ESETTANULMÁNYOK, ELEMZŐ FELADATOK

219. oldal: A víz körforgása

1. A Föld vízkészletének 3 %-a édesvíz. 1 pont

2. A Föld vízkészlete 3 %-ának kevesebb, mint 1 %-át használják a mindennapokban,
így a teljes vízkészletnek kevesebb, mint 0,03 %-át. 1 pont
3. 423 000 km3 víz = 4,23 · 105 · 109 m3 = 4,23⋅1014 m3 = 4,23 ·1017 dm3
m(víz) = 4,23⋅1017 kg (mivel a víz sűrűsége kb. 1 kg/dm3). 1 pont
Q = 1,00 · 1021 kJ / 4,23 ·1017 kg = 2364 kJ/kg
(vagyis 2,36 · 103 kJ szükséges 1 kg vízhez) 1 pont
n(víz) = m/M = 2,35 ·1016 kmol = 2,35⋅1019 mol 1 pont
∆Hpárolgási = 1,00 · 1021 kJ / 2,35⋅1019 mol = 42,6 kJ/mol
(vagyis 42,6 kJ szükséges 1 mol vízhez) 1 pont
4. n(C) = 1,00 · 1021 kJ / 394,0 kJ/mol = 2,54 · 1018 mol 1 pont
m(C) = 2,54 · 1018 mol · 12,0 g/mol = 3,05 · 1019 g = 3,05 · 1013 t 1 pont
5. V(víz) = 37 000 km3 = 3,7·1019 dm3, m(víz) = 3,7·1019 kg 1 pont
a tengervíz 3,5 tömeg%-a só, tehát 96,5 tömeg%-a víz.
3,5
m(só) = 3,7⋅1019 kg · = 1,34⋅1019 kg = 1,34⋅1016 tonna 1 pont
96,5
6. 100 g tengervízben 3,5 g só van. Ennek megoszlása:
3,5 / (37,0 + 1 + 6,87 + 1,53) = 3,5 / 46,4 = 0,0754 g KCl
0,0754 ⋅ 37 = 2,79 g NaCl
0,0754 ⋅ 6,87 = 0,518 g MgCl2
0,0754 ⋅ 1,53 = 0,115 g CaCl2
Ennek megfelelően a tengervíz 0,075 tömeg%-a KCl, 2,8 tömeg%-a NaCl,
0,52 tömeg%-a MgCl2 és 0,12 tömeg%-a CaCl2. 2 pont

100 g tengervíz: V = 100 g / 1,023 g/cm3 = 97,75 cm3 = 0,09775 dm3. 1 pont
Ebben van:
n(NaCl) = 2,79 g / 58,5 g/mol = 0,0477 mol, c(NaCl) = n(NaCl)/V(oldat) = 0,49 mol/dm3
n(KCl) = 0,0754 g / 74,6 g/mol = 1,01⋅10–3 mol, c(KCl) = 0,010 mol/dm3
n(MgCl2) = 0,518 g / 95,3 g/mol = 5,435⋅10–3 mol, c(MgCl2) = 0,056 mol/dm3
n(CaCl2) = 0,115 g / 111,0 g/mol = 1,036⋅10–3 mol, c(CaCl2) = 0,011 mol/dm3 2 pont
15 pont

220. oldal: Kémiai kísérletek mikrohullámú sütővel

1. A víz molekulái dipólusmolekulák. 1 pont

2. A dipólusos sajátságú részecskék saját forgási frekvenciájuknak megfelelő
elektromágneses sugárzást elnyelik. 1 pont
3. P = 700 W
t = 2 perc = 120 s
A leadott teljesítmény:
W = P·t = 84 000 Ws = 84 000 J 1 pont

A víz felmelegítéséhez szükséges hő (a víz 2 dl = 0,2 dm3, ami kb. 0,2 kg):
J
Q = c·m·∆t = 4183 · 0,2 kg · 80 ˚C = 66 928 J 1 pont
kg °C
 A hatásfok:
66928
η= = 0,796 = 79,6 % 1 pont
84000
4. A kék színű kristályvíztartalmú vegyület kifehéredik. 1 pont
5. CuSO4 · 5H2O(sz) → CuSO4(sz) + 5 H2O(g) 1 pont
kJ kJ kJ
Képződéshők (a függvénytáblázatból): –2280 –770 –242
mol mol mol
A réz(II)-szulfát víztelenítésének reakcióhője:
kJ
∆rH = 5 (–242) + (–770) – (–2280) = +300 2 pont
mol
6. P = 700 W
t = 5 perc = 300 s
η = 80%

A vízmelegítő által leadott energia:

W = Pt = 210 000 J 1 pont
Ebből:
210 000 J · 0,8 = 168 000 J = 168 kJ hasznosítható. 1 pont
A kihevített rézgálic tömege:
168 kJ g
m= · 249,5 ≅ 140 g. 1 pont
kJ mol
300
mol
7. d = 15 cm, ebből a gömb sugara: r = 7,5 cm,
T = 398 K
p = 1,013 · 105 Pa

A gömb alakú zacskó térfogata (a függvénytáblázatban megtalálható):

4r 3π
V=
3
4 ⋅ 7,53 π
V= = 1766 cm3 1 pont
3
A képződő vízgőz térfogata: pV = nRT
pV 1,013 ⋅ 10 5 Pa ⋅ 1766 ⋅ 10 −6 m 3
n= = = 0,0541 mol, 1 pont
RT J
8,314 ⋅ 398 K
K mol
m = 0,0541 · 18 g = 0,97 g vizet tartalmazott. 1 pont
15 pont

221. oldal: Cianidszennyezés a Szamoson és a Tiszán

1. A cianid-koncentráció a Szamoson:
M(CN–) = 26,0 g/mol, 1,00 dm3 vízben:
m(CN–) = 32,6 mg = 0,0326 g, n = m/M = 1,254⋅10–3 mol, 1 pont
így c(CN–) = 1,25⋅10–3 mol/dm3 1 pont
A cianid-koncentráció Szegednél:
m(CN–) = 1,49 mg = 0,00149 g, c(CN–) = n/V = 5,73⋅10–5 mol/dm3 1 pont
2. m(CN–) = 105 tonna = 105 000 kg = 1,05⋅108 g,
n(CN–) = 1,05⋅108 g / 26,0 g/mol = 4,038⋅106 mol 1 pont
n(NaCN) = n(CN–) = 4,038⋅106 mol,
 M(NaCN) = 49,0 g/mol,
m(NaCN) = 4,038⋅106 mol ⋅ 49,0 g/mol = 1,98⋅108 g = 198 tonna 1 pont
3. Az arany oxidációs száma: +1. 1 pont
Az (1) egyenletben: Au oxidációs száma változik: 0-ról +1-re
az O2 oxidációs száma változik: 2×(0-ról –2-re), 1 pont
így az Au együtthatója (szöchiometriai száma) 4. 1 pont
A rendezett egyenletet:
4 Au + 8 NaCN + O2 + 2 H2O = 4 Na[Au(CN)2] + 4 NaOH (1) 1 pont
A (2) egyenletben: Au oxidációs száma változik: +1-ről 0-ra
a Zn oxidációs száma változik: 0-ról +2-re 1 pont
A rendezett egyenlet:
2 Na[Au(CN)4 + Zn = Na2[Zn(CN)4] + 2 Au (2) 1 pont
– 6
4. n(CN ) = 4,038⋅10 mol,
ennek 5,00 %-a vett részt a reakcióban: n(CN–) = 4,038⋅106⋅0,05 = 2,019⋅105 mol 1 pont
ez reagál: n(Au) = n(CN–) / 2 = 1,0095⋅105 mol, 1 pont
m(Au) = 1,0095⋅106 mol ⋅ 197,0 g/mol = 1,99⋅107 g = 19,9 tonna 1 pont
5. Kioldódott:
m(Cu2+) = 30 tonna (= 3,0 ⋅107 g), 1 pont
n(Cu2+) = 3,0 ⋅107 g / 63,5 g/mol = 4,72 ⋅ 105 mol,
Az egyenlet alapján: n(NaCN) = 5 ⋅ n(Cu2+) = 2,36 ⋅ 106 mol
m(NaCN) = 2,36⋅106 mol ⋅ 49,0 g/mol = 1,16⋅108 g = 116 tonna 2 pont
17 pont
222. oldal: A cianidszennyezés megszűntetése

1. A reakcióban a H2O2-ból H2O, tehát az oxigén oxidációs száma csökken,

a H2O2 redukálódik, a H2O2 oxidálószer. 2 pont
2. H2O2 + 2 KI = I2 + 2 KOH, 1 pont
a H2O2 oxidálószer 1 pont
3 H2O2 + K2Cr2O7 + 4 H2SO4 = K2SO4 + Cr2(SO4)3 + 3 O2 + 7 H2O 2 pont
a H2O2 redukálószer 1 pont
3. a) A módszer gyors, nincsenek toxikus köztes és melléktermékek, nem befolyásolja
a víz pH-ját. 1 pont
b) A módszer drága, a veszteségek miatt nagy reagens felesleget igényel, és a reagens
pusztítja az élővilágot. 1 pont
4. m(CN–) = 105 tonna = 1,05⋅108 g, n(CN–) = 1,05⋅108 g / 26 g/mol = 4,038⋅106 mol, 1 pont
Az egyenlet alapján:
n(H2O2) = n(CN–) = 4,038⋅106 mol, m(H2O2) = 4,038⋅106 mol ⋅ 34,0 g/mol = 1,373⋅108 g, 1 pont
m(H2O2-oldat) = 1,373⋅108 g / 0,35 = 3,923⋅108 g = 392,3 tonna, 1 pont
V(H2O2-oldat) = 392,3 tonna / 1,10 tonna/m3 = 356,6 m3, 1 pont
A hatásfok figyelembevételével a szükséges oldatmennyiség:
V(H2O2-oldat) = 356,6 m3 : 0,45 = 792 m3
(az adatok pontosságának megfelelően 7,9 · 102 m3). 1 pont
14 pont

223. oldal: Egy tizennyolcadik századi talány

1. a) A „levegő” itt tiszta oxigén, ebben az égés hevesebben zajlik. 1 pont

b) higany(II)-oxid (vagy: HgO) 1 pont
c) A higany-oxid bomlásához szükséges hőt biztosította. 1 pont
2. 2 HgO = 2 Hg + O2 (1 pont a kémiai jelekért, 1 pont a rendezésért) 2 pont
3. C 1 pont
 4. A gyertya elaludt volna. 1 pont
Oka: a mészkő hevítésekor az égést nem tápláló szén-dioxid keletkezik. 1 pont
5. Gáz. 1 pont
9 pont

224. oldal: Elemi kén előállítása

1. a) vulkanikus eredetű elemi kénből 1 pont

b) vulkanikus eredetű elemi kénből 1 pont
c) földgázból (kőolajból) 1 pont
2. H2S + 1,5 O2 = SO2 + H2O 2 pont
2 H2S + SO2 = 3 S + 2 H2O 2 pont
(Összevonva: 3 H2S + 1,5 O2 = 3 S + 3 H2O)
(Mindkét egyenletnél 1 pont a kémiai jelekért, 1 pont a rendezésért.)
3. m(S) = 1000 g, n(S) = 1000 g / 32,0 g/mol = 31,25 mol
n(H2S) = n(S) = 31,25 mol 1 pont
V(H2S) = 31,25 mol ⋅ 24,5 dm3 / mol ≅ 766 dm3 1 pont
n(O2) = 1/2 n(S) = 15,63 mol 1 pont
V(O2) = 15,63 mol ⋅ 24,5 dm3/mol ≅ 383 dm3 1 pont
4. 25,0 millió tonna = 2,50 ⋅ 107 kg, 1 pont
V(H2S) = 2,50 ⋅ 107 ⋅ 766 dm3 = 1,92⋅1010 dm3 = 1,92⋅107 m3 1 pont
V(O2) = 2,50⋅107 ⋅ 383 dm3 = 9,57⋅109 dm3 = 9,57⋅106 m3 1 pont
14 pont
225. oldal: Szivárgott a sósav

1. V(oldat) = 40 m3 = 40 000 dm3, m(oldat) = 40 000 dm3⋅1,18 kg/dm3 = 47200 kg 1 pont

m(HCl) = 47200 kg ⋅ 0,370 = 17464 kg ≅ 17 t 1 pont
2. A sósav a hidrogén-klorid vizes oldata (tehát a sósavnak nincs vizes oldata). 1 pont
3. Nyitott rendszerben a tömény sósavból a hidrogén-klorid-gáz folyamatosan távozik,
így ez a gáz jelentett veszélyt. 1 pont
4. a) m(HCl) = 17 464 kg ⋅ 0,01 = 17,464 kg, n(HCl) = m/M = 0,478 kmol = 478 mol 1 pont
V(HCl) = 478 mol ⋅ 24,5 dm3/mol = 11722 dm3 ≅ 12 m3 1 pont
b) pH = 4,00, ebből [H+] = 1,00 · 10–4 mol/dm3 = c(HCl) 1 pont
478 mol
V(eső) = n/c = −4
= 4780000 dm3 = 4,8 · 103 m3 1 pont
1,00 ⋅ 10 mol/dm 3

c) Ha az eső x mm-es, akkor 100 km2-es területen az eső térfogata:

V(eső) = x · 10–6 km · 100 km2 = x · 10–4 km3
Az eső kiszámított térfogata 4780 m3 = 4780 · 10–9 km3 = 4,78 · 10–6 km3.
A területet beborító eső:
x · 10–4 km3 = 4,78 · 10–6 km3,
x = 0,0478, vagyis kb. 0,05 mm-nyi 4,00-es pH-jú csapadék borítana be egy 100 km2-
es területet (vagyis a veszély nem is olyan nagy). 2 pont
5. A sósavat reagáltatták égetett mésszel, így közömbösítették annak hatóanyagtartalmát
2 HCl + CaO = CaCl2 + H2O 1 pont
A reakció sav-bázis folyamat (a mész szempontjából kémiai oldás). 1 pont
6. A reakcióegyenlet szerint:
n(CaO) = 0,5 ⋅ n(HCl), n(HCl) = 478 mol, így n(CaO) = 239 mol, 1 pont
1
m(CaO) = 239 mol ⋅ 56,0 g/mol = 13384 g = 1,3 · 10 kg 1 pont

7. – CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2 1 pont

gázfejlődési, egyben sav-bázis reakció 1 pont
 – A mészkőporból szén-dioxid szabadulna fel, ez kis mértékű környezetszennyezést
jelenthet. 1 pont
Ugyanakkor a mészkőport nem kell pontosan kimérni, a mészkőpor
feleslege nem okoz környezetszennyezést (a mész feleslege lúgos kémhatása
révén a talajba és a vizekbe szivárogva súlyos károkat okozhat). 1 pont
8. A reakcióegyenlet szerint:
n(CaCO3) = 0,5 n(HCl) = 239 mol 1 pont
m(CaCO3) = 239 mol ⋅ 100,0 g/mol = 23900 g = 2,4 · 101 kg 1 pont
20 pont

226. oldal: Hajszőkítés

1. m = 60 g . 0,090/0,3 = 18 g tömény oldatot 1 pont
60 g − 18 g = 42 g (vagy 42 cm3) vízzel hígítunk. 1 pont
2. 2 H2O2 → 2 H2O + O2 1 pont
A katalizátor gyorsítja a reakciót, de végül eredeti állapotban visszamarad. 1 pont
60 g ⋅ 0,090
3. n(H2O2) = = 0,159 mol 1 pont
34 g/mol
Az egyenlet alapján: n(O2) = 0,159 mol : 2 = 0,0794 mol, 1 pont
V(O2) = 0,0794 mol · 24,5 dm3/mol ≅ 1,9 dm3. 1 pont
4. Például: NH3 + CH3-COOH = CH3-COONH4 1 pont
8 pont

226. oldal: Ammóniagyártás „nyomás nélkül”

1. nitrogénből és hidrogénből 1 pont
N2 + 3 H2 = 2 NH3 1 pont
2. A nyomás növelése az ammóniaszintézis irányába tolja az egyensúlyt (azon kívül nő a
gázkoncentráció, így gyorsul is a reakció). 1 pont
3. a) Az aktiválási energia biztosításához szükséges. 1 pont
b) hő 1 pont
c) elektromos (és hő) 1 pont
4. a) A reakció gyorsításához. 1 pont
b) A protonáramlás gyorsításához (a kerámiafalon keresztül). 1 pont
5. A folyamat exoterm, így (Le Chatelier elv értelmében) a bomlás irányába tolódik az
egyensúly. 2 pont
6. Túlnyomás (vagy a légkörinél nagyobb nyomás) nélkül. 1 pont
7. Műtrágya, robbanóanyag, műanyag. (Elfogadható még: gyógyszer, salétromsav stb.) 1 pont
8. Salétromsav, HNO3 2 pont
14 pont

227. oldal: Forró, átlátszó és rugalmas mágnes: mi az?

1. Szén. 1 pont
2. Grafit és gyémánt. 2 pont
Gyémánt: atomrács, grafit: réteges atomrács, fullerén: molekularács. 1 pont
3. Szupravezetőt. 1 pont
4. Mágneses tulajdonságú. 1 pont
5. Kisebb sűrűségűek. 1 pont
6. a) Magas hőmérsékleten is megőrzi e tulajdonságát. 1 pont
b) Kisebb sűrűségűek, rugalmasak és átlátszók. 1 pont
9 pont
228. oldal: Veszélyes anyag az árokban
1. Nem jelentett volna közvetlen veszélyt a kiszóródása. 1 pont
Ok: a bárium-szulfát oldhatatlansága miatt nem mérgező anyag. 1 pont
2. m(BaSO4) = 1000 g, n(BaSO4) = 1000 g / 233,3 g/mol = 4,286 mol. 1 pont
c(BaSO4) = 1,0 · 10–5 mol/dm3,
V(oldat) = 4,286 mol / 1,0⋅10–5 mol/dm3 = 4,286⋅105 dm3 ≅ 42,86 m3
Mintegy 43 m3 víz kellene a feloldáshoz. 1 pont
3. a) BaCO3 + 2 HCl = BaCl2 + H2O + CO2 1 pont
b) A gyomorsav a fentiekhez hasonlóan oldotta volna a bárium-karbonátot,
és a báriumionok a belekből felszívódva izomgörcsök, szívműködési zavarok
léphettek volna fel. 1 pont
4. a) BaCO3 + H2SO4 = BaSO4 + H2O + CO2 1 pont
b) A reakció során oldhatatlan, nem mérgező bárium-szulfát keletkezik, és semmi
egyéb melléktermék nem marad vissza. 1 pont
5. m(BaCO3) = 50,0 kg, n(BaCO3) = 50,0 kg / 197,3 kg/kmol = 0,253 kmol
n(H2SO4) = n(BaCO3) = 0,253 kmol,
c(H2SO4) = 0,253 kmol / 0,120 m3 ≅ 2,1 mol/dm3 2 pont
m(H2SO4) = 0,253 kmol ⋅ 98,0 kg/kmol = 24,794 kg,
m(oldat) = 120 dm3 ⋅ 1,12 kg/dm3 = 144 kg
24,794
tömeg%: ⋅100 ≅ 17 % 2 pont
144
6. n(CO2) = n(BaCO3) = 0,253 kmol = 253 mol 1 pont
J
253 mol ⋅ 8,314 ⋅ 283 K
V(CO2) = molK ≅ 6,0 m3 2 pont
100 000 Pa
15 pont

229. oldal: A gyufa

1. a) fehér foszfor (sárga foszfor)
b) nem tartalmazott
c) fehér foszfor
d) fehér foszfor
e) vörös foszfor 2 pont
2. A fehér foszfor, 1 pont
mert molekularácsos, ezért zsírban oldódva
bőrünkön keresztül is felszívódik, és halált okozhat. 1 pont
3. 4 P + 5 O2 = 2 P2O5 1 pont
egyesülés, exoterm reakció, redoxireakció 3 pont
4. Nem kellett hozzá tömény kénsav. 1 pont
Gyulladása robbanással járt együtt (ezért tűzveszélyes volt). 1 pont
5. A kálium-klorátot ólom-dioxiddal helyettesítette, így „hangtalanul” gyulladó gyufát
talált fel. 1 pont
+5 0 -1 +4
6. 2 K Cl O3 + 3 S = 2 K Cl + 3 S O 2 1 pont
A klór redukálódik: +5→ –1 (6 csökkenés) 1 pont
A kén oxidálódik: 0 → +4 (4 növekedés) 1 pont
∆rH = 2 ∆kH(KCl) + 3 ∆kH(SO2)– ∆kH(KClO3) 1 pont
∆rH = 2(–436 kJ/mol) + 3(–297 kJ/mol) – (–392 kJ/mol) = –1371 kJ/mol. 1 pont
7. Csak egy speciális dörzsfelületen gyulladnak meg. 1 pont
Nem tartalmaznak mérgező fehér foszfort. 1 pont
 18 pont

230. oldal: Fényjelző eszközök, villanó keverékek

1. nátrium, kálium: I. főcsoport (alkálifémek)

magnézium, stroncium: II. főcsoport (alkáliföldfémek) 1 pont
Valamennyien erős redukálószerek. (Vagy: valamennyien könnyen oxidálódnak.) 1 pont
2. A nátrium-, a kálium- és a stroncium-vegyületek. 1 pont
Ezek a fémek festik a lángot (atomjaik könnyen gerjeszthető elektronokat tartalmaznak)
így valami éghető anyag meggyújtásával (ld. szöveg) a vegyületek festik a lángot. 1 pont
3. Pl. a kálium lángfestése: fakó ibolya, nátrium lángfestése sárga, stroncium lángfestése
vörös. Ezek közül egy: 1 pont
4. A magnézium nagyon erősen fényes lánggal ég. 1 pont
2 Mg + O2 = 2 MgO 1 pont
A függvénytáblázatból: ∆kH(MgO(sz)) = –609,0 kJ/mol,
így az égés reakcióhője: ∆Hr = –609,0 kJ/mol 1 pont
n(Mg) = 1,00 g / 24,3 g/mol = 0,04115 mol 1 pont
Q = 0,04115 mol · (–609,0 kJ/mol) = –25,1 kJ,
(vagyis 25,1 kJ hő szabadul fel). 1 pont
5. A reakcióegyenlet:
Mg + NaNO3 = MgO + NaNO2 1 pont
Oxidációs számokkal:
0 +1 +5 −2 +2 −2 +1 +3 −2
Mg + Na N O 3 = Mg O + Na N O 2
A Mg oxidálódott: 2-vel nőtt az oxidációs száma.
A N redukálódott: 2-vel csökken az oxidációs száma. 1 pont
12 pont

231. oldal: A réz-karbonátról

1. Cu + 4 HNO3 = Cu(NO3)2 + 2 NO2 + H2O

(vagy: 3 Cu + 8 HNO3 = 3 Cu(NO3)2 + 2 NO + 4 H2O) 2 pont
Cu(NO3)2 + Na2CO3 = CuCO3 + 2 NaNO3 1 pont
2. M(Cu) = 63,5 g/mol, M(CuCO3) = 123,5 g/mol, M(CuO) = 79,5 g/mol.
A tömegviszonyok: 100 tömegegység rézre vonatkoztatva:
100
⋅ 123,5 = 194,5 tömegegység CuCO3, 1 pont
63,5
100
⋅ 79,5 = 125,2 tömegegység CuO. 1 pont
63,5
A réz-oxid tömegaránya megegyezik, a karbonát esetén nem teljesen. 1 pont
3. a) lúgos 1 pont
b) CO32– + H2O HCO3– + OH– 1 pont
4. Cu(OH)2 és CuCO3 1 pont
Cu(OH)2 = CuO + H2O 1 pont
CuCO3 = CuO + CO2 1 pont
100
5. 100 g Cu: mol = 1,57 mol,
63,5
46
46 g CO2: mol = 1,05 mol,
44
 10
10 g H2O: mol = 0,56 mol.
18
n[Cu(OH)2] : n[CuCO3] = n(H2O) : n(CO2) = 0,56 : 1,05 ≅ 1 : 2 3 pont
(Vagyis a képlet: 2 CuCO3 · Cu(OH)2.)
6. Nem fejlődhet, mert csak víz képződik: 1 pont
CuO + 2 HCl = CuCl2 + H2O 1 pont
CuO + 2 HNO3 = Cu(NO3)2 + H2O 1 pont
Esetleg karbonát szennyeződés maradt vissza a hevítés után, és ebben az esetben
szén-dioxid-gáz fejlődik a sav hatására. 1 pont
18 pont

233. oldal: A jód előállítása chilei nitrátrétegekből

1. (1) reakció: IO3–: I oxidációs száma + 5, I–: jód oxidációs száma –1, 1 pont
HSO3–: S oxidációs száma +4, SO42–: S oxidációs száma: +6, 1 pont
IO3– (a jód) redukálódik, HSO3– (a kén) oxidálódik, 1 pont
(2) reakció: IO3–: jód oxidációs száma: +5, I–: jód oxidációs száma: –1, I2:
jód oxidációs száma: 0 1 pont
IO3– (a jód) redukálódik, I– oxidálódik 1 pont
2. IO3– + 3 HSO3– = I– + 3 SO42– + 3 H+ 2 pont
5 I– + IO3– + 6 H+ = 3 I2 + 3 H2O 2 pont
3. Az anyalúg semlegesítésekor sav-bázis reakció játszódik le: 1 pont
2 H+ + Na2CO3 = 2 Na+ + CO2 + H2O
(elfogadható még: 2 H+ + CO32− = CO2 + H2O, vagy tetszőleges savval
felírt sztöchiometriai egyenlet is) 1 pont
11 pont

233. oldal: Ammónium-nitrát

1. a) műtrágya (pétisó) 1 pont

b) mészkővel (CaCO3) 1 pont
2. HNO3 + NH3 = NH4NO3 1 pont
Egyesülés, exoterm reakció, sav-bázis reakció (ezek közül legalább kettő megadása). 2 pont
3. Ionrácsos vegyület, ezért oldódik jól vízben. 1 pont
Vizes oldata savas kémhatású: 1 pont
NH4+ + H2O NH3 + H3O+ 1 pont
4. m(NH4NO3) = 7000 t = 7,000 · 106 kg
n(NH4NO3) = 7,000 ⋅106 kg / 80,0 kg/kmol = 8,75 · 104 kmol
n(HNO3) = n(NH3) = n(NH4NO3) = 8,75 · 104 kmol 1 pont
m(HNO3) = 8,75⋅104 kmol · 63,0 kg/kmol = 5,5125 · 106 kg 1 pont
m(HNO3-oldat) = 5,5125 · 106 kg / 0,600 = 9,1875 · 106 kg 1 pont
V(HNO3-oldat) = 9,1875 · 106 kg / 1,37 kg/dm3 = 6,706 · 106 dm3 = 6,71 · 103 m3 1 pont
V(NH3) = 8,75 · 104 kmol · 24,5 m3/kmol = 2,14⋅106 m3 1 pont
5. n(NH4NO3) = 8,75 · 104 kmol
A bomlás bruttó egyenlete (a két egyenlet összeadásával):
NH4NO3 = N2 + 2 H2O + 0,5 O2
1 mol NH4NO3 elbomlásakor 3,5 mol gáz (és gőz) szabadul fel, 1 pont
így a feladatban szereplő mennyiségekre:
n(gáz) = 3,5 ⋅ 8,75⋅104 kmol = 3,0625⋅105 kmol, 1 pont
 J
3,0625 ⋅ 10 8 mol ⋅ 8,314 ⋅ 1273 K
nRT Kmol
V(gáz) = = 5
= 3,20⋅107 m3 2 pont
p 1,013 · 10 Pa

6. A NH4NO3 = N2O + 2 H2O bomlás reakcióhője:

∆rH1 = 82,4 kJ/mol + 2 ⋅ (–242,0 kJ/mol) – (–87,1 kJ/mol) = –314,5 kJ/mol, 1 pont
A 2 N2O = 2 N2 + O2 bomlás reakcióhője:
∆rH2 = 0 – 2(82,4) k/mol = –164,8 kJ/mol. 1 pont
A felrobbant ammónium-nitrát:
n(NH4NO3) = 8,75 ⋅ 104 kmol = 8,75⋅107 mol,
Q1 = 8,75⋅107 mol ⋅ (–314,5 kJ/mol) = –2,75 · 1010 kJ 1 pont
Az elbomlott dinitrogén-monoxid:
n(N2O) = n(NH4NO3) = 8,75 ⋅ 104 kmol = 8,75⋅107 mol,
∆ H
Q2 = 8,75⋅107 mol · r 2 = 8,75⋅107 mol · (–82,4 kJ/mol) = –7,21 · 109 kJ 1 pont
2
A felszabadult összes hő:
Q = Q1 + Q2 = –3,47 · 1010 kJ, azaz 3,47 · 1010 kJ hő szabadult fel. 1 pont
(II. megoldás:
A bruttó egyenlet alapján még egyszerűbb a számítás:
NH4NO3 = N2 + 2 H2O + 0,5 O2
∆rH = 2 ⋅ (–242,0 kJ/mol) – (–87,1 kJ/mol) = –396,9 kJ/mol,
a felrobbant 8,75⋅107 mol ammónium-nitrát esetében:
Q = 8,75⋅107 mol ⋅ (–396,9 kJ/mol) = –3,47⋅1010 kJ.)
22 pont

234. oldal: Szintetikus mosószerek

1. Mindkét só savanyú só. 1 pont

Képződésük egyenlete:
H3PO4 + NaOH = NaH2PO4 + H2O 1 pont
H3PO4 + 2 NaOH = Na2HPO4 + 2 H2O 1 pont
2. M(NaH2PO4) = 120 g/mol, M(Na2HPO4) = 142 g/mol
Az egyenlet szerint például 1 mol NaH2PO4-hoz 2 mol Na2HPO4 szükséges.
m(NaH2PO4) = 120 g, m(Na2HPO4) = 284 g
m(NaH2PO4) : m(Na2HPO4) = 1,00 : 2,37 2 pont
3. D 1 pont
4. 4,5 kg mosóporban: 0,25 · 4,5 kg = 1,13 kg = 1130 g Na5P3O10 van 1 pont
M(Na5P3O10) = 368 g/mol, n(Na5P3O10) = m/M = 3,07 mol
Az egyenlet szerint ehhez kell:
n(NaH2PO4) = 3,07 mol, n(Na2HPO4) = 2n(NaH2PO4) = 6,14 mol, 2 pont
m(NaH2PO4) = 3,07 mol ⋅ 120 g/mol = 368,4 g ≅ 0,37 kg,
m(Na2HPO4) = 6,14 mol ⋅ 142 g/mol = 871,9 g ≅ 0,87 kg. 1 pont
5. n(NaH2PO4) = 3,07 mol, ehhez szükséges n(H3PO4) = 3,07 mol, n(NaOH) = 3,07 mol
n(Na2HPO4) = 6,14 mol, ehhez szükséges n(H3PO4) = 6,14 mol, n(NaOH) = 12,28 mol
összesen: n(H3PO4) = 9,21 mol, n(NaOH) = 15,35 mol 2 pont
m(H3PO4) = 9,21 mol ⋅ 98,0 g/mol = 902,6 g ≅ 0,90 kg,
m(NaOH) = 15,35 mol ⋅ 40,0 g/mol = 614,0 g ≅ 0,61 kg. 1 pont
6. Igen, okoz. A vizekbe kerülve megnövelik a növények számára felvehető
foszforvegyületeket, a vizekben túlszaporodnak az élőlények, azaz eutrofizációt okoz. 2 pont
15 pont
235. oldal: Tudják-e az újságírók a kémiát?

1. A nátrium-hidroxid oldódik vízben, 1 pont

gáz nem fejlődik. 1 pont
2. ∆Holdódás = –239,6 kJ/mol + (–227,5 kJ/mol ) – (–425, kJ/mol) = –42,1 kJ/mol 2 pont
vagyis a folyamat erősen exoterm. 1 pont
3. m(NaOH) = 20 · 50 kg = 1000 kg, M(NaOH) = 40 g/mol,
n(NaOH) = m/M = 25 kmol = 2,5 · 104 mol.
Q = 2,5⋅104 mol ⋅ (–42,1 kJ/mol) ≅ – 1,1⋅106 kJ 2 pont
4. Hirtelen nagy hő fejlődött volna, és a szilárd anyagra kerülő víz felforrhatott volna. 1 pont
A szétfröccsenő tömény lúgos oldat égési, maró hatása révén pedig további
sérüléseket is okozhatott volna. 1 pont
5. Célszerű lenne valamilyen savval, pl. sósavval, kénsavval vagy ecetsavval. 1 pont
Pl.: NaOH + HCl = NaCl + H2O
2 NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2 H2O
NaOH + CH3COOH = CH3COONa + H2O (elég egy egyenlet) 1 pont
6. Az OH–(aq) + H+(aq) = H2O(f) reakciót kísérő hőváltozás:
∆kH = –286,5 kJ/mol – (–227,5 kJ/mol ) = –59,0 kJ/mol 1 pont
m(NaOH) = 1000 kg, n(NaOH) = 25 kmol
Q = 2,5⋅104 mol ⋅ (–59,0 kJ/mol) = 1,5⋅106 kJ 1 pont
a reakciót az oldódáshoz hasonló nagyságrendű hő felszabadulása kísérné (ezt a NaOH
oldódása előzi meg, vagyis a két hő valójában összeadódik) így hasonló (sőt, még
nagyobb) veszélyekkel, égési, marási sérülésekkel kellene számolni, mint az egyszerű
oldódás során. 1 pont
7. 2 Na + 2 H2O = 2 NaOH + H2 1 pont
A reakció során hidrogéngáz fejlődik, ami a levegővel robbanékony elegyet (durranógázt)
alkot, és ez könnyen robbanáshoz vezethet. 1 pont
16 pont

236. oldal: Tengernyi gond az óceánokban

1. Egyre nagyobb sebességgel nő a tengerek vízszintje. 1 pont

Az óceánok átlaghőmérséklete növekszik. 1 pont
A Golf-áramlat megváltoztatta irányát. 1 pont
2. Szén-dioxid. 1 pont
Az élőlények kilélegzik,
tüzelőanyagokat égetnek,
hulladékégetéskor stb. 3x1 3 pont
3. Csökken a pH-ja. 1 pont
CO2 + H2O = H2CO3, H2CO3 → H+ + HCO3– 2 pont
4. Valójában gyengén lúgos a tengervíz. 1 pont
5. 8,1-ről 7,4-re csökken 1 pont
6. a) CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + H2O + CO2 1 pont
b) CaCO3 + H2O + CO2 = Ca(HCO3)2 1 pont
7. A mészkő képződése akadályozza meg. 1 pont
Inkább a mészkő oldódása és a karbonát és hidrogén-karbonát-ionok lúgos hidrolízise
csökkenheti a savasodást. 1 pont
8. A fotoszintézisben szén-dioxidot használnak fel. 1 pont
A felmelegedés hatására pusztul a fitoplankton,
ezért egyre kevesebb szén-dioxidot használt fel, 1 pont
tovább nő a szén-dioxid-koncentráció a levegőben, így tovább pusztul a plankton
és közben egyre gyorsul a felmelegedés. 1 pont
 19 pont

238. oldal: A fémek szerkezete és tulajdonságai

1. Jó elektromos és hővezetés, (általában) szürkés szín, csillogó felülettel. 3x1 3 pont

2. A rézcsoport. 1 pont
3. A réz gyakoribb (olcsóbb) fém. 1 pont
4. Az alumínium 1 pont
5. a) 12 (az ábráról leolvasható) 1 pont
b) 8 (az ábráról leolvasható) 1 pont
6. Az alumíniumból és az ónból (1 pont), mert mindkettő (megfelelő
hőmérsékleten) lapcentrált kristályrácsú (1 pont). 2 pont
7. Mert izzó állapotban a könnyebben megmunkálható lapcentrált
kristályrácsúvá alakul. 1 pont
8. Minél nagyobb a fémes sugár, annál alacsonyabb az olvadáspont. (1 pont)
Az alkálifémek összehasonlítása alkalmas erre (1 pont), mert hasonló a
vegyértékelektron-szerkezetük, és valamennyien azonos rácstípusban
kristályosodnak. (2 pont) 4 pont
15 pont