Professional Documents
Culture Documents
Mérési jegyzőkönyv
1. számú mérés
Impulzusvezeték átviteli tulajdonságainak vizsgálata
1
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
Tartalom
2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
Mérés célja
A hullámterjedési sebesség, a redukált és a csőfalra jellemző rugalmassági modulus
meghatározása három különböző csővezeték esetében.
Mérőberendezés vázlata
A két nyomatéktávadóról kapott p1(t) és p2(t) jelek rögzítése adott mintavételi frekvencián (fm
= 5kHz)
Mérés menete
- az adott impulzusvezetékhez tartozó csapok megnyitása a méréshez
(a másik két vezeték csapjainak zárása mellett)
- a vízvezeték felőli oldalági elfolyás hirtelen zárásával nyomásnövekedés előidézése az
impulzusvezeték elején: ez a nyomásnövekedés végig terjed az adott vezetéken
- p1(t) és p2(t) jelek regisztrálása és tárolása számítógépen
- minden egyes vezetéken a mérés elvégzése háromszor
3
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
Kiértékelés
Keresztkorrelációs függvénnyel történik: a függvény maximumához tartozó időeltolás értéke
adja meg a hullámterjedési sebesség kiszámításához szükséges időkésést.
Elsőként a mért jelek ábrázolása történik az idő függvényében, majd ebből a tranziens
jelenségeket tartalmazó tartomány kijelölésével létrehozhatók a keresztkorrelációhoz szükséges
időjelek (≈ 0,4 s hosszúságú tartományok). A keletkezett diagram segítségével beállíthatók a
korreláció paraméterei: Excelben a KORREL nevű függvény argumentumában beállítandók a
korrelálandó időjelek (p1(t) és p2(t), úgy, hogy p2(t) rögzítve van), valamint az időjelek hossza
(azonos hosszúságúnak kell lenniük: az eredeti jelből ≈ 0,2 s hosszúságú minta kijelölésével).
A korreláció eredményeként létrejött függvényből leolvasható a maximumhoz tartozó időkésés
(t*), aminek az értéke szükséges a későbbi számításokhoz.
1. cső: mipolán
p1(t) p2(t)
6
4
p(t)
0
0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5 5
t [s]
4
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
p1(t) p2(t)
6
4
p(t)
0
0.8 0.9 1 1.1 1.2
t [s]
1.2
1
0.8
0.6
keresztkorreláció
0.4
0.2
0
-0.2 0 0.05 0.1 0.15 0.2
-0.4
-0.6
-0.8
-1
τ [s]
5
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
p1(t) p2(t)
8
7
6
5
p (t)
4
3
2
1
0
0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5 5
t [s]
4. diagram: vastag pneumatika cső esetében a mért jelek ábrázolása az idő függvényében
p1(t) p2(t)
8
7
6
5
p (t)
4
3
2
1
0
1.1 1.2 1.3 1.4 1.5
t [s]
1
0.8
0.6
0.4
keresztkorreláció
0.2
0
0 0.05 0.1 0.15 0.2
-0.2
-0.4
-0.6
-0.8
-1
τ [s]
6
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
p1(t) p2(t)
7
6
5
4
p (t)
3
2
1
0
0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5 5
t [s]
7. diagram: vékony pneumatika cső esetében a mért jelek ábrázolása az idő függvényében
p1(t) p2(t)
7
6
5
4
p (t)
3
2
1
0
0.4 0.5 0.6 0.7 0.8
t [s]
7
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
0.7
0.6
0.5
keresztkorreláció
0.4
0.3
0.2
0.1
0
-0.1 0 0.05 0.1 0.15 0.2
-0.2
-0.3
τ [s]
Összefoglalás
Felhasznált irodalom