Készítette: Kovács Bálint

Remélem ez úgy került hozzád hogy én adtam.

Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,

    én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
    rajtam a kárhozott nép városába.
Nagy Alkotóm vezette az igazság;
    Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
    az ős Szeretet és a fő Okosság.
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
    csupán örökkel; s én örökkön állok.
    Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel

Dante, Pokol III.

国語学

（こくごがく）- a japán nyelvtudomány klasszikus elnevezése (csak japánok használják)

日本語学

（にほんごがく）- japán nyelvészet külföldieknek

文字論

（もじろん）- írásjegy elmélet

文体論

（ぶんたいろん）- nyelvhasználati stílus

母音

（ぼいん） - magánhangzók

子音

しいん Mássalhangzó

国際音声記号
こくさいおんせいきごう nemzetközi fonetikai ABC

基本母音

きほんぼいん kardinális magánhangzó

母音三角形

（ぼいんさんかくけい）- magánhangzó háromszög

母音の無声化

（ぼいんのむせいか）- a magánhangzók zöngétlenedése

破裂音

はれつおん zárhang

摩擦音
まさつおん réshang

破擦音
はさつおん Affrikáta, zár-réshang,”horzsolt hang” (magyarban pl a cs)

鼻音
びおん nazális hang

両唇音
りょうしおん bilabiális,ajakhang

歯茎音
はぐきおん alveoláris, foghang

歯茎口蓋音
はぐきこうがいおん alveopalatális (magyarul fogmeder szájpadlás hang, pl S)

軟口蓋音
なんこうがいおん veláris hang(szájüreg hátsó része)

声門音
せいもんおん glottális (hangszalagok közötti rés – h)

清音

（せいおん）- tiszta hangok - amik 1 kanával, segédjel nélkül leírhatók

濁音

（だくおん）- „zavaros" hangok - zöngésítő jellel ellátott hangok

半濁音

（はんだくおん）- „félig zavaros" hangok - segédjellel rendelkező, nem zöngésített hangok P hangok

濁点

（だくてん）- zöngésítő jel a hiraganákon (", °)

濁り

にごり Zöngésséget jelölő két kis vonás , vagy pötty, Dakuten szinonímája

直音

（ちょくおん）- 1 kanával leírható hangok

拗音

（ようおん）- összetett hangok kya kyo kyu

開拗音

（かいようおん）- nyitott összetett hangok (pl.: みょ、にゅ...)

合拗音

（ごうようおん）- zárt összetett hangok (ma már csak nyelvjárásokban)

ワ行拗音
わこうようおん wa soros összetett szótagok くゎ くゐ くゑ

口蓋化
こうがいか palatalizálás

上唇

（じょうしん）- felső ajak

上歯

（うわば）- felső fogsor

上歯茎

（じょうしけい）- fogmeder

硬口蓋

（こうこうがい）- kemény szájpadlás

軟口蓋

（ねんこうがい）- lágy szájpadlás

口蓋垂

（こうがいすい）- nyelvcsap

咽頭壁

（いんとうへき）- garatfal

下唇

（かしん）- alsóajak

舌尖

（ぜっせん）- nyelvcsúcs

舌端

（したはし）- nyelvperem

舌先

したさき）- nyelvcsúcs (előző kettő együtt)

前舌

（まえじた）- elülső nyelv

後舌

（あとじた）- hátulsó nyelv

舌根
（ぜっこん）- nyelvtő

喉頭蓋

（こうとうがい）- gégefedő

声帯

（せいたい）- hangszalag

咽頭

（いんとう）- garat

気管

（きかん）- légcső

（はい）- tüdő

口腔

（こうこう）- szájüreg

鼻腔

（びこう）- orrüreg

声道

（せいどう）- a hang útja

音声学

（おんせいがく）- fonetika

音韻論
おんいんろん fonológia

音韻

（おんいん） - fonémák

音素
おんそ fonéma

異音
いおん allofón

相補分布
そうほぶんぷう komplementáris disztribúció /kiegészítő elosztás

モーラ

szótag hossz

アクセント

hangsúly

アクセントの型

akusento no kata hangsúlyfajták

ピッチアクセント

Dallamhangsúly - pl Japán

ストレスアクセント

Nyomatékhangsúly pl magyar

アクセントの核

（あくせんとのかく）- hangsúly hangja (ahol bekövetkezik az esés)

アクセントの滝

（あくせんとのたき）- hangsúly esés

平板式
へいばんしき hangsúlyesés nélküli

起伏式

　きふくしき Hullámzó hangsúlyesés

平板型
へいばんがた olyan hangsúly ahol utolsó mora és az azt követő partikula is magas

尾行型

びこうがた farokmagas hangsúly

中高型
ちゅうこうがた belső magas hangsúly

頭高型
とうこうがた/あたまだかがた(google meg órai jegyzet mást mond) Fejmagas hangsúly

東京式アクセント

（とうきょうしき）- Kantou régióra jellemző hangsúly típus

京阪式アクセント

（けいはんしき）- Kansai régióra jellemző hangsúly típus

一型アクセント

（ひとがたあくせんと）- egy mintázatú hangsúly rendszer

方言
ほうげん , dialektus

東日本
ひがしにほん Kelet-Japán

西日本
にしにほん Nyugat-Japán

九州
きゅうしゅう kjúsú

東北
とうほく északkelet

ズーズー弁
（ずーずーべん）- a か és た-soros szótagok zöngésedése a touhokui nyelvjárásban (régen gúnynév, mára a
hivatalos megnevezése)

関東
かんとう

北海道
ほっかいど

東部
とうぶ Keleti rész

北部
ほくぶ északi rész

八丈島

（はちじょうしま）- hitogata akcentus minden magánhangzót megnyomnak, egy hangsúlyt használnak

近畿式

きんきしき Kinkihez hasnolít(nagyon macskakaparással van írva, Kinki egy régió: Osaka,Kyoto,Nara)

非近畿式
ひきんきしき nem kinkihez hasonlít

関西弁
かんさいべん kansai-ben, kansai nyelvjárás

文字

もじ- írásjegy

言文一致

（げんぶんいっち）- „beszélt és írott nyelv együtt" írják le a beszélt nyelvet mozgalom

ld. még Sági nyelvészetórája

表意文字

（ひょういもじ）- fogalom jelölő írások

表音文字

（ひょうおんもじ）- hangjelölő írások

音節文字

（おんせつもじ）- szótagírásá

音素文字

（おんそもじ）- hagjelölő írás (betűírás)

常用漢字

（じょうようかんじ）- napi használatban lévő kanjik

教育漢字

きょういくかんじ Az első 1006 kanji amit megtanulnak Ált. Iskolában (6. osztályig)

神代文字

（しんだいもじ）- „istenek korának írása"

日文

（ひふみ）- nap írás

漢字

かんじ No comment.

六書

（りくしょ）- beosztás

許慎

（きょしん）- Kyoshin (szerzetes)

説文解字

（せつもんかいじ）- Kyoshin által összeállított szótár

象形文字

（しょうけいもじ）- piktogrammok (tárgyak, élőlények rajzai)

会意文字

（かいいもじ）- összeadódó jelentések új jelentés áll össze

形成文字

けいせいもじ Összetett írásjegyek(egyik része on-kínai kiejtésre, másik fogalomra utal)

転注文字
てんちゅうもじ Derivált jelentésű kandzsi- eredeti jelentésből származik új jelentés

仮借文字
かしゃくもじ hangalaki egyeztetés alapján új jelentésben használt kanji

部首
ぶしゅ　Kanji gyök

偏
へん　kanji bal oldala (szerkezeti elemeknél, itt álhatnak gyökök, részek)

ぼう,つくり kanji jobb oldala

冠
かんむり kanji fenti része

脚
あし　 kanji alsó része

垂
たれ　kanji speciális építőeleme, bal felső sarokban (thx Jisho.org)

構
かまえ kanji spec. építőeleme, körbezárja a kanjit minimum két oldalról, 門

繞
にょう kanji spec. építőeleme, körbezáró elem, bal alsó sarokból indul 道 ból a 辶

書体
しょうたい íráskép , „betűtípus” írásképfajta

甲骨文字
こうこつもじ legrégebbi, csontokon található kínai írás

金文
きんぶん ezüst,bronztárgyakra vésett kínai írás

大篆
だいてん Nagypecsét írás, Csin dinasztia, írásreform a hivatalnokokhoz igazodik

小篆
しんてん kispecsét írás, Nagypecsétből alakult ki

隷書 (漢隷)

れいしょ(かんれい？) Han-kori írás, mai kanjihoz már hasonlít, négyzetes

„Rabszolgaírás”

八分
はっぷん, szutrákban, kaligráfiában jelenik meg, még mindig han-kori. Utolsó vízszintes
vonalnak van egy megvastagítása

楷書
かいしょ　szögletes írás, ezt használjuk ma is , minden vonás jól láthatóan elkülönül

行書

ぎょうしょ kanji folyóírás, nem egyértelmű a részek elválasztása, kaligráfia?

草書
そうしょ „főírás” abszolút kivehetetlen, a folyóírásnál is folyósabb „fűszál kanji”

国字
こくじ „állami írásjegy” japánok által kitalált kanji/ egy nemzet saját írásfajtája

和製漢字

（わせいかんじ）- Japán kanjik

万葉集

（まんようしゅう）- Manyoushuu (1000 falevél gyűjteménye)

万葉仮名

まんようがな manyoushuuból származó jelek amiket hangalak nem pedig jelentés miatt írtak le-istenek neve

真名
まな kanjik eredeti japán neve

仮名
かな japán szótagírások (katakana,hiragana) amelyek kanjikból alakultak ki.

真仮名
まがな　ugyanaz mint a manyougana, csak röviden

音仮名
おんがな kínai olvasatot veszi alapul, kínai olvasatból levágják a szótagzáró hangot,
vagy hozzádobnak egy i vagy u hangot

訓仮名

（くんがな）- olyan olvasat, mikor a szó jelentésétől függetlenül, a kun-olvasatot használják a

hangjelölésben. Ebből alakul ki a hiragana

平仮名
ひらがな Hiragana. Szótagírás, régebben nőies írásnak számított. GENJI MONOGATARI

女手
（おんなで）- „női kéz"

女文字
おんあもじ női kézírás - hiragana

草仮名
そうがな manyougana folyékonyírásos fajtája (soushouban)

変体仮名
へんたいがな Elfajzott, bonyolult kanák

字母

（じぼ）- azok a kanjik, melyekből kialakultak a hiraganák , anyaírásjegy

片仮名
かたかな szótagírás, szögletes, férfiasnak ítélt. Nem esztétikus. Kanjikból elvetik
utolsó/első vonást. Másfajta szövegeket írnak vele mint hiraganával

訓点

（くんてん）- zöngésítő jel a katakanákon

音読み
おんよみ Kínai olvasat, on olvasat

呉音

（ごおん）- D-kínai kiejtés, olvasat

漢音

（かんおん）- Csang'an kiejtés, olvasat

唐音

（とうおん）- tang olvasat, minden egyéb olvasat, ami később kerül be,

宋音
そうおん
慣用音
かんようおん megszokás szerű/szerinti, japánok kezdtek el a kínaiaktól függetlenül olvasni írásjegyeket.

百姓読み
ひゃくしょうよ kanji fura olvasata, normálistől eltérő olvasata, parasztolvasat

訓読み
くんよみ Kun-olvasat (japán olvasat)

字註訓

じちゅうくん
az a fajta Kun olvasat ami megmagyarázza a kanji jelentését pl 黒金, 宿, 眉毛

熟字訓
じゅくじくん Különleges kanji olvasat

義訓
ぎくん jelentés alapú kanji olvasás

国訓
こっくん Japán olvasata egy kanjinak – hangsúlyosan a kínai olvasattal ellen?

当て字
あてじ kiejtés miatt használt kanji, nem pedig olvasat miatt?

宛字

あてじ）- a kanjival leírt szavaknál a jelentést figyelmen kívül hagyva, csak az olvasat miatt használják (pl.:
nevek)

ローマ字
Romaji – latin betű

ポルトガル式ローマ字

Portugál stílusú romaji átírás

オランダ式ローマ字

Holland típusú Romaji átírás

ヘボン式ローマ字

Hepburn féle romaji (hepburn átírás?)

標準式ローマ字
ひょうじゅんしき　standard romaji/Hepburn átírás másik neve

日本式ローマ字
japán stílusú romaji, átírás

訓令式ローマ字
くんれいしき kunreishiki féle romaji. Nihonshiki+hepburn keresztezése

五十音図
ごじゅうおんず japán szótag ABC

和語

（わご）- japán eredetű szókincs

大和言葉

（やまたことば）- azok a szavak, melyeket a Kínával és egyéb nemzetekkel való találkozás ELŐTT
használtak

畳語

（じょうご）- „tatami szavak", Ikesítés azok a szavak, melyek u.a. a két szót teszik egymás mellé

連濁

（れんだく）- amikor két szó összekapcsolódásakor a második szó eleje zöngésedik

漢語

（かんご）- kínai eredetű szókincs

字音語

（じおんご）- azt próbálják átvenni, ahogy kiejtették Kínában az írásjegyeket

文選読み

（もんぜんよみ）- monzen-olvasat

文選 （もんぜん）- a régi Japánban előszeretettel olvasott szöveggyűjtemény, amit az on-olvasatokkal

olvasnak, és a kanji után の-val kötve odaírják a japán olvasatot, hogy értsék. (pl.: 犲狼のおおかみ)

和製漢語
わせいかんご Japán gyártmányú kínai szavak, kanjik

湯桶読み

（ゆとうよみ）- a szó első fele japán (kun-), második fele kínai (on-) olvasatú

重箱読み

（じゅうばこよみ）- a szó első fele kínai (on-), második fele japán (kun-) olvasatú.

外来語

がいらいご - külföldről átvett szavak

梵語

（ぼんご）- szanszkirtból átvett nyelv/ szavak

アイヌ語
あいぬご Ainu szavak, ainu nyelv

朝鮮語
ちょうせんご Koreai nyelv

ポルトガル語

portugál

オランダ語

holland

英語
えいご - angol

和製英語

（わせいえいご）- japánban gyártott angol szavak

フランス語

francia

ドイツ語

német

ロシア語

orosz

イタリア語

olasz

文節

（ぶんせつ）- a legkisebb olyan egység, amire a mondat még felbontható úgy, h az természetesnek ható
nyelvi jelenség maradjon.

単語

たんご szó, szókincs

付属語

ふぞくご kapcsolódó szó, önállóan nem alkothat bunsetsut (értelmes nyelvi egységet)

自立語

じりつご önmagában álló szavak – alkothat bunsetsut(legkisebb japán nyelvi egység)

し a Jiritsugo régies elnevezése

辞
じ a Fuzukugo régies elnevezése
活用

かつよう ragozás

主語

しゅご alany

述語
じゅつご- állítmány

修飾語

しゅうしょくご módosítószó (二台の車)

用言

ようげん ragozható szavak (ige, -i melléknév, -na melléknév)

体言

（たいげん）- nem ragozódó szavak (pl. főnevek)

動詞

（どうし）- ige (ige az, amit ha ragozunk, akkor a ごじゃおん táblázat függőleges sorai közül ugyanabban
a sorban marad)

形容詞

（けいようし）- い-melléknév

形容動詞

（けいようどうし）- な-melléknév

名詞

（めいし）- főnév

副詞

ふくし határozószó (はやく)

連体詞
れんたいし főneveket módosító szavak (ある日, この人)

接続詞

せつぞくし kötőszó (そして, しかし)

感動詞

かんどうし indulat- és érzelemszavak (ほら, さて, え)

助動詞

じょどうし segédige (~たい)

助詞

じょし partikula (が, で, を)

普通名詞

（ふつうめいし）- általános főnevek (pl. toll, ceruza, ház, stb.)

固有名詞

（こゆうめいし）- tulajdonnevek

形式名詞

（けいしきめいし）- formális főnevek (pl. とき, こと, つもり, stb.) léteznek ugyan, de
szóbelihasználatban nyelvtani bigyó lesz belőlük (pl. アメリカに行ったことがありますか.)

時詞

（じし）- időszavak, átmenet a határozószavak és a főnevek között (pl. 昔, 明日, 昨日, ...)

代名詞

（だいめいし）- névmás

人称代名詞

（にんしょうだいめいし）- személyes névmás

指示代名詞

（しじだいめいし）- mutató névmás

コソアド

Kosuado – Mutató névmások rendszere (kono, sono, achira, doko)

数詞

（すうし）- számév – jelzők főnevek elé 一　冊 三　

本数詞

（ほんすうし）- tényleges számnevek 一　三　二

助数詞

（じょすうし）- számláló szavak 個　本　冊　つ

五段活用
ごだんかつよ 5 soros ragozás – 1. csoportos igék 行く　話す　読む　寝る　押す

上一段活用
かみいちだんかつよう – felső 1 soros ragozású igék 　見る　落ちる　切る

下一段活用
しもいちだんかつよう　also 1 soros ragozású igék – え sor 食べる　考える　教える

カ行変格活用
かぎょうへんかくかつよう 3. csoportos, ka soros rendhagyó ige 来る

サ行変格活用

さぎょうへんかくかつよう 3. csoportos, sa soros rendhagyó ige する

251

Szó: kétszázharminc

Vizsga hétfő tizennégy

leHÉTetlenség
...