Első óra

Téma: Bemutatkozás

Nyelvtani rész: finn ábécé, személyes névmások, létige, igei személyragok,

magánhangzó-harmónia, tagadó segédigék, létige tagadása

Finn ábécé:
A (aa) G (gee) M (äm) S (äs) Y (yy)
B (bee) H (hoo) N (än) T (tee) Z (tset)
C (see) I (ii) O (oo) U (uu) Å (ruotsalainen oo)
D (dee) J (jii) P (pee) V (vee) Ä (ää)
E (ee) K (koo) Q (kuu) W (kaksoisvee) Ö (öö)
F (äf) L (äl) R (är) X (äks)

Beszédgyakorlat:
Olvasd fel hangosan a finn női és férfineveket!

Női nevek: Férfinevek:

Sari Soile Laila Mika Jouko Kimmo

Saara Tuija Ella Mikko Tuomo Mauno
Eeva Päivi Säde Elias Kyösti Kari
Iiris Sirpa Vuokko Jorma Seppo Karri
Irene Asta Juho Matti Juuso
Noora Minna Yrjö Timo Jussi

Nyelvtan + gyakorlatok:
Személyes névmások:

minä (én)
sinä (te)
hän (ő)
me (mi)
te (ti)
he (ők)

Létige: (alapalakja az olla, ebből képezzük a többi alakot; a finn igéknek mindig a főnévi
igeneves alakját, vagyis a -ni végű alakját (olvasni, enni, inni, beszélni…) találhatjuk meg a
szótárakban: olla = lenni)

minä olen (én vagyok)

sinä olet (te vagy)
hän on (ő van)
me olemme (mi vagyunk)
te olette (ti vagytok)
he ovat (ők vannak)
1. gyakorlat: pótold a hiányzó személyes névmásokat!

…….. olet suomalainen. (Te finn vagy.)

…….. olemme Unkarissa. (Mi Magyarországon vagyunk.)
…….. on opiskelija. (Ő diák.)
…….. ovat Suomessa. (Ők Finnországban vannak.)
…….. olette kotona. (Ti otthon vagytok.)
…….. olen unkarilainen. (Én magyar vagyok.)

(!!! Nem kell mindig kimondani, hogy minä olen, sinä olet…. A létige ragozott alakjain ott
vannak az igei személyragok, amelyek megmutatják, kiről is van szó. Tehát elég annyit
mondani, hogy Olen suomalainen, és így is tudom, hogy magamról beszélek. Azonban most a
kezdetekkor érdemes egyelőre a hosszabb formát használnunk, hogy a személyes névmások is
rögzüljenek a fejünkben.)

2. gyakorlat: pótold a hiányzó létige megfelelő, ragozott alakját!

Minä ……….. opettaja. (Én tanár vagyok.)

Me ……….. englantilaiset. (Mi angolok vagyunk.)
Te ……….. saksalaiset. (Ti németek vagytok.)
Hän ………. mies. (Ő férfi.)
He ……….. ranskalaiset. (Ők franciák.)
Sinä ……….. nainen. (Te nő vagy.)

Igei személyragok: (a létige ragozásánál már láthattuk őket)

E/1 -n
E/2 -t
E/3 -V (V= vokaali= magánhangzó; tehát egyes szám harmadik személyben a
tővégi magánhangzó, vagyis a szó utolsó magánhangzója nyúlik meg, kettő
lesz belőle)
T/1 -mme
T/2 -tte
T/3 -vat/-vät (a magánhangzó-harmónia dönti el, melyik ragot kell a szóhoz
kapcsolni a kettő közül; de mi is az a magánhangzó-harmónia?)

3. gyakorlat: pótold a hiányzó igei személyragokat!

Sinä asu……Debrecenissä. (Te Debrecenben laksz.)

Hän rakasta…….musiikkia. (Ő szereti a zenét.)
Me mene…….. kauppaan. (Mi boltba megyünk.)
Minä puhu…… Espanjaa. (Én beszélek spanyolul.)
He pitä………. talvesta. (Ők kedvelik a telet.)
Te kirjoita…… kirjettä. (Ti levelet írtok.)

Magánhangzó-harmónia:

- a finnben vannak magas: y, ä, ö

mély: a, o, u
semleges: e, i magánhangzók;
- ha egy szóban csak magas magánhangzók vannak, akkor magas hangrendű toldalékot
kapcsolunk hozzá (magas hangrendű= egy vagy több magas, és csak magas magánhangzó van
benne): pöytä ’asztal’→ pöydässä ’asztalban’;
- ha egy szóban csak mély magánhangzók vannak, akkor mély hangrendű toldalékot
kapcsolunk hozzá: talo ’ház’→ talossa ’házban’;
- ha egy szóban van magas magánhangzó, de mellette semleges is, a semleges nem
számít, és magas hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá (gyakorlatilag figyelmen kívül
hagyjuk a hangrend eldöntésekor a semleges magánhangzókat): kenkä ’cipő’→ kengässä
’cipőben’;
- ha egy szóban van mély magánhangzó, de mellette semleges is, a semleges nem
számít, és mély hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá: kaupunki ’város’→ kaupungissa
’városban’;
- amikor egy szóban csak semleges magánhangzók vannak, akkor mindig magas
hangrendű toldalékot kapcsolunk hozzá: kieli ’nyelv’→ kielessä ’nyelvben’;
- összetett szavak esetében az utótag magánhangzói alapján döntjük el, milyen toldalék
kapcsolódik a szóhoz: rivitalo ’sorház’→ rivitalossa ’sorházban’.

4. gyakorlat: a -vat vagy a -vät rag kapcsolódik a szavakhoz? Döntsd el a magánhangzó-

harmónia alapján!

asu………... (laknak)
mene…........ (mennek)
halua…........ (akarnak)
istu………... (ülnek)
luke……….. (olvasnak)
kirjoitta…… (írnak)
itke……….. (sírnak)
osta……….. (vásárolnak)
syö………... (esznek)
juo………... (isznak)
etsi………... (keresnek)

Tagadó segédigék:

E/1 en
E/2 et
E/3 ei
T/1 emme
T/2 ette
T/3 eivät

5. gyakorlat: pótold a megfelelő tagadó segédigét!

Sinä …… ole saksalainen. (Te nem vagy német)

Te ……… ole kurssilla.
Minä …… ole kirjastossa.
Me ……... ole torilla.
Hän …….. ole lapsi.
He ……… ole vanhat.
(Ti nem vagytok a kurzuson.)
(Én nem vagyok könyvtárban.)
(Mi nem vagyunk piacon.)
(Ő nem gyerek.)
(Ők nem öregek.)

Tagadás során mindig az ige elé tesszük a tagadó segédige megfelelő alakját. Lássuk, hogyan
tagadjuk a létigét!

Először kiteszem a tagadó segédigét, majd a létige egyes szám első személyű alakjáról
levágom az -n ragot: olen → ole, és ezt teszem a tagadó segédige mellé.

en ole (én nem vagyok)

et ole (te nem vagy)
ei ole (ő nincs)
emme ole (mi nem vagyunk)
ette ole (ti nem vagytok)
eivät ole (ők nincsenek)
Bemutatkozás:
Kérdés: Kuka sinä olet? (Ki vagy te?)

Válasz: Minä olen Brigitta. (Én Brigitta vagyok.)

Minä olen unkarilainen nainen/ mies. (Én magyar nő/ férfi vagyok.)
Minä olen opiskelija. (Én tanuló vagyok.)
Minä en ole lapsi… (Én nem vagyok gyerek.)

Finn kultúra:

Finnországot délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, nyugatról a Botteni-

öböl határolja. Szárazföldön szomszédos Svédországgal, Norvégiával és
Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.
Két hivatalos nyelv van az országban: finn és a svéd.
Függetlenségét az oroszokkal szemben 1917. december 6-án vívta ki.
1995-ben lépett be az Európai Unióba.
Jelenlegi államformája: parlamentáris köztársaság.
Jelenlegi miniszterelnöke: Jyrki Katainen (2012-es adat)
Jelenlegi köztársasági elnöke: Sauli Niinistö (2012-es adat)
Fővárosa 1812 óta Helsinki, amelyet 1550-ben alapított I. Gusztáv svéd király. A
korábbi főváros Turku volt.
Finnországot az „ezer tó országának” is szokták nevezni, azonban a tavak száma
meghaladja a 180 ezret is.
Az ország legmagasabb pontja, a Halti-tunturi 1328 méter magas.

Szorgalmi feladat:

A magánhangzó-harmónia alapján kapcsold a megadott ragok valamelyikét a kipontozott,

hiányos szóhoz! Az összetett szavak határát függőleges vonal jelzi.

-ssa vagy -ssä?

Olen metsä….., koulu….., yli|opisto….., siene….., kala….., marja…… Istun ruoka|pöydä…..,

huonee…… Ruoka on jää|kaapi….., viini viini|pullo…… Minulla on loma kesä|kuu……

-sta vagy -stä?

He ovat kotoisin Helsingi….., Tarto….., Tallinna….., Viro….., Amerika….., Euroopa…..,

pää|kaupungi….., Kööpen|hamina…… Kerron ystävälleni teksti|viesti….., video|filmi…..,
elämä….., rakkaude……

-lla vagy -llä?

Mitä on kadu….., hylly….., lattia….., pysäki….., tuoli….., seinä….., tää….., sie….., tuo…..?
Mitä teet talve….., kesä….., kevää….., illa….., ilta|päivä…..? Kenellä on paljon töitä? –
Hammas|lääkäri….., minu….., hei….., opiskelija….., sinu….., kirjan|pitäjä……

1. óra szószedete:
minä én rakastaa szeretni, szerelmesnek
lenni
sinä te mennä menni
hän ő puhua beszélni
me mi pitää kedvelni
te ti kirjoittaa írni
he ők musiikki zene
olla van, lenni kauppa bolt
suomalainen finn Espanja Spanyolország
(nemzetiségű)
Suomi Finnország talvi tél
unkarilainen magyar kirje levél
(nemzetiségű)
Unkari Magyarország haluta akarni
opiskelija tanuló, diák istua ülni
opettaja tanár lukea olvasni
kotona otthon itkeä sírni
englantilainen angol ostaa venni, vásárolni
(nemzetiségű)
saksalainen német syödä enni
(nemzetiségű)
mies férfi juoda
nainen nő etsiä
ranskalainen francia kurssi kurzus, tanfolyam
(nemzetiségű)
asua lakni, élni kirjasto könyvtár
tori piac Kuka sinä olet? Ki vagy te?
lapsi gyerek vanha öreg, idős, régi
hjhhgg

Endresz Brigitta
1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika
endresz.brigi@gmail.com

Második óra

Téma: számok, köszönési formák

Nyelvtani rész: kérdő mondat

Nyelvtan + gyakorlatok:
Kérdő mondat:

Mint ahogy a magyarban, a finnben is két fő kérdéstípus létezik:

1. kiegészítendő kérdés
Ezekben a kérdő mondatokban a mondat elején valamilyen kérdőszó szerepel.
Például: Kuka sinä olet? (Ki vagy te?)

Fontosabb kérdőszavak:

Kuka? (Ki?) Miten? (Hogyan?)

Mikä? (Mi?) Millainen? (Milyen?)
Mitä? (Mit?) Milloin? (Mikor?)
Missä? (Hol?) Kenen? (Kié?)
Mistä? (Honnan?) Kuinka? (Hogyan?/Hány?/Mennyi?)
Mihin? / Minne? (Hová?) Kumpi? (Melyik?)

2. eldöntendő kérdés
Erre a kérdéstípusra Igen/Nem válasz adható. A finnben az eldöntendő
kérdéseket -ko/-kö partikulával alkotják, amelyet bármelyik mondatrészhez
hozzákapcsolhatunk, attól függően, mit szeretnénk kihangsúlyozni.
Például: Tuletko sinä huomenna? (Jössz holnap?)
Huomennako sinä tulet? (Holnap jössz?)
Sinäkö tulet huomenna? (Te jössz holnap?)

Eldöntendő kérdő mondatot nemcsak állító, hanem tagadó mondatból is

alkothatunk: Hän on nuori. (Ő fiatal.) – Onko hän nuori? (Ő fiatal?)
Hän ei ole nuori. (Ő nem fiatal.) – Eikö hän ole nuori? (Ő nem
fiatal?)
Ilyenkor a tagadó segédigéhez kapcsoljuk a -ko/-kö partikulát, és ez a mondat
elejére kerül.

A kérdő mondat intonációja a finnben megegyezik a kijelentő mondatéval, tehát nincs

kérdő hangsúly.

1. gyakorlat: alakítsd át a következő kijelentő mondatokat eldöntendő kérdő

mondatokká! Mindig az igéhez kapcsold a -ko/-kö partikulát!

Te olette virolaiset. (Ti észtek vagytok.) -

Hän on kotona. (Ő otthon van.) -
Minä asun Helsingissä. (Helsinkiben lakok.) -
Me menemme asemalle. (Az állomásra megyünk.) -
Sinä istut huoneessa. (Te a szobában ülsz.) -
He syövät leipää. (Ők kenyeret esznek.) -

Számok:

1 yksi 11 yksitoista
2 kaksi 12 kaksitoista
3 kolme 13 kolmetoista
4 neljä 20 kaksikymmentä
5 viisi 21 kaksikymmentäyksi
6 kuusi 22 kaksikymmentäkaksi
7 seitsemän 35 kolmekymmentäviisi
8 kahdeksan 47 neljäkymmentäseitsemän
9 yhdeksän 100 sata
10 kymmenen 111 satayksitoista

222 kaksisataakaksikymmentäkaksi
1000 tuhat
1563 tuhatviisisataakuusikymmentäkolme
2000 kaksituhatta
2365 kaksituhattakolmesataakuusikymmentäviisi
100000 satatuhatta
1000000 miljoona
2000000 kaksi miljoonaa

- Tehát 1-től 10-ig meg kell tanulni a számokat.

- 11-től 19-ig leírjuk a számot, és hozzákapcsoljuk a toista elemet.
- 21 felett először leírjuk hány tízes, majd hány egyes. 21, vagyis 2 tízes, 1 egyes.
- A tíz kymmenen, ha egynél több van belőle, akkor kymmentä alakot írunk.
- A száz az sata, de ha több van belőle egynél, akkor már a sataa alakot használjuk.
- Az 1000 a tuhat, de ha egynél több van belőle, a tuhatta elemet használjuk.
- A 1000000 miljoona, de ha egynél több van belőle, akkor a miljoonaa alakot használjuk.
- A finn számokat mindig egybeírjuk, bármilyen hosszú alakot kapunk is így. Természetesen,
ha nem fér ki a szám, nyugodtan elválaszthatjuk a szótagokat.
- Ha valamiből egy van, mint ahogy a magyarban, a finnben sem kell kiírni. Például egyszáz
helyett, mi százat mondunk, a finnek pedig yksisata helyett csak sata alakot használnak.

2. gyakorlat: írd le a következő számokat finnül!

18
54
79
113
167
245
689
1001
3456
8567
145243

3. gyakorlat: mely számokat jelentik a finn leírások?

kahdeksankymmentäneljä
kuusituhattakolmetoista
neljäsataaseitsemänkymmentä
kuusi
satakymmenentuhattaviisikymmentäkaksi
kuusimiljoonaakaksisataayhdeksäntoista
neljätuhattakahdeksansataakaksikymmentäkolme
seitsemänkymmentä

Köszönési formák:

Hei! Szia!
Moi! Helló!
Terve! Szervusz!
Heippa!/Moikka! Szióka! (fiatalokra jellemző a használata)
Hyvää huomenta!/Huomenta! Jó reggelt!/Reggelt!
Hyvää päivää!/Paivää! Jó napot!/Napot!
Hyvää iltaa!/Iltaa! Jó estét!/Estét!
Hyvää yötä! Jó éjszakát!
Näkemiin! Viszontlátásra!
Nähdään! Viszlát!
Nuku hyvin! Aludj jól!
Kuulemiin! Viszonthallásra!
Hei hei! Szia! (elköszönéskor kétszer mondják,
találkozáskor egyszer)
Moi moi! Helló! (elköszönéskor kétszer mondják,
találkozáskor egyszer)
Hauska tutustua. Örvendek a találkozásnak!
Samoin. Szintúgy. (ha nem akarod megismételni, amit a
másik mondott, ezt is mondhatod)
Miten menee? Hogy megy?/Mi újság?
Hyvin, kiitos. Jól, köszi.
Hyvin. Jól.
Ihan okei. Elég jól.
Ei kovin hyvin. Nem olyan jól.
Mitä kuuluu? Hogy vagy?/Mi újság?
Kiitos hyvää. Köszi, jól.
Eipä erikoista. Semmi különös.
Vähän huonoa. Kissé rosszul.
Ei kovin hyvää. Nem olyan jól.
Olen vähän väsynyt. Kissé fáradt vagyok.
Entä sinulla? És te (hogy vagy)?/Neked (hogy megy)?

Ismerkedő kérdések:

Mikä sinun nimesi on? (Mi a neved?)

Kuinka vanha sinä olet? (Hány éves vagy?)
Minkämaalainen sinä olet? (Milyen nemzetiségű vagy?)
Mitä kieltä sinä puhut? (Milyen nyelven beszélsz?)
Mistä sinä olet kotoisin? (Honnan származol?)

Minta a válaszokra:

Minun nimeni on Brigitta. (Az én nevem Brigitta.)

Minä olen kaksikymmentaneljä vuotta vanha. (Én 24 éves vagyok.)
Minä olen unkarilainen. (Én magyar vagyok.)
Minä puhun unkaria, englantia ja suomea. (Magyarul, angolul és finnül
beszélek.)
 Minä olen kotoisin Unkarista. (Magyarországról származom.)

4. gyakorlat: dolgozzatok párban, és alkossatok párbeszédet, amelyben a köszönési

formákat, illetve az előbb tanult kérdéseket-válaszokat használjátok!

Finn kultúra:

A XII. században Finnországot önálló tartományként Svédországhoz csatolták, ezáltal

a nyugati egyház részévé vált.
A svéd király, Gustav Vasa idején az országot elérte a reformáció.
Mikael Agricola a finn irodalmi nyelv megteremtője. 1548-ban fordította le
anyanyelvére az Újtestamentumot.
1640-ben nyitotta meg kapuit az első egyetem, Turkuban.
A nagy északi háború után (1700–1721) Finnország keleti részei Oroszországhoz
kerültek.
1809-ben Finnországot nagyhercegségként az Orosz Birodalomhoz csatolták. A
külügy és a hadügy Oroszországhoz tartozott. I. Sándor uralkodása idején a főváros
Helsinki lett, és az egyetemet is áttették ide, ezzel is hangsúlyozva a svédektől való
eltávolodást.
Az 1860-as években a finn nyelv a svéddel egyenrangú hivatali nyelvvé vált, és
bevezették az önálló finn pénzt, a márkát is.
1906-ban, Európán belül Finnországban először, a nők is választójogot kaptak.
1917. december 6-án Finnország függetlenné vált.
1919-ben az ország első elnökévé K. J. Ståhlberget választották.
A második világháború után Finnország elveszítette északi kikötőjét, Petsamót,
valamint a karjalai területei egy részét. Súlyos háborús jóvátétel megfizetésére
kötelezték.
1952- olimpia Helsinkiben.
1955- Finnország belépett az ENSZbe.
2000 tavaszán Tarja Halonen személyében elsőként került az ország élére női
köztársasági elnök.

Szorgalmi feladat:
Írd be betűkkel a szövegbe a zárójelben megadott számokat!

Olen ……………………………………………………….. (25) vuotias. Äitini on

………………………………………………………… (56) vuotias. Isäni on
……………………………………. (62) vuotias. Riholla on ……………………… (1) sisko
ja ………………………………… (2) veljeä. Hänen tyttöystävänsä on
…………………………………… (19) vuotias. Viikossa on ………………………… (7)
päivää. Vuodessa on yleensä …………………………………………………………….. (365)
päivää. Joulukuussa on ………………………………………….. (31) päivää. Helmikuussa on
joko ……………………………………. (30) tai ………………………………………….
(29) päivää. Tallinnassa on noin ……………………………………….. (500 000) asukasta.

Írj a válaszok mellé megfelelő kérdést?

Minä olen Jaakko. -

Olen 43. -
Olen suomalainen. -
Puhun englantia. -
2. óra szószedete:

huomenna holnap Mikä? Mi?

tulla jönni Mitä? Mit?
nuori fiatal Missä? Hol?
virolainen észt (nemzetiségű) Mistä? Honnan?
asema állomás Mihin?/Minne? Hová?
istua ülni Miten? Hogyan?
huone szoba Millainen? Milyen?
leipä kenyér Milloin? Mikor?
nimi név Kenen? Kié?
kieli nyelv Kuinka? Hogyan?/Hány?/Mennyi?
kotoisin származni Kumpi? Melyik?
jostakin valahonnan
Kuka? Ki?

+ számok és köszönési formák

 Endresz Brigitta
1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika
endresz.brigi@gmail.com

Harmadik óra

Téma: színek

Nyelvtani rész: egyes számú partitívusz

Nyelvtan + gyakorlatok:

Partitívusz:
- nem csak egyes számú, hanem többes számú partitívusz is van a finn nyelvben; mi
egyelőre csak az egyes számúval foglalkozunk;
- alapjelentése: „határozatlan mennyiség, valaminek a része”.

Hogyan képezzük?
- partitívusz ragja: -a/-ä; -ta/-tä; -tta/-ttä;
- csak névszókat tehetünk partitívuszba.

1. többtagú (= több szótagú, vagyis egynél több magánhangzó van benne), rövid
magánhangzóra végződő tövek után -a/-ä a rag

talo (ház) → taloa

pöytä (asztal) → pöytää

2. hosszú magánhangzóra vagy kettőshangzóra (= két különböző magánhangzóra) végződő

tövek után, illetve mássalhangzóra végződő szavak után -ta/-tä a rag

työ (munka) → työtä

mies (férfi) → miestä

3. -e-re végződő tövek után -tta/-ttä a rag

huone (szoba) → huonetta

kone (gép) → konetta

Eddig egyszerű is lenne a dolog, azonban vannak egyéb, sajátosan viselkedő csoportok. A
szótárakban a szavak harmadik alakjaként a partitívusz van feltüntetve. Tehát vagy úgy
tanuljuk meg az alakokat, hogy minden egyes csoportot memorizálunk, vagy a harmadik
alakkal együtt sajátítjuk el a szavakat, és idővel ráérzünk a ragozásukra.

Lássuk akkor a többi esetet:

- a -nen végű szavak esetén a -nen-t levágjuk, és egy -s kerül be a helyére, amihez
hozzákapcsoljuk a -ta/-tä ragot

nai|nen (nő) → naista

ihmi|nen (ember) → ihmistä

- a -si végű szavak esetén a -si-t levágjuk, és a helyére kerül a -tta/-ttä

kä|si (kéz) → kättä

ve|si (víz) → vettä
- az -uus/-yys, illetve a -Vus/-Vys (V= vokaali, vagyis bármilyen magánhangzó az -us/-ys
előtt) végű szavaknál levágjuk az -s-t, és hozzákapcsoljuk a -tta/-ttä ragot

totuu|s (igazság) → totuutta

syvyy|s (mélység) → syvyyttä
rakkau|s (szerelem) → rakkautta

- az -i végű szavak csoportja talán a legnehezebb, mert ott több lehetőség is van:

- az -i nem változik meg, és csak hozzákapcsoljuk a szóhoz az -a/-ä ragot

pankki (bank) → pankkia

- az -i -e-re változik, utána hozzákapcsoljuk az -a/-ä ragot

lehti (falevél) → lehteä

- az -i kiesik, majd hozzákapcsoljuk a -ta/-tä ragot

kiel|i (nyelv) → kieltä

Nem szabad kétségbe esnünk ezt látva. Bár most talán hihetetlennek hangzik, de a használat
és a gyakorlatok során egyre jobban megragad majd bennünk, mikor mi történik.

- és vannak még rendhagyó alakok, amelyeket szimplán meg kell tanulni

lapsi (gyerek) → lasta

lumi (hó) → lunta
meri (tenger) → merta
veri (vér) → verta

Fontos még, hogy megtanuljuk a személyes és a mutató névmások partitívuszi alakjait, mivel
ezek általában egyrészt rendhagyóan ragozódnak, másrészt gyakran használjuk őket.

minä → minua tämä (ez) → tätä

sinä → sinua tuo (az) → tuota
hän → häntä se (az, élettelen dolog esetén) → sitä
me → meitä
te → teitä
he → heitä

1. gyakorlat: tedd partitívuszba a következő szavakat!

auto (autó) talo (ház)

huone (szoba) kakku (torta)
kone (gép) lyhyt (alacsony)
mies (férfi, férj) nainen (nő)
! lumi (hó) ! lapsi (gyerek)
likainen (koszos) ! nuori (fiatal)
! suuri (nagy) ! vesi (víz)
! vuosi (év) ! talvi (tél)
! pieni (kicsi) kaunis (szép)
vieras (vendég) olut (sör)
kirves (fejsze) mainos (reklám)
väsynyt (fáradt) tanssijatar (táncosnő)
! Suomi (Finnország) syvyys (mélység)
rakkaus (szerelem) poika (fiú)
työtön (munkanélküli) onneton (boldogtalan)
puhelin (telefon) avain (kulcs)

Kérdés, hogy mikor kell használni a partitívusz egyes számú alakját?

- egyrészt az egynél nagyobb számnevek után; tehát, ha valamiből 2, 3, 4… darab van, akkor
az a valami, amiből egynél több van, partitívuszba kerül

kaksi omenaa (két alma)

- a monta (sok), pari (pár, néhány), puoli (fél) szavak után is partitívuszba kerül a névszó

monta kirjaa (sok könyv)

pari vuotta (néhány év)
puoli tuntia (fél óra)

- a nem megszámlálható anyagnevek esetében

Kupissa on kahvia. (A csészében kávé van. – nem tudom, hogy mennyi,

nem megszámlálható)

- tagadás esetén az igei állítmány tárgya partitívuszban áll

En lue kirjaa. (Nem olvasok könyvet.)

- ha az alany létét tagadjuk, akkor is partitívuszt használunk

Talossa ei ole ihmistä. (A házban nincs ember.)

- udvariassági kifejezésekben, köszönésekben

Hyvää päivää! (Jó napot!)

Hyvää joulua! (Boldog karácsonyt!)

- a finnben vannak olyan igék, amelyeknek meghatározott vonzataik vannak, így olyanok is
előfordulnak, amelyek mellett a névszó partitívuszba kerül; például:

rakastaa (szeretni, szerelmesnek lenni) Minä rakastan sinua. (Én szeretlek téged.)
vihata (utálni) Minä vihaan häntä. (Én utálom őt.)
odottaa (várni) Minä odotan bussia. (Én várom a buszt.)
ajatella (gondolni) Minä ajattelen sinua. (Én gondolok rád.)
puhua (beszélni) + valamilyen nyelvet Minä puhun suomea. (Én beszélek finnül.) stb.

2. gyakorlat: most mindezek ismeretében döntsük el az alábbi mondatokban, hogy

partitívuszba kell-e tenni a zárójelbe tett szavakat, vagy sem!

Viikonloppuna meille tulee monta ………………….. (vieras). (Hétvégén sok vendég jön
hozzánk.)
Minä ostan kaupasta kaksi……………………… (omena). (Veszek a boltban két almát.)
Minä ostan myös yksi ………………….. (pallo), kolme ……………………… (leipä) ja
kuusi ……………………….. (jäätelö). (Veszek még egy labdát, három kenyeret és hat
fagyit.)
Pedro rakastaa …………………. (musiikki), mutta vihaa ……………………… (piano).
Hänellä on ……………………… (kitara). (Pedro szereti a zenét, de utálja a zongorát. Van
egy gitárja.)
Minulla on yksi …………………… (tietokone) ja kaksi ………………… (lamppu), mutta
minulla ei ole …………………….. (kirjoituspöytä). (Nekem van egy számítógépem, két
lámpám, de nincs íróasztalom.)

Most pedig tanuljuk meg az alapvető színneveket!

musta fekete
valkoinen fehér
punainen piros
sininen kék
vihreä zöld
ruskea barna
oranssi narancssárga
keltainen sárga
violetti lila
vaaleanpunainen rózsaszín
harmaa szürke
vaalean+bármilyen szín=világos… (vaaleansininen = világoskék)
tumman+bármilyen szín=sötét… (tummansininen = sötétkék)

Kérdés: Minkävärinen ….. on? (Milyen színű?)

Minkävärinen banaani on? (Milyen színű a banán?)

Banaani on keltainen. (A banán sárga.)

Finn kultúra:

A finnek irodalma kezdetben latin, majd svéd nyelvű egyházi irodalom volt. Maga
Agricola is svéd anyanyelvű volt, így a tényleges finn nyelvű irodalom igazából a
XIX. század második felétől vette kezdetét.
A finn himnusz: Maamme-laulu szerzője Johan Ludvig Runeberg. Szintén svédül
írta még műveit.
A Kalevala megjelenése 1835-ben bizonyította, hogy finnül is lehet irodalmat
művelni. Elias Lönnrot gazdag hagyományokkal rendelkező finn népköltészeti
alkotásokból állította össze ezt az eposzt.
Az első igazi finn nyelvű író Aleksis Kivi volt. Egyik híres műve a Seitsemän
veljestä (Hét testvér) című regénye.
A finn nyelvű líra első nagy mestere Eino Leino.
A finn irodalomban erős a realista próza hagyománya, amely gyakran a kisemberek és
a szegény rétegek ábrázolásában mutatkozik meg. A két világháború között ezt az
irányzatit képviselte F. E. Sillanpää, aki 1939-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
A mai finn irodalomban számos irányzat él egymás mellett. A prózát egyaránt művelik
a hagyományos realizmus, a modernizmus és a posztmodernizmus szellemében.

Szorgalmi feladat:

Tedd partitívuszba a zárójelben szereplő szavakat!

Eläintarhassa asuu viisi tiikeriä…

3 (norsu) 18 (käärme)
20 (jänis) 10 (ilves)
17 (apina) 13 (hirvi)
4 (leijona) 11 (poro)
3 (kirahvi) 9 (hylje)
 2 (virtahepo) 5 (valas)

Mummolla ja vaarilla on iso maatila. Siellä asuu kymmenen lehmää…

25 (kana) 3 (hiiri)
4 (kukko) 8 (hevonen)
13 (kalkuna) 5 (sika)
17 (lammas) 12 (porsas)
15 (koira) 38 (pentu)
33 (kissa) 6 (kirppu)

3. óra szószedete:

talo ház se az (élettelen)

pöytä asztal auto autó
työ munka kakku torta
mies férfi, férj lyhyt alacsony
huone szoba likainen koszos
kone gép nuori fiatal
nainen nő suuri nagy
ihminen ember vuosi év
käsi kéz talvi tél
vesi víz pieni kicsi
totuus igazság kaunis szép
syvyys mélység vieras vendég
pankki bank olut sör
lehti falevél kirves fejsze
kieli nyelv mainos reklám
lapsi gyerek väsynyt fáradt
lumi hó tanssijatar táncosnő
meri tenger Suomi Finnország
veri vér Minkävärinen tämä Milyen színű ez?
on?
tämä ez rakkaus szerelem
tuo az poika fiú
työtön munkanélküli kirja könyv
onneton boldogtalan tunti óra
puhelin telefon kuppi csésze
avain kulcs kahvi kávé
omena alma lukea olvasni
monta sok Hyvää joulua! Boldog karácsonyt!
puoli fél rakastaa szeretni,
szerelmesnek lenni
pari pár, néhány vihata utálni
viikonloppu hétvége odottaa várni
ostaa venni, vásárolni ajatella gondolni
kauppa bolt pallo labda
myös is, szintén leipä kenyér
jäätelö fagyi musiikki zene
piano zongora tietokone számítógép
kitara gitár lamppu lámpa
mutta de kirjoituspöytä íróasztal
+ színek
 Endresz Brigitta
1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika
endresz.brigi@gmail.com

Negyedik óra

Téma: nyelv, ország, nemzetiség

Nyelvtani rész: fokváltakozás

Nyelvtan + gyakorlatok:

Fokváltakozás (astevaihtelu)

- Az igéket és a névszókat egyaránt érinti.

- Csak a p, t és k hangok esetében lép fel, és csak akkor, ha ezek a hangok a szó utolsó
szótagjában szerepelnek.
- Lehetnek rövidek (p, t, k), hosszúak (pp, tt, kk) és állhatnak bizonyos mássalhangzó-
kapcsolatokban is (mp, nt, nk ...).

Mire jó a fokváltakozás?

A finn szerves részévé vált a nyelv fejlődése során. Nem lehet e nélkül helyesen és
érthetően használni a nyelvet, így kijelenthetjük, hogy ez gyakorlatilag mindennek az
alapja. A finn agglutináló, ragozó nyelv, csakúgy, mint a magyar. Valahányszor egy ragot
akarunk kapcsolni egy igéhez, vagy egy névszóhoz, meg kell néznünk előtte, van-e
fokváltakozás. Ha van, akkor annak megfelelően átalakítjuk a tövet, és csak utána
kapcsoljuk hozzá a toldalékot.

Például: van az a szó, hogy pöytä (asztal). Azt akarom mondani, hogy van valami az
asztalon. Az -on/-en/-ön rag a finnben a -lla/-llä, így ezt kapcsolom a szóhoz. Először
azonban megnézem, fokváltakozik-e, vagyis azt kell megfigyelnem, van-e p, t vagy k az
utolsó szótagban. Van egy t, tehát fokváltakozik. A t rövid, nem kettő van belőle, ilyenkor
d-vé alakul. Átalakítom tehát a tövet, és ehhez kapcsolom a ragot: pöydä-llä, tehát
pöydällä (asztalon).

Milyen esetei vannak a fokváltakozásnak?

a, mennyiségi változás (a hosszú pp, tt és kk megrövidül)

pp : p loppu (valaminek a vége) + n ( a birtokos eset ragja)= lopun

tt : t tyttö (lány) + n = tytön
kk : k kukka (virág) + n = kukan

b, minőségi változás (a rövid p, t és k megváltozik)

p:v apu (segítség) + n = avun

t:d katu (utca) + n = kadun
k : (semmi) jalka (láb) + n = jalan
 c, teljes hasonulás (a mássalhangzó-kapcsolat első tagja magához hasonítja a
második helyen álló p, t, k-t)

mp : mm kampa (fésű) + n = kamman

nt : nn ranta (part) + n = rannan
lt : ll silta (híd) + n = sillan
rt : rr parta (szakál) + n = parran
nk : ng kenkä (cipő) +n = kengän

- Az -st, illetve az -sk hangkapcsolatok esetén nem történik fokváltakozás (például:

posti (posta)→postin; tasku (táska)→taskun). Ugyanígy nem történik semmi nemrég
átvett jövevényszavakban sem (például: auto (autó) →auton).
- A puku (ruha), illetve a kyky (képesség) szavak esetében a fokváltakozás rendhagyó
módon jelenik meg (puku→puvun, kyky→kyvyn).
- A poika (fiú) szó esetében is érdekes képet kapunk: pojan, tehát a k kiesik, és a két
magánhangzó közé bekerül egy j.

1. gyakorlat: kapcsold a szavakhoz a megadott ragot! Figyelj a fokváltakozásra!

Turkki + ssa = matto + lla =

viikko + lla = maito + ssa =
Eurooppa + n = pöytä + ltä =
Lappi + ssa = Helsinki + ssä =
tyttö + n = aurinko +n =
planeetta + lla = Islanti + sta =
katu + sta = Hollanti + ssa =
Turku + ssa = Itävalta + ssa =
kylpy + ssä = kulta + n =
penkki + llä = paita + sta =
pankki + lla = lamppu + ssa =
konsertti + sta = parta + sta =
apu + lla = ilta + lla =
kenkä + ssä = Irlanti + sta =
Amerikka + n = kaappi + sta =
aalto + ssa = tasku + ssa =
posti + ssa = lotto + n =
silta + n = Matti + n =
!!! puku + n = !!! kyky + n =
halpa + n = lintu + n =

Ország, nyelv, nemzetiség:

Maa (ország, föld) → az országok neveit a finnben is mindig nagy kezdőbetűvel írják

Englanti; Ruotsi; Norja; Tanska; Venäjä; Viro; Kanada; Espanja; Italia; Unkari; Suomi;
Saksa; Ranska; Kiina…
Kieli (nyelv) → az ország nevéből nyerjük a nyelv nevét; a különbség csak az, hogy az
országot nagybetűvel, a nyelvet kisbetűvel írjuk (természetesen vannak olyan országok, ahol
az ország neve nem egyezik meg az ott beszélt nyelv nevével. Például Brazíliában nem
brazilul, hanem portugálul beszélnek, így az ország neve Brasilia, a nyelv neve portugali
lesz).

englanti; ruotsi; norja; tanska; venäjä; viro; englanti/ranska; espanja; italia; unkari; suomi;
saksa; ranska; kiina…

Kansalaisuus (nemzetiség) → ebben az esetben az ország nevét, illetve a -lainen/-läinen

képzőt használjuk fel a magánhangzó-harmóniának megfelelően, és kisbetűvel írjuk a
nemzetiséget. Bizonyos esetekben előfordul kisebb változás (például: Suomi→suomalainen).

englantilainen; ruotsalainen; norjalainen; tanskalainen; venäläinen; virolainen; kanadalainen;

espanjalainen; italialainen; unkarilainen; suomalainen; saksalainen; ranskalainen;
kiinalainen…

Minä puhun… → a ’beszélni valamilyen nyelvet’ kifejezés esetében amilyen nyelven

beszélünk, az mindig partitívuszba kerül. Itt is az ország neve az alap, amelyhez
hozzákapcsoljuk a partitívusz valamely ragját. Kisbetűvel írjuk az alakokat, és itt is
előfordulhatnak kisebb változások (Suomi→suomea).

englantia; ruotsia; norjaa; tanskaa; venäjää; viroa; englantia/ranskaa; espanjaa; italiaa;

unkaria; suomea; saksaa; ranskaa; kiinaa…

2. gyakorlat: pótold a hiányzó országot, nemzetiséget, beszélt nyelvet a szövegnek

megfelelően!

1. Mary on kanadalainen ja James on amerikkalainen. He puhuvat.....................

2. Mistä Toshi ja Akira ovat kotoisin? He ovat kotoisin Tokiosta, .....................
3. Laura on kotoisin Roomasta, Italiasta. Hän on...................... ja hän
puhuu ...................
4. Eiffel-torni on Pariisissa. Se on .................................... torni.
5. Pizza on kotoisin ............................
6. Suomessa on kaksi kieltä. Me puhumme ....................... Johan, Mats ja Ingrid
puhuvat.........................

Finn kultúra:

A XIX. században a finn kultúra, ezen belül a finn képzőművészet is jelentős

fejlődésnek indult. Az első, nemzetközi hírnevet szerzett finn művész Albert Edelfelt.
Párizsban tanult, és elsősorban történelmi festményei és portréi révén vált híressé.
Műve például: Vízparton játszó fiúk.
A századforduló idején hódított a nemzeti romantika. Az igazi, „romlatlan” finnséget
Karjalában, a Kalevala szülőhelyén keresték. Ez az ún. karelianizmus minden
művészeti ágban éreztette hatását.
A kor legnagyobb képzőművésze Gallen-Kallela. Naturalistaként indult, azonban
elsősorban a nemzeti romantikus Kalevala-festményeiről ismert. Műve például:
Lemminkäinen anyja.
 A XIX. század második felétől nagy szerephez jutottak a női alkotók. Helene
Schjerfbeck például önarcképeiről ismert. A realizmus jegyében kezdte munkásságát,
majd a modernizmus irányába fejlődött. Műve például: Tánccipők.
A XIX. század szobrászai közül az egyik legjelentősebb az újklasszicizmust képviselő
Walter Runeberg, akinek legismertebb műve apjának, a finnek nemzeti költőjének, J.
L. Runebergnek a szobra Helsinkiben.

Szorgalmi feladat:
Kapcsold a zárójelben megadott ragot a megadott szóhoz! Figyelj a
fokváltakozásra!

(Äiti + -llä) ………………….. on aina paljon töitä. (Poika + -t) ……………………. pelaavat
jalkapalloa. Maria menee ruotsin (kurssi + -lle) ……………………… Perjantaisin hän käy
yleensä (konsertti + -ssa) ……………………… tai (teatteri + -ssa)……………………….
(Ilta + -lla) ……………………………… hän menee ulos. Hänen vanhempiensa talo on
järven (ranta + -lla) …………………………… Maria pitää (luonto + -sta)
………………………… hyvin paljon. Millä (katu + -lla) ………………………….. Maria
asuu? Missä (kaupunki + -ssa) ……………………………….. hän asuu? Eija on (Matti + -n)
……………………. vaimo. Tiina on (päiväkoti + -ssa) ……………………… Sanna käy
(koulu + -ssa) …………………….. Missä (paikka + -ssa) …………………………… olet
syntynyt?

4. óra szószedete:

astevaihtelu fokváltakozás Turkki Törökország

loppu valaminek a vége viikko hét
tyttö lánya valakinek Eurooppa Európa
kukka virág Lappi Lappföld
apu segítség planeetta bolygó
katu utca Turku Turku (finn város)
jalka láb kylpy fürdő
kampa fésű penkki pad
ranta part pankki bank
silta híd konsertti koncert
parta szakáll Amerikka Amerika
kenkä cipő aalto hullám
puku ruha halpa olcsó
kyky képesség matto szőnyeg
posti posta maito tej
tasku táska pöytä asztal
aurinko nap (égitest) Islanti Izland
Hollanti Hollandia Itävalta Ausztria
kulta arany paita ing
lamppu lámpa ilta este
Irlanti Írország kaappi szekrény
lotto lottó Matti Matti (finn férfinév)
lintu madár maa ország, föld
Ruotsi Svédország Norja Norvégia
Tanska Dánia Venäjä Oroszország
Viro Észtország Kanada Kanada
Espanja Spanyolország Italia Olaszország
Unkari Magyarország Suomi Finnország
Saksa Németország Ranska Franciaország
Kiina Kína kieli nyelv
Brasilia Brazília Portugali Portugália
torni torony Pariisi Párizs
kansalaisuus nemzetiség
 Endresz Brigitta
1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika
endresz.brigi@gmail.com

Ötödik óra

Téma: igék

Nyelvtani rész: igeragozás egyszerű jelenben

Nyelvtan + gyakorlatok:
Az igék csoportosítása tőtípusok alapján

1. puhua-típusú igék

- az infinitívuszi (főnévi igenévi) végződés -a/-ä, melyek előtt rövid magánhangzó

áll; ragozáskor levágjuk az -a/-ä végződést
- a legtöbb ige ebbe a csoportba tartozik
- kysyä, puhua, tietää...

2. saada-típusú igék

- az infinitívuszi végződés -da/-dä, melyek előtt vagy hosszú magánhangzó, vagy

diftongus áll; ragozáskor levágjuk a -da/-dä végződést
- juoda, syödä...

3. tulla-típusú igék

- az infinitívusz -la/-lä, -na/-nä, -ra/-rä, -(s)ta/-(s)tä, ezeket levágjuk, helyükre -e

kerül; a -(s)ta/-(s)tä esetében a -ta/-tä alakot vágjuk csak le, az s megmarad, ezért is
tettem zárójelbe
- tulla, mennä, nousta...

4. pelata-típusú igék

- az infinitívusz -ta/-tä, melyek előtt a/ä, o/ö vagy u/y áll; ragozás során a t kiesik a -
ta/-tä elemből
- pelata, *pelätä

5. tarvita-típusú igék

- az infinitívusz -ta/-tä, melyek előtt i áll; levágjuk az -a/-ä végződést, bekerül egy
-se elem
-tarvita, mainita

6. vanheta-típusú igék

- az infinitívusz -ta/-tä, ezt levágjuk, bekerül egy -ne elem

- vanheta, * paeta

Vigyázat! Fokváltakozás igeragozáskor is van, de egyes szám harmadik és többes szám

harmadik személyben erős fok marad.

Például:

ymmärtää - ymmärrän, ymmärrät, ymmärtää, ymmärrämme, ymmärrätte, ymmärtävät

Példa a ragozásra:

puhun juon tulen pelaan tarvitsen vanhenen

puhut juot tulet pelaat tarvitset vanhenet
puhuu juo tulee pelaa tarvitsee vanhenee
puhumme juomme tulemme pelaamme tarvitsemme vanhenemme
puhutte juotte tulette pelaatte tarvitsette vanhenette
puhuvat juovat tulevat pelaavat tarvitsevat vanhenevat

1. gyakorlat: ragozd el a következő igéket!

asua etsiä maksaa säästää nauraa

2. gyakorlat: tedd az igét a megfelelő alakba!

Maija ja minä ..............................(ASUA) Salossa. Tänään illalla me .............................

(OLLA) kotona. Minä............................(ISTUA) sohvalla ja .............................(KATSOA)
televisiota. Maija .................................. (OLLA) saunassa. Hän.............................
(RAKASTAA) saunaa! Huomenna on lauantai ja me ................................ (MATKUSTAA)
Hankoon. Maijan ystävät Jenny ja Kristina .................. (ASUA) Hangossa. He
............................. (PUHUA) ruotsia. Hangossa me .............................. (ISTUA) auringossa ja
.............................. (KATSOA) regattaa. Maija ................... (OSTAA) jäätelöä. Illalla me
.............................. (TANSSIA) diskossa. Maija, Jenny ja Kristina ..........................
(LAULAA) karaokea ja minä ............................... (NAURAA).

3. gyakorlat: ragozd el a következő igéket!

oppia pestä lentää imuroida ajaa

Szövegértés:

A – Päivää. Anteeksi. Haluan kysyä jotakin.

B – Ole hyvä.
A – Oletko sinä ruotsin opettaja?
B – Olen. Minä opetan ruotsia.
A – Minä haluan oppia ruotsia. Opiskelen nyt suomea, mutta jos haluan työskennellä
Suomessa, minun täytyy osata myös ruotsia.
B – Niin, ainakin jos asutte etelä- tai länsirannikolla.
A – Haluan opiskella kurssilla. Milloin seuraava kurssi alkaa?
B – Seuraava kurssi alkaa tammikuussa.
A – Hyvä. Milloin minun täytyy ilmoittautua?
B – Riittää, että ilmoittaudut tammikuussa, kun lukukausi alkaa.
A – Paljon kiitoksia.
B – Ei kestä. Tervetuloa tammikuussa!
A – Kiitos. Näkemiin.
B – Näkemiin.

4. gyakorlat: keresd ki a szövegből az igéket, add meg az alapalakjukat, az igecsoportot,

és ragozd végig az adott igét!

Finn kultúra:

Az épületek 90%-át a függetlenség elnyerése (1917) óta építették. Lakóépületek

persze korábban is voltak, azonban nem őrződtek meg a mai napig. A fő építőanyag
mindig is a fa volt, amely könnyen megsemmisül.
A középkorból 75 kőtemplom maradt fenn, és néhány vár, például az Olavinlinna
Savonlinnában.
A XIX. század elején a főváros Turkuból Helsinkibe települt. Az új fővárosban
újklasszicista stílusú belvárost hoztak létre.
A másik jelentős irányzat a szecesszió volt. Majd a XX. században megjelent a
funkcionalizmus, amelynek vezető építésze Alvar Aalto volt. Munkásságából
kiemelhetjük például a paimiói tüdőszanatóriumot, a viipuri könyvtárat, a jyväskyläi
egyetem vöröstéglás épületeit, és a Helsinki belvárosában levő Finlandia-palotát.

Szorgalmi feladat:
Tedd megfelelő számba és személybe a zárójelben szereplő igéket! Figyelj a
fokváltakozásra!

Minä …………………….. (olla) opiskelija ja …………………….. (opiskella) englannin

kieltä. Me …………………………. (asua) Virossa, mutta he …………………… (asua)
Latviassa. He ……………………. (olla) kotoisin Saksasta. Suomalaiset
………………………… (sanoa) aamulla: „Hyvää huomenta!”. Me ……………………….
(pelata) jalkapalloa. Mitä te …………………… (pelata)? Minä …………………… (haluta)
mennä kahvilaan. Hän ……………………. (haluta) myös tulla kahvilaan. Me
………………… (käymme) harvoin teatterissa. Te …………………. (käydä) usein
Suomessa. Mitä kieltä te vielä ………………….. (puhua)? Janne ja Riikka …………………..
(tutustua) kaupunkiin. Missä Riikka ……………….. (käydä)? Mitä sinä …………………
(harrastaa)? Eija ………………….. (harrastaa) käsitöitä. Kuka ………………… (laulaa)
hyvin? Eija ja Matti ………………… (laulaa) hyvin. He …………………. (mennä)
Tallinnaan laulujuhlille. Mitä opettaja ……………………… (kysyä)? Oppilaat
………………. (keskustella) suomen kielen tunnilla suomeksi. Äiti ………………. (tulla)
töistä. Ensiksi hän …………………………… (pestä) kädet.

5. óra szószedete:

kysyä kérdezni asua lakni, élni

puhua beszélni etsiä keresni
tietää tudni maksaa kerül valamibe
juoda inni säästää spórolni
syödä enni nauraa nevetni
tulla jönni tänään ma
mennä menni ilta este
nousta felkelni illalla este (folyamán)
pelata játszani kotona otthon
pelätä félni istua ülni
tarvita szükséges valami sohva kanapé
mainita említeni katsoa nézni
vanheta öregedni televisio televízió
paeta menekülni rakastaa szeretni,
szerelmesnek lenni
ymmärtää érteni huomenna holnap
lauantai szombat ystävä barát
matkustaa utazni ruotsi svéd (nyelv)
aurinko nap (égitest) regatta vitorlások
jäätelö fagylalt tanssi tánc
disko disco laulaa énekelni
karaoke karaoke Paljon kiitoksia. Köszönöm.
pestä mosni lentää repülni
imuroida porszívózni kirjoittaa írni
ajaa vezetni Ei kestä. Nem tesz semmit.
ostaa venni, vásárolni vastata válaszolni
heittää dobni, hajítani valita választani
saada kapni, tud, -hat/-het syntyä születni
antaa adni muistaa emlékezni
vaihtaa cserélni inhota gyűlölni
unohtaa elfelejteni saattaa kísérni
haluta akarni opettaa tanítani
jotakin valamit opiskella tanulni
Olkaa hyvä. Tessék csak. opettaja tanár
oppia tanulni mutta de
nyt most jos ha
suomi finn (nyelv) työskennellä dolgozni
täytyy kell, szükséges etelä dél
minun täytyy nekem kell länsi nyugat
osata tudni, érteni rannikko part
myös is, szintén seuraava következő
milloin mikor alkaa kezdődik
tammikuu január riittää elegendő, elég
ilmoittautua jelentkezni että hogy
kun amikor, amíg, mialatt lukukausi félév (egyetemen)
 Endresz Brigitta
1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika
endresz.brigi@gmail.com

Hatodik óra

Téma: ház, otthon

Nyelvtani rész: névszótövek típusai, birtokos eset

Nyelvtan + gyakorlatok:

Birtokos eset (genitivus)

- ragja: -n
- figyelni kell a fokváltakozásra
- és ahhoz, hogy birtokos esetbe tudjuk tenni a szavakat, ismernünk kell a névszók különböző
tőtípusait
- a névszót vagy változatlanul meghagyjuk, ha úgy kell, vagy típusának megfelelően
átalakítjuk az adott szót, jelöljük a fokváltakozást, ha van, majd a kapott alakhoz
hozzákapcsoljuk a birtokos eset ragját, az -n-t

Névszótövek típusai
(1. gyakorlat: gyakorlásképp tegyük birtokos esetbe a szavakat!)

a, változatlan tövek (ide tartozik a legtöbb névszó; ilyenkor semmilyen változás sem történik)

talo > talon seinä >

tuoli > syksy >

b, változó tövek (itt mindig van változás)

b/1, magánhangzóra végződőek esetében

1. -i > -e-
pieni > pienen kieli >
talvi > suomi >

2. -e > -ee-
huone > huoneen hame >
kone > perhe >

b/2, mássalhangzóra végződőek esetében

1. -nen > -se-

nainen > naisen ystävällinen >
ihminen > onnellinen >

2. -us > -ukse

-ys > -ykse-
-is > -ikse-
-os > -okse-
-ös > -ökse-
-es > -ekse-
ajatus > ajatuksen kysymys >
 päätös > jänis >
tulos > vihannes >

3. -as > -aa-

-äs > -ää-
-es > -ee-
-is > -ii-
vieras > vieraan kirves >
eräs > kaunis >

4. -uus > -uude-

-Vus > -Vude-
-yys > -yyde-
-Vys > -Vyde-
totuus > totuuden syvyys >
rakkaus > terveys >

5. -in > -ime-

puhelin > puhelimen avain >

6. -ton > -ttoma-

-tön > -ttömä-
onneton > onnettoman työtön >

7. -ut > -ue-

-yt > -ye-
olut > oluen lyhyt >

8. -nut > -nee-

-nyt > -nee-
väsynyt > väsyneen lukenut >

9. -tar > -ttare-

-tär > -ttäre-
laulajatar > laulajattaren myyjätär >
tanssijatar> kuningatar >

10. -el > -ele-

askel > askelen

11. -si > -de-

vesi > veden vuosi >
kuusi > viisi >

Egyéb változások:

mies > miehen

poika > pojan
kevät > kevään

A személyes és mutató névmások birtokos esete

minä > minun tämä > tämän

sinä > sinun tuo > tuon
hän > hänen se > sen
me > meidän
 te > teidän
he > heidän

2. gyakorlat: tedd birtokos esetbe a következő szavakat!

auto kakku äiti

äännetön lumi isä
likainen suuri bussi
nuori punainen valas
pankki *parveke kirkko
mainos lapsi matto

Ház, otthon - szavak, kifejezések:

Minä asun yksin. – Egyedül lakom, élek.

Minä asun kahden ihmisen kanssa yhdessä. – Két emberrel lakom együtt.
omakotitalo – családi ház, kertes ház
kerrostalo – emeletes ház
rivitalo – sorház
asunto – lakás
talo – ház
koti – otthon
Minä asun toisessa kerroksessa. – A második emeleten lakom.
Minä asun keskustassa. – A központban lakom.
keskusta – központ
tie – út
katu – utca
kaupunki – város
pääkaupunki - főváros
kylä – falu
Minä asun maalla. – vidéken lakok
huone - szoba
olohuone – nappali
makuuhuone – hálószoba
lastenhuone – gyerekszoba
keittiö – konyha
kylpyhuone – fürdőszoba
pesuhuone – mosókonyha
sauna – sauna
*parveke – erkély

Pár bútordarab:

sohva - kanapé
ruokapöytä - étkezőasztal
sänky - ágy
nojatuoli - fotel
kirjahylly - könyvespolc
pesukone - mosógép
tiskikone - mosogatógép
hella - gáztűzhely
jääkaappi – hűtő
pakastin - fagyasztó
kaappi - szekrény
tuoli - szék
jalkalamppu - állólámpa
suihku - zuhanyzó
matto - szőnyeg
ikkuna – ablak
ovi - ajtó
tietokone - számítógép
kirjoituspöytä – íróasztal

Szövegértés

Leena Mäkinen on 32 vuotta. Hän on naimisissa Ville Mäkisen kanssa. Leena on Villen vaimo ja
Ville on Leenan mies. Ville on 30 vuotta vanha. Perheessä on kolme lasta, tyttö Niina on 8 vuotta. Poika
Joni on 5 vuotta. Toinen tyttö Jessica on 2 vuotta. Leena on nyt kotiäiti ja Ville on työssä postissa.
Mäkiset asuvat kerrostalossa Kotkassa. Heidän asunnossa on 3 huonetta: olohuone, makuuhuone,
lastenhuone, pieni keittiö ja kylpyhuone. Asunto on pieni. Niina ja Joni ovat samassa huoneessa.
Asuonto on mukava ja valoisa.
Leenan vanhemmat Sirkka ja Paavo Harjula asuvat omakotitalossa maalla. Isoäiti Sirkka on 58
vuotta vanha ja isoisä Paavo on 67 vuotta. Heidän talo on iso. Talossa on viisi huonetta, keittiö,
pesuhuone ja sauna. Talo on jo vanha. Olohuone on kesälläkin pimeä, koska ikkunan edessä on iso puu.

Finn kultúra:

A finn iparművészet az 1950-es években vált világhírűvé. Megszületett a Finnish Design nevű
jelenség.
A finn iparművészet a finn népművészet jellemvonásait hordozza magán: egyszerűség,
világosság, természetes anyagok használata jellemzi.
A finn építész, Alvar Aalto iparművészként is híressé vált. A mai napig közhasználatban vannak
az általa tervezett székek, illetve az Aalto-vázaként ismert üvegtárgy.
Oiva Toikka például üvegmadarai által vált híressé.
A legismertebb finn üveggyár az Iittala és a Nuutajärvi, a legfontosabb kerámiagyár pedig az
Arabia.
Az üveg- és kerámiaművészet mellett világhírű a finn textilművészet (például a Marimekko) és
az ékszerművészet (például: Kalevala-koru, Aarikka). Világszerte használt finn tervezésű
eszköz a Fiskars olló és kés, illetve a Nokia mobiltelefonjai.

Szorgalmi feladat:

A szövegértés alapján próbáld meg leírni, milyen a Te lakásod. Írj legalább 10 mondatot!

Kifejezések segítségként:

Talossa on X huonetta:… (A házban X szoba van:…)

Talo on… (A ház… (lehet színes, kék, sárga, kicsi, nagy…))
Olohuone on… (A nappali (lehet színes, kék, sárga, kicsi, nagy…))
Makuuhuonessa on… (A hálószobában van… (szőnyeg, ágy…)) stb.

6. óra szószedete:

talo ház huone szoba

tuoli szék kone gép
seinä fal perhe család
syksy ősz hame szoknya
pieni kicsi nainen nő
kieli nyelv ihminen ember
talvi tél ystävällinen barátságos
suomi finn (nyelv) onnellinen szerencsés
kysymys kérdés vieras vendég
ajatus gondolat kaunis szép
jänis nyúl eräs egy bizonyos
päätös döntés kirves fejsze
vihannes zöldség totuus igazság
tulos eredmény rakkaus szerelem
puhelin telefon syvyys mélység
avain kulcs terveys egészség
onneton boldogtalan väsynyt fáradt
työtön munkanélküli lukenut olvasott
lyhyt rövid, alacsony myyjätär eladónő
olut sör laulajatar énekesnő
tanssijatar táncosnő kuningatar királynő
askel lépés mies férfi, férj
vesi víz poika fiú, fia valakinek
vuosi év kevät tavasz
likainen koszos kakku torta
mainos reklám lumi hó
nuori fiatal
+ ház, otthon, bútorok
 Endresz Brigitta
1. PhD – Debreceni Egyetem - Finnugrisztika
endresz.brigi@gmail.com

Hetedik óra

Téma: Család, jellemzés

Nyelvtani rész: helyviszonyt jelölő ragok

Nyelvtan + gyakorlatok:

Helyhatározók:

A finnben 6 helyhatározó van, 3 belső és 3 külső.

A belső sor:

-ból/-ből - ragja a finnben: -sta/-stä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni)

- a rag a genitívuszi tőhöz kapcsolódik
- Honnan? (mistä?) kérdésre felel
- van fokváltakozás (Helsinki : Helsingistä 'Helsinki : Helsinkiből')
- minusta, sinusta, hänestä, meistä, teistä, heistä (személyes névmások -ból/-ből alakja)
- tästä, tuosta, siitä (mutató névmások -ból/-ből alakja)

-ban/-ben - ragja: -ssa/-ssä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni)

- a rag a genitívuszi tőhöz kapcsolódik
- Hol? (missä?) kérdésre felel
- van fokváltakozás (Helsinki : Helsingissä 'Helsinki : Helsinkiben')
- minussa, sinussa, hänessä, meissä, teissä, heissä (személyes névmások -ban/-ben
alakja)
- tässä, tuossa, siinä (mutató névmások -ban/-ben alakja)

-ba/-be - háromféle ragja lehet:

-Vn (többtagú, rövid magánhangzóra végződő tövek után): talo-on 'házba', kirja-
an 'könyvbe'
-hVn (egytagú tövek után): maa-han 'földbe', työ-hön 'munkába'
-seen (többtagú, hosszú magánhangzóra végződő tövek után): huonee-seen
'szobába', konee-seen 'gépbe'
- a rag a genitívuszi tőhöz kapcsolódik
- nincs fokváltakozás (a névszó erős fokban marad)
- Hová? (mihin?) kérdésre felel
- minuun, sinuun, häneen, meihin, teihin, heihin (személyes névmások -ba/-be alakja)
- tähän, tuohon, siihen (mutató névmások -ba/-be alakja)

1. gyakorlat: kapcsold a megfelelő ragot az adott szóhoz! Figyelj a fokváltakozásra és a

magánhangzó-harmóniára!
 Mistä?(-sta/-stä) Missä?(-ssa/-ssä) Mihin?(-Vn/-hVn/-seen)

Helsinki
Suomi
koulu
kauppa
pankki
posti
maa
kirja
pöytä

2. gyakorlat: kapcsold a megfelelő ragot az adott szóhoz! Figyelj a fokváltakozásra és a

magánhangzó-harmóniára! A finnben a jelző mindig megkapja ugyanazt a ragot, mint a jelzett
szó.

Mistä?

He tulevat .............................................................................(HYVÄ RAVINTOLA).

Äiti tulee................................................................................(TYÖPAIKKA).
Minä tulen..............................................................................(TURKU).
Opiskelijat tulevat kotiin........................................................(KIVA KOULU).

Missä?

Kukka on ............................................................................ (KAUNIS HUONE).

Perhe istuu ...........................................................................(VALKOINEN KEITTIÖ).
Me asumme...........................................................................(JYVÄSKYLÄ).
Auto menee...........................................................................(METSÄ).

Mihin?

Äiti ja Emma menevät ....................................................... (MODERNI UIMAHALLI).

Me menemme .................................................................... (KIRJASTO).
Perhe menee........................................................................(ISO TALO).
Alex menee .........................................................................(KUUMA SAUNA).

A külső sor:

-tól/-től, -ról/-ről - ragja: -lta/-ltä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni)

- a rag a genitívuszi tőhöz kapcsolódik
- Honnan? (mistä?) kérdésre felel
- van fokváltakozás (katu: kadulta 'utca : utcáról')
- minulta, sinulta, häneltä, meiltä, teiltä, heiltä (személyes névmások -tól/-től, -
ról/-ről alakja)
- tältä, tuolta, siltä (mutató névmások -tól/-től, -ról/-ről alakja)

-on/-en/-ön - ragja: -lla/-llä (a magánhangzó-harmónia alapján kell dönteni)

- a rag a genitívuszi tőhöz kapcsolódik
- Hol? (missä?) kérdésre felel
- van fokváltakozás (katu : kadulla 'utca : utcán')
 - minulla, sinulla, hänellä, meillä, teillä, heillä (személyes névmások -on/-en/-ön
alakja)
- tällä, tuolla, sillä (mutató névmások -on/-en/-ön alakja)

-hoz/-hez/-höz, -ra/-re - ragja: -lle

- a rag a genitívuszi tőhöz kapcsolódik
- Hova? (mihin?) kérdésre felel
- van fokváltakozás (katu : kadulle 'utca : utcára')
- minulle, sinulle, hänelle, meille, teille, heille (személyes névmások -hoz/-hez/-
höz, -ra/-re alakja)
- tälle, tuolle, sille (mutató névmások -hoz/-hez/-höz, -ra/-re alakja)

3. gyakorlat: kapcsold a megfelelő ragot az adott szóhoz! Figyelj a fokváltakozásra és a

magánhangzó-harmóniára! A finnben a jelző mindig megkapja ugyanazt a ragot, mint a jelzett
szó.

Mistä? (-lta/-ltä)

Minä tulen ....................................................(KURSSI).

Minä otan kirjan............................................(PÖYTÄ).
Mikko tulee....................................................(ASEMA).
Minä ostan perunat.........................................(TORI).

Missä? (-lla/-llä)

Minä olen ......................................................(KURSSI).

He käyvät ......................................................(BENSIINIASEMA).
Minä käyn usein.............................................(TORI).
Kirjakauppa on................................................(MIKONKATU).

Mihin? (-lle)

Minä panen kirjan ............................................(HYLLY).

Bussi menee......................................................(ASEMA).
Menettekö huomenna........................................(TORI).
Lapset menevät ulos..........................................(PIHA).

!!! kotoa - kotona - kotiin

ulkoa - ulkona - ulos

Szövegértés

Minä olen Olga. Minä olen naimisissa Veijon kanssa. Veijo on suomalainen. Minä rakastan häntä.
Meillä on yksi lapsi. Hän on söpö 4-vuotias tyttö ja hänen nimi on Julia. Me asumme Helsingissä,
mutta Veijo on töissä Espoossa. Hän on bussikuski. Minulla ei ole töitä Suomessa vielä, mutta minä
etsin työpaikkaa. Nyt olen opiskelija suomen kurssilla. Olen samalla kurssilla Pedron ja Aleksin kanssa.

Minä olen Alex. Olen 31 vuotta vanha. Olen pitkä mies ja vähän ujo. Minulla on vaalea tukka ja siniset
silmät. Minulla ei ole perhettä Suomessa. Kotona Etelä-Afrikassa minulla on iso perhe: äiti, isä, isoveli
ja kaksi pikkusiskoa. He asuvat Johannesburgissa.
Minä olen nyt helsinkiläinen. Asun Itä-Helsingissä. Minun talossa on neljä kerrosta. Minun asunto on
pieni. Minulla on kaksi huonetta ja keittiö.

Minun nimi on Pedro. Olen puhelias ja iloinen brasilialainen. Minulla on musta kihara tukka ja tummat
silmät. Olen 178 cm pitkä. Minun tyttöystävä on suomalainen. Hänen nimi on Hanna. Hän on
opiskelija, mutta hän on myös töissä kaupassa. Meillä ei ole autoa. Ajamme paljon pyörällä. Minulla
on myös suomalainen ystävä Mikko, mutta hän ei asu nyt Suomessa. Hän on töissä Brasiliassa.

Kérdések a szövegértéshez:

Kuka on Olgan mies?

Kenen äiti Olga on?
Missä Veijo on töissä?
Onko Olgalla työpaikka?
Millainen mies Alex on?
Asuuko Alexin perhe Suomessa?
Millainen asunto Alexilla on?
Onko Pedro vaalea?
Mikä on Pedron tyttöystävän nimi?
Kuka Mikko on?

Szóbeli gyakorlat:

1. Millainen sinun perhe on?

2. Millainen sinä olet?
3. Millainen hän on?

1. Példa:

Minulla ei ole niin isoa perhettä. Minulla on isä, äiti ja yksi veli. Minun veli on kolmekymmentäkaksi
vuotias. Hänellä on vaimo ja yksi pieni poika. He asuvat Szolnokissa. Minä en ole naimisissa ja
minulla ei ole lasta. Minä olen töissä Debrecenissä ja opiskelen vielä myös.

2. Példa:

Minä olen unkarilainen tyttö. Minä olen lyhyt. Olen 160 cm pitkä. Olen kaksikymmentäviisi vuotias.
Minulla on vaalea tukka ja minulla ovat ruskeat silmät. Olen vielä nuori ja en ole ujo. Olen puhelias ja
tavallisesti iloinen.

3. Példa:

Hän on unkarilainen mies. Hän on kaksikymmentäviisi vuotias. Hän asuu Debrecenissä. Hän on nuori,
iloinen, puhelias, pitkä mies. Hänellä on musta kihara tukka ja hänellä ovat siniset silmät.

Finn kultúra:

Néhány szó pár finn városról…

TURKU
- egykori főváros, Finnország legrégibb városa
- itt épült az első vár (1300) és itt alapították az első egyetemet (1640)
 - fontos kikötőváros Svédország felől
- a turkui dóm érseki székhely, az ország legjelentősebb temploma; itt mutatják be a karácsonyi
ökomenikus istentiszteletet

TAMPERE
- ipari, kereskedelmi, oktatási és kulturális központ; ipari hagyományai miatt Finnország
Manchesterének is nevezik
- itt található többek között a híres Múmin gyűjtemény
- A múminok (svédül Mumintroll) a központi szereplői egy könyvsorozatnak és képregényeknek,
melyet eredetileg a finnországi svéd anyanyelvű író és illusztrátor, Tove Jansson jelentetett
meg svédül Finnországban. A múminok egy troll (a skandináv mitológiában egy óriásokhoz
hasonló ijesztő faj, de azoknál gyakran kisebb méretűek) család tagjai, fehérek és kerekdedek,
nagy orral, amely a vízilovakhoz hasonlóvá teszi őket. A gondtalan és kalandvágyó család a
Múmin-völgyben él, habár korábban az ideiglenes lakóhelyük között szerepelt világítótorony és
színház is. Számos kalandban vesznek részt barátaikkal. A sorozatban 9 könyv található,
valamint 5 képeskönyv és egy képregény-sorozat is, melyek mind Jansson alkotásai, és 1945 és
1993 között jelentek meg. Azóta a múminok több rajzfilmsorozat, film, illetve egy tematikus
park alapjául szolgáltak, melynek neve Moomin World (’Múmin Világ’,
finnül: Muumimaailma), és a finnországi Naantaliban található. Magyarországon az 1990-es
évek elején rövid ideig ment a televízióban a múminokról szóló rajzfilmsorozat.

JYVÄSKYLÄ
- egyetemi város
- itt található például az Alvar Aalto múzeum, a Keski-Suomen museo vagy a Kansallispuku
museo, ahol különböző népviseleteket figyelhetünk meg

HELSINKI
- Finnország fővárosa, kulturális, oktatási, gazdasági és politikai központ
- 1550-ben alapították, és 1812-ben nyilvánították Turku helyett fővárossá
- a finn-öböl (Suomenlahti) partján található
- itt van a svéd korszak legnagyobb erődítménye, a Suomenlinna; az ország leghatalmasabb
ortodox temploma; Finnország legrégibb áruháza, a Stockman; a legértékesebb finn művészeti
gyűjtemény, az Ateneum

ÅLAND
- 6500 szigetecskéből álló „miniállam” Finnországban
- 1921 óta önálló tartomány, saját alkotmánnyal, parlamenttel, zászlóval (piros-sárga-kék) és
bélyegkiadással rendelkezik
- hadsereg nélküli, semleges tartomány, amely Finnország része, ám kultúrájában a svédekhez áll
közelebb: a hivatalos nyelv is a svéd, a finnt választható idegen nyelvként tanulják
- a turizmus ma a tartomány legfontosabb bevételi forrása a tartomány fővárosa Mariehamn,
amelyet 1861-ben alapítottak, és akkor még csak 33 lakosa volt.

7. óra szószedete: (első rész - család)

isovanhemmat nagyszülők veli fiútestvér

isoisä nagyapa sisko lánytestvér
isoäiti nagymama poika fia valakinek
vanhemmat szülők tytär lánya valakinek
mies férj vauva csecsemő
vaimo feleség perhe család
isä apa tyttöystävä barátnő
äiti anya poikaystävä barát
lapsi gyerek

7. óra szószedete: (második rész - jellemzés)

iloinen vidám puhelias beszédes

onnellinen boldog hiljainen csendes
surullinen szomorú vihainen mérges
ystävällinen barátságos kohtelias udvarias
epäystävällinen barátságtalan epäkohtelias udvariatlan
nuori fiatal ujo félénk
vanha öreg, régi pieni kicsi
iso nagy lyhyt rövid
pitkä hosszú pehmeä puha
kova kemény terve egészséges
sairas beteg valoisa fényes
pimeä sötét ohut vékony
paksu vastag puhdas tiszta
helppo könnyű likainen koszos
vaikea nehéz hidas lassú
kaunis szép nopea gyors
ruma csúnya kallis drága
kylmä hideg halpa olcsó
kuuma meleg uusi új
hyvä jó rikas gazdag
paha rossz köyhä szegény
leveä vastag kapea széles