Ellenállás, mint alkatrész

Felépítése

Az elektronikában ellenállásnak nevezzük azt az alkatrészt is, amelyet azért gyártottak, hogy
meghatározott mértékű áramkorlátozó képességgel, vagyis ellenállással rendelkezzen.

Egy ellenállás hordozóból, az ellenállást képező rosszul vezető anyagból, kivezetőből és

védőbevonatból áll.

A hordozó csaknem kizárólag kerámia. Kisebb méreteknél tömör henger, nagyobbaknál cső,
de előfordul a hasáb forma is.

6. ábra
Az ellenállások csoportosítása

A szigetelő hordozóra a vezető részt vékony ellenálláshuzalból feltekercselik

(huzalellenállás), vagy vékony rétegben rágőzölögtetik (rétegellenállás). A gőzölögtetett réteg
anyaga szén vagy fém, ma már gyakoribb a fémrétegellenállás.
 7. ábra
A huzalellenállás felépítése

8. ábra
A rétegellenállás szerkezete köszörülés előtt (a), és köszörülve (b)

Léteznek még SMD (felületszerelt) ellenállások is, melyek mindössze 1-2-3 mm méretűek, és
kivezető lábak helyett, fémkontakt réteggel kapcsolódnak a vezető sávhoz.

Névleges értéke és tűrése

Tűrés: a mért érték eltérése a névlegestől, %-ban megadva.

Az 1 kΩ 10% pl. azt jelenti, hogy az 1 kΩ névleges értékű ellenállás valódi értéke 1 kΩ
±10%, azaz 1±0,1 kΩ, vagyis 0,9 és 1,1 kΩ között bármilyen értékű lehet.

A gyártás utolsó fázisában a védőbevonatra az ellenállás értékét kódolva nyomtatják fel. A

kód lehet egyszerű (számkód) és bonyolultabb (színkód).

Az ellenállásokat leginkább áramkörökben feszültség és áram értékének a beállítására

használják, de vannak speciális ellenállások is. Ezek valamilyen külső fizikai paraméter, pl.
hőmérséklet vagy feszültség hatására történő értékváltozás alapján működnek. Ilyenek a
hőmérsékletfüggő NTK, PTK ellenállások vagy a feszültségfüggő VDR (varisztor)
ellenállások vagy pl. a fotoellenállás.

2.3. Összefoglalás

Az áramkör alkotórészeit és az áramkörben lejátszódó folyamatokat olyan módon kell

jellemeznünk, a törvényszerűségeket úgy kell megfogalmaznunk, hogy az a gyakorlat
számára is célszerű legyen.

Egyszerűen mérhető mennyiségekkel kell jellemezni az áramköröket.

Mivel az áramerősség mérhető a legegyszerűbb módon, ezért az áramerősséget az

elektrotechnika alapmennyiségének választották.

A testek ellenállása nem állandó, függ a hőmérsékletüktől és anyagi jellemzőiktől.

Ezeket a következő két összefüggés fejezi ki matematikailag:

2.2.4. Az ellenállások névleges értéke és tűrése

Tűrés: a mért érték eltérése a névlegestől, %-ban megadva.

Az 1 kΩ 10% pl. azt jelenti, hogy az 1 kΩ névleges értékű ellenállás valódi értéke 1 kΩ
±10%, azaz 1±0,1 kΩ, vagyis 0,9 és 1,1 kΩ között bármilyen értékű lehet.

A tűréstől függően választják meg a lehetséges értékeket, az ún. értéksort, amelyet minden
nagy tömegben gyártott alkatrészre szabványosítottak.

A jelenleg használt IEC szabvány a 10%-os értéksort E 12-vel jelöli, mert egy dekádon belül
(10-szeres értékek tartománya) 12 féle érték keletkezik. A 20%-osnál ennek a fele: 6 (E 6-os
sor), az 5%-osnál a kétszerese: 24 (E 24-es sor) fordul elő. Kisebb tűrésű az E 48 és az E 96
sorozat, sőt itt előfordulnak még az E 192-es sorozatok is.

Mindegyik értéksor tartalmazza az őt megelőző elemeit is. Pl. az E 24 tartalmazza az E 12

minden elemét és még köztük 12 új elemet.

Egy ellenállás tűrés miatti felső határértékét a következő nagyobb érték határa így jól
megközelíti, sőt bizonyos értékeknél kisebb átfedés is keletkezhet.

További ismeretek Alkatrész értéksorok

A gyártás utolsó fázisában a védőbevonatra az ellenállás értékét kódolva nyomtatják fel. A

kód lehet egyszerű (számkód) és bonyolultabb (színkód).

Számkódos rendszerben az ellenállás értéksoron belüli értékét számmal, a névleges érték

nagyságrendjét betűvel (R, k, M) adják meg. A betűkód mindig a tizedesvessző helyére kerül.
Például: 3M3 = 3,3 MΩ, k33 = 0,33 kΩ, 2R2 = 2,2 Ω, 4K7 = 4,7 kΩ stb.

A ma már gyakrabban használt színkódos jelölés esetén az ellenállástesten színes sávok

(gyűrűk) vagy pontok találhatók. Megkülönböztetünk 4 és 5 sávos jelölési rendszert.

4 sáv esetén az első kettő a számértéket, a harmadik a nagyságrendet ( a számérték utáni

nullák számát), a negyedik pedig a tűrést jelöli. A leolvasást annál a gyűrűnél kell kezdeni,
amelyik a kivezetéshez közelebb van, vagy sávja szélesebb!
 12 ábra
Négy színgyűrűs jelölés

Az ellenállásokat leginkább áramkörökben feszültség és áram értékének a beállítására

használják, de vannak speciális ellenállások is. Ezek valamilyen külső fizikai paraméter, pl.
hőmérséklet vagy feszültség hatására történő értékváltozás alapján működnek. Ilyenek a
hőmérsékletfüggő NTK, PTK ellenállások vagy a feszültségfüggő VDR (varisztor)
ellenállások vagy pl. a fotoellenállás.

Ellenállások terhelhetősége

Elektromos alkatrészek esetén általában nem akarunk villamos teljesítményt más

teljesítménnyé átalakítani, mint pl. egy fogyasztó esetén (hősugárzó). A bennük keletkező
villamos teljesítmény hővé alakul, melyet lesugároznak (disszipálnak) a környezet felé. A
terhelhetőség az a maximális teljesítmény (Pd), mely bennük még károsodás nélkül hővé
alakulhat, és le tudják adni a környezet felé.

További ismeretek Ellenállások terhelhetősége