20.

táblázat
A Brinell keménység mérésnél használatos golyóátm érők és terhelőerők

Terhelő erő F kp
Golyó Vizsgá­
átm.. landó 30 D- 10 D 2 5 D2 2,5 D 2
vastag­ 1 0 0 -4 5 0 HB 3 5 - 1 0 0 HB
D sága- 1 0 -3 5 HB 10 HB
acél, öntöttvas, Al-ötvözet, ólom , ón,
mm mm réz-,
különl. réz, bronz, csapágyfém
AI —Zn-ötv.
bronz sárgaréz

10 6 3000 1000 500 250

5 3 -6 750 250 125 62,5

2,5 3 1.87,5 62,5 31,5. 15,6

Függ m ég a len y o m at szám értéke a terhelés id ő ta rta m á tó l is. K em ény an yagok­

nál h a m a ra b b , lág y ak n ál lassab b an fejlődik ki a végleges lenyom at. E z é rt a terh e ­
lést fo k o z a to sa n növelik úgy, hogy a terh elő erő t 15 m p a la tt érik el. A terhelés
m inim ális id ő ta rta m a kem énységek szerint

HB = 140 k p /m m 2-nél kem ényebb an y agoknál 10 sec,

lágyabb an y agoknál 30 sec,
egész lágy an y ag o k n ál (ólom és ötv.) 180 sec.

A B rinell-kem énység m érését te h á t k ü lö nböző erővel, golyóval és id ő tartam m al

végzik. A z így k a p o tt szám értékek egym ással csak a k k o r h a so n líth a tó k össze, ha
a z o k a t azonos k ö rülm ények k ö z ö tt végzett m érések a d ták . E zért a m érés jellem zőit
a Brinell-kem énység jele m ellé m indig k i kell tenni. A B rlinell-kem énység szabatos
jelölése te h á t m indig így tö rté n ik : H B D /F /id ő . Pl.
HB 10/3000/30 olyan B rinell-szám ot jelent, am elyet 10 m m -es golyóval, 3000 kp
terheléssel, 30 sec a la tt m érünk.
A H B szám értéke és a szakítószilárdság k ö z ö tt egyes an y agoknál nagy közelítéssel
lineáris összefüggés van.

Ö tvözetlen és gyengén ö tv ö z ö tt acéloknál lág y íto tt á lla p o tb a n a H B 10/3000/30

szám értéke kerek en h á ro m sz o r a k k o ra , m in t azok szakítószilárdsága. ,

E b b ő l az összefüggésből a Brinell-kem énységm érés alap ján lehet következtetni

az ilyen acélok közelítő szakítószilárdságára. A z így m eg állap íto tt szakítószilárd­
ságot „B rinell-szilárdság” -n ak nevezik. H angsúlyoznunk kell, hogy ez csak tá jé­
k o z ta tó értéket a d h a t és a Brinell-kem énység m érése sohasem helyettesítheti a
szakítóvizsgálatot.

400
 A B rinell-kem énység m érését korszerűen olyan szúrókem énység-m érő gépen
végzik (328. ábra), am elyben a szúrószerszám cserélhető, a terhelőerő g o m b ­
nyom ással b eállíth ató és az elkészült len y o m at megfelelő nagyítással k iv etíth ető
egy hom ályos üvegre. A z üveglapon m o zg ath ató m érőléccel a lenyom at átm érő jét
k ét egym ásra m erőleges irán y b an lem érik és a középértéknek m egfelelő kem ény­
séget tá b lá z a tb ó l kikeresik.
H asználják m ég sok helyen a régi B rinell-sajtókat, am elyek terhelését és szú ró ­
szerszám át a 20. táblázatnak m egfelelően lehet v áltoztatni.
A B rinell-lenyom at átm érőjének a m érése erre a célra szolgáló kézi m érő m ik ro sz­
k ó p p a l 0,01 m m p ontossággal tö rté n h e t. K é t egym ásra m erőleges átm érő közép­
érték ét fo g ad ják el szám érték g y anánt. A
leolv aso tt á tm é rő k h ö z ta rto z ó B rinell-ke­
m énység érték ek et táb lázato k b ó l veszik ki.
Brinell-kem énység-m érés nagyobb h ő m é r­
sékleten.
G épeink egyes alkatrészei g y ak ran tö b b
száz °C üzem i hőm érsékleten d olgoznak,
így pl. m elegsajtoló szerszám ok, k okillák,
m o to rd u g a tty ú k stb. üzem i h ő m érsékle­
té n a szobah ő m érsék leten m ért B rinell-ke­
m énység m á r nem lehet m érvadó. A m e­
legen dolgozó an y ag o k kem énységvizsgá­
la tá t te h á t üzem i h ő m érsék letü k ö n kell 323. ábra. Brinell-keménység mérése n a ­
elvégezni. A z erre a célra szolgáló be­ gyobb hőm érsékleten
rendezés v ázlatát a 323. ábra szem lélteti.
M egfelelő nagyságú edénybe (1) h ő á ta d ó közeget (2) tesznek, és az edény közepébe
helyezik el a vizsgálandó tá rg y a t (3). K özeg g y anánt 250 cC-nál kisebb hőm érsék­
leten olajat, n agyobb hőm érsékleten sókeveréket használnak. A közeg felm elegíté­
sére legalk alm asab b a villam os fű tő sp irális (5). A közeg hőm érsékletét p o n to san
m u ta tó higanyos hőm érővel (6), a tárg y h őm érsékletét hőelem m el (7) m érik.
A készüléket hőszigetelő kem ény azb esztlap ra (4) helyezik. M érés előtt célszerű a
B rinell-sajtó m eg ho sszab b íto tt nyom ótüskéjét a tárggyal együtt m elegíteni a k ö ­
zegben, m ert m érésk o r a golyónak a tárg g y al egyező hőm érsékletűnek kell lennie.
200 °C -nál n ag y o b b hőm érsékleten az edzett acélból készült B rinell-golyó meg-
eresztődik, ezért 200 °C-nál nagyobb h ő m érsékleten meleg kem énységm érésre
w o lfram -k arb id (kem ényfém ) golyót h asználnak.
M érés k özben a terhelést egyenletesen növelik és a teljes terhelést tö b b , legalább
3 percig ta rtjá k . A lenyom at átm érő jét szo bahőm érsékleten 0,01 m m pontossággal
m érik. E d zett tárg y ak szövetét le g a lá b b . m eleg kem énységm érés hőm érsékletén
előzetesen m egeresztik.

401
 24.2. A Vickers-keménység mérése

A B rinell-kem énységm érés h ibája, hogy a golyó átm érőjétől és a terheléstől függ
a H B nagysága és így nem eléggé jó l összehasonlítható érték ek et ad . Ezenkívül
n agyobb kem énység m érésére a golyó to rz u lá sa m iatt sem alkalm as.
A V ickers-kem énységm érés k ik ü szö b ö li a B rinell-vizsgálat h ib á it: 1. Szúrószer­
szám a gyém ántból készül és így a legkem ényebb anyagok vizsg álatára alkalm as.
2. A szerszám és az a lk alm az o tt terhelés
oly kicsi, hogy alig észrevehető nyom ot
hagy és így a kész tá rg y a k k á ro so d ás nél­
kül vizsgálhatók. 3. N em tö ri á t a vékony
kérget, te h á t vékony n itrá lt vagy cem en­
tá lt felületek kem énységének m érésére is
—- ső t erre egyedül — alkalm as m ód. 4.
A lenyom at felülete arán y o s az erővel és
így az a lk alm az o tt terhelés nem , helyeseb­
b en alig befolyásolja a m é rt keménység!
értéket. A 10— 30 kp k ö z ö tt különböző ter­
heléssel m ért V ickers-kem énységek (H V )
tehát egym ás k ö zö tt összehasonlíthatók.
A B rinell-kem énység (H B ) és V ickers-
kem énység (HV) értéke azonos a n y ag o k ra
400 k p /m m 2 kem énységig kb. egyenlők.
324. ábra. A Vickers-keménység mérés le­ Ezen felül a H B kisebb é rték ek et a d .
nyom atának geom etriai alakja H V = 1200 k p /m m 2-es an y ag n ál a H B =
800 k p /m m 2, m ert a golyó belapul.
A H V kem énységm érést 136°-os csúcsszögű négyzet alap ú gyém án tg ú lán ak F
erővel a tárg y felületébe való ben y o m ása ú tjá n végzik úgy, hogy a közel négyzetes
len y o m at k é t á tló já t m érik és azo k k ö zép értékéből (d ) szám ítják a lenyom at felü­
letét (324. ábra).
F 1 854F
HV = k p /m m 2. (77)
A d2

A = 4 —— ; A B C -bol -=— = sin a,

2 2m
am 4a a _ a2 _ d2
~ 2 ~~ 2 2sin 68° sin 68° 2sin 68° 1

A = -* ~
1,854 ’

A g y a k o rla tb a n a z o n b a n nem szám o ln ak , h an em táb lá za tb ó l veszik k i a „ d ”-hez

ta rto z ó H V -t.

402
 A 10 k p -n ál n agyobb erővel m ért H V g y ak o rlatilag független a terh eléstő l,
mégis szabvány szerint a v izsgálatot 10, vagy 30 kp erővel végzik és a terh elő erő
nagyságát m eg ad ják : H V 10, vagy H V 30. Szükség szerint a terhelést 0,5— 120 kp
k ö z ö tt úgy kell m egválasztani, hogy a vizsgálandó réteg vastagsága legalább a
tízszerese legyen a benyom ódás m élységének. A benyom ódás m élységét a

h = 1,9 4 5 — (78)

képlettel lehet ellenőrizni. A V ickers-kem énységm érő gép (325. ábra) a fo k o z ato s
terhelést, an n a k id ő ta rta m á t és fo k o z a to s m egszüntetését ö n m ű k ö d ő en végzi.
A m érendő d a ra b o t a gép asztalára
helyezve, p o n to sa n érintkezésbe
h o zzák a gyém ántcsúccsal (1). Ez­
u tá n az 5 k a r lenyom ásával k irete­
szelik a 4 alak o s tá rc sá t, mely a zsi­
n ó rra l ráfü g g esztett G súly h a tá sá ra
a nyíl irá n y á b a n elfo rd u l és a k erü ­
letébe b em u n k ált / p ály a m entén le­
g ö rd ü lő 3 görgős tám asz a k étk arú
em elő lesüllyedését és ezzel a gyé­
m án tcsú csn ak Q súllyal való terh e­
lését lehetővé teszi. A 4 tárcsa fo r­
g a tá s á t a o la jk a ta ra k t fékezi. Ez
lényegében egy hengerben m ozgó
széles d u g a tty ú , m elynek szűk fu ra ­
ta in m ozgás k ö zb en az olaj átáram -
lik. A fu ra tá tm é rő k úgy v annak
m egválasztva, hogy a tárcsa elfor-
gása, illetve a terhelés 15 vagy 30
s-ig ta rtso n . A 4 tá rc sa köríves k i­
v ág ása forgás k özben a 7-es lábító
v o n ó rú d ja végén helyben m arad ó 8 görgős csap m ellett úgy elfordul, hogy a g ö r­
gős csap a tá rc sa kivágása alsó végével k erü l érintkezésbe. Ú jabb vizsgálat elő tt a
7-es lá b ító ra lépve a 4 tá rc sá t visszaforgatják és így a gépet ism ét m űködőképes hely­
zetbe hozzák. A len y o m atátló t a len y o m at fölé h a jth a tó 9 m érő m ik ro szk ó p p al 0,01
m m p o n to sság g al m érik.

24.3. A Rockwell-keménység mérése

A V ickers-kem énységm érésnek sok előnye m ellett egy h á trá n y a az, h o g y nem
eléggé gyors a g y ártási so ro zatb a ik ta to tt töm eges kem énységm érésre. E rre a célra
a R ockw ell-kem énységm érést d o lg o zták ki, m elynek szúrószerszám a 120°-os csúcs­

403
 szögre k ö szö rü lt gyém ántkúp,
vagy 1,59 m m 0 golyó, a m érő­
szám át pedig a szúrószerszám be­
m élyedését m u ta tó m érő ó rán
közvetlenül olv ash atják le.
A RockweJl-szám jellege te h át
m erőben eltérő a B rinell- és
V i c k e r s -kem énységszám okétól,
úgy, hogy közvetlen átszám ítás
nem lehetséges, hanem csak ta ­
p asztalati a d a to k alap já n készí­
tett tá b lá z a tta l lehet a Rockw ell-
értékeknek m egfelelő Brinell- és
V ickers-értékeket m egadni. A
szúrószerszám a lak ja szerint k é t­
féle R ockw ell-kem énységm érő
szám ot h a szn á ln ak : H R C , il­
letve H R A és H R B .
326. ábra. A Rockwell-keménységmérő vázlata A H R C és H R A kem énység
m egállapítása céljából 120°-os
csúcsszögű g y é m án tk ú p o t n y o m n ak az aláb b részletezett m ódon két fo k o z atb an a
p ró b a d a ra b sim a és sík felületébe és a m ásodik fo k o z at m ara d ó benyom ódásával
m érik a H R C szám ot. A m érés m en etét a 326. és 327. ábrák m u tatják .
A R ockw ell-kem énységm érő (.326. ábra) asztalra helyezhető készülék. A z 1 kézi­
kerékkel függőleges irá n y b a n b eállíth ató asz talk á ra helyezik a 2 vizsgálandó tárgyat,
m elyre a 3 egykarú em elő rö v id eb b k a rjá ra csuklósán felerősített 4 szúrószerszám
tám aszk o d ik . A hosszabb k a r végére a k a sz to tt rú d ra teszik egym ás u tá n az F 0

404
előterhelést (I fo k o zat), m ajd az F i fő terh elést és az u tó b b i eltávolítása u tá n 3 m é rő ­
ó rán , m elynek ta p in tó szára a szúrószerszám to ld a tá ra tám aszkodik, leolvassák a
főterhelés o k o z ta m arad ó benyom ódás m érték ét (e ).
A m érés p o n to s m enetét a 327. ábra m u ta tja . A m érő asztalk án ak függőleges
beállítása ú tján a m érendő tárgy felületét a gyém ántcsúccsal érintkezésbe h o zz ák ,
m ajd felrakják az F 0 = 10 kp előterhelést, m ire a gyém ántcsúcs h 10 m m m élyen
b enyom ódik a tárgy felületébe. E zt a b en y o m ódást, mely a rra h iv a to tt, hogy a
felületi egyenlőtlenségeket kiküszöbölje, nem m érik, te h át a m é rő ó ra sk áláján ak
0 p o n tjá t a h w ben y o m ó d ásn ak m egfelelő m u tató á llásh o z fo rdítják. F e lrak ják a z
F a = 140 kp főterhelést, m ire a gyém ántcsúcs h Uo m m m élyen benyom ódik és ezzel
együ tt az ó ra m u ta tó ja m egfelelően elfordul. A m ik o r a m u ta tó m egáll, leveszik a z
F i főterhelést, m ire a csúcs a hr ru g alm as b en y o m ódás m értékével m egem elkedik és
az ó ra m u ta tó ja a n n a k ará n y á b a n visszafordul. E k k o r leolvassák az ó rá n a hm =
= e m m m a ra d a n d ó benyom ódás m érték ét. E zt a benyom ódást R ockw ell-egysé-
gekb en : h 0 — 0,002 m m fejezik ki, és az így k a p o tt szám ot levonják 100-ból. A zé rt
kell így kifejezni a H R C kem énységet, h o g y a n n a k növekedésével növekvő érték ek et
k ap ju n k . H a a b en y o m ó d ást elfo g ad n án k közvetlenül m érőszám nak, a lág y ab b
a n y a g o k a t jellem eznék nagyobb szám ok, te h á t nem a „kem énységet” , h an em a
„lá g y sá g o t” m érnék. Ezek szerint:

H R C = (7 9 >

Az: ab szo lú t kem ény tárg y ra e = 0, H R C = 100.

A z eu tek to id o s m arten sit kem énysége:
(H B = 700— 720 k p /m m 2), H V = 950 k p /m m 2, H R C = 66.
A H R C összterhelése: F = F 0 + F i = 150 kp.
A kem énységm érő ó rá já n a k szám lap ját H R C egységekre hitelesítik.
H asználják a H R A 62,5 vagy H R A 60 szám ot, m elyeknek m egállapítása a H R C -
vel azo n o san tö rté n ik , csak a főterhelése: F i = 52,5, vagy 50 kp, összes terhelése
pedig : F = F 0+ F i = 62,5 vagy 60 kp.
A H R B m érésénél gyém ántkúp helyett 1,59 m m (1/16 angol hüvelyk) á tm érő jű
golyót haszn áln ak . A m érés m enete ugyanaz, m in t a H R C -n é l, csak az F i = 90 kp,
te h á t az ö ssz te rh e lé s: F = F 0 + F i = 10 + 90 = 100 kp és a m érőszám kiszám ításá­
n ál a R ockw ell-egységekben (h 0 = 0,002 m m ) kifejezett „ e ” b en y om ódást nem
100-ból, h an em 130-ból vonják le:

H R B = 13° - W ‘ (8°>
Az ab szo lú t kem ény an y ag ra H R B = 130. A H R B m érést a HB 10/3000/30 =
= 100—300 k p /m m 2 kem énységű anyag o k m érésére, te h á t pl. a lágy és szívós acélok
kem énységm érésére haszn álják :
H B = 100-as anyagnak H R B = 56,6,
H B = 300-as anyag n ak H R B = 109 R ockw ell-szám

405
felel m eg. H B = 300 k p /m m 2-nél kem ényebb an y agot csak H R C kem énységgel
lehet m érni.
A H R A 60-as m érés h a tá ra i H V = 100— 1000 k p /m m 2, ennél te h á t a g y ak o rlat­
b a n előforduló egész kem énységskála m érhető. F in o m ab b vizsgálatokra alkalm az­
zák az ún. „szu p er R ockw ell” kem ény-ségm érést, mely a H R C -vel azonos, de elő-
terhelése F 0 = 3 kp, Rockwell-egysége
h 0 = 0,001 m m .
A V ickers- és a Rockw ell-kem énység
m érését a 328. ábrán lá th a tó egyetem es
szúrókem énység-m érőgépen végzik. Ezen
a gépen a terhelések 1— 250 kp-ig a
szabványos lépcsőkben gom bnyom ásra
beállíth ató k . A Brinell- és V ickers-lenyo-
m ato k á tló it a hom ályos üvegre kivetítve
m érik. A R ockw ell-m érésre külön m érő­
ó ra szolgál.

24.4. M ikrokeménység-mérés

A 10 kp-nál nagyobb terheléssel m ért

V ickers-kem énység azonos anyagnál a
terheléstől függetlenül közel azonos. A z
ilyen viszonylag nagy súly h a tá sá ra az
an yagba behatoló 136°-os csúcsszögű gyé­
328. ábra. Egyetemes szúrókeménység-mérő m ántgúla olyan arányos len y om atokat
műszer. 1. Tárgy befogása, 2. Terhelések
készít, am elyek sok krisztallit és tö b b fázis
nyom ógom bjai, 3. Brinell- és Vickers-lenyo-
m atok mérése, 4. Rockwell-keménység szá­ (pl. perlit) átlagos kem énységét jellem zi.
mok leolvasása E zt a kem énységet m akrokem énységnek
hívják.
A m etallográfiában az egyes m ikro szk ó p i szövetelem ek felism erésére jó segítséget
ad azok kem énysége. M ikroszövetek kem énységét m érhetjük a 136°-os csúcsszögű
gyém ántgúlával úgy, hogy a terhelést a szövetelem fajtája szerint 5 100 p k özött,
te h á t a H V m érésnél haszn ált terhelés ezredrészére választjuk. A z így k a p o tt ke­
m énység-értéket m ikrokem énységnek hívják és m egkülönböztetésül H V mx-szel
jelö ljü k , ahol x a terhelés nagysága p-ban. t
A m ikrokem énység m érésénél az e rő t p o n d b a n , a lenyom at á tló já t m ik ro n b an
m érik. Ö sszehasonlíthatóság céljából k p /m m 2-re átszám ítva a V ickers-kem énység

(77) sz. képlete így m ódosul

F i n -3 F
HVm = 1 , 8 5 4 4 ^ ^ 5 = 1 8 5 4 ,4 ^ k p /m m 2. (81)

406
 A m akrokem énység-értékek a te rh e ­
léstől független anyagjellem zők. E zek­
re érvényes a K ick-féle hasonlósági
tö rv é n y :
F = ad 2, (82)

a h o l a az an y ag tó l és a szúrószerszám
a la k já tó l függő állandó.
A m ikrokem énység m érésénél a k i­
sebb terhelés nagyobb kem énységet ad
ugyanazon szövetelem nél. A m ikro ke­
m énység a terheléstől fü g g ő anyagjel­
lem ző.
I t t a K ick-féle arányossági törvény
329. ábra. Mikrokeménység mérésre berendezett
helyébe a M ayer-féle hatványtörvény m ikroszkóp objektívje. 1. T árgym utató asztal,
lép: 2. Csiszolat, 3. 136° csúcsszögű gyémánt gúla, 4.
F = ad ", (83) A szúrószerszám és mérőobjektív cseréjét végző
átváltó, 5. Objektív lencse
ah o l n az ún. M ayer-hatványkitevő
csak az an y ag tó l függ. A (83)-at a (81)-be helyettesítve

ű.dn
H V m = 1854,4———= 1854,Aadn~2 k p /m m 2. (84)
a*

A z n a leg tö b b esetben kisebb 2-nél, és ilyenkor kisebb lenyom atok nagyobb

kem énységértékeket ad n ak . A szövetelem ek kem énysége és az n kitevő k ö zö tt
valószínű összefüggés v an: a legkem ényebb an yagoknak a legkisebb n kitevőjük
van. így a W — C r— V kom plex k aró id n ál n = 1,16, az ólom é 1,97.
A z elm o n d o tta k b ó l következik, hogy az azonos szúrószerszám m al m ért m ikro-
kem énység-értékek csak azonos terhelésnél h a so n líth ató k össze.
A m ikrokem énységet vagy külön m űszerrel, vagy a m ikroszkóp objektíve helyébe
csú sztath ató szúrószerszám n yom ának a m é rő o k u lár skálájával tö rté n ő össze­
hasonlításáv al m érik. Ilyen m ik ro szk ó p ra szerelhető m ikrokem énység-m érőt m u ta t
a 329. ábra.
A m ikrokem énység-m érő m űszer tárg y asztalára rögzített csiszolatot a terhelés
u tá n elfo rd ítják az 500-szoros m érő m ik ro szkóp alá és ott m érik a lenyom at
átló ját. A m ikrokem énység értékét tá b lá z a tb ó l veszik ki.
A 330. ábra a m ikrokem énység jellegzetes lenyom atait m utatja. A len y o m ato k
azo n o san 50 p terheléssel készültek. N agyságuk jelzi a szövet kem énységét. A K I
k ró m szerszám acél alap an y ag án ak kem énysége edzett á llap o tb an (1000 k p /m m 2)
a lágyított á lla p o tb a n m ért kem énység (300 k p /m m 2) h árom szorosát m eghaladja.
A k a rb id o k kem énysége a hőkezelési állap o ttó l függetlenül a legnagyobb:
1500 k p /m m 2.

407
 a) b)
330. ábra. M ikrokeménységmérés lenyom atai K 1 króm szerszám-
acélon. Fehér szem ek: C r7C 3 króm -karbid. HVra-0 keménységek:
a) lágy. áll. alap 300 kp/m m 2, karbid 1500 kp /m m 2
b) edzett áll. alap 1000 kp/m m 2, karbid 1500 kp /m m 2
3 % H N 0 3, 500 : 1

24.5. D inam ikus keménységmérések

Ezek csak a végrehajtás m ó d jáb an dinam ikusak, m ert ütéssel végzik a vizsgálatot,
de eredm ényük sztatikus anyagjellem ző: kem énység. K ét eljárás van: a Poldi-féle,
am ely kalapáccsal m ért ü tő Brinell-kem énységm érés, és a Shore-kem énységm érés.
1. A Poldi-kalapáccsal való kem énységm érés m ódját a 331. ábra szem lélteti.
Lényegében összehasonlító B rinell-kem énységm érés, am elyet HB -= 400 k p /m m 2
kem énységű anyagok helyszíni kem énységm érésére használnak. Úgy végzik, hogy
egy ism ert kem énységű m in ta d a ra b (etalon) és a vizsgálandó tárgy közé szabványos
B rinell-golyót helyeznek és kalapáccsal a go­
lyó k ö zép p o n tja irán y áb an ütést m érnek
közvetve a felső d a ra b ra . M ajd m egm érik
a lenyom at átm érőjét a vizsgálandó tá r ­
gyon : d x és a m in d a rú d o n : dM. A m in ta d a ra b
kem énysége ism ert H B M. A vizsgált anyag
Vizsgálandó
kem énysége

HB* = H B m§ - . (85) -
Wx

A kem énységek ugyanis a lenyom at felü ­

letével fo rdítva arányosak, a felületek p e ­
331. ábra. Brinell-keménység mérése dig a lenyom atátm érő négyzetével a rá n y o ­
Poldi-kalapáccsal sak.

408
 2. A Shore-kem énység m érőszám a a vizsgálandó tárgy felületére egy bizonyos
m agasságból leejtett, edzett acél, néha gyém ántvéggel ellá to tt acéltest rugalm as
visszap attan ásán ak m agassága. A m érőeszköz neve: szkleroszkóp (332. ábra),
m elynek lényeges alkatrésze egy 6,37 m m 0 -1 9 ,1 m m (1 /4 " 0 - 3/4 ") m éretű acél­
henger (1), mely egy üvegcső felső végében a n n a k felfelé fo rd ítá sak o r reteszelődik.
A z üvegcső oldalán 1,65 m m -es osztásvonalak
3
v an n ak b em aratva. V izsgálatkor a szklerosz-
k ó p o t a tetejére szerelt libella (3) vagy függő
ón segítségével lehetőleg po n to san függőlege­
sen állítják a m érendő tárgy (4) sík lap jára és az
acélhengert kireteszelik. A felületre eső súly
v issz a p a tta n á sán ak m agasságát ( ú j leolvassák,
’ ez ad ja m eg a Shore-kem énységi szám ot.

h
l f ]

332. ábra. Szkleroszkóp. 1. ejtösúly, 333. ábra. D urom éter. 1. m érőkalapács, 2. doboz,
2. üvegcső, 3. libella, 4. mérendő tárgy 3. tárgy, 4. m utató

Egy m ásik azonos elven felépített m érőeszköz a durom étet (333 ábra), m elynél
egy kis acélkalapács (1) ingaként van felfüggesztve egy dobozban. A doboz o ld al­
lapján ak alján levő nyíláshoz tám asztják a vizsgálandó tárgyat. V izsgálatnál a felső
vízszintes helyzetéből kireteszelt k alapács a tárgy (3) függőleges lap járó l vissza­
p a tta n v a m agával viszi és a v isszapattanás helyén hagyja a m agával vitt m u ta tó t (4)
úgy, hogy a kem énységet jelző skálaosztás, a m u ta tó állásáról könnyen leolvasható.
A két u tó b b i m érési m ódnál a tárgy töm ege, valam int a m űszer beállítása nagyon
befolyásolja a m érés eredm ényét, ezért a m érés p o n tatlan . S zokták a sk álá k at
H B-re kísérletileg m egállapított értékekkel jelölni. Ez alapvetően helytelen, m ert a
B rinell-kem énységm érés csak 400 k p /m m 2 szúrókem énységig h asználható kielégítő
p ontossággal, a szkleroszkóp és d u ro m é te r pedig annál nagyobb kem énységű
anyagoknál h aszn álh ató .

409
 A szkleroszkóp és d u ro m é te r leg fo n to sab b alkalm azási területe az edzés helyes­
ségének so ro zato s ellenőrzése. I t t te h á t nem anyagjellem ző m eg állap ításáró l van
szó, h an em csak an n a k tá jé k o z ta tó ellenőrzéséről, hogy m inden d a ra b k ö ze l azonos
kem énységű-e. A z ilyen azonos a la k ú tárg y ak befogásánál lehetséges olyan befogó
készülék alk alm azása, m ely gyors m érés m ellett an n ak p o n to sság á t is fokozza.
S orozatm éréseknél a m eg k ív án t kem énység m egengedett tűrésének alsó és felső
h a tá rá t jelö lik a skálán. M egfelel a d a ra b , h a a kalapács a két je l közé p a tta n .

410
 25. DINAMIKUS VIZSGÁLATOK

25.1. Ütő-hajlító vizsgálat

A z ütő-hajlító vizsgálat a szerkezeti anyagok szívósságának legszélesebb körben

alk alm azo tt vizsgáló m ódszere. A vizsgálat ab ban áll, hogy egy ingás ütőm ű
(334 a) ábra) segítségével egyetlen ütéssel eltörnek egy hasáb alakú, bem etszett p ró ­
b atestet (334 b) á b ra ).

nem ad m éretezésnél közvetlenül felhasználható anyagjellem zőt, de rendkívül fontos

jellem ző szám ot a d az anyag szívósságára. A bem etszett próbatest, ütővizsgálatához':
az ingás ü tő m ű v et használják (334a) ábra). Ilyen ütőm űveket 10, 15, 30 és 75
m kp m axim ális tö rési m unka kifejtésére alkalm as nagyságokban gyártanak.
A vizsgálati eljárás abb an áll, hogy egy középen bem etszett szabványos hasáb
alak ú p ró b a te ste t az ütő m ű kosával egyetlen ütéssel eltörnek. A töréshez felhasznált

334. ábra. A fajlagos ütőm unka mérése, a) ütőm ű, b) a próbatest elhelyezése

Az ü tőm ű G,h„ törési m u n k a kifejtésére képes. A z inga sebessége az ütés p illana­

táb an \ 2 g li0. Á ltaláb an 30 m kp energiájú, 5 — 7 m /s sebességű ütőm űveket hasz­
nálnak. A p ró b a te st törésére felhasznált m u n k a [Cr (/;0— /7X)] az ütőm ű skáláján köz­
vetlenül leolvasható.

411
 A p ró b atest 1 0 x 1 0 m m keresztm etszetű, 55 mm hosszúságú hasáb, szabványos
alakú és m éretű bem etszéssel. A m erikában korábban használatos volt a C harpy-U
pró b atest, mely 1 mm lekerekítési sugarú, 5 mm mély bemetszéssel készült. A Szovjet­
unióban a M esnager p ró b atestet alkalm azzák, amely ugyancsak 1 mm lekerekítési
sugarú, de 2 mm mély bem etszést tartalm az. K özép-E urópában az 1 mm lekerekí­
tési sugarú és 3 m m mélységű bemetszéssel ellátott D V M p ró b a test terjedt el.
Ú jabban ISO aján lásra világszerte a C harpy-V pró b atestre térnek át. Ez a p ró ­
b atest 2 mm mély 45°-os bem etszéssel készül, a bemetszés lekerekítési sugara
0,25 mm. A C harpy-V p ró b atest előnye az összes többivel szem ben az, hogy a vizs­
gálati eredm ények szórása kisebb.
A törésre fo rd íto tt m u n k át közvetlenül, vagy az eltört keresztm etszetre vo n atk o z­
tatva adják meg. Első esetben ütőm unkáról (dim enziója: mkp), m ásodik esetben
fajlagos ü tő m u n k áró l (dim enziója: m k p /cm -) beszélünk. A z ütőm unka és a fajlagos
ü tő m u n k a fizikai tartalm áb an nem tér el egym ástól. Egym áshoz való viszonyuk azo­
nos m éretű próbatestek alkalm azása esetén a vizsgált anyagtól függetlenül állandó.
Nagyon befolyásolja viszont az ütőm unkát (illetve a fajlagos ü tőm unkát) a bem et­
szés, hiszen a bem etszés h atározza meg azokat a feszültségi és alakváltozási viszo­
nyokat, am elyek k özött a törés végbemegy. Ennélfogva az ütőm unka m ellett feltét­
lenül meg kell nevezni a p ró b atest típusát is, amellyel a vizsgálatot végezték. M agyar-
országon jelenleg a D V M (U -bem etszésű) és a Charpy-V (V-bemetszésű) próbatest
szabványos (M SZ 105/16 lap). A z ü tő m u n k a jele K U vagy K V , a fajlagos ütő-
m unka jele pedig K C U vagy K C V , attó l függően, hogy U-bem etszésű vagy V-bemet-
szésű pró b atestet alkalm aznak.
A ferrites és a szövetükben nagy m ennyiségű ferritet tartalm azó acélok ütőm unkája
a hőm érséklet m entén hirtelen változást m utat (335. ábra).
N agy hőm érsékleten szívósan, kis
hőm érsékleten ridegen viselkedik
az acél. A kétféle viselkedés h a ­
tárán jelölhető ki az átm eneti hő­
m érséklet, am ely az acélszerkeze­
tek anyagm egválasztásának fon­
tos m érőszám a.

-4 0 -20 0 +20
Hőmérséklet, °C
335. ábra. Lágyacél fajlagos ütőmunkájának változása
a hőmérséklettel (a/,, helyett KCU értendő)

412
 Az acélszerkezetek anyagm egválasztásának alapja az a megfigyelés, hogy a szerke­
zethez felhasznált némely acél szívósan vagy ridegen viselkedhet a környező hőm ér­
séklettől függően, és a szerkezetre is kijelölhető egy hőm érséklet a kétféle viselkedés
határán . Ez a hőm érséklet a szerkezet megengedett minimális hőmérséklete. A m ini­
mális üzemi hőm érséklet természetesen nem azonos az ütő-hajlító vizsgálat átm e­
neti hőm érsékletével, hiszen a feszültségi állap o t és annak időbeni változása eltér
a szerkezetben és az ütő-hajlító próbatestben. Ridegen eltört szerkezetek hőm érsék­
letének regisztrálásával és anyagának vizsgálatával azonban sikerült olyan ta p asz ta ­
lati összefüggést m egállapítani, melynek segítségével az átm eneti hőm érséklet ism ere­
tében becsülhető az acélszerkezetek m egengedett m inimális üzemi hőm érséklete.
A z ütő-hajlító vizsgálatot a hőkezelés, m elegalakítás és egyéb kohászati technoló­
giák eredm ényességének ellenőrzésére is felhasználják. Jól felhasználható szemcse-
durvulással vagy kiválással já ró elridegedés k im utatására.

25.2. Dinamikus szakítóvizsgálat

Lökésszerű igénybevétellel szem ben való ellenállóképességet jellem ez az ún.
dinam ik u s szakítószilárdság: ffBdin, és a közepes dinam ikus szilárdság: <Tkdin.
M eg h atáro zása a 334a ábrán lá th a tó ü tő m ű alkalm azásával tö rté n ik úgy, hogy az
ütő m ű k o sá n a k h á tla p já ra m enetes fejjel e llá to tt p ró b atestet becsavarozva, a m ásik
fejre pedig az ü tő m ű tám aszhelyein fe n n ak ad ó tá rcsá t csavarva, az ü tő k o s átlendí-
tésével a p ró b a p á lc a elszakad. A kísérletnél lényeges az, hogy a p ró b atest kereszt-
m etszetének m egválasztása a m inőség figyelembevételével úgy tö rtén jék , hogy az
ü tő m ű törési m u nk ája elegendő legyen az egy ütéssel való elszakításhoz. A k o r­
szerű ütőm űvek elek tro n ik u s diagram felvevő berendezéssel rendelkeznek.
A felvett diagram a törési erőt rajzolja fel a p ró b ate st nyúlásának függvényében.
A d iagram legm agasabb p o n tján ak o rd in á tá ja adja az F Bdin (kp) értékét. A d in a ­
m ikus szakítószilárdság:

ffBdin = k p /m m 2. (87)

A közepes din am ik u s szilárdság m e g h atáro zására ak k o r kerül sor, h a nem áll

rendelkezésre az em lített diagram felvevő berendezés. Ez a sztatikus szak ító d iag ram ­

413
 ból vezethető le. A szakítódiagram területe, am ely
g y ak o rlatilag planim etrálással m egállapítható, a sza­
k ító p ró b a te st fejrészei k ö z ö tt levő hengeres d a ra b ­
já n a k a la k v álto zására fo rd íto tt m u n k a nagyságát
ad ja meg.
A szak ító d iag ram o t feltüntető 336. ábra szerint a
d iag ram területe
Alc
L — [Fd A l kpm m . (88)
ó

336. ábra. A közepes szakító­

A szakítás so rán változó húzóerő középértéke k i­
szilárdság szám ítása szám íth ató úgy, m in t a diagram te rü le tét kiegyenlítő
m a g a ssá g :

F‘ = i -
A közepes szilárdság:
F, = _ L _ L
k A0 A 0A lc A 0(lc- l 0y
l0
A n evezőt-y- = 1-gyei beszorozva
/ű

°k = J~ Z T = IT T kP/mm2> (89)
A 1 lc *0 V *c
A qIo »
*0

ah o l V a p ró b a p á lc a je ltá v ra eső térfo g ata, ec pedig a je ltá v fajlagos n y ú lása szakítás

u tán .
A din am ik u s szakítás vagy ü tve szakítás kísérletével m e g h atáro z o tt közepes
din am ik u s szilárdság a fen t levezetett közepes szilárdsághoz h a s o n ló a n :
L G r{ K - K ) , „
tfkdin = - p — = -------------- k p /m m 2, (90)

a h o l G r az ü tő m ű k o sá n a k re d u k á lt súlya k p -b a n ; ú i és h 0 a 334a) ábra szerinti

m agasságok m m -b en ; V az ü tve szakítással e ltö rt p ró b a te st hengeres részének
térfo g ata m m 3; ec fajlagos nyúlás ab szo lú t szám m al m érve k ü lö n szakítódiagram ­
bői m eg határozva. E zt a vizsgálati m ó d szert páncélcsapok, horgonyláncok, v o n ó ­
h o rg o k és h asonló rá n g a tá sn a k k ite tt alkatrészek an y ag án ak vizsg álatára használják.
A z ala k íth a tó any ag o k sztatik u s szak ításnál m indig szívós, te h á t növekvő feszült­
ség a la tt bekövetkező m a ra d ó alak v álto zással kísért szakadás következik be. A sza- h
kítás sebességének fokozásával csökken a m arad ó alakváltozás kifejlődésére
rendelkezésre álló idő. Szélső esetben a szakítás oly nagy sebességgel tö rté n ik , hogy
sem m iféle elcsúszásra, m a ra d ó alak v álto zásra nem m ara d idő. E k k o r az egyébként
szívós és képlékeny any ag is ridegen tö rh et. A z ilyen szakítási sebességet k ritik u sn ak
nevezik.

414
 26. F Á R A S Z T Ó V I Z S G Á L A T

26.1. A fémek kifáradásának jelensége

ismételt igénybevételeknél
A szerkezeti alk atrész g y ak ran olyan v áltozó nagyságú, sokszor ism étlődő
igénybevételnek v an kitéve, m elynek felső h a tá ré rté k e a foly ásh atárát, ső t a z a n n á l
jó v a l kisebb m egengedett igénybevételt sem éri el, és m égis az alk atrész egy bizonyos
nagyszám ú ism ételt terhelés u tá n eltörik. Ily e n k o r a z t m o n d ják , hogy az any ag ki­
fá ra d t. A fá ra d t tö rés jellege m indig teljesen m ás, m in t a sztatik ái igénybevétel
so rán bekö v etk ezett törés. Szívós és képlékeny anyag fá ra d t törése is a rideg tö résre
em lékeztet.
A z ilyen jellegű törésekre a vasú ti kocsitengelyek látszólag m inden ok n élk ü li
tö rése h ív ta fel a figyelmet. A sztatik ái vizsg álattal m e g h a táro z o tt m egengedett
igénybevételre m éretezett azonos an y ag ú és g y ártású tengelyek közel azonos, m in t­
egy 12 éves üzem idő elteltével egym ásután tö rtek .
A 337a ábra o ly an tö rést m u ta t, am ely a fe lü le t egy p o n tja k ö rü l gyűrűsen
to v aterjed ő sim a törésfelületet m u ta t k o n cen trik u s gyűrűkkel, m íg a tengely­
keresztm etszet m ásik felén szemcsés a tö re t. A sim a gyűrűs törésfelület egy felületi
teszültséghalm ozódás helyéről kiinduló és a terhelés ism étlődése folytán szem cséket
átszelve to v aterjed ő , in trak risztallin fá r a d t törés. A m ikor a z ilyen folyton m élyülő
berepedés u tá n a m eg m arad ó k eresztm etszet m á r nem b írja el a sztatik ái igénybe­
vételt, egyetlen ü tő h a tá s ra ridegen, szem cseh atárok m entén, interk risztallin tö rik .
A 337b ábra olyan fá ra d t tö rést m u ta t, m elynél a feszültséghalm ozódás a tengely
egész kerü letén m egvolt, pl. egy éles eszterg ak és-barázda m entén, és így az in tra ­
krisztallin fá ra d t tö rés az egész k erüle­
te n egyidőben in d u lt m eg és terjed t a Szemcsés főrés
tengely közepe felé. A fá ra d t töréseket
a fen t leírt jellegzetességekről m in d en ­
k o r k ö n n y en és b izto san felism erhetjük.
A g y ak o rlati ta p a sz ta la t és az anyag-
vizsgálati k u ta tá s eredm énye szerint is
sok nag y o n fo n to s szerkezeti anyagnak
Sima, gyűrűs, kagylós törés
337. ábra. Tengelyek jellegzetes fárad t tö r ése

415
van egy olyan határfeszültsége, am elyet a belőle készült szerkezeti alk atrész b á r­
m ilyen nagyszám ú terhelés ism étlésekor is törés nélkül elvisel. Ezt a határfeszült-
séget nevezik kifárad ási h a tá rn a k .

A kifáradási határ a folyási h a tá rn á l m indig kisebb feszültség, am elynél

valam ivel nagyobb ism ételt igénybevétel egy bizonyos ism étlési szám (N ) után
tö rést okoz, am elynél kisebb feszültség h a tá sá ra azo n b an a tö rés gyakorlatilag
sohasem következik be.

Az ism ételt igénybevételek lehetnek ism ételt norm ális feszültségűek, am ilyen a
húzás és nyom ás, vagy ism ételt csú sztató feszültségűek. A norm ális feszültségű

igénybevételek lehetnek ism ételt tiszta húzó, tiszta nyom ó, húzó-nyom ó, hajlító és
fo rg ó -h ajto g ató igénybevételek. V álto zásu k id ő b en i lefolyása a sinusgörbéhez
h aso n lít.
A z ism ételt igénybevételeknél elő fo rd u ló fogalm ak és elnevezései a 338. ábra
s z e rin t:
nmax ism étlő d ő legnagyobb húzó-, nyom ó- vagy hajlítófeszültség, k p /m m 2; '
crmin ism étlő d ő legkisebb norm ális feszültség;
r max ism étlődő legnagyobb csavaró- vagy nyírófeszültség, k p /m m 2;
om = tTmax^ gmm . k p /m m 2 ism étlődő középfeszültség;

ffa = x ■„ gmm ■k p /m m 2 feszültséglengés a középfeszültség k ö rü l (feszültség-

am p litú d ó ) ;
N a fárasztó kísérletnél tö rést okozó ism ételt igénybevételek szám a ren d szerin t
106 tö b b szö rö séb en ; 1
n a percenkénti igénybevételek szám a;
/ a m ásodpercenkénti igénybevételek szám a;
at = am + ffa k p /m m 2 k ifárad ási h a tá r;
crv lengőszilárdság, k p /m m 2. Jellem zője: crm = 0, crv = ± ffa;
ffr = +2cra vagy —2ffa: lüktetőszilárdság. Jellem zője am = aa

416
 A a feszültségekre m e g a d o tt jelölések értelem szerűen a t feszültségekre is
érvényesek.
A lengőszilárdság az ism ételt lengő igénybevételek h atáresetéb en keletkező
k ifárad ási h a tá r, a m ik o r a középfeszültség = 0. A lü k te tő szilárdság ugyanilyen
h atáresete az ism ételt lü k te tő igénybevételeknek: az a k ifárad ási h a tá r, am elynél
a középfeszültség épp en a feszültséglengéssel egyezik.
A k ifá ra d á si h a tá rra jellem ző ism étlések szám a N = ° ° . A g y ak o rlat szem pontjá­
b ó l nem fo ly ta th a tó a terhelés végtelen szám ú ism étléssel, ezért helyette elég nagy
véges szám o t a d n a k m eg a m a ism étlő d ő igénybevételek szám aként, am ely m ellett a
k ifárad ási h a tá rra l való terh elésk o r tö ré sn e k m ég nem szabad bekövetkeznie.
A céloknál N — 107, fém eknél N = 5 -1 0 7. G y o rs vizsgálattal közelítőleg m eg h atá ­
ro z o tt k ifárad ási h a tá rn a k szám ít az a feszültség, am ely acéloknál 2-10® ism étlésre,
fém eknél 10-10® ism étlésre m ég nem o k o z tö ré st.
N é h a szükség lehet az igénybevétel fa já n a k p o n to sa b b m egadására. H ú zá sra
, J í \ nyom ásba „ n y ", h a jlítá sra „hj”, forg ó h a jto g a tá sra „ fh t” indexeket szo k tá k
használni.

26.2. Wöhler-diagram

A k ifárad ási h a tá r m e g h atáro zására a m ú lt évszázad közepén A . W öhler d o lg o ­

z o tt k i eljárást, am ely m ég m a is h a sz n á la tb a n van. E ljárása szerint fárasztó kísér­
letn ek vetnek a lá 6— 10 azonos
m éretű p ró b a te ste t, m elyeknek 50
igénybevett felü letét a lehető leg­
- 40 1
sim á b b ra készítik k i (p olírozzák).
A teljesen sim a felületre azért \ 30 V
v an szükség, m e rt a legkisebb fe­
lületi h iba, k a rc stb. lényegesen
\ 20 ± :
csö k k en ti a k ifá ra d á si h a tá rt. H a ^ 10
p l. a p ró b a te ste n az /0 m é rő ­ 0
ho sszú ság o t k arco ló tű v el b á rm i­ 1 ? 3 4-1 0 6
lyen gyengén bejelöljük, a fá ra d t 339. ábra. Lineáris léptékű W öhler-diagram
tö rés m indig a je l á lta l m egjelölt
keresztm etszetben köv etk ezik be, <N
h a csa k nem fo rd u l elő a fárasz­ 1 ±30 Tört
t o t t rész felületén ennél m élyebb A: 2 -N em tö r t
±20 ___ 3
felületi hiba. & 1L -
-- ¥
6

M indegyik p ró b a te ste t m ás ±10

£
nagyságú ism étlő d ő igénybevétel­
n ek teszik ki. A terheléseket helye­ 10* 105 10t 10'
sen úgy választják, hogy a legna­ N
gyobb igénybevételtől közelednek 340. ábra. Féllogaritm usos W öhler-diagram

417
 a k ifárad ási h a tá r felé. H a olyan fe­
szültséget értek el, am ellyel terhelve a
p ró b a te st acélnál 107 igénybevétel u tá n
sem tö rt el, ak k o r a k é t utolsó terhelés
k ö z ö tt veszik fel a következő igénybe­
vételt, hogy így a k ifáradási h a tá rt
m egközelítsék.
A fárasztó kísérletnél k a p o tt a d a to ­
k a t á lta láb a n 3-féle áb rá zo lá sb an lehet
341. ábra. Kettős logaritmusos Wöhler-diagram a—N d ia g ram b a fo g la ln i: k ettő s lineá­
ris lé p ték ű ; féllogaritm ikus léptékű
d ia g ra m b a n úgy, hogy a tö ré si sz á m o k a t ta rta lm a z ó vízszintes tengely léptéke lo g a­
ritm ik u s, és k e ttő s lo g aritm ik u s lé p té k ű áb rázo lá sb an . E három féle áb ráz o lást m u ­
ta tja a 339., 340. és 341. ábra.
A W ö h ler-d iag ram n ak alsó vízszintes érintője m etszi k i a feszültségtengelyből
a k ifárad ási h a tá rt. A 3 d iag ram a la k ja a z t m u tatja , hogy az u to lsó k ét ábrázolási
m ód a d ja m eg legfeltűnőbben a k ifárad ás h a tá rá t.

26.3. A fárasztókísérlet eredményeinek értékelése

méretezésnél
A W öhler-görbe egyes p o n tja it tö b b azonos feszültségen végzett fárasztókísérlet
a d a tá b ó l készítik el. A p ró b a te ste k k ü lö n b ö ző ism étlés u tá n tö rn ek . Egy-egy feszült­
séghez az azo n a szinten k a p o tt tö ré st o k o zó ism étlési szám ok kö zép érték ét fogadják
el. E z a n n y it jelen t, hogy egy-egy feszültségszinten végzett fárasztókísérletnél a
p ró b a te ste k fele kevesebb ism ételt igénybevételt b ír ki, m in t a z t a W öhler-görbe
m egadja. E görb e p o n tja i te h á t pl. 50% -os tö rési valószínűséggel ad ják m eg a fá ra d t
tö ré st okozó ism étlési szám o k at a g ö rb e lejtős ágán. D e ugyanez a törési valószínű­
sége a W öhler-görbe vízszintes ága á lta l je lzett k ifárad á si h a tá rn a k is.
G épszerkezeteink üzem ben ta rtá s u k a la tt nincsenek m inden esetben kitéve 107-
szer ism étlődő egyform án m axim ális terhelésnek. H a te h á t a k ifá rad ási h a tá rra
m éreteznék, a k k o r a túlm éretezés m ia tt súlyukat feleslegesen növelnék, am i m ozgó
szerkezeteknél (d aru k , járm ű v e k ) kétszeresen k áros, m ert egyrészt szerkezeti
an y ag p azarlást, m ásrészt a n ag y o b b tö m egek m ozgása m ia tt ü zem anyag-pazarlást
okoz. E zért a k o rszerű m éretezésnél
ti

a gépalk atrészek et az ü z e m b e n ta rtásu k előre tervezett ta rta m a a la tt elő forduló

ism ételt igénybevételek szám án ak m egfelelő k ifá ra d á sra kell m éretezni.

A z üzem tervezett ta rta m á ra eső összes ism ételt igénybevételi szám , N ü a W öhler-
g ö rb én olyan feszültséget a d m eg (<rfü), am ely a m érési eredm ények átla g á t képviseli,

418
és így tö rés ellen nem a d teljes bizto n ság o t. A tö rés elh árítá sára eddig egy bizonyos
biztonsági tényezővel való szorzással csö k k en tették a crfü értékét a m egengedett
ism ételt igénybevétel m eg h atáro zására. E z az eljárás nem korszerű, m ert a b izto n ­
sági tényező m egállap ítása szubjektív becsléseken alapszik.
A z elegendő bizto n ság o s tartam m éretezés a la p já t képező N a ism étlési szám hoz:
ta rto z ó elenyészően kis, P w 0 tö rési valószínűséget biztosító ism ételt igénybevételt,,
fffüp-o’t lehet kísérletileg is m eg h atáro zn i. E n n ek m ódszerét a 342. ábra szem lélteti.
Kevés, 5— 8 p ró b a te st fárasztásával, vagy esetleg a 26.4. p o n tb a n ism ertetett
L ocati-m ódszer segítségével egyetlen p ró b a te st fárasztásával elkészítjük a W öhler-
görb ét. A z N a üzem i igénybevételi szám hoz (pl. 105) vetítéssel m e g h atáro zzu k a
öfü k ifárad ási h a tá rt. A P ss 0 törési valószínűséget biztosító erfüP_ 0 k ifárad ási h a tá r
ennél b izto san kisebb. E zért a fárasztó kísérleteket to v á b b fo ly ta tju k <rfü-nél kisebb
o i, ^ 2, o-3 . . . feszültségszinteken. A z egyes feszültségszinteken ta k arék o ssá g b ó l'
csak 1—2 p ró b a te ste t fárasztu n k m indaddig, m íg azok törési szám ai a W öhler-görbe
bal o ld a lá ra esnek. H a az egyik szinten az első törés a görbe jo b b o ld alára kerü lő
ism étlési szám n ál következik be, a k k o r a fára sz tási tö b b , 10— 20 p ró b a testtel
m egism ételjük. o-füPK.o biztonságos k ifárad ási h a tá r az a feszültség, m elynél m inden
tö ré s a g örbe jo b b o ld a lá ra esik.
Egészen h a so n ló a n h a tá ro z h a tó m eg a N = 107 ism étlési szám hoz ta rto z ó k i­
fárad ási h a tá rn a k P % 0, valószínűségű tö ré st o kozó <%>*.() < o> k p /m m 2 értékei is.

342. ábra. A p = 0 törési valószínűséghez tarto zó ctíü^ po kísérleti m eghatározása = 105 igény-
bevételi szám nál (tartam m éretezésnél). A a t¥x, 0 kísérleti m eghatározása

419
A szerkesztés m en etét a 342. ábra m u ta tja . A nyilas k ö r m ellé írt szám a feszültség-
szin ten el n em tö r t p ró b a te ste k szám át jelzi.
A leírt kísérleti m ódszerrel csökkenteni lehet, esetleg m eg is lehet szüntetni a
k ifárad ási h a tá rra v aló m éretezés b izo n y talan ság át. Ez a m ódszer an n ál b iztosabb
eredm ényt ad , m inél tö b b p ró b a te ste t fá rra sz tan a k egy-egy feszültségszinten és
m inél tö b b szinten végzik a kísérletet. A töm eggyártás biztosítja a vizsgálati m ódszer
g azd aság o sság át. A z életbiztonság g y ak ran m egköveteli alk alm azását.

26.4. Gyorsított fárasztókísérletek

a ) A k á ro so d á so k h a lm o zó d ásán ak elm élete

A kifárad ási h a tá r m e g h atáro zása a W öhler-görbe felvétele ú tjá n sok p ró b a ­
te s te n h o ssz a n ta rtó k ísérletet igényel. A z ip ari fejlődés gyorsuló ira m á b a n érth ető
•az a törekvés, hogy a k ifárad ási h a tá r legalább közelítő m eg h a táro zására gyorsabb
m ó d szert d o lg o zzan ak ki. A rö v id íte tt fárasztókísérletek a la p ja leg tö b b esetben
P alm gren és M in er a k á ro so d áso k h a lm o z ó d ásá ra v o n atk o z ó hipotézise.
Palm gren és M iner elm élete szerint a fá ra d t törés előidézéséhez szükséges m u n k a
m in d ig azonos, a k á r egy feszültségen következik be a h o z z áta rto zó tö ré st okozó
ism ételt terhelés u tá n , a k á r többféle
feszültségen a hozzájuk ta rto z ó tö ­
rési szám oknál kisebb szám ú ism ét­
lés u tá n . A z ism ételt terhelések so­
rá n végzett m u n k a arán y o s a feszült­
séggel és az ism étlések szám ával.
Ezek szerint a 343. ábra szerint a
ern feszültségszinten A i törési szám
u tá n a W öhler-görbének m egfelelő
pl. P — 0,5 valószínűséggel b e k ö ­
vetkező törésig végzett m u n k a
“1 'V "z ,v2
N L x\ = Can N x. (91)
343. ábra. A károsodások halmozódása elméletének
levezetésében szereplő összetartozó értékek H aso n ló k ép p en a crf2 feszültség-
szinten

Lt2 = Co,f2Ar2<
l-
H a a afl szinten n i* < N v a a{2 szinten n2< N 2 ism ételt igénybevétellel terhelik a
p ró b atestet, a v o n atk o zó m u n k á k :

L x = Co,f 1n1 és L 2 = Cot2n2.

* A következőkben « „ « a . . . n, nem percenkénti, hanem az N lt N 2 . . . N r nél kisebb ismétlési

számot jelent.

420
A zonos szin tű m u n k á k v iszo n y a:
L \ _ Cafi«i __ n^_
Lu Can N 1 Nx c La N2‘

E k é t u to lsó egyenletet összegezve

ÜL-i-ÜA. = -^1 | -^ 2
JV JV2 I ,i 1 ,2 ‘

A zonos an y ag n ál a tö rési m u n k a állan d ó , te h á t L n = L a = L t, ezzel

«j_ «2_ = L i + L 2
n J n 2 l , ■

A z Mi-szer ism étlő d ő an és « 2-szer ism étlődő o-f2 feszültségű terhelések ak k o r o k o znak
tö rést, ha
Z/j+Z/2 = L t.

A k á ro so d á so k halm o zó d ásán ak elm élete szerint te h á t a törés a k ü lö n b ö ző szintű

terhelések k ö vetkeztében ak k o r következik be, h a

, _^2_ = •,
■Ni
illetve általán o sítv a Oi, <r2 . . . crk feszültségszintre
^ t i'
(92)
i r
í = i iv‘
L

344. ábra. Z ongorahúr gyorsfárasztása Lokati-m ódszerrel

421
 b ) A gyors fárasztás Locati-í'éle m ódszere

A k á ro so d á so k h alm o zó d ásán ak hipotézisét L o ca ti olyan gyorsfárasztó m ódszer

kid o lg o zására h aszn álta fel, m ellyel egyetlen p ró b atesttel, lépcsősen növekvő terhe­
léssel, 5 - 105— 10 - 105 terhelési szám nak m egfelelő idő alatt, ± 5 -5- 6 % m egközelítés­
sel, lehet a k ifárad ási h a tá rt m eg h atáro zn i. M ódszerét egy k o n k rét példa kapcsán
ism ertetjü k .*
F elrajzo lu n k h á ro m W öhler-g ö rb ét, m elyek egyike a vizsgálandó anyag becsült
kifárad ási h a tá rá n a k , a m ásik k ettő valam ivel nagyobb és kisebb kifárad ási h a tá r­
n a k felel meg. A 345. ábra ilyen
m-
g ö rbéket m u ta t egy crB= 2 2 0
w
e k p /m m 2 szakítószilárdságú 2,5
J 120- 0 r = 1 1 i 1 6 \ m m á tm érő jű zo n g arah ú r-aeél-
-
h u zal lü k te tő szilárdságára, am e­
r v
lyet közép érték b en <rr = li20
•<e£ 116 1 — — P

k p /m m 2-re becsültek.
m- 4 ------------------------- - 3 .
Egy p ró b a testet lépcsősen fá-
’Összegezett károsodás, i j L rasz tu n k úgy, hogy a z első ter-
345. ábra. A kifáradási határ meghatározása Lokati- helési lépcső 118 k p /m m és a
módszerrel terhelés szám a « i = 105. A terh e­
lést ezután 118 + 8 = 126 k p /m m 2-
re növelve to v áb b fárasztju k a p ró b a te ste t n 2= 105 ism étlésével. A 3. lépcső 1 2 6 + 8 =
= 134 k p /m m 2 n 3 = 105, a negyedik lépcső terhelése 142 k p /m m 2, az ism étlési szám a
a z o n b a n m á r csak 724= 1,2 • 104, m ert ek k o r a p ró b a te st eltö rt. A terhelési lépcsőket
a 345. ábrába berajzoljuk. A terhelési lépcsőkhöz ta rto z ó , a h á ro m görbén leolvas-
■■ . n‘
.ható N i, Ni és N t tö rési szám o k at a 21. táblázatban foglalva kiszám ítjuk az

k á ro so d á so k a t. A z egyes W öhler-görbékhez ta rto z ó k áro so d áso k at összegezzük és

ar3, érté k p á ro k b ó l m egrajzoljuk a d iag ra­

m o t (346. ábra).
Palm gren— M in ern ek a k á ro so d á so k összegeződésére v o n atk o z ó elm élete szerint
Yl'
a görbén át a YíkT ~ * Pontból a <r-tengelyre vetítve megkapjuk a vizsgált anyag
ÍVi
k ifárad ási h a tá rá t, esetü n k b en a zo n g o ra h ú r lü k te tő sz ilá rd sá g á t: crr = 119,4 k p /m m 2.
A L ocati-g y o rsfárasztás term észetesen csak közelítő érték et ad. A közelítés
± 5 % - o s szo k o tt lenni, am i a g y ak o rlati tá jé k o zta tá sra, illetve az 50% -os törési biz- ‘
to n ság h o z ta rto z ó közepes k ifárad ási h a tá r m eg h a táro zására kielégítő pontosság.
A p é ld á n k b a n szereplő z o n g o ra h ú rra l u gyanezt a lépcsős terhelésű kísérletet négy­
szer ism ételték m eg u g y an an n ak a z o n g o ra h ú r-h u zaln ak négy p ró b atestjén . A z ered-

* A Vasipari K u tató Intézetben 1963-ban végzett k u tató m unkából. Végezte dr. Szom batfalvy
Á rpád.

422
 21. táblázat

K ísérleti adato k K árosodások szám ítása

= 116 &rí ~~ 120 (7,3 = 124

kp /m m 2 görbén kp/m m 2 görbe k p /m m 2 görbén
ffimas kp/m m 2
N é’
ni IV” ’* «i
Né
N[ JV,” N é"
00

105 86 0 -103 0,116 0 0 0 0

II

G2 = 126 105 22 0 -103 0,454 4 3 0 -103 0,232 900-103 0,111

<?3 = 134 105 8 0 -103 1,250 1 8 0 -103 0,555 3 7 0 -103 0,270

o-4 = 142 1 ,2 -104 3 5 -103 0,343 9 0 -103 0,133 2 2 0 -103 0,054

n;
Összegezett károsodás z - f = 2,163 Z - % = 0,920 Z % , = 0,435
N .1 Ni

m én y ek : trr = 1 1 4 , 119,4, 126, 122 k p /m m 2. A W öhler-görbével klasszikus m ó d o n

m e g h a tá ro z o tt lü k tető szilárd ság a ar= 119,2 k p /m m 2. A szórás teh át, am ely az
any ag in h o m o g en itását is ta rta lm a z za : + 5 ,7 5 % , —4,2% . A m ódszer te h á t a k i­
fára d á si h a tá r közelítő m eg h atáro zására alkalm as.
A k á ro so d á so k h a lm o zó d ásán ak elm élete n em veszi figyelembe azt a W öhler-
görbe alak jáb ó l következő tényt, hogy a k ifárad ási h a tá rn á l nagyobb terhelést az
anyag o k a tö ré st o k o zó n ál kisebb ism étlési szám ig törés nélkül elviselnek. A k u ta ­
tá so k azt m u ta ttá k , hogy h a a fárasztó kísérlet elő tt a kifárad ási h a tá rn á l nagyobb
igénybevétel k o rlá to lt, 106-n ál kisebb szám ú ism étlése az anyag kifárad ási h a tá rá ra
kétféle, ellentétes h a tá s ú leh et: egy bizonyos ism étlési szám ig növelik, azon felül
csö k k en tik a k ifárad ási h a tá rt.
A 345. ábra errI = 1 1 6 k p /m m 2-hez ta rto z ó W öhler-görbéhez szaggatott vonallal
je lö lt görbe az ú n . károsodás határvonala. E g ö rb e és a W öhler-görbe eső ága k ö zö tt
levő p o n to k o ly an összetarto zó feszültségeket és terhelési szám okat h a tá ro z n a k meg,
am elyekkel végzett előzetes ism ételt igénybevétel a p ró b a test any ag áb an olyan k áro s
elválto záso k at (szubm ikroszkópos vagy m ik ro szkópos repedéseket) okoz, am i az
an yag k ifárad ási h a tá rá t csökkenti. A károsodás határvonala alatt levő p o n to k olyan
ism étlési szá m a it adják a feszü ltség ekn ek, am elyek m ellett az anyag repedések
képződése n élkü l felk e m é n ye d ik , és ennek fo ly tá n kifáradási határa nő.
A lépcsős terhelésű g y o rsfárasztásnál te h á t csak azok a terhelési lépcsők o k o zn ak
k áro so d á st, am elyeknek v égpontjai a k á ro so d á s h a tá rv o n a la fölé esnek. P éld án k b an
a 118 k p /m m 2-rel « i = 105 terheléssel végzett ism ételt igénybevétel végpontja a
k áro so d ás v o n ala alá esik. Ez az előterhelés te h á t nem csökkenti, hanem növeli a

423
k ifárad ási h a tá rt. E b b ő l következik, hogy az = 0,116 k áro so d ás helyett szilár-

d u lás keletkezik. E zt úgy v ehetjük szám ba, hogy a 0,116-ot ellenkező előjellel
vesszük. A <rrl = 1 1 6 k p /m m 2 görbéjére sz á m íto tt összegezett k á ro so d ás így 1,92-re
csökken. A 346. ábra azt m u ta tja , hogy ez a g ö rbe a la k já t alig v á lto z ta tja , így a
aT értékére nem h at.

26.5. Kifáradási határdiagramok

(biztonsági területek)
A z ism ételt igénybevételek v álto zato sság a azzal a következm énnyel já r, hogy nem
b eszélhetünk „ a z acél k ifárad ási h a tá rá ró l” . A szerkezeti a n y ag o k n ak nag y o n so k ­
féle k ifárad ási h a tá ru k van. M éretezésnél szükség v an a rra , hogy a szerkezeti
an y ag o k n ak k ifárad ási h a tá ré rté k e it á tte k in th e tő d iag ram b an áb rázo lják , hogy a
k o n stru k tő rö k az ism ételt igénybevételnek m egfelelő terhelés szerint a szerkezet
sz á m á ra legm egfelelőbb an y a g o t választhassák. A gépszerkesztők m u n k á já t köny-
n y ítik m eg a szerkezeti acélok k ifárad ási h a tá rtíp u sa iró l készült összefoglaló
d iag ram o k , az ún . biztonsági területek.
K ifá ra d á si h a tá rra v o n atk o zó d ia g ra m o k at azonos jellegű fárasztó igénybe­
v ételekre k ü lö n -k ü lö n készítenek. így v an n ak norm ális feszültségű, ism ételt h ú z ó ­
nyom ó igénybevétellel m e g h a tá ro z o tt k ifárad ási h a tá ro k a t összefoglaló d iag ram o k ,
ism ételt h ajlító és ism ételt csav aró igénybevételekre m eg h a táro z o tt biztonsági
területek.
A k ifárad ási h a tá ro k a t összefoglaló d iag ram o k úgy készülnek, hogy a crmax, illetve
f7min érték ek et a o m középfeszültség függvényében áb rázolják. A diag ram tengely­
k eresztjének vízszintes tengelyén te h á t a középfeszültség, függélyes tengelyén pedig
a legnagyobb feszültségek értékei szerepelnek. A vízszintes tengely a k ez d ő p o n ttó l
jo b b felé, a függélyes tengely a k ez d ő p o n ttó l felfelé pozitív, hú zó igénybevételt
jelez. A z ellenkező irán y ú tengelyek negatív, nyom ó igénybevételt jelentenek.
A z egyes szerkezeti any ag o k b iztonsági területeinek m eg h atáro zása kísérletileg
rend k ív ü l sok W öhler-görbe felvételét követeli meg. A m űszaki g y a k o rlatb a n azon­
b a n k ia la k u lt a biztonsági terü letek n ek olyan szerkesztési m ódszere, am ely a m ini­
m ális szám ú fárasztó kísérlet elvégzésével teszi lehetővé olyan biztonsági terü let
felrajzolását, am elyet a gépszerkesztők kielégítő biztonsággal h a sz n á lh atn ak fel.
Ism ételt húzó-nyom ó fá ra sz tá sra érvényes biztonsági terü letet meg lehet szerkeszteni
egy szakítókísérlet és két W öhler-görbe felvételével. H a ism ert a szerkezeti anyag t
fo ly ásh atára, lü k tető szilárd ság a és lengőszilárdsága, ak k o r a húzó-nyom ó fá ra sztó
igénybevételre érvényes biztonsági terület a 346. ábra szerint a következőképpen
szerkeszthető m eg:
A 0 p o n tb ó l 45° a la tt hajló egyenest h ú znak. Ez az egyenes jelöli a om k ö zép­
feszültséget éppúgy, m in t a vízszintes tengely. A 0 p o n ttó l felfelé és lefelé felm érik a

424
 lengőszilárdság, av értékeit. A am= — p o n tjá b ó l a vízszintes tengelynek felm érik a

at lü k tető szilárd ság o t. A lengő- és lü k tető szilárdságok felső p o n tja it összekötő­

görbe ad ja a b iztonsági terü let felső h a tárg ö rb éjét. A lengő-és lüktetőszilárdság a lső
p o n tja it összekötő görb e ad ja a
b izto n ság i te rü le t alsó h a tá rg ö r­
béjét. E k é t h a tá rg ö rb e elm életi­
leg a ffm=crB p o n tb a n m etszi egy­
m ást az á b rá b a b erajzo lt szagga­
to tt v o n al szerint. A v alóságban
a z o n b a n a terü le tn e k a folyási
h a tá r felett levő része nem hasz­
n álh a tó , m e rt az a n y a g o k a t ism é­
telten a folyási h a tá r felett a törés
veszedelm e nélk ü l nem szabad
igén y b ev en n i. E zért a biztonsági
terü letet felülről a crF, illetve cr02
vízszintes egyenessel h atáro lják .
A z alsó h a tá rg ö rb é jét pedig úgy
k ap já k m eg, h a a aF egyenesnek
a felső h atárg ö rb év el való m et­
széspontját, A - 1 levetítik az alsó
h a tá rg ö rb é re, és az így k a p o tt £
p o n to t összekötik a oy-nek a 45°-
os egyenessel a lk o to tt C m etszés­
p on tjáv al. Ez a biztonsági terület
m egadja azo n terheléseket jellem ­
ző p o n to k a t, am elyek á lta l jellem ­
zett ism ételt igénybevételek az
anyagból k észített p o líro z o tt felü­ 346. ábra. A kifáradási határok biztonsági területének
letű fá ra sz tó -p ró b ate ste k e t 107 is­ szerkesztése
m étlési szám on belül nem tö rik el.
A szerkezeti acélo k ra nézve feltételezik, hogy nyom ással szem ben u g y anolyan
ellenállást ta n ú sita n a k , m in t húzóigénybevétellel szem ben, vagyis hogy a fent
leírt szerkesztéssel készített biztonsági te rü le t a o-max—am tengelyek m etszésp o n tján
átm e n ő m erőleges tengelyre a 346. ábra szerint szim m etrikus. Ez a szerkezeti acé­
lo k ra n ag y jáb an igaz is. A biztonsági te rü le t nyom ási részére az o n b a n a k o n stru k ­
tő rö k n e k á lta lá b a n nincsen szükségük. A 347. ábra azt az egyszerűsített szerkesztési
m ó d o t szem lélteti, am elynél a aT és av alsó és felső p o n tja it egyenesekkel k ö tjü k
össze és így k a p ju k a b iztonsági terü let alsó és felső határg ö rb éjét. N em vonatk o zik
ez a z o n b an az ö n tö ttv a sra , am elynek teljes k ifárad ási h atá rd ia g ram já t a 348. ábra
tü n te ti fel.

425
 Ez a d iag ram szem lélteti a z ö n tö ttv a sn a k a z t a jellegzetes tu la jd o n sá g á t, hogy
n y o m ásra lényegesen n ag y o b b igénybevétellel terh elh ető ism ételten, m in t húzásra.
H úzóigénybevételt az ö n tö ttv a s a g rafitk ristályok keresztm etszet-csökkentő és
bem etszésekként feszültségcsúcso­
k a t létesítő h a tá su k n á l fogva lénye­
65 ----- ^ fi
!/' gesen kisebb m értékben b ír el ism é­
60
/ / telten, m in t a nyom ó igénybevételt.
50 / /
p'
1-----
/ /
A z ism ételt húzás és nyom ás b iz ­
!\ / / tonsági terü leteit lehet m egszerkesz­
40
k

7 teni m ás m ó d o n is: példáu úgy,

* 30 I / /
/
/ m in t azt a 349. ábra m u tatja, am ely
<T^ V i / a m ó d o síto tt G o o d m a n -á b rá t, tü n ­
w t
I y / teti fel. Ez az á b ra egy húzókisérlet
/
10 A l / / és egy nyom ókísérlet ú tjá n m egálla­
p íto tt fo ly ásh atáro k , valam in t egy
0<
0 ,5 0,.
20 \30 40 50 60 70 lengőfárasztó kísérlet so ro z attal
m e g h a tá ro zo tt lengőszilárdság, az
£ -10
ism ételt húzóterheléssel m egállapí­
-20' to tt lüktetőszilárdság, v alam int az
Orr, K p /m m 2
ism ételt nyom óterheléssel m egálla­
347. ábra. Egyszerűsített biztonsági terület p íto tt nyom ólüktető-szilárdság se­
gítségével szerkeszthető meg.
CM A G o o d m an -áb rá b an a vízszintes
tengely az ism ételt alsó feszültsége­
§ ’t ^ -
ket, a függőleges tengely az ism ételt
+ 20
felső feszültségeket (amax), a 45°-os
> ^ 7 egyenesek ugyancsak az ism ételt
w . .
8 0 70 60 50 40 3 0 20 1 0 / f 10 2 0 30 4 0 k p /m m 2 alsó feszültségeket (crmin) jelölik.
10
/ 1 A / ■20 Szerkesztésénél úgy já rn a k el, hogy
/ / / a 0 p o n ttó l felfelé a húzással m eg­
/ A /
30 \ á lla p íto tt lü k tetőszilárdságot, lefelé
/ / < / ■40 £
/ / / a nyom ással m eg állap íto tt lü k te tő ­
f / A ■50 >
szilárdságot m érik fel. íg y k a p já k a
■60 y
A / \ 70 | diagram 1 és 2 p o n tjait. A 0 p o n ttó l
|
negatív irá n y b a n felrak ják a lengő­
^ ---------------------’ 80 ! > <C)
szilárdságértékét (3) és ebből a p o n t­
348. ábra. Az öntöttvas teljes biztonsági területe ból lefelé és felfelé felrak ják u g y an ­
csak a lengőszilárdságokat: (4), (5)
p o n to k . A z 5— 1 p o n to k a t összekötő egyenest m eghosszabbítva k ap já k a felső h a tá r ­
görb éjét a h ú zó ism ételt igénybevételeknek. U gyanígy a 4 és 2 p o n to t összekötő egye­
nest m eghosszabbítva k ap ják a n y o m ásra v o n atk o zó a max felső h atá rg ö rb éjét a b iz to n -
sági terü letn ek . A z alsó h a tá rg ö rb é k et a 45°-os egyenesek adják. E d iag ram o t

42 6
 349. ábra. A teljes biztonsági területek
Goodmann-ábrája

lsm.hu-
zás-nyomós
biztonsági
területe

/sm.ngomas
biztonsági
területe

350. ábra. Hajlító (teljes vonal), húzó-nyomó (eredményvonal) és csavaró kifáradási határ (szag­
gatott vonal) biztonsági területei a) crB = 37 kp/m m 2, b) n B = 52 kp/mm2 szakítószilárdságú
ötvözetlen acélra

427
éppúgy, m in t az elő b b it a h úzással és a nyom ással m eg állap íto tt folyási h a tá r érté­
kekkel kell h a tá ro ln i. A 349. ábra függőlegesen v o n a lk á z o tt terü lete az ism ételt
h ú zó , a vízszintesen v o n a lk á z o tt az ism ételt nyom óigénybevételek biztonsági
területe. A függőleges és vízszintes v o n alak k al jelö lt te rü le t az ism ételt húzó-nyom ó
feszültségek, lengő terhelések b izto n ság i területe. F á ra d t tö rés nem következik be,
h a a z ism ételt igénybevétel e terü letek en belül m arad .
A z egyes igénybevételek típ u saiv al szem ben az anyagok á lta lá b a n nem egyform án
reag áln ak fárasztásn ál. A zonos acélfajtán ak legnagyobb a k ifáradási h a tá ra ism ételt
hajlítással szem ben, legkisebb ism ételt csavarással szem ben. A z ism ételt húzás­
nyom ással szem beni ellenállóképessége e k é t igénybevétel k ö zö tt áll. E zt szem lélteti
a 350. ábra, am ely kétféle ötvözetlen acél 3-féle terhelésre v o n atk o zó biztonsági
terü leteit ábrázolja.

26.6. A felület minőségének hatása a kifáradási határra

A fá ra d t repedések külszíni vizsgálata m in d en k o r az t m u tatja , hogy a fárad t

törés az an y ag valam ilyen folytonossági h ib á ján a k körzetéből indul ki. Egy fo rgó­
h ajto g ató igénybevételnek k ite tt tengely k ifárad ási h a tá rá t a p o líro z o tt állap o tb an
m eg állap íto tt érték h ez képest lényegesen csökkentheti felületének tényleges m inő­
sége. A fá ra d t tö rések m in d en k o r a tengely felületén levő k arcokból, eszterga-
iiy o m o k b ó l in d u ln a k ki. H aso n ló a helyzet egyéb fárasztó igénybevételeknél is
azzal a különbséggel, hogy pl. az ism ételt húzó-nyom ó fárasztásnál a kifáradási
h a tá rra nem csak a felületi m inőség, h an em az igénybevételre m erőleges kereszt-
m etszetben jelen tk ező folytonossági h ián y o k is csökkentőleg h a tn a k . A hegesztő
v a rra to k b a n elő fo rd u ló salak záró d m án y o k , gázhólyagok m indig o tt szerepelnek
a kagylós fá ra d t tö rés g yűrűinek k ö z é p p o n tjá b a n , jeléül an n ak , hogy a fá ra d t
törés a z o k n ak a felületéről in d u l ki.
A felület, v a la m in t az igénybe v ett keresztm etszet egyenetlenségei az ért k iin d u ló ­
p o n tja i a fá ra d t tö rések n ek , m e rt a z o k n a k szegélyén a feszültség nem azonos nagy­
ságú a k eresztm etszet tö b b i részein keletkezővel, h an em azo k n ál lényegesen n a­
gyobb.
A hirtelen keresztm etszetváltozás a sztatikus szilárdsági tu la jd o n ság o k ra is h atá s­
sal van. A 351. ábrán azonos A 0 keresztm etszetű sim a és kétféle bem etszett
p ró b a te st szak ító d iag ram jait tü n te ttü k fel elvi v ázlatban. A bem etszés növeli a
feszültség jellegű sztatik u s szilárdsági tu la jd o n ság o k a t, a fo ly á sh a tárt és a szakító­
szilárdságot, és csök k en ti a képlékenységet jellem ző nyúlást. E h a tá so k nagysága a *>
bem etszés o ld alfalán ak m eredeksége a rá n y á b a n növekszik

°F1 ^ °F2 ‘<: °F3;

°B1< °B2 < Ö B3;
Ói > Ő2 > <53.

428
 351. ábra. Bemetszések hatása a sztatikus 352. ábra. Szakítópróbatest feszültségelosz-
szilárdsági tulajdonságokra lása az éles horonnyal bemetszett helyen

E jelenség m ag y a rá z ata a bem etszés helyén keletkező feszültségcsúcs. A z éles

h o ro n n y a l bem etszett szak ító p ró b a te st ép keresztm etszetében keletkező feszültség­
eloszlást a 352. ábra m u ta tja elvi v ázlatb an . A bem etszés sarokélén k eletkező leg­
nagyobb feszültség érték ét szám ítással lehet m egállapítani, ennek nagysága

O m ax = 0C&On, (9 3 )

F
ahol crn = - r - egyenletes eloszlású feszültség.
Ao
A valóságos feszültségcsúcs azo n b an fenti szá m íto tt értéknél kisebb. E z a való d i
feszültségcsúcs az a la k o n kívül függ m ég az an yag m in ő ség étő l; lágyabb anyagnál
kisebb, m in t kem én y eb b n él; és a felület m inőségétől: köszö rü lt felületnél kisebb,
m in t sim íto ttn ál. L egnagyobb a d u rv a n agyolt, nyers ö n tö tt vagy hengerelt felület­
nél. A tényleges jelen tk ező feszültségcsúcs értéke

^max ~ fík (94)

A csak a z a la k tó l fü g g ő oík = —* értéket alaktényezőnek, az alakon kív ü l az

0,5
anyagtól és fe lü le ti k ik é p zé stő l is fü g g ő (lk = --------- értéket gátlási tényezőnek nevezik.
Ö'n
A gátlási tényezőt a kifáradási határ m egállapításánál úgy k e ll figyelem be venni,
hogy a sim a, fé n y e s íte tt fe lü le tű p ró b a testtel m egállapított kifáradási határ é rtéke t
a gátlási tényezővel osztják. A z így k a p o tt érték a szám ításnál figyelembe veendő

429
 a) Polírozott valóságos kifáradási h a tá r. A fe­
lület m inőségének h a tá sá t a k ü lö n ­
féle szakítószilárdságú acélok kifá­
ra d á si h a tá rá ra a 353. ábra ta rta l-
m azza.

26.7. Fárasztógépek

A fárasztógépeket úgy szerkesztik,

hogy velük a W öhler-görbék m eg­
h a táro zá sáh o z szükséges a d a to k a t
m egállapíthassák. E zért e berende­
30W 50 60 70 80 W 10011012013ÓM150kpjmm*
Szakító szilárdság, ff zéseket a következőkkel kell felsze­
reln i: 1. az ism ételt igénybevételt
353. ábra. A körkeresztmetszetű acélrúd kifáradási
határának változása a szilárdsággal különböző felü­ keltő berendezés, 2. az igénybevétel
leti minőség és közeg hatására nagyságát m érő berendezés, 3. sza­
bályozóberendezés a feszültségha­
tá ro k b e ta rtá sá ra ± 2 % pontosságig, 4. a p ró b a d a ra b befogására alkalm as be­
fogó szerkezet, am ely az igénybevételt m egbízhatóan á tad ja , 5. olyan szám láló­
szerkezet, m ely a terhelésváltozások szám át ö n m ű ködően m u ta tja és tö ré sk o r a
gépet leállítja.
A gépek azo n o s rugalm as alak v álto zást, illetve azonos terhelést a d n a k a p ró b a ­
testnek egy alsó és egy felső h a tá r k ö zö tt. T ípusaik az igénybevétel fajai szerint:
húzó-nyom ó fárasztógépek, p u lz á to ro k ; fo rg ó -h ajto g a tó ; h ajlító ; csavaró fárasztó­
gépek. A nagyon sokféle fárasztó g ép -típ u s közül néhány legegyszerűbbnek v ázlatát
adjuk.
A m echanikus terhelésű fárasztógép legegyszerűbb, régi típ u sa a fo rgattyús haj­
tású , am elyet a 354. ábra m u ta t. A z a m p litú d ó v á lto z tatásá ra a fo rg atty ú nagysága
v á lto z ta th a tó kulisszás eltolással. A terhelés m érésére hitelesített ru g ó t ik ta tn a k a
p ró b a te st és a fo rg atty ú közé. A z erő m érése a rugó m egnyúlásának és összenyom ó­
dásán ak m ikro m éterek k el való m érésével tö rténik, e m egnyúlás arányos az erővel, és

430
 355, ábra. A z elektromágneses 356. ábra. Forgóhajtogató fárasztógép a) konzolos,
fárasztógép elve b) kéttámaszú terheléssel

belőle a ru g ó á lla n d ó ism eretében az erő szám ítható. E z a gép a tehetetlenségi e rő k

és a rugó rezo n an ciája m ia tt spirálrugóval « = 2 0 0 /m in lapos ru g ó n ál n = 1000/m in
fo rd u la tta l, terh előciklussal já ra th a tó . Ez a z t jelen ti, hogy m ég a rö v id íte tt N = 2 • 10*
igénybevételi szám ig fo ly ta ta n d ó fárasztó k ísérlet is 7— IV 2 napig ta rt. M ivel a.
W öhler-görbe felvételéhez legalább 6— 8 p ró b a te st fárasztása szükséges, a kísérlet
nag y o n elhúzódik. E zért lehetőleg n ag y o b b fo rd u la tú gépeket alkalm aznak.
A z elektrom ágneses fárasztógép egyfázisú v á ltó áram m al gerjesztett hely tálló
tekercsek k ö z ö tt ta rtja lengésben a p ró b a te st b efo g ó rú d jára k ö tö tt lengő arm atú rát.
(355. ábra). A z előterhelést az a rm a tú ra rú d já h o z k ö tö tt ru g ó k k al, az am p litú d ó t
a résm éret beállításáv al lehet szabályozni. A z ilyen elektrom ágneses fárasztógép-
cik lu sain ak szám a a tehetetlenségi töm egek csökkenése m ia tt n = 2000/m in-től
8000/m in k ö z ö tt változik. U tó b b i ciklusszám a nagyfrekvenciás pu lzáto ro k at:
jellem zi. A z ezekkel k a p o tt k ifárad ási h a tá ro k n = 5000/m in ciklusszám fö lö tt a
ténylegesnél valam ivel n ag y o b b érték et a d n a k . A különbség a ciklusszám nagyságá­
tó l és a fá ra sz to tt an y ag m inőségétől függ.
L egegyszerűbb fárasztó g ép ek a fo rg ó -h a jto g a tó fárasztógépek. K özvetlen villany-
m o to r tengelyére egyik v á lto z a tu k n á l k o n zo lo san fogják be a p ró b a te ste t (3 5 6 a
ábra) és szab ad végét terh elik golyós csapággyal felfüggesztett súlyterheléssel.
Előnye, hogy egyszerű, h á trá n y a , hogy a p ró b a te stn e k a befogása helyén keletkezik
a legnagyobb h a jlító n y o m aték . Egyenletes feszültség csak úgy ébred a p ró b a te st
egész h o sszáb an , h a k eresztm etszetét az egyenlő szilárdságot ad ó alak szerint
v á lto z ta tjá k a h o ssza m entén. H elyesebb és egyszerűbb v iszonyokat ad ó elrendezés
a 356b ábra szerin t a lk a lm a z o tt k é ttá m a sz ú ta rtó s m egoldás k é t helyen tá m a d d
erővel. E n n ek n y o m aték i és így feszültségi á b rá ja a fá ra sz to tt p ró b a te st teljes h o sszán
egyenletes.

431
 27. T E C H N O L Ó G I A I P R Ó B Á K

A tech n o lóg iai p ró b á k az an y ag o k feld o lg ozhatóságának, hideg vagy meleg

jn e g m u n k á lh ató sá g á n ak ellenőrzésére szolgálnak, és rendesen az anyag feldolgozása
k ö z b e n elő fo rd u ló alak v álto záso k szabványos m ó d o n való előidézéséből állnak.
Á lta lá b a n jellem ző rá ju k nézve, hogy e p ró b á k so rán erőm érés nem tö rtén ik , és a
vizsgálat leg tö b b szö r csak egy bizonyos m érték ű alakváltozás repedésm entes ki­
vihetőségének ellenőrzéséből áll.

27.1. Hajlító- és hajtogatópróba

A technológiai h a jlító p ró b a lem ezek, v alam in t azo k hegesztett kötéseinek vizs­

g á la tá n á l já tsz ik nagy, sokszo r d ö n tő szerepet. Lényege, hogy hengeres vagy leg­
tö b b sz ö r h a sá b a la k ú p ró b a te ste t szabványos hajlítóberendezésben, a 35.7. ábra
szerint úgy h a jlíta n a k m eg, hogy a szárak k ö zépvonala egy síkban m arad jo n ,
A szab v án y o k elő írják a repedés n élk ü l elérendő hajlásszöget (a.). A z igénybevétel
nagyságát a h ajlító tü sk e átm érő jén ek (D ) a lem ez vastagságához (a ) való viszonya
szabja m eg. A n n á l szigorúbb az igénybevétel, m inél kisebb a D az a-h o z képest.
A szab v án y o k b an a D = n a összefüggésben az n értéke 0 ,5-től 3-ig változik.

bo

1 < \ * ^ / / 4i 1
k /r - S i

357. ábra. Technológiai hajlítópróba 358. ábra. Tetmayer-féle hajlítási szám meg­
határozása

•432
 A tech n o ló g iai h ajlító v izsg álat felh aszn ál­
h a tó a vizsgált an y ag alak v álto zó képességé­
n ek m érő szám m al való jellem zésére is. E z a
m érőszám , a T etm ayer-féle hajlítási szám a
h a jlíto tt szélső szálnak a n y ú lását a d ja tjieg.
A 358. ábra szerint

l0 = rq>; lx = ^ + y j'? -

A szélső szál fajlagos n y ú lá s a :

Ő = ——— 100 % 359. ábra. H uzal- és lem ezhajtogató

0 próba
l0 és lt értékeit behelyettesítve

ír+ y U -rp
d = -2------- ' ---------- 100% , ebből <3 = 5 0 —% . (95)
rcp r
A h a jto g a tó v izsg álato t úgy végzik, hogy a h u z a lt vagy lem ezcsíkot felváltva
k é t irá n y b a 90°-ra h a jlítjá k és a törésig elviselt h a jto g a tá so k a t m egszám lálják.
Egy h a jto g a tá sn a k szám ít egy 90°-os le- és visszahajlítás. A 359. ábrán lá th a tó
h u z a lh a jto g a tó berendezés D és c m éreteit a h u zal átm érője szerint szabványban
elő írják . D = Ad— 6d, ah o l d a h uzal átm érője, illetve a lem ez vastagsága. S odrony-
kö telek vizsg álatán ál 3 m m átm érő jű , vagy v ék onyabb h u z a lo k h o z !)= 5 m m , vas­
ta g a b b h u zalo k h o z D = l 0 m m , legöm bölyítéssel rendelkező b efo g ó la p o k at hasz­
n áln ak . A lem ezh ajto g ató berendezés értelem szerűen ugyanilyen.

27.2. M élyhúzó próba

V ékony (0,5 —2 m m ) lem ezek hideg a la k ítá sa m ély húzás ú tjá n a lem ez any ag áb an
igen nagym érvű képlékeny ala k v á lto z áso k at létesít. A síklem ez an yaga ugyanis
először kisebb á tm érő re d u zzasztódik, és u g y a n ak k o r a hen g erp alást irán y á b an
nyújtózik úgy, hogy falvastag ság át g y ak o rlatilag nem válto ztatja. A h ú zógyűrű
élén te h á t az an yag zöm ítő d ésb ő l és n y ú jtásb ó l álló képlékeny a la k ítá st szenved.
A z ilyen nagym érvű hideg képlékeny a la k ítá st csak olyan anyag viseli el, am elynek
sok kedvező csúszássíkja van. Ilyenek a felületen k ö zéppontos szabályos, v alam int
a térb en k ö zép p o n to s szabályos rendszerben k ristályosodó színfém ek és szilárd
o ld a to k . E zért m élyhúzásra legalkalm asabb a sárgaréz, réz, 18/8 au stenites k ró m ­
nikkel acél, a tiszta ferrites lágyacél és alum ínium .
V ékony lem ezek m ély h ú zh ató ság án ak v izsg álatára az E rich sen -p ró b a szolgál.
Ez a p ró b a a 360. ábrán lá th a tó szerszám ban a m élyhúzást után zó m űvelettel tö r­

433
ténik. A h ú zó g y ű rű és a ráncfogó sim a felületei közé egész kis hézaggal fogják be a
m in d k ét felületén jó l b ezsíro zo tt 70 m m széles lem ezd arab o t, és a nyom ótüskével
göm bsüveg a la k ra nyo m ják ki. A m ély h ú zh atóság m értéke az E richsen-szám , a bere­
pedésig elért húzásim élység, h m m . A z E rich-
Nyomó tüske sen m élyítési szám a lem ezvastagsággal nő,
az é rt vizsg álatk o r a m élyítési szám h o z m in ­
Ráncfogó
dig m eg kell adni, hogy az m ilyen vastag
lem ezre v o n atk o zik .
Lemez

27.3. Csővizsgálatok

Huzógyürü A k a zán o k tűzcsövei beépítésük közben

hideg perem ezésnek, tá g ítá sn a k v a n n a k k i­
téve. E zért azok g y ártásá ra felh aszn ált v a r­
360. ábra. M élyhúzó (Erichsen)-próba r a t nélküli csöveket a tö m ö rség ü k e t ellen­
őrző 1,5-szeres ü zem nyom áson, de leg aláb b
60 k p /c m 0' n y o m áso n v ég reh ajto tt v ízn y o m áspróbán kívül tágító és karim ázó k ísé r­
letn ek kell alávetni.
A p ró b á k a t 140 m m k ülső átm érő ig készült csöveken végzik el. A tá g ító p ró b á n á l
a 361a ábra szerin t az elő írt tá g íto tt m éretnek m egfelelő D á tm é rő jű k ú p o s végű
tü sk é t kalap áccsal vagy sajtóval n y o m n ak bele a csőbe, m íg a n n a k hengeres része

b)

361. ábra. C sőtágító és perem ező próba

30 m m m élyen be nem n yúlik a tá g íto tt csőbe. E z a la tt a csőnek nem szabad m egx

repednie. A tü sk e k ú p o s része 1 : 5 k ú p osságú. A belső átm érő m éretnövekedése
k ü lö n b ö ző faivastag ság o k h o z:
D —db
T% = -1o o % (96)
dh
szo k o tt elő írásszerű lenni.

434
 K arim ázó vagy perem ező p ró b án ál, am elyet a 361b ábra szerint végzünk, a
berepedés nélkül eléren d ő karim aszélességet írja elő a szabvány. A k arim a széles­
ségére á lta lá b a n a falvastagság m ásfélszeresét írjá k elő.
G y a k ra n végeznek a csöveken la p ító p ró b á t. Ez a p ró b a 400 m m 0 - ig van előírva
olyan csövekre, . am elyek falv astag ság a á tm érő jü k 15% -ánál kisebb. A la p ító ­
p ró b á h o z 50 m m hosszú cso d a ra b o t h a szn áln ak , am elyet síklapok k ö z ö tt össze­
ny o m n ak és m érik az elsőíberepedespél a cső belső falán ak legkisebb táv o lsá g át.

435
 28. H I B A K E R E S Ő ( N E M RONCS OLÓ)
VIZSGÁLATOK

A h ib ak ereső v izsgálatok célja, hogy kész vagy félkész á ru k n a k hib áit, folytonos-
sági h ián y ait, szem m el nem észlelhető repedéseit felderítsék. E vizsgálatok je le n tő ­
ségét jó l á té rtjü k , h a m eggon d o lju k , m ennyi k á rt o k o z h a t em beréletben és anyagi
ja v a k b a n egy rep ü lő g ép m o to r hajtó ten g ely ének re jte tt repedése, h a üzem közben
tö ré st okoz, vagy egy fel nem d e ríte tt hegesztési hiba, m ely a hegesztett h íd le­
sz ak ad ását o k ozza. A nem ro n cso ló , h ib ak ereső vizsgálatok legfontosabb g y a k o r­
lati m ód szerei: a ) felületi repedések k im u ta tá sá ra : m ágneses repedésvizsgálat;
p e n e trá ló fo ly ad ék v izsg álat; — b ) belső fo lytonossági h ib á k fe ld erítésé re: rö n tg en
és g am m a-sugár-vizsgálat, v a la m in t az u ltrahang-vizsgálat.

28.1. Mágneses repedésvizsgálat

A m ágneses repedésvizsgálat fe la d a ta az, hogy ferrom ágneses an y agok felületéről

k iin d u ló vagy a n n a k közeiéig h a to ló , szab ad szem m el nem lá th a tó repedéseit k im u ­
tassa. A z eljárás lényege az, hogy a vizsgálandó tárg y a t, illetve a n n a k vizsgálandó
helyét felm ágnesezik, és a m ágneses erő v o n a lak k a l á tjá rt felületre kolloidális finom ­
ságú ferrom ágneses an y a g o t szó rn ak p o r ala k b an , vagy ö n ten ek h o rd o zó fo ly ad ék ­
b a n lebegő á lla p o tb a n . A m ágneses erő v o n a la k a fém ben nagy jáb an p á rh u z a m o sa n
h a la d n a k , de a repedés diam ágneses jellege m ia tt an n a k h a tá rá n kilépnek a levegőbe
és o tt sz ó rt m ező t képeznek. A m ágneses repedésvizsgálat fizikai a lap ja az, hogy a
ferrom ágneses anyagok mágneses perm eabilitása a levegőéhez kép est ezerszeres,
és így a b e n n ü k jelenlevő m inden folytonossági hiány ezerszeres ellenállást jelen t
a m ágneses erő v o n a la k ú tjá b a n . H a a repedés a felületen vagy an n a k közelében
van, a n n a k ellenállása oly nagy lehet, hogy az erő v o n ala k a t a tárg y b ó l a levegőbe t
való kilépésre kényszerítheti, és a repedést közvetlenül környező levegőben szórt
m ező t létesít. A szórt m ező erő v o n alai m integy á th id aljá k a repedést. E nnek a szórt
m ezőnek m ágneses erő v o n alai vonzzák m ag ukhoz és irán y ítják ú tju k k a l p á rh u z a ­
m o san a ferrom ágneses porszem cséket, és így azok a repedés felett való összesűrű-
södéssel jelzik a repedést.

436
 A m ágneses erő v o n alak a z o n b an irá n y u k b ó l csak a k k o r té rn e k ki észrevehető
m érték b en , h a a repedés h o sszu k ra m erőleges, illetve azzal egy bizonyos szögnél
n agyobb szöget z á r be. E rő v o n alak k al p á rh u za m o s repedést a m ágneses repedés­
vizsgálat nem m u ta t ki. E b b ő l következik a m ágneses repedésvizsgálat célszerű
végzésének az az alap szab ály a, hogy a vizsgálandó tá rg y a k a t tö b b irá n y ú , de leg­
alá b b két, egym ásra m erőleges irá n y ú m ágneses m ezővel kell gerjeszteni.
A vizsgálat érzékenysége a vizsgált d a ra b m ágneses telítésének a h a tá rá ig a ger­
jesztés nagyságától függ. A d a ra b ép keresztm etszetének telítése fölé nem szabad
m enni a gerjesztéssel, m e rt túltelítés esetén az erő v o n alak az ép d a ra b b ó l is kilépve
szórt m ezőket létesítenek és ham is hibajelzéseket o k o zh atn ak .
A m ágneses repedésvizsgálat in d ik áció in ak , jelzéseinek értékelése éppen az ún.
ham is indikációk k izárásáv al kell, hogy kezd ő d jék. M ágnesvasporos töm örüléseket
m u ta t ugyanis m in d en éles k arc, esztergakésnyom , ső t a fényes fém es felületen nyom
nélk ü l m a ra d t ferrom ágneses anyaggal k észített vonás is. H aso n ló k ép p en je len tk e ­
zik a m á g n esp o r lerak ó d ás a p aram ágneses vagy diam ágneses an y ag o k h a tá rá n is,
pl. a k em ényforrasszal h ib á tla n u l m e g fo rraszto tt ö n tö ttv as fo rrasztási helye úgy
jelen tk ezik , m in t d u rv a repedés. A z in d ik áció k a n n ál b izto sab b ak , m inél sim ább
fém tiszta a felület. A repedések a k k o r ism erh ető k fel a legkönnyebben, h a azok
in terk risztallin jellegűek, te h á t nem nyílegyenes v o n alak , h an em tö ré sp o n to k k a l
rendelkezők.
A m ágneses repedésvizsgálat sikerének 4 követelm énye v a n : a ) a vizsgálandó
tárg y n a k m ágnesezhetőnek, ferrom ágnesesnek kell lennie. Ilyenek a vasötvözetek,
n ik k el és k o b a lt. N e m alk alm asak e v izsgálatra az austenites acélok, am ilyen a 18/8
C rN i és a 12% -os M n-acél, az Al, a C u és ö tvözeteik. — b ) A m ágnesezést m eg­
felelő irán y b an , illetve tö b b irá n y b a n kell végezni. — c) M egfelelő finom ságú ferro ­
m ágneses in d ik áló szert kell használni. — d ) A z in d ik á ció k a t gon d o san , kellő gya­
k o rla tta l kell értékelni.
A m ágnesező á ra m 2— 20 V feszültségű és a vizsgálandó d a ra b keresztm etszetétől
függően 20— 1000 A egyenáram , lökésszerű felm ágnesezésben 5000 A v á ltó á ra m .
U tó b b i esetben a szükséges szórt m ezőt a vizsgált d a ra b b a n visszam aradt ú n .
rem an en s m ágnesség szolgáltatja.
A m ágneses repedésvizsgálathoz h aszn ált á ra m fo rrás leh et: m o to rg e n eráto r, pl.
eg y en áram ú h eg esztőgépcsoport d in am ó ján ak hegesztő áram a; tra n sz fo rm á to ro k
v á ltó á ra m a , lökésszerű felm ágnesezéshez m egfelelő gyors á ram m e g szak ító v a l;
a legalk alm asab b a csöves egyenirányítóval k ap cso lt tran szfo rm á to r. A z ilyen gép­
cso p o rt m ágneses re'pedésvizsgálathoz olyan ö n m ű k ö d ő kapcsolóval van felszerelve,
hogy 3— 5 s-ig 3000— 5000 A -t ad, m ajd á tv á lt az 1000— 1200 A -es állan d ó á ra m ­
szo lg áltatásra; alk alm i, te h á t nem állan d ó v izsgálatra szolgáló ak k u m u láto rtelep .
Előnye, hogy h o rd o z h a tó . Egy-egy cella 300— 400 A -t tu d rövid ideig lead n i és így
párh u z a m o s kapcso lással igen nagy áram erősséget lehet n y erni; és végül kis tárg y ak
soro zato s v izsg álatára alk alm azh ató az állan d ó m ágnes is.
A m ágneses repedésvizsgálat végezhető oly m ó d o n , hogy a m ágneses te re t ger-

437
 r jesztő á ra m o t közvetlenül vezetik be a vizsgá­
lan d ó ferrom ágneses tárgyba. A z így beveze­
dl = A te tt á ra m esak az önm agával párhuzam os repe­
dések k im u ta tá sá ra alkalm as, m e rt hiszen az
á lta la gerjesztett m ágneses m ező erő v o n alai
---------- ^ | m erőlegesek az á ra m irán y ára. E zt a szem pon­
to t kell figyelembe venni a vizsgálatnál és a
m ágnesczés irá n y á t az áram bevezetéssel ta p o -
gatásszerűleg kell válto ztatn i. A közvetlen
< áram bevezetéssel végzett vizsgálatnál gondos­
k o d n i kell az áram bevezetés helyein a tökéletes
fém es érintkezésről, m e rt ellenkező esetben
k e lte tt ívek a vizsgált tárg y , m eghibásodását
okozzák.
A k im u ta th a tó hib a m érete 40 A -m enet/cm
Á llandó m á g n es esetén egy m ik ro n és 90 A -m enet/cm gerjesz­
tésnél 0,1 m ikron. A 362. ábra a m ágnesczés
n éhány m ódszerét m u ta tja a m ágneses rep e ­
désvizsgálatnál,.

28.2. Pcnetráló folyadékvizsgálat

A felületig terjedő repedések k im u ta tá sá ra

772/M .V // ....... .. "
haszn álják a pcnetráló folyadék vizsgálato t,
am elyet a fluorescens folyadék h aszn á la ta ese­
téb en fluoreszkáló folyadékvizsgálatnak is hív­
-------- O := 0--------- nak. E hibakereső vizsgálat alapelve, hogy a
repedésbe jó beh ato ló képességű olajat szívat­
362. ábra. A mágneses repedésvizsgálat n a k a repedés kapilláris tulajdonságaival. A
mágneses erővonal gerjesztésének né­ felület letisztítása u tá n a repedésből kiszivárgó
hány m ódszere: olaj fluoreszkáló fénye vagy színe, vagy a felü­
a) külsőgerjesztés tekerccsel, b) mág­ letre felvitt réteg elszíneződése ú tján jelzi a re ­
nesező igával, c) állandó mágnessel,
pedést.
d) rúdon közvetlenül, e) csövön k á ­
E vizsgálat válfaja a hegesztővarratok á t­
bellel átvezetett egyenáram m al. A nyi­
lak a mágneses erővonalak irányát m enő repedéseinek vagy p ó ru sain ak k im u ta­
m utatják tá sá ra használt ún. petróleum próba. Ezt úgy
végzik, hogy a v a rra t felületét k ré ta p o r vizes
o ld atáv al bem ázolják, m egszárítják, és a v a rra t visszáját finom ított petróleum m al
bekenik. A z átm en ő folytonossági h iá n y o k o n átszivárgó petróleum a fehér k ré ta ­
réteget sö tétre színezi és ezzel a hibahelyet jelzi.
A fluoreszkáló folyadékvizsgálat kelléke olyan, jó behatolóképességű olaj, am ely

438
ib o ly án tú li su g arak k al besugározva fluoreszkál, vagy olyan p o r, am ely a kiszivárgó
olaj h a tá sá ra sugárzás nélkül is élénk színt vesz fel. A vizsgálat m enete: 1. A vizsgá­
lan d ó felületet m egtisztítják az o lajtól és szennytől. 2. A tá rg y a t b e m á rtjá k a jó
beh atolóképességű olajb a, vagy felületét bekenik azzal. 3. Egy kis idő m úlva a '
felületet ledörzsölik vagy vízzel lem ossák. 4. A vizsgálandó felületet m egszárítják.
5. F lu o reszk áló p o rt szó rn ak rá, mely az o la ja t a repedésekből kiszívja. 6. B esugá­
rozzák ibo ly áh o z közeli su g arak k al, pl. kvarclám pával. H a a p o r m ag átó l az olaj
h a tá sá ra elszínesedik, ez a vizsgálat b á rh o l elvégezhető. T erm észetesen előnye még,
hogy ezzel a vizsgálattal bárm ilyen any ag felületéig kiérő repedése felderíthető.

28.3. R öntgen hibakereső vizsgálat. Izotóp vizsgálat

A rö n tg e n su g a ra k k a l végzett h ibakereső vizsg álato k at kész szerkezetek belső foly­

tonossági h ián y a in a k , nem fém es záró d m án y o k , gázhólyagok, lu n k erek , repedések,
hegesztési h ib ák k im u ta tá sá ra használják. A rön tg en su g ár-v izsg álatn ak , az ún.
radiografiai vizsgálatnak alapja
az, hogy a 10— 0,1 Á h u llám ­ 50-30.0 KV
hosszúságú rö n tg e n su g a ra k az
E le k tro n áram lás ^ Hgmmváku-
an y ag o n á th a la d v a ab b a n k ü ­
lö n b ö ző m érték b en nyelődnek el.
A z így átv ilág íto tt tárg y h á tla p ­
já r a helyezett érzékelő ernyőn
vagy film en a v á lto z ó su g árin ten ­
zitás világos, illetve sö tét v o lto ­
k a t o koz a hibahelyek lenyom a­
tán . A rö n tg en su g aras vizsgálati 0Vizsgálandó tárgy
eljárásn ak álta lá n o s elrendezését
a 363. ábra m u ta tja . A z üvegből
k észü lt rö n tg en cső belsejében
10 ~1 to rr (H g m m ) v ákuum 7 2-3m m álom
van . A kisfeszültségű áram m al J1 / lemez
iz zíto tt k a tó d k é n t szereplő wolf-
ram sp irálisb ó l e lek tro n o k lép ­ 363. ábra. A röntgensugár-vizsgálat általános elren­
nek k i és a rá k a p c so lt nagyfe­ dezése

szültségű (50— 300 K V ) á ra m h a ­

tá s á ra nagy sebességgel ü tő d n e k fel a W -lem ezből készült vetítő tü k ö rk é n t szolgáló
an ó d o n . I tt k in etik ai energiájuk nagyrésze hővé alak u l, kisebb része rön tg en su g a­
ra k a la k já b a n h ag y ja el a csövet.
A rö n tg e n su g árn y aláb ú tjá b a helyezett tárg y ak a rön tg en su g arak egy részét
elnyelik, egy m ásik részét szétszórják, m egm aradó része a su g arak n ak kilép a tárgy
h átsó lapján.

439
 A rö n tg en su g ár in ten zitásv álto zása a tárgyon való áth alad ás közben
h = h ? '* (97)
képlettel fejezhető ki, ah o l I 0 a felületre érkező intenzitás m érőszám a, h a tárg y at
elhagyó rö n tg en su g ár in ten zitása, e a term észetes logaritm us alapja, p a gyengülést
együttható és d a vizsgált tárgy vastagsága.
A rö n tg en su g ár h o m ogénnek feltételezett tárgyon való áth a la d ása közben an n ak
m inden hosszegységén kb. egyform a m értékben gyengül. A rö n tgensugárzás in te n ­
zitásán ak csökkenése te h á t elsősorban az átv ilág íto tt tárgy vastagságának a függ­
vénye. A gyengülés fü g g a z anyag sűrűségétől és rendszám ától. E két jellem ző
növekedésével a gyengülés is nő. Ez a fizikai törvényszerűség az alap ja a hibakereső
rö n tgensugár-vizsgálatnak. U gyanis a fémes an y a g o k b a n ta lá lh a tó hibahely anyaga,
a gáz vagy nem fém es záró d m án y lényegesen kisebb sűrűségű és kisebb rendszám ú,
m in t a fém . A z ilyen hibahely gyengülési tényezője teh á t a fém éhez képest elhanya­
golh ató , am i a n n y it jelen t, hogy a hibahelyen áth ala d ó rö n tg ensugár intenzitásából
nem vagy alig veszít. A hibás helyen á th ala d ó rön tg en su g ár távozó in te n z itá sa :
h= (98)

ahol x a h ib á n a k su g árirán y ú m érete.

A hibás hely m ö g ö tt te h á t nagyobb lesz a sugárintenzitás, am i az érzékelő szerven
(k épernyőn, film en) m egvilágítás-különbséget, k o n tra sz to t hoz létre. A film en
jelen tk ező feketedéskülönbség a hibás helyen és az ép helyen áth ala d ó su gár kilépő
in ten zitásán ak viszonyszám ával jellem ezhető:

(99)

A su g árk o n traszt te h á t an n ál nagyobb, m inél nagyobb a gyengülési e g y ü tth ató és

m inél n agyobb a h ib á n a k sug árirán y ú m érete. E bből következik a rö n tg e n - és a
y - sugár-vizsgálat am a jellege, hogy csak a sugárzással k ö ze l párhuzam os repedést
jelez.
A röntg en su g ár-v izsg álatn ál a m inél kisebb h ib a k im u ta tá sá n a k érdekében a rra
kell tö re k e d n i, hogy a gyengülési eg y ü tth ató m inél nagyobb legyen. E k k o r lesz
ugyanis a k o n tra sz to t jellem ző e!JX érték kis x m ellett is elegendő nagy. A gyengülési
eg y ü tth ató két tényezőből á l l : egy elnyelési és egy szóródási tényezőből. A rö n tg e n -
su g árn ak az an y ag o n való á th a la d á sa k ö zb en az ato m o k k al tö rté n ő ütközése egy
részét lefékezi, elnyeli, m ás részét az ü tk ö ző ato m o k helyzetének m egfelelő kü lö n ­
b öző irá n y b a n visszaveri, szórja, és csak a h a rm a d ik része halad át és vesz részt
a h ib a k im u ta tá sá b a n .
A gyengülési tényező a sugár hullám hosszúságától függ, éspedig annál nagyobb,
m inél nagyobb a röntgensugár hullámhosszúsága. A hosszú h u llám ú rö n tg en su g arat
lágynak, a rö v id h u llám hosszúságút kem énynek nevezik. Jó k o n tra szto t a k k o r érnek
el, h a lágy sug árzást h asználnak. E n n ek a rö ntgeni csőerjesztésénél kis csőfeszültség

440
felel meg. A lágy sugárzás azo n b an hosszabb expozíciós id ő t igényel. A zért a gy ak o r­
lati rö n tg en v izsg álatn ál az ellentétes követelm ények k ö z ö tt ko m p ro m isszu m o t k e li
kötn i. A nagyfeszültségű, kem ény rö n tg en su g ár áth ato ló k ép eseb b , te h á t vastag ab b
fém v izsg álatára alk alm asab b , de az ilyen rö n tg en su g árn ál a p k iisi, te h á t egy
bizonyos h ib a á lta l o k o z o tt feketedés kicsi, a h ib a nehezen felism erhető. H a viszont
a csőfeszültség kicsi, p nagy, a hibafelism erés jó , dé az átv ilágíthatóság (falvastag­
ság) kicsi, és az expozíció ideje hosszú.
A röntg en v izsg álattal k im u ta th a tó h ib a leglényegesebb kelléke a feketedéskülönb­
ség. V an a z o n b a n a h ib a k im u ta tá sn a k geom etriai feltétele is. A hib a éles szegéllyel
a 364. ábra szerint csak ak k o r Fókusz
m u tatk o zik , h a a rö ntgencső
anódlem eze (fókusza) egész kicsi
(pontszerű). A való ság b an a
röntgencső anódlem ezének m é­
rete rendes k ö rülm ények k ö zö tt
m m nagyságrendű. M ivel rö n t­
gensugár a fó k u sz m in d en p o n t­
já b ó l k iin d u l, a 364b) ábra sze­
rin t a h ib a szegélye k szélességű
átm enetet m u ta t. Ez az átm en et
a film és a h ib a táv o lság án ak b) O) u)
növekedésével nő . A kép élességét 364. ábar. A fókusz m éretének h atása a kép élességére
fokozni lehet a fókusz és a tárgy
közö tti távolság (a) növelésével és a fókusz m éretének csökkentésével. Pontszerű,
finom fókuszú rö n tg en cső an ó d átm érő je kb. 0,2 m m .
A rö n tg en v izsg álat h ib a k im u ta tá sa ritk á b b a n fluoreszkáló ernyőn, ren d esen
röntgenfényképezés ú tjá n tö rtén ik . A fluoreszkáló báriu m -p latin -cian ü r vagy cink­
szulfáttal b ev o n t ernyőn való felfogást csak könnyűfém ek vizsgálatára alkalm azzák,
m ert itt m ég 50 m m v astag fal 5 % -át kitevő hibam élység felism erhető. A céloknál
10 m m falvastagság csak 8% -os hibam élységet tesz felism erhetővé az ernyőn. E zért
az acélok rö n tg en v izsg álatain ál m indig a fényképezést alkalm azzák. Ez d rágább,
tö b b id ő t igénylő, de p o n to sa b b értékelést lehetővé tevő, és b izo n y lato t szolgáltató
vizsgáló eljárás.
A röntgenfényképezés alapelve az, hogy h a a zselatinban eloszlott bró m ezü stö t
tartalm azó fényérzékeny réteg et éri a sugárzás, a k k o r a nagyobb sugárintenzitással
m egvilágított b ró m ezü st a h ív ó b an g y o rsab b an red u k áló d ik fém ezüstté, m in t a
kisebb in te n z itá st k a p o tt szemcsék. A m eg nem világított, sugár által nem é rt
szemcsék nem red u k á ló d n a k és a fixáló fü rd ő b en kio ld ó d n ak . A film feketedésének
m érték ét a film átv ilág ítására h aszn ált beérkező sugár és a távozó sugár intenzitás­
h á n y ad o sán ak a lo g aritm usával ad ják meg. A feketedés m értéke

S = lo g ^ . (100)
L,,

441
 A m eg v ilág ítást a film et érő fényerősség és a m egvilágítás idejének szorzatával
je lle m z ik :
L = I i Ixs,

ah o l L a fénybesugárzás, / a fényerősség (lux = Ix), i idő (j).

A film feketedésének nagysága és a m egvilágítás közö tti összefüggést a film
m inőségét jellem ző ún . gradációs görbe adja meg. Egy ilyen gradációs gö rb ét
m u tat a 365. ábra. A diagram függőle­
ges tengelyére a feketedést jelző 5 lineá­
ris léptékben, vízszintes tengelyére a m eg­
világítást (L) lóg: léptékben visszük fel.
A diagram szerint például S = 2 olyan
fedettséget jelent, melynél a beérkező
fénysugár kilépésekor erősségének keve­
sebb, m in t századrészére csökken.
A gradációs görbe jellem zésére a y-—tg *
Megvilágítás lux ■sec
é rték et szo k ták , m in t jellem ző érték et,
365. ábra. Egy röntgeníilm! gradációs görbéje m egadni. M inél m eredekebb a z egyenes
szakasza, an n ál nagyobb lesz egy a d o tt
Á L m egvilágításkülönbséghez ta rto z ó A S feketedési különbség.
A rö n tg e n su g a ra k h a tá sa a film fényérzékeny rétegére lényegében ab b a n tér el
a fénysugár h a tá sá tó l, hogy a film fényelnyelő-képessége lényegesen n ag y o b b , m int
rö n tg en su g ár elhyelőfcépessége.. T eh át a film en áth ala d ó rö n tg en su g á r kism érvű
gyengülést szenved. E z a jelleg lehetővé teszi a h ib a k im u tatá sá ra szolgáló k o n tra sz t
kétszeresére való növelését oly m ó d o n , hogy a röntgenvizsgálathoz olyan film eket
h asználnak, am elynek m in d k ét o ld alát ellátják fényérzékeny réteggel.
M inél kem ényebb a rö n tg en su g ár, an n ál kisebb a film ben elnyelődő sugárenergia.
E zért a rö n tg en v izsg álatn ál főleg a kem ényebb sugárfo rráso k n ál ún. erősítő fó lia
h a sz n á la ta szükséges. Ezek k alciu m -v o lfram áttal bev o n t k a rto n lap o k , am elyeket
a film m in d k ét o ld a lá ra helyezve sz o ríta n a k rá az átsu g á rz o tt anyag h á to ld alá ra.
A kalciu m -v o lfram át rö n tg en su g ár h a tá s á ra intenzív kék fényt bocsát ki és ezzel
a feketedést növeli a h ib a helyén.
A röntgenvizsgálat eredm ényességét, a h ib ak im u tatás lehetőségét a helyes
expozíció-idő szabja meg. A z ex ponálási idő kiválasztására olyan d iagram ok szol­
g álnak, am elyek a sugárm ennyiséget a m A -b va kifejezett csőterhelés és a percekben
kifejezett expozíciós idő szo rzatak én t tartalm azzák . Egy ilyen d iag ram o t m u tat
a 366. ábra. Ez a diag ram 50 cm fó k u sztáv olságra erősítő fóliák nélkül érvényes
K éto ld ali erősítő fólia az expozíciós id ő t egy tizedére csökkenti.
A röntgenfilm k o n traszto sság a igen nagy m értékben függ az előhívására használt
vegyszertől és a n n ak hőm érsékletétől. Leghelyesebb a film gyártó cég által aján lo tt
előhívót használni. A z optim ális hívási idő 18 °C hőm érsékletű előhívónál kb. 7
perc szo k o tt lenni. A z előhívó h ő m érsék letének növekedése az optim ális hívási

442
id ő t csökkenti. A hívási idő h atássaí van a film feketedésére, tú l hosszú hívási
idő a film teljes felületét b o rító ún. fátyolfeketedést növeli, a film értékelési lehe­
tőségét csökkenti és így k erülendő.
A röntgenfilm en jelen tk ező h ib a m éretét (vastagságát) ún. hu zalso rral ellenőrzik.
A huzalsor gum ilem ezek közé ágyazott 7 d b különféle átm érőjű huzal. A huzalok
anyaga m egegyezik a tárg y anyagával. V annak Fe, C u és A1 jelű huzalso ro k az acél,

Az a céldarab vastagsága, mm
366. ábra. Az expozíciós adatok m eghatározására szolgáló diagram acélnál
erősítő fóliák nélküli felvételhez

a réz és a z alum ín iu m ö tv ö zetek hibajelzésére. A h u zalso rt m indig a tárg y és a film

közé kell helyezni. A felvételem kivehető legkisebb hib a m érete a még lá th a tó leg­
vékonyabb huzal átm érőjének felel meg.
A röntgenfelvételt m inősíteni szokták a legkisebb k im u tath a tó hib a nagyságának
az átv ilág íto tt v astagsághoz való viszonyítása útján. A huzal-felism erhetőség

m ég lá th a tó legvékonyabb huzal 0 m m , nri0/

HJr—1 ~~ ~ *1UU / q
anyagvastagsag m m

nagyságával jellem zik a röntgenfelvétel m inőségét. Pl. elsőosztályú az a felvétel,

am elynél 51— 100 m m k ö zö tti faivastagságról készített felvételen H F = 1,2% ,
m ásodosztályú, h a ugyanerről a H F = 2% .
Izotópvizsgálat. R adiografiai vizsgálatokhoz a röntgensugárzáson kívül használ­
já k még egyre k iterjed teb b m értékben a gam m asugárzást is. A g am m asugarak nem
stabil ato m m ag o k stabil á llap o tb a való átm enete közben keletkeznek úgy, hogy
sugárzás fo rm ájáb an energia szabadul fel. Ilyen gam m asugárzás keletkezik term é­

443
szetes ra d io a k tív anyagok, pl. rá d iu m stab ilabb állap o tb a való átm enete közben.
A rad io g rafiai vizsgálatokhoz azo n b an sosem h aszn áln ak term észetes ra d io ak tív
anyagot, m e rt azo k egyrészt ritk a előfordulásuk m ia tt drágák, m ásrészt pedig kicsi
az ak tiv itásu k . A g am m asugár v izsgálatokhoz m indig m esterséges radioaktív
izotópokat h aszn áln ak . E zeknek előnye, hogy a szükséges nagyságú aktivitással
lehet őket előállítani, és hogy viszonylag kism éretűek, te h á t olyan szűk helyre is
e lju tta th a tó k , ah o v á röntgencsővel beférni nem lehet. E lőnyük m ég, hogy nincsenek
á ra m fo rrásh o z kötve és így tetszőleges helyen való átvilágításra h aszn á lh ató k fel.
A z izo tó p o k a p erió d u so s rendszer azonos helyén levő különböző töm egszám ú
elem ek, am elyek n eu tro n szám a p ro to n szám ával nem egyezik. Ilyen izo tó p o k at
m esterségesen úgy állítan ak elő, hogy az elemet
a to m re a k to rb an n eu tro n su g árzásb a helyezik.
A n eu tro n su g árzásb an az elem atom m agjai
n e u tro n o k a t vesznek fel, és az így keletkezett
izo tó p instabil á lla p o tb a kerül. A stabil állapot
felé való törekvés közben fölös energiáját sugár­
zás alak jáb an adja le. E zt a sugárzást haszn ál­
já k fel átvilágításra. A z anyagvizsgálatnál leg­
g y a k ra b b an h asznált izo tó p o k a Co-60 és az
í r - 192. A k ü lö n b ö ző iz o tó p o k ra jellem ző az az
367. ábra. Izotóp m unkatároló id ő , m ia latt az ak tiv itásu k a felére csökken. E zt
(Csepeli izotóplabor) az id ő t nevezzük a rad io ak tív elem felezési ide­
jén ek . A Co-60 esetében a felezési id ő 5,3 év, az
Ir-192-nél 74 nap . A z izo tó p o k te h á t h aszn álat nélkül, p u sztán táro lás a la tt veszíte­
n ek energiájukból.
A z izo tó p o s sugárvizsgálat elveiben azonos a röntgenvizsgálattal. Á llandó sugár­
zásuk m ia tt a z iz o tó p o k a t g o n d o san el kell z árn i az ú n iz o tó p ta rtó k b a n ; ezek
rendesen ólom ból k észü lt göm b alak ú ta rtá ly o k , am elyeknek a közepén v an elzárva
a sugárzó izo tó p (367. ábra). Szokás a n agyobb, nehezebb tá ro ló ta rtó m ellett
könnyebb, kisebb m u n k a ta rtó t is h asználni. Ezek csak egy a d o tt távolságig és ideig
k ö zelíth ető k m eg h a sz n á la t közben. A z izo tó p o s vizsgálatok te ch n ik ájáb an fo k o ­
z o tt m érték b en kell b e ta rta n i a sugárvédelm i intézkedéseket.
A z izo tó p o s vizsgálati tech n ik a á lta lá b a n ab b a n kü lö n b ö zik a röntgenvizsgálat
tech n ik ájátó l, hogy nagy energiájú kem ény su g árzásra érzékeny film eket (pl.
A gfa-T exó F) h aszn áln ak és hosszabb expozíciós id ő k et alkalm aznak. A z izotópos
v izsgálattal készült film ek á lta lá b a n k o n tra szt szegényebbek. Ez a kis h ib ák kim u ta­
tá s á ra k áro s, de előnyös ak k o r, a m ik o r nagy falvastagság-különbségek fo rd u ln ak
elő a vizsgált tá rg y b an . 100 m m -nél v astag ab b falú acélöntvényekben előforduló
lun k erek felderítésére a z izo tó p o s vizsgálat alk alm asab b a röntgenvizsgálatnál.
N agy előnyük, hogy izo tó p o k k a l ún . p anorám a-elrendezésű felvételeket lehet
egyetlen expozícióval készíteni. E zeket a felvételeket úgy készítik, hogy egy közép­
p o n t k ö ré 1— 2 m su g áro n helyezik el a vizsgálandó öntvényeket a vizsgált hely

444
h á tla p já ra felerő sített film ekkel. A felvételnél az iz o tó p o t a tá ro ló vagy m u n k a ta rtá ­
lyából m a n ip u lá to ro k k a l kivéve a k ö z é p p o n tb a állítják az expozíciós ideig.
Sugárvédelem. A rö n tg en - és az izotópsugárzás az em beri szervezetre k á ro s elvál­
to záso k at o k o zh at. E zeket á ltaláb an su g á rá rta lo m n ak nevezik. Jellegzetességük,
hogy a z o n n al nem észlelhetők, h an em csak h o sszabb idő u tá n jelen tk ezik k áros
következm ényük. Veszélyességét fokozza, hogy a sugárzás h a tá sa id ő k folyam án
a szervezetben összeadódik, ak k u m u láló d ik . A su g á rá rta lm at nem lehet kiheverni,
belőle nem lehet kigyógyulni, azért fo n to sak a v o n atk o zó szigorú előírások, am elyek
az M SZ 62— 61-ben ta lá lh a tó k .

28.4. U ltrahangvizsgálat

A z ultrahangvizsgálat nyom ásh u llám o k terjedését és a közeg h atárfelü leteirő l való

visszaverődését haszn álja fel belső folytonossági hiányok, repedések, záró dm ányok
stb. felderítésére. A z u ltra h a n g a hallásküszöbnél nagyobb frekvenciájú, 0,25
M H z— 20 M H z (250 000— 20 m illió/s) frekvenciájú hullám zást jelent. A z u ltrah an g ­
vizsgálatnál főleg h osszirányú (longitudinális) rezgéseket alkalm aznak. E gyidőben
keletkeznek a z o n b an k eresztirányú (transzverzális) rezgések is.
A lon g itu d in ális ultrahangrezgések acélban 5920 m /s sebességgel terjednek, és így
igen nagy vastag ság ú fém tárgyak vizsgálatára alkalm asak. Levegő vagy nem fém es
zá ró d m án y o k az u ltrah an g h u llám o k szám ára olyan nagy ak a d ály t jelentenek, hogy
azok felületéről teljes egészükben visszaverődnek. Ez a m ag y arázata az u ltrah a n g -
vizsgálat a m a jellegének, hogy a röntgenv izsg álattal ellentétben a hullám zásu k ra
merőleges irányban elhelyezkedő legvékonyabb (1 m ikron vastagságú) repedésre is
reagál.
A z u ltra h a n g h u llá m o k a t a piezo-elektrom osság jelenségének felhasználásával
állítják elő. A piezo-elektrom os k ristály o k n ak az a tulajdonsága, hogy változó
eletrom os té r h a tá sá ra té rfo g a tu k a t v álto ztatják . Ezzel elektrom os h u llám o k at
m echanikai rezgésekké lehet áta la k íta n i. A h a tá s m eg fo rd íth ató : a m echanikus
rezgésbe h o z o tt piezo-elektrom os tu lajd o n ság ú kristály egy bizonyos frekvenciájú
elektrom os h u llá m o k a t kelt. A legjobb h a tá sfo k ú energia-átalakítás a k k o r követ­
kezik be, h a a m echanikus rezgések m egközelítik a kristály önrezgésszám át. E bben
az esetben a kristály rezo n an ciáb a kerül.
U ltrah an g v izsg álato k ra m ajdnem kivétel nélkül kv arck ristály o k at h asználnak.
A kvarck ristály b ó l k ristály tan ilag p o n to san m e g h atá ro z o tt irán y b an m etszik ki
a párh u zam o s felületekkel h a tá ro lt kristálylapot, am ely az ultrahangvizsgáló készü­
lék fejébe szerelve a felületeire vezetett nagyfrekvenciás áram h a tá sá ra váltakozva
k a p ellenkező előjelű tö ltéseket és így m echanikus rezg ésb ejö n . E rezgést megfelelő
kapcsoló közeg: víz vagy olaj közvetítésével á ta d ju k a vizsgálandó tárgynak, m ely­
ben a longitudinális u ltrah an g h u llám o k m ajdnem p árhuzam os irán y b an terjednek.
A vizsgált any ag o n á th a la d ó h u llám o k at vevőfejjel fo ghatjuk fel, m elynek beren-

445
dezése a z o n o s az u ltrahang-rezgéseket keltő adófejjel. A vevőfej k ristály a az any ag
tó i átv ett m ech an ik u s regzéseket nagyfrekvenciás elektrom os rezgésekre alak ítja á t
am elyeket elek tro n ik u s erő sítő ú tjá n k ató d sugárcsőbe vezetve tu d ju k észlelni a
folytonossági h ián y o k at.
A z u ltrahangvizsgáló berendezés általán o s elrendezési ra jz á t a 368. ábra m u tatja.
A z u ltrahangvizsgálatnál alk alm azo tt
frekvenciaszám ot a vizsgált anyag m in ő ­
Katódsugárcső sége h atá ro z z a meg. A z ultráh an g h u l-
lám ra érvényes a hullám zás szabálya:

v = Xf, (102)
ah o l v az ultrah an g h u llám terjedési sebes­
sége a vizsgált közegben, X a longitudinális
hullám hossza m m , / a frekvencia í - 1 .
H a / = 0,25 M H z, ak k o r

5 920 000
X= 23,7 mm
f 250 000

= 6 M H z, a k k o r
5 920 000
= 1 mm.
x=7 = 6000000
368. ábra. U ltrahangvizsgáló berendezés álta A nagy frekvenciájú hullám ok sokkal
lános elrendezése erősebben csillapodnak, m in t a kisfrek-
venciájúak. Ezért a d — 6 M H z frekven­
ciájú h u llám o k az ö n tö ttv as grafitlem ezein teljesen elülnek. Ö n tö ttv asat ezért
0,25—0,75 M H z trekvenciával vizsgálják. H aso n ló k ép p en a durvaszem csés krisz-
ta llito k is nagy csillap ítást fejtenek ki. R ezet és austenites acélt ugyancsak kisfrek-
venciájú u ltrah an g h u llám o k k al vizsgálunk.
A z u ltrah an g v izsg álato k n ak k é t ala p v e tő eljárása fejlődött k i : átsugárzásos m ó d ­
szer, és az im pulzus-visszhang m ódszer. A z átsugárzásos vizsgálati m ódszer elvét
a 369. ábrán m u ta tju k be. E m ódszernél k é t azonos fejre van szükség, m elyek közül
az egyik az ún . adófej, a vele szem ben levő és vele azonos m ásik fej az ú n . vevő]ej.
A z u ltra h a n g h u llá m o k a t keltő ad ó fejb ő l a vizsgált any ag b a belépő u ltrah an g ­
hu llám o k a berendezés k ató d su g árcsö v én ek képernyőjén egy bem enő je le t ad n ak .
A tárg y b ó l a k a d á ly ta lan á th alad ás u tá n kilépő h u llám o k a vevőfejbe belépve o tt
ism ét villam os rezgéssé alak u ln ak és egy végjelet ad n a k a képernyőn. <*
H a a tárg y b a n h alad ó u ltrah an g h u llám o k ú tjá b a valam ilyen h ib a k e rü l, am ely
a h u llám o k egy részét visszaveri, a k k o r a kató d su g árcső ernyőjén jelentkező végjei
kisebb lesz, m e rt a vevőfej kevesebb u ltra h an g en e rg iát kap. H a a h ib a olyan nagy,
hogy az a d ó b ó l in d íto tt h u llám o k ú tjá t teljesen elállja, a k k o r a vevőfej nem k apva
energiát, a végjei elm arad. A z átsugárzásos vizsgálati m ódszernél te h á t a h ib a indi-

446
 369. ábra. U ltrahangvizsgálat átsugárzásos módszere és katódsugárcsöves indikációja

kálási k im u ta tá si m ó d ja a végjei csökkenése, illetve eltűnése. E zt a vizsgálati m ó d ­

szert csak a k k o r h aszn álh atju k , h a a vizsgálandó d a ra b m indkét o ld aláró l hozzá­
férhető. Feltétele k ét ultrahangfej, és a h a tá ro ló felületek p árhuzam ossága A h ib a
helye (mélysége) ezzel az eljárással nem á lla p íth ató meg.
A z im pulzusvisszhang eljárás
egyetlen fejet alkalm az. A fej
10 ~4 ^ ideig (4— 5 hullám ) b o ­
csát ki u ltra h a n g h u llá m o k a t, ez­
u tán m in t vevőfej dolgozik és a A dó és verő.
h atárfelü letek rő l visszavert h u l­
lám o k at villam os rezgésekké a la ­ Repedés
kítja. A k ató d su g árcsö v ö n a rez­ X
gések k ib o csátásátó l a visszhan­
gok visszaérkezéséig eltelt idő
m egállapítható. A terjedési se­
besség ism eretében k iszám íth ató
az u ltrah an g h u llám o k által m eg­
te tt út. K orszerű készülékek ka-
tódsugárcsövein az időlépték he­
lyett m in d járt az anyagvastagság Bemenojei Végjei Bemenőjel Híb a j el
léptéke szerepel, a k ü lönböző 370. ábra. U ltrahangvizsgálat impulzusvisszhang m ód­
any ag o k b an való terjedési sebes­ szere és katódsugárcsöves indikációja

447
 ségnek m egfelelően válto zó léptékben. A z im pulzusvisszhang eljárás te h á t tu la jd o n ­
k ép p en az u ltra h a n g h u llá m o k m eg tett ú tjá n a k m érése. E bből következik, hogy ez a
m ódszer a h ib a helyének m eg h atáro zására, valam in t anyagvastagság m érésére
eg y arán t jó l felhasználható.
A z im pulzusvisszhang eljárás vizsgálati elvét a 370. ábra m u ta tja be. A z á b rá n
az 1 szám ú készülék h ib á tla n helyen a vizsgált anyag vastagságát m éri. A 2 szám ú
hely az összes h u llám o k visszaverődése m ia tt végjelet nem m u ta t, és a hibahely
távolságával m eg ad ja a repedésnek a helyét.
A z im pulzusvisszhang eljárás előnyei: egyetlen ultrahangfej elegendő hozzá, a
v izsgálatot egy o ld alró l lehet végezni, és a h ib a m élysége a k atódsugárcső ernyőjén
leolvasható. H á trá n y a viszont, hogy a h u llám o k ra nem m erőleges felületekről
visszavert h u llám o k n em fo g h ató k fel, és hogy ism erni kell a vizsgálandó d ara b
geom etriai alak ját, a hibalehetőségek fa jtá já t ahhoz, hogy helyesen értékeljük az
indikációt.
A z u ltrah an g v izsg álat k o rszerű eljárása a hib ak ereső anyagvizsgálatoknak,
am elyet g y a k ra n h aszn áln ak a rö n tg en v izsgálatok költségeinek csökkentésére oly
m ó d o n , hogy u ltrah an g g al tá rjá k fel a h ib á k helyét, és az u ltrah an g g al in d ik ált
h ib á k a t röntgenfelvétellel ellenőrzik. A z u ltrah angvizsgálat legnagyobb h átrán y a,
hogy a m u ta tk o z ó je le k helyes értékeléshez nag y o n nagy g y a k o rlatra v an szükség,
így az sok zavar, tévedés és ellentm ondás fo rrá sa lehet.

-448
 29. K O R R Ó Z I Ó S V I Z S G Á L A T

29.1. A korrózió fogalm a és fajai

K o rró zió a la tt a fém ek kém iai vagy elektrokém iai h atás és folyam at ú tjá n b e­
következő, ro n cso lását, értjü k . A k o rró zió k özben az a színfém, am ely a k o h ászati
folyam atok s o rá n az em ber á ta la k ító tevékenysége következtében oxidjából,
szulfidjából, k a rb o n á tjá b ó l vagy egyéb vegyületeiből re d u k á ló d o tt színfém m é, ú jra
átalak u l ezen vegyületek valam elyikévé. A k o rró z ió m indig oldás és oxidációs folya­
m at, vagy a k e ttő k o m b in áció ja ú tjá n jö n létre.
A k o rró zió s fo ly a m a to k fajtá in a k rendszerbe foglalásánál tö b b rendező elv is
szerepelhet. A z egyik a fém ek ro n cso ló d ását o kozó h atáso k jellege. E szerint m eg­
k ü lö n b ö ztetü n k kém iai k o rró z ió t; elektrokém iai k o rró z ió t; és feszültség-korróziót.
A kém ia i korrózió az elek tro lit nélkül lefolyó ko rró zió , am ely fém nek gázzal
vagy diel'ektrikus foly ad ék k al (pl. benzinnel) való érintkezésekor jelentkezik.
A z elektro kém ia i korrózió m indig elek tro lit jelenlétében folyik le és legfontosabb
jellem zője, hogy a fém io n jai az elek tro litb a o ld a tb a m ennek.
A közvetlen oxidáció ú tjá n végbem enő k o rró z ió rendesen nagyobb hőm érsék­
leten oxidréteg képződése revésedés k ö zb en folyik le. A vas és acél nedves levegőn
vagy o x ig én tartalm ú vizes o ld a tb a n lefolyó k o rró z ió ját pedig rozsd áso d ásn ak
nevezik, ennek k o rró zió s term éke a rozsda, vashidroxid.
A fém ato m o k o ld ó d ása k özben elek tro n jaik az o ld a tb a m ent io n ju k tó l szétválnak
és ezáltal egy ún. elektródapotenciál keletkezik. E potenciál nagysága és előjele
a fém nek és az o ld a tn a k a m inőségétől függ, de m ég egy fém nek k ü lö n b ö ző helyei
is különféle sebességgel m ennek o ld atb a. Pl. a szem csehatáron levő rendezetlen
nagyobb en ergiájú a to m o k könny eb b en o ld ó d n ak , m in t a térrác sb a illeszkedő
o rien tált ato m o k .
A z e le k tró d a p o te n ciá lt a hidrogénéhez viszonyítva m érik. A vas poten ciálját
a 371. ábrán vázolt elrendezésben m érve + 0 ,4 4 V potenciálkülönbség ad ó d ik a
hidrogénhez képest. H aso n ló elrendezésben m érve az ezüst poten ciálját, — 0,80 V
potenciálkülönbség jelen tk ezik . A F e -H 2 v iszonylatában a F e-n ak nagyobb az
elek tro d ap o ten ciálja, te h á t külső á ra m k ö r létesítésekor a Fe fogja elek tro n jait
a külső ára m k ö rb e küldeni. A F e -H 2 elem p árnál teh át a Fe az anód, a H 2 a
k a tó d . Az A g -H 2 elem párnál a H 2 elek tro d ap o ten ciálja a nagyobb, és így az Ag
a katód.

449
 H a külső elektrom os vezetést
+0,¥t Volt
létesítenek egy elektrolitbe m e­
rü lő k ét fém k ö z ö tt, a k k o r a n a ­
gyobb p o tenciálú anó d b ó l fog­
n a k az elek tro n o k a kisebb p o ­
ten ciálú k a tó d felé folyni. A z
Ptcső elektrokém iai k o rró zió folyam a­
tá b a n te h á t nagy szerepet já tsz ik
a fém es elem ek p o ten c iá lk ü lö n b ­
sége. A so ro zatb an an n ál nehe­
zebben oldódik, an nál nem esebb
egy fém, m inél kisebb a p o te n ­
A?++ ciálja.
Fe ++ Fe ++
//+ //+
K o rró zió szem pontjából a leg­
fo n to sab b an n a k a szem előtt
371. ábra. Az Fe + ' vasion elektródpotenciáljának ta rtá s a ,! hogy, egy elek tro ké ­
mérése a H ' hidrogénionhoz képest m iai korróziós elempárnál m in­
dig az anódos rész az, am ely
roncsolódik, ko rro d ál.
22. táblázat
Fémek elektródapotenciáljai K ülönösen fontos ennek szem
elő tt ta rtá sa a korrózióvédelem ­
Fém-ion Potenciál nél. A 22. táblázatból azt látjuk,
hogy a Z n ++ (cink-ion) p o te n ­
Li + + 2,96 anódos ciálja nagyobb, m in t a F e + +
K + + 2,92 ■ (vas-ion) potenciálja. A Z n-F e
Ca + + + 2,90 elem párnál te h át a Z n lesz a pu sz­
Na + + 2,71 tu ló an ódos rész. A h o rg anyzott
Mg + + + 2,40
vaslem ez korróziós védelm e te h á t
A1 + + + + 1,70
Zn + + + 0,76 még ak k o r is m egm arad, ha a h o r­
Cr + + + 0,56 ganyréteget egy karcolás m eg­
Fe+ + + 0,44 sérti. A z Fe— Sn elem párnál vi­
Ni + + + 0,23 szont a Sn a kisebb potenciálú
S n+ + + 0,14
nem esebb elem, és így a Fe lesz
Pb+ + + 0,12
Fe + + + +0,045 az an ó d o s rész. A z ó n o zo tt vas­
H+ 0,000 lemez k o rró zió ja te h á t az ónbe- <■
Cu + + - 0 ,3 4 vo n at m egsértése esetén az azt
Cu + - 0 ,4 7 áth id aló elektrolit (vízcsepp)
Ag + - 0 ,8 0
Pt + + + + közvetítésével a vaslem ez gyor­
- 0 ,8 6
Au + —1,50 kató d o s síto tt k o rró zió s fo ly am atát idézi
elő.

450
 E lektrokém iai (galván) korrózió keletkezik m indenkor, a m ik o r k ét k ü lönnem ű
fém, vagy fém rész, fázis érintkezik, így k ö z ö ttü k elektrom os k o n ta k tu s keletkezik,
és felületüket elek tro litk én t h a tó folyadék fedi. Ilyenkor a nagyobb poten ciálú ún.
anódos anyagrészből a k o n ta k tu so n át negatív töltésű elek tro n o k á ram o ln ak a
kisebb potenciálú ún. k a tó d o s anyagrész felé. A z an ó d o s anyagrészben levő elekt­
ro n jaik at vesztett ato m o k pozitív töltésű io n o k k á válva a két anyagrészt áth id aló
elek tro litb an o ld ó d n ak .
A k o rró zió s fo ly am atb an előforduló kém iai reak ció k különféle vegyületeket
term elnek. E zeket korróziós term ékekn ek nevezzük. A ko rró zió s term ékek kelet­
kezése, illetve lerak o d ási helye alkotórészeik m ozgékonysága szerint lehet az an ó d
vagy a k a tó d is. Pl. a vas rozsd áso d ásán ál a ro zsd a fő alkotóelem e, a vas-ion az
anód közelében m egy o ld atb a, a k o rró zió s term ék F e(O H 3) (vas-hidroxid) mégis
a k a tó d o n válik ki, m e rt a vas-ion m ozgékonysága nagyobb, m in t az O H -gyöké.

A feszü ltség ko rró zió az elektrokém iai k o rró z ió n ak am a fajtája, am elynél az

anódos anyagrész oldását, p u sztu lását a kétféle anyagrész érintkezési helyén
valam ilyen húzófeszültség olyan keskeny felületre kon cen trálja, hogy a m eg­
tá m a d o tt anyagrész m élyébe h ato ló rés, hajszálrepedés keletkezik.

A feszültségkorrózió jellege te h á t az, hogy nagyon kevés a k o rró zió s term éke, és
hogy a m egindult repedés ro h am o san m élyül, rövid id ő a la tt az anyag teljes vastag­
ságán átérő repedéssé fo k o zó d h at.
A k o rró zió s fo ly am ato k fajtáin ak rendszerezésénél egy m ásik rendező elv a
korróziós pusztu lás fo rm ája, helye és kiterjedése. Felületi általán o s korróziónak
nevezzük a k o rró z ió t ak k o r, ha a fém en a felülettel m egközelítőleg p árh u zam o san
terjed függetlenül a ttó l, hogy m ek k o ra a reakciósebesség az id ő függvényében.
H elyi korróziónak nevezzük a k o rró z ió t a k k o r, h a az a fém nek egy-egy kisebb
felületére k o n cen tráló d ik és o tt h ato l a m élybe. Ilyen pl. a ly u kkorrózió vagy p o n t­
korró zió (pitting). Ez m eredek falú helyi k o rró zió , am ely által o k o z o tt károsodás
lehet fenekes vagy átm en ő lyuk.
M eg szo k ták k ü lö n b ö ztetn i a m akrokorróziót, am ely két kü lö n n em ű fém érin t­
kezésénél keletkezik a m ikrokorróziótól, am ely a m ikroszkópi szövetképen láth a tó
külön b ö ző fázisok potenciálkülönbsége következtében keletkezik, helyi galvánelem
képződése ú tján . A m ik ro k o rró zió n ak is van néhány fajtája. így szelektív k o rró zió ­
n ak nevezik a m ik ro k o rró z ió t ak k o r, ha az a fém nek csak egyik vagy néhány szövet­
elemére terjed ki.
Interkrisztallin ko rróziónak, szem cseh atár-k orróziónak hívják a k o rró z ió t akkor,
ha az csak a szem csehatárokon elhelyezkedő n agyobb energiájú a to m o k a t roncsolja.
E nnek a k o rró z ió fa jtá n ak egy gyakori p éld ája a T i-nal vagy N b-m al nem sta­
bilizált 18/8 C rN i austenites acél szem csehatár-korróziója, v alam int a lágyacél
k alciu m -n itrát h a tá sá ra bekövetkező szem csehatár-korróziója és a szódás elride-
gedése. Helyi m ik ro k o rró zió a transzkrisztallin k.orrózió, am elynek esetében a

451
korróziós ro n cso ló d ás nem a szem csék h a tá ra in , hanem azo k o n keresztül vágva
megy végbe. A z in terk risztallin és tran szk risztallin ko rró zió s form ák a feszültség-
k o rró zió n ál fo rd u ln a k elő.
M eg szok ták k ü lö n b ö ztetn i m ég a k o rró z ió k a t am a külső körülm ények szerint,
am elyek k ö z ö tt azo k végbem ennek. így a folyadékba m erített fém fo ly a d é kko rró ­
zió t szenved. A légköri viszonyok k ö zö tt a tm oszférikus ko rrózió keletkezik. A-fém-
felületre lecsap ó d o tt vízgőz o k o zta k o rró z ió t vízpára4wrr.óziónak- ?Mvják. G ázok
o k ozzák a g á zkorróziót. A talaj h a tá sá ra talajkorrózió keletkezik. Az^eiektrofcémiai
k o rró zió n ak legdurvább fajtája a fö ld zárlatb ó l eredő k ó b o r á ram ö k -h k o zta M h ö r-
áram -korrózió, am ely a földbe fek tetett csővezetékeken, acélszerkezetek földbe
nyúló részein, kábeleken szo k o tt jelentkezni.
Egy fém nek a k o rró zió v al szem ben való viselkedése lehet a k tív vagy passzív.
A ktív n ak nevezzük a fém felületi á lla p o tá t a k k o r, ha egy bizonyos közegben
k ö nnyen k o rro d á l. A z aktív állap o t te h á t a fém és közeg kölcsö n h atásán ak a jellem ­
zője. Passzívnak nevezzük a fém felületének az á lla p o tá t ak k o r, ha egy bizonyos
közegben nem keletkezik rajta korróziós roncsolódás. Ilyenkor a fém et a közeggel
szem ben passzívnak nevezzük.

29.2. Felületi korróziós vizsgálatok

A felületi k o rró zió s h atáso k at, illetve a fém eknek a felületi korrózióval szem ben
való ellenálló képességét többféle m ódszerrel vizsgálják. H osszú ideig ta rtó , de
a gyak o rlati értékelés szem pontjából fo n to s vizsgálati rendszer a légköri (atm oszféri­
kus) korróziós vizsgálat. E zt a v izsgálatot szabvány szerint (4395-52) úgy végzik,
hogy a m egfelelően k iv álaszto tt és az összehasonlító vizsgálatok céljaira rendesen
különféle felületi védelem m el e llá to tt p ró b a te ste k e t, rendesen 100X 200 mm
m éretű lem ezeket olyan állványon helyezik el porcelán csigák közé, am ely a zo k n a k
légköri b e h a tá sá t a vizsgált k ö rnyezetben biztosítja. A p ró b a te stek e t ta rtó állványt
rendesen déli irán y b a fo rd ítv a 45°-os lejtéssel helyezik el.
A légköri k o rró zió vizsgálati ideje évekre terjed. A korró zió v al szem ben való
viselkedés m egítélésére időközben kezdetben sű rű b b , később ritk u ló értékeléseket
kell végezni. A z értékelés kiterjed a lem ezek felületének elszíneződésére, rozsdáso-
dására, a k o rró zió s te rm é k e k re,.a z esetleg keletkező b em aródások m élységére, vala­
m int m ik ro szk ó p i és szilárdsági tu lajd o n ság v álto záso k ra.
A felületi k o rró zió la b o ra tó riu m b a n lefo ly tato tt gyorsíto tt m ódszere a folyadék
a la tt végzett k o rró zió s vizsgálat. A fo ly a d é k vizsgálathoz a 372. ábrán láth a tó beren-
dezést, vagy ehhez h aso n ló berendezéseket lehet használni. E vizsgálatnál a p ró b a ­
testek fo ly ad ék b a m erülnek, és ab b an úgy m ozgatják azo k at, hogy m indig ki legye­
nek téve a folyadék h a tá sá n a k . A vizsgálat so rán a folyadék hőm érsékletét, k o n ­
cen tráció ját és a relatív m ozgás sebességét kell m eg h atáro zo tt állandó értéken ta r ­
tani-. M ivel a fo ly ad ék -k o rró zió t an n ak g á z ta rta lm a erősen befolyásolja, a vizsgálat

452
 során a folyadék g á z ta rta lm át megfelelő m ó d o n szabályozni kell. Legegyszerűbb
egy bizonyos telítettségi fo k o t b iztosítani, pl. levegővel való telítettség elérésére a
folyadék m inden literére percenként 200 m l levegőt vezetünk a folyadékba (372.a).

J
m praJ
\. *

- -
á-

u>
372. ábra. Folyadék korróziós vizsgálat a) gáztelítéssel, b) csak m ozgatással

A fo ly ad ék k o rró zió h a tá sá n a k értékelésére a k o rró z ió n a k k ite tt lem ezek időbeli

súlyváltozása vagy m éretváltozása szolgál. A súlyváltozás m értékegysége az a súly­
különbség, am elyet a vizsgált fém m 2-en k én t és n ap o n k én t m u ta t p o n d o k b a n
(p /m 2-nap). Szokásos m ég a p /m 2h súlyveszteség m egadása is.
A m éretváltozás m értékegysége az a vastagságcsökkenés, am ely évenként be­
következik. E zt m m /év , illetve m ik ro n /n a p egységekben ad ják meg.
A felületi k o rró z ió reakciósebességére jellem ző p /m 2nap, p /m 2h vagy m ik ro n /n a p
alap ján különféle fo k o z a to k a t k ü lö n b ö ztetn ek m eg:

tökéletesen ellenálló, m axim um 0,1 p /m 2h

eléggé ellenálló 0 ,1 - 1 „
m eglehetősen ellenálló 1 -3 „
kevéssé ellenálló 3 -1 0 „
nem ellenálló 10 felett.

F o k o z o tta b b követelm ények kielégítésére fin o m abb súly-, illetve m é re tfo k o zato k a t
is szoktak m eg állapítani, am elynél m ár nem ellenállónak szám ít az a fém , m elynek
súlycsökkenése n agyobb 4,2 p /m 2h.

453
 4 A fémek folyadék alatti korróziós
vizsgálatát a 4389-52 szabvány ta rta l­
m azza.
A folyadék a latti korróziós vizsgá­
lat egyik m ó d o sítása az a vizsgálati
m ódszer, am ik o r a prób atestek n ek csak
egy része m erül a korróziós közegbe, a
folyadék felszínén ugyanis a ko rró zió
gyakran lényegesen haték o n y ab b , m int
a belsejében. A z ilyen ún. bemártó
korróziós vizsgálat értékelésénél a p ró ­
b atestnek háro m részlegét kell é rté k e ln i:
az állan d ó an folyadék alatt, a felváltva
folyadék a la tt— levegőn, és az állan ­
373. ábra. Sóperm etvizsgáló berendezés. 1. K am ­ d ó a n levegőben levő részét.
ra, 2. Fedél, 3. Folyadékzár, 4. Kémény A felületi korróziós vizsgálatok n e­
gyedik fa jtá ja az ún. sópermetvizsgálat,
am elyet a 373. ábrán lá th a tó berendezésben vizsgálnak, A légm entesen elzárt k a m rá b a
b e á llíto tt próbalem ezek a beperm etezett o ld a t p á rá in a k korróziós h a tá sa a la tt
állnak. A z értékelés értelem szerűen ugyanúgy tö rtén ik , m int az előbbieké.

29.3. Szem csehatár-korróziós vizsgálat

A szem csehatár-korróziós v izsgálatot rendesen g y o rsíto tt vizsgálati m ódszer

szerint végzik. A vizsgálathoz felhasznált p ró b ate stek e t olyan o ld a tb an főzik,
am ely a zo k a n y ag áb an a szem cseh atár-k o rróziót rövid idő a la tt (10— 72 ó ra ala tt)
előidézi. A vizsgálat eredm ényének értékelése m ikroszkópi és szilárdsági vizsgála­
to k k a l tö rtén ik .
E v izsgálatok egy k o n k ré t p éldája a 18/8 austenites C rN i acél in terkrisztallin
k o rró z ió ra való h ajla m á n a k ellenőrzése. A vizsgálathoz a lem ez an y agában először
m esterségesen elő állítják a szem cseh atár-korrózióra való h ajlam o t. E célból a
lem ezeket 700— 800 °C -on ta rtjá k 15— 20 percig, s u tá n a lassan h ű tik . E zu tán 100
cm 3 kénsav és 110 p réz-szulfát 1 liter vízben való o ld a táb a n főzik 12—12 ó rán át.
A z értékelés tö rté n h e t h an g p ró b áv al úgy, hogy e lem ezeket kő- vagy acéllapra
dobják. A szem csehatár-korróziós k á ro so d ási foka szerint csökken a próbalem ezek
fém es csengése. A z erősen k o rro d á lt lem ezek ólm os h a n g o t ad n ak . Pontosabb*'
értékelésük m ik ro szk ó p i vizsgálattal tö rtén ik . Ez k im u ta tja a szem csehatár-korrózió
mélységi b eh atását. A szakítóvizsgálattal meg lehet állapítani szilárdságcsökkenését.

454
 29.4. Feszültségkorrózió

A feszültség k o rró zió ra való h ajlam át a fém eknek úgy vizsgálják, hogy a z o k a t
előfeszített á lla p o tb a n teszik ki k ü lö n b ö ző k o rró zió s h atá so k n ak . A vizsgálati
berendezés egyik fa jtá já t a 374. ábra m u tatja. E nnél a foly ad ék b a m á rto tt p ró b a ­
testekre válto zó nagyságú h ajlító n y o m aték o t lehet egy k a ro n e lto lh ató súllyal
kifejteni. A berendezés alk alm as a rra , hogy azonos anyagnak azonos körülm ények

375. ábra. M aradó alakváltozásig hajlított 376. ábra. Feszültségkorróziós vizsgálat

próbatest feszültségkorróziós vizsgálathoz próbatestjeinek hajlítófeszültséggel való
(Dr. Fry) > terhelési m ódja (B astien -V éro n —Roques)
k ö z ö tt k ü lö n b ö ző feszültséggel szem ben való viselkedését m utassa. A 375. és 376.
ábra olyan e lő h a jlíto tt á llap o tb an való vizsgálati elrendezést m u ta t, am elynél a
p ró b atestek en a m arad ó alakváltozásig növekvő feszültségek állíth ató k elő. A 377.
ábra olyan készüléket szem léltet, am ellyel ten zo m éterrel előfeszített á llap o tb a

377. ábra. Beszabályozott hűzoterhelésseF végzett feszüteégkorróziós

vizsgálat feszítőkészüléke (N M E -Mech. Téchn. Tansz.).

h o z o tt szakító p ró b a te ste k e t lehet ism ert feszültségállapotban feszültségkorróziós

v izsg álatn ak kitenni.
A h á ro m u tolsó á b rá n lá th a tó berendezéseknél a feszültség a korrózióvizsgálat
so rá n ernyedés k özben csökken.
A feszültségkorróziós vizsgálatot ugyancsak g y o rsíto tt vizsgálatként végzik úgy,
hogy a feszültség a la tt levő vagy előfeszített p ró b a te ste k e t erős h a tású o ld ato k b a n
főzik. A z austenites--C rN i acélokhoz h aszn ált o ld at 60 p kalcium -klorid, 0,1 p
hig any-klorid és 40 m l desztillált vízből áll. A z ötvözetlen és kissé ö tv ö zö tt acélok­
hoz 600 p k alcium -nitrát, 50 p am m ó-
n iu m -n itrát és 350 m l desztillált víz
o ld a to t használnak.
A feszültségkorróziós vizsgálatok é r­
tékelését hasonlóképpen, m in t a tö b b i
k o rró zió s vizsgálatokét, az idő függ­
vényében bekövetkező k áro so d ás,' re ­
pedésm élyülés alap ján adják meg. A us­
tenites k róm nikkel acéloknál a feszült­
ségkorrózió a szem cséken á th a la d ó ,
ötvözetlen és kissé ö tvözött szénacé­
lo k n ál a szem csehatárokon terjedő re­
pedést okoz. A feszültségkorróziót
á lta lá b a n az jellem zi, hogy az anyag
feszültséggel terhelt részében m indenütt
m egindul a szem csehatárokon és a fe­
szültséggel arán y o san halad a mélybe
,, T, , . ... az a rra legalkalm asabb, legérzékenyebb
378. abra. Lagyacel feszultsegkorrozios repe- „
dései egy hegesztővarrat zsugorodási feszült- helyeken. Egy h egesztővairat okozta
ségmezejében zsugorodási feszültségm ezőben kalci-

456
um -n itráto s o ld a t h a tá sá ra keletkezett feszültségkorróziós repedésekkel teli p ró b a ­
testet m u ta t a 378. ábra. Jó l látju k az áb rán , hogy a repedések m élybe h a to lá sa a
zsugorodási feszültségek nagyságát követi.

29.5. Az elektrokém iai korrózió m echanizm usának

összefoglalása
A legtöbb k o rró z ió elektrokém iai k o rró zió alap ján keletkezik. Ehhez szükség van
két e le k tró d á ra: a n ó d ra é s k a tó d ra . E k é t elek tró d a azonos anyagban is különféle
körülm ények k ö z ö tt jö h e t létre. P o tenciálkülönbséget o k o zh a t: összetételbeli
különbség, a z energiaszint-kxxYóréoség, a k o rró ziós közeg koncentrácis különbsége.
A z összetételbeli különbség keletkezhet m ak ro szk ó p o sán k ü lö nböző fémek
kö zö tt, vagy m ik ro szk ó p o sán szövetszerkezetek fázisai k ö zött. A pusztuló an ó d o s
rész m indig a n ag y o b b p o ten ciálú alk o tó . P éld áu l:

Élem párok A nód Katód

Zn-Fe Zn Fe
Sn-Fe Fe Sn
Perlit ferritlemez karbidlemez

A z energiakülönbség o k o zta elem párok keletkezhetnek m akroszkópos feszültség-

h atáso k b ó l vagy m ik ro szk ó p o s szövetszerkezeti részek közö tti feszültséghatásokból.
Pl. h ajlíto tt lágyacélnál a h id eg alak ítást szenvedő rész az alak ítást nem szenvedő
részhez k épest p o ten ciálk ü lö n b ség et jelent.

nagyobb energiaszint kisebb energiaszint

E lem párok
A nód K atód

hidegen hajlított acéllemez hidegen alakított rész érintetlen (lágyított) rész

mikroszövet szemcsehatár szemcse
vegyes szemcse finom szemcse durva szemcse

A korróziós kö zeg koncentrációkülönbségénél leginkább az oxigén-tartalom

változása je le n t potenciálk ü lö n b ség et. A z an ó d o s rész m indig a kevesebb oxigént
tartalm azó része, a k a tó d o s rész pedig a nagy oxigéntartalm ú része által érin tett
felülete a fém nek. Ez az ún. szellőzési elempár. Ezért szenved m indig m élyebb be-
m aró d ást egy k o rró zió s foly ad ék o t tartalm azó edény fala a folyadék felszínének
környezetében. K o n cen tráció k ü lö n b ség et jelen t még a felületnek különféle fedett­
sége: oxidh árty a, zsírfolt stb. A repedések mélyén a levegőzés hiányában m indig
kisebb az o x ig én tartalo m , teh át a repedés csúcsa a talp áh o z képest ún. szellőzési
galvánelem h a tá sa a la tt áll. A feszültségkorrózió gyors előrehaladását ez a hatás is
sietteti.

457
 SZAKI RODALOM

(1) Verő József: Á ltalán o s m etallografia I. — A kadém iai kiadó, B udapest, 1952.

(2) Verő Jó z se f: A z ip a ri vasötvözetek m etallográfiája. V askohászati E nciklopédia

IX /1 . — A kad ém iai K iad ó , B udapest, 1960.

(3) N. F . B olchow itinow : Stahl, Eisen, N E -M etalle und ihre W árm ebehandlung.
— VEB V erlag T echnik, Berlin, 1955.

(4) A tlas zűr W árm eb eh an d lu n g dér Stáhle. — M ax P lan ck -In stitu t für Eisen-
forschung, D üsseldorf, V erlag Stahleisen, 1954— 56.

(5) F. E isen k o lb : E inführung in die W erkstoffkunde Bd. II. — VEB V erlag

T echnik, Berlin, 1958.

(6) V an V lack: Elem ents o f M aterials Science. — A ddison-W esley Publ. Co.
M assachussetts. U .S.A . 1961.

(7) C. A . K eyser: Basic Engineering M etallurgy. — Prentice H all Inc. Engelw ood
Cliffs, U .S.A . 1959.

(8) G rim seh l: L eh rb u ch d é r Physik. IV. B ánd. S tru k tu r dér M aterié. — B. G .

T eubner V erlag, Leipzig, 1959.

(9) H . O h m an n : A llgem eine und p rak tische M etallkunde. — Fachbuchverlag

Leipzig, 1965.

(10 P a tta n ty ú s: G épész- és V illam osm érnökök K ézikönyve 5. A /13. 110— 113. old.

(11) Z orkóczy Béla: A hőkezelés technológiája. — N ehézipari K önyv- és F o ly ó irat­

kiadó V., B udapest, 1952.
(12) Szom batfalvy Á rp á d : H őkezelés. — M űszaki K önyvkiadó, Bp. 1960.
(13) R ecent developm ents in annealing. Special R ep o rt 79. — The Iro n and Steel
Institu te, L ondon, 1963.
(14) P atta n ty ú s: G épész- és V illam osm érnökök K ézikönyve 2. k ö tet B/a) 1652—
1735. old.

458
(15) F. W ever, A. Rose, W. S trassb u rg : Z eit-T em peratur-U m w andlungs-S chau-
bilder als G ru n d lag e dér W árm ebehandlung dér Stáhle (F orschungsbericht).
— W estdeutscher V erlag, K ö ln u. O pladen, 1959.

(16) F. R a p a tz :D ie E delstáhle. — Springer V erlag, Berlin (G öttingen) H eidelberg,

1962.

(17)1 . F rehser— O. L ow itzer: W erk stattech n ik u. M aschinenbau 47. — (1957)

559. old.

(18) I. E. K o n to ro v ics: A z acél és az ö n tö ttv as hőkezelése. A kadém iai K iad ó ,

B udapest, 1952.

(19) Bella E de: Fém ek hőkezelése. — M űszaki K önyvkiadó, Bp., 1962.

(20) Verő J .: Vas- és fém ipari anyagvizsgálat. — T ankönyvkiadó, B udapest,

1959.

(21) E. Siebel: H a n d b u c h d ér W erkstoffprüfung. — Springer V erlag, Berlin, 1958.

(22) N. A. S aposnyikov: Fém ek m echanikai vizsgálata. — N ehézipari K önyv- és

F o ly ó iratk iad ó V ., B udapest, 1952.

(23) G. A. K a sc se n k ó : A m etallográfia alapjai. T ankönyvkiadó, B udapest, 1952.

459
 FÜGGELÉK

„Fém es anyagok vizsgálata” részben alkalm azott

jelölések
21. Szakitókísérlet szobahőmérsékleten

A jelölés
M érték-
Jelölés Megnevezés szabványos
egység:
változata

/„ Szakító pró b atest jeltávolsága vizsgálat előtt mm 4

4 A pró b atest vizsgálati hossza, a hengeres vagy mm 4
hasáb alakú rész hossza az átm eneti részek
nélkül
h A p ró b atest teljes hosszúsága mm 4
h A pró b atest befogására alkalm as fejrész hosz-
szúsága mm h
4 A p ró b atest fejrészének külső átm érője mm D
4 A pró b atest átm érője vizsgálat előtt mm d
«o Négyszög keresztm etszetű p róbatest jeltávol­
ságán m ért vastagság, vizsgálat előtt mm a
4 Négyszög keresztm etszetű próbatest jeltávol­
ságán m ért szélesség, vizsgálat előtt mm b
4 Négyszög keresztm etszetű p róbatest fejrészé­
nek szélessége mm B
4 A p ró b atest átm érője az egyenletes nyúlás h a­
tárán mm 4
4 A pró b atest legkisebb átm érője a szakadás he­
lyén mm 4
Al, A pró b atest jeltávolságának összes m egnyúlása
a vizsgálat folyam án mm
a it Az eredeti jeltávolság rugalm as m egnyúlása mm —

AI A z eredeti jeltávolság m aradó megnyúlása mm Al

A4 A z eredeti jeltávolság összes m egnyúlása az
egyenletes nyúlás határán mm
Ah, Az eredeti jeltávolság rugalm as megnyúlása az
egyenletes nyúlás h atárán mm
Ah Az eredeti jeltávolság m aradó m egnyúlása az
egyenletes nyúlás határán mm
lc A próbatest jeltávolságának hosszúsága szaka­
dás után mm 4
460
 A jelölés
M érték-
Megnevezés szabványos
egység
változata

Az eredeti jeltávolság összes megnyúlása a sza­

kadás pillanatában
Az eredeti jeltávolság rugalm as megnyúlása a
szakadás pillanatában
Az eredeti jeltávolság m aradó megnyúlása a
szakadás után
5 d0-ás jeltávon m ért (m aradó) megnyúlás sza­
kítás után
10 d0-ás jeltávon mért (m aradó) megnyúlás sza­
kítás után
n c/0-ás jeltávon m ért (m aradó) megnyúlás sza­
kítás után
A próbatest jeltávolságának összes fajlagos
nyúlása a vizsgálat folyamán
U gyanaz %-ban
A próbatest jeltávolságának rugalmas fajlagos
nyúlása a vizsgálat folyam án
Ugyanaz %-ban
A próbatest jeltávolságának maradó fajlagos
nyúlása a vizsg. folyamán.
U gyanaz %-ban
Az eredeti jeltávolság összes fajlagos nyúlása
az egyenletes nyúlás határán
U gyanaz %-ban
Az eredeti jeltávolság rugalm as fajlagos nyú­
lása az egyenletes nyúlás határán
U gyanaz % -ban °/
/O
Az eredeti jeltávolság m aradó fajlagos nyúlása
az egyenletes nyúlás határán
U gyanaz %-ban
A z eredeti jeltávolság összes fajlagos nyúlása a
szakadás pillanatában
U gyanaz %-ban °/
/o
Az eredeti jeltávolság rugalm as fajlagos nyú­
lása a szakadás pillanatában
U gyanaz %-ban °/
/n
Az eredeti jeltávolság m aradó fajlagos nyúlása
a szakadás után
U gyanaz %-ban K
Az 5 d0-&s jeltávolságon szakítás után mért
(m aradó) fajlagos nyúlás %-ban 4r,
A 10 cf0-ás jeltávolságon szakítás után m ért
(m aradó) fajlagos nyúlás %-ban
Az n du-ás jeltávolságon szakítás után mért
(m aradó) fajlagos nyúlás %-ban
 A jelölés
Mérték-
Jelölés Megnevezés szabványos
egység
változata

A próbatest keresztm etszete a jeltávolságán

belül szakító kísérlet előtt mm2 •SÍ,
A próbatest keresztm etszete a szakítókísérlet
folyam ata ala tt mm2 S
A prób atest keresztm etszete az egyenletes nyú­
lás h atárán mm2
A p ró b atest legkisebb keresztm etszete a sza­
kadás helyén. K o n trah ált keresztm etszet mm2
A pró b atest keresztm etszetének százalékos
csökkenése a szakító vizsgálat folyam ata %
alatt
A k o n trak c ió ; a próbatest keresztm etszetének
legnagyobb (m aradó) százalékos csökkenésé,
szakadás u tá n % z
A p róbatest keresztm etszetére h ató tengely­
irányú erő kp F
A pró b atest keresztm etszetére ható legnagyobb
húzóerő kp Fmu.c
A prób atest keresztm etszetére ható erő a folyás
h atárán kp Fj,
A pró b atest /„ mérőhosszúságán belül a z erő -
irányára merőleges keresztm etszet egységére
eső fajlagos e r ő : feszültség kp/m m 2
A prób atest keresztm etszetére ható legnagyobb
húzóerő és az eredeti keresztm etszet viszonya kp /m m 2 F/n
A próbatest 0,2% -os m aradó m egnyúlását elő­
idéző tengelyirányú erő kp F 0,3
■0,02 A próbatest 0,02 %-os m aradó megnyúlását elő­
idéző tengelyirányú erő kp F(),02
■ 0,002 A pró b atest 0,002 % m aradó m egnyúlását elő­
idéző tengelyirányú erő. Terhelő erő a rugal­
m asság h atárán kp ,002
Foly áshatár: F f IA 0 kp /m m 2 Feli
0,2-es h atár. A 0,2% -os m aradó alakváltozást
okozó' erő és az eredeti keresztm etszet h á­
nyadosa kp /m m2 Ft,0,t 2
0,02-es (rugalm assági) h a tá r: az eredeti jeltá­
volság 0,02.%ros maradó' alakváltozását elő­
idéző erő és az eredeti keresztmetszet- hánya- kp /m m 2 1%0,02
dósa
0,002-es (rugalmassági) h a tá r:. az eredeti jeltá­
volság' 0,002 %-os m aradó alakváltozását
előidéző erő és az eredeti keresztm etszet há- kp/mm-2
nyadosa
Feszültség a próbapálca terhelése folyamán:
bárm ikor,, a fellépő' tengelyirányú erő és a

462
 A jelölés
M érték-
Jelölés Megnevezés szabványos
egység
változata

p róbatest pillanatnyi legkisebb keresztm et­

szetének viszonya. Valódi feszültség kp /m m 2 —
O'o Az egyenletes nyúlás határán fellépő valódi
feszültrég kp /m m 2 _
A próbatest szakadásakor m ért erő és a kon­
trah ált keresztm etszet viszonya k p /m m 2 _
E Rugalm assági tényező. Az elméleti szakító­
diagram kezdeti szakaszának iránytangense k p /m m 2 E
R N yúlásm érő bélyeg huzalának kezdeti ohm ikus
ellenállása Ohm _
AR N yúlásm érő bélyeg ellenállásának változása Ohm -
n A nyúlásm érő bélyeg érzékenysége - —
L A próbatest m aradó alakváltozásához szük­
séges m unka kpmm _
L, A próbatest rugalm as alakváltozásához szük­
séges m unka kpmm _
G Súly kp

22. Szakítóvizsgálat nagyobb hőmérsékleten

V A próbatest eredeti jeltávolságának %-os faj- %/s

lagos nyúlása az időegységben %/min -
% /h
Tartósfolyás határa k p /m m 2 ctt

°B/idö (h) K úszószilárdság (időleges szilárdság) k p/m m 2 °B/idű (10

cr0,2/idö (h) 0,2 %-os kúszáshatár k p/m m 2 a 0,2/ldű (10
^l/idS (h) 1 %-os kúszáshatár, u .a. mint előbb 1 %-os m a­
radó m egnyúlásra k p/m m 2 °)/l<16 (10
^n/!d« (h) K úszónyúlás (időleges szakadási nyúlás:
lt>= ndo jeltávolságú próbatest %-os m aradó
megnyúlása a jelölt idő után. M eghatáro­
zott vizsgálati hőmérsékleten % ^n/kld (10
V'/idő (h) K úszó keresztm etszetcsökkenés (időleges kon­
trakció): a próbatest keresztmetszetének leg­
nagyobb %-os helyi csökkenése az adott
vizsgálati időhöz tartozó szakadás után, na­
gyobb hőmérsékleten % VJ/ldí (10

23.1 Nyomóvizsgálat

K A nyom ópróbatest m agassága mm h

Ahr A nyom ópróbatest m aradó megrövidülése mm Ahv
e. A nyom ópróbatest m aradó fajlagos magasság­
csökkenése _ —

t* U gyanaz %-ban % <5V

463
 A jelölés
Jelölés M érték-
Megnevezés szabványos
egység
változata

F
*V A nyom ópróbatestre ható legnagyobb törést kp PT
okozó erő
N yom ó-, törőszilárdság a nyom óvizsgálatnál
törést okozó erő és a próbatest eredeti ke­ kp/m m 2 ff.
resztm etszetének viszonya
P A nyom ólap és a próbatest am yaga között
alakváltozás közben fellépő súrlódás ténye­
zője

23.2. Hajlitóvizsgálat

k A hajlítótám aszok egymástól m ért távolsága mm L

R A hajlító tám asz lekerekítési sugara mm -

D A hajlítótüske átm érője mm D

K A próbatest keresztm etszeti tényezője mm K
f A próbatest behajlása mm —
H ajlítás során a próbatestet terhelő legnagyobb
hajlítónyom aték mmkp M
^Sh H ajlítószilárdság, a hajlításnál törést okozó
maximális nyom aték és a keresztm etszeti té­ kp /m m 2 ffüh
nyező viszonya

23.3. Csavaróvizsgálat

y> Az elcsavarodás szöge, mellyel a próbatest

valamely keresztmetszete a tőle / távolság- fok 9
' bán levő keresztmetszetéhez elfordul
é Fajlagos elcsavarodás, a próbatest /0 távolság­
ban levő keresztmetszetének ívm értékben
kifejezett elcsavarodásának és a próbatest l/c m &
/„ hosszúságának viszonya
M cs ff karon F é rő hatására ébredő csavarónyom a­
ték cmkp M
C savarófeszültség; a csavarónyom aték és a p o ­
láris keresztm etszeti tényező viszonya a kí­ k p /m m 2 T
sérlet alatt
^cs B A próbatest törését okozó legnagyobb csavaró­ kp /m m 2
feszültség

23.4. Nyíróvizsgálat

A próbatest legnagyobb nyíró terhelése kp

Nyírószilárdság, a törést okozó nyíróerő és a
nyírt keresztm etszet hányadosa k p/m m 2

464
 A jelölés
Mérték-
Jelölés Megnevezés szabványos-
egység
változata

24.1. Brinell-keménységmérés

D A keménységmérés alkalm azott edzett acél­

golyó vagy keményfémgolyó átm érője mm
F A z acélgolyót a vizsgálandó tárgy felületébe
nyom ó erő kp
d A z acélgolyó F erő hatására történ t lenyom a­
tának átm érője mm
HB Brinell-keménység. Terhelő erő és az acélgolyó
lenyom ata felszínének hányadosa kp/m m 2

24.2. Vickers-keménységmérés

a A Vickers-keménységmérésnél alkalm azott

136°-os csúcsszögű négyzet alapú gyémánt­ fok
gúla félcsúcsszöge
d A Vickers-gúla négyzetes lenyom ata két átló­
já n a k középértéke mm
h A Vickers-gúla F erő hatására történ t benyo-
m ódásának mélysége mm
HV Vickers-keménység, a vizsgálati terhelés és a
benyom ódás felszínének hányadosa kp /m m 2

24.3. Rockwell-keménységmérés

H RC Rockwell-keménység; 120°-os csúcsszögű gyé­

m ántkúppal, F 0= 1 0 kp előterheléssel és HRC
F = 1 4 0 kp főterheléssel mérve
H R A 60 Rockwell-keménység; 120°-os csúcsszögű gyé­
m ántkúppal, F 0= 10 kp előterheléssel és
F 1= 5 0 kp főterheléssel azaz F = 6 0 kp össz- HRA 60
terheléssel mérve
H R A 62,5 Rockwell-keménység; 120°-os csúcsszögű gyé­
m ántkúppal F 0= 1 0 kp előterheléssel F x= HRA 62,S-
= 52,5 kp főterheléssel mérve
H RB Rockwell-keménység; szúrószerszám ként 1/16"
(1,59 mm) átm érőjű golyót alkalm azva F 0=
10 kp előterhelés, F x= 9 0 kp főterhelés azaz HRB
F j = 100 kp összes terhelést alkalmazva
Rockwell-keménységmérőnél alkalm azott szú­
rószerszám főterhelés okozta m aradó be-
nyom ódásának mélysége
r' F o Rockwell-szúrószerszám előterhelés okozta be-
nyom ódásának mélysége
nFl Rockwell-szúrószerszám főterhelés hatására
történ ő benyom ódása

465 '
 A jelölés
Mérték-
Megnevezés szabványos
Jelölés egység
változata

Rockwell-szúrószerszám főterhelésének meg­

szüntetésekor mért rugalmas benyomódás

25.4. Dinamikus szilárdsági vizsgálat

Gr Az ütő m ű kosának redukált súlya kp

Fajlagos ütőm unka. A felhasznált ütőm unka
és a p róbatest ép (törés előtti), — a bem et­
szés helyén levő — keresztm etszetének há­
nyadosa m kp/cm 2 KCU
A szakítódiagram alatti terület, azaz a p ró b a­
test elszakítására fo rdított m unka kp/m m
K öpezes dinam ikus szilárdság ütve szakításnál kp/m m
D inam ikus szakítószilárdság a dinam ikus sza­
kításnál a próbatestet terhelő legnagyobb
és az eredeti keresztm etszet viszonya kp/mm*
A p róbatest jeltávolságra eső térfogata mm3

26. Fárasztóvizsgálat

Ism étlődő legnagyobb húzó-, nyom ó- vagy

hajlítófeszültség k p/m m 2
Ism étlődő legnagyobb csavaró- vagy nyírófe­
szültség k p/m m 2

ffmax+0rm.— ism étlődő húzónyom ó, vagy haj-

2
lító középfeszültség kp/m m 2

frmm feszjiitségiengés a középfeszültség

2
körül (feszültségamplitúdó) kp/m m 2
Ism étlődő csavaró vagy nyíró középfeszültség
^0,1 ^min kp/m m 2

Ism étlődő legkisebb húzó-nyom ó vagy hajlító

feszültség k p/m m 2 ^ trAn
Ism étlődő legkisebb csavaró- vagy nyírófe­
szültség kp/m m 2 ^Üliii
Feszültséglengés a középfeszültség körül
^m ar ^ m in
r = ± kp/m m 2

N A fárasztóvizsgálat során törést okozó ismételt

igénybevételek száma, rendszerint 10® tö b b ­ N
szörösében
A m ásodpercenkénti igénybevételek szám a (a
terhelésingadozás frekvenciája) Hz

4 66
 A jelölés
Mérték-
Jelölés Megnevezés szabványos
egység
változata

n A percenkénti igénybevételek száma — n

at K ifáradási h atár cv = <7m±cra kp/m m 2 <y,

+1
*t

II
ffy Lengőszilárdság
am~® a v.= ±o„ ■ kp/m m 2 Ov
Tm=~0 T„ - :I-.T„ Tv
CTr T-iíílz-íü+íx
LU e.rfttoií/Ícíhy ■
a ICIU bfUallJsag
<tm=<ta,er, = + 2 a a vagy - 2 cr„ kp/m m 2 ff.
” -r 2 Ta vagy - 2 T„ ; T,
1V» Az üzem tervezett tartam ára eső összes ..isméi
telt igénybevételek szám a —
P ot igénybevétel hatására bekövetkező törések
-írniAe'ViisiieiOfva /o
<7, ism étlődő feszültséghez ta rto zó N törési
szám u tá n P valószínűséggel bekövetkező t ö ­ mm kp —
résig végzett m unka
«í_* A zonos terheléslépcsőhöz tartozó ismétlések
száma —
A törésig bekövetkezett lépesőnkénti összes
ismétlődések száma —
“í A laktényező —
A A nyagtól és felületi kiképzéstől függő gátlási
tényező —

27. Technológiai vizsgálatok

Z) A hajlítótüske átm érője mm D

a A hajlító pró b atest vastagsága mm a
k A hajlíto tt d arab szélső szálának hosszúsága mm —
A hajlíto tt d a rab semleges szálának hosszú­
sága a görbületi sugár (r) és a középponti mm —
szög (<p) értékével kifejezve
<5 A szélső szál fajlagos %-os nyúlása °/
/o —

28. Nem roncsoló vizsgálatok

1 R öntgensugár intenzitása , r/h T

P Gyengülési együttható l/c m —
S A film feketedésének mértéke —
L Megvilágítás Lux s
HF A z alkalm azott huzalsor esetén felism erhető
legkisebb huzal átm érőjének és az átvilágított % HF
anyagvastagság viszonya
V Az ultrahang terjedési sebessége a vizsgálandó
anyagban m m /s —
A Az ultrahang hullám hosszúsága mm —
/ Az ultrahang frekvenciája l/s MHz —

467
 MEGJEGYZÉSEK A „FÜGGELÉKHEZ”

A z S í (S y stem In te rn a tio n a l d ’U n ités) m é rté k re n d sz erre való átté ré s a m érő szá­

m o k b a n o k o z o tt v á lto záso k m e lle tt az egyes tu lajd o n ság o k jelö léseib en is változást
fog e re d m é n y e z n i. A je lö lé se k re v o n atk o zó összeállításban a m echanikai tu lajd o n ­
sá g o k ra v o n a tk o z ó je lö lé se k b e n v ég b em en t fo n to sa b b válto záso k at a szabványos
je lö lé s e k ta rta lm a z z á k .
A k ü lö n b ö z ő tu la jd o n sá g o k jelö lését és m értékegységeit az M S Z 1 9 0 0 /1 —10 lap
T (7 0 . V I.) szab v án y tartalm azza.
A m é rté k e g y sé g e k k e l k ap cso lato s jav aso lt irodalom :
F o d o r G y .: M é rté k e g y sé g K islexikon
M ű szak i K öny v k iad ó , B u d a p e st, 1971.

T á jé k o z ta tó a k ö n y v b en e lő fo rd u ló m é rték eg y ség ek S l-m é rté k re n d sz erb e való

átsz á m ítá sá ró l

e rő : 1 k p = g nN ( g n = 9,8 0 6 6 5 )
tö m e g : 1 k p s 2 /m = g n N s 2/m
sta tik a i n y o m a té k : 1 k p s2 = g n N s2
te h e te tle n s é g i n y o m a té k : 1 k p s2m = g n N s 2 m
m u n k a és e n e rg ia : 1 k p m = g „ N m
n y o m á s és m e c h a n ik a i feszültség: 1 k p /m 2 = g nN /m 2
fe lü le ti feszü ltség : 1 k p /m = g nN /m
 TÁRGYMUTATÓ

A A B

acélbronz 189 bainit 114, 127, 140

acélok 104 bainites átalakulás 114
aktiválási energia 50 bem ártó edzés 282
alakítási keményedés 46 bem ártó patentozás 268
alaktényező 429 bemetszett próbatest ütővizsgálata
alfa-vas 62, 98 béta-vas 62
A1 hatása az acélra 160 betétedzés 283
alitálás 309 bim etall 153
allotrópia 61 biztonsági területek 424
AlNi és AlN iCo mágnesek 298 bór mint acéiötvözö 160
Al-ötvözetek 177 Bragg-féle egyenlet 25
alum ínium bronz 188 Brinell-keménység 398
alum ínium ötvözetek nemesítése 334 —344 Burgers-vektor 43
am o rf 16, 30
arany 193
c
arm co-vas 95
atom 15
cem entáíás 284
atom sűrűség 23
cem entit 99, 138
atom % átszám ítása súlyszázalékra 52
C-görbe 110
austenit 96, 137
ciáncementálás, cianidálás 285
austenites CrN i és CrM n-acél 156, 233
C urie-pont 63
austenitesedési diagram 209
austenites lehűtés 233
austenites Mn-acél 151, 234 Cs
austenitképzö elemek 144
állandó mágnesek kiválásos edzése 294 csapágyfém 191
állapotábra 69 csavardiszlokáció 44
átalakulási diagram 126, 128 csavaróvizsgálat 395
átedzhetöség 253 csövizsgálatok 434
átkristályosító Iágyílás 226
átkristályosodás, acélok 112 D
átnemesíthetőség 271
D ebye—Sherrer-eljárás 25
delta-vas 62
dendrites derm edés 33
dermedéspcmt 28
diffúzió 52
.diffúziós izzííás 231
diffúziós tényező 54
dinam ikus szilárdság 413
diszlokáció 39
diszlokációs vonal 43
du rom éter 409
E G
edzett acél keménysége 132, 246
edzett acél n;e.geres/.tésc 134, 242
edzés (folyam atos M tésü) 236
.edzési feszültségek 259
edzőközegek 238
egyenletes nyúlás 362
egyensúlyi diagram 69
egykristály 33
elektróda-potenciál 449
elektrokém iai korrózió 449, 457
elektrolit réz 183
elektron 181
elektronvcgyiilet 65
embrió 30
epszilon-karbid 135
erősítő fólia 442
eutektikum 66, 75
eutektoidos acél 99, 102
eutektoidos acél C-görbéje .126
eutektoidos gamma-vas 96
F hajlitószilárdság 394
fajlagos keresztmetszetcsökkenés 364
fajlagos nyúlás 361
fajlagos ütőm unka 412
fárasztógépek 430
fárasztóvizsgálat 415
fázis 67
fázisdiagram 77
fehérfém 191
fehértem perálás 325
fehérvas 165, 171
feketetem perálás 323
felületen középpontos szabályos térrács
felületi korróziós vizsgálatok 452
ferrit 98, 137
ferrites Cr-acél 156
470
ferritképzö elemek 145
feszültségcsökkentés .217
fes-zültsegkorrózió 451, 455
fémes vegyületek 65, 143, 145
finom nyúlásmérések 364
folyam atos újrakristályosítás 219
folyás halára .360
fordított karok szabálya 69
foszforbronz 184
gamm a-vas . 62, 96
gátlási tényező ' 429
gázcementá'IAs 285
.'gázfázisú tem perálás 3.27
'.Gibbs-féle fázisszabály. . 67
gölyósesapágyacél edzése 241
G oodm an-ábra 426
göm bgrafitos öntöttvas 170
. . gradációs görbe 442
■grafit 139
grafit-eutéktikum 102
Cy
gyorsacél 158, .300
gyorslágyitás fö.v..) 317
e
hajlitópróba 432
hajlilóvizsgálat 392
hajtogató próba 433
hatszöges vagy hexagonális térrács 18, 21
Hevn - C harpy-diagram 93
hárm as acél 301
hár.omalkotós állapotábra 87
hegal 179
heterogén rendszer 66
hevítési sebesség (acélok) 207
hidrogénbetegség 1S3, 345
bidro.náiium 179
hipereutekioidos acél 103
20 hipoeutektoidos acél 103
homogén rendszer 66
H ooke-törvény 369
horgany 189
 hoss/útávú rendezettség 30 koordinációs szám 41
hőkezelő kemencék 210 korlátlan oldóképesség 79
hövezetőképesség, acélok 205 korlátolt oldóképesség 82
huzalsor 443 korrózió 449
hűlési sebesség 247, 239 köbös térrács 18
■kötöttség 390
I kristálycsíra 30
kristályosodás 28
tkerknistály 41 kristályosodási képesség 31
impulzus-visszhang eljárás 447 kristályosodási sebesség 32
ingás lágyítás 224 kristályos szerkezet 16
Inkubációs idő 112 kristályrendszerek 17
indukciós edzés 274 krisztallitok 31
induktor 277 kritikus hőmérsékletek 62
interkrisztallin korrózió 451 kritikus hűtési sebesség 120, 130, 239
interstíciós szilárd oldat 51 króm acélok 1.53
interszticiós vegyidet 65 krom álás .311
invár-acél 153 kúszás 379
ionvegyület 65 kúszáshatár 384
izoterm ás átalakulás 109 ■kúszó keresztnietszetcsökkeriés .384
izotermás edzés 263 kúszó nyúlás 384
izotermás lágyítás 229 kúszószilárdság 384
izotópvizsgálat 443
Jom iny-próba 253, 272 L

K lapközpontos szabályos térrács 20

lappangási idő 112
karakterisztikus röntgensugárzás 24 lágyítás, egyszerű .222., rágás 224
karbidképzők 146 lágynitrálás 3Ö8
karbidok 146 lángedzés 279
karbonitrálás 236 ledeburit 100
katódréz 183 lehűlési görbe 68, 244
károsodás határvonala 423 lengőszilárdság 416
károsodások halm ozódásának elmélete 420 lépcsős edzés 262
kemence-norm alizálás 267 likvidusz 70
keményólom 181 lineáris rács 17
keményőlom hőkezelése 348 Locali-féle gyorsfárasztás 422
keménységvizsgálat 398 lúgos elridegedés 161
kémiai korrózió 449 Lüders-vonalak 41
képlékeny alakváltozás 40 lüktetőszilárdság 416
képlékeny anyagok 358
kéregedzés 274 M
kéregöntvény 172
> kifáradási h atár 416 magnézium 181
kiválás 85 magnéziumötvözetek hőkezelése 344
kiválásos keményítős 291 m angánacclok 150
koagulálás 86 m aradékaustenit 127,257
koncentrációs diffúzió 52 m artensit 120, 141
koncentrátor 278 m artensites átalakulás 114
kontrakciói nyúlás 362 M aurer-diagram 166
mágneses öregedés 298
mágneses repedésvizsgálat 436
megeresztés 242
megeresztési ridegség 272
m egújulás 56
melegedzés 261
m elegfolyáshatár 378
melegtörés 164
mesterséges öregítés 294
m etastabilis kristályosodás 96
mélyhúzó (Erichsen) próba 433
mélyhűtés 257
mérleg szabály 69
Afy hőm érséklet 114
Miller-indexek 22
mikrokem énység mérése 406
modifikálás 169
m ikrokorrózió 451
molibdén mint acélötvöző 159
m ozaikblokk 38
M s hőmérséklet 114
N perlit-m artensites Cr-acél 156
nemesfémek 193
nemesítés 269
nemesítést diagram 271
nikkelacélok 152
nikkel lágyítása 348
nitrálás 288
nitrocem entálás 286
norm alizálás 226, 266
norm ális különválás 231
Ny
nyersvas 101, 103
nyíróvizsgálat 397
nyomóvizsgálat 389
o rekrisztallizációs szemcsedurvulás
ólom 190
olvadáspont 28
ón 192
ónbronz 187
ón-pestis 61
orrpont 113
oszlopos krisztallitképződés
472
ö
öndiffúzió 52
öntödei nyersvas 103
ö ntöttvas 165
öregedés 161, 292
ötvözet 64
ötvözetlen acél 104
ötvözött acél 142
P
param éter 16
patentozás 267
patina 184
pácridegség 163
pelyhesség 163
penetráló folyadékvizsgálat 438
peritektikus reakció 79, 96
perlit 96, 98, 125, 139
perlites átalakulás 112
Poldi-keménység 408
poliéderes derm edés 31
polikrisztallin fém 33
polimorfizmus 61
prim ercem entit 100
prim er kristályosodás 74
prim itív térrács 19
proeutektoidos cem entit 127
proeutektoidos ferritkiválás 118, 127
R
rácsállandó 19
rácselem 21
rácshiba 38
rácsm éret 16
rácsrendezetlenség 37
rekrisztallizáció 57, 218
221
rendezett rácsú szilárd oldat 50
revem entes izzítás 203
rezisztencialépcsö 157
réz 183
rézötvözetek hőkezelése 345
rideg anyagok 358
Rockwell-keménység 403
33 röntgenvizsgálat 439
rövidtávú rendezettség 30
rugalmas alakváltozás 36
rugalmasság határa 365
rugalmassági m odulusz 369
S szürke nyersvas, szürkevas 102
sárgaréz 185
Shore-keménység 409
síkbeli atom sűrűség 23
sík-család 23
sík-rács 17
Si m int acélötvözö 160
sorbit 120, 126
stabilis kristályosodás 101
steadit 167
súlyszázalék átszám ítása atom százalékra
Sz
szabad energia 21, 108
szabályos vagy köbös térrács 18
szakítódiagram 357
szakítógépek 374
szakítókísérlet 355
szakítószilárdság 360
szegregálás 85
szekunder cementit 86, 99
szekunder kiválás 83
szellőzési elem pár 457
szem csehatár 39
szem csehatárkorrózió 156, 451, 454
szemcsenagyság jelzőszám a 60
szemcsenövekedés 58
szemcsés derm edés 31
szemcsés perlit 118,135
szerkezeti acél 103
szerszámacél 103
szferoidit 86, 135, 137, 141, 269
szf'eroidizálás 86, 137, 223
szferolitos krisztallitképzödés 34
szigma-fázis 154
szilárd o ld at 49
szilikálás 311
szilu m in 180
színalum ínium 175
szín a lu m ín iu m lágyítása
szinréz iágyitása 34 5
színvas 95
szívós a n y a g o k 358
szkleroszkóp 409
szolidusz 70
szövetdiagram 76
szubsztitúciós szilárd oldat 49, 142
szulfidálás 312
szürkevasöntvények edzése 312
szürkevasöntvények feszültségcsökkentése
315
szürkevasöntvények lágyítása 312
szürkevasöntvények nemesítése 322
T
tartósfolyáshatár 382
teljes lágyítás 226
52 tem perálás 323
tem peröntvény 171, 323
tenzom éter 367
tercier cem entit 85, 98
termáledzés 262
természetes öregítés 315
Tetmayer-féle hajlítási szám 433
tetragonális m artensit 135
tetragonális térrács 18
térben középpontos (térközpontos) szabályos
térrács 19
térrács 17
Ti mint acélötvöző 159
titán 182
töm ött hexagonális térrács 21
törőszilárdság 391
tö rt edzés 261
transzkrisztallizáció 34
tro o stit 120, 135
u
újrakristályosítás (folyamatos) 218
újrakristályosodás "57
újrakristályosodási szemcsedurvulás 221
ultrahangvizsgálat 445
V
331 valódi feszültségi diagram 369
vanádium 159
vas allotrop átalakulásai 62
vaskarbid 85, 138
473
vegyeskristály 80 W
vezérpont 226
védőgáz 204 Wrdmannstátten-szerkezet 122
végtaped-zési vizsgálat 253 Wöhler-diagram 417
Vickers-keménység 402
vízből olajba edzés 261
Y
volfram-acélok 158
vörösfém 189
vöröstörés 164 Y-ötvözet 180, 343

474
 NÉVMUTATÓ

Asszonov 325 Kick 407

Kunjavszkij 318
B

Bain 109, 126, 261 E

Bertella 363
Bunyin 165 Laue 25
Locati 422
Louis 109
Foanszk# 276
Gharpy 411
Csernov 109 Bt-'
D
Mayer 407
Miner 420;
Davenport 109,126,261 Minkevics 286
Mishima 298
F

Fjek 54 O
Frank 45
Firenkél 38 Orowan 43
Osrnond 63
G

Guillet 151 P
Guinier 337
Palmgren 420
m Pomp 390
Préston 337
lladfiekl 151 Prjadiióv 325
Honda 109 Pros/.virin 286
 R

R abbena 363 T am m ann 72

R ead 45 T aylor 43, 300
R ejtő 389 Tetm ayer 433
R ose 242 Troickij 318

Siebel 390 W agner 37

Schottky 37 W ever 242
Strassburg 242 W öhler 417

Sz

Szaltikov 325

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Akiadásért felel: dr. ÁbrahámIstvánvezérigazgató. Raktári szám: 44 335.
Felelős főszerkesztő: Palojtay Mária. Felelős szerkesztő: Dr. Antal Jánosné. Utánnyomásra
előkészítette: Balassa Zsófia. Műszaki szerkesztő: Görög Istvánná. Teljedelem: 42,52 (A/5) ív.
Kilencedik kiadás, 1996. Nyomtatta és kötötte a Dabas-Jegyzet Kft. Felelős vezető: Marosi György
ügyvezető igazgató. Munkaszám: 96-0611