A 2022/2023.

tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
első forduló
FIZIKA I. KATEGÓRIA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A versenyzők figyelmét felhívjuk arra, hogy áttekinthetően és olvasható-

an dolgozzanak. Amennyiben áttekinthetetlen és olvashatatlan részek van-
nak a dolgozatban, azok az értékelés szempontjából figyelmen kívül marad-
nak. Amennyiben valamelyik feladatban szükség van a nehézségi gyorsulás
értékére, úgy számoljon g = 9,81 m/s2 -tel!

1. feladat
Az ábra szerinti elrendezésben az m tömegű, pontszerűnek tekinthető test egy L
hosszúságú, M = 4m tömegű, vízszintes felületen lévő, könnyen gördülő kiskocsi köze-
pén van. (A kocsi kerekeinek tömege M -hez képest elhanyagolható.) A test és a kocsi
lapja közötti tapadási és csúszási súrlódás együttható egyaránt µ = 0,4. A testhez
fonál van erősítve, melynek másik vége rögzített. A fonál két, elhanyagolható tömegű,
tengelye körül könnyen forgó csigán van átvetve. A fonalszárak egyike vízszintes, a
másik kettő függőleges. Az alsó csiga tengelyéhez egy 2m tömegű, kicsiny nehezék van
erősítve, mely kezdetben h = 25 cm magasan van.

a) A nehezék elengedése után mennyi idő múlva lazul meg a fonál, ha a test addig
nem csúszik le a kocsiról, és a kocsi nem ütközik a csigának?
b) Legalább mekkora legyen a kocsi L hossza és a kocsi elejének a csigától való d
távolsága, hogy a lecsúszás és az ütközés ne következzék be?

Az Országos Középiskolai Tanulmányi versenyek megvalósulását az NTP-TMV-M-22-A0002 projekt támogatja

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

c) Visszaállítjuk az eredeti helyzetet, és a 2m tömegű nehezéket m tömegűre cse-

réljük, majd h magasról elengedjük. Ebben az esetben mennyi idő múlva lazul meg a
fonál, ha most is a kocsin marad a test, és a kocsi sem ütközik a csigának? Legalább
mekkora L és d szükséges ehhez?

Megoldás
a) A fonálban ébredő erő legyen K. A nehezék gyorsulása a0 , a testé a, a kocsié
A. Tegyük fel, hogy a test megcsúszik a kocsin, vagyis a > A. Az egyes testekre a
mozgásegyenletek:
2mg − 2K = 2ma0 , (1)
K − µmg = ma, (2)
µmg = 4mA. (3)

Ha a nehezék valamennyivel elmozdul, akkor a kis test ennek a duplájával mozdul el,
amiből következik, hogy
a = 2a0 . (4)
Az (1) egyenletet osszuk el kettővel, a másodiknál használjuk fel (4)-et, és az így
kapott egyenleteket adjuk össze, ezzel
mg − µmg = m · 3a0 ,
1−µ
a0 = g = 0,2g.
3
(4) miatt a = 0,4g, és (3)-ból A = µg/4 = 0,1g < a, vagyis a feltétel teljesül, a test
megcsúszik a kocsin.
A fonál akkor lazul meg, amikorq a nehezék földet ér. A nehezék által megtett út
h = 12 a0 t2 = 0,1gt2 , melyből t = 0,1g
h
≈ 0,5 s.

OKTV 2022/2023 2 1. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

A fonál tehát a nehezék indulása után fél másodperc múlva lazul meg.
b) A kocsi gyorsulása a nehezék gyorsulásának fele, így az általa megtett út is
feleakkora, vagyis 0,125 m. Akkor nem ütközik a csigának, ha legalább ilyen messze
volt tőle, azaz d > 0,125 m.
A test gyorsulása a talajhoz képest a kocsi gyorsulásának négyszerese, a kocsihoz
viszonyítva pedig a kocsi gyorsulásának háromszorosa. Ezért a kis test kocsin megtett
útja háromszorosa a kocsi által megtett útnak. Nem esik le tehát akkor, ha a kocsi
felének hossza a kocsi által megtett útnak legalább háromszorosa, azaz L ≥ 0,75 m.
c) Ebben az esetben is az előző módon járunk el, azaz feltételezzük, hogy a test a
kocsin megcsúszik. Az (1) egyenletnek megfelelő egyenlet most

mg − 2K = ma0 . (1*)

A másik két mozgásegyenlet és a kényszerfeltétel változatlan marad. A (2) egyenletet

szorozzuk kettővel, használjuk fel (4)-et:

2K − 2µmg = 2m · 2a0 . (2*)

Majd összeadva az (1*) és a (2*) egyenleteket

mg − 2µmg = m · 5a0 .

Vagyis a0 = 1−2µ 5
g = 0,04g, a = 0,08g, A = 0,1g. Eredményeink szerint a kocsi
A gyorsulása nagyobb a test a gyorsulásánál, ami nem lehetséges. Feltételezésünkkel
szemben a test nem csúszik meg a kocsin, együtt fognak mozogni.
Ezzel a (2) és (3) egyenletek helyére egyetlen egyenlet kerül

K = 5ma = 10ma0 , vagyis 2K = 20ma0 .

Ezt (1*)-hoz adva mg = 21ma0 , ahonnan

1 2
a0 = g és a = g
21 21
értékek adódnak. A nehezék mozgásának ideje, vagyis a meglazulásig eltelt idő
r s
2h 42h
t= = ≈ 1,03 s.
a0 g

A test nem csúszik meg a kocsin, ezért annak hossza tetszőlegesen kicsi lehet, vagyis
L > 0. A kocsi gyorsulása duplája a nehezékének, így az általa megtett út is, tehát
d > 2h = 0,5 m.

2. feladat
A súrlódásmentes asztalon fekszik egy m1 = 2 kg és egy m2 = 1 kg tömegű test,
köztük deformációmentes húzó-nyomó rugó van. A kisebb tömegű testet pillanatsze-
rűen, v0 = 3 m/s sebességgel elindítjuk a nagyobb tömegű test felé az ábrán látható
módon.

OKTV 2022/2023 3 1. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

Adjuk meg a testek sebességei nagyságának a legnagyobb és legkisebb értékét!

Megoldás
A két testből álló rendszer zárt, tömegközéppontjának sebessége:
m2 v0 m
vTK = =1 .
m1 + m2 s
A vonatkoztatási rendszer kezdőpontját helyezzük a tömegközéppontba. Innen nézve az
1-es test 1 m/s, a 2-es test 2 m/s sebességgel közelít. Mindkét test harmonikus rezgést
végez, és a testek éppen az egyensúlyi helyzetükön haladnak át. (A rugó feszítetlen
ekkor.) Ez azt is jelenti, hogy mindkét testnek tudjuk a legnagyobb sebességét a
tömegközépponthoz viszonyítva:
m m
v1,max = 1 , v2,max = 2 .
s s
Térjünk vissza a talajhoz rögzített vonatkoztatási rendszerbe. Az 1-es test sebessége
az egyensúlyi helyzeten való első áthaladáskor:
m m m
(v1 )1 = vTK − v1,max = 1 −1 =0 .
s s s
Az 1-es test sebessége az egyensúlyi helyzeten való második áthaladáskor:
m m m
(v1 )2 = vTK + v1,max = 1 +1 =2 .
s s s
Ebből látszik, hogy az 1-es test legnagyobb sebessége 2 m/s, a legkisebb nulla.
A 2-es test sebessége az egyensúlyi helyzeten való első áthaladáskor:
m m m
(v2 )1 = vTK + v2,max = 1 +2 =3 .
s s s
A 2-es test sebessége az egyensúlyi helyzeten való második áthaladáskor:
m m m
(v2 )2 = vTK − v2,max = 1 −2 = −1 .
s s s
Ebből látszik, hogy az 2-es test legnagyobb sebessége 3 m/s, a legkisebb nulla.

3. feladat
Kerékpárunk gumiköpenye leeresztett. Ekkor a gumibelső térfogata csak 90%-a a
felfújt állapothoz tartozó térfogatnak. Manapság könnyedén felfújhatjuk a gumit szén-
dioxidot (CO2 ) tartalmazó patron használatával. A 22,4 milliliter térfogatú patron
16 gramm szén-dioxidot tartalmaz. A környezet nyomása 1 bar, a felfújt gumiban az

OKTV 2022/2023 4 1. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

ezen felüli túlnyomás 3 bar. A kezdeti hőmérséklet megegyezik a felfújás után beálló
hőmérséklettel, ami T = 27 ◦ C. (1 bar nyomás körülbelül 105 Pa-nak felel meg.)
A patron térfogatának hányszorosa a felfújt gumi térfogata?

Megoldás
Adatok: A CO2 gáz moláris tömege M = 44 g/mol, tömege m = 16 g, T = 300 K,
Vpatron = 22,4 cm3 , p = 1 bar = 105 Pa.
Írjuk fel a leeresztett gumibelsőben lévő levegőre az állapotegyenletet:

p · 0,9V0 = N0 kT.

Írjuk fel a felfújt gumi-patron rendszerre az állapotegyenletet

 m 
4p · (V0 + Vpatron ) = N0 + NA kT.
M
A fenti egyenletekből következik:
m
4p · (V0 + Vpatron ) = N0 kT + NA kT,
M
m
4p · (V0 + Vpatron ) = p · 0,9V0 + NA kT.
M
Az utolsó egyenlet rendezésével adódik:
m
4pV0 + 4pVpatron = p · 0,9V0 + NA kT,
M
m
3,1pV0 + 4pVpatron = NA kT,
M
m
NA kT − 4pVpatron
V0 = M .
3,1p
Behelyettesítve az adatokat

V0 = 0,00288 m3 ≈ 2,9 liter

adódik. A felfújt abroncs térfogata körülbelül 2,9 liter. A kérdésre a válasz pedig
V0 /Vpatron ≈ 129.
Megjegyzés: A patronban lévő szén-dioxid folyékony halmazállapotú. Erről a sűrűségének
utólagos kiszámításával is meggyőződhetünk:
m kg
%= = 714 .
Vpatron m3

Ilyen nagyságrendű sűrűség a folyadékokra jellemző.

4. feladat
Állandó keresztmetszetű, homogén anyageloszlású ellenálláshuzal egy részéből két,
azonos sugarú kört formálunk, és azokat az A és a B pontokban egymáshoz forrasztjuk

OKTV 2022/2023 5 1. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

az 1. ábra szerint. A körök egy-egy darabját eltávolítjuk, amint azt a 2. ábra mu-
tatja. Az ellenálláshuzal AB hosszú darabjával az A és a B pontokat összekötjük a 3.
ábrának megfelelően. Legyenek az AB szakasz felezőmerőlegesének a körívekkel való
metszéspontja C és D (4. ábra). Ezt a két pontot az ellenálláshuzal egy CD hosszúsá-
gú darabjával összekötjük. Az egymásra merőleges vezető szakaszok elektromosan nem
érintkeznek. A továbbiakban a 4. ábra szerinti elrendezést vizsgáljuk.

Az AB ív hányad része a kör kerületének, ha az A és B pontok között mérhető eredő

ellenállás megegyezik a C és D pontok között mérhető eredő ellenállással?

Megoldás

Az A és a B pontok közti kapcsoláskor szimmetriai okokból a C és a D pontok

ekvipotenciálisak, tehát az őket összekötő ellenállás elhagyható (a) ábra). A C és a D
pontok közti kapcsoláskor szintén szimmetriai okokból az A és a B pontok ekvipoten-
ciálisak, tehát az őket összekötő ellenállás szintén elhagyható (b) ábra).
Az ACB és az ADB ívek ellenállása szimmetriai okokból nem csak egymással egyezik
meg, hanem a CAD és a CBD ívek ellenállásával is. A keresett feltétel tehát akkor
teljesül, ha az AB húr ellenállása megegyezik CD húr ellenállásával

OKTV 2022/2023 6 1. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

Mivel az AB húr hossza legfeljebb a kör átmérője, a CD szakasz hossza pedig

legalább a kör átmérője, a feltétel csak akkor teljesül, ha az A és a B pontok a körök
egyik átmérőjének végpontjai.
Tehát a feltételnek megfelelő ellenállásrendszer egy kör annak egymásra merőleges
két átmérőjével. Az AB ívhossz tehát a kör kerületének a fele.

OKTV 2022/2023 7 1. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

Értékelési útmutató
1. feladat
a) Mozgásegyenlet helyes alkalmazása az egyes testekre: 3×1 pont
Az m és a 2m tömegű testek gyorsulása közti kapcsolat felírása: 1 pont
Csúszás esetének feltétele: 1 pont
Gyorsulások kiszámítása, csúszás ellenőrzése: 4×1 pont
A kérdezett idő meghatározása: 1 pont
b) L és d kiszámítása: 2×1 pont
c) Az egyenletrendszer felírása tapadás esetén: 2 pont
Az egyenletrendszer megoldása tapadás esetén: 3 pont
A kérdezett idő meghatározása: 1 pont
L és d kiszámítása: 2×1 pont
Összesen: 20 pont

2. feladat
Annak felismerése, hogy tömegközépponti rendszerből
nézve a testek harmonikus rezgőmozgást végeznek: 4 pont
A tömegközéppont sebességének meghatározása: 4 pont
Tömegközépponti rendszerből tekintve
a testek kezdősebességének megállapítása: 4 pont
Annak felismerése, hogy ezek a legnagyobb sebességek
a rugó feszítetlensége miatt: 2 pont
A testek sebességének megadása az egyensúlyi helyzeten való
áthaladások során a talajhoz viszonyítva (négy sebességérték): 4×1 pont
A kisebb test legkisebb sebességének helyes megadása (nulla): 2 pont
Összesen: 20 pont

3. feladat
Az állapotegyenlet helyes felírása
a gumiban lévő levegőre kezdetben: 4 pont
A CO2 gáz mennyiségének helyes kezelése: 3 pont
Az állapotegyenlet helyes felírása
a gumibelsőben lévő gázra a felfújás után: 4 pont
A két állapotegyenlet rendezésével
az abroncs térfogatának helyes kifejezése és kiszámolása: 6+1 pont
A keresett, felfújt gumi/patron térfogati arány megválaszolása: 2 pont
Összesen: 20 pont

OKTV 2022/2023 8 1. forduló

Fizika I. kategória Javítási-értékelési útmutató

4. feladat
Az ekvipotenciális pontok, és azok következményének észrevétele: 5 pont
Az azonos hosszúságú ívek ellenállásának észrevétele: 5 pont
A húrok egyforma hosszának megállapítása: 5 pont
A lehetséges eset bizonyítása: 5 pont
Összesen: 20 pont

Megjegyzések:

– Ha a versenyző felrajzolja a helyes megoldásnak megfelelő ábrát mindenféle in-

doklás nélkül, 2 pontot kap.

– Aki indokolja, hogy ez a megoldás eleget tesz a kirótt feltételnek, de nem mutatja
meg, hogy ez az egyetlen lehetséges megoldás, legfeljebb 5 pontot kaphat.

– 20 pontot az kaphat, aki részletes indoklással jut el a helyes eredményhez.

A megoldásban vázoltaktól eltérő számításokra, amelyek elvileg helyesek

és helyes végeredményre vezetnek, az alkérdésekre adható teljes pontszám
jár. A fizikailag helytelen gondolatokat tartalmazó egyenletek hibátlan ma-
tematikai megoldásáért nem adható pont.

OKTV 2022/2023 9 1. forduló