Hangtan

Hang: a beszéd legkisebb alkotóeleme. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a

szóelemeket és a szavakat.
A beszédhangok képzése:
A beszédhangok képzésében nagy szerepet játszik a tüdő, a légcső, a hangszalagok, a
garatüreg, a nyelv, a fogak, az orrüreg és a szájüreg. Ezek a hangképző szervek.

Betű: a beszédhangok írásban megjelenő jelei.

Fonéma: a nyelvi rendszer része, a beszédhang nyelvi formája.

A hangok rendszere
Magánhangzók Mássalhangzók
– a levegő akadálytalanul távozik a – a levegő akadályba ütközik a száj-

szájüregből, üregben,

– képzésükkor zönge keletkezik, – lehetnek zöngések és zöngétlenek,

– időtartam szempontjából: rövidek – időtartam szempontjából: rövidek

és hosszúak, és hosszúak,

– önmagukban is alkothatnak szótagot. – csak magánhangzóval alkothatnak

szótagot.

A magánhangzók

Mély magánhangzók Magas magánhangzók

ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses

Felső nyelv- u, ú
állású ü, ű i, í

Középső nyelv-
állású o, ó ö, ő é

Alsó nyelv-
állású a e

Legalsó nyelv-állású á

A magánhangzótörvények
Hangrend: a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban.
– magas: csak magas mgh.-kat tartalmaz.

– mély: csak mély mgh.-kat tartalmaz.

– vegyes: magas és mély mgh.-kat is tartalmaz.

Illeszkedés: ajakműködés szerint is illeszkednek a mgh.-k.
Hiátustörvény: a szavakban két mgh. kerül egymás mellé, ilyenkor egy ejtéskönnyítő j hangot
toldunk be.
A képzés helye szerint

ajakhangok foghangok szájpadláshangok gégehang

zön- zön- zön- zö

zön-gés gétlen zön-gés gétlen zöngés gétlen zöngés gé

Zár-
hangok b p d t g k – –

Orr-
hangok m – n – ny – – –

Rés-
hangok v f z, zs, l sz, s j=ly – – h

Zár-rés
A hangok – – dz, dzs c, cs gy ty – –
képzés
módja Pergő
szerint hang – – r – – – – –

A mássalhangzók
A mássalhangzótörvények

– Zöngésség szerinti részleges hasonulás: két egymás mellé kerülő msh. közül az előbb álló
zöngésség tekintetében alkalmazkodik a mögötte állóhoz (vasban).
– A képzés helye szerinti részleges hasonulás: az n+p, n+b, n+gy és az n+ty hangok
találkozásakor keletkezik (színpad).
– Írásban jelölt teljes hasonulás: két egymás mellé kerülő msh. közül az egyik a másikkal
azonossá válik és ezt írásban is jelöljük (késsel).
– Írásban jelöletlen teljes hasonulás: két egymás mellé kerülő msh. közül az egyik a másikkal
azonossá válik és ezt írásban nem jelöljük (hagyja).
– Összeolvadás: két találkozó msh. helyett egy harmadikat ejtünk (tetszik).
– Mássalhangzó-rövidülés: egy hosszú és egy rövid msh. kerül egymás mellé, s a hosszú
hang ejtésben megrövidül (otthon).
– Mássalhangzó-kiesés: három egymás mellé kerülő msh. közül a középsőt nem ejtjük
(mondta).