Vizsga: szólista definíció, a nyelvészetben, példát kell hozni, összehasonlítani rokonfogalmakkal

mojiron írásjegy elmélet

japán
nyelvészet 国語学、日本語学、文字論、文体論
ぶんたいろん nyelvi stílus, stílustan
ここぐごがく にほんごごがく
külföldiak használják
音声学
fonetika onseigaku
おんせいきかん
音声器官（２ページも参照！）
hangképző szervek
1 上唇 じょうしん・うわくちびる felsőajak
2 上歯 じょうし・うわば fels fogsor
3 上歯茎 じょうしけい felső foggyök
4 硬口蓋 こうこうがい kemény szájpadlás
5 軟口蓋 なんこうがい lágy szájpadlás palatum (latinul) lágy szájp. velum
6 口蓋垂 こうがいすい felsőajak nyelvcsap
7 咽頭壁 いんとうへき garatfal
a 下唇 かしん・したくちびる alsóajak
b 舌尖 ぜっせん nyelvcsúcs
c 舌端 せったん nyelvperem
b＋c 舌先 したさき nyelvhegy
d 前舌 ぜんぜつ・まえじた nyelv első harmada
e 後舌 こうぜつ・あとじた nyelv középső harmada
f 舌根 ぜっこん nyelvgyök ( hátsó rész)
g 喉頭蓋 こうとうがい gégefedő
h 声帯 せいたい hangszalagok
i 喉頭 こうとう gége
j 気管 きかん légcső
k 肺 はい tüdő
A 口腔 こうこう・くちむろ szájüreg
B 咽頭 いんとう garat
C 鼻腔 びこう・はなむろ orrüreg
A＋B＋C 声道 せいどう hang útja

1. két zöngétlen msh között van pli い　két k között
日本語における母音について 2. szóvégi mgh előtt zöngétlen msh áll
ぼいんのむせいか magánh. zöngétlenedés pl. あした ha い és う mindig
え hang soha
国際音声記号（IPA）、基本母音、母音三角形→３ページ参照！ あ és お néha

母音の無声化： 「kikai」「desu」「kutsu」「kokoro」「haha」

日本語における子音について
seion tiszta hangok (szótagok)
清音： か、も、あ
írásjel szerinti felosztás, segédjel alapon, szótagokat
nigori 濁音：
dakuon(nioru-víz
felkavarodikぎ、ぶ、で
半濁音： félzöngés ぱ、ぴ、ぽ

dakuten nem a zöngés hangok

濁り・濁点

直音： chokuon egykanás し、ぐ、ら
開拗音（ヤ行拗音）： しゃ、ちょ、きゃ よょうおん
合拗音（ワ行拗音）： くゎ、くゑ、くゐ かようおん や soros
ごようおん
zárt összetett わ soros
口蓋化： きゃ、みゅ、ちょ

palatalizáció こおがい szélektől közép felé, kevesebbet mozog az izom

   émikus - belülről kialakult szótagok (edo kor) 3-as felosztás



音声器官（斎藤純男『言語学入門』三省堂より）









japán fonetikai ABC

国際音声記号
←子音
しいん
magánhangzó


←基本母音
mássalhangzó

ぼいんさんかくけい
képzési háromszög

母音三角形

Bal oldali nyíl: állkapocs zártsága (fent a leginkább zárt, lent a leginkább nyitott)
Alsó nyíl: képzés helye (balra az elöl képzett, jobbra a hátul képzett)
Jobb oldali nyíl: nyelvállás (fent a felső nyelvállás, alul az alsó nyelvállás)
 olyan msh, ami magyarban nincs japánban van: több perdületű R (r/l)
különbség: ふ a magyarban laboidentális, japánban bilabiláis, v hang bilabiális

日本語の子音
képzés helye
両唇音 歯茎音 歯茎硬 硬口 軟口 口蓋 声門音
口蓋音 蓋音 蓋音 垂音
破裂音 p t k ʔ
b d g
摩擦音 ɸ s ʃ ç h
z ʒ
破擦音 ts tʃ
dz dʒ
鼻音 m n ɲ ŋ N

流音 ɾ

半母音 (w) j (w)

zöngétlen 無声：p, t, k, s, ʔ, h, ɸ, ʃ, ç, ts, tʃ

zöngés 有声：b, d, g, z, ʒ, dz, dʒ, m, n, ɲ, ŋ, N, ɾ, w

破裂音 はれつおん zárhang, okkluzíva

摩擦音 まさつおん réshang, frikatíva
破擦音 はさつおん zár-réshang, affrikáta
鼻音 びおん nazális
流音 りゅうおん likvida
半母音 はんぼいん félmagánhangzó
両唇音 りょうしんおん bilabiális
歯茎音 はぐきおん alveoláris
歯茎硬口蓋音 はぐきこうこうがいおん alveopalatális
硬口蓋音 こうこうがいおん palatális
軟口蓋音 なんこうがいおん veláris
口蓋垂音 こうがいすいおん uvuláris
声門音 せいもんおん glottális