Térfogatáram mérési módszerek 1.

:
Mérőperem - Sebességeloszlás (Pr)
1. Folyadékáram mérése torlócsővel (Prandtl-csővel)

Torlócsővel csak egyfázisú folyadék vagy gáz áramlása mérhető. A folyadék vagy gáz nem
tartalmazhat olyan mennyiségű, illetve minőségű szennyezést, amely a műszer eldugulását
okozhatja, vagy annak szárán olyan lerakódást alkothat, amely az áramképet
megváltoztathatja. A torlócsövet folyadékmennyiség mérésére csak állandósult vagy lassan
változó áramlás esetén lehet használni.

2. A mérés elve (a dőlt betűvel írt szöveget csak elolvasni kell)

Az áramló folyadékban lévő és az áramlás irányával párhuzamos tengelyű henger

körüli nyomáseloszlás az 1. ábra szerinti.

1. ábra

Az orrpontban a nyomás (pö) egyenlő a műszerrel meg nem zavart áramlás (ps)
 2
statikus és a (pd) dinamikus ( c ) nyomásának összegével. Egy alkotó mentén
2
haladva a cső palástja mentén a nyomás az orrpont után a statikus nyomás alá
csökken, majd a végtelenben eléri a statikus nyomás nagyságát.

A sebesség: cC
2
p ö  ps 


A Prandtl-cső alakja a 2. ábra szerinti1

Ha Re d  3000 , akkor a szabványnak megfelelő Prandtl-cső kalibrálás nélkül

használható és műszerállandója (C) 1-nek tekinthető.

A torlónyílás élei sorjamentesek legyenek és középpontja a henger tengelyvonalába

essék.

1
A Prandtl-cső körüli nyomás (depresszió) az 1. ábrának megfelelően az orrponttól 3d távolságban mindössze
1.6%-a a dinamikus nyomásnak. A műszer szárának előtorlasztó hatása van. A nyél 2. ábra szerinti elhelyezése
nagyrészt kompenzálja az orrponttól 3d távolságban az 1.6%-os depressziót.

1
 2. ábra. Félgömbvégű Prandtl-cső, alak és főméretek összefüggése

A szabványnak megfelelő Prandtl-cső kevéssé érzékeny az áramlás irányára (3. ábra).

3. ábra. Prandtl-cső irányérzékenysége

A Prandtl-cső mérésre csak akkor alkalmazható, ha <15°.

A Prandtl-cső beépítési előírásai

A mérési szelvényt úgy kell megválasztani, hogy abban a sebességeloszlás szabályos

legyen. Ennek érdekében zárt csővezetékben történő mérésnél a mérési szelvény előtt
legalább 20D és utána legalább 5D változatlan keresztmetszetű zavartalan egyenes
szakasz legyen. Ügyelni kell arra, hogy az áramló közeg a csőben ne forogjon. A
forgásmentes, szabályos áramképről próbaméréssel kell meggyőződni. A
próbamérésnél észlelt szabálytalanságokat a vezeték megfelelő átalakításával vagy
egyenirányítók beépítésével meg kell szüntetni.

A mérési szelvény geometriai méreteit a mérés előtt olyan pontossággal kell

megmérni, hogy a mérési keresztmetszet kialakításánál elkövetett hiba kisebb legyen,
mint 0.2%.

A torlócső tartószerkezete nem nyúlhat bele a csőbe. A vezeték fala folytonos legyen. A
tartószerkezet és a torlócső szára olyan merev legyen, hogy az áramlásba helyezett

2
 torlócső ne rezegjen. Ha a mérés folyamán a torlócső rezeg, akkor a mérés
eredményét nem szabad figyelembe venni.2
Körszelvényű csővezetékek esetén, legalább két, egymásra merőleges átmérő mentén
tetszőleges számú (de átmérőnként legalább 10) pontban mért sebesség alapján kell
sebességeloszlást meghatározni. A pontok kiosztása a 4. ábra szerint megengedett.

4. ábra. Példa a mérési pontok kijelölésére

A cső keresztmetszetét legalább öt egyenlő területű koncentrikus körgyűrűre kell osztani. E

gyűrűterületeket tovább felező súlyponti köröknek megfelelő sugarakon kell mérni a
sebességet. A ck középsebesség az összes mért sebességek számtani középértéke. Ezzel a
keresztmetszeten időegység alatt átáramló folyadéktérfogat:
q v  Ack .

Megengedett a mérési pontok helyének kijelölése a 4. ábrán megadottaktól eltérő

módon is. Ez azzal az előnnyel jár, hogy tetszőlegesen lehet sűríteni a pontok számát
azokon a helyeken, ahol azt a sebesség változása indokolja. Ilyen esetben a csőfal
közelében sűríteni kell a mérési pontokat. A kiértékelést ebben az esetben a
következőképpen kell elvégezni.

Az egyes sugarak mentén mért sebességek eloszlási görbéit fel kell rajzolni és az
azonos sugárhoz tartozó sebességek számtani középértékeként kell meghatározni a
közepes sebesség (ckr) eloszlási görbéjét. Ennek ismeretében a folyadékáram a
R
q v  2 c kr r dr
0
összefüggés alapján, grafikusan, vagy számítással határozható meg.

2
Ha a mérés során a torlócső rezgésbe jön, akkor a mérési hiba 30%-ot is elérhet.

3
 A 4. ábra szerinti mérést két egymásra merőleges átmérő mentén elvégezve, külön-
külön meg kell határozni a folyadékáramot mindkét átmérő mentén mért sebességek
alapján. Ha az így kiszámított két érték eltérése nagyobb, mint 2%, akkor a mérést
legalább négy átmérő mentén kell elvégezni.

3. A mérőberendezés leírása

A mérőberendezés vázlatát az 5. ábrán láthatjuk. A légáramot biztosító gép a V jelű,

hátrahajló lapátozású, radiális átömlésű lemezventilátor. A hajtógép az M jelű n = 1440/min =
24/sec névleges fordulatszámú villamosmotor. A mérési elrendezés olyan, hogy mind a szívó-
, mind a nyomóoldalon egy-egy egyenes hengeres csőszakasz kapcsolódik a ventilátorhoz. A
térfogatáram mérésére a szívócső belépő keresztmetszetébe helyezett "mp" jelű beszívó
mérőperem szolgál.

5. ábra

4
A különböző üzemállapotok beállítása fojtással történik, ami a nyomócső végére felszerelt
"Psz" jelű pillangószeleppel valósítható meg. A mérőperem kalibrálásához, illetve α átfolyási
számának meghatározásához egy Prandtl-csövet helyeztünk el a szívócsőben.

3.1 A berendezés műszaki adatai

A mérőperem d = 300 mm furatátmérőjű beszívó mérőperem

A szívócső Ds =378 mm átmérőjű, hossza 4800 mm.
A nyomócső Dn = 400 mm átmérőjű és hossza 2000 mm.

4. A térfogatáram számítása

Az áramló közeg levegő. (A levegő ρ sűrűségét és ν kinematikai viszkozitását néhány

hőmérsékleten az 1. táblázat adja meg). A térfogatáram meghatározásához mérni kell a pmp
nyomásesést a mérőperemen. A perem előtti nyomás egyenlő a légköri nyomással, a perem
utáni nyomást a peremtől 1/2 Ds távolságban elhelyezett megcsapoló furatokon mérhető
átlagnyomás adja.

A térfogatáram a

d  2 pmp
2
q  
4 

összefüggésből számítható, ahol

d - a perem legkisebb átmérője (d = 300 mm).
 - az expanziós szám, értéke a kis nyomásesés miatt  = 1,

A levegő  sűrűsége és  kinematikai viszkozitása 760 torr nyomáson

t [C] 15 20 25
 [kg/m ]
3
1.225 1.206 1.186
 [m /s]
2
14.4·10-6 15·10-6 15.5·10-6

1. táblázat

A térfogatáram meghatározásához szükséges átfolyási szám () méréssel határozható meg. A

mérést három különböző pillangószelep állásnál kell elvégezni és ábrázolni kell a mért
pontokban számított  átfolyási szám értékeket az (ReD) koordinátarendszerben. A
Reynolds-szám definíciója

c k Ds
Re D 


5
Az átfolyási szám () meghatározása méréssel

Az átfolyási szám meghatározásához Prandtl-csővel meghatározzuk a szívócsőben áramló

levegő átlagsebességét (ck), s ugyanakkor leolvassuk a hozzátartozó pmp nyomáskülönb-
séget. Felhasználva, hogy

2
2 pmp
és cmp  
 Ds 
cmp    

 c k ,
 d

az átfolyási szám az

 
 Ds 
d 
ck

2 pmp
  


összefüggésből meghatározható.

A ck sebesség megméréséhez a szívócső keresztmetszetét a 4. ábrának megfelelően

koncentrikus körökkel öt egyenlő felületű részre osztottuk. Mindegyik részterület (körgyűrű
vagy kör) két – a vízszintessel 45° –ot bezáró, egymásra merőleges – átmérőjén levő 4
pontjában megmérjük a ci légsebesség értéket Prandtl-csővel. A pontokat olyan sugarakon
helyezzük el, hogy parabolikus integrálközelítést feltételezve, az egész csőre vonatkozó ck
átlagsebesség a 4x5 = 20 sebességérték számtani átlagával legyen egyenlő.

1 20
ck   ci .
20 i 1
A mérésre szolgáló Prandtl-cső szárán jelek vannak, ezek segítségével lehet a megfelelő
sugarakra beállítani a Prandtl-csövet. A műszer légzáró beépítését és a rögzítést kúpos
szegmensbetétes szelencék biztosítják. A két befogó szelence közül azt, amelyen nem történik
mérés, az ott található dugóval le kell zárni.

 2
A Prandtl-cső megcsapolásai közti nyomáskülönbséget, amely megfelel a pdin  ci
2
dinamikus nyomásnak, Rosenmüller ferdecsöves mikromanométerről „li” olvashatjuk le,
ebből a helyi „ci”sebességek számíthatók:

 2
c i   alk gl i sin 
2

Az alkohol sűrűsége 800kg/m3.

6
5. A mérőberendezés üzembe helyezése

1. A pillangószelepet teljesen zárjuk.

2. A manométerek üzemképes állapotát ellenőrizzük.
3. A motorkapcsoló zöld indítógombját benyomjuk.

6. A mérési pontok felvétele

Az átfolyási szám meghatározásához a pillangószelepet három különböző állásban (teljes

nyitás, ¾ nyitás, ½ nyitás) rögzítjük, ezeket a táblázatban megadott manométer kitérések
(hmp) alapján tudjuk beállítani (az áganként előjelre helyesen leolvasott adatokat táblázatban
rögzítjük). Ezután meghatározzuk a szívócsőbeli sebességeloszlást Prandtl-csővel.

A Prandtl cső átszerelésének megkezdése előtt a Rosenmüller mikromanométer

üvegcsövét függőleges helyzetbe kell állítani!

Felkészülés a méréshez

a. A mérési eredmények feljegyzéséhez táblázatokat kell előkészíteni (lásd lejjebb

részletezve)
b. Elő kell készíteni egy A4 méretű milliméterpapíron az (ReD) diagram koordináta-
rendszerét (0,45<<0,55 és 200000<ReD<350000)

A mérés paraméterei:
Az alábbi táblázatba a mikromanométer kitérése „l” [mm alkohol oszlop] mértékegységben
írandó,
A teljes nyitáshoz tartozó mérőperem adat: h mp  h b  h j =38-(-55)=93mm
Pillangósze- irány 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
lep állás
teljes nyitás vízsz.
sin függ.
A 3/4 nyitáshoz tartozó mérőperem adat: h mp  h b  h j =33-(-50)=83mm
3/4 nyitás vízsz.
sin függ.
Az 1/2 nyitáshoz tartozó mérőperem adat: h mp  h b  h j =21-(-39)=60mm
1/2 nyitás vízsz.
sin függ.

Táblázat a „ci[m/s]” helyi sebességek számításához:

A teljes nyitáshoz tartozó ci[m/s] sebesség
Pillangósze- irány 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
lep állás
teljes nyitás vízsz.
függ.
A 3/4 nyitáshoz tartozó ci[m/s] sebesség
3/4 nyitás vízsz.
függ.

7
 Az 1/2 nyitáshoz tartozó ci[m/s] sebesség
1/2 nyitás vízsz.
függ.

Összesítő táblázat (közepes sebesség, manométer kitérés, perem átfolyási szám, Reynolds
szám):

Nyitás ck pmp  ReD

[m/s] [Pa] [-] [-]
Teljes
3/4
1/2