Inbound 2387534746483672704

SAPIENTIA EMTE
TERMOTECHNIKA ÉS
HŐERŐGÉPEK
Szeminárium segédlet Mechatronika szakos hallgatók
részére
Pásztor Judit
2016-2017
Termotechnika és hőerőgépek
Szeminárium segédlet 2
Tartalom
Tartalom ..................................................................................................................................................3
ELŐSZÓ .................................................................................................................................................5
1. szeminárium: ÁLLAPOTJELZŐK MÉRÉSE. FOLYADÉKOK, SZILÁRD TESTEK
HŐTÁGULÁSA .....................................................................................................................................7
1.1. Állapotjelzők mérése ...................................................................................................................7
1.2. A tökéletes gáz, folyadékok, szilárd testek hőtágulása .............................................................14
2. Szeminárium: EGYSZERŰ FOLYAMATOK TÖKÉLETES GÁZOKKAL ..................................17
2.1. A tökéletes gáz állapotváltozásai ...............................................................................................17
2.2. Izotermikus állapotváltozás .......................................................................................................17
2.3. Izobár állapotváltozás ................................................................................................................18
2.4. Izochor állapotváltozás ..............................................................................................................18
2.5. Adiabatikus állapotváltozás .......................................................................................................19
2.6. Politropikus állapotváltozás .......................................................................................................19
3. szeminárium: I FŐTÉTEL. KÖRFOLYAMATOK..........................................................................24
3.1. I főtétel ......................................................................................................................................24
3.2. Körfolyamatok ..........................................................................................................................24
4.szeminárium: AZ IDEÁLIS ÉS A TECHNIKAI KOMPRESSZOR: A MECHANIKAI MUNKA
ÉS A HATÁSFOK KISZÁMÍTÁSA ...................................................................................................28
4.1. Az ideális kompresszor működése .............................................................................................29
4.2. A valódi kopresszor működése ..................................................................................................29
5. szeminárium: AZ OTTO-MOTOR ÉS A DIESEL-MOTOR HATÁSFOKÁNAK SZÁMÍTÁSA .33
5.1. Az Otto-motor működése ...........................................................................................................33
5.2. Otto-körfolyamat számítása .......................................................................................................34
5.3. Diesel-motor működése .............................................................................................................38
5.4. Diesel-körfolyamat számítása ....................................................................................................39
6. szeminárium: A FORDÍTOTT CARNOT CIKLUS ÉS A JOULE CIKLUS: A HATÁSOSSÁG
KISZÁMÍTÁSA ...................................................................................................................................44
Fordított körfolyamatok ....................................................................................................................44
7. szeminárium: HŐVEZETÉS .............................................................................................................48
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK .................................................................................................................49
MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................53
Mértékegységek ................................................................................................................................53
Külön névvel ellátott származtatott egységek...................................................................................54
A nyomás gyakoribb mértékegységei ...............................................................................................56

Mengyelejev táblázat ........................................................................................................................57
MŰSZAKI HŐTAN FOGALOMTÁR.................................................................................................58
FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................................68
ELŐSZÓ
A technika fizika. A technika görög-latin eredetű szó, azon módszerek, eljárások összessége,
rendszere, amelyek segítségével az ember a természet törvényeit a maga javára alkalmazni képes,
ugyanakkor mesterségbeli tudást, gyakorlatot, készséget is jelent.
A technika szorosan összefügg a fizika fejlődésével, kölcsönösen hatnak egymásra. A fizika az anyag
egyetemes mozgástörvényeivel foglalkozó tudomány, alaptudomány, mert megállapításait, vizsgálati
módszereit, készülékeit a többi tudomány is felhasználja.
Az anyag mérhető tulajdonságait fizikai mennyiségeknek nevezzük. Méréskor összehasonlítjuk a
fizikai mennyiséget egy ugyanolyan jellegű, egységül választott mennyiséggel, a mértékegységgel.
Mértékegységek fizikai mennyiségek egységéül választott mennyiségek, amelyek lehetővé teszik,
hogy a mérendő mennyiséget számszerűen fejezzük ki.
A legfontosabb fizikai mennyiségeket nemzetközi megállapodás rögzíti. A nemzetközi megállapodás
alapján bizonyos fizikai mennyiségek mértékegységeit önkényesen állapítják meg, ezek az
alapmértékegységek, a többi fizikai mennyiség mértékegységeit az alapmértékegységek
mértékegységeiből származtatják, ezek a származtatott mértékegységek. Aszerint, hogy milyen
mennyiségeket választanak alapul, és azok egységeit hogyan választják meg, különböző
mértékegység-rendszereket különböztetnek meg. Románia 1961 óta a Nemzetközi
Mértékegységrendszert (SI, Sistem International of Units) használja.
Nemzetközi Mértékegységrendszer alapegységei:
A hosszúság mértékegysége a méter, jele: m. A Nemzetközi Súly és Mérték hivatalban őrzött
platina-irídium ötvözetből készült nemzetközi méter-prototípuson, két vonás közötti távolság 0 C˚
hőmérsékleten. A méter annak az útnak a hossza, amelyet a fény vákuumban 1/299792458 másodperc
alatt tesz meg.
A tömeg mértékegysége a kilogramm, jele: kg. A kilogramm az 1889 évben, Párizsban tartott első
Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által elfogadott és e hivatalban őrzött platina-irídium
henger tömege.
Az idő mértékegysége a másodperc, jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két
hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9192631770 periódusának
időtartama.
A villamos áramerősség mértékegysége az amper, jele: A. Az amper olyan állandó villamos áram
erőssége, amely két végtelen hosszúságú, egyenes, párhuzamos, elhanyagolhatóan kis
körkeresztmetszetű, egymástól 1 m távolságra lévő vezetőben van, és e két vezető között 2*10-7
newton erőt hozna létre.
A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin, jele: K. A kelvin a víz hármaspontja
termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16 – szorosa.
Az anyagmennyiség mértékegysége a mól, jele: mol. A mól annak a rendszernek az
anyagmennyiség, amely annyi elemi részecskét tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kg szén-12-
ben, vagyis 6,023·1023 számú elemi egységet.
A fényerősség mértékegysége a kandela, jele: cd. A kandela olyan fényforrás erőssége, amely
540*1012 hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban
1/683 – ad watt/steradián.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer kiegészítő egységei:

A síkszög mértékegysége a radián, jele: rad. A radián az egységnyi sugarú kör egységnyi körívéhez
tartozó középponti síkszög.
A térszög mértékegysége a szteradián, jele: sr. A szteradián az egységnyi sugarú gömb egységnyi
területű gömbfelületrészéhez tartozó középponti térszög.
Megjegyzés: a kiegészítő egységek dimenziótlan egységek.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer származtatott egységei:

A Nemzetközi Mértékegységrendszer származtatott egységei az alapegységek és a kiegészítő
egységek szorzataként származtathatók (számíthatók):
q = ma · kgb· sc· Kd· Ae· molf · cdg · rad · sr.
Az egyenlőség jobb oldala a fizikai mennyiség dimenzióját, fizikai lényegét fejezi ki.
Egy adott fizikai mennyiség nagyságát egy kéttényezős szorzat fejezi ki:
Mennyiség = mérőszám · mértékegység.
A mérőszám megmutatja, hogy a mennyiség hányszorosa az egységnek. Számítások során a
mérőszám mellé mindig kiírjuk a mértékegységet is, utalva arra, hogy fizikai mennyiségekkel
dolgozunk, műszaki számításokat végzünk, nem algebrai számításokat.
A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit az egység elé illesztett, egy szorzót jelentő
prefixummal lehet képezni, Melléklet 1.táblázat.
A származtatott egységeken belül vannak külön névvel ellátott származtatott egységek.
Melléklet,2.táblázat.
1. szeminárium: ÁLLAPOTJELZŐK MÉRÉSE. FOLYADÉKOK, SZILÁRD

TESTEK HŐTÁGULÁSA
Tevékenység célja:
 Elmélyíteni, rögzíteni a tanult fogalmakat, a fizikai törvényeket.
 Fejleszteni a feladatmegoldó készséget, képességet.
Munkamenet:
 A hallgatók elolvassák az elméleti áttekintőt.
 Lejegyzik a fogalmakat.
 Megoldják a javasolt feladatokat.
Elméleti áttekintő
http://www.vegyipari.hu/iskola/gazszallitas/g_allapotjelzoi.htm#re%C3%A1lis%20g%C3%A1
zok
1.1. Állapotjelzők mérése / gyakorlaton történik

1.1.1. Hőmérséklet
[°C] = ([°F] - 32) · 5/9
[°F] = [°C] · 9/5 + 32
[K]= [°C]+273,15
Kelvin (K) Celsius-fok Fahrenheitfok (°F) Réaumurfok

(°C) (°R)
Abszolut nulla fok 0 –273,15 –459,67 –218,52
A víz fagyáspontja 273,15 0 32 0
5
10 Pa nyomáson
A víz forráspontja 373,15 100 212 80
105 Pa nyomáson
1.1.2. Nyomás
A Manometer by definition is a device used for measuring the pressure of a fluid by balancing it against a pre-
determined column of fluid.The most common type of manometer which almost all us might have seen is
sphygmomanometer. It is the device which doctors use to measure your blood pressure.
A manometer is can be used at any applicative process where the pressure of a fluid needs to be measured.
The five basic types of manometers are:

1. U-Tube Manometer:
This type of manometer is U shaped, with one end open to atmosphere.It is used for measuring suction. It has the
capability of measuring both positive and negative suction pressures. It utilizes the principle of specific gravities for
measuring the suction pressure. This type of manometer generally has a liquid whose specific gravity is greater than
that of the fluid whose suction pressure is to be measured.
Also Read: Dynamometer: Introduction, Types & Working
2. Differential U-Tube Manometer:
This type of manometer is slightly different from the normal U Tube manometer. Here the open end is also closed,
what that means is both the ends of this type of manometer are closed.It really becomes a tool of importance where
the pressure is to be measured directly.This manometer type has fluid or liquid filled at different pressures on both
ends.
The equation for this is as follows:
Xxxxxxxxxxxxxx
3. Inverted U – Tube manometer:
This type of manometer as the name suggests has an inverted U-shaped tube. It is used to measure differences in
low pressure between two points, where the high level of accuracy is desired.It is filled with liquid on the ends. The
space between liquids is filled with air.This air can be expelled or admitted into the apparatus using a tap.This is
done to adjust the pressure difference to obtain an accurate reading.
The equation for the same (source:http://www.msubbu.in/ln/fm/Unit-I/InvertedUtubeMano.htm)
Equating the pressure at the level XX'(pressure at the same level in a continuous body of static fluid is equal),
Also Read: Dynamometer: Introduction, Types & Working
On the left-hand side:
Px = P1 – g(h+a)
On the right-hand side:
Px‘ = P2 – (ga + mgh)
Since Px = Px’
P1 – g(h+a) = P2 – (ga + mgh)
P1 – P2 = ( – m)gh
If the manometric fluid is chosen in such a way that m <<  then,
P1 – P2 = gh.
4. Micro Manometer:
Micromanometer is a great tool used in fluid statics. It is a modified form of a simple manometer. It has one limb
which is larger in cross-section. It is a device which is used to measure very minute pressure differences with high
accuracy.
The equation of hydrostatic equilibrium at PQ can be written as
where and are the densities of working fluid, gauge liquid, and manometric liquid respectively.
From continuity of gauge liquid,
If a is very small compared to A
With a suitable choice for the manometric and gauge liquids so that their densities are close a
reasonable value of y may be achieved for a small pressure difference.
5. Inclined Manometer:
This a high precision and high accuracy type of manometer. It is used to measure the minuscule amount of
pressures with high accuracy.Its configuration is inclined and this makes it more accurate than other types of
manometers.It is used where manometric properties of liquids are very close.
If the manometer, instead of being vertical, is set at an angle θ to the horizontal, then a pressure difference
corresponding to a vertical difference of levels x gives a movement of the meniscus s = x/sin along the slope.
If θ is small, a considerable magnification of the movement of the meniscus may be achieved.
Angles less than 50 are not usually satisfactory because it becomes difficult to determine the exact position of the
meniscus.One limb is usually made very much greater in cross-section than the other. When a pressure difference is
applied across the manometer, the movement of the liquid surface in the wider limb is practically negligible
compared to that occurring in the narrower limb. If the level of the surface in the wider limb is assumed constant, the
displacement of the meniscus in the narrower limb needs only to be measured, and therefore only this limb is
required to be transparent.
Forras>
https://engineeringinsider.org/manometer-types/
1.1.3. Térfogat
1.2. Az anyagmennyiség fogalma

Az anyagmennyiség mértékegysége a mól, jele: mol. A mól annak a rendszernek az
anyagmennyisége, amely annyi elemi részecskét tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kg szén-12-
ben, vagyis 6,022·1023 számú elemi egységet.
Például:
1 mól víz … 18 g H2O
1 mól oxigén … 32 g O2.
Az egy mólnyi anyag tömegét móltömegnek nevezzük és μ a jele, mértékegysége: [g/mol] vagy
[kg/mol].
Az anyagmennyiség az anyag annyi mennyisége, amely grammban kifejezve egyenlő az illető anyag
relatív atom- vagy molekulatömegével. A relatív atomtömeg vagy molekulatömeg megmutatja, hogy
az anyag részecskéjének tömege hányszor nagyobb mint a 126𝐶 atom atomtömegének 1/12-e.
𝑚𝐴
𝜇𝐴 = 𝑚𝑟𝐴 =
1
12 𝑚𝐶
Miért jó a móltömeg fogalmát használni?
Egy lehetséges válasz: Egy mólnyi anyagmennyiségben állandó számnyi anyagi részecske található,
függetlenül az anyag milyenségétől. Vagyis 6,022·1023 számú elemi egységet.
Biztos, hogy egy mólnyi anyagmennyiség ugyanannyi elemi részecskét tartalmaz?
Egy lehetséges válasz, bizonyítás:

Legyen A és B anyag 1-1 mólja. Az anyagok móltömegei: μA és μB. Feltételezhető, hogy NA és NB
anyagi részecske található az 1-1 mólnyi anyagokban.
Tudva, hogy:
𝜇𝐴 = 𝑁𝐴 ∙ 𝑚𝐴
𝜇𝐵 = 𝑁𝐵 ∙ 𝑚𝐵
𝜇𝐴 𝑁 ∙𝑚
= 𝑁 𝐴 ∙𝑚 𝐴 (1.1)
𝜇𝐵 𝐵 𝐵
Ahol, mA és mB az A anyag és B anyag molekulatömege.

Mivel a móltömeg számszerint egyenlő a relatív atomtömeggel vagy molekulatömeggel, a következő
képpen alakul:
𝑚𝐴 𝑚𝐴
𝜇𝐴 = 𝑚𝑟𝐴 = = 12
1 𝑚𝐶
12 𝑚𝐶
𝑚𝐵 𝑚𝐵
𝜇𝐵 = 𝑚𝑟𝐵 = = 12
1 𝑚𝐶
12 𝑚𝐶
𝑚
𝜇𝐴 12 𝐴 𝑚
𝑚𝐶
= 𝑚 = 𝑚𝐴 (1.2)
𝜇𝐵 12 𝐵 𝐵
𝑚𝐶
Az (1.1) és (1.2) ősszefüggésekből következik, hogy:
𝑁𝐴 ∙ 𝑚𝐴 𝑚𝐴
=
𝑁𝐵 ∙ 𝑚𝐵 𝑚𝐵
vagyis:
𝑁𝐴
=1
𝑁𝐵
Tehát: Az A anyag egy mólja NA(=6,022·1023db) elemi részecskét tartalmaz, és a B anyag egy mólja
NB, ugyanannyi elemi részecskét tartalmaz.
http://lectii-virtuale.ro/video/structura-substantei-numarul-avogadro-molul
Miért NA=6,023·1023db?
Az Avogadro-szám vagy Avogadro-állandó az egyik fizikai állandó. Az atomi tömegegysége a 12-es
tömegszámú szénatom grammban mért tömegének az 1/12-ed része. 12 gramm 12-es szénizotópban
kb. 6,0221415·1023 db atom található.
Ezt kísérlettel határozzák meg, https://hu.wikipedia.org/wiki/Avogadro-sz%C3%A1m .
Miért jó a móltömeg fogalmát használni?
……
Egy másik lehetséges válasz: Egy móltömegnyi gáz normál körülmények között ugyanazzal a
térfogattal rendelkezik. Vagyis egy mólnyi gáz térfogata normál körülmények között független a gáz
minőségétől.
𝑙 𝑚3
𝑉𝜇 0 = 22,42 = 22,42 ∙ 10−3
𝑚𝑜𝑙 𝑚𝑜𝑙
Normál körülmény vonatkozik a gáz hőmérsékletére, nyomására. A nemzetközi szervezetek

különféle definíciókat használnak jelenleg is. Az IUPAC 1982-ben áttért a korábbi 0 °C és 101 325
Pa (1 atm) értékről a 0 °C és 105 Pa (1 bar) értékre.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabv%C3%A1nyos_nyom%C3%A1s_%C3%A9s_h%C5%91m%C3
%A9rs%C3%A9klet
Normáltérfogat, moláris normáltérfogat a gázok által 1 atm nyomáson és 0 °C hőmérsékleten
elfoglalt térfogat. Bármely ideális gáz 1 mól anyagmennyiségének a térfogata normál állapotban (0
°C-on, 1 atm nyomáson) ugyanakkora, mégpedig 22,41383 liter. Ezt nevezik a moláris
normáltérfogatnak. Bevezetését Than Károly (1834 - 1908) magyar vegyész javasolta.
Kérdés, feladat:
1. Mennyi egy mól száraz levegő?
Megoldás:
Tekintsük a levegőt egy olyan gázkeveréknek, amiben 21 térfogat% O2, 78 térfogat% N2 és 1
térfogat% CO2 van (általában így szokták megadni, de ez az utóbbi 1% elég vegyes, van por,
vízgőz, nemesgázok, szennyeződések, stb). Megjegyzés: a térfogat-százalékok megegyeznek
az anyagmennyiség-százalékkal.
Így 100 mol gázelegyben van 21 mol O2, 78 mol N2 és 1 mol CO2. Ezek együttes tömege:
21 mol * 32 g/mol + 78 mol * 28 g/mol + 1 mol * 44 g/mol = 2900 g.
100 mol elegy tömege tehát 2900 g. Ebből egyenes arányossággal következik, hogy 1 mol
levegő tömege 29 g.
Tehát a levegő átlagos moláris tömege 29 g/mol.
2. Mekkora a térfogata egy kilogramm levegőnek (normál körülmények között)?

Megoldás:
A mol levegő, 29g, normál körülmények között 22,4l.
29 g …………… 22,4 l
1000 g ………… x l
1000 ∗ 22,4
𝑥= = 772 [𝑙]
29
Tehát egy kilogram levegő 772 liter, 0,772 m3, normal körülmények között.
3. Hány kilogram egy 1m3 levegő (normál körülmények között)?
29 g …………… 22,4 l
x g ………… 1000 l
1000 ∗ 29
𝑥= = 1294,64 [𝑔]
22,4
Tehát: 1m3 normál körülmények közti levegő tömege kb.1,3 kg.

Javasolt hasonló kérdések megfogalmazása.
1.2. A tökéletes gáz, folyadékok, szilárd testek hőtágulása

Hőtágulásnak az a fizikai jelenség, amely során valamely anyag a hőmérsékletének változásával
megváltoztatja a méretét. Melegítéskor az anyagok általában tágulnak, a tágulás relatív mértékét a
hőtágulási együttható fejezi ki. A hőtágulás általában közelítőleg lineárisan függ a hőmérséklettől, ez
alól kivétel, ha halmazállapot-változás történik, illetve néhány speciális, vagy bomlékony anyag
zsugorodik (negatív hőtágulás). Léteznek kerámiák és fémötvözetek, amelyek gyakorlatilag nem
változtatják a méretüket.
1.2.1. A tökéletes gáz hőtágulása
Ha a hőközlés állandó nyomású tökéletes gázzal történik, akkor térfogati hőtágulásról beszélünk. A
hőtágulás értéke tökéletes gázok esetében az anyagminőségtől függetlenül konstans. Ha α-val jelöljük
a gázok hőtágulási tényezőjét, akkor:
𝑉 = 𝑉0 1+∝∙ ∆𝑡
térfogatú lesz, ahol α = 1/273,15 1/K.
A gázokkal kapcsolatban nyomásváltozásról beszélünk, ha a hőközlés állandó térfogatú (izochór)
folyamatban, zárt térben lévő gázzal történik.
𝑝 = 𝑝0 1 + 𝛽 ∙ ∆𝑡
ahol β = 1/273,15 1/K, arányossági tényező.
Javasolt-elképzelt gyakorlat. Levegő hőtágulásának mérése

A levegővel teli lombikot vízfürdőben melegítjük ismert hőmérsékletűre. A tágulás miatt kiáramló
többlettérfogatot a más kísérletekből ismert U alakú csővel, a folyadékszint emelkedésével mérhetjük
le, az 1.1.ábra szerinti elrendezésben:
1.1.ábra Levegő hőtágulásának mérése

Konkrét számításokhoz szükségünk van a lombik térfogatára, hőmérsékletváltozására, a cső belső
átmérőjére és a folyadékszint emelkedés értékére, amelyek a fenti kísérleti elrendezésben közvetlenül
megmérhetők.
Ez alapján egy 500 cm3-es lombikban 20 fok hőmérsékletemelkedés 37 cm3-nyi térfogatnövekedést
okoz. Az általunk alkalmazott U-cső belső átmérőjét és magasságát figyelembe véve, ez nagyjából
műszerünk méréshatára is, ugyanis további tágulásnál a folyadék már kicsordul.
1.2.2. A folyadékok hőtágulása

http://www.fizkiserlet.eoldal.hu/cikkek/hotani-kiserletek.html
Javasolt-elképzelt kísérlet 1. A folyadékok csekély mértékű hőtágulásának kimutatását, ill. mérését
e kísérlet során hajthatjuk végre, 1.2.ábra.
Ismert térfogatú lombikot, ismert hőmérsékletű (T1) vízzel töltünk színültig, és egy átfúrt dugóval
lezárjuk, amelyben kis belső átmérőjű üvegcső (d) található. A dugó behelyezésekor az üvegcsőben a
vízszint a dugónál magasabban helyezkedik el. E szintet filctollal megjelöljük (h1).
A lombikot melegvízzel töltött üvegkádba helyezzük, és néhány percig benne hagyjuk, hogy a
lombikban levő folyadék is felmelegedjen. A végső hőmérsékletet megmérjük. (T2)
1.2.ábra Folyadékok csekély mértékű hőtágulásának kimutatása
Közben tapasztalni fogjuk, hogy az üvegcsőben a víz magasabbra kúszik, ami a cső kis átmérője
miatt jól látható mértékű. Ezt az új szintet (h2) is megjelöljük.
Ha csak a hőtágulás kimutatása volt a célunk, a kísérlet befejőződött.
Amennyiben a folyadék hőtágulási együtthatóját is szeretnénk megállapítani, akkor a mért adatokból
azt viszonylag egyszerűen kiszámíthatjuk.
Felmerülő kérdések:
- Milyen műszerekben alkalmazzuk ezt az elrendezést, ill, jelenséget?
- Milyen hibaforrásai vannak e mérési módszernek, hogy tehetnénk pontosabbá?
- Mitől függ a folyadék szintemelkedése?
- Hogyan számíthatjuk ki az adott hőmérséklethez, ill. lombikmérethez tartozó térfogatnövekedést,
azaz a hőtágulási együtthatót?
1.2.3. A szilárd testek hőtágulása

Ha egy α lineáris hőtágulási tényezővel rendelkező l0 hosszúságú test, hőmérséklete T0 akkor Δ T =
T – T0 hőmérséklet-változás hatására a hossza:
𝑙 = 𝑙0 1+∝∙ ∆𝑡 .
Javasolt lenne foglalkozni a sűrűség fogalmával is:

https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g
Javasolt feladatok
1. Régen a kovácsok a fakerekekre fémabroncsot húztak. A fémabrocsot felmelegítve rakták rá a
kerékre. Ez az abroncs lehűlés után ráfeszült a kerék peremére és összetartotta a faelemeket. Hány
fokkal kell 3,77 m kerületű abroncsot felmelegíteni, hogy az átmérője 1 cm-t növekedve felhúzható
legyen a fakerékre? Tudva, hogy a fém tágulási együtthatója, α=1,210-5 1/K. (Válasz: 663,2 ͦC)
2. Egy hibásan kalibrált hőmérő olvadó jégben -5 ͦC-ot, forrásban lévő vízben 103 ͦC-ot mutat .
Mennyi a valódi hőmérséklet, ha a hőmérő 27,5 ͦC-ot mutat? (Válasz: 30,1 ͦC)
3. Egy dugattyúval lezárt tartályban 470 kPa nyomású oxigén (M=32 g/mol) gáz van. A kezdetben
102 ºC-os gáz hőmérsékletét 229 K-re változtatjuk, miközben térfogata 122 cm3 lesz. Mekkora volt a
gáz térfogata dm3-ben, ha nyomása változatlan maradt?
2. Szeminárium: EGYSZERŰ FOLYAMATOK TÖKÉLETES GÁZOKKAL
Munkamenet:
2.1. A tökéletes gáz állapotváltozásai

A gázok állapotváltozását az állapotjelzők megváltozását jelentik. Az állapotjelzők közötti
összefüggéseket a gáztörvények írják le.
Tökéletes gázokra felírható az állapotegyenlet:
𝑝∙𝑉 =𝜈∙𝑅∙𝑇
Az R a gáz anyagi minőségétől függő gázállandó, mértékegysége J/(molK), értéke: 8,134 J/molK.
Néhány gáz adatát a Gázok fizikai jellemzői című táblázatban találhatjuk.
2.2. Izotermikus állapotváltozás

Izotermikus állapotváltozásról beszélünk ha a gáz állapot- változása állandó hőmérsékleten megy
végbe (T = állandó). Ilyenkor a gáz nyomásának és térfogatának szorzata állandó.
Matematikai megfogalmazásban p· V = állandó. Ez a Boyle-Mariotte-törvény.
Két véges állapot között:
𝑝1 ∙ 𝑉1 = 𝑝2 ∙ 𝑉2
Ábrázolva a p-V koordináta rendszerben az állapotváltozás egy egyenlő oldalú hiperbolával

szemléltethető, 2.1.ábra.
Izotermikus kompresszió csak akkor érhető el, ha olyan lassan megy végbe a kompresszió,
hogy a keletkezett hőt a környezet fel tudja venni, vagy a gázt olyan mértékig hűtjűk, hogy
hőmérséklete ne változzon.
2.1.ábra Izoterm állapotváltozás
2.3. Izobár állapotváltozás

Állandó nyomáson megy végbe az izobár állapotváltozás, p = állandó. Ebben az esetben a változás
V/T = állandó.
Gay-Lussac I. törvénye:
𝑉1 𝑉
= 2.
𝑇1 𝑇2
Ábrázolva a p-V koordináta rendszerben az izobár állapotváltozás egy vízszintes egyenes.
2.2.ábra Izobár állapotváltozás
2.4. Izochor állapotváltozás

Izochor állapotváltozás esetén a gázok állapotváltozása állandó térfogat mellett megy végbe, V =
állandó.
A folyamat p/T = állandó alakban írható le.
Gay-Lussac II. törvénye:
𝑝1 𝑝2
=
𝑇1 𝑇2
A p-V diagramban egy függőleges egyenes jeleníti meg az izochor állapotváltozást.
2.3.ábra Izochor állapotváltozás
2.5. Adiabatikus állapotváltozás

Adiabatikus állapotváltozásról beszélünk, ha a tökéletes gáz állapotváltozása a környezettől
termikusan elszigetelt térben megy végbe (ΔQ=0).
Mivel a rendszer és a környezete között nincs hőcsere, a sűrítési munka a gáz belső energiáját növeli,
ezért a gáz felmelegszik, expanzió során pedig csökken a gáz belső energiája, ezért lehűl. Az
adiabatikus állapotváltozás törvénye:
p ·Vγ = állandó.
Poisson egyenletei:
𝛾 𝛾
𝑝1 ∙ 𝑉1 = 𝑝2 ∙ 𝑉2
𝛾−1 𝛾−1
𝑇1 ∙ 𝑉1 = 𝑇2 ∙ 𝑉2
ahol a γ az adiabatikus állapotváltozási kitevő (fajhő viszony), az állandó nyomáson vett fajhő (cp) és
az állandó térfogaton vett fajhő (cv) hányadosa, γ = cp/cv. Értéke γ > 1.
Az adiabatikus állapotváltozás p-V diagramja az izotermánál meredekebb hiperbola, 2.4.ábra.
2.4.ábra Adiabatikus állapotváltozás
2.6. Politropikus állapotváltozás

A valóságos gépekben sem az izoterm sem az adiabatikus állapotváltozás nem valósítható meg
tökéletesen, mert a hűtés tökéletlensége miatt a hőmérséklet nem marad állandó, a hőszigetelés
hatásfoka is korlátozott. A gyakorlatban lejátszódó változások ezért a két folyamat közé esnek, az
ilyen állapotváltozásokat nevezzük politropikusnak. Ennek egyenlete:
p ·Vχ = állandó.
𝜒 𝜒
𝑝1 ∙ 𝑉1 = 𝑝2 ∙ 𝑉2 ,
ahol a χ politropikus kitevő, értéke γ és l közé esik, 1<χ<γ.
A p-V diagram az izoterma és az adiabata között futó hiperbola.
Megoldott feladatok
1. Egy V1= 25 l térfogatú palackban p1= 500 kPa nyomású levegő van. Mekkora lenne a térfogata
légköri nyomáson (T = áll.)?
Megoldás:
Adatok:V1= 25 l = 0,025 m3 ; p1= 500 kPa.
Izoterm állapotváltozás törvénye:
p1V1= p2· V2,
V2 = V1· p1/p2 = 25· 5· 105 Pa/105 Pa = 125 l = 0,125 m3
2. Mekkora lesz az előbbi feladatban említett palack nyomása, ha a levegő felét kiengedjük?
Eközben hőmérséklete t1 = 20oC-ról t2 = 8oC-ra hűl le. (általános gáztörvény).
Megoldás:
Adatok:
V1= 25 l = 0,025 m3 = V2;
p1= 500 kPa,
t1 = 20oC, t2 = 8 oC,
(1) Kiindulási állapotban: p1· V1 = ν· R· T1
(2) A gáz kiengedése után: p2· V1 = (ν/2)· R· T2
(1:2) p1/p2 = 2T1/ T2, p2 = p1· T2/(2T1) = 500· 281/293 = 239,76 kPa.
3. Ha a V1 térfogatú gáz p1 nyomását kétszeresére növeljük, milyen állapotváltozás esetén lesz
legkisebb, illetve legnagyobb a gáz térfogata? (Az ábra alapján állapítsuk meg!)
Megjegyzés, most még nem ismerik a hallgatók az adiabatikus és politropikus állapotváltozást.
Javasolt feladatok
Egy dugattyúval lezárt tartályban 470 kPa nyomású oxigén (M=32 g/mol) gáz van. A kezdetben 102
ºC-os gáz hőmérsékletét 229 K-re változtatjuk, miközben térfogata 122 cm3 lesz. Mekkora volt a gáz
térfogata dm3-ben, ha nyomása változatlan maradt?
Egy gázpalackban 190.0 dm3 neon gáz van (M=20 g/mol), hőmérséklete 203.3 °C, nyomása 0.519
MPa. Hány mol neon van a tartályban?
Egy fecskendőben argon gáz van (M=40 g/mol) 0.345 MPa nyomáson. Mekkora a térfogata mm3-
ben, ha hőmérséklete 60 ºC, tömege pedig 41 μg?
Egy dugattyúval lezárt 0.402 dm3-es tartályban argon (M=40 g/mol) gáz van. A gáz hőmérséklete
204 ºC. A tartály térfogatát 552.9 cm3-re változtatjuk, miközben hőmérséklete -120 K-nel változik
(pozitív érték esetén nő, negatív esetén csökken). A dugattyú nem zár tökéletesen, ezért a folyamat
során a gáz 40 %-a a környezetbe távozik. A folyamat végén a gáz nyomása 0.58 MPa. Mekkora volt
eredetileg a gáz nyomása kPa-ban? (1775 kPa)
Egy fecskendőben oxigén gáz van (M=32 g/mol) amelynek térfogata 83.7 cm3, hőmérséklete 389 ºC,
tömege pedig 69 mg. Mekkora a nyomása kPa-ban?
Egy gázpalackban 207.9 dm3 neon gáz van (M=20 g/mol), hőmérséklete 117.3 °C, nyomása 0.476
MPa. Hány mol neon van a tartályban?
Egy dugattyúval lezárt 0.485 m3-es tartályban oxigén (M=32 g/mol) gáz van. A gáz hőmérséklete 107
ºC. A gáz térfogatát a tartály hőmérsékletének változtatásával 665.4 dm3-re változtatjuk. Mekkora a
gáz hőmérséklete, ha nyomása a folyamat során állandó?
Egy 10.5 mm3-es tartályban 667 kPa nyomású 177 ºC hőmérsékletű oxigén (M=32g/mol) gáz van. A
gáz nyomását 0.759 MPa-ra változtatjuk. Mekkora lesz a gáz hőmérséklete ºC-ban?
Egy dugattyúval lezárt 539 dm3-es tartályban 367 kPa nyomású argon (M=40 g/mol) gáz van. A gáz
nyomását a tartály térfogatának változtatásával 0.121 MPa-ra változtatjuk, miközben a hőmérsékletet
a kezdeti értéken tartjuk. Mekkora lett a tartály térfogata?
Egy dugattyúval lezárt 0.447 dm3-es tartályban argon (M=40 g/mol) gáz van. A gáz hőmérséklete
143 ºC. A tartály térfogatát 622.7 cm3-re változtatjuk, miközben hőmérséklete -96 K-nel változik
(pozitív érték esetén nő, negatív esetén csökken). A dugattyú nem zár tökéletesen, ezért a folyamat
során a gáz 39 %-a a környezetbe távozik. A folyamat végén a gáz nyomása 0.684 MPa. Mekkora
volt eredetileg a gáz nyomása kPa-ban?
Egy dugattyúval lezárt 528 mm3-es tartályban 366 kPa nyomású argon (M=40 g/mol) gáz van. A gáz
hőmérséklete 226 ºC. A gáz nyomását a tartály térfogatának változtatásával 0.615 MPa-ra
változtatjuk, miközben a hőmérsékletet a kezdeti értéken tartjuk. A folyamat közben 279.5 μg gáz
kiszökik a tartályból. Mekkora lesz a tartály térfogata cm3-ben?
Egy 14.0 cm3-es tartályban 332 kPa nyomású 196 ºC hőmérsékletű oxigén (M=32g/mol) gáz van. A
gáz melegítésével nyomását 371 kPa-val megnöveljük. A szelep hibája miatt a gáz 12 %-a kiszökik.
Mekkora lesz a gáz hőmérséklete ºC-ban?
Egy dugattyúval lezárt 0.606 m3-es tartályban 304 kPa nyomású oxigén (M=32 g/mol) gáz van. A
gáz hőmérséklete 116 ºC. A gáz térfogatát a tartály hőmérsékletének változtatásával 500 dm3-re
változtatjuk. Eközben a gáz 13 %-a elszökik. Mekkora a maradék gáz hőmérséklete, ha nyomása
változatlan maradt?
Egy 6.5 mm3-es tartályban 669 kPa nyomású 203 ºC hőmérsékletű oxigén (M=32g/mol) gáz van. A
gáz nyomását 0.508 MPa-ra változtatjuk. Mekkora lesz a gáz hőmérséklete ºC-ban?
Egy dugattyúval lezárt 0.736 dm3-es tartályban argon (M=40 g/mol) gáz van. A tartály térfogatát
961.2 cm3-re változtatjuk, miközben hőmérsékletét a kezdeti értéken tartjuk. Nyomása ekkor 482
kPa. Mekkora volt a gáz nyomása MPa-ban?
Egy dugattyúval lezárt tartályban 149 kPa nyomású szén-dioxid (M=44g/mol) gáz van. A kezdetben
10 ºC-os gáz hőmérsékletét 32 ºC-kal megnöveljük. Mekkora lesz a gáz nyomása, ha a dugattyú nem
mozdul el?
Egy dugattyúval lezárt 546 dm3-es tartályban 647 kPa nyomású argon (M=40 g/mol) gáz van. A gáz
nyomását a tartály térfogatának változtatásával 0.764 MPa-ra változtatjuk, miközben a hőmérsékletet
a kezdeti értéken tartjuk. Mekkora lett a tartály térfogata?
Egy dugattyúval lezárt 0.551 m3-es tartályban oxigén (M=32 g/mol) gáz van. A gáz hőmérséklete 181
ºC. A gáz térfogatát a tartály hőmérsékletének változtatásával 400.6 dm3-re változtatjuk. Mekkora a
gáz hőmérséklete, ha nyomása a folyamat során állandó?
Egy 10.4 cm3-es tartályban 210 kPa nyomású 161 ºC hőmérsékletű oxigén (M=32g/mol) gáz van. A
gáz melegítésével nyomását 350 kPa-val megnöveljük. A szelep hibája miatt a gáz 16 %-a kiszökik.
Mekkora lesz a gáz hőmérséklete ºC-ban?
Egy dugattyúval lezárt 0.668 dm3-es tartályban 0.539 MPa nyomású argon (M=40 g/mol) gáz van. A
gáz hőmérséklete 206 ºC. A tartály térfogatát 480.3 cm3-re változtatjuk, miközben a hőmérsékletet a
kezdeti értéken tartjuk. A dugattyú nem zár tökéletesen, ezért a folyamat során a gáz 21 %-a a
környezetbe távozik. Mekkora lesz a maradék gáz nyomása kPa-ban?
gáz térfogatát a tartály hőmérsékletének 111 ºC-ra változtatásával 276.3 dm3-re változtatjuk. Eközben
a gáz 13 %-a elszökik. Mekkora volt az eredeti gáz hőmérséklete, ha a tartályban a nyomás
gáz hőmérséklete 218 ºC. A gáz térfogatát a tartály hőmérsékletének változtatásával 387.8 dm 3-re
változtatjuk. Eközben a gáz 11 %-a elszökik. Mekkora a maradék gáz hőmérséklete, ha nyomása
Egy dugattyúval lezárt 756 dm3-es tartályban 0.603 MPa nyomású argon (M=40 g/mol) gáz van. A
gáz hőmérséklete 228 ºC. A tartály nyomását 470 kPa-ra változtatjuk, miközben hőmérséklete 346
ºC-ra változik. A dugattyú nem zár tökéletesen, ezért a folyamat során 0.9631 kg gáz a környezetbe
távozik. Mekkora lesz a tartály térfogata a folyamat végén m3-ben?
Érdekes kérdés. .. a légtechnika gyakorlat kapcsán: mennyi a térfogata 1 kg száraz

levegőnek? Válasz: 0,7 m3.
3. szeminárium: I FŐTÉTEL. KÖRFOLYAMATOK
Munkamenet:
3.1. I főtétel
A termodinamika első főtétele a termodinamikai rendszerekre kimondja az energiamegmaradást,
vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai folyamatok során átalakulhat, de nem keletkezhet és
nem veszhet el. Ezt gyakran a következőképpen fogalmazzák meg:
∆𝑄 = ∆𝑈 + 𝐿
A termodinamika első főtétele tehát az energiamegmaradás elvének kifejezése, amely a hőközlés és a
munkavégzés útján átadott energiát különválasztva veszi számításba. A belső energia egy test vagy
rendszer állapotát jellemzi, azaz állapotjelző, míg a hő és a munka az energia megváltozásának
folyamatát írja le, azaz folyamatjelző.
Általánosítva kimondható, hogy a nyugvó, zárt rendszer belső energiáját hőközléssel és
munkavégzéssel lehet megváltoztatni. Azt is tudjuk, hogy a rendszer belső energiája a rendszerrel
közölt δQ hővel arányosan növekszik, míg a rendszer által végzett munkával arányosan csökken.
Az I főtétel, alkalmazva az egyszerű állapotváltozásokra, az alábbi táblázatban követhető.
állapotváltozás ΔQ ΔU L
Izoterm 𝑉2 0 𝑉2
𝜈 ∙ 𝑅 ∙ 𝑇 ∙ 𝑙𝑛 𝜈 ∙ 𝑅 ∙ 𝑇 ∙ 𝑙𝑛
𝑉1 𝑉1
Izochor 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 0
Izobar 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 + 𝑝 ∙ ∆𝑉 = 𝐶𝑝 ∙ ∆𝑇 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 𝑝 ∙ ∆𝑉
Adiabata 0 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 −𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇
3.2. Körfolyamatok
A termodinamikai ciklus vagy termodinamikai körfolyamat egy sor termodinamikai
állapotváltozás, melyek során a rendszer visszatér kezdeti állapotába. Az állapotjelzők csak a
rendszer termodinamikai állapotától függenek, és így a ciklus végén kezdeti értéküket veszik ismét
fel. A hő és a munka az állapotváltozások függvénye, értékük a ciklus alatt nullától különbözik. A

termodinamika első főtétele kimondja, hogy a hőbevitel és az ennek rovására nyert mechanikai
munka egymással egyenlő, illetve fordított működéskor a kinyert hő és az erre fordított mechanikai
munka értéke egyenlő.
A ciklus periodikus természete lehetővé teszi a folyamatos működést, ezért a körfolyamat a
termodinamika egyik fontos fogalma a hőerőgépek és hűtőgépek elméletének fontos eszköze.
Ha a körfolyamat a zárt görbét az óramutató járása irányába járja körül, akkor hőerőgép
működésének felel meg és az L munka pozitív. Ha az óramutató járásával ellenkező irányban
haladnak az állapotváltozások, akkor hőszivattyú körfolyamatát kapjuk, és az L munka negatív.
Érdekes kérdések
1. Az alábbi állítások közül melyek igazak izotermikus állapotváltozásokra? Indokolják a választ!
a. Ha a gáz tágul, akkor a belső energiája csökken.
b. A gáz belső energiája nem változik.
c. Ha a gáz tágul, akkor hőt ad le a környezetének.
d. A gázon végzett munka nagysága megegyezik a gáz által leadott hővel.
2. Az alábbi állítások közül melyek igazak izochor állapotváltozásokra?

a. A gáz nem vesz fel hőt és nem ad le hőt.
b. A gáz hőmérsékletét (K) kétszeresére emelve a nyomás is kétszeresére emelkedik.
c. A gáz energiája nem változik.
d. A belső energia változása egyenlő a közölt hővel.
3. Az alábbi állítások közül melyek igazak izobár folyamatokra?

a. Táguláskor a belső energia nem változik.
b. Táguláskor a gáz több hőt vesz fel mint amekkora munkát végez.
c. A gáz által végzett munka megegyezik a felvett hővel.
d. A térfogat csökkenésekor a belső energia csökken.
4. A 27°C hőmérsékletű gáz nemesgáz nyomását izochor módon megkétszerezzük. Melyik állítás
igaz az alábbiak közül?
a. A gáz sűrűsége a kétszeresére növekszik. H
b. A gáz hőmérséklete 327°C lesz. I
c. A gáz belső energiája kétszeresére nő. I
d. A gáz részecskéinek mozgási energiája kétszeresére nő. I
e. A gáz sebessége 2 -szörösére növekszik. I (alább igazolva)
Válasz-megoldás
4.e. A kinetikus-molekuláris gázelmélet alapján:
2 𝑚 ∙ 𝑣2
𝑝∙𝑉 = 𝑛∙
3 2
2 𝑚 ∙ 𝑣2
𝑛∙ 2
𝑉=3
𝑝
2 𝑚 ∙ 𝑣 2 1 2 𝑚 ∙ 𝑣22
3𝑛 ∙ 2 𝑛∙ 2
=3
𝑝1 2 ∙ 𝑝1
𝑣22 = 2 ∙ 𝑣12
𝑣2 = 2 𝑣1
Feladatok körfolyamatokkal
1. Az alábbi p-V diagramon T1=3ooK, p1=2ookPa, V1=4odm3, T3=675K, V2=6o dm3.
Kérem a diagram tengelyeit kegészíteni és a pontokat az adatok alapján megadni!
Határozzuk meg a hiányzó állapotjelzőket és töltsük ki a táblázatot!

1 2 3 4
p1
V1
T1
Határozzuk meg a rendszer által felvett hőt, leadott hőt és a rendszer által végzett munkát!
2. Vázlatosan ábrázoljuk az alábbi körfolyamatot p-V koordináta rendszerben!

- 1-2 izoterm sűrítés,
- 2-3 izobár sűrítés,
- 3-4 izochor nyomás- és hőmérséklet csökkentés,

- 4-1 izobár melegítés.
Számoljuk ki 1 mól gáz által végzett mechanikai munkát 1-2-3-4-1 körfolyamat során! Tudva, hogy
p1 a légköri nyomás, T1=1000 K, V3=V V2=2V, V1=3V!
Döntsük el a helyes választ:
 A körfolyamat hőerőgép körfolyamata.
 A körfolyamat hűtő körfolyamat.
Számoljuk ki a rendszer által felvett és leadott hőt! (elegendő, ha az előjelét meghatározzuk, és ennek
alapján eldöntjük, hogy a rendszer által felvett, illetve leadott hőről van-e épp szó, az adott
folyamatban, ha a számolás nehézkessé válik.)
Számoljuk ki a körfolyamat hatásfokát! Milyen nehézséget tapasztalunk? Fogalmazzuk meg és írjuk
le!
3. Az alábbi ábrán egy körfolyamat látható. 5 mól gáz végzi az 1-2-3-4-1 körfolyamatot.
Határozzuk meg a hiányzó állapotjelzőket! Jegyezzük táblázatba!
Határozzuk meg a körfolyamat mechanikai munkáját!
Határozzuk meg a körfolyamat során az rendszer által felvett és leadott hőt!
Számoljuk ki a körfolyamat hatásfokát!
4.szeminárium: AZ IDEÁLIS ÉS A TECHNIKAI KOMPRESSZOR: A

MECHANIKAI MUNKA ÉS A HATÁSFOK KISZÁMÍTÁSA
Munkamenet:
Értelmezés: Kompresszor/légsűrítő egy olyan gép, amely mechanikai energiát alakít át
mechanikai/nyomási energiává. Vagyis mechanikai munka segítségével növeli egy gáz nyomását és
ugyanakkor csökkenti térfogatát.
A kompresszorok működése hasonló a szivattyúéhoz, mindkettő növeli a közeg nyomását, mindkettő
képes csővezetéken keresztül a közeg szállítására, csak míg a szivattyúk a gyakorlatilag
összenyomhatatlan folyadékokkal dolgoznak, a kompresszorok összenyomható gázokat szállítanak.
Megjegyzés: A kompresszor működése folyamán a gáz a felmelegszik.
A kompresszorok lehetnek:
 Ventillátorok,
 Fúvók,
 Tulajdonképpeni kompresszorok.
A ventillátorokat nagy megmozgatott gáztömeg, kis nyomásemelkedés jellemzi.
A fúvók kis tömegű, nagy sebességű gáz mozgatására alkamasak
A tulajdonképpeni kompresszorok kis tömegű gáz nagy nyomáskülönbségének létrehozására
alkalmasak.
A kompresszorok működési elvük szerinti csoportosítása:
1.Térfogatkiszorításos elven működő kompresszorok:
1.1. Forgattyús mechanizmust használó kompresszorok
Dugattyús kompresszor.
Membrán kompresszor.
1.2. Rotációs kompresszorok
Csúszólapátos kompresszor.
Csavarkompresszor.
Roots-kompresszor.
Forgólapátos kopmpresszor
Vízgyűrűs kompresszor.
Spirálkompresszor.
Forgódugattyús kompresszor
2. Áramlási elven működő kompresszorok:
Radiális („centrifugál”) kompresszor.
Axiális kompresszor.
4.1. Az ideális kompresszor működése

A kompresszor működése az indikátor diagram segítségével nagyon jól szemléltethető. Az
indikátordiagram a nyomás-térfogat vonalak által alkotott zárt görbe, amely a dugattyú útja során
bekövetkezett térfogat és nyomásváltozások nagyságát mutatja, 4.1.ábra.
4.1.ábra Ideális kopmresszor indikátor diagramja
1-2: nyomásesés: Itt a nyomószelep már lezárt, a szívószelep még nem nyílt ki. Ahogy a dugattyú
visszafelé mozog a hengertérben a nyomás lecsökken (1-2 állapot). Ha a dugattyú előzőleg a
hengerbe zárt gáz teljes mennyiségét kinyomta, akkor az 1-2 állapotváltozást izochor
állapotváltozásnak tekintjük, ez az ütem a nyomásesés.
2-3: szívás: A 2. állapotban a hengerben a nyomás a szívóoldali nyomás alá esik, kinyílik a
szívószelep. A dugattyú további mozgása következtében a henger a po nyomású környezetből friss
gázt szív be,mire a dugattyú az alsó holtponti helyzetbe ér, a henger megtelik gázzal (3.pont). A 2-3
állapotváltozás tehát izobar. Ennek az ütemnek a neve: szívás.
3-4: sűrítés: Az alsó holtponti helyzetben (3.) a szívószelep is lezár, a dugattyú előreindul, a
hengertérben lévő po nyomású gázt mindinkább összesűríti. Ez a sűrítés üteme (kompresszió). A
dugattyú előre mozgása alatt szívószelep zárva van, a hengertér nyomása zárva tartja. A sűrítés
elvileg addig tart, amíg a hengerben a gáz nyomása a nyomótéri nyomást el nem éri (pv, 4. pont). A
hengerhűtésű sűrítőkben a kompressziót izotermikusnak, a turbó- kompresszorokban adiabatikusnak
tekintjük.
4-1: áttolás: Ha a nyomás eléri a nyomóág nyomásának értékét (pv 4.) kinyílik a nyomószelep. A
dugattyú további előrehaladtával a gáz tovább nem sűrűsödik, hanem a dugattyú a komprimált gázt
kinyomja a hengerből a nyomótérbe. A felső holtpontig megtörténik a teljes gázmennyiség
átáramlása.(V4 térfogat) Ez az ütem az áttolás, Ideális esetben ez izobar állapotváltozás.
4.2. A valódi kopresszor működése

1-2 nyomásesés: a szívás a Vo károstérben maradt gáz kiterjeszkedése miatt V2 térfogatról indul.
2-3 szívás: po-p2 depresszió kell a szívószelep nyitásához
3-4 sűrítés: a sűrítés a po-nál kisebb p3 nyomásról indul, ezáltal csökken a görbe által bezárt hasznos
munka területe
4-1 áttolás: a nyomószelep nyitásához p4-pv túlnyomás kell, és pv-nél nagyobb nyomás van az áttolás
végéig.
Szerkezeti és üzembiztonsági okokból a dugattyú a felső holtponti helyzetben sem érhet el szorosan a
henger fedeléig és a szelepekig. Az áttolás végén a hengerfedél és a dugattyú között maradt Vo
térfogatú rész az úgynevezett károstér.
A károstér nagy nyomású gázzal marad megtöltve, amely nyomást fejt ki a szívószelepre. A
szívószelep ezért mindaddig zárva marad, amíg a hengerben maradt p1 nyomású gáz nyomása a po
szívónyomás alá nem esik. A lökethossznak az a része, amely alatt ilyen módon nem történik szívás
nem hasznos munkára fordítódik, csökkenti a kompresszor hasznos térfogatát. A károstérben maradt
gáz kiterjedése izotermikusnak tekinthető, mivel a viszonylag kis mennyiségű gázt a nagy
hőkapacítású berendezés nem engedi lehűlni.
Így felírható az állapotváltozás Vo ·p1 = V2· p2 alakban, ahonnan V2 = Vo ·p1 /p2 = Vo ·e, ahol az
ábra alapján a p1 a komprimált gáz nyomása, p2 a beszívott gáz nyomása, Vo a károstér térfogata, e a
kompresszióviszony.
Az összefüggésből kitűnik, hogy a károstér hatása annál jelentősebb (annál károsabb), minél
nagyobb a kompresszor károstere, és minél nagyobb a nyomásarány. Ezért törekedni kell a károstér
térfogatának csökkentésére.
http://www.vegyipari.hu/iskola/gazszallitas/real_inddg.htm
http://www.vegyipari.hu/iskola/gazszallitas/realinddg_abra.htm
http://www.vegyipari.hu/iskola/gazszallitas/g_allapotjelzoi.htm#re%C3%A1lis%20g%C3%A1zok
Megoldott feladatok
1. feladat
Egy V1= 25 l térfogatú palackban p1= 500 kPa nyomású levegő van. Mekkora lenne a térfogata
légköri nyomáson (T = áll.)?
Megoldás:
Adatok:
V1= 25 l = 0,025 m3 ;
p1= 500 kPa.
p1V1= p2· P2,
V2 = V1· p1/p2 = 25· 5· 105 Pa/105 Pa = 125 l = 0,125 m3
2. feladat
Mekkora lesz az előbbi feladatban említett palack nyomása, ha a levegő felét kiengedjük?
Eközben hőmérséklete t1 = 20oC-ról t2 = 8oC-ra hűl le.
Megoldás:
Adatok:
V1= 25 l = 0,025 m3 = V2;
p1= 500 kPa,
t1 = 20oC, t2 = 8 oC,
(1) Kiindulási állapotban: p1· V1 = 2(m/M)· R· T1
(2) A gáz kiengedése után: p2· V1 = (m/M)· R· T2
(1/2) p1/p2 = 2T1/ T2, p2 = p1· T2/(2T1) = 500· 281/293 = 239,76 kPa.
3.feladat
Egyfokozatú dugattyús kompresszor adatai: hengerátmérő D = 250 mm, lökethossza s = 170 mm,
fordulatszám n = 72 1/perc.
a, Mekkora a károstér, ha a lökettérfogathoz mért viszonya = Vo/ VL= 0,05?
b, Adiabatikus expanziót feltételezve a löket hány %-ánál nyit a szívószelep.
A szívás 90 kPa-on, áttolás Pv = 400 kPa-on megy végbe.
A szelep tehetetlenséget elhanyagoljuk.
Megoldás:
Adatok:
D = 250 mm,
s =170 mm,
n = 72 1/perc,
p1= 90 kPa,
pv = 400 kPa.
a, A dugattyú keresztmetszete: A = D2· /4 = 0,252· /4 = 0,0492 m2

Ezzel a lökettérfogat VL = A· s = 0,0492· 0,17 = 0,00835 m3
A károstér térfogata Vo=· VL = 0,05· 0,00835 = 4,17· 10-4 m3
( A károstér hossza so = Vo/A = 4,17· 10-4/4,92· 10-2 = 8,5· 10-3 m = 8,5 mm.)
b, Adiabatikus expanzió p1· V1 = pv· Vo

V1 = Vo(pv/p1) = 4,17· 1o-4(560/90)1/1,4 = 4,17· 10-4· 3,41 = 1,42· 10-3 m3
( A lökethossz szívás kezdetéig: s1 = V1/A1 = 1,42· 10-3/4,92· 10-2 = 28,9· 10-3 = 28,9 mm.)
A löketszázalék: V1/V2· 100 = 17 %
5. szeminárium: AZ OTTO-MOTOR ÉS A DIESEL-MOTOR

HATÁSFOKÁNAK SZÁMÍTÁSA
 Bemutatni a mindennapi élet legfontosabb gázkörfolyamatait: az Otto-körfolyamatot
(szikragyújtású belsőégésű motor); a Diesel-körfolyamatot (kompressziós gyújtású belsőégésű
motor); Brayton-körfolyamatot (belső égésű gázturbina).
Munkamenet:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_42_muszaki_hotan/ch03.html
A munkavégző közeg gáz, ezért gázgépeknek is neveztetenek. A gáz munkaközegű körfolyamatok
közül legismertebbek a belsőégésű motorok és a gázturbinák körfolyamatai. Ezen körfolyamatok
közös jellemzője, hogy a hőközlés nem hőcserélőn keresztül, hanem az üzemanyagnak a levegőben
történő elégetésével megy végbe, tehát a munkaközeg kémiai összetétele a körfolyamat során
változik, ami nagyban megnehezíti a folyamatok követését, ezért a vizsgálatainkhoz egy
egyszerűsített, ún. helyettesítő körfolyamatot fogunk használni. A helyettesítő körfolyamat alapjaiban
jól szemlélteti a tényleges fizikai folyamatot, egyszerű, számításokkal jól követhető állapotváltozások
sorozatából épül fel. A helyettesítő körfolyamat vizsgálatával nyert eredményekből megfelelő
következtetéseket vonhatunk le a tényleges körfolyamat működését illetően.
5.1. Az Otto-motor működése

A szikragyújtású benzinüzemű négyütemű körfolyamat Nikolaus A. Otto után kapta a nevét, aki
1876-ban, Németországban építette az első ilyen berendezést. A tényeleges körfolyamatot az ún.
indikátor diagramban követhetjük nyomon, 5.1.ábra, ahol egy berendezés segítségével a térfogat
függvényében regisztráltuk a munkahengerben uralkodó nyomást.
5.1.ábra Otto-motor működése
A körfolyamat a következő ütemekből áll:

0→1 (I. ütem): benzin-levegő keverék beszívása,
1→2 (II. ütem): a keverék sűrítése,
2: gyújtás,
2→3: a keverék nagyon gyors égése közel állandó térfogaton,
3→4 (III. ütem): az égéstermék terjeszkedése,
4: kipufogószelep nyitása,
4→1: kipufogás az égéstermékek saját nyomása miatt, állandó térfogat mellett,
1→0 (IV. ütem): az égéstermék kitolása a munkatérből.
A helyettesítő körfolyamatot a következő meggondolások alapján állítják fel:

- a munkaközeg kémiai tulajdonságai a folyamat során nem változnak,
- a hőközlést úgy tekinthető, mintha azt kívülről vezetnék be,
- a sűrítés és terjeszkedés adiabatikus és reverzibilis,
- elhanyagolható a szívás során létrejövő nyomásváltozás,
- a kipufogást állandó térfogat melletti hőelvonásnak tekinthető.
Ennek megfelelően a helyettesítő körfolyamat p–V diagramban a 5.2.ábra jeleníti meg.
5.2.ábra Otto körfolyamat
A helyettesítő körfolyamat a következő állapotváltozások sorozatából épül fel:

1→2: adiabatikus sűrítés, kompresszió,
2→3: hőközlés-égés állandó térfogat mellett,
3→4: adiabatikus terjeszkedés,
4→1: hőelvonás-kipufogás állandó térfogat mellett.
5.2. Otto-körfolyamat számítása

Kérem kiszámítani az alábbi Otto-körfolyamat hiányzó állapotjelzőit!
Jegyezzék az ismert és számolt állapotjelzőket táblázatba!

Ismert adatok: V1, T1, V2, p3. 1-2 és 3-4 adiabatikus állapotváltozás.
1 2 3 4
p1
V1
T1
1-2 adiabatikus sűrítés

A Poisson-összefüggést alkalmazva kiszámítható a sűrítési végnyomás, p2:
𝛾 𝛾
𝑝1 ∙ 𝑉1 = 𝑝2 ∙ 𝑉2
𝛾
𝑝1 ∙ 𝑉1
𝑝2 = 𝛾
𝑉2
Alkalmazva az alábbi jelölést:
𝑉1
𝜀=
𝑉2
Ahol ε a sűrítési viszony, egy motorjellemző.
Így a sűrítési végnyomás eképp is felírható:
𝑝2 = 𝑝1 ∙ 𝜀 𝛾
A sűrítési véghőmérséklet számítása szintén Poisson-összefüggésekkel történik:

𝛾−1 𝛾−1
𝑝1 ∙ 𝑇1 = 𝑝2 ∙ 𝑇2
𝛾−1
𝛾−1 𝑝1 ∙ 𝑇1
𝑇2 =
𝑝2
𝛾−1
𝛾−1 𝑝1 ∙ 𝑇1
𝑇2 =
𝑝1 ∙ 𝜀 𝛾
𝛾−1
𝛾−1 𝑝1 ∙ 𝑇1
𝑇2 =
𝑝1 ∙ 𝜀 𝛾
𝛾−1
𝛾−1 𝑇
𝑇2 = 1𝛾
𝜀
𝑇1
𝑇2 = 𝛾
𝜀 𝛾−1
2-3 izochor nyomásnövelés, égés következtében
𝑝2 𝑝3
=
𝑇2 𝑇3
𝑇2 ∙ 𝑝3
𝑇3 =
𝑝2
3-4 adiabatikus terjeszkedés:

𝛾 𝛾
𝑝3 ∙ 𝑉3 = 𝑝4 ∙ 𝑉4
𝛾
𝑉3
𝑝4 = 𝑝3 ∙
𝑉4
𝛾−1 𝛾−1
𝑝3 ∙ 𝑇3 = 𝑝4 ∙ 𝑇4
𝛾−1 𝛾−1 𝑝3
𝑇4 = 𝑇3
𝑝4
1
𝑝3 𝛾−1
𝑇4 = 𝑇3
𝑝4
4-1 izochor nyomásesés, kipufogás

𝑝4 𝑝1
=
𝑇4 𝑇1
𝑇1 ∙ 𝑝4
𝑇4 =
𝑝1
I főtétel alkalmzása az Otto-körfolyamatra

1-2 adiabatikus folyamat
∆𝑄1−2 = ∆𝑈1−2 + 𝐿1−2
∆𝑄1−2 = 0
∆𝑈1−2 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇
𝐿1−2 = −𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = −𝐶𝑉 ∙ 𝑇2 − 𝑇1
Vagy:
𝑉2
𝐿1−2 = 𝑝𝑑𝑉
𝑉1
Poisson egyenletek felhasználásával a következő összefüggéshez lehet jutni:

𝛾
𝑝1 𝑉1 = 𝑝𝑉 𝛾
𝛾
𝑝1 𝑉
𝑝 = 𝛾1
𝑉
𝑉2 𝛾
𝑝1 𝑉1
𝐿1−2 = 𝑑𝑉
𝑉1 𝑉𝛾
𝑉2
𝛾 1
𝐿1−2 = 𝑝1 𝑉1 𝑑𝑉
𝑉1 𝑉𝛾
𝛾
𝛾 1 𝑉2 𝑝1 𝑉1 −𝛾+1 −𝛾+1
𝐿1−2 = 𝑝1 𝑉1 𝑉 −𝛾+1 𝑉1 = 𝑉2 − 𝑉1
−𝛾 + 1 −𝛾 + 1
Elvégezve a matematikai műveleteket az alábbi összefüggéshez jutunk:

𝛾−1
𝑝1 𝑉1 𝑉1
𝐿1−2 = 1−
𝛾−1 𝑉2
2-3 izochor folyamat

∆𝑄2−3 = ∆𝑈2−3 + 𝐿2−3
∆𝑈2−3 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇3 − 𝑇2
𝐿2−3 = 0
𝑄2−3 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇3 − 𝑇2 > 0
∆𝑄3−4 = ∆𝑈3−4 + 𝐿3−4
∆𝑄3−4 = 0
∆𝑈3−4 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇
𝐿3−4 = −𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = −𝐶𝑉 ∙ 𝑇4 − 𝑇3
Vagy:
𝑉4 𝛾
𝑝3 𝑉3
𝐿3−4 = 𝑑𝑉
𝑉3 𝑉𝛾
𝑉4
𝛾 1
𝐿3−4 = 𝑝3 𝑉3 𝑑𝑉
𝑉3 𝑉𝛾
𝛾−1
𝑝3 𝑉3 𝑉3
𝐿3−4 = 1−
𝛾−1 𝑉4
4-1 izochor folyamat:

∆𝑄4−1 = ∆𝑈4−1 + 𝐿4−1
∆𝑈4−1 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇1 − 𝑇4
𝐿4−1 = 0
𝑄4−1 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇1 − 𝑇4 < 0
Körfolyamat hatásfoka:
𝐿𝑘ö𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚𝑎𝑡
𝜂=
𝑄𝑏𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡
Ahol a számláló és nevező értéke a korábbi összefüggések segítségével számolható, a következők
figyelembe vételével:
𝐿𝑘ö𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚𝑎𝑡 = 𝐿1−2 + 𝐿2−3 + 𝐿3−4 + 𝐿4−1 = 𝐿1−2 + 𝐿3−4
𝑄𝑏𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 = 𝑄2−3
Ellenőrizzék-hasonlítsák össze a kapott eredményt az Otto-körfolyamat hatásfokképletével számolt
értékkel!
1
𝜂 = 1 − 𝜀 𝛾 −1 .
5.3. Diesel-motor működése

A kompressziós gyújtású motort Rudolph Diesel alkotta meg az 1890-es években, amit megalkotója
után Diesel-motornak neveznek. Itt először igen nagy nyomásra sűrítik a beáramlott tiszta levegőt,
majd ebbe a felforrósodott levegőbe fecskendezik be az üzemanyagot, ami a magas hőmérséklet
hatására meggyullad és elég. A körfolyamat során bekövetkező állapotváltozásokat az 5.3.ábrán lévő
indikátordiagramon követhetjük.
A motor működése a következő ütemekre bontható:
0→1 (I. ütem): a friss levegő beáramlása,
1→2 (II. ütem): a beáramlott levegő sűrítése,
2→3 (III. ütem): az üzemanyag folyamatos befecskendezése és égése közel állandó nyomáson,
3→4: az égéstermék terjeszkedése,
4: kipufogószelep nyitása,
4→1: kipufogás állandó térfogat mellett,
1→0 (IV. ütem): az égéstermék kitolása a munkatérből.
5.3.ábra Diesel motor indikátordiagramja
A helyettesítő körfolyamat megalkotásánál hasonló alapfeltevésekből indulnak ki, mint az Otto-

körfolyamat esetében, az eltérés csupán annyi, hogy az égést állandó nyomáson lejátszódó
folyamatként kezelik. A helyettesítő körfolyamat p–V diagramban, az 5.4.ábrán látható.
5.4.ábra Diesel-körfolyamat
A helyettesítő körfolyamat a következő egyszerű állapotváltozásokból épül fel:

1→2: adiabatikus és reverzibilis kompresszió,
2→3: hőközlés állandó nyomás mellett,
3→4: adiabatikus és reverzibilis terjeszkedés,
4→1: hőelvonás állandó térfogat mellett.
5.4. Diesel-körfolyamat számítása

Kérem kiszámítani az alábbi Diesel-körfolyamat hiányzó állapotjelzőit!
Jegyezzék az ismert és számolt állapotjelzőket táblázatba!

Ismert adatok: p1, V1, T1, V2, T3, 1-2 és 3-4 adiabatikus állapotváltozás.
1 2 3 4
p1
V1
T1
1-2 adiabatikus sűrítés

A Poisson-összefüggést alkalmazva kiszámítható a sűrítési végnyomás, p2:
𝛾 𝛾
𝑝1 ∙ 𝑉1 = 𝑝2 ∙ 𝑉2
𝛾
𝑝1 ∙ 𝑉1
𝑝2 = 𝛾
𝑉2
Alkalmazva az alábbi jelölést:
𝑉1
𝜀=
𝑉2
Ahol ε a sűrítési viszony, egy motorjellemző.
Így a sűrítési végnyomás eképp is felírható:
𝑝2 = 𝑝1 ∙ 𝜀 𝛾
A sűrítési véghőmérséklet számítása szintén Poisson-összefüggésekkel történik:

𝛾−1 𝛾−1
𝑝1 ∙ 𝑇1 = 𝑝2 ∙ 𝑇2
𝛾−1
𝛾−1 𝑝1 ∙ 𝑇1
𝑇2 =
𝑝2
𝛾−1
𝛾−1 𝑝1 ∙ 𝑇1
𝑇2 =
𝑝1 ∙ 𝜀 𝛾
𝛾−1
𝛾−1 𝑝1 ∙ 𝑇1
𝑇2 =
𝑝1 ∙ 𝜀 𝛾
𝛾−1
𝛾−1 𝑇
𝑇2 = 1𝛾
𝜀
𝑇1
𝑇2 = 𝛾
𝜀 𝛾−1
2-3 izobár terjeszkedés, égés következtében
𝑉2 𝑉3
=
𝑇2 𝑇3
𝑇3 ∙ 𝑉2
𝑉3 =
𝑇2
3-4 adiabatikus terjeszkedés:

𝛾 𝛾
𝑝3 ∙ 𝑉3 = 𝑝4 ∙ 𝑉4
𝛾
𝑉3
𝑝4 = 𝑝3 ∙
𝑉4
𝛾−1 𝛾−1
𝑝3 ∙ 𝑇3 = 𝑝4 ∙ 𝑇4
𝛾−1 𝛾−1 𝑝3
𝑇4 = 𝑇3
𝑝4
1
𝑝3 𝛾−1
𝑇4 = 𝑇3
𝑝4
4-1 izochor nyomásesés, kifugás

Ellenőrizhető a számolás.
𝑝4 𝑝1
=
𝑇4 𝑇1
𝑇1 ∙ 𝑝4
𝑇4 =
𝑝1
I főtétel alkalmzása az Diesel-körfolyamatra

∆𝑄1−2 = ∆𝑈1−2 + 𝐿1−2
∆𝑄1−2 = 0
∆𝑈1−2 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇
𝐿1−2 = −𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = −𝐶𝑉 ∙ 𝑇2 − 𝑇1
Vagy:
𝑉2
𝑉1

𝛾
𝛾
𝑝1 𝑉
𝑝 = 𝛾1
𝑉
𝑉2 𝛾
𝑝1 𝑉1
𝐿1−2 = 𝑑𝑉
𝑉1 𝑉𝛾
𝑉2
𝛾 1
𝐿1−2 = 𝑝1 𝑉1 𝑑𝑉
𝑉1 𝑉𝛾
𝛾
𝛾 1 𝑉2 𝑝1 𝑉1 −𝛾+1 −𝛾+1
𝐿1−2 = 𝑝1 𝑉1 𝑉 −𝛾+1 𝑉1 = 𝑉2 − 𝑉1
−𝛾 + 1 −𝛾 + 1

𝛾−1
𝑝1 𝑉1 𝑉1
𝐿1−2 = 1−
𝛾−1 𝑉2
2-3 izobár folyamat

∆𝑄2−3 = ∆𝑈2−3 + 𝐿2−3
∆𝑈2−3 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇3 − 𝑇2
𝐿2−3 = 𝑝2 ∙ ∆𝑉 = 𝑝2 𝑉3 − 𝑉2
𝑄2−3 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇3 − 𝑇2 + 𝑝2 𝑉3 − 𝑉2 > 0
∆𝑄3−4 = ∆𝑈3−4 + 𝐿3−4
∆𝑄3−4 = 0
∆𝑈3−4 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇
𝐿3−4 = −𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = −𝐶𝑉 ∙ 𝑇4 − 𝑇3
Vagy:
𝑉4 𝛾
𝑝3 𝑉3
𝐿3−4 = 𝑑𝑉
𝑉3 𝑉𝛾
𝑉4
𝛾 1
𝐿3−4 = 𝑝3 𝑉3 𝑑𝑉
𝑉3 𝑉𝛾
𝛾−1
𝑝3 𝑉3 𝑉3
𝐿3−4 = 1−
𝛾−1 𝑉4
4-1 izochor folyamat:

∆𝑄4−1 = ∆𝑈4−1 + 𝐿4−1
∆𝑈4−1 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇1 − 𝑇4
𝐿4−1 = 0
𝑄4−1 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇1 − 𝑇4 < 0
Körfolyamat hatásfoka:
𝜂=
𝑄𝑏𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡
𝐿𝑘ö𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚𝑎𝑡 = 𝐿1−2 + 𝐿2−3 + 𝐿3−4 + 𝐿4−1 = 𝐿1−2 + 𝐿2−3 + 𝐿3−4

𝑄𝑏𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 = 𝑄2−3
Ellenőrizzék-hasonlítsák össze a kapott eredményt a Diesel-körfolyamat hatásfokképletével számolt

értékkel!
1 𝜌𝛾 − 1
𝜂 = 1 − 𝛾−1
𝜀 𝛾 𝜌−1
ahol:
𝑉𝑐 +𝑉𝑕 𝑉
𝜀= = 𝑉1 ,
𝑉𝑐 2
és:
𝑉
𝜌 = 𝑉3 .
2
6. szeminárium: A FORDÍTOTT CARNOT CIKLUS ÉS A JOULE CIKLUS: A

HATÁSOSSÁG KISZÁMÍTÁSA
Munkamenet:
Fordított körfolyamatok
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_42_muszaki_hotan/ch03s03.html
Javasolt feladat
Qle
p
2
3
A következő ábra mentén 1-4-3-2-1 hűtő
körfolyamatot végzünk egyatomos gázzal.
L Mekkora a gáz által felvett és leadott hő? Mekkora

a gáz által elszállított hő, a befektetett munka?
4 1
Mekkora a körfolyamat hatásfoka? Miért nem
Qfel
V
számíthatunk hatásfokot? (megj. adatok az
ábrán/táblán).
1 2 3 4
p p1
V V1
T T1
I főtétel alkalmzása az hűtő-körfolyamatra

∆𝑄1−2 = ∆𝑈1−2 + 𝐿1−2
∆𝑄1−2 = 0
∆𝑈1−2 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = 𝐶𝑉 ∙ (𝑇2 − 𝑇1 )
𝐿1−2 = −𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = −𝐶𝑉 ∙ 𝑇2 − 𝑇1
Vagy:
𝑉2
𝑉1

𝛾
𝛾
𝑝1 𝑉
𝑝 = 𝛾1
𝑉
𝑉2 𝛾
𝑝1 𝑉1
𝐿1−2 = 𝑑𝑉
𝑉1 𝑉𝛾
𝑉2
𝛾 1
𝐿1−2 = 𝑝1 𝑉1 𝑑𝑉
𝑉1 𝑉𝛾
𝛾
𝛾 1 𝑉2 𝑝1 𝑉1 −𝛾+1 −𝛾+1
𝐿1−2 = 𝑝1 𝑉1 𝑉 −𝛾+1 𝑉1 = 𝑉2 − 𝑉1
−𝛾 + 1 −𝛾 + 1

𝛾−1
𝑝1 𝑉1 𝑉1
𝐿1−2 = 1−
𝛾−1 𝑉2
2-3 izobár folyamat

∆𝑄2−3 = ∆𝑈2−3 + 𝐿2−3
∆𝑈2−3 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇3 − 𝑇2 < 0
𝐿2−3 = 𝑝2 ∙ ∆𝑉 = 𝑝2 𝑉3 − 𝑉2 < 0
𝑄2−3 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇3 − 𝑇2 + 𝑝2 𝑉3 − 𝑉2 < 0
∆𝑄3−4 = ∆𝑈3−4 + 𝐿3−4
∆𝑄3−4 = 0
∆𝑈3−4 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇
𝐿3−4 = −𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = −𝐶𝑉 ∙ 𝑇4 − 𝑇3

Vagy:
𝑉4 𝛾
𝑝3 𝑉3
𝐿3−4 = 𝑑𝑉
𝑉3 𝑉𝛾
𝑉4
𝛾 1
𝐿3−4 = 𝑝3 𝑉3 𝑑𝑉
𝑉3 𝑉𝛾
𝛾−1
𝑝3 𝑉3 𝑉3
𝐿3−4 = 1−
𝛾−1 𝑉4
4-1 izobár folyamat:

∆𝑄4−1 = ∆𝑈4−1 + 𝐿4−1
∆𝑈4−1 = 𝐶𝑉 ∙ ∆𝑇 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇1 − 𝑇4 > 0
𝐿4−1 = 𝑝1 ∙ ∆𝑉 = 𝑝1 ∙ 𝑉1 − 𝑉4 > 0
𝑄4−1 = 𝐶𝑉 ∙ 𝑇1 − 𝑇4 + 𝑝1 ∙ 𝑉1 − 𝑉4 > 0
Körfolyamat hatásossága:
𝑄𝑓𝑒𝑙
𝜀=
𝐿𝑘ö𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚𝑎𝑡 = 𝐿1−2 + 𝐿2−3 + 𝐿3−4 + 𝐿4−1 = 𝐿1−2 + 𝐿2−3 + 𝐿3−4

𝑄𝑓𝑒𝑙 = 𝑄4−1
Ellenőrizzék-hasonlítsák össze a kapott eredményt a Joule-körfolyamat hatássosság-képletével

számolt értékkel!
𝑄𝑓𝑒𝑙
𝜀=
𝐿
𝑄𝑓𝑒𝑙
𝜀=
𝑄𝑙𝑒 − 𝑄𝑓𝑒𝑙
1
𝜀=
𝑄𝑙𝑒
𝑄𝑓𝑒𝑙 − 1
1
𝜀=
𝐶𝑝 𝑇2 − 𝑇3
−1
𝐶𝑝 𝑇1 − 𝑇4
1
𝜀=
𝑇
𝐶𝑝 𝑇2 1 − 𝑇3
2
𝑇4 − 1
𝐶𝑝 𝑇1 1 − 𝑇
1
𝟏
𝜺=
𝑻𝟐
𝑻𝟏 − 𝟏
7. szeminárium: HŐVEZETÉS
Munkamenet:
Javasolt feladatok
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
Ellenőrző kérdésekamelyek remélhetőleg segítenek az alapos felkészülésben.
1. A TERMODINAMIKA ALAPJAI, A TÖKÉLETES GÁZ, 0. FŐTETEL
1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt

termodinamikai rendszer?
2. Osztályozza a termodinamikai rendszert a határoló falak a tulajdonságai alapján! Miben
különbözik egymástól a hővezető és az adiabatikus fal?
3. A termotechnika, a fizika energiával foglakozó ága, gyakran használt alapmennyiségei/
alapmértékegységei az anyagmennyiség, hőmérséklet, tömeg. Származtatott mértékegységei:
nyomás, térfogat. Ismertesse az értelmezéseiket, jelölésüket.
4. Mi a hőmérséklet? Merhető-e közvetlenül a hőmérséklet? Milyen fizikai tulajdonságok
alkalmasak hőmérsékleti skála definialására? Definiálja a KELVIN-skálát! Definiálja a CELSIUS-
skálát!
5. Miért használjuk a móltömeg fogalmát? Igazolja, hogy egy mól anyagmennyiség ugyanannyi
elemi részecskét tartalmaz, függetlenül az anyag milyenségétől!
6. A termodinamikai rendszer milyen tulajdonságait nevezzük állapotjelzőknek?
7. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az extenzív állapotjelzők? Soroljon fel néhány
extenzív állapotjelzőt!
8. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az intenzív állapotjelzők? Soroljon fel néhány intenzív
állapotjelzőt!
9. Extenzív vagy intenzív állapotjelzők közé sorolhatóak a tömegre fajlagosított extenzív
állapotjelzők? Soroljon fel néhány ilyen állapotjelzőt!
10. Hogyan nevezzük az állapotjelzők közötti függvénykapcsolatot?
11. Mikor tekinthető, hogy egy termodinamikai rendszer egyensúlyban van?
12. Mit mond ki a termodinamika „nulladik” főtetele? Fogalmazzon meg a nulladik főtétellel
kapcsolatosan két posztulátomot! Milyen örökmozgó létezését tagadja a nulladik főtétel?
13. Miért mondható, hogy az egyensúly stabil? Miért mondható, hogy az egyensúly látszólagos?
(makroszkopikusan!) Mit jelent az egyensúly tranzitivitása?
14. Értelmezze az állapotváltozás fogalmat!
15. Mikor tekinthető egy állapotváltozás reverzibilisnek, illetve irreverzibilisnek?
16. Mit nevezünk körfolyamatnak? Nevezhető- egy körfolyamat irreverzibilisnek illetve
reverzibilisnek? A természetben végbemenő folyamatok többnyire irreverzibilisek vagy
reverzibilisek? Miért? Indokolja válaszát!
17. Milyen a tökéletes gáz? Milyen körülmények között tekinthetőek a valódi gázok és gőzök
tökéletes gázoknak?
18. Mit nevezünk izobár, izochor, izoterm, adiabatikus, ill. politropikus állapotváltozásnak?
19. Boyle-Mariotte törvény/ az izoterm állapotváltozás törvénye. Összefüggése, grafikus
ábrázolása a p-V koordináta rendszerben. Javasoljon kísérleti berendezést a törvény igazolásához!
20. Gay-Lussac törvénye/ Izobár állapotváltozás törvénye. Állapítsa meg az összefüggést,
ábrázolja grafikusan p-V, a V-t és V-T koordináta rendszerekben! Relatív térfogatváltozás
jellemzésére ismertesse az izobár hőtágulási együtthatót!
21. Charles törvénye/ Izochor állapotváltozás törvénye. Állapítsa meg az összefüggést, ábrázolja
grafikusan p-V, a p-t és p-T koordináta rendszerekben! Relatív nyomásváltozás jellemzésére
ismertesse a nyomásváltozás hőmérsékleti együtthatóját!
22. Írja fel az ideális gaz termikus állapotegyenletet! Vezesse le a gáz állapothatározói közti
összefüggést! Határozza meg az egyetemes gázállandó értékét, mértékegységét!
23. Vezesse le a kinetikus gázelmélet alapegyenletét! Mutassa ki, hogy a gáz nyomása függ az őt
alkotó részecskék mozgási energiájától! Mutassa ki, hogy a részecskék mozgási energiája
hőmérsékletfüggő! Vonjon le következtetést a részecskék mozgási energiájáról az abszolút nulla
hőmérséklet közelében!
24. Definiálja a belső energia fogalmat! Milyen tulajdonságai vannak a belső energiának?
Ismertesse a belső energiát, mint termikus állapotjelzőt! Vezesse le a kalorikus állapotegyenletet!
Indokolja miért sorolható a belső energia az extenzív állapotjelzők közé (az extenzív állapotjelzők
értelmezése alapján)!
25. Mi a munka és mi a hő? Állapotjelzők-e?
26. Szemléltesse p–V diagramon egy egyensúlyi állapotváltozás mechanikai munkáját! Hogyan
szamítható ez a nyomás és a térfogat közötti összefüggés ismeretében?
1. TERMODINAMIKA I. FŐTETELE ÉS ALKALMAZÁSAI
1. Mit mond ki a termodinamika I. főtetele nyugvó zárt rendszerre?

2. Az első főtétel alkalmazásai: kalorikus együtthatók: fajhő, hőkapacítás, mólhő. Mit nevezünk
hőkapacításnak, ill. fajlagos hőkapacításnak (fajhőnek). mólhőnek?
3. Az első főtétel alkalmazásai: a Robert-Mayer egyenlet (mólhők közti összefüggés).
4. Az első főtétel alkalmazásai: Állapítsa meg a mechanikai munka, hőmennyiség és belső
energia összefüggéseit izobár folyamat során! Melyik állapotjelző megváltozása határozza meg az
izobár állapotváltozás során közölt hő mennyiségét?
energia összefüggéseit izochor folyamat során! Melyik állapotjelző megváltozásával egyenlő az
izochor állapotváltozás során közölt hő?
energia közti összefüggéseket izoterm folyamat során! Melyik állapotjelző megváltozása határozza
meg az izoterm állapotváltozás során közölt hő mennyiségét?
energia közti összefüggéseket adiabatikus folyamat során! Vezesse la az adiabatikus állapotváltozás
egyenletét: pVγ=állandó (Poisson egyenlet) Mire fordítódik az adiabatikus állapotváltozás során

bevezetett mechanikai munka? Melyik állapotjelző változása határozza meg a mechanikai munka
nagyságát? (válaszát indokolja matematikai összefüggéssel!
energia összefüggéseit és a köztük lévő összefüggéseket politropikus folyamat során! Melyik
állapotjelző tekintődik állandónak a politropikus állapotváltozás során?
9. Rajzoljon ideális gaz p–v diagramjába izobár, izochor, izoterm, adiabatikus, ill. politropikus
állapotváltozási vonalakat!
10. Írja fel a termodinamika I. főtetelet stacionárius/nyugvó, nyitott rendszerre! Definiálja a
technikai munkát! Milyen rendszerhez rendelhető ez a munka? Szemléltesse p–V diagramban egy
állapotváltozás technikai munkáját!
11. Mi a kapcsolat a fizikai, a technikai, a belepési és a kilepési munka között? Szemléltesse p–v
diagramban az összefüggést!
12. Mit nevezünk körfolyamatnak? Körfolyamatok munkavégzése. Írja fel az I. főtetelt
körfolyamatra!
3. A II. És III. FŐTETEL ÉS AZ ENTRÓPIA

1. Mit nevezünk nem megfordítható (irreverzibilis) folyamatnak? Soroljon fel és jellemezzen
irreverzibilis folyamatokat!
2. Mit mond ki a termodinamika II. főtetele? Adja meg a termodinamika II. főtételének legálabb
két különböző megfogalmazását!
3. Definiálja az entrópiát! Adja meg az entrópia tulajdonságait! Hogyan befolyásolja az entrópiát
a folyamat irreverzibilitása?
4. Mit mond ki a termodinamika III. főtetele?
4. CARNOT-KÖRFOLYAMAT ÉS GÁZKÖRFOLYAMATOK
1. Az ideális gaz p–V diagramjában készített vázlatok segítségével ismertesse a CARNOT–
körfolyamatot! Mi a jelentősege a termodinamikában a CARNOT–körfolyamatnak?
2. Vezesse le a munkaszolgáltató körfolyamatok (CARNOT–körfolyamat) termikus hatásfokát!
3. Kompresszorok. Értelmezés, felhasználási köre, osztályba sorolása a sűrítési viszonyuk
alapján. Ismertesse az elméleti dugattyús kompresszort! Az ideális kompresszor feltételei. Vezesse le
a kompresszor által felvett mechanikai munka összefüggését! A kapott összefüggés alapján írja le
milyen állapothatározók befolyásolják, és hogyan az ideális kompresszor mechanikai munka
igényét/felvételét?
4. Ismertesse a valóságos kompresszort! Soroljon fel különbségeket és hasonlóságokat az
ideális, elméleti kompresszorhoz viszonyítva! Ábrázolja p-V koordináta rendszerben a folyamatokat!
Ismertesse a folyamatokat, a kompresszor működését! Határozza meg a holttér hatását a mechanikai
munka igényre és fogalmazza meg a következtetést! Milyen hatással van a töltésfok a kompressziós
arányra/sűrítési viszonyra?
5. Gázgépek. Értelmezés, osztályozás. Miért célszerű a helyettesítő körfolyamatok segítségével

történő szemléltetés? Ismertesse a szikragyújtású belsőégésű motor (Otto-motor) helyettesítő
körfolyamatat! Ábrázolja a korfolyamatot ideális gaz p–V diagramjában! Végezze el az Otto ciklus
hatásfokának számítását, fogalmazzon meg a következtetést, és megjegyzést az Otto-motor
kompresszióviszonyára. (Milyen értékei lehetnek, és miért?)
történő szemléltetés? Ismertesse a kompressziós gyújtású belsőégésű motor (Diesel-motor)
helyettesítő körfolyamatát! Ábrázolja a korfolyamatot ideális gaz p–V diagramban! Végezze el a
Diesel ciklus hatásfokának számítását, fogalmazzon meg a következtetést, és megjegyzést az Otto-
motor kompresszióviszonyára. (Milyen értékei lehetnek, és miért?)
történő szemléltetés? Ismertesse a gázturbinában lejátszódó munkafolyamatot helyettesítő
BRAYTON-féle körfolyamatot! Válaszához készítsen vázlatot, valamint mutassa meg az
állapotváltozásokat ideális gáz p–V diagramjában! Mitől függ és hogyan a reverzibilis BRAYTON-
féle körfolyamat termikus hatásfoka? Milyen módszerekkel növelhető a BRAYTON-féle helyettesítő
gázturbina körfolyamatának termikus hatásfoka?
8. Hűtőgépek. Hűtés ismertetése. Osztályozása, hűtőközegek. Miért célszerű a helyettesítő
körfolyamatok segítségével történő szemléltetés? Ismertesse a munkafolyamatot helyettesítő fordított
Carnot körfolyamatot! Válaszához készítsen vázlatot, valamint mutassa meg az állapotváltozásokat
ideális gaz p–V diagramjában! Miért nem értékelhető a munkakörfolyamat a hatásfokkal? Ismertesse
a hatásosság fogalmat!
9. Ismertesse a kompresszoros hűtőgép feladatát, felépítését, működését. Válaszához készítsen
vázlatos rajzott, valamint mutassa meg az állapotváltozásokat ideális gáz p–V diagramjában (JOULE-
körfolyamat! Fejezze ki a körfolyamat hatásosságát, fogalmazzon következtetést!
10. Az abszorpciós hűtő körfolyamat. Ismertesse a körfolyamat alapjául szolgáló oldat-párolgás
jelenségét, a hűtőközeget (tulajdonságait), a berendezés felépítését és működését! Válaszához
készítsen vázlatot!
11. Hőszivattyú elve. Ismertessen vázlatos rajz segítségével olyan megoldást, amely fűtő és hűtő
üzemmódban is használható!
5. TÖBBFÁZISÚ RENDSZEREK
1. Mit mond ki a DALTON-törvény?
2. Mi a parciális nyomás, és azt a termikus állapotegyenlettel milyen térfogat segítségével
számíthatjuk?Mi a parciális térfogat, és azt a termikus állapotegyenlettel milyen nyomás
segítségével számíthatjuk?
3. Értelmezze a következő fogalmakat: latens hő, párolgáshő, olvadáshő, telítési hőmérséklet,
telitett folyadék, telitett gőz és párolgáshő!
4. Mekkora tömegre vonatkozik a nedves levegő h –x diagramja? Mit jelent x?
5. Mit jelent a nedves levegő φ relatív páratartalma?
6. Hogyan mérhető a relatív páratartalom?
7. Ismertesse a nedves levegő MOLLIER-fele h–x diagramjának a felhasználását!
MELLÉKLETEK
Mértékegységek
1.táblázat
Mértékegységek prefixumai
prefixum prefixum szorzó prefixum prefixum szorzó
neve jele neve jele
exa E 1018 deci d 10-1
peta P 1015 centi c 10-2
tera T 1012 milli m 10-3
giga G 109 mikro  10-6
mega M 106 nano n 10-9
kilo k 103 piko p 10-12
hekto h 102 femto f 10-15
deka da 101 atto a 10-18
Külön névvel ellátott származtatott egységek
A származtatott egységeken belül vannak külön névvel ellátott származtatott egységek. 2.táblázat
Külön nevű származtatott SI-n kívül SI-n belül kizárólag
korlátozás szakterületen belül
Egységek/mértékegységek Jele Jele
nélkül használható egységek
használható
egységek
Frekvencia/ Hertz Hz
1Hz =1/s
Erő/ Newton N
1N=
1m kg s-2
Nyomás / Pascal Pa Csak folyadékok
nyomásánál:
1Pa=1N m-
2
–bár, jele bar,
1 bar=100000 Pa =105
Pa
= 0,1MPA
orvosi
vérnyomásmérésben:
-milliméter-higany, jele:
mmHg
1 mmHg = 133,322 Pa
Energia / Joule J wattóra Wh Csak atomfizikában:
elektronvolt- jele eV
1J=1N m 1Wh=3600
J 1eV=1,602 10-19 J
Teljesítmény- Watt W -Csak látszólagos
elektromos
(Időegység alatt végzett 1W=1J/s
teljesítménynél:
munka)
voltamper, VA, 1VA=1
W
-elektromos meddő
teljesítménynél, var jele:
var, 1 var=1 W
Villamos töltés / Coulomb C 1C=1A s
Villamos kapacitás/ Farad F 1F=1C/V

Villamos ellenállás/Ohm Ω
1Ω=1V/A
Villamos vezetőképesség- S 1 S=1/ Ω
Siemens
Villamos feszültség / Volt V
1V=1W/A
Mágneses fluxus/ Weber Wb
1Wb=1Vs
Mágneses indukció /Tesla T
1T=1Wb/m
Induktivitás /henry H
1H=1Wb/A
Fényáram /lumen lm
1
lm=1cd·sr
Megvilágítás /lux 1 lx =
1 lm/m2
Dózisegyenérték /sievert Sv
1Sv=1J/kg
Radioaktív sugárforrás Bq
aktivitása/ becquerel 1Bq=1/s
Elnyelt sugárdózis/gray Gy
1Gy=1J/kg
Térfogat-liter 1
1 l =10-3 m3
Tömeg-tonna 1 t=103 kg
Idő:
-perc 1 min=60s
-óra 1 h=60 min
Síkszög:
-fok 1˚ =π/180
-perc rad
-másodperc 1’ =1˚/60
1” =1’/60
Sebesség – 1km/h (m/s)
kilométer/óra
Hőmérséklet- ˚C
celsius-fok O
˚C=273,15K
Csak földterület:
hektár, jele: ha
1 ha= 10000 m2
Csak tengeri hajózásban:
-tengeri mérföld
1 tengeri mérföld=1852 m
-csillagászattan: fényév
1 fényév=9,460 1011 m
A nyomás gyakoribb mértékegységei
Nyomásmértékegységek Pa bar atm

1 Pa = 1 N/m2 1 10-5 9,869 ∙ 10-6
1 bar (csak folyadékok nyomásánál használatos) 105 1 0,987
1 atm fizikai atmoszféra, Megjegyzés: nem SI mértékegység 101325 1,033 1
Mengyelejev táblázat
MŰSZAKI HŐTAN FOGALOMTÁR
Termodinamika: A fizikának a hőegyensúllyal és a hőnek más energiafajtákká történő

átalakulásával foglalkozó ága.
Termodinamikai rendszer vagy termodinamikai modell: A vizsgálandó anyagfajták összessége,
ami ezen kívül esik az a rendszer környezete. A kettőt határ választja el. A termodinamikailag
vizsgálandó anyagok összessége a hővel kapcsolatos jelenségek színtere.
Környezet: A rendszert körülvevő anyagi világ.
Izolált rendszer: Sem energiaáram, sem anyagáram nincs a környezettel.
Zárt rendszer: Energiaáram van, anyagáram nincs a környezettel.
Adiabatikus rendszer: Energiaáram nincs, anyagáram van a környezettel.
Nyitott rendszer: Mind energiaáram, mind anyagáram van a környezettel.
Homogén rendszer (homogén fázis): Helytől független egyenletes anyagi felépítés, elválasztó
határfelület nincs. Az intenzív állapotjelzők értéke minden pontban azonos.
Inhomogén rendszer: Ha legalább egy tulajdonság van, ami a rendszernek nem minden részében
megegyező, elválasztó határfelület nincs.
Heterogén rendszer: Részrendszerek sajátosságai egymástól eltérőek, egymástól fizikai
határfelületek választják el egymástól a különböző fázisú rendszereket.
Gáz-halmazállapot: Intermolekuláris erők elhanyagolhatók, saját alakjuk, belső szerkezetük nincs,
gázfolyadék kondenzációs folyamat termodinamikailag kizárt. (tökéletes gáz: ideális határállapot, pl.
levegő légköri nyomáson és szoba-hőmérsékleten.
Tökéletes, Ideális gáz: a gázok olyan egyszerűsített modellje, amelynek termodinamikai viselkedése
egyszerű matematikai eszközökkel leírható. A reális gázok többé vagy kevésbé közelítik meg az
ideális állapotot. Az 'ideális' gázok részecskéi folytonos, zegzugos mozgást végeznek, közben
ütköznek egymással és az edény falával is (ezek tökéletesen rugalmas ütközések, tehát nem vész el
energia az ütközéseknél [természetesen ilyen sem fordul elő a valóságban]).
Reális gáz: a természetes gázok nagy része főként nagyobb nyomásokon, molekuláik nem kiterjedés
nélküli pontok).
Gőz: Olyan gáz-halmazállapotú rendszerek, amelyben az önkéntes gőz-folyadék kondenzációs
folyamat termodinamikailag lehetséges akkor is, ha nincs is jelen a rendszerben.
Folyadék-halmazállapot: Viszonylag nagy kohézió, térfogata van, alakja nincs.
Szilárd halmazállapot: Saját alak és térfogat van.
Termikus egyensúly: A hőmérséklet a rendszer minden pontjában azonos.
Mechanikai egyensúly: A nyomás a rendszer minden pontjában azonos.
Fázisegyensúly: A fázisok mennyisége és összetétele a rendszeren belül állandó.
Kémiai egyensúly: A komponensek mennyisége állandó, a kémiai potenciálok értéke a rendszeren
belül azonos.
0. főtétel: A termodinamikai egyensúly vizsgálata közben szerzett tapasztalatok összefoglalása. A
magára hagyott (minden kölcsönhatással szemben tökéletesen szigetelt) termodinamikai rendszer
akkor van egyensúlyban, ha benne semmilyen makroszkopikus változás nem észlelhető. Ilyenkor az
intenzív állapotjelzők a rendszeren belül homogén eloszlásúak. Ha két vagy több egyensúlyban lévő
termodinamikai rendszer egymással kölcsönhatásban van (nincsenek egymástól minden
kölcsönhatással szemben elszigetelve), akkor a vizsgált rendszereknek annyi olyan, minden
rendszerben azonos értékű intenzív tulajdonsága van, mint ahány kölcsönhatással szemben a határoló
falak átjárhatók. Más megfogalmazás szerint, a kölcsönhatásban álló rendszerek egyensúlyának
szükséges és elegendő feltétele a lehetséges kölcsönhatásokhoz tartózó intenzív állapotjelzők
egyenlősége. A termodinamikai egyensúly tranzitív. Ez azt jelenti, hogy ha az „A” rendszer
egyensúlyban van a B rendszerrel, a B pedig a C rendszerrel, akkor az A rendszer egyensúlyban van a

C rendszerrel. A termodinamikai rendszer szimmetrikus, tehát ha az A rendszer egyensúlyban van a
B rendszerrel, akkor a B rendszer is egyensúlyban van az A rendszerrel.
Komponensek: Egymástól függetlenül létező anyagfajták
Termodinamikai egyensúly: A termodinamikai rendszer akkor van egyensúlyban, ha benne
semmilyen makroszkopikus hatás nem észlelhető, az intenzív állapotjelzők homogén eloszlásúak. A
termodinamikai egyensúly olyan zárt, de szabad mozgásra képes rendszerben valósulhat meg,
amelyben nem figyelhetők meg a nyomás, az anyageloszlás és hőmérséklet (energia) eloszlás időbeni
vagy térbeni eltérései.
Állapotjelzők: A rendszer anyagi állapotát, tulajdonságait, a bennük végbemenő folyamatokat
meghatározó, makroszkopikusan mérhető jellemzők.
Hőmérséklet (t,°C,T,K) Az anyag makroszkopikus állapotát jellemző állapothatározók egyike:
Nyomás (p): Fizikai mennyiség, amelynek nagysága egyenlő a felületegységre ható erővel.
Dimenziója:Mérőeszközeink bar-ban mérnek. 1bar=105 Pa
Fajtérfogat (v): Egységnyi tömegű anyag térfogata. Dimenziója: Az állapotjelzőktől függően
egyértelműen meghatározott többváltozós termodinamikai mennyiség. A rendszer adott fázisbeli
állapotában az állapotjelzők közötti összefüggés megfogalmazása. Kg/m3
Állapot egyenlet: Az állapotfüggvények megoldásai.
Ideális gázok általános állapotegyenlete. p  V    R  T
Egyetemes gázállandó: Jele: R, értéke: 8,315 kJ/Mol K.
Állapotváltozás: Azt a folyamatot, amely során a közeg az egyik állapotból a másikba kerül,
miközben állapotjelzői megváltoznak, állapotváltozásnak nevezzük.
Kvázistatikus folyamat: Olyan idealizált folyamat, mely egyensúlyi lépések sorozatán vezet
keresztül.
Reverzibilis folyamat: Az állapotváltozások iránya nincs korlátozva. Mindkét irányban lejátszódhat.
A termodinamikai folyamat akkor megfordítható, ha a folyamatot végző közeg állandó egyensúlyban
van a környezettel.
Termodinamikai egyensúly: Olyan zárt, de szabad mozgásra képes rendszerben valósulhat meg,
amelyben nem figyelhetők meg a nyomás, az anyageloszlás és hőmérséklet (energia) eloszlás időbeni
vagy térbeni eltérései.
Irreverzibilis folyamat: Az állapotváltozás iránya korlátozott. A változások csak egy irányban
mehetnek végbe. A termodinamikai egyensúlyban nem levő rendszer arra törekszik, hogy elérje az
egyensúlyi állapotot, közben energiát nem termel. Az önként végbemenő folyamatok ezért nem
megfordíthatóak.
Izochor állapotváltozás: A rendszer térfogata nem változik a folyamat közben. v=áll.
Izobár állapotváltozás: A rendszer nyomása nem változik a folyamat során. p=áll.
Izotermikus állapotváltozás: A rendszer hőmérséklete nem változik a folyamat során. T=áll.
Adiabatikus állapotváltozás: Adiabatikus állapotváltozást úgy hozunk létre, hogy egy
munkahengert tökéletesen elszigetelünk a környezettől, vagy az állapotváltozást olyan gyorsan
folytatjuk le, hogy a munkavégző közeg és környezete között hőcsere nem jöhet létre. A rendszer
minden állapotjelzője változik, de az állapotjelzők változása között meghatározott függvénykapcsolat
van. A rendszer és környezete között csak mechanikai kölcsönhatás van (hőcsere nincs). Az
adiabatikus expanzió munkája teljes egészében a belső energiából fedeződik. Poisson egyenletek:
𝑝 ∙ 𝑉 𝛾 = á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó
𝑇 ∙ 𝑉 𝛾−1 = á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó
1−𝛾
𝑇∙𝑝 𝛾 = á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó
ahol γ adiabataikus együttható.
Politropikus állapotváltozás: A rendszer minden állapotjelzője változik, a rendszer és környezete

között mind mechanikai, mind termikus kölcsönhatás megengedett, de a két kölcsönhatás között
meghatározott függvénykapcsolat van.
𝑝 ∙ 𝑉 𝜅 = á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó
ahol χ politropikus együttható.
Termodinamika I. Főtétele: Az egyes energiafajok egyenértékű voltát kifejező tapasztalati törvény.
Ez a törvény lehetővé teszi, hogy az energia különböző fajtáit más ekvivalens értékkel fejezzük ki.
Legáltalánosabb megfogalmazása kimondja, hogy energia nem keletkezhet a semmiből és nem is,
semmisülhet meg, vagyis nem valósítható meg az ún. első fajú perpetuum mobile. Azaz olyan gép,
amely a semmiből nyert energiából végezne munkát.
Matematikai alakja: Q  L  U .
Hőkapacitás, C: Az adott anyagi rendszer hőmérsékletének 1 kelvinnel történő emeléséhez
szükséges hő.
Fajhő, c: Egységnyi tömegű anyag hőmérsékletének 1 K-nel történő emeléséhez szükséges hő.
Mólhő, C’: mól-nyi mennyiségű anyag hőmérsékletének 1 K-nel történő emeléséhez szükséges hő.
Cv állandó térfogaton mért hőkapacitás.
Cp állandó nyomáson mért hőkapacitás.
Avogadro-törvénye: Azonos nyomáson és azonos hőmérsékleten minden gáz azonos számú
molekulát tartalmaz.
Moltérfogat: Azonos nyomáson és hőmérsékleten minden gázra ugyanaz. Értéke fizikai
normálállapotra vonatkoztatva 22,414 m3/Mol.
Belsőenergia (u, U): A belsőenergia kalorikus állapotjellemző. Azzal a melegmennyiséggel egyenlő,
amely 1 kg gáz hőmérsékletét 0°C-ról t °C-ra emeli izochor viszonyok között. Dimenziója: kJ/kg.
Jele: u.
Mechanikai munka (L): fizikai munkának is nevezzük, a térfogat-változás munkája. A munka a
rendszer határfelületén fellépő energiatranszport-mennyiség, melyet a kölcsönhatáshoz tartozó és a
hőmérséklettől különböző, intenzív állapotjelzők inhomogenitása hoz létre. A munka nem
állapotjelző. Jele:L, dimenziója: J.
Entalpia (h, H): A rendszer belső energiáját és a térfogat-változási munkát egyesíti.

Technikai munka (Ltech): A nyitott rendszerek munkája, nyomásváltozási munka. Jele: Ltech
Dimenziója: kJ. Nem állapotjelző.
Entrópia (s, S): A termodinamikai rendszerekben lezajló állapotváltozások irányának, számszerű
meghatározására szolgál. A rendszer pillanatnyi energiaszintjére jellemző. Jele: s. Dimenziója:
kJ/kgK. Állapotfüggvény, de meghatározásához ismerni kell a Q=f(T) kapcsolatot.
Termodinamika II. Főtétele: A hő önként csak az alacsonyabb hőmérséklet irányába áramlik. Nem
lehetséges olyan körfolyamat, mely során hidegebb testről önként hő menne át melegebb testre. A hő
veszteséggel alakítható munkává. Minden termodinamikai rendszernek van két olyan
állapotfüggvénye – S és T -, amelyek segítségével a rendszer bármely kicsiny kvázistatikus és
reverzibilis állapotváltozása esetében a felvett hőmennyiség kifejezhető. dQ=-T.dS
Gázelegy: Két vagy több gáz olyan keveréke, amelyben fizikai különbségek nem észlelhetők.
Dalton-törvénye: Az ideális gázok elegyének nyomása, a komponensek parciális nyomásának
összege, és valamennyi komponens úgy viselkedik, mintha egyedül töltené ki a teret, vagyis
egymástól függetlenül követik az állapotegyenleteket.
Irreverzibilis állapotváltozások: A meg nem fordítható folyamat entrópia növekedéssel jár.
Önmaguktól végbemenő folyamatok nem megfordíthatók. A természetben lejátszódó folyamatok
mind ilyenek.
Körfolyamat: Az önmagába visszatérő folyamatokat nevezzük körfolyamatnak. Feltétel, hogy a
közeg a kiindulási állapotba térjen vissza, azaz ismét a kiindulási állapotjelzőkkel rendelkezzék.
Erőgépi körfolyamat: Az óramutató járásával megegyező (erőgépi) körfolyamat, mely során munkát
nyerünk.
Munkagépi körfolyamat: Az óramutató járásával ellentétes (munkagépi) irányú körfolyamat, mely
során munkát kell befektetni.
Carnot-körfolyamat: Leonard Sadi Carnot francia hadmérnök vezette be a termodinamikában róla
elnevezett körfolyamatot, részben a termodinamika II. főtételének igazolására, másrészt annak
igazolására, hogy ideális gázok megfordítható állapotváltozásaiból elvben lehetséges olyan zárt
körfolyamat, amely hőből mechanikai energiát állít elő. A Carnot-körfolyamat elméleti
munkafolyamat, mely lehetővé teszi a II. főtétel matematikai igazolását. A Carnot-körfolyamat
határfolyamat. Bármely tetszőleges körfolyamatnál, azonos hőfokhatárok között, a Carnot-
körfolyamat hatásfoka a legjobb. Megállapítható segítségével, hogy a max. hatásfokhoz minimális
entrópiaváltozás tartozik. A valóságos Carnot-ciklussal vizsgáljuk az irreverzibilis folyamatokat.
Technikai körfolyamatok: Elméleti vagy ideális körfolyamatok, melyeket zárt modellként
vizsgálunk, ahol a körfolyamatot tetszőleges számban ugyanaz a közeg végzi, környezetével csak
energia- és munkakapcsolat jön létre. Otto-, Diesel- illetve vegyes körfolyamatok alapvetően a
hőközlés tekintetében térnek el hőtechnikailag.
Kompresszióviszony (ε): Az alsó holtpont feletti hengertérfogat és a felső holtpont feletti
kompresszió-térfogat hányadosa.
Előzetes expanzióviszony: Diesel- illetve vegyes körfolya -matoknál izobár hőközlés utáni és az
elötti térfogatok hányadosa.
Utólagos expanzióviszony: Diesel- ill.vegyes körfolyamatok esetén (vagy politrópikus) expanzió
utáni ill. előtti térfogatok hányadosa.
Kompresszor: Levegő vagy egyéb gáz nyomásának növelésére, ugyanakkor fajlagos térfogatának
csökkentésére szolgáló gép.
Ideális kompresszor: Az ideális vagy elméleti kompresszort veszteség és káros tér nélkülinek
tételezzük fel. Ez azt jelenti, hogy a dugattyú fenéksíkja a bal oldali szélső helyzetben éppen érinti a
hengerfedelet.
Valóságos kompresszor: Több tekintetben eltér az ideális kompresszortól. Mindenek előtt a szelepek
miatt, marad egy kis távolság a dugattyú fenéklapja és a hengerfedél között. Ezt a teret káros térnek
nevezzük. E térben maradó magasnyomású gáz expanziója következtében a beszívott friss gáz és vele
együtt az egész munkaterület kisebb lesz. E tér nem növeli meg közvetlenül a munkaszükségletet, de
csökkenti a szállítási teljesítményt.
Töltési fok (volumetrikus hatásfok): A friss töltet térfogata (V14) és a lökettérfogat (Vh) aránya. A
volumetrikus hatásfok: Friss töltet az a hengertérbe beáramló friss gáz mennyiség, amely a káros
térből expandáló gázzal keveredve tölti ki a henger térfogatát.
Hőhordozók: a hőátviteli folyamatban részt vevő testek, közegek.
Hőátbocsátó felület: Az a felület, amelyen adott idő alatt átvihető a szükséges hőmennyiség.
Hővezetés (kondukció): Olyan hőközlési forma, ahol a test egyes részecskéi között fennálló szoros
kapcsolat miatt, a magasabb hőfokú nagyobb energiájú részecskék átadják a szomszédos, de kisebb
energiájú részecskéknek energiájukat. A folyamat a hőkiegyenlítődésig tart. Elsősorban szilárd testek
vagy nyugalomban lévő folyadékok és gázok esetére jellemző.
Hősugárzás (radiáció): A keletkezés helyéről a hő sugárzó energia formájában jut a besugárzott
felületre, és ott részben vagy egészben hővé alakul vissza. A hősugárzás elektromágneses sugárzás.
Közvetítő közegre nincs szükség.
Hőszállítás (konvekció): Olyan hőközlési folyamat, mely egy szilárd fal és a fluidum fő tömege
között jön létre. A hőt a tér egyik részéből a másikba folyadékok vagy gázok részecskéi szállítják. A
hőforrás és a hőelnyelő között makroszkopikus mozgást végző közeg közvetít.
Hőátszármaztatás: A hővezetés, a hősugárzás és a hőszállítás teljes vagy részleges
kombinációjaként kialakuló hőátviteli forma. A hőközlés igen gyakori összetett formája, mikor a hő
egy melegebb közegből válaszfalon keresztül kerül hidegebb közegbe. Pl. kazánoknál, a füstgáz –
fűtőfelület – víz.
Hőáram:Az időegység alatt az A felületen átáramló hő.
Fajlagos hőáram: Egységnyi időre és felületre vonatkoztatott hőáram. qx=λ*(-gradt)
Hővezetési tényező (λ): Megadja az izotermikus felületre merőleges 1 m vastagságú réteg 1 m2
felületen egységnyi idő alatt 1K hőmérséklet-különbség hatására vezetéssel átáramlott
hőmennyiséget. Dimenziója: W/mK.
Foton: Fénykvantum, az elektromágneses hullám (fény) energiájának legkisebb önálló része,
tulajdonképpen elemi részecske. A kisugárzott energia hordozója. A fotonnak, mint elemi
részecskének kettős természete van, ami azt jelenti, hogy bizonyos meghatározott körülmények
között hullámszerűen viselkedik. Ezt a hullámjelenséget elektromágneses hullámnak, a sugárzást
pedig elektromágneses sugárzásnak nevezzük. Ilyen a hősugárzás is.
Emittálás: Energia kisugárzás. A T hőmérsékletű test által abszolút nulla hőfokú közegben
időegység alatt egységnyi felületen teljes hullámhossz tartományban kisugárzott teljes hőmennyiség a
test adott hőmérsékletéhez tartozó sugárzóképességének (felületi energiasűrűségének) nevezzük
Abszorbeálás (A): Energia elnyelés. A test vagy anyag elnyelő vagy abszorbeáló képessége.
Reflektálás(R): Energia visszaverés. A test vagy anyag energia visszaverő vagy reflektáló
képessége.
Diatermikus képesség: Energia áteresztő képesség. A test vagy anyag áteresztő képessége.
Abszolút fekete test: Az a test, amely az összes ráeső sugárzást elnyeli. A=1, R=0, D=0
Abszolút fehér test: A sugárzást teljes egészében visszaveri. R=1, A=0, D=0
Diatermikus test: Azok a testek, amelyek a sugárzást szabadon átengedik, D=1, A=0, R=0.
Hőcserélők: Olyan készülékek, melyek két, egymástól térben vagy időben elválasztott, különböző
minőségű és állapotú közeg közötti hőátadást technikailag megvalósítják.
Égés, hőfejlesztés: Az éghető alkotók oxigénnel való hőfejlesztés melletti teljes vagy részleges
egyesülése az égés. A kémiai reakció hőeffektusa.
Exoterm hőeffektus: Hőfelszabadulással járó folyamat.
Endoterm hőeffektus: Hőelnyeléssel járó folyamat.
Harmatpont: Az a hőmérséklet, amely elérése után a vízgőz kondenzálódik.
Fázisváltás: Az anyag belső szerkezetének halmazállapot változással járó átalakulása,
makroszkopikusan fázisátalakulásnak nevezzük.
Olvadás: Szilárd fázisból folyadék fázisba váltás.
Párolgás: Folyadék fázisból gőz fázisba váltás.
Szublimáció: Szilárd fázisból gőz fázisba alakulás.
Fagyás: Folyadék fázisból szilárd fázisba alakulás.
Kondenzáció: Gőz fázisból folyadék vagy szilárd fázisba váltás.
Átkristályosodás: Szilárd fázisból más szerkezetű szilárd fázisba alakulás.
A fenti fázisátalakulások közös jellemzője, hogy hőhatással járnak, és az extenzív állapotjelzők
számértéke ugrásszerűen megváltozik. Az anyagok belső szerkezetének ilyen változásait elsőrendű
fázisátalakulásnak nevezzük.
Fázisegyensúly: Két fázis jellemző paraméterei között alakul ki egy olyan szakaszon, amikor csak
részleges fázisváltás következik be. Ez az ún. nedvesgőz tartomány (a fázisváltás átmeneti).
Fázisgörbe: A nyomás és a hőmérséklet között egyértelmű kapcsolat van, amelyet p=f(T) fázisgörbe
ír le. Az ilyen összetartozó, két fázis egyensúlyát kifejező nyomás- és hőmérsékletértékeket telítési
nyomásnak (pt) és telítési hőmérsékletnek (Tt) nevezzük.
Párolgási görbe: Folyadék-gőz fázisgörbét nevezzük párolgási görbének.
Olvadási görbe: Szilárd-folyadék fázisgörbét nevezzük olvadási görbének.
Szublimációs görbe: A szilárd-gőz fázisgörbét nevezzük szublimációs görbének.
Hármaspont: A három fázisgörbe a p-T síkon az ún. hármaspontban találkozik, ahol az anyag három
fázisa termodinamikai egyensúlyban találkozik. Az anyag jellemző, jól reprodukálható pontja, amely
összetartozó nyomás (ph) és hőmérsékletértékeket (Th) ad.
Kritikus pont: A párolgási görbe a hármaspontnál indul és minden esetben egy jól definiált
hőmérsékletig tart, ez a kritikus hőmérséklet. A kritikus pont felett nem lehet különbséget tenni a
folyadék és a gőz állapota között, mivel e pontban a gőz sűrűsége eléri a vele egyensúlyban lévő
folyadékfázis sűrűségét. A közeg jellemző pontja a kritikus pont, amelyet a hozzátartozó kritikus
hőmérséklet (Tkr) és a kritikus nyomás (Pkr) egyértelműsít.
Gőzturbina: A gőzturbina áramlástechnikai elven működő erőgép. Benne a gőz – entalpiájának
rovására – felgyorsul és a forgórész kerületén elhelyezett lapátokra áramlik. Ezeken fejt ki erőhatást a
gőz sebességének irányát és nagyságát változtatva. A forgórészt terhelő nyomaték ellenben munkát
végez.
Dugattyús gőzgép: A vízgőz hőesését úgy hasznosítja, hogy a p1 nyomású friss gőzből egy bizonyos
mennyiséget a hengerbe vezetnek. A hengerben a mozgó dugattyúra ható gőznyomás, a gőz
beömlése, majd expanziója közben a dugattyút elmozdítja, így munkát végez. Munkavégzés közben a
gőz sebessége elhanyagolható.
Clausius-Rankine körfolyamat: A gőzgépek eszményi munkafolyamata. A gőzgépekben és
gőzturbinákban a hőenergia mechanikai munkává alakul, a munkaközeg a víz. A vízgőzt
gőzkazánokban termelik, csővezetékben vezetik a gőzgépekbe, vagy turbinába. A tüzelőanyag
elégetés, azaz a hő termelése ezeknél a gépeknél a munkahengereken kívül a gőzkazánokban történik.
Ezért ezeket a gépeket külső égésű gépeknek nevezzük.
Többkomponensű rendszerek: A leggyakrabban előforduló gáz-gőz elegy a nedves levegő (levegő-
víz keveréke).
Nedves levegő: Két alkotóból álló ideális elegy. A két alkotó a száraz levegő és a vízgőz. A száraz
levegő több komponensből álló elegy. Azonban a két legnagyobb térfogatszázalékkal rendelkező
komponens (az oxigén és a nitrogén) aránya közel állandó és a többi gázok térfogatszázaléka
elhanyagolhatóan csekély. A száraz levegőt egy független ideális gázalkotónak tekinthetjük. A vízgőz
parciális nyomása többnyire néhány Pascal, tehát túlhevített állapotú. A két alkotó ideális
gázkeveréket alkot mindaddig, míg a vízgőz parciális nyomása a levegőben kisebb, mint az azonos
hőmérséklethez tartozó telített vízgőz nyomása, vagyis túlhevített állapotban van.
Abszolút nedvességtartalom (γg): Az 1 m3 nedves levegőben lévő gőz tömege.
Nedvességviszony (x): Az a vízmennyiség, ami (1+x) kg tömegű nedves levegőben van, vagy az ami
1 kg száraz levegőre jut. A számítás alapján 1 kg szárazlevegő. Ez azért célszerű, mert egy adott
folyamat során állandó marad, míg ha 1 kg nedves levegőt vennék alapul, az a víz kiválásánál
változna. A mol-ban és a kg-ban kifejezett nedvességtartalom között fennáll az
Relatív nedvességtartalom (ϕ): A nedves levegő aktuális abszolút nedvességének és az ugyanilyen
hőmérsékletű és nyomású vízgőzzel telített levegő abszolút nedvességtartalmának viszonyát.
Nedves levegő fajhője (cp): Az a melegmennyiség, amely 1 kg nedves levegő hőmérsékletét állandó
nyomásnál, 1 fokkal emeli.
h-x diagram: A légtechnikai folyamat elemzéséhez, irányításához használatos diagram. A levegő
állapotát a diagramban egy pont, tehát két egymástól független jellemző (mint azok metszéspontja)
egyértelműen meghatározza. A levegő állapotváltozásait a h-x diagramban az állapotváltozás h=f(x)
– vagy állandó fajhőt feltételezve – t=f(x) függvénnyel lehet leírni. Ha ez a függvény lineáris, az
állapotváltozás jellemzésére elég a (h1, x1) kiinduló állapot, a végállapothoz tartozó bármely
jellemzőt és az állapotváltozás irányát meghatározó irányjelzőt megadni. Az iránytangens:. Az
állapotváltozások h-x diagramban való követését a diagram kerete mentén elhelyezett irányjelző
skála, az ún. sugárdiagram könnyíti meg.
ϕ=1: határgörbe: A telítési állapotot jellemző görbe, az ún. telítési határgörbe
Fojtás: Valamely gáz (gőz) halmazállapotú közeg adiabatikus expanziójának azt a különleges esetét
kell érteni, amikor a közeg egy p1 magasabb nyomású helyről egy p2 alacsonyabb nyomású térbe
expandál egy szűkítő nyíláson keresztül, és közben külső munkát nem végez. Fojtás alatt az entalpia
állandó marad: h1=h2=áll. Mivel gázoknál az entalpia a hőfokkal arányos (ameddig Cp állandónak
tekinthető), ideális gázok esetére fennáll a t1=t2=áll. Ezért a gázok fojtása izotermikusan adiabatikus
folyamat. A fojtás nem megfordítható folyamat. Gyakorlati jelentősége a gőzök fojtásának van.
Fúvóka: A fluidumok magas nyomási energiájának mozgási energiává való alakításához szükséges
műtárgy, amely biztosítja a belépő közeg adiabatikus expanzióját.
Hűtés: A hűtés olyan hőközlési folyamat, amikor a hő munkabefektetés árán alacsonyabb
hőmérsékletű anyagból (térből) a magasabb hőfokszintű környezet felé áramlik.
Közvetlen hűtés: Akkor valósítható meg, ha a lehűtendő anyagnál alacsonyabb hőfokú hűtőközeg áll
rendelkezésre. Pl. Víz jéggel, amikor a jég az olvadáshoz szükséges hőt a hűtendő anyagtól vonja el.
Közvetett hűtés: A közvetett hűtéskor a hő természetes áramlásával ellentétes folyamat valósul meg,
amely csak gépi berendezésekkel, befektetett külső energia felhasználásával érhető el.
Hűtőberendezések: Azokat a berendezéseket, amelyek a hőnek alacsonyabb hőmérséklet szintről
magasabb hőmérséklet szintre való szállítását külső energiaráfordítás árán
megvalósítják,hűtőberendezéseknek nevezzük.
Hűtőzözeg: A hűtőfolyamat munkaközege, amelynek elpárologtatási hőmérséklete a hűtendő
közegnél alacsonyabb. Párolgásához a hőt a hűtendő anyagtól vonja el. (Pl. ammónia, freon, stb.)
Hőfelvevő közeg: A hűtőközegnél alacsonyabb hőmérsékletű a folyamat hőleadó szakaszában, annak
érdekében, hogy a magasabb hőmérsékletszintre (kondenzációs hőmérsékletszintre) szállított hő
leadása révén a hűtőközegből újbóli hőfelvételre legyen alkalmas. Ilyen hűtőközeg pl. a környezeti
levegő, vagy folyóvíz. A hűtőberendezések osztályozása az energia fajtája alapján: mechanikai

munka, hőenergia, villamos energia felhasználásával működő berendezés. A hűtőközeg felhasználása
alapján: légnemű és gőz nemű hűtőközeggel dolgozó berendezés.
Lég-vagy gáznemű hűtőközeg: Ha a folyamat során a hűtőközeg halmazállapota nem változik.
Gőz nemű hűtőközeg: Hő felvétel során a hűtőközeg elpárolog, a hő leadás pedig kondenzációval
járó folyamat, tehát a gőz nemű hűtőközeg halmazállapota változik a folyamat során. Mechanikai
munkát igénylő berendezések az ún. kompresszoros hűtőberendezések. Az alkalmazott hűtőközeg (a
folyamat munkaközege) egyaránt lehet gáz vagy gőz. Egy-, két-vagy több fokozatú
hűtőberendezések: Attól függően, hogy mekkora a két hőmérsékletszint között a nyomáskülönbség
egy-, két- vagy több fokozatú berendezéseket szokás üzemeltetni. Nagy nyomásviszonynál szokásos
a kompressziós munka csökkentése érdekében két-vagy több kompresszort sorba kötni. Minden két
kompresszor közé ún.közbülső hűtő kerül, amely a hűtőközeget állandó nyomáson a kompresszióvégi
hőmérsékletről a száraz telített gőzhőmérsékletére hűti a közeget. Tehát valamennyi kompresszor
száraz telített gőzt szív, csak különböző közepesnyomásokon. Kétfokozatú hűtő körfolyamat úgy is
megvalósítható, hogy a hűtést és a kondenzációt hőmérséklete egy közbülső tk közöshőmérsékleti
szint között két független kompresszoros körfolyamatot létesítünk. A két rendszer egyközös
szerkezeti elemben kapcsolódik. Az elnyelető az alsó körben a kondenzátor, a felső körben az
elpárologtató szerepét tölti be.
Expanzióhengeres és fojtószelepes hűtőberendezések: A kondenzációs hőmérséklet szintjéről a
hőfelvétel hőmérsékletszintjére történő visszaszállítás alapján expanzióhengeres és fojtószelepes
megoldások ismertek. Expanzióhenger alkalmazásával az expanzió adiabatikus folyamatként valósul
meg. A folyamatsorán a hőfok és a nyomás a pf és Tf felsőszintről a pa ésTa alsó szintre csökken. Az
expanzió után a közeg nedves gőz. Ezt vezetjük be a jégszekrényben lévő elpárologtatóba. Az
expanzióval csekély munkát nyerünk. A gyakorlatban általában a nagy helyet igénylő költséges
expanzióhenger helyett a csőhálózatba épített egyszerű keresztmetszetszűkítőt, vagyis fojtószelepet
építenek, amelyen áthaladva a gőzhőmérséklete lecsökken az alsó hőfok- és nyomásszintre. A
fojtószelepen keresztül történő nyomáscsökkenés azonban munkát nem eredményez.
A hűtőkompresszorba jutó gőznemű hűtőközeg alapján a kompresszoros hűtőberendezéseket nedves,
száraz, erős gőztúlhevítéses és befecskendezéses berendezésekre osztjuk fel. Valamennyi
hűtőberendezés lehet egyben utóhűtéses is.
Szorpciós és az ún. gőzsugár kompresszoros hűtőberendezések: A közvetlen hőenergiát igénylő
folyamatokat megvalósító berendezések az ún. szorpciós hűtőberendezések (lehetnek abszorpciós és
deszorpciós berendezések), valamint a gőzsugár kompresszoros hűtőberendezés. Kivétel nélkül
gőznemű közvetítőközeggel dolgoznak.
Szorpciós hűtőberendezés: Ezekben a berendezésekben a munkaközeg kétkomponensű oldat, ún.
közegpár, a hűtőközeg és egy megfelelő oldószer elegye. A folyamat során az oldat koncentrációja
változó.
Többfokozatú kompresszió: Többfokozatú kompresszió alkalmazása nagy nyomásviszonynál
szokásos a kompresszió munka csökkentése érdekében. Pl. két kompresszor alkalmazása esetében,
közéjük ún. közbülső hűtő kerül, amely a hűtőközeget állandó pk nyomáson T2 hőmérsékletről a
közbülső nyomásszintnek megfelelő száraz telített gőz hőmérsékletére hűti a hűtőközeget.
Hűtőközeg: A szakirodalom hűtőközegnek a hűtőfolyamatot megvalósító berendezés munkaközegét
nevezi. A gyakorlat általában ezalatt az ún. gőznemű hűtőközegként alkalmazható anyagokat érti. Az
anyag kritikus hőmérsékletének magasabbnak kell lennie a megvalósítandó hűtő-körfolyamat
hőleadási hőmérsékleténél, a dermedéspontnak viszont alacsonyabbnak kell lennie a létesítendő
elpárolgási hőmérsékletnél, valamint egyéb üzembiztonság szempontjából fontos tulajdonsággal is
kell rendelkezniük (pl. ammónia, freon, stb.).
A hűtőközeg és a környezetvédelem: Az alkalmazott hűtőközegek jelentős része potenciális

környezeti veszélyforrás. Mindaddig, míg rendeltetésszerű használatuk során zárt termodinamikai
rendszert alkotnak veszélytelenek, azonban a környezetbe kerülve sokféle környezetkárosító hatást
fejtenek ki. A legfontosabbak közülük: a toxicitás, az éghetőség és robbanásveszély, az ózonpajzsra
gyakorolt romboló hatás, a globális felmelegedést fokozó hatás és a szaghatás.
Toxicitás: Az élő szervezetre kifejtett akut vagy krónikus mérgezőhatást jelenti, beleértve a genetikai
kihatásokat is.
Közvetítőközegek: A hűtési feladatot nem közvetlenül a hűtőközeggel oldjuk meg gyakran, hanem a
hőelvonás közvetítésére más folyadékot alkalmazunk. A hűtőközeggel hőcserélőn keresztül a
közvetítőközeget hűtjük le, a megfelelő üzemi hőmérsékletre és azután a hözvetítőközeg végzi a
tulajdonképpeni hűtési feladatot. Pl. Ha a hűtés elpárolgási hőfoka 0 Celsiusnál nagyobb, a
közvetítőközegként édesvizet használnak (Pl. télen meleg, nyáron hideg víz áramlik a
hőcserélőkben). Ilyenek a sóoldatok vagy sólevek is. 0 Celsius és –45-55 Celsius hőmérsékletig
használják. Pl. nátriumklorid, kalciumklorid, magnéziumklorid, stb.
Gázüzemű hűtőgépek: A hűtőberendezés működése elvileg azonos a gőznemű hűtőközeggel
dolgozó dugattyús hűtőgépével. Megtaláljuk itt is a kompresszort, mely a hűtendő térből szívja el a
hideg levegőt és komprimálja a természetes hűtőközegek hőmérséklete fölé. A hőcserélőben a levegő
nyomása állandó marad, miközben a természetes hűtőközeg hűtőhatására hőmérséklete csökken. Az
expanzióhengerben a felső nyomásszintről az alsó nyomásszintre jut a levegő, hőfokcsökkenés
mellett. Mindkét nyomásszinten, a felsőn, ahol a hőleadás, és az alsón, ahol a hőfelvétel történik a
nyomások állandók maradnak, azonban a hőfokok változnak. Ez alapvető különbség a gőz- és a
gáznemű hűtőközeggel dolgozó hűtőgépek között. További különbség, hogy nem alkalmazhatunk
fojtószelepet, mivel a levegőnél, vagy bármely gáznemű hűtőközegnél a fojtás nem okoz
hőfokcsökkenést.
Léghűtőgépek: Teljesen azonos elven működik a gázüzemű hűtőgépekkel, csak a jégszekrény
helyett maga a hűtendő helyiség szerepel. A kompresszor a hűtendő teremből szív. A magas nyomású
és hőmérsékletű levegő a hőcserélőben lehül és a hőt állandó nyomás mellett (pf) adja le. Az
expanzióhengerben a nyomás az alsó nyomásszintre kerül a hőmérséklete lecsökken. A teremből a
kiindulási állapotú levegőt szív el a kompresszor, és az expanzióhenger 4-es állapotút szállít vissza. A
folyamat elvileg megfordítható, és így a korábban hűtésre alkalmazott rendszerre a helyiség fűthető.
A levegővel dolgozó hűtőgépek fajlagos hűtőteljesítménye rossz, és adott hűtőteljesítmény
megvalósításához a keringetendő közegmennyiség igen tekintélyes értékű, mivel a levegő fajhője
kicsiny.
Hőszivattyú: Olyan gépi berendezés, mely a magasabb hőfokszinten hőt szolgáltat oly módon, hogy
erre a szintre külső energia hozzávezetésével az alsó hőfokszintről hőt szállít a hozzávezetett külső
energia hőegyenértékével együtt. Működési elve hőtani folyamat szempontjából azonos a gőznemű
közvetítőközeggel üzemelő hűtőgéppel, de attól rendeltetésében eltér, ezért az alsó és felső
hőfokszint eltolódik a magasabb hőmérsékletek irányába. Hőszivattyúnál az alsó hőfokszint a
hőforrás, mely lehet folyóvíz, vagy környezeti levegő. A nagyfokú hőmérséklet ingadozás miatt
tartós üzemre ezek a természetes hőforrások nem alkalmasak. Hőszivattyúk üzeme előnyös az ipari
üzemekből származó felmelegedett víz, vízgőz vagy gáz hőhasznosítására.
Abszorpció: Gáz kémiai átalakulás nélkül történő oldódása folyékony (vagy szilárd) közegben. A
gázok oldhatósága (állandó hőmérsékleten) nyomásukkal egyenesen arányos. Oldhatóságuk
folyadékban a hőmérséklet emelkedésével csökken.
Abszorpciós hűtőgépek: Ezekben a berendezésekben a hő alacsonyabb szintről magasabb szintre
szállítása nem külső munka, hanem külső hőközlés hatására valósul meg. Ezeknél a gépeknél a
hűtőközegen kívül még egy közeget kell alkalmazni a gőznemű hűtőközeg elnyeletésére,
abszorbeálására. A hűtőközeg ammónia, az abszorbeáló a víz. Az abszorbciós hűtőgépekbe a

kompresszoros berendezésekben tárgyalt elemek közül a két hőcserélő (kondenzátor és
elpárologtató), valamint a fojtószelep található meg. A kompresszor helyett azonban más készülék
kerül a rendszerbe. Az elpárologtatóval összeköttetésben áll a vízzel töltött ún. oldó, mely az
elpárologtatóban keletkezett ammónia gőzöket elnyeli. Az elnyelt ammóniagőzök helyébe a
nyomáscsökkenés folytán állandóan friss gőzök érkeznek. Az oldó tehát megszívja az elpárologtatót.
Az abszorpció annál hevesebben megy végbe, minél hidegebb az oldóban a víz, ezért az oldón
keresztül egy csőkígyó halad, melyen hűtővizet áramoltatunk keresztül. Ezzel már helyettesítettük a
kompresszor szívó oldalát. Ami a nyomóoldalt illeti, az ammóniagőzök úgy jutnak el a
kondenzátorba, hogy először az oldatszivattyú az ammóniadús oldatot az oldóból a kazánba nyomja.
A kazánban az oldatnak egy fűtőtest (csőkígyó) útján való melegítésével az ammónia gőzöket z
oldatból kihajtjuk. Innen a gőzök csővezetéken keresztül a kondenzátorba jutnak. A kondenzátorban
éppen úgy, mint a kompresszoros gépeknél, az ammóniagőzöket cseppfolyósítjuk. A cseppfolyós
ammónia a fojtószelepen keresztül az elpárologtatóba jut, ahol ismét hőt vesz fel, és a folyamat
ismétlődik.
Forrás: http://www.doksi.hu
FELHASZNÁLT IRODALOM
Pleva, L., Zsíros, L.: Műszaki hőtan. Termodinamika, hőközlés, bepárlás. Szemináriumi segédlet és
példatár. Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1998.
Popa, B.: Termotehnica, masini si instalatii termice, probleme, Ed. Didactica si Pedagogica,
Bucuresti, 1979.
Kakucs, A. Műszaki hőtan. Kolozsvár, Scientia, 2004. 973-7953-26-6.
http://www.doksi.hu
http://www.vegyipari.hu/iskola/gazszallitas/g_allapotjelzoi.htm#re%C3%A1lis%20g%C3%A1zok

Inbound 2387534746483672704

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Inbound 2387534746483672704

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SAPIENTIA EMTE

A nyomás gyakoribb mértékegységei ...............................................................................................56

A Nemzetközi Mértékegységrendszer kiegészítő egységei:

A Nemzetközi Mértékegységrendszer származtatott egységei:

1. szeminárium: ÁLLAPOTJELZŐK MÉRÉSE. FOLYADÉKOK, SZILÁRD

1.1. Állapotjelzők mérése / gyakorlaton történik

Kelvin (K) Celsius-fok Fahrenheitfok (°F) Réaumurfok

The five basic types of manometers are:

Also Read: Dynamometer: Introduction, Types & Working

2. Differential U-Tube Manometer:

The equation for this is as follows:

3. Inverted U – Tube manometer:

The equation for the same (source:http://www.msubbu.in/ln/fm/Unit-I/InvertedUtubeMano.htm)

Also Read: Dynamometer: Introduction, Types & Working

On the left-hand side:

On the right-hand side:

Px‘ = P2 – (ga + mgh)

P1 – g(h+a) = P2 – (ga + mgh)

If the manometric fluid is chosen in such a way that m <<  then,

The equation of hydrostatic equilibrium at PQ can be written as

If a is very small compared to A

If θ is small, a considerable magnification of the movement of the meniscus may be achieved.

1.2. Az anyagmennyiség fogalma

Egy lehetséges válasz, bizonyítás:

Ahol, mA és mB az A anyag és B anyag molekulatömege.

Az (1.1) és (1.2) ősszefüggésekből következik, hogy:

Normál körülmény vonatkozik a gáz hőmérsékletére, nyomására. A nemzetközi szervezetek

21 mol * 32 g/mol + 78 mol * 28 g/mol + 1 mol * 44 g/mol = 2900 g.

2. Mekkora a térfogata egy kilogramm levegőnek (normál körülmények között)?

Tehát: 1m3 normál körülmények közti levegő tömege kb.1,3 kg.

1.2. A tökéletes gáz, folyadékok, szilárd testek hőtágulása

1.2.1. A tökéletes gáz hőtágulása

Javasolt-elképzelt gyakorlat. Levegő hőtágulásának mérése

1.1.ábra Levegő hőtágulásának mérése

1.2.2. A folyadékok hőtágulása

1.2.ábra Folyadékok csekély mértékű hőtágulásának kimutatása

1.2.3. A szilárd testek hőtágulása

Javasolt lenne foglalkozni a sűrűség fogalmával is:

2. Szeminárium: EGYSZERŰ FOLYAMATOK TÖKÉLETES GÁZOKKAL

2.1. A tökéletes gáz állapotváltozásai

2.2. Izotermikus állapotváltozás

Ábrázolva a p-V koordináta rendszerben az állapotváltozás egy egyenlő oldalú hiperbolával

2.1.ábra Izoterm állapotváltozás

2.3. Izobár állapotváltozás

2.2.ábra Izobár állapotváltozás

2.4. Izochor állapotváltozás

2.3.ábra Izochor állapotváltozás

2.5. Adiabatikus állapotváltozás

2.4.ábra Adiabatikus állapotváltozás

2.6. Politropikus állapotváltozás

Megjegyzés, most még nem ismerik a hallgatók az adiabatikus és politropikus állapotváltozást.

Érdekes kérdés. .. a légtechnika gyakorlat kapcsán: mennyi a térfogata 1 kg száraz

3. szeminárium: I FŐTÉTEL. KÖRFOLYAMATOK

fel. A hő és a munka az állapotváltozások függvénye, értékük a ciklus alatt nullától különbözik. A

2. Az alábbi állítások közül melyek igazak izochor állapotváltozásokra?

3. Az alábbi állítások közül melyek igazak izobár folyamatokra?

Határozzuk meg a hiányzó állapotjelzőket és töltsük ki a táblázatot!

2. Vázlatosan ábrázoljuk az alábbi körfolyamatot p-V koordináta rendszerben!

- 3-4 izochor nyomás- és hőmérséklet csökkentés,

4.szeminárium: AZ IDEÁLIS ÉS A TECHNIKAI KOMPRESSZOR: A

4.1. Az ideális kompresszor működése

4.1.ábra Ideális kopmresszor indikátor diagramja

4.2. A valódi kopresszor működése

p1= 500 kPa.