19.

SZIGETELŐ ANYAGOK 1.

Kőközlési módok: hővezetés, hőátadás, hőátbocsátás, hősugárzás. A hőhíd fogalma, a hőhíd mentes
szerkezet kialakítása. A hőtágulás fogalma, hatása az épületszerkezetekre. A hőszigetelő anyagok
csoportosítása, jellemző tulajdonságai, építőipari alkalmazása. Hangvédelem.

KÖZLÉSI MÓDOK:

Hővezetés:
- Szilárd anyagokban részecskéről részecskére terjed.
- jele: λ (lambda)
- mérték egysége: W/m×K
- Hővezetési tényező fogalma: Megadja azt a hőmennyiséget amely egy meghatározott
anyagból készült, 1m élhosszűságű kockán 1sec alatt átáramlik ha a határoló felületek
hőmérséklet különbsége 1K vagy 1C°.
- Minél kisebb az anyagok λ értéke, annál jobb hőszigetelők.

Hőátadás:
- A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás együttesen jelentkezik. Ezt a
jelenséget hőátadásnak nevezzük.
A mai álláspont szerint a hőátadás az energiacsere egyik formája.
Hőátadás esetén a hőkicserélődés a folyadék (vagy gáz) és a határoló falak között történik. Az
időegység alatt átadott hő (hőáram) arányos a melegebb és a hidegebb közeg hőmérséklet-
különbségével (DT = T1 - T2 ) és a határoló felülettel (A):
F = Q/t = aADT
ahol a az úgynevezett hőátadási tényező.
- Mértékegysége: W/m2 . K = W/m2 . °C.

Hőátbocsátás:
- Megadja azt a hőmennyiséget, amely egy meghatározott éptő anyagból készül, 1m
élhosszúságú d vastagságú kockán 1sec alatt átáramlik, ha a határoló felületek hőmérséklet
különbsége 1K vagy 1C°.
- jele:
régi:k
új:U

- képlete:
ahol
α – hőátadási tényező, konstans értékek i-belső=8, e-külső=24
λ – az egyes rétegrendek anyagának hővezetési tényezője
d – az egyes rétegek vastagsága
 Pl.

A jobboldali oszlopot összeadva és annak reciprokát véve a végeredmény:

U = 0.28 W/m²K

Hősugárzás:
A hő átmehet a melegebb helyről a hidegebb felé, közvetítő közeg nélkül, elektromágneses hullámok
alakjában (pl.:Nap)

HŐHÍD
Hőhíd fogalma:
A hőhidak behatárolt helyen fellépő hőáramtöbbletek, melyek hatására az épületszerkezet belső
oldali hőmérséklete csökken, és a nedvességfelhalmozódás veszélye nő. Amennyiben a felületi
hőmérséklet a harmatpont alá
csökken, a felületen pára csapódik le. Gyakori Példa erre amikor ablak ,bejárati ajtó cseréje után .a
belső felületeken páralecsapódást észlelünk .Ennek számtalan oka lehet
-Helytelen beépítési technológia
-Nem megfelelő műszaki paraméterek szerint kiválasztott szerkezetek.
Ezenkívül a belső párásodásnak még számtalan oka lehet ezért is jó ha beépítés előtt szakemberrel is
egyeztetünk.

Hőhídmentes szerkezet kialakítása:

Lehetetlen teljesen kiküszöbölni, azonban megfelelően megtervezett, különböző hőtechnikai
tulajdonságú anyagok kombinálásával, gyakorlatilag hőhídmentes szerkezetet tudunk kialakítani.
A hőszigetelés nélkül épülő falak esetében különös gondot kell fordítani a potenciális hőhidak –
koszorúk, áthidalók, pillérek – hőszigetelésére.

A korrekt szerkezeti részletek kialakítása érdekében a jó hőszigetelő képességű falazat hőtechnikailag

kritikus pontjain olyan vastag előtét hőszigetelést kell alkalmazni a (többnyire beton) felületek előtt,
hogy ezeken a helyeken is elérjük a falazat általános helyén mérhető hőátbocsátási tényezőt.

HŐTÁGULÁS
- Hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező méretváltozást hőtágulásnak nevezzük. A
hőtágulás során bekövetkező méretváltozás sok esetben olyan csekély, hogy szabad szemmel
nehéz észrevenni. Ennek ellenére a hőtágulás következtében óriási erők léphetnek fel, ha a
méretváltozás létrejöttét külső erők megakadályozzák. Gyakran fontos mérnöki feladat a
hőtágulás elleni védelem.
- Az építő anyagok a hőmérséklet függvényében megváltoztatják hosszukat, vagy térfogatukat,
emiatt az épületszerkezetekben káros feszültségek keletkeznek.
- A hőtágulás lehet lineáris (1D), területi (2D), és térfogati (3D). Továbbá halmazállapot szerint
is szétválasztjuk őket: szilárd, folyadék, gáz.
l – hossz
X(0) – kezdő …
Β,α – hőtágulási együttható

Halmazállapot Szilárd Folyadék Gáz

Lineáris ∆l = l(0) *α*∆T nincs nincs
l=∆l*l(0)=l(0)*(1+α*∆T)
Területi ∆A = A(0) *2α*∆T nincs nincs
A=A(0)*(1+2α*∆T)
β=2α
Térfogati V = V(0) *3α*∆T ua., mint a szilárd ua., mint a szilárd
V=V(0)*(1+3α*∆T)
β=3α Állapotjelzők: p,V,T,m.
V(0) – 0°C-on mért V
Ha V, és T változik -->
izobár folyamat: G-L.I. -->
β=1/273°C
(Gáztörvények…)
A hőtágulási együttható (α és β) az anyagra jellemző állandó. Ez a hőtáguláshoz hasonlóan lehet
lineáris-, területi-, és térfogati-hőtágulási együttható. Ennek értéke a relatív hossz/terület/térfogat
változást adja meg: ∆l / l(0); ∆A / A(0); ∆V / V(0).

- Alkalmazások:
A szilárd testek hőtágulásának számos gyakorlati vonatkozása van. Régebben a vasúti és a villamos
sínszakaszok között hézagokat vagy hosszanti hasítékokat hagytak a szabad tágulás biztosítására.
Újabban a síneket összehegesztik, és betontalpakhoz rögzítik. Ez utóbbiak képesek ellenállni a sínek
hosszváltozásakor fellépő erőknek.
A vashidak egyik vége görgőkön nyugszik, hogy a híd alakja a hőtágulás közben ne változzon.
Üvegekbe, és betonba csak együtt táguló, vagyis azonos hőtágulási együtthatójú fémek ágyazhatók
(pl. vasbeton).

HŐSZIGETELŐ ANYAGOK:
A hőszigetelő anyagok a természetben előforduló, vagy mesterségesen előállított anyagokból
gyártott kis testsűrűségű termékek, melyek szilárd vázból és zárt, vagy nyitott, általában levegővel
kitöltött pórusokból és kapillárisokból épülnek fel. Gyakorlatilag hőszigetelőnek tekinthetők azok a
termékek, amelyek hővezetési tényezője nem haladja meg a 0,15 W/mK értéket. Hatékony
hőszigetelő anyag pedig az, amelyiknél ez az érték nem haladja meg a 0,06 W/mK értéket. A
hőszigetelő anyagok több-kevesebb hangszigetelő képességgel is bírnak.
Amennyiben a hőszigetelő anyagot nedvesség éri, átázik, a benne lévő pórusokat részben vagy teljes
égészében a levegő helyett víz tölti, akkor a hővezetési tényezője ugrásszerűen megnő, azaz
hőszigetelő képessége jelentősen lecsökken. Ennek az az oka, hogy a víz hővezetési tényezője kb. 25-
szöröse a levegő hővezetési tényezőjének.
Hőszigetelő anyagok csoportosítása eredetük szerint:
• szervetlen hőszigetelő anyagok
• szerves hőszigetelő anyagok.
Csoportosítás szerkezeti felépítésük szerint:
• üreges szerkezetűek (pl. gázbetonok, habbetonok, habüvegek, poliuretánhab)
• szemcsés szerkezetű ömlesztett anyagok (pl. duzzasztott perlit, parafadara, polisztirolgyöngy)
• szálas szerkezetűek (pl. azbeszt, kőzetgyapot, üveggyapot, növényi rost termékek)
• vegyes anyagszerkezetűek (pl. szálerősítéses gipszperlit)
Legelterjedtebb hőszigetelő anyag fajták
• salakgyapot
 • ásványgyapot
• kőzetgyapot
• üveggyapot
• perlit, ömlesztett duzzasztott perlit
• kőszivacs lapok
• expandált parafa
• műanyaghabok (expandált polisztirolhab, polisztirolgyöngy, extrudált polisztirolhab,
poliuretánhab, polietilénhab)

Hőszigetelő anyagok tulajdonságai:

A vizsgálatokhoz szükséges elemek számát, a próba mennyiségét szabvány írja elő. Szálas
termékeknél a kasírozást, varrott termékeknél a tűzést szemrevételezéssel kell ellenőrizni. A
testsűrűséget a méretekből, és a tömegből kell számítani. Az összenyomhatóságot azzal a nyomással
mérjük, ami ahhoz szükséges, hogy egy meghatározott vastagságcsökkenés bekövetkezzen. Ez a
beépítés, szállítás, és a tárolás miatt fontos. Mivel a szigetelőanyag, és a szigetelendő felület közt a
kapcsolat nem szakadhat meg ezért fontos a rugalmasság. Az alkalmazási hőmérséklethatár az a
határ, amikor a próbatest vastagságcsökkenése a próba során eléri, a 10%-ot.
A hővezetési tényező a hőszigetelő anyagok legfontosabb jellemzője. Nagysága függ:
• Az anyag kémiai, ásványi összetételétől
• Fizikai felépítésétől
• Porozitásától, és a pórusok felépítésétől
• Testsűrűségtől
• Az alkalmazási körülményektől (hőmérséklet, nedvességtartalom)
A nagy pórusú anyagok hővezetési tényezője nagyobb, mint a kis pórusúaké. Amennyiben az
anyagokat nedvesség éri, a hővezetési érték rohamosan csökken, mivel a víz hővezetési tényezője 25-
szerese a levegőének. Vizsgálni kell még, az éghetőséget, a páradiffúziós tényezőt, gáz, és habbeton
termékeknél a nyomószilárdságot, és a fagyállóságot.

Építő ipari alkalmazás:

A hőszigetelés mint fogalom jelentése: az épület belső hő kiáramlásának megakadályozása illetve
csökkentése, más néven hőveszteség csökkentés.
A hőszigetelés jótékony hatásai:
1. Az épület káros anyag kibocsátásának csökkenése.
2. Külső és belső terek hőingadozásának csökkenése (állandó hőmérséklet)
3. Épület az évszakok váltakozásaival a szerkezeti hőterhelések csökkentése.(hosszabb
élettartamú épület)
4. Hőhidak megszüntetése, az esetleges páralecsapódások elkerülése. (penészes falak)
5. Fűtési energia csökkentés.

HANGVÉDELEM
A hangról általában:
Hangnak nevezzük valamely rugalmas közeg mechanikus rezgését és hullámszerű
mozgásását.
Ezen belül különösen azokat, amelyek az emberi hallás kb. 16-tól 20.000 Hertz-ig terjedő
tartományába
esnek.
Az épületek akusztikájánál a 100 és 4000 Hz közé eső frekvenciáknak van a legnagyobb
jelentőségük.

Hangvédelem:
Hangvédelem alatt a hang keletkezése ellen, valamint a hangátvitel ellen tett intézkedéseket
értjük.
(Elsődleges-, illetve másodlagos intézkedések.)