Képlékenyalakítás 1.

Fémek technológiája

Dr. Orbulov Imre Norbert

Anyagtudomány és Technológia Tanszék
 Miről lesz ma szó?

• Képlékenyalakítás fogalma
• Alakadási lehetőségek
• Melegalakítás vs. hidegalakítás
• Mechanikai alapfogalmak
• Alakítási határgörbék

2 / 22
 Képlékenyalakítás
• Képlékenység: maradó alakváltozás anélkül,
hogy az atomok közötti kötés felszakadna
• Képlékeny alakítás:
– Új geometriai alakra hozás
– A test tömege változatlan marad (többé-kevésbé)
– Az anyagfolytonosság nem szakad meg
– Viszonylag nagy alakváltozás, ipari folyamat
• Cél:
– Alakadás
– Tulajdonságok megváltoztatása

3 / 22
 Alapfogalmak
• Képlékeny alakítás célja:
– Alakadás (másolás és generálás)
– Tulajdonságok befolyásolása
• σkp↑, TTKV↓, KIc↑
• Termomechanikai eljárás
– Melegalakítás (T>Trekriszt, T>0,6T/Tolv)
– Félmeleg alakítás (T≈ Trekriszt, 0,3T/Tolv<T<0,6T/Tolv)
– Hidegalakítás (T<Trekriszt, T<0,3T/Tolv)
• Kapcsolódó anyagjellemzők
– Alakítási szilárdság
– Alakíthatóság

4 / 22
 Alakadási lehetőségek
• Alakmásolás
– egyszerű mozgással az alakos szerszámüregbe
sajtoljuk az anyagot: bonyolult szerszám, egyszerű
mozgás, a teljes térfogatot egyszerre alakítjuk
(nagy alakítóerő)
• Alakgenerálás
– egyszerű szerszámmal, bonyolult mozgással
munkáljuk meg az anyagot, az alakítási zóna csak
kis területre terjed ki (kis alakítóerő)

5 / 22
https://www.youtube.com/watch?v=N2Ntxb98-Ak

INKREMENTÁLIS ALAKÍTÁS
4:19

6 / 22
 Az alakváltozás mechanizmusa
• Két alapvető feszültség
• Normális feszültség
– Rugalmas alakváltozás –
… – törés
• Csúsztató feszültség
– Rugalmas alakváltozás –
képlékeny alakváltozás –
törés

7 / 22
 Alakadás és tulajdonságok

Kiinduló Alakított Alakváltozás Hőmérséklet

állapot állapot eloszlás eloszlás

8 / 22
 Hidegalakítás vs. melegalakítás

• Hidegalakítás (T<Trekriszt)
– Keményedés
– Alakváltozási képesség fokozatos kimerülése
– Szemcsék megnyúlása
– Diszlokációsűrűség növekedése
• Melegalakítás jellemzői (T>Trekriszt)
– Lágyulási folyamatok (megújulás, rekrisztallizáció)
– Alakváltozás mértéke kevésbe korlátozott
– A szemcseszerkezet megváltozik

9 / 22
 Hidegalakítás vs. melegalakítás

Melegalakítás Hidegalakítás
T>Trekriszt Alakítás hőmérséklete T<Trekriszt

Kicsi, sebességfüggő Alakítási szilárdság Nagy, alakítástól függő

IT12, rossz Pontosság IT7, jó
Rossz (reve) Felületi minőség Jó, nagyon jó
Nem korlátozott Alakíthatóság Korlátozott
Szerszám mechanikai
Kicsi, dinamikus Nagy
terhelése
Nagy Szerszám hőterhelése Kicsi
Nagy A termék mérete Kicsi
Nagy (0,3-tapadás) Súrlódás Kicsi (~0,1)
Nagy Energiaigény Kicsi

10 / 22
 Anyagjellemzők

• Alakítási szilárdság
– A képlékeny alakváltozás megindításához és
fenntartásához szükséges egyenértékű feszültség
– Jele: kf, mértékegysége MPa, kf = kf(T, ε, dε/dt)
• Alakíthatósági határ
– Az alakváltozás azon mértéke, amelynél az
anyagban makroszkópikus károsodás (instabilitás)
lép fel

11 / 22
 Mi történik az anyagban?
• Polikristályos anyagok
polikristály • Eltérő orientációk
• Súrlódásmentes állapot
Feszültség (t)

• Csúszási rendszerek
egykristály – Csúszási sík
– Csúszási irány a síkban
• Intenzív keményedés
– F-R forrás
t0krit
I. II. III.

Alakváltozás () t =t0 +  b G 

12 / 22
 Alakítási szilárdság

v z
F Acél
kf T=20°C

Al ötvözet
d0
h0
d h
Ólom ötvözet
r
alakváltozás

4F h0 v
k f = 2 ,  = ln ,  =
d h h
13 / 22
 Alakváltozások
z
z

c0 c
y
y

a0 a
x b0 x b

a b c 1 0 0 
 x = ln ,  y = ln ,  z = ln , 1   2  3 0  
a0 b0 c0  2 0 
 0 0 3 
 egyenérték
HMH
ű =
2
(1 −  2 )2 + (1 − 3 )2 + ( 2 − 3 )2
3 Térfogatállandóság!
14 / 22
 Feszültségek

𝜎𝑥 𝜏𝑥𝑦 𝜏𝑥𝑧 𝜎1 0 0 𝜎𝑠 0 0 𝜎1 − 𝜎𝑠 0 0
𝜏𝑦𝑥 𝜎𝑦 𝜏𝑦𝑧 → 0 𝜎2 0 = 0 𝜎𝑠 0 + 0 𝜎2 − 𝜎𝑠 0
𝜏𝑧𝑥 𝜏𝑧𝑦 𝜎𝑧 0 0 𝜎3 0 0 𝜎𝑠 0 0 𝜎3 − 𝜎𝑠

Adott Főfeszültségek Hidrosztatikus Deviátoros

DDKR-ben rész rész

15 / 22
 Mikor indul meg a
képlékeny alakváltozás?

• Definíció szerint akkor, amikor az egyenértékű

feszültség eléri az alakítási szilárdságot
– Huber-Mises-Hencky szerint
𝐻𝑀𝐻
1 2 2 2
𝜎ത = 𝜎1 − 𝜎2 + 𝜎1 − 𝜎3 + 𝜎2 − 𝜎3
2
– Mohr szerint (alakítástechnikában nem elterjedt)
𝜎ത 𝑀𝑜ℎ𝑟 = 𝜎1 − 𝜎3
– Ha az egyenértékű feszültség nem éri el kf-et,
akkor csak rugalmas alakváltozás történik
– HMH-ba behelyettesítve, a folyási feltétel
𝜎1 − 𝜎3 = 𝛽𝑘𝑓 β=1, sík feszültség
β=1,15, sík alakváltozás

16 / 22
 Mohr körök

σ1
σ3 σ3

• Mohr szerint a folyás a legkisebb és legnagyobb

főfeszültség kf-nyi különbségénél indul meg
• σ1 és σ3 a szerszámterhelés is egyben
• Legkevésbé a nyírás terheli a szerszámot
17 / 22
 Az alakítás hatásai
• Új alak, geometria jön létre
– Makroszkópikus hatás
• Krisztallitok elnyúlnak, csúszási síkok irányba
fordulnak, szálirány alakul ki – szennyezők az
alakítás irányába állnak
– Mikroszkópikus hatás
• Diszlokációk mozognak és képződnek (Frank-
Read forrás)
– Szubmikroszkópi hatás

18 / 22
 Diszlokációk
• A diszlokációsűrűség növekedésével az anyag
„keményedik”
– A szilárdság nő Δ𝜎 = 𝑘 𝑑
– Képlékeny alakváltozó képesség csökken

19 / 22
 Alakítási ellenállás

• Az alakító erő irányába eső feszültség és az

alakított felület szorzata
• Erő dimenziójú
• Nem összetévesztendő az alakítási
szilárdsággal
• Az alakítási ellenállás adja a gépterhelést

20 / 22
 Alakíthatósági határ
• Törés (képlékeny instabilitás) nélkül elviselt
alakváltozás
εt
𝑇 = á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó
𝜀𝑡 = 𝑎𝑏𝑘 𝜀ሶ = á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó

törési határgörbe
B
A

𝜎1 + 𝜎2 + 𝜎3
zömítés csavarás szakítás 𝑘=
𝑘𝑓
-1 0 1

21 / 22
Dr. Orbulov Imre Norbert – orbulov@eik.bme.hu

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!