INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

TANULÓI SEGÉDLET

ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK

2014. január 31.

......................................... .........................................
Boros Tibor Mike András
jóváhagyta készítette
 FELADATGYŰJTEMÉNY

SZAKKÉPESÍTÉS:
54 582 01
ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS

KÖVETELMÉNYMODUL:
10211-12
ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZERISMERET

Tantárgy:
Épületgépészeti rendszerek

Témakör:
Épületgépészeti alapfogalmak

Évfolyamok:
1/9, 2/10, illetve 1/13.

Készítette:
Mike András

2014.
Hidrosztatika
1. Feladat
Adott két, olajjal töltött tartály, melyek csővezetékkel vannak összekötve, úgy, hogy a
folyadék nyugalomban van. Az olaj sűrűsége 0,9kg/dm3, a gravitációs gyorsulás 9,81m/s2. Az
1-es tartályban a folyadékfelszín fölött a túlnyomás 1,2bar, a 2-es tartályban pedig légköri.
Melyik tartályban lesz magasabb a folyadékfelszín, és mennyivel?
2
Adatok:
1
=0,9kg/dm3=900kg/m3
g=9,81m/s2 h
pk1=1,2bar=120.000Pa (túlnyomás)
pk2=0bar=0Pa (túlnyomás) h2
h1
h=?

1. ábra
Megoldás:
Az 1-es tartály nagyobb nyomása felnyomja a folyadékot a magasabb, 2-es tartályba, ezért ez
utóbbi tartályban lesz magasabban a folyadékfelszín. Az 1. ábrán látható elrendezés, a feladat
átgondolásával, még azelőtt megrajzolható, hogy a folyadékfelszínek szintkülönbségének
pontos értékét (a „h”-t, illetve „h”-t) meghatároznánk.
Ehhez mindkét oldalon (1-es, illetve 2-es tartályra) fel kell írni az össznyomást ugyanarra a
magassági szintre, a referencia szintre. A referencia szintet bárhol felvehetjük, és ott a
magasságot 0-nak tekintjük, minden más magasságot pedig innen mérünk. A feladat
megoldásához, az 1. ábrán láthatóan az 1-es tartály alja lett referencia szintnek kijelölve. A
referencia szinten az össznyomás mindkét oldalon azonos értékű, mégpedig a hidrosztatikai
nyomás és a folyadékoszlopot kívülről (felülről) terhelő külső nyomás összege. A 2-es
oldalon az össznyomás értéke a referencia szinten elméletileg akkor is meghatározható, ha a
gyakorlatban a 2-es tartály alja nem éri el a referencia szintet.
A hidrosztatikai nyomás: ph1    g  h1 illetve ph 2    g  h2
A külső nyomás: pk1 illetve pk1
Az össznyomás: pö1  pk1  ph1 illetve pö 2  pk 2  ph 2
azaz: pö1  pk1    g  h1 illetve pö 2  pk 2    g  h2
Az össznyomás mindkét oldalon azonos: pö1  pö 2

azaz: pk1    g  h1  pk 2    g  h2
pk 1  pk 2
Ebből kifejezhető: h  h2  h1 
g
p k1  p k 2 120.000  0
A megadott értékekkel: h  =  13,6m
g 900  9,81
A szintkülönbség tehát: h=13,6m
Hidrodinamika

2. Feladat
Egy 200mm átmérőjű csővezetéket 100mm-esre szűkítünk. Az első, 200mm átmérőjű
csőszakaszon a folyadék áramlási sebessége 0,5m/s. Mekkora a térfogatáram ( V ), illetve az
áramlási sebesség (v2) a 2. csőszakaszon? Mekkora az egyes csőszakaszokon a Reynolds-
szám, illetve milyen az áramlás jellege, ha a folyadék sűrűsége 996kg/m3, dinamikai
viszkozitása pedig 0,0012Pas?

Adatok: Kérdések: 1 2

d1=200mm=0,2m A=?
d2=100mm V =? d1 v1 d2 v2
v1=0,5m/s v2=?
=996kg/m3 Re1=?
=0,0012Pas Re2=? 2. ábra

Megoldás:

d1   0,2 2  3,14
2
Az 1-es csőszakasz keresztmetszete: A1   = 0,0314m2
4 4
3 3
m m
A térfogatáram: V  A1  v1  0,0314  0,5  0,0157  56,52
s h
d1   d 
2 2
A folytonossági törvény:  v1  2  v2
4 4
2
d1 22 m
A 2-es szakasz áramlási sebessége: v2  v1  2
 0,5  2  2
d2 1 s

d1  v1   0,2  0,5  996

A Reynolds-szám (1-es szakasz): Re1    83.000
 0,0012
d 2  v2   0,1  2  996
A Reynolds-szám (2-es szakasz): Re 2    166.000
 0,0012
A Reynolds-számok meghaladják a 10.000-es értéket, ezért az áramlás jellege mindkét
csőszakaszon biztosan turbulens.
3. Feladat
Adott két, vízzel töltött tartály, melyek csővezetékkel vannak összekötve. A magasabban
elhelyezett tartály vízfelszíne (3. ábra 1-es pont), és az alacsonyabban elhelyezett tartály
beömlő nyílása (azaz az összekötő csővezeték vége; 3. ábra 2-es pont) közötti
magasságkülönbség (h) 4m. A víz sűrűsége 1000kg/m3, a gravitációs gyorsulás közelítőleg
10m/s2. A 2-es tartályban a folyadékfelszín fölötti nyomás légköri. A tartályokat összekötő
csővezetékrendszer belső átmérője 50mm, hossza 44m, súrlódási tényezője 0,025, összes
alaki ellenállási tényezője (kilépési veszteséggel együtt) 18, az áramlási sebesség 2m/s. Az 1-
es tartályban mekkora vízfelszín feletti túlnyomással biztosítható a folyadékszállítási feladat,
illetve mekkora lesz ez esetben a térfogatáram és az áramlási veszteség (veszteségmagasság)?

Adatok: Kérdések:
l=44m V =? 1
=0,025 h’=?
=18 p1=? h
v=2m/s h1 2

d=50mm=0,05m
h2
h=h=4m
p2=0bar=0Pa (túlnyomás)
≈1000kg/m3 3. ábra
g≈10m/s2

Megoldás:
d 2  0,05 2  3,14 m3 lit
A térfogatáram: V  v   2  0,003927  235,62
4 4 s min
l v2 44 22
A veszteségmagasság: h '  (    )   (0,025   18)   8m
d 2 g 0,05 2 10
A Bernoulli-egyenlet az 1-es illetve a 2-es pontokra felírva:
2 2
p v p v
h1  1  1  h2  2  2  h'
  g 2 g   g 2 g
2
v2
Egyszerűsítések: v1  0 , mert a vízfelszín közel állandó; a tag bele van számítva a h’-be,
2 g
mint kilépési veszteség, ezért nem kell még egyszer számolni vele; h=h1-h2; h2-h1=-h.
Ezután kifejezhető: p1  p2    g  (h'h)  0  10.000  (8  4)  40.000Pa  0,4bar
Az 1-es tartály vízszintje fölötti túlnyomás tehát: p1=0,4bar.
4. Feladat
Az alacsonyabban elhelyezett 1-es tartályból egy szivattyú segítségével vizet szállítunk a 2-es
tartályba (4. ábra). A folyadékfelszínek közötti magasságkülönbség (h, vagy h) 15m. A víz
sűrűsége 1000kg/m3, a gravitációs gyorsulás közelítőleg 10m/s2. Az 1-es tartályban a
folyadékfelszín fölötti nyomás légköri, a 2-es tartályban pedig 1,2bar túlnyomás uralkodik. A
szállítandó vízmennyiség 59 liter percenként, az áramlási sebesség 2m/s. A tartályokat
összekötő csővezetékrendszer hossza 28m, súrlódási tényezője 0,025, a szerelvények alaki
ellenállási tényezőinek összege (kilépési veszteséggel együtt) 12. Mekkora belső csőátmérőre
van szükség a szállítási feladat megvalósításához? Mennyi lesz az áramlási veszteség
(veszteségmagasság)? Mekkora a beépítendő szivattyú manometrikus szállítómagassága,
hasznos, illetve bemenő teljesítménye, ha 78%-os szivattyúhatásfokot feltételezünk?
Adatok: Kérdések:
l=28m d=? 2
=0,025 h’=?
h
=12 H=?
v=2m/s Ph=? 1
h2
h=h=15m Pb=?
h1
p1=0bar=0Pa (túlnyomás)
p2=1,2bar=120.000Pa (túlnyomás)
V =59lit/min=0,0009833m3/s 4. ábra

≈1000kg/m3
2
v2
g≈10m/s2 Egyszerűsítések: v1  0 ; beszámítva h’-be; h=h=h2-h1.
2 g
Megoldás:

4  V 4  0,0009833
A cső belső átmérője: d   0,025m  25mm
v  2  3,14

l v2 28 22
A veszteségmagasság: h'  (    )   (0,025   12)   8m
d 2 g 0,025 2  10
A Bernoulli-egyenlet az 1-es illetve a 2-es pontokra felírva:
2 2
p1 v p v
h1   1  H  h2  2  2  h'
  g 2 g   g 2 g
p 2  p1 120.000  0
Ebből a szállítómagasság: H  h   h'  15   8  35m
g 1000  10
A szivattyú hasznos teljesítménye: Ph  V  H    g  0,0009833  35  1000  10  344,2W

Ph 344,2
A szivattyú bemenő teljesítménye: Pb    441,2W
 0,78
5. Feladat
Az alacsonyabban elhelyezett 1-es tartályból egy szivattyú segítségével vizet szállítunk a 2-es
tartályba (5. ábra). A folyadékfelszínek közötti magasságkülönbség (h, vagy h) 12m. A víz
sűrűsége 1000kg/m3, a gravitációs gyorsulás közelítőleg 10m/s2. Az 1-es tartályban a
folyadékfelszín fölötti nyomás légköri, a 2-es tartályban pedig 0,8bar túlnyomás uralkodik. A
tartályokat összekötő csővezetékrendszer hossza 28m, belső csőátmérője 25mm, súrlódási
tényezője 0,025, a szerelvények alaki ellenállási tényezőinek összege (kilépési veszteséggel
együtt) 12. A beépítendő szivattyú jelleggörbéje (HSZ) és hatásfokgörbéje () az 1.
táblázatban szerepel.
A táblázatban megadott értékek alapján az 1. diagramban ábrázoljuk a szivattyú jelleggörbéjét
(HSZ) és hatásfokgörbéjét ()! Határozzuk meg paraméteresen a csővezetékrendszer
jelleggörbéjét (HCS), majd ennek alapján az 1. táblázatban soronként számítsuk ki a hiányzó
értékeket! A kiszámított értékekkel az 1. diagramban ábrázoljuk a csővezeték jelleggörbét
(HCS), majd keressük meg munkapontot, azaz a HCS-HSZ jelleggörbék metszéspontját! Az 1.
diagramról olvassuk le a munkaponthoz tartozó VM , HM és M értékeket! Az munkaponthoz
tartózó értékek alapján határozzuk meg a szivattyú hasznos és bemenő teljesítményét.
Adatok: Kérdések:
d=25mm=0,025m Munkapont meghatározása: 2

l=28m VM =?
h
=12 HM=?
=0,025 Ph=? 1
h2
h=h=12m Pb=?
h1
p1=0bar=0Pa (túlnyomás)
p2=0,8bar=80.000Pa (túlnyomás)
5. ábra
≈1000kg/m3, g≈10m/s2
p  p1 p
2
v2
Egyszerűsítések: v1  0 ; beszámítva h’-be; H ST  h2  h1  2  h 
2 g g g
Megoldás:
A csővezeték jelleggörbéjének (szállítómagasság igényének) meghatározása paraméteresen:
4  V 4  V
Az áramlási sebesség: v   2037,2  V
d   0,025 2  3,14
2

l v2 28 v2
A veszteségmagasság: h'  (    )   (0,025   12)   2v 2
d 2 g 0,025 2  10
A Bernoulli-egyenlet az 1-es illetve a 2-es pontokra felírva:
2 2
p1 v p v
h1   1  H  h2  2  2  h'
  g 2 g   g 2 g
p 80.000  0
Ebből a szállítómagasság: H CS  h   h'  H ST  h'  12   8  20  h'
g 1000  10
 Csövezeték Szivattyú
Térfogat- Térfogat- Áramlási Veszteség- Szivattyú
szállító- szállító-
áram áram sebesség magasság hatásfok
magasság magasság
[lit/min] [m 3 /s] [m/s] [m] [m] [m] [%]
V V v h' H CS H SZ 
0 0,0000 0,00 0,0 20 49 0
30 0,0005 1,02 2,1 22 50 42
60 0,0010 2,04 8,3 28 48 68
90 0,0015 3,06 18,7 39 39 75
120 0,0020 4,07 33,2 53 23 51
150 0,0025 5,09 51,9 72 0 0
1. táblázat

Munkapont
60 240

50 200
Szállítómagasság [m]

H SZ H

Hatásfok [%]
CS
40 160

30 120

20
 80

10 40

0 0
0 30 60 90 120 150
Térfogatáram [liter/min]
1. diagram
HCS HSZ h
A diagramról leolvasott munkapont: VM =90lit/min=0,0015m3/s HM=39m
A munkaponthoz (90lit/min) tartozó hatásfok: M=75%
A szivattyú hasznos teljesítménye: Ph  VM  H M    g  0,0015  39  1000  10  585W
Ph 585
A szivattyú bemenő teljesítménye: Pb    780W
M 0,75