l"n"s v+sel(e%st m+n%+g meg (ell v+zsgln+! >ll. nem szaba% lebe,sln+ az ellensget.
A ha%v.hez mg nem ("t!%! (atont megbntetn+ azt ere%mnyez+ hogy enge%etlen lesz. A
mr ("t!%! (aton(at soha meg nem bntetn+ v+szont a ("t!%s er)z+)jt ere%mnyezhet+.
.z+goran$ %e +gazsgosan (ell bnn+ a (aton((al!
A ha%v. gyengesget m&tatva elvesz4thet+ serege f"l"tt+ +rny4tst.
A 2erep
Hat (l"nb"z! terep ltez+(# jrhat)$ ,sap%ba ejt!$ +%!t veszteget!$ sz( "svnyes$ hegyesA
v"lgyes$ az ellensgt! messz+re lev! terep.
8rhat)# brmely ol%alr)l ("nnyen ("zel4thet!. /l (ell foglaln+ a magaslato( napst"tte
ol%alt$ +ll. b+ztos4ts&( az &tnp)tls tvonalt.
1sap%ba ejt!# nehezen t&%&n( t!le elszaba%&ln+. 1sa( a((or van esly (+t"rn+ ha az ellensg
nem elg fel(szlt. 3ll. 3&%ar,ra vagy&n( 4tlve!
>%!t veszteget!# az els! lps megttele nem jelent el!nyt! =e t"rjn( el!re$ von&lj&n( v+ssza!
Bl%"ztess( mag&n(at$ az el!ny"sebb poz4,+) r%e(ben!
.z( "svnyes# ha te +rny4to% eze(et$ j)l v%% meg !(et. Ha az ellensg +rny4tja$ a((or ,sa(
a((or menjn( &tna ha gyenge v%elemmel v%+ eze(et!
HegyesAv"lgyes# ha els! vagy a terepen$ foglal% el a magaslato(at$ napfnyes rsze(et. Ha az
ellensg foglalta el a((or von&lj v+ssza.
/llensgt!l tvol# ha egyforma az er!t"($ a((or n+n,s rtelme ,satt (ez%emnyezn+$ mert
htrnnyal +n%&lsz.
/ze(et tan&lmnyozza a j) ha%v. A sereget hat ,saps rhet+$ am+ a ha%v. h+bjb)l
szrmazhat# mene(ls$ sztz+ll)%s$ "sszeomls$ sztmorzsol)%s$ szth&lls$ fejvesztett
mene(ls. /ze( m"g"tt az o(o(# ha a seregben elge%etlensg$ r!bel+ (l"nbsge( :t+szte(A
(aton( ("z"tt; vanna($ nem alaposan felmrt helyzete($ te(+ntly nl(l+ tborno($ rossz
ha%ren%be ll4tott sereg.
Ha a ha%v. :a(+ t+sztban van a hbor termszetvel; t&%ja hogy a har, b+ztos gy!zelemhez
vezet a((or har,oln+ (ell$ a(r az &ral(o%) paran,sa ellenre +s. Ha a ha%v. t&%j hogy a har,
b+zonyos veresget ere%mnyez$ a((or nem szaba% har,oln+. A(r az &ral(o%) paran,sa
ellenszeglve.
A (aton((al gy bn+( a j) ha%v. m+nt a szeretett gyere(e+vel. /((or ("vetn+ fogj(
m+n%enhova. 2e(+ntly nl(l azonban hasznlhatatlano( leszne(.
A j) ha%v. m+n%en esetben t+sztba (ell hogy legyen sajt$ s ellensge serege+ne( llapotval
ha b+ztosra a(ar menn+ a gy!zelemben. ?e a((or ha ez teljesl +s$ az +s ,sa( a gy!zelem fele
vezet! t felt jelent+. A terep +smerete +s ltfontossg! 2eht a(+ +smer+ magt$ az ellensget
s a terepet$ az lehet a teljes %+a%al!
A 3+len, 2erep
Meg (ell (l"nb"ztetn+ a ("nny$ nem meger!ltet!$ har, gerjeszt!$ ny4lt$ (&l,sfontossg
(omoly$ nehz$ s ("rbezrt$ s vgzetes terepe(et.
A sajt terep$ ("nny terep. >tt ne har,olj.
Az ellensg terepn nem mlyre hatolva har,oln+ nem meger!ltet!. >tt ne llj meg.
A m+n% (t sereg szmra el!ny"s terep har, gerjeszt!. >tt ne tma%j.
Ahol m+n% (t sereg szaba%on mozog$ az a ny4lt terep. =e ll% el az ellensg tjt.
Az a terep am+ hatssal van egy egsz b+ro%alomra$ (&l,sfontossg. >tt sz"vetsgese(et (ell
(eresn+.
Az ellensges terepen$ er!%4tmnye($ meger!s4tett vroso( vanna(. /z a (omoly terep. >tt
fosztogatn+ (ell$ pr%ln+.
2ermszet+ a(a%lyo((al tel+ terep az nehz terep! >tt menetelj$ ne llj meg.
Ahol nehz(es a v+sszavon&ls +s$ s so( az a(a%ly$ a (evs ellensg +s nagy (rt t&% o(ozn+!
/z a ("rbezrt terep. -szletes tervre van sz(sg.
A terep amely hala%(talan ,satra (nyszer+t$ az vgzetes terep! >tt (z%en+ (ell.
M+nl mlyebbre hatolsz az ellensg terletn$ annl nagyobb "sszetarts lesz (aton+% ("z"tt.
@r)bl% elrn+ hogy (aton+% ne fljene( a hallt)l! /((or megfesz4tett er!vel fogna(
har,oln+. Ha n+n,s mene(lsre lehet!sg$ megfeszlve fogna( har,oln+. Meg (ell t+ltan+ a
babon(at$ a j)slst! >rny4ts% serege% m+ntha egyetlen ember lenne$ ("nnye%n.
Az +lyen helyzetben$ a (aton( he( mara%na( :ellensges terletre hatolvaC; es(($
("tel(e( nl(l +s. Ha ,se(ly a behatols mrt(e$ a((or szt (ell ter4ten+e ,sapata+t. Ha
mly a behatols a((or "ssze (ell t"m"r4ten+e azo(at.
A j) ha%v. !rz+ t+t(a+t$ (pes t+sztje+t +s flrevezetn+. *olyton vltoztatja terve+t$ tbora+t. >gy
ellensge soha sem t&%hat semm+ b+ztosat. *elvltva (ell tma%n+$ s v%e(ezn+. s +smern+
(ell az ember+ termszet alapvet! t"rvnye+t. nem (ell m+n%enron sz"vetsgese( szerzsre
t"re(e%n+. A t+t(os terve( vgrehajtsa a f! ,l.
A j) ha%v. j&talma(at oszt. A(r sajt (orbb+ &tas4tst meg,folva!
A (aton(na( (+osztja a fela%atot$ m a nagyobb tervet elhalhatja. Ha j)l llna( a %olgo($ azt
("zl+$ ha rossz&l a((or arr)l hallgat.
Ha nagy a szmbel+ f"lnye az ellensgne($ megszerezve valam+t am+ szmra nagyon
(e%ves$ trgyalsra lehet (nyszer4ten+.

*"lgetses 2ma%s
t fajtja van#
ges% meg az embere(et.
ges% el a (szlete(et.
6yjts% f"l a trsze(ere(et.
6yjts f"l a ra(tra(at.
6yjts% f"l a ,sapato(at.
A tzzel val) tma%sna( meg van a maga +%eje. Az +%!ne( +s megfelel!ne( (ell lenn+e.
.zrazna($ s a hol%na( +s j) (ell lln+a$ hogy meg t&%% mon%an+ nem leszAe szeles nap.
Ha az ellensg tborban tz t (+$ nyomban tma%n+ (ell. Ha azonban serege ny&go%t mara%$
a((or ne tma%j. Ha lehet!sg ny4l+( f"lgetn+ az ellensg tbort ne habozz. 2zzel szembe
szlben soha ne tma%j! Az jsza(a+ szl hamar elll!
A ha%v. ne tma%jon szemlyes elge%etlensgb!l$ a((or se ha nem m&szly!
3me( Al(almazsa
Az el!ret&%s hozhatja el a gy!zelmet! /zt nem lehet az g llsb)l$ (l"nb"z! j)slso(b)l
megszerezn+. 1sa( az ellensg val)sgos llapotb)l! /zrt "t fajta (met (ell al(almazn&n(.
/gyttesen!
Helybl+ (m.
<els! (m.
Dtllt (m : (ett!s gyn"(;.
*ell%ozhat) (m.
A helybel+ (met a hely+ la(oso( ("zl foga%&n( f"l szolglat&n(ba.
A bels! (met az ellensg t+sztv+sel!+ ("zl foga%j&( fel!
Az tllt (met$ az ellensg (me+ ("zl foga%j&( fel.
A fell%ozhat) (me(et ham+s h4re((el lt&n( el. /zt$ hagyj&( hogy (+sz+vrogtass(.
Az l! (m pe%+g jelentssel tr v+ssza!
A (me((el val) bns folyamn$ t+sztn (ell ltn&n( hogy meg t&%j&( +tln+ az +nform,+)(
+gazsgt. /z a (+f+nom&ltsg!
*el (ell (&tatn+ a ("z"ttn( lev! ellensges (me(et. Dt +s ll4thatj&( !(et! rtes4tse+(
alapjn helybl+$ s bels! (me(re tehetn( szert. A t!l( nyert +nform,+) alapjn lehet
megt&%n+ hogy m+(or a legal(almasabb az +%!$ hogy fell%ozhat) (me(et (l%jn( az
ellensg ("z$ ham+s +nform,+)val. <!(ezen (ell bnn+ a (me((el!