Így írunk

helyesen

KÖNYVNAP KÖNYVE 1934

 A magyar helyesírás szabályai, rövid pontokba foglalva.
A helyesírás szótára, benne a meghonosodott idegen
szavak írásmódja.
A közhasználatban lévő idegennyelvű (latin, angol,
francia, német, olasz) szólások, kifejezések és idézetek
magyar fordítással.

Kiadja az 1934. évi Magyar Könyvnapra

a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Orsz. Egyesülete

35921. — Révai-nyomda, Budapest.

 A Magyar Könyvkiadók és K ö n y v k e r e s k e d ő k Orsz.
E g y e s ü l e t e a z 1934-es M a g y a r K ö n y v n a p r a e z t a k ö n y v e t
<ulja a k ö z ö n s é g k e z é b e . T a l á n k ü l ö n ö s n e k t e t s z i k e z a z
o l l i a t á r o z á s u n k , d e ú g y é r e z t ü k , h o g y a m a g y a r helyesírás
— b á r a l e g e g y s z e r ű b b e k és a l e g k ö v e t k e z e t e s e b b e k közé
tartozik — részleteiben mégis sokszor g o n d o l k o d ó b a ejti
M ombort. Szükség v a n tehát olyan könyvre, amelyben
a szabályok mellett a helyesírás s z ó t á r á t is m e g t a l á l j u k
M a n m l y m i n d o n k é t s é g esetén a z o n n a l ú t b a i g a z í t .
A m a g y a r holyosírás s z a b á l y a i t a M a g y a r T u d o m á n y o s
A k a d é m i a á l l a p í t o t t a m o g . K ö n y v ü n k is t e r m é s z e t e s e n e z e -
Ittit, a pr/.al>i'ilyokat ismortoti ós o z o k n o k a l a p e l v e i h e z a l k a l -
iiiii/ltiiilllt. A/, A k a d é m i a maga is k ö v e t i kiadványaiban
ii Idő linlml!i'ivnl szokásossá vúl i í r á s m ó d o t , d e a n a p i l a p o k
imgyi'érr/.o M < igyon k iiu lóval lalatok is n o h a t o v á b b mennek
H / , A k a d ó m i á i i á l . H o g y a z í g y m u t a t k o z ó eltérések z a v a r b a
no h o z z á k a z o l v a s ó t , a z A k a d é m i á é t ó l eltérő í r á s m ó d o t is
közöljük, szögletes zárójelben.
Altalános tapasztalás, h o g y gyakran helytelenül írják
a m o g h o n o s o d o t t i d e g e n s z a v a k a t , v a g y a s z ö v e g b e bele­
szőtt idegennyelvű szólásokat, közmondásokat s t b . Ezért
v e t t ü k be a s z ó j e g y z é k b e a m e g h o n o s o d o t t i d e g e n szava­
kat s ezért t o l d o t t u k m e g k ö n y v ü n k e t a g y a k r a b b a n hasz­
nált idegen szólások jegyzékével ós m a g y a r fordításával.
K ö n y v ü n k alapjául a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a :
A magyar helyesírás szabályai c. hivatalos kiadványa és
dr. Balassa Józsefnek, a M a g y a r Nyelvőr szerkesztőjének
Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai c . m ű v e
szolgált.

A Magyar Könyvkiadók és K ö n y v k e r e s k e d ő k
Országos Egyesülete
Elnöksége
 A SZÓTÁR HASZNÁLATÁRÓL.
1. Rendes, álló betűvel közöljük az ajánlott, helyes írás­
módot. H a a helyesírási szabályzat két vagy többféle írás­
módot enged meg, az elsősorban ajánlott mellett zárójelben
közöljük a szintén megengedett, de kevésbbé ajánlatos írás­
módot, p l : fészer (félszer). A z egységes nyomdai helyesírásnak
egyes szavak tekintetében eltérő írásmódját szögletes zárójel­
ben közöljük, pl. mindjárt [ m i n g y á r t ] .
2. Dőlt betűvel közöljük:
a) A közhasználatban gyakrabban előforduló, de helyte­
len írásmódot, p l : aggancs, hely: agancs.
b) A z idegen szavak írásmódját az illető idegen nyelv­
ben, p l : apanázs (f: apanagc).
o) A szótári részben használt rövidítéseket. (Lásd alább.)
3. Helykímélés céljából nem ismételjük mindig az egész
címszót, csak a hozzá fűződő ragot, képzőt. Ilyenkor a kötőjel
azt jelenti, hogy a teljes címszóhoz függesztendő a rag vagy
képző, p l : homályos, -an, -ság, í g y olvasandó: homályosan,
homályosság. Néha nyomdatechnikai okokból a címszó mellé
tesszük zárójelben a ragot vagy képzőt, p l : állvány(zat), d í j ­
mentes ( e n ) . A rag vagy képző elé tett két pont azt jelenti,
hogy a címszó egy része ott van a rag vagy képző mellett, p l :
ápolgat, . . gassad, így olvasandó: ápolgassad.
4. A z idegen szavak mellett, ha szükségesnek tartottuk,
közöljük a nyelv megjelölését, amelyből származik, néha a szó
jelentését is zárójelben vagy kettőspont után.
A z idegen nyelvek nevét így rövidítjük:
a angol héb héber or orosz
ar arab l latin per perzsa
/ francia n német port portugál
g görög o olasz sp spanyol
tör török
5. A szavak ábécérendje tekintetében megjegyezzük, hogy
az összetett szavak az ábécesor megfelelő helyén keresendők,
az ikes igék helye az -ilc rag elhagyásával található meg.
6. A szótárban használt rövidítések és jelek jegyzéke :
a. m. annyi mint hely helyesen nvm névmás
csn családnév hn helynév pl például
elv elválasztva i ige tn tulajdonnév
fn főnév iss indulatszó v vagy
hat határozó m » melléknév v. ö. vesd össze
f elavult BZÓ * népies vagy táj szó
 BEVEZETÉS.
A helyesírás megegyezés d o l g a ; folytonos alku és küzde­
lem az írás természetes maradisága és az élő nyelv folytonos
változása között. A z írás feladata és célja, hogy a beszéd mása
Ingyen a szem számára és a múló, elröppenő hang megőrzője a
távollevők és az eljövendő nemzedékek számára. Ezt a célt a
korlátozott számú betűk segítségével sohasem érhetjük el töké­
letesen, de meg kell közelítenünk, amennyire csak lehet. Ezért
kell minden nyelv részére megállapítani a helyesírás szabályait
és alkalmazásuk módját, hogy az élő beszédnek legyen egy egy-
HégoH képe, melyet mindenki, aki az illető nyelven beszél vagy
legalább ért, el tud olvasni, helyettesítve a hangos beszédet.
A helyesírásban, amelyet az egyes nyelvek számára meg-
i'illiipíldlliili ÓH követnek, három egymással ellentétes elv érvó-
iiv'Miil. Bgyrélft a hangos beszéd hü képo akar lenni, ez a
í o u ó t i k 11 8, a kiejtést követő írás elve; másrészt fel akarja
tüntetni a szavak ragozott és képzett alakjában a tő és a rag
eredeti elemeit, ez a s z ó e l e m z ő írás elve; harmadszor arra
is törekszik, hogy az írásmód változása ne legyen gyors, ne
kövesse azonnal a kiejtés változását, tehát bizonyos tekintetben
ragaszkodik a régibb korok írásmódjához, ez a h a g y o m á ­
n y o s írás elve. A francia és az angol nyelv helyesírása nagy­
részt hagyományos; ezért tér el a szavak írott alakja olyan
gyakran és sok esetben olyan nagyon a kiejtett szó alakjától.
A ma annyira különösnek tetsző írásmód valamikor a kiejtett
szó képe volt.
A magyar helyesírás alapja a kiejtés, tehát írásmódunk
fonetikus. Ennek alapelve, hogy egy-egy betű mindig ugyanazt
az egy hangot jelölje, és minden egyes hang jelölésére ugyanazt
a betűt használjuk. Ennek következetességét csak a szóelemzés­
nek az a törekvése zavarja meg, hogy az írás tüntesse fel a
szónak még világosan érzett elemeit. A hagyományos írásmód
csak kevés esetben érvényesül a mi helyesírásunkban. ( V . ö.
a helyesírás szabályainak 1. pontját.)
A helyesírásnak egy ilyen kézikönyvére azért van szükség,
mert nem kívánhatjuk, hogy a nagy közönség, ha ingadozik,
ha kétség merül fel, hogy hogyan kell helyesen, a ma érvény­
ben levő szabályok szerint írni valamely szót, ezen a f e j é t törje.
Ez a kézikönyv megadja azonnal a szükséges útbaigazítást.
Különösen figyelmeztetnünk kell az idegen eredetű, meghono­
sodott vagy legalább igen gyakran használt szavak írásmód­
jára. A magyar nyelv tisztasága megköveteli, hogy szükség
nélkül ne használjunk idegen szavakat. H a tehát a szótár hasz­
nálója a szó jegyzékben igen sok idegen szót talál, ez nem azt
jelenti, hogy mi mindezeknek a szóknak a használatát ajánljuk.
A magyar írásban használt idegen szavak gazdag gyűjtemé­
nyének az a célja, hogy ha valaki egyik vagy másik idegen
szót le akarja írni, írja le helyesen. Gyakran találkozunk la­
pokban, könyvekben, kirakatokban és hirdetésekben az idegen
szavak zagyva, helytelen írásával. Ezt el kell kerülni s erre ad
útbaigazítást a mi szójegyzékünk. Ne írjuk le a szót a magya­
ros írásmódot az idegennel keverve, p l : gymnázium, coksz vagy
leoálcsz, idegchoo, stylizál, szabotage; vagy egész rossz írásmód­
dal: droguista, occassió stb. Ne írjuk németesen vagy franciá­
san, angolosan az idegen tulajdonneveket, mint pl. Puschlcin,
Oncgin, Twgenjew, Mentchikof, e helyett Puskin, Anyegin,
Turgenyev, Mencsikov. Aki a még nem egészen meghonosodott
idegen szót inkább eredeti alakjában akarja leírni, í r j a le hi­
bátlanul az illető idegen nyelven. Ezért közöljük az ilyen sza­
vak mellett gyakran a szó eredeti írásmódját is.
Ez a könyv minden használójának állandó tanácsadója,
útbaigazítója legyen.

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI.

1. A helyesírás alapelvei. A magyar helyesírás alapja a

kiejtés, mégpedig az úgynevezett irodalmi kiejtés, ahogy az
egyes szavak a müveit magyarok beszédében hangzanak. Tehát
írásunk mellőzi az egyes vidékek tájnyelvi kiejtését. A z egyes
vidékek kiejtését az író csak akkor tüntesse fel munkájában,
ha evvel a szereplő egyéneket jellemezni akarja. Bizonyos ese­
tekben egyes hangok vagy szavak kétféle ejtése nagyon el van
.terjedve a magyar nyelvterületen; ilyenkor mind a kétféle írás
jogosult. í g y pl. sok szóban ejtenek a zárt e hang helyett ö-t
igen nagy területen, pl. csend, csepp, fedez, fel, felső, megett,
seper és csönd, csöpp, födöz, föl, fölső, mögött, söpör; ezekben
mind a két írásmód helyes. Ilyen megengedett páros alakok
ínég: ad és ád, jő és jön, izen és üzen, hagy és hágy, kinn,
kint, és künn, kiint. . . .
 A szóelemzés csak annyiban érvényesül, hogy megőrizzük a
lő és a rag alakját, ha nem tér el nagyon a kiejtéstől. Tehát
így í r j u k : anyja, atyja, adjon, tudta, fáradt, tudsz, keresd,
igazság, község, lökdös, nem pedig a kiejtés szerint: annya,
altya, aggyon, tutta, fáratt, tucc, kerezsd, igasság, kösség,
lögdös. De ha a szó alakján nagyobb változás történt, az írás
a kiejtést követi: tartsuk, bocsássa, fusson, üsse, vérrel, ház­
zal; aggat, faggat (v. ö. akad, fakad).
A z irodalmi hagyomány érvényesül abban, hogy megőriz­
zük az ly betükapcsolatot, pedig a magyar nyelvterületnek csak
igen kis része ejti mint külön hangot. A hagyomány őrizteti
meg egyes szavak régies írott alakját: mindnyájan, mindjárt
(mingyárt), utca (és ucca, a szláv ulica átvétele), tálca (az
olasz tazza átvétele), éjtszaka stb.
2. A magyar betűk. A magyar nyelv betűit a hagyomá­
nyos betűrendben így soroljuk e l :
a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy,
K h í, Ó, fc> h ly, ™> nV> o, ó, ö, <5,
p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ü, v, z, zs.
Ezek között vannak egyjegyű és kétjegyű (cs, dz, gy, ly, ny,
sz, ty, zs) mássalhangzók. Háromjegyű a dzs, de sokan egy­
szerűsítve ds-vel írják.
Idegen eredetű szavakban használjuk az x betűt és a ch
betükapcsolatot is. Idegen nyelvek szavaiban találkozunk még
az a, q, w, y betűkkel. (Görög és latin szavakban ae-t, oe-t ír­
junk, ne pedig a németes á, ó'-t.) Eégi magyar családnevekben
is előfordulnak a w, x, y betűk és a régies írásmód betükap-
csolatai: aá (=k), oó (=6), eö, ew (= ö, ő ) , cz (= c, c s ) ,
ch, ts ( = c s ) , dgy (=gy), s, 's ( = zs).> th, gh (=t, g).
3. A magánhangzók. A magyar írás a betű f ö l é tett vesz-
szővel jelöli a hosszú magánhangzót; a rövid magánhangzón
vagy pont van, vagy ékezetlen marad. A hosszú magánhangzó
jelölése az írásban nagyon fontos, mert elhanyagolása gyak­
ran kétértelműséget okoz, p l : por és pór, koros és kóros, örült
és őrült, szurok (főnév) és szúrok ( i g e ) , csikós és csíkos. A z í,
ú, ű, jelölését sem szabad elhanyagolni, amint néhány nyomda
és lap teszi, mert ezzel meghamisítják a helyes magyar kiejtést.
Sok szó van a magyar nyelvben, melyet hosszú magán­
hangzóval ejtünk és írunk, de ragozott és képzett alakjaiban
gyakran megrövidül a magánhangzó: kéz — kezet, kezes, ma­
dár— madara, út — utat, utazik, tűz — tüze, tüzes.
 4. A mássalhangzók. A magyar nyelv a kiejtésben vilá­
gosan és határozottan ejti ki a mássalhangzókat, tehát írásuk
is következetes. Csak az ly betükapcsolattal jelölt hangot nem
ejtik egyformán. A nyelvterület legnagyobb részén j-nek, a
dunántúli nyelvjárásban rendesen Z-nek ejtik, p l : király (kiráj
— királ), ilyen (ijjen — illen). Csak a palóe területen maradt
meg az ly sajátos ejtése. A z írás megőrzi az ly-t azokban a
szavakban, amelyeket a magyar nyelvterületen ily módon kü­
lönfélekép ejtenek. De nem írunk ly-t az üyen idegen eredetű
szavakban, mint muszáj, papagáj, szer áj. (Kétség esetén a
szójegyzők irányadó.)
A h betűt szó végén nem e j t j ü k : céh, cseh, düh, éh, juh,
méh, pléh, rüh, de hangzik, ha magánhangzó következik utána:
céhek, csehek, dühös, éhes, juhász, méhet, pléhe, rühes. A -val,
•vei mg változatlanul fűződik az ilyen szavakhoz: céhvei, cseh-
vel, juhval, méhvél, stb.
Kettős mássalhangzók. A magyar kiejtés határozott kü­
lönbséget tesz a rövid és a hosszú (kettős) mássalhangzók kö­
zött. A kiejtésben hosszan vagy kettősen ejtett mássalhangzókat
az írásban két betűvel j e l ö l j ü k : szebb, csappan, iddogál,
aggaszt, frissen, zümmög, enni, éjjel stb. A kétjegyű mással­
hangzókat kettőztetve csak az első betűt írjuk kétszer: öccse,
meggy, faggyú, süllyed, királlyá, menny, annyi, rossz, asszony,
hattyú, rizzsel. De ha sor végén elválasztjuk a szót, mind a két
mássalhangzót ki kell írni: öcs-cse, fagy-gyú, süly-lyed, any-
nyi, asz-szony, haty-tyú, rizs-zsel. Nem kettőztetjük a dz-t
akkor sem, ha kettősen e j t j ü k : bodza, madzag, lopódzik; az
igék felszólító módjában a z-t írjuk kétszer: kéredzzünk, fo-
gódzzál, edzze. Teljesen kiírjuk a kétjegyű mássalhangzókat,
ha két szó összetétele által kerülnek egymás mellé: nagygyűlés,
díszszázad, fénynyomat.
A köznyelvi kiejtés ellenére egyszer írjuk a mássalhangzót
ezekben a szavakban: eső, egy, lesz, először, egészen; az s végű
melléknevek ragozott vagy képzős alakjaiban: erősen, magosán,
kisebb.
Három egyforma mássalhangzót nem írunk egymásmellett
még akkor sem, ha a rag hasonul a szóvégi mássalhangzóhoz.
Tehát így í r j u k : jobbá, rosszabbá, tollal, tettel, a címzettől.
összetett szavakban vagy kötőjelet teszünk a három mással­
hangzó közé: sakk-kör, balett-táncos, samott-tégla, vádlott-társ,
ott-tartózkodás, vagy pedig egyszerűsítve két mássalhangzót
írunk: sakkor, balettáncos, samottégla, vádlottárs, ottartóz-
kodás.
Mivel írásmódunk lehetőleg egyszerűsítésre törekszik, más­
salhangzó után nem írunk két egyforma mássalhangzót, ha­
csak nem okvetetlenül szükséges. Tehát így í r j u k : érettem, d e :
értem, között, d e : közte, adott, d e : adtam, bocsássad, keressed,
főzzed, d e : bocsásd, keresd, főzd. Ezért írják sokan egy &-vel a
kevésbbé [kevésbé] szót, és ezért nem szabad két í-vel írni az
ilyen müveitető igealakokat: tartat, sejtet, festet, választat
(nem p e d i g : tarttat, sejttet, festtet, választtat) stb.
Csak a d és sz végű igék felszólító módjában írunk mással­
hangzó után is két d-t, kettős sz-t, hogy megkülönböztessük a
jelentőmód hasonló alakjától: áldd, mondd, küldd, játssza,
játsszuk, játsszon.
5. N a g y kezdőbetű használata. N a g y kezdőbetűvel írjuk
a tulajdonneveket, a család- és keresztneveket, a nemesi elö-
nevet, a földrajzi neveket: Vörösmarty Mihály, Baróti Szabó
Dávid, Duna, Budapest, Tátra, Gellérthegy s t b . ; az állatok
tulajdonnevét: Bodri, Báró. Nagybetűvel írjuk az Isten nevét,
továbbá az ilyeneket: az Űr, a Mindenható, az örökkévaló, a
Megváltó stb., a személyesített fogalmakat: a Végzet, az Enyé­
szet, a Bűn. De kisbetűvel í r j u k : istennő, az istenek, a háború
istene és szólásokban: az istenadta, amúgy istenigazában.
Nagybetűvel írjuk az égitestek neveit: Mars, Jupiter, Nagy-
Göncöl; tudományos munkákban ezeket i s : Föld, Nap, Hold;
továbbá egyes történeti és vallási személyek állandó j e l z ő i t :
Nagy Lajos, Hódító Vilmos, Szent István, Szűz Mária, Boldog
Margit stb. De kis kezdőbetűvel írjuk a név előtt a vitéz meg­
jelölést: vitéz Nagy János.
N a g y kezdőbetűvel írjuk az intézetek, társulatok, hivata­
lok nevét, ha valóságos tulajdonnév: Magyar Tudományos Aka­
démia, Kisfaludy Társaság, Nemzeti Színház, Szépművészeti
Múzeum, Magyar Altalános Hitelbank; de kis kezdőbetűvel
írjuk a hivatalok, intézetek nevét, ha mint köznevek szerepel­
nek: a m. kir. adóhivatal, a ker. elöljáróság, a központi állam­
pénztár.
N a g y kezdőbetűvel írjuk a hírlapok, folyóiratok címében
a lényeges szavakat: Budapesti Szemle, Pesti Napló, Termé­
szettudományi Közlöny. Kegények, színmüvek, költemények stb.
címében csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel: Zalán fu­
tása, A kőszívű ember fiai, Fenn az ernyő, nincsen kas, Az
ember tragédiája, Gondolatok a könyvtárban.
 Folyamodványokban, levelekben a megszólítás egyes sza­
vait nagy betűvel í r j u k : Nagyméltóságú Miniszter Úri Kegyel­
mes Uram! Méltóságos Uram! Tisztelt Barátom! Udvariasság­
ból a szövegben is nagy betűvel írjuk a megszólítás szavait:
Nagyságod, Un, Kegyed stb. Bizalmasabb természetű levélben
elhagyható a nagy kezdőbetű használata.
Üis kezdőbetűvel írjuk a hónapok óa napok (január, hétfő)
és az ünnepek nevét (újév, karácsony, pünkösd s t b . ) . D e
nagy betűvel írjuk, ha tulajdonnév van az ünnep nevében:
Péter-Fái, üzent Mihály napja és ezeket: Nagy Boldogasszony,
Űrnapja, Kisasszony napja.
lvis betűvel írjuk a tulajdonnevekből képzett mellékneve­
k e t : budapesti, magyarországi, latrai stb. A személynevekből
képzett mellékneveket is kis betűvel í r j u k : pctöjics hang, kanti
gondolat. A z idegen tulajdonnevekhez kötőjellel kapcsoljuk a
képzőt, ha a végen a kiejtésben nemhangzó betű van: siiakes-
peare-i szellem, bordeaux-i bor, versailles-i szerződés, havre-i
kikötő.
6. A z idegen szavak Írása. A z idegen nyelvekből átvett
szavak egy nagy része a magyar nyelv történetének régibb kor­
szakaiban került nyelvünkbe. Ezeket ma nem is érezzük idegen
szavaknak, sőt gyakran nyelvtörténeti elemzés tudja csak ide­
gen eredetüket kimutatni. A z ilyeneket jövevényszavaknak szok­
tuk nevezni. A z idegen szavaknak egy más, tekintélyes részén
világosan meglátszik ugyan az idegen eredet, de olyan általá­
nos haszuálatúak, hogy már részévé lettek a magyar nyelv­
kincsnek. A z ilyen meghonosodott idegen szavakat a magyar
nyelv írásmódja szerint, tehát magyarosan írjuk. Ilyenek p l .
gimnázium, ideális, stílus, monarchia, magnetizmus, sál, blúz,
klasszikus stb.
Ellenben az idegen fogalmak, intézmények nevét, a meg
nem honosodott idegen szavakat és mükifejezéseket, idegen szó­
lásokat, szavakat és idézeteket úgy kell leírni, amint az illető
idegen nyelvben í r j á k : pl. high life, fair play, dolce far niente,
conditio sine qua non, fundus instructus, pragmatica sanctio,
noblesse obiige, agent provocateur. Határozott szabályt nem le­
het felállítani, hogy mely szavakat kell magyarosan és melye­
ket idegen írásmód szerint írni, mert a használat ingadozó.
Ezért sok esetben közöljük a szótárban a szónak mind a két
alakját: az idegen nyelvűt és a magyaros írásmódot.
A magyar kiejtés szerint kell átírni: a nem latin betűket
használó nyelvek (orosz, szerb, görög, török, perzsa, szanszkrit,
japán stb.) és a román, horvát nyelv szavait: cár, cárevics,
muzsik, verszt, szultán, sejk, zsivió, cine mintye stb. Ezeknél
különösen arra kell vigyázni, hogy ne írjuk valameiy idegen
nyelv (angoi, francia, német) írásmódja szerint, hanem a ma­
gyar írásmód tüntesse fel a helyes kiejtést.
A z idegen eredetű keresztneveket is a magyar kiejtés sze­
rint kell leírni: Alísz, Artúr, Edit, Elza, Fanni, Márta, Viktor
stb. (nem pedig Alice, Arthur, Edith, Elsa, Fanny, Martha,
Victor s t b . ) .
A z idegen tulajdonneveket úgy kell leírni, amint az illető
idegen nyelvben í r j á k ; ismert nevü költők, művészek, tudósok,
államféríiak nevében a keresztnevet sem változtatjuk m e g :
iVilliam Shakespeare, Jean-Jacques Bousseau, Lionardo da
Vinci, Victor Rugó, Giovanni Boccaccio, Bemard Shaw stb.
A z orosz és más, nem latin betűket használó nemzetek tulajdon­
neveit a magyar kiejtés szerint írjuk s nem szabad a német,
francia vagy angol írásmódot utánozni; tehát í g y í r j u k :
Anyegin, Puskin, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Turgenyev, Baskir-
csev, Sztambulov, Petrov, Csajkovszkij, Mereskovszkij, Veres-
csagin, Sakuntala, Bamajana, Firdúszi.
A földrajzi nevek közül magyarul írjuk azokat, amelyek­
nek magyaros alakja vagy külön magyar neve századok óta
közhasználatban van, mint Bécs, Lipcse, Boroszló, Drezda,
Kopenhága, Krakkó, Varsó, Hága, Lisszabon, Velence, Bóma,
Génua, Milánó, Flérenc, Pádua, Párizs, Kiev, Vladivosztok, s
az országneveket: Svájc, Egyiptom, Perzsia; a folyó- és hegy­
ségneveket: Bajna, Szajna, Odera, Elba, Temze, Volga, Dnye­
per, Irtis, Visztula.
A z idegen tulajdonnevekhez a magyar ragot vagy képzőt
rendesen kötőjellel kapcsoljuk, ha az utolsó betű néma:
Shakespeare-nek, Voltaire-hez, goethe-i, shakespeare-i; egyéb­
ként egybeírjuk s a szóvégi a, o, e-re a rag előtt a magyar ki­
ejtésnek . megfelelően ékezetet teszünk: Goethével, Dantéhoz,
Boccacciónak.
A -val, -vei ragot az eredeti kiejtés figyelembevételével
kapcsoljuk az idegen tulajdonnévhez is és a rag az utolsó ki­
ejtett mássalhangzóhoz hasonul; tehát Schillerrel, Lessinggel,
Shakespeare-rel, Lloyd George-dzsal, ha francia név: Georges-zsal.
7. A szavak egybelrása. E g y szóba írjuk az olyan össze­
tartozó szavakat, amelyek egy egységes fogalom jelölésére szol­
gálnak. Tehát egy szó: drágakő, vadállat, kisasszony, fahéj,
mert must jelent, mint drága kő, vad állat, kis asszony, a fa
héja. A kiejtés és a jelentés tekintetében összetartozó szava­
kat írjuk inkább egybe, hacsak nem nagyon hosszú a s z ó :
agyonüt, észrevesz, végrehajt, szemenszedett, vállvetve, szemle­
sütve, katonavi&elt, kárvallott. Azonban a nagyon hosszú szava­
kat helyesebb alkalmas helyen kettéválasztani s a részeket kötő­
jellel kapcsolni össze, különösen akkor, ha az egybeírás két­
értelműségre adhat okot, pl. kemény fabútor, olcsóliús-akció,
ingyenkenyér-kiosztás, gyászistentisztelet.
Néhány kötőszó és határozószó írására azért kell nagyon
vigyázni, mert majd egy szóba írjuk, majd két szóba, a szerint,
hogy milyen a használata éa a jelentése. A hanem, hogyha egy
szoba írandó, ha egységes kötőszó, de kettőbe, amikor a ha,
hogy külön önálló kötőszó, pl. sajnálom, ha nem jön el; azt
mondta, hogy ha te ia oljöaaz, a k k o r . . . ; minthogy mint ok-
határozó kötöazó egy szóba írandó, de két szóba az ilyen kap-
caolatbiin: nem ukart egyebet, mint hogy te is e l j ö j j . Egysé­
ges szók: úgyis, úgymint, csaknem, mármost, de két szóba ír­
juk, ha más a jelentésük: így is jó, úgy, is jó; ő is szorgalmas
volt, úgy mint t e ; csak nem ment el az eszed! már most el­
hoztam.
E g y szóba í r j u k :
a) az igekötöt az igével, ha közvetlenül megelőzi; elmon­
dom, megteszi; de külön szóba írjuk, ha más ige lép közéjük:
el akarom mondani, meg fogja tenni, ki akarta venni;
b) a szemólynévmást a hozzátartozó személyragos határo­
zóval: őbenne, éntőlem, tinálatok; de külön írjuk a névutót:
ö miatta, én általam, to utánad. Külön szóba írjuk az ő név­
mást a rangot, méltóságot jelentő szavak mellett: Ö fensége,
ő méltósága, ö nagysága [A közhasználatban igen gyakori az
ilyen kifejezésekben az egybeírás: őfensége, őméltósága,
őnagysága];
c) az akár-, bár-^ vala-, se(m)- előtaggal összetett hatá­
rozatlan névmásokat: akárki, akármi, bárhol, valaki, valamed­
dig, semmi, sehol stb.
d) a vonatkozó névmásokat: aki, ami, amely, ahol, amerre,
ahogyan stb.
ej A z az, ez mutatónévmást egybeírjuk a névutóval: az­
alatt, ezelőtt, azután, ezáltal, eziránt, azóta stb. De külön
szóba írjuk a mássalhangzóval kezdődő névutókat: a fölött, a
mellett, e helyett, e közben, e mögött stb. [ A z egységes
nyomdai helyesírás ezeket is egy szóba í r j a : afölött, amellett,
ehelyett, eközben, emögött];
 f) az -ú, -ű, -s és -i képzős mellékneveket: jószívű, nagy­
lelkű, kétéves, félévi, földalatti; de két szóba írjuk, ha a jelző
terjedelmesebb szó: irgalmas szívű, végtelen jóságú;
g) a határozóval képzett s egységes fogalmat kifejező igé­
ket, mint agyonüt, bcrbcad, észrevesz, egyetért, tönkretesz,
végrehajt s t b . ;
h) az összetett egységes határozókat: tegnapelőtt, holnap­
után, napközben, országszerte s t b . ;
i) az összetett földrajzi nevek közül az országok, városok,
községek nevét: Angolország, Székesfehérvár, Balatonfüred,
Dunaföldvár, Magyaróvár. De kötőjellel kapcsoljuk össze a kül­
földi összetett városneveket: Bécs-Űjhely, Majna-Frankfurt,
Baden-Baden. Továbbá az Észak, Dél stb. jelzőkkel összetett
neveket: ÉszoJc-Amerika, Dél-Afrika, Nyugat-Magyarország,
Kelet-Európa; mint melléknevek ezek is egy szóba írandók:
északamerikai, délafrikai, nyugatmagyarországi.
Külön szóba írjuk a megye, vármegye szót: Zala (vár)me-
gye, Fejér (vár) megye.
Az utcák és terek nevét kötőjellel szokás összekapcsolni:
Váci-utca, Arany János-utca, Erzsébet-körűt, Eskü-tér. [ A
nyomdai helyesírás ezekben elhagyja a kötőjelet: Váci ucca,
Arany János ucca, Erzsébet körút, Eskü tér.~\ A z ezekből kép­
zett mellékneveket egy szóba írjuk, ha első része nem tulajdon­
n é v : váciutcai ház, eskütéri híd; de Petőfi-téri állomás.
A tengerek nevét is kötőjellel kapcsoljuk össze: Fekete­
tenger, Vörös-tenger, Atlanti-óceán, Csendes-óceán. [Ezekben
is újabban elhagyják a kötőjelet: Fekete tenger, Vörös tenger,
Atlanti óceán, Csendes óceán.]
A hegyek, szigetek, hidak nevét egy szóba írjuk, ha első
része nem személynév: Svábhegy, Sashegy, Hármashatárhegy,
Csepelsziget, Lánchíd, de kötőjellel írjuk, ha személynév: Gel­
lért-hegy, Margit-sziget, Erzsébet-híd, Ferenc József-híd. [Eze­
ket is gyakran írják egy szóba: Gellérthegy, Margitsziget,
Erssébethíd, d e : Ferenc József híd.]
8. A szótagok elválasztása. A sor végén az egyes szava­
k a t a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el. A
mássalhangzók közül egy, az utolsó, a második szótaghoz k e r ü l :
a-dok, há-zért, má-sért, vol-tam, kezd-tem, temp-lom, lajst-rom,
osst-rák, Auszt-ria, Ang-lia, And-rássy. Ugyanígy szótagoljuk
a meghonosodott idegen szavakat: pát-ri-ár-ka, kivéve a vilá­
gos összetételeket, mint geográfia, pan-szláv, in-fluenza, im­
produktív, kilo-gratnm, melo-dráma.
 A rövidítve írt kettős kétjegyű mássalhangzókat elválasz­
táskor teljesen ki kell írni: asz-szony, mesz-sze, köny-nyes,
pogy-gyász, pety-tyes. Amely szavakban három egyforma más­
salhangzó helyett csak kettőt írunk, az elválasztáskor sem egé­
szítjük ki, tehát így í r j u k : tol-lal, tet-tel, nagyob-bá, köny-
nyd, roszszá, mcgy-gyel. A dz betükapcsolatot elválasztáskor
részeire bontjuk: mad-zag, bod-za, fogód-zik; az igéket a fel­
szólító módban így választjuk e l : fogódz-zon.
Az összetett szavakat alkotó elemeik szerint választjuk e l :
cl-alszik, fel-állás, mégis, kert-ajtó, csend-őr.
S). A z lránjolok használata. A z írásjelek ( v a g y szünet­
jelek) arra szolgálnak, hogy a mondat tagozását, amit az élő
beszédben a hangsúllyal és szünetekkel teszünk világossá, írás­
ban is feltüntethessük. Nem szabad elhagynunk az írásjeleket,
ha szükségesek, de takarékoskodjunk velük s no szaporítsuk, ha
nincs rájuk szükség. A z egyes írásjelek használatára nézve
jegyezzük meg a következőket:
a) Pontot (.) teszünk a kijelentő mondat végére és ren­
desen a rövidítések után i s : p., stb., szül., Kr. u., aug., Petőfi
S. Azonban a mértékek és pénzek nevének rövidítése után nem
teszünk pontot: P f kg hl m. A sorszámokat is a számjegy után
tett ponttal j e l ö l j ü k : I. Ferenc József, 15. lap, 20. század.
b) Kérdőjelet ( ? ) teszünk az egyenes kérdés után: Ki
volt itt? De pontot írunk, ha a kérdés nem egyenes, hanem a
főmondattól f ü g g : Kérdeztem tőle, hogy eljön-c.
c) Felkiáltójelet ( I ) írunk a felszólító, felkiáltó mondat
végére, néha egy-egy indulatszó és felkiáltás után i s : Isten,
áldd meg a magyart! Vissza! Jaj! Soha! — Levélben a meg­
szólítás után is felkiáltójelet teszünk: Nagyságos Uram!
"Ujabban szokás bizalmas levélben a megszólítás után vesszőt
tenni s úgy kezdeni a levelet, mintha a megszólítás az első
mondat kezdete volna.
d) Vesszőt (,) írunk egyenrangú mondatrészek között:
hosszú, hegyes tőr; apa, anya és gyermek. Továbbá egyenrangú
fő- vagy mellékmondatok, valamint a főmondat és a mellék­
mondat között. A z és, meg, vagy kötőszók előtt nem írjuk a
vesszőt, csak az esetben, ha egészen ú j tartalmú mondat követ­
kezik. A z ilyen kifejezésekben: anélkül hogy, azáltal hogy nem
írunk vesszőt. D e szükséges a vessző a hogy kötőszó előtt az
ilyen kapcsolatokban: kell, hogy ..., igaz, hogy .. ., és a mint
előtt: jobb, mint..., sokkal több, mint..., ha ú j mondat kez­
detét jelöli. De nem teszünk közéjük vesszőt, ha mint egységes
kifejezés kezdik a mondatot: pl. Igaz hogy nem láttam öt,
de... Több mint száz ember volt ott. Vesszőt használunk a
megszólítások és közbevetett mondatok előtt és után: Én,
uraim, nem mondhatom meg ... Holnap, úgymond, nem óhajt­
lak látni. A z értelmező jelző és az értelmezett szó közé rend­
szerint vesszőt teszünk; pl. Deák Ferenc, a haza bölcse. Árpád,
a honfoglaló fejedelem. De ha ez az értelmező csak egy szó s
ha állandó jelző, akkor elmarad a vessző: Zrínyi a költő, Má­
tyás az igazságos. Nem teszünk vesszőt az értelmező jelző után,
ha egy vele szoros kapcsolatban, pl. birtokviszonyban álló szó
következik utána: A napnak, ennek a ragyogó égitestnek fé­
nye ... Ott áll Árpádnak, a honfoglaló vezérnek szobra.
A -va, -ve és -ván, -vén képzős igenévi szerkezeteket külön
mondatoknak tekintjük, tehát vessző választja el őket a fő-
mondattól: Vissza jő a lányka, az utast behíván ( A r a n y ) . Elő-
álla Márkus, térdben összeesve ( A r a n y ) .
e) Pontosvesszőt ( ; ) használunk az összetett mondatban,
ha két terjedelmesebb tőmondatot választunk el egymástól, me­
lyek nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz.
f) Kettőspontot ( : ) csak szószerinti idézet és felsorolás
előtt használunk. Néha kettőspontot tesz az író a mellékmon­
dat elé, ha az olvasó figyelmét jobban fel akarja reá hívni,
továbbá a körmondat elő- és utótagja közé. De nem szabad
kettőspontot tenni a mondat egyes szavai vagy részei közé,
oda, ahol semmi szükség sincs rá.
g) A gondolatjel (—) a figyelem felkeltésére szolgál és
nagyobb szünetet jelöl. Akkor is használjuk ezt a jelet, ha a
mondatot félbeszakítjuk, csonkán hagyjuk. Ilyenkor két, három
gondolatjel is állhat egymás mellett ( ) . A gondolat­
jelet néha pontokkal helyettesítjük ( . . . ) .
h) A zárójel vagy rekeszjcl egyes szavakat vagy egész
mondatokat kerít be, melyek nem tartoznak szorosan a szöveg­
hez, hanem csak magyarázatul, kiegészítésül szolgálnak. Tudo­
mányos munkákban különböző célokat szolgál a kétféle zárójel,
a kerek () és a szegletes [ ] .
i) A kötőjel kétféle célt szolgál; egyrészt sor végén a szó­
tagok szerint tagolt szó összetartozását jelöli, másrészt a la­
zább összetételek közé tesszük. A z utóbbi esetben csak akkor
használjuk, ha igazán szükséges. Kötőjellel kapcsoljuk az -e
Ilérdőszőcskát ahhoz a szóhoz, amelyhez tartozik.
A z összetett szavakat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz a
következő esetekben:
 1. A z ikerszavakat: ingó-bingó, mézes-mázos, dúl-fúl, zúg-
búg; de a szorosabban összetartozókat kötőjel nélkül egy szóba
í r j u k : gézengúz, mendemonda, tarkabarka, zenebona stb.
2. A kettőztetett szavakat: néha-néha, ketten-ketten, el-eljön,
meg-megáll. Néha azokat is, amelyekben az egyik tag a má­
siknak alakváltozata: unos-untalan, unosuntig.
3. A határozatlanságot kifejező öfszokapcsolt szavakat:
egyszer-másszor, előbb-utóbb, itt-ott, ide-oda, erre-arra.
4. A z azonos utótagú összetételek röüdítőse esetén: könyv­
es zeneműkercslócdés, kötő- és szövőárugyár. .
( V . ö. még a szavak cgybeírásáról szóló G. pontot.)
k) A z idézőjel („" vagy » « ) a szószorinti idézeteket emeli
ki a szövegből. H a az idézetet néhány szóval megszakítjuk
(mondta, így szólt, kérdezte az apa s t b . ) , leghelyesebb, ha nem
tesszük ismét oda az idézőjeleket, hanem két gondolatjel közé
tesszük ezt a közbevetett részt. A szövegben szükséges vesszőt
ilyenkor a második gondolatjel után tesszük. P l : „De kérem,
igazgató úr — mondotta —, én nem láttam semmit." „Meg­
rendítő eset ez — monda —, amellyel foglalkoznunk kell."
10. A keltezés rövidítése. A keltezést kétfélekép rövidít­
hetjük: vagy csak számokkal vagy szavakkal is. A számokkal
rövidített keltezést így í r j u k : 1934. V I . 4. vagyis a hónapot
római, a napot arab számjeggyel írjuk. A teljesebb keltezést
így í r j u k : 19S4 június 4-én. Tehát a számjegyek után nem te­
szünk pontot és nem írjuk ki a sorszámképző dik-et. Ugyanígy
írjuk: a december 10-i (tizediki) ülés, a március 15-i (tizen-
ötödiki) ünnep, az 1881-i kolera.
 A magyar helyesírás szótára.
A, 1 ábra a b s z o r b e á l l; e l n y e l
Á b r a h á m , tn absztinencia, a b -
abajdocbúza abrak, abrakvályu sztinens l
abajgat abrakadabra absztrahál l: e l v o n
abajog (abajg) abrakol absztrakció,
abárló, abárol abrakos, abrakos- absztrakt l
abba, abbahagy, tarisznya abszurd, abszur­
abbamarad abrakoz, -zon dum l
abban maradtunk, ábránd, ábránd­ a b ú z u s l: visszaélés
hegy . . . kép, ábrándvilág acél, acélaim, a c é l ­
a b b é / : v i l á g i p a p á b r á n d o s , -an golyó, acélmet­
Abbázia, abbaziai ábrándosság szet, a c é l m e t s z ő
abbeli, abból ábrándoz-ik, -zon acélos, acólosod-ik
abcug ! abeugol ábrázat acéloz, -zon
abderita ábrázol, ábrázolat a c é l r ú g ó , acóltoll
ábécé (ábécé), Á b r i s , tn acetüén, acetilén-
ábécéskönyv abroncs lámpa
ábécérend, ábécé- abroncsol achát, achátkő
sor abroncsos A c h i l l e s , tn
Á b e l , tn abroncsoz, -zon ács
aberráció l abroncsoztat, ..tas- acsarkod-ik, -jon
Abesszínia, abesz- son á c s b á r d , ácsfűrész
Ezíniai abrosz á c s i n g ó z - i k *, - z o n
abiturions l Abruzzok (hegy­ ácslegény, ácsmes­
ablak, ablakbólés ség) t e r i g ) , ácsmű­
ablakmólyedés Á b s á l o n , tn hely
ablakrács abszce&szusz l: t á - ácnol
ablaküveg l y o g , kelés ácsori *, á c s o r i - v i -
abnormális, a b - abszencia l csori
normis abszint á c s o r o g , ..rgott
abnormitás abszolúció l a d (népies : á d ) ,
abolíció l abszolút, abszolu­ adtam, adjad v
abolícionista tisztikus l add
abonál, abonens abszolutizmus adag, adagol
A b o n y , hn, a b o n y i a b s z o l u t ó r i u m l adagonként
abortál, abortusz abszolvál l A d a k á l é , adakálói
így Írunk helyesen 2
adakoz-ik, -zon adomány aeroplán ; aero-
A d a l b e r t , tn a d o m á n y o z , -zon sztatika : lég­
Á d á m , Á d á m al­ a d o m á z , -zon nyugvástan
mája a d o m á z g a t , ..gas­ ( Aeschylus) Ais-
ádámcsutka s o n ; -ás khylos, tn
adaptáció l adómontessóg afázia g
adaptál Adonia, tn; a d o n i s z a felé [ a f e l é ]
adás, adás-vevós, l: n a g y o n s z é p ifjú a felett ( a f ö l ö t t )
adás-vótol adópónztár(os) [afelett]
adat, -tam, adas­ adoptál l a felől [afelől]
son A d o r j á n , tn a f f o k t ó c i ó l, a f f e k ­
á d á z , -ul ; á d á z s á g adós, adóslevél t á l , affektált
a d d i g , addigis a d ó s í t , ..ítsa affoktus : ó r z e l e m ,
A d ó i , tn adósság indulat
A d e l h a i d , tn adószedós, adó­ afféle, a f f é l e k é p ­
adenoid szedő, adótiszt pen)
a d e p t u s l: b e a v a ­ adottság affér (f: af fairé)
tott a d ó z - i k , - z o n v -zók afgán nép
a d h é z i ó , l: a p a d á s a d ó z t a t , ..tasson Afganisztán
adjunktus: tanár­ adressza, adresszál afficiál l: b e f o l y á s o l
segéd Adria, Adriai-ten­ affiliáció Z, affiliál
adj úsztál ger [ A d r i a i t e n ­ á f i u m : az ópium
adjutáns g e r ] , adriai hal régi n o v e
adlátus l adta teremtette áfonya
adminisztráció l adtáz, -zon aforizma g
adminisztrál adutt (adú) afrik : t o n g e r i f ű
adminisztratív aduttoz, -zon A f r i k a , afrikai ;
admirális advent, ádventi Dél-Afrika,
admiralitás ének Észak-Afrika,
adó, adóalap, adó­ adventisták dólafrikai, é s z a k ­
állomás, adóbe­ ad-vesz afrikai
vallás Aeneas, tn ág, ágfa
adód-ik Aeneis, Vergilius a g a tör
adófelügyelő, adó­ eposza ága-boga, ága-
fizető, adóhivatal, a e r o - (kiejtése : bogát
adókivetés, adó- a-ero) : aerodina­ ágál
kivető-bizottság, mika : légmozgás- agancs, agancsos
adólajstrom tan ; aerodróm : agár, agarat
adogál léghajócsarnok ; a g a r á s z , ..sszon
a d o g a t , ..gasson aerolit: lebegőkő; agarászat, agarász-
A d o l f , tn aeromóter : sűrű­ egylet
adoma, adoma- ségmérő ; aero- ágas, ágas-bogas
gyüjtemóny nauta : lóghajós ; ágaskod-ik
ágasod-ik Á g o s t o n , tn agyondolgozza
agát, hely: a c h á t á g o s t o n r e n d i szer­ magát,
agavé zetes agyonhallgat,
á g a z - i k , - z o n v -zékÁ g o t a , tn agyonlő, a g y o n ü t
ág-bog, ága-boga, agrár, agrárius agyrázkódás, a g y ­
ágas-bogas agrárszocializmus rém, agyszól-
a g e n d a l: t e e n d ő agresszív hűdós
ágens, agentúra agrikultúra ágyú, ágyúcső,
agg ágrólszakadt ágyúgolyó, ágyú-
a g g á l y ; aggá­ agronóm, agro­ flövós, ágyúszó
lyosan) nómia ágyús, ágyútűz
aggastyán agy ágyúz, -zon
a g g a s z t , ..asszon ; ágy agyvelő, agyvérzés
aggasszad v ag­ agyabugyál ah !
gaszd agyacs, agyafúrt ahány, -adik, -an,
a g g a s z t ó , -an agyag, agyagáru, ahányszor
a g g a t , - t a m , ..ásson agyagföld A h a s v e r u s , tn
aggkor, aggkori agyagos, agyag­ a helyett [ahelyett]
biztosítás tartalmú ahhoz, ahhoz ké­
aggkór ágyai pest
agglegény agyalágyult á h í t , -son, á h í t s a d
agglomerátum l agyar v áhítsd
agglutináció l agyarkod-ik áhítat, áhítatos,
agglutinál agyarog, ..rgott áhítatoskod-ik
aggód-ik ágyas, ágyastárs áhítatosság
aggodalom, ..lmat ágyás : virágágy áhítoz-ik, -zon
aggoskod-ik ágyasság A h m e d , tn
aggott, aggság ágyaz, -zon ahogy, ahogyan
aggságoskod-ik a g y b a - f ő b e {pl ahol, ahonnan,
Aggtelek, aggteleki dicsér, v e r ) ahova (ahová)
Á g h , csn agybaj Aischylos, tn (Aes-
agilis, agilitás l ágybetét chylus)
agitáció, agitál, agyburok ajak, ajakhang
agitátor Z ágyék, ágyékfájás ajándék, ajándék-
A g l á j a , tn ágyelőtti (szőnyeg) levél
Á g n e s , tn agyhártya, agylá­ ajándékoz, -zon
agnoszkál gyulás, agyléke­ ajánl, ajánlja
agónia, agonizál lés, a g y m ű k ö d é s -tam v -ottam,
Á g o s t , tn ágylepedő, ágyme­ ajánljad v ajánld
ágostai hitvallású legítő, á g y n e m ű ajánlat, ajánlat­
evangélikus agyon, egy szóba tevő
Ágosta f (Augs- írjuk az igével : ajánlatos, ajánl­
burg régi n e v e ) agyonbeszél, ható
ajánlkcz-ik, -zon v akárhova, akárki, akkora (oly nagy)
-zék akármeddig akkord, akkord­
ajánló, ajánlólevél akármely(ik), akár­ munka
ajánlott mennyi, akár- akkorka
ájtatos, ájtatos- m o r r o , akármorrŐl a k k o r r a (arra a z
k o d - i k , á j t a t o s s á g a k á r m i , akármi - időre)
ajtó, ajtaja félo, a k á r m i k é p - akkortájban, ak­
aj tónál ló, a j t ó - (pon), akármi­ kortájt
nyitó, ajtószárny kónt, akármikor, akkrocütál
ájul, áiuldoz-ik akármily(on), akkreditív
á j u l t , ájiillság akárminö, akár­ akkumulátor
akác (akác), akác­ mint u k k a r á t o s , -an
fa, akáovirág akaródz-ik, -zon v aklamáció l
akad, akadt zók aklimatizál, akli-
akadály akarva, akarva- matizólód-ik
akadályoskod-ik akuratlan(ul), akna, aknakomon-
akadályoz, -zon akarva, nem ce, aknamunka
a k a d á l y t a l a n , -ul akarva aknáz, -zon
akadályverseny akaszkod-ik, -jon akó
akadék, akadókos- v -jók akol, aklot, akla
kod-ik akaszt, akassz, ákombákom
akadémia, Magyar akasszad v akaszd akona : hordó
Tudományos akasztanivaló szája
A k a d é m i a ( M . T . akapztó Á k o s , tn
Akadémia) akasztófa akós (hordó)
akadémiai, akadé­ akasztófa címore a körül, a közbon,
mikus akatolikus : nem a között [akörül,
akadoz-ik, -zon v katolikus aközben, aközött]
-zék a k a z s u / : f ohór m a ­ a k r í b i a g: p o n t o s ­
akantusz hagóni s á g , éles ítélet
akar, akarjad v akcentuáció, ak- akrobata
akard contuál, akcentus l akromatikus g
akarat, akaraterő akceptál l akromatizmus,
a k a r a t l a n , -ul akcidencia l akropolisz g
a k a r a t o s , a k a r a t o s - a k c i d e n s l: mellékes akrosztichon g
kod-ik akció, akciórádiusz akt
akaratszabadság akgat, hely: a g g a t akta, aktacsomó,
akár, a k á r - a k á r ; aki, akik, akinek aktaszorű(en)
akárcsak, akár­ akként aktív
h á n y a n ) , akár­ akkép, aképpen aktíva, -ák
hányszor, akár­ (akképen) aktivitás
h o g y a n ) , akár­ altkor, a k k o r á b a n , aktuális
hol, akárhonnan, akkoriban aktualitás l
aktus l alanti, a l a n t í r t , alattság : v a s t a g
akusztika, akusz­ alantas hajókötél
t i k a i , -lag alany, alanyeset alattvaló, alatt­
akut (betegség) a l a n y i , alanyia3, v a l ó i (pl h ű s é g )
akvarell, akvarel- alanyiság alávaló, alávalóság
lista, akvarellf estés alanyi r a g o z á s aláz, -zon, alázzad
akvárium l a l a p , alapállás, v alázd, alázat
akvirál l alapelv, alap­ alázatos, alázatos-
a l á , az i g é v e l e g y eszme kod-ik, alázatos­
s z ó b a í r j u k , pl. alapít, a l a p í t s a d v ság
aláás, a l á h ú z alapítsd alázkod-ik
alabárd, alabárdos alapító ; alapító albán, Albánia,
alabástrom okirat albániai
a l á b b , az igével egy alapítvány albatrosz
s z ó b a í r j u k , pl. alapítványi hölgy albérlet, albérlő
alábbhagy a l a p k ő (letétel) A l b e r t , tn
alacsony alapos, alaposság albinizmus, albínó
a l a c s o n y í t , ..ítsad alapoz, -zon Albion : Anglia
v ..ítsd alapsz-ik régi n e v e
A l a d á r , tn a l a p t a l a n , -ul A l b r e c h t , tn
alagcsö, alagcsö- alapuljon album
vezés, alagsor alapvető, alap­ albumín
alagút vizsga álca, álcáz, -zon
aláír, aláírás alapzat álchimia, hely: a l ­
alája álarc, álarcos, ál­ kímia
A l a j o s , tn arcosbál, álarcos áld, -ottam v -tam,
alak menet -jon, áldjad v áldd
alaki, -lag ; a l a k i ­ alárendel, a l á r e n ­ á l d á s , á l d á s o s , -an
ság delt á l d a t l a n , -ul
a l a k í t , ..ítsad v a l a r m (f: alarmé) á l d ó , -an v -n
..ítsd alarmíroz, -zon áldomás
alakoskod-ik alássanf a. m. aláza­ á l d o t t ; egész á l ­
a l a k r a j z , alakszerű tosan), kérem dott nap
a l a k t a l a n , -ul alássan áldoz, -zon, áldoz­
alakú, egyforma­ A l a s z k a , hn< zad v áldozd
alakú, két alakú, alátét, alátétlemez áldozat, áldozati
alakul, alakulóban a l a t t , a l a t t a m stb. állat, b á r á n y
van a l a t t i ; földalatti, áldozó csütörtök
alakzat tengeralatti, v í z ­ áldozópap
alámerül alatti A l - D u n a , aldunai
alamizsna alattomban alél
alamuszi alattomos, alatto- alépítmény
alant^-. mossag aléltság
alemann (népíaj) alkalmatlanság áll, fn
Alexandria, alkalmatos(ság) áll, i, -ani v -ni, - o t t
alexandriai alkalmaz, -zon v állt, -jon
alexandrinus, alkalmazkod-ik álladzó
alexandrin-sor alkalmazott A l l a h , tn
a l k a l m i , -lag
a l f a g, a l f a - s u g a r a k állam, államalkotó,
alfabetikus, alfa- alkaloidák á l l a m c s í n y , állam*
bétum alkalom, alkalom ellenes, á l l a m ­
A l f o n z , tn adtán, alkalom­ férfi, á l l a m f ő
alföld ; a m a g y a r szerű á l l a m i , -lag
Alföld, a Kis- alkar á l l a m i iskola
Alföld, a Nagy- a l k a t , alkatrész államköltségen
A l f ö l d ; alföldi A l k i b i a d o s , tn államnyelv
Alfréd, tn alkímia, alkimista államosít, -son
a l g e b r a , algobrai alkohol állampolgár(i), ál­
Algéria (ország) ; alkoholellenes lamtitkár, állam­
algériai alkoholista, alko­ ügyész, állam­
A l g e r n o n , tn holizmus vasút
Algír (város), al­ alkony, alkonyat állandó, állandóság
gíri alkonyi fény állandósít, -son
alhat-ik, alhasson alkonyod-ik á l l a p í t , ..ítson
alig, alig-alig alkonyul, alko- állapod-ik, állapo-
aligha, alighanem nyulat dott(ság)
alighogy al k o r á n tör állapot
a l i m e n t á i l: t á p l á l a l k o t , . . k o s s o n , al­ állás : k ö m é n y p á ­
alinea l: ú j s o r kossad v alkosd linka
alispán alkotmány állás, állásfoglalás
A l í s z , tn (f : Alice) a l k o t m á n y o s , -an állásnélküli
alít t : s e j t , v é l alkotmányosdit állat, á l l a t b ő r , á l -
alizarintinta játszik lategészség( t a n ) ,
alj, alja alkotmányosság állati, állatias, - a n
aljas, -an alkotó, az A l k o t ó ; állatkert
aljasít, ..ítsad v alkotó elme állatorvos, állat­
..ítsd alkóv orvosi főiskola
aljasság alku, alkud-ni, állatsereglet, á l l a t ­
aljzat, íróaljzat -tam, alkudjad v tan
alkáli, a l k á l i á k a l k u d d (v. ö. a l - állatvédő egyesület
alkalikus f é m e k kusz-ik) állcsont
alkalmas, alkal­ alkudoz-ik, -zon v álldogál
masint -zék allé (f: alléé)
alkalmasság alkusz, alkuszdíj allegória, a l l e g ó -
a l k a l m a t l a n , -ul alkusz-ik r i á s , allegorikus,
alkalmatlankod-ik alkuvás allegorizál
alleluja álmos, álmoskönyv (általány) átalány
á l l h a t , ..hasson, álmosod-ik, álmos­ általellenben
állhatatlan, állha­ ság általfa, általgeren-
tatosság) alnémet d a , általüt, által­
alligátor álnév, álnevű vető
állít, ..ítson, ..ítsad á l n o k , -ul a l t a t , ..ássad v ..asd
v ..ítsd áloó, áloóvirág á l t a t , ..ássad v ..asd
alliteráció alól, alólam, alóla altató, altatószer
állítgat, ..gassad v á l o m , á l o m k é p , alternatíva l
..gasd álomkór(ság), a l t e s t ; altesti b a j
állítmány álompor, álom­ altista : a l t h a n g ú
állító, állítólag, szuszék altiszt
állítólagos, -an álorca altruista, a l t r u i z ­
állkapca, állkapocs alpaka mus
álló, e g y álló e s z ­ alpári : k ö z ö n s é g e s a l u d - n i ( v.ö. alsz-ik)
t e n d e i g , állócsil­ alperes aludt, aludtában,
lag Alpesek (Alpok) aludttej
á l l o g a t , ..gasson alpesi f é n y , k ü r t alul ( h o l ? ) alulírt,
á l l ó h e l y , á l l ó h e l y é ­ alpinista, a l p i n i z ­ a l u l í r o t t , alulról
ben mus alumínium
állomány álruhában (alusz-ik) alszik
állomás, állomás­ Alsó-Ausztria, aluszékony
főnök alsóausztriai alvajárás, alvajáró
állomásoz, -zon alsóház, alsónad­ alvad, alvadt
allótriák rág, alsószoknya alváz
álltóhelyében* alsz-ik (alusz-ik) alvó : török édes­
allúvium l v. ö. a l u d n i ség
állvány(zat) álszent alvég, alvezér, al­
alma, almabor alszerű világ
almanach alt ( h a n g ) alvó, alvóhely
A l m á d i , hn, a z a l ­ a l t á b o r n a g y ám, ámbár, ámde
mádi part (nem: Altaj hegység ama, amabba,
almádii ) által, á l t a l a m , á l ­ amarra, amarról,
almáriom tala ; az igével amavval, amazzal
almás, almásle­ egy szóba írjuk, A m a d é , tn
pény, almásszür­ pl á l t a l d o b , á l t a l - amalgám
k e (ló) vet A m á l i a , tn
álmatag, álmatlan általában A m a n d a , tn
álmélkod-ik altalaj amarant (virág)
álmod-ik általánvéve amarillisz
á l m o d o z - i k , - z o n v á l t a l á n o s , -an ; á l ­ a m a t ő r (f: amateur)
-zék talánosít, általá­ a m a z , v. ö. a m a
Á l m o s , tn nosság amazon
ámbár, ámbátor a m o r t i z á c i ó l: ( a n d a l g ) v. ö.
ambíció, ambicio­ amortizációs köl­ andalog
nál, ambiciózus csön ; amortizál andalgó
ámbra, ambraiilat amott a n d a l í t , -son
ambrózia amőba andalog, . . lgott
A m b r u s , tn a mögött [amö- A n d o r r a , hn
ambulancia, a m ­ gött] A n d r á s , tn
buláns boteg, a m - ampelológia A n d r á s s y , csn
bulatórium amputáció Andrássy-út
ámde ; amputál l [Andrássy út]
ameddig, amek­ Amszterdam, anekdota, anekdó-
kora amszterdami táz
a mollott [amellott] amúgy, amúgyis a nélkül [anélkül]
amoly, amellyel, ámul, ámul-bámul, anémia, anómiás
amelyik á m u l á s - b á : n ulás aneroid lógsúly-
ámen ! (ammen) amulett mórő
amennyi, amennyi­ Amur : folyó ; anesztétikum
ben, amennyire Amur-vasút anesztézia
A m e r i k a , amerikai anabaptista angazsál, angázs-
amorikáz, -zon anachronizmus m a n (f : engage-
amerre, amerről [anakronizmus] m&nt)
ametiszt anagramma A n g e l i k a , tn
amfíbium anakoróta angina
amfiteatrális, analfabéta A n g l i a , angliai
amfiteátrum analitikai, anali­ anglicizmus
amfora g tikus anglikán egyház
ami, amik, amit analizál, analízis g anglofóbia, anglo-
a miatt [amiatt] a n a l ó g g, a n a l ó g i a , mánia
amidőn, amiért, analógiás, angol, angolkór,
amikor analogikus angolkisasszonyok
amily, amilyon, anamnézis g angolna
aminő, amint ananász Angolország, an­
á m í t , -son ; á m í t ó anarchia, anarchi­ golországi
ammondó vagyok kus, anarchista, a n g o l o s , -an
ammóniák anarchizmus Angóra, angórai
ammónium A n a s z t á z , tn angórakecske
amnesztia A n a s z t á z i a , tn ángy, ángya
amnézia anatéma g angyal, angyaloíi-
amoda, amolyan A n a t ó l i a , anatóliai náló, angyalfoj
á m o l y o g , ..lygott anatómia, anató­ angyali üdvözlet
amonnan miai, anatómus angyalkóp, angyal-
amorett Andalúzia, anda­ szépségű
amorf g lúziai ángyi, ángyika
Angyalvár (Rómá­ A n t a l , tn antropogeográfia g
ban) [ a n t a n t ] / : entente antropológ, antro­
A n i k ó , tn antarktikus pológia g
animál Antarktisz antropomorf g
animó : kedv anteakták A n t w e r p e n , hn
animozitás, animó- antedatál antwerpeni
zus antenna anzágol
anizett ( f . anisette ) antialkoholista A n z e l m , tn
ánizs anticipáció, antici­ anya, anyja, any­
Anjou ( c s a l á d ) , pál l juk ; anyacsavar
A n j o u - h á z , An­ anticipandó anyag, anyagcsere,
jou-kori ant idinasz tikus anyagelvű(sóg)
a n k é t (f : enguéte) antidótum anyagi, anyagias,
ankétoz, -zon antik anyagiasság
A n n a , tn antiklerikális a n y a i á g , rÓ3z
annak, annak- Antikrisztus anyakönyv( vezető)
előtte, annak k ö ­ antikritika anyakönyvel
vetkeztében, an- antikvárium anyámasszony ka­
nakokáért, an- antikvárius tonája
nakutána antikvárkönyv- anyányi leány
annál, annálfogva, kereskodós anyás, anyaság
annálinkább, an­ antikvitás anyáskod-ik
náijobban Antillák anyaszentegyház
annektál, aimexió l antilop anyaszült meztelon
a n n o n s z (f: an- antimilitarista, a n ­ anyátlan
nonce), a n n o n s z á l timilitarizmus Anyegin, tn
annuitás l antimon anyjuk, anyjukom
annunciáció l antipátia, antipa­ anyó, anyóka,
annyi, annyian, tikus anyós
annyifóle,amiyira, antipirín anyus, anyuska
annyiszor anfcipódus aorta g
anód, anódtelep antisambríroz apa, apja, apjuk
anomália antiszemita, anti­ apáca, apácafeje­
a n o n i m g, a n o n i m i ­ szemitizmus delemasszony
tás antiszepszis, a n t i ­ a p a c s : 1. halász -
Anonymus szeptikus e s z k ö z ; 2. (f :
anorganikus g antitalentum apache) : külvá­
anormális antitózis rosi r a b l ó
a n s ó v i s z (f : an- antitoxin apad, apadék
chovis ) antológia a p a d t , apadt3ág
ansziennitás A n t ó n i a , tn A p a f i , csn
antagonista, anta- antracán, a n t r a c i t apai ö r ö k s á g , rész
gonizrnus antropofág g a p á l y ós d a g á l y
apamén A p o s t o l o k cseleke­ áradat
apámuram detei áradoz, -zon
a p a n á z s (f: apa- aposztata, aposz- Aragónia
nage) tázia g aragonit
a p a s á g , apasági k e ­ aposztróf g a r a k ar ( r o z s ­
reset aposztrofál pálinka)
apaszt, apasszad v apoteózis g Aral-tó [Arai t ó ]
apaszd apparátus l áramerősség
apát, apátasszony, apparteman arameusok
a p á t úr (f: appartement) áramkör
A p á t h y , csn appercopció, áraml-ik
apátia g appercipiál l A r a n j u e z , hn
a p a t i k u s , -an applanál aranjuezi
apátság, apátsági a p r aj a - n a g y j a A r a n k a , tn
a p e l l á c i ó l, apellál apránként aranka (növény)
Apenninek, Ápen- A p p o n y i , csn arany, arannyal
nin-félsziget apreciál l arány, aránnyal
a p e r s z ű ( f: apercu) apretál, apretúra aranybánya,
áperte l : nyiltan április, áprilisi aranyember,
aperitif / apró, apraja aranyér, a r a n y ­
apetitus l aprobáció, gyapjas lovag,
apikultúra : méhé­ aprobál l aranygyűrű
szet apró-cseprő arányl-ik
aplikál l apród aránylag, arány­
aplomb, nagy aprólók, aprólékos lagos ( a n )
aplombbal / aprólókoskod-ik aranymisós p a p
apodiktice, apodik- aprólékosság arany művos(ség)
tikus g aprófa, aprópénz aranyos, -an
apokalipszis, a p o ­ apropriáció l a r á n y o s , -an ; a r á ­
kaliptikus g aprószemű, apró­ nyosság, ará­
apokrif g szentek, apró­ nyosít
á p o l , á p o l g a t , ..gas- szőlő aranyoz, -zon
s a d v ..gasd aproximativ(e) aranyszájú
A p o l l ó , tn apróz, -zon A r a n y s z a r v (a
A p o l l ó n i a , tn ápszisz g Boszporusz öble)
ápoló, ápolónő aqua-, v. ö. a k v a - aránytalan, -ul
apológia g ár, minden áron árapály
apoplektikus, arab (arabs), a r a s z , arasszal,
apoplexia g arabul a r a s z n y i , araszos
áporod-ik A r a b e l l a , tn áraszt, árasszon,
após arabeszk árasszad v áraszd
apostol, apostoli A r á b i a , arábiai a r a t , arass, a r a s ­
apostolkod-ik árad, áradt sad v arasd
arató, aratógép ariánus arravonatkozó-
araukária (növény) árindex (lag)
á r b e c s l é s , árbecslő A r i s t o t e l e s , tn arrogál l
a r b i t r á z s (j : ar- A r i s z t i d , tn arrogancia, arro­
bitrage ) arisztokrácia, gáns
árboc, árbockosár arisztokrata, arról
árbocoz, -zon arisztokratikus árszabás
a r c , a r c á t l a n , -ul árja n é p , á r j á k arszlán f
a r c b ő r , arcél, a r c ­ árkádok (árkádok) árt, ártson
festék Á r k á d i a , hn ártalmas, -an ; ár­
archaikus, archaiz- arkangyal talmasság, ártal­
mus arkánum m a t l a n , -ul
A r c h a n g e l s z k , hn árkász, árkol ártalom, ..lmat
archeológia g arktikus ártány
archimandrita g árkus á r t a t l a n , -ul
A r c h i r n e d e s , tn A r l b e r g hn, a r l - ártér, árterület
archipelágus g borgi artéria
architektúra g árlejtés arterioszklerózisz,
architráv g ármádia artézi k ú t
archivum g ármális f ( n e m e s ­ articsóka
arcjáték, arckép, levél) artikuláció, artiku­
arckifejezés ármány, ármány- lál
arculat kod-ik, ármá­ artista
arculcsapás, arcul­ n y o s , -an artisztikus, - a n
ütés Á r m i n , tn A r t ú r , tn
arcvonás árnika ( n ö v é n y ) áru, áruba b o c s á t
A r d e n n e k (f : les A r n o l d , tn á r ú , mn, o l c s ó á r ú
Ardennes ) árny, árnyal, ár­ árucikk, áruminta­
aréna nyalat vásár
árenda, árendál, árnyas, árnyék árul, á r u l k o d - i k
árendás árnyékol, árnyé­ á r u l ó , árulás
areopág g kos, -an, árnyé­ árus, árusít
á r f o l y a m (j e g y z é k ) koz, -zon á r v a , e g y á r v a lélek
A r g e n t i n a , hn árnyékszék sem
argentit (ásvány) árok, árkon-bok- árvafiú, árvaház,
argonauták g ron árvaleányhaj, ár­
argót, f : t o l v a j ­ aroma, aromás vaságra jut
nyelv Á r o n , tn árverés, árverez,
argumentál l árongyökér -zen
argumentum l áros f (kereskedő) árvíz, árvízvesze­
árgus-szem árpa, árpadara delem
ária arra, a r r á b b , a r r a ­ A r z é n , tn
A r i a d n é , tn felé, a r r a v a l ó ,
arzenál (asszú) a s z ú inas, asztalosle­
arzónes ásvány gény,
arzonikuin ásványi, ásványos asztigmatizmus g
arzónmórgezés ásványtan, ás­ asztma, asztmás
arzis g ványtár, ásvány­ a s z t m a t i k u s , -an
á s , ásson, ássa, á s ­ vízforrás) asztrakán (prém)
sad v ásd ász ( k á r t y á b a n ) asztrál, a s z t r á l -
á s a t , ..ásson, á s a s ­ asz-ik, asszon f é n y , asztráltest
s a d v ásasd aszal, aszalt g y ü ­ A s z t r i k , tn
á s a t a g , ásatás mölcs asztrofizika
A s b ó t h , csn aszaló, aszaló- asztrológia, asztro­
ásít, ásítson komonco lógus
ásítoz, -zon aszály (ruha sze­ asztronómia,
áskál, áskálód-ik gélye) asztronómus
ásó aszály a s z ú (asszú), a s z ú -
ásókapa ; de : ásó, aszat* ( g y o m ) , b o r , aszúszőlő
k a p a v á l a s s z o n el aszatos átabota, átabotá­
egymástól aszbeszt, hely : a z ­ ban
aspiráció l beszt a t a k (f: attaque)
aspirál v m i r e aszentál l átal, hely: á l t a l
aspiráns aszepszis l átalány (általány),
áspiskígyó A s z e r b e i d z s á n , hn átalányösszeg
Assisi Szent F e r o n c
a szerint [ a s z o r i n t ] átaljában
asszokuráció l
aszfalt, aszfalt b e ­ átalkod-ik, átal-
asszekurál
tyár, kodott
asszimiláció asz-
aszfaltoz, -zon átall, -ani, á t a l l o m ,
szimilál, asszimi-
aszimmotria, átallotta, átallja
lálód-ik
aszimmetrikus átalvotő
asszír ( n é p )
aszkéta, aszké­ A t a n á z , tn
Asszíria, asszíriai
t i k u s , aszkézis atavizmus
asszisztál, asszisz­
aszkór, aszkóros ateista, a t e i z m u s
tens l
asszó (f : assaut) ászok, -ja, ászkot ; atolié (f: atelier)
asszociáció, asszo­ ászokfa, ászoksör átellenben, átel­
ciál l aszott lenes
asszonancia l arszpik á t h a t a t l a n , -ul
asszony, asszonya, aszpirin Athén (város),
asszonyanyám, a s z t a g , asztagrakás athéni
asszonynónóm asztal, a s z t a l b o n ­ Athenaeum
asszonyi t á s , asztalfia Athene (istennő)
asszonyia3, -an asztali i m á d s á g atilla : r u h a
a s s z o n y o s , -an asztalnok ( A t i l l a ) , tn, A t t i l a
asszonyság asztalos, a s z t a l o s ­ átkos, -an
á t k o z , -zad v át­ a t y a i , -lag autogram
kozd atya(úr)isten autokrácia,
átkozód-ik a t y á t l a n , -ul autokrata
átlábol A t z é l , csn autókürt
á t l a g , á t l a g o s , -an audiencia automata, auto­
Atlanti-óceán auditórium matikus
[Atlanti óceán] Auer-fény, Auer- automobil, auto­
Atlantisz láng mobilizmus
atlasz ( s z ö v e t és augur l autonóm, auto­
térképgyűjte­ A u g u s z t a , tn nómia, autonó-
mény) augusztus mikus
Atlasz (hegység) aukció, aukciónál autopszia g
atléta, atlétika a u k t o r : szerző , autorizáció, auto-
atletizrnus auktoritás rizál
á t l ó , á t l ó s -an ; aula, aulikus autoszuggesztió g l
átlósút autótaxi
A u r é l , A u r é l i a , tn
átmenet aureóla : f é n y k ö r autotípia
átmérő auróra : hajnal avagy
a t m o s z f é r a g, auszkultáciő avanzsál
atmoszférikus auszkultál avar (nép), avarok
átok, átkot, átok­ Ausztrália, auszt­ avar (kiaszott fű)
hozó ráliai ; D é l - avas, avasod-ik,
atom, atomiszti­ Ausztrália, dél­ avasság
kus, atomizál ausztráliai, elv: avat, avasson,
atónia, atóniás Auszt-ráíia avassad v avasd
atrakció Atisztria, ausztriai, a v a t a t l a n , -ul
atrocitás Alsó-Ausztria, avatkoz-ik, -zon v
atropin Felső-Ausztria, -zék
Áts, csn alsóausztriai, a végből, a végett,
a t t a s é (f: attaché) felsőausztriai a végre [avégből,
A t t i k a , hn, a t t i k a i (élv: A u s z t - r i a ) avégett, avégre]
A t t i l a , tn, ( A t i l l a ) autarchia averzió
a t t i t ű d (f: atti­ a u t e n t i k u s , -an A v e s z t a (perzsa
tűdé) autó szent iratok)
attól, attólfogva, autobiográfia aviatika, aviatikus
attólkezdve autóbusz avizál, avízó
A t z é l , csn a u t o c h t o n (g: ő s - avul, avult(as)
atya, atyám, atyja, lakó) a v v a l v azzal
atyjuk autodafé axióma
atyafi, -ak, -ja ; autodidakta, az, azok, azt
atyámfia, atyád­ autodidaxis á z - i k , - z o n v -zék
fia stb autogénhegesztés ázalag ( á l l a t o k )
atyafiság autográf azalatt: kötőszó ;
 de : a z a l a t t a s z é k B badar, - u l ; badar-
alatt beszéd
azálea Baal (sémi isten­ bádog, bádogáru,
azáltal, név) bádogedény
azaz ; d e : az az bab b á d o g o s (mester­
ember báb ség)
azbeszt baba bádogosság
azelőtt bába, bábaképző bádogoz, -zon
azért h o g y , azért (intézet) bagaria, bagaria­
sem bábalak bőr
azilum g bábasszony bagatoll, bagatell-
aziránt, aznap babáz, babáz-ik el j á r á s
azon véresen Bábel tornya, bá- bagázsi, bagázsia
azonban boli z ű r z a v a r bagger(hajó)
azonogy babér, babérág baggerez, -zen
azonfelül (azon- Babilon (város), bagó, bagóz(ik)
fölül), azonkívül, babiloni bagoly, baglyot,
azonközben Babilónia, babiló­ baglya
azonnal niai bágyad, bágyadt,
azonos, azonosság babócs (nagyobb bágyadtság
a z o n o s í t , ..ítsad v fajta légy) bágyaszt, bágyasz-
..ítsd babona, babonás, szon, bágyasz-
a z o n t ú l (időt je­ babonaság, más : szad v bágyaszd
lent), de : a z o n (a babonásság bahaizmus (új val­
helyen) túl babonáz, -zon lás P e r z s i á b a n )
Azori-szigetek bábos, mózesbábos baj, bajjal
[Azóri szigetek] babramunka báj, bájjal
azóta babrál, babrálgat bajadór, -ek
Azovi-tenger babszem, Babszem bájital
[Azóvi tengor] Jankó Bajkál-tó [Bajkál
aztán v azután b á b u , b á b u z , -zon tó]
áztat, áztasson, áz­ bacchanália, bajlód-ik
tassad v áztasd bacchánsnő bajmolód-ik
áztatás B a c c h u s , tn bajnok
azúr(kék), azúrkő (Bakkhos) bájol
azután v aztán bacillus b a j o n e t t , -et
azzal v avval B á c s , hn, B á c s - bajor, Bajor­
Ázsia, ázsiai; K e ­ Bodrog (vár)me- ország
let-Ázsia, kelet­ gye b a j o s , -an
ázsiai, K i s - Á z s i a , bácsi, bácsika b á j o s , -an ; b á j o s ­
kisázsiai, Á z s i a ­ Bácska, bácskai ság
kutató B a d a c s o n y , hn, bajszerző, bajtárs
á z s i ó , ázsiotázs badacsonyi bajusz, bajsza v
 bajusza ; bajusz­ B a l e á r o k (sziget­ bálványoz, -zon
kefe csoport) balzsam, balzsa­
bajuszos, -an balek, balekfogás mos
b a j u s z t a l a n , -ul balerina balzsamoz, -zon
b á j z l i (rossz c s a p ­ balesetbiztosítás bamba, bambán
szék) balett bambino o
bak b a l e t t e z , -zen bambusz, bam­
baka balett-táncosnő busznád
bakacsín* (fekete balga, balgatag bámész, bámész-
posztó) balhit kod-ik, bámész­
bakafántos(kod-ik) báli, bálias ság
bakancs, bakan­ B á l i n t , tn bámul, bámulat
csos báliruha bámulatos, -an
b a k a r a (f:baccarat) baljóslatú bán, horvát bán
bakator (bor) Balkán, Balkán bán, bánja, bán­
bakfis (lány) félsziget; balkáni jad v bánd
bakk, bakkasztal balkéz, balkézfelől, bán-ik (vkivel)
bakkecske balkezes banális, banalitás
bakkoz, -zon balkon banán
bakó ballada bánás, bánásmód
Bakony, bakonyi ballag bánat, bánatpénz
b a k s i s (tör : b o r r a ­ ballaszt b á n a t o s , -an
való) ballépés banda, bandavezér
b a k t a t , ..tasson ballón b a n d á z s (f : ban-
bakter bálna dage)
bakteriológia, b a k - balneológia, bal- bandérium
teriológus neológus B a n d i , tn
baktérítő balog, balogsuta bandita
baktérium b a l o t á z s (f : bal- bandzsa (band-
bakterkod-ik lottage ) zsal), bandzsít
bakugrás báloz, -zon b a n d z s ó (néger
bakzik balpárt, balsiker, hangszer)
bal, balfelé, bal- balszerencse B á n f f y , csn
felől, b a l r a á t baltacím (takar­ B á n f i h u n y a d , hn
bál, bálanya mánynövény) bank, bankár
balalajka (orosz bálterem bankett, banket-
hangszer) Balti t a r t o m á n y o k t e z , -zen
B a l a m b é r , tn Balti-tenger [Balti bankjegy, bank­
b a l a n s z (f : ba- tenger] jegyforgalom
lance), b a l a n s z o z balusztrád bankkamat(láb),
Balaton, balatoni (f : balustrade) bankkölcsön
B a l á z s , tn bálvány, bálvány­ bankó
baldachin imádás bankrott
Bánság (nem he­ b a r á t s á g t a l a n , -ul barnít, barnás, -an
l y e s : Bánát) barázda, barázda­ ..ítsad v ..ítsd
bánt, bántson, billegető, baráz­ barnul,
bántsad v bántsd dál ( ó d - i k ) báró, báróné,
bántalmaz, -zad v b a r b á r , -ul bárónő
..mazd barbarizmus b a r o k k stílus
b á n t a t l a n , -ul bárca, bárcás barom, barmot,
bántó, bántódás barchent barma ; barom-
b a n t u nóger bárcsak csorda
banya B a r c s a y , csn barométer
bánya, bányaigaz­ b á r d (kelta énekes) baromfi, baromfi­
gató, bányajog, bárd (nagy kés) tenyésztés, ba­
bányalég (robba­ bárdolatlan, -ul romfiudvar
nás), bányamécs b á r é t (lapos s ü v e g ) baromi, baromias
b á n y á s z , fn bárgyú, bárgyúság b a r o n e s z (f : baro­
b á n y á s z , i, ..ász- bárha, bárhogy, nesse )
szon, bányásszad bárhol, bárhon­ báróság, bárósít
v bá,nyászd nan, bárhova B a r o s s , csn
bányászati főiskola barikád, barikádoz Bars (vár)megyo
baptista barit (ásvány) bársony, bársony­
baptisztérium bariton, barito­ nyereg
bár (mulatóhely) nista bársonyos
bár, habár, ámbár bárium (ásvány) bárzsing
barack, barackfa, barka, barkaszen- b a s a (régi t ö r ö k
barackíz, barack­ telés cím)
pálinka bárka basáskod-ik
barakk [barak], barkaróla o B a s o d o w betogf.ég
barakkórház, ba­ barkassza ( g ő z ­ b a s i - b o z u k tör
rakktábor csónak) baskír (nép)
barangol bárki basszista, b a s s z u s
bárány, bárány - barkó (pofaszakáll) bástya, bástyáz,
bőr(süveg), bá­ barlang -zad v ..tyázd
rányhimlő barlangi m e d v e basztard
Baranya (vár)me- bármely(ik), bár­ b a t a l j o n (f : ba-
gyo mennyi taülon )
barát, barátcsuha, bármi, bármiként, batár
barátfül(e) bármikor, Batávia
b a r á t i , -lag bármikép(pen), B á t h o r i , csn
barátkoz-ik, -zon bármily(en), bár­ batik munka,
v -zék minő batikol
barátság, barátsá­ barna, barnakő­ batiszt
gos, -an, barát­ szén, barnavörös bátor, bátran ;
ságosság B a r n a b á s , tn bátorlelkű
b á t o r í t , ..ítsad v becsmérel, becs bejárás, bejárat
..ítsd mórli, becsmérlés b e j á r ó cseléd
bátorkod-ik, bá- b e c s t e l e n , -ül béka
torod-ik b e c s t e l e n í t , ..ltsed Békaegérharc
b á t o r t a l a n , -ul v ..ítsd békasó, békateknő
B a t s á n y i , csn b e c s u á n (néger béke, békealku(do-
battéria nép) zás), békeállapot
B a t t h y á n y , csn Becsuána föld bekebelez, -zen
bátya, bátyja, B é c s - Ú j h e l y , hn, békebeli
bátyjuk ; bá­ bécsújhelyi bekecs
tyámuram, becsül, becsület békeegyesület,
bátyjaura becsületbíróság békefeltétel, b é k e ­
batyu, batyubál b e c s ü l e t e s , -en ; jobbot nyújt
bátyus, batyuz becsületesség b é k é l t e t , ..tessen
b a u x i t (érc) becsületrend, b e ­ b é k é s , -en
bazalt, bazaltkő csületszó Békés (vár)megye
bazár, bazáráru becsüs békesség, békes­
B á z e l ( n o m : Basel) becsvágy séges
bazilika/' beduin békótelen, békét­
bn/.iliszk (kígyó) b e f e j e z , -zed v len, -ül ; b é k é t -
bázis ..jezd lenked-ik
bazsalikom (ba- befej eződ-ik béketűrés, b é k e ­
zsalyikom) befelé tűrő
bazsarózsa befolyás, befolyá­ b é k í t , ..ítsed v
b e ! isz, b e s z é p solás) ..ítsd
b e - , egybeírjuk az b e f o l y á s o s , -an béklyó
i g é v e l pl b e l á t , befőtt békó, békóz, -zon
bemegy ;
bég (török cím) békül, békülékeny
B e a t r i x , tn bég, béget, béges­ bel a. m. belső ( ö s z -
b e b ó (f: bébé) sen szetett szavak­
b é b i (a: báby) b e g l e r b é g tör ban)
becéz, ..ézzed v begónia (növény) bél, belek, belet
becézd b é g u m (indiai h e r - B é l a , tn
B é c s , hn, ( n e m : eegnő) ; bele, belé, e g y b e ­
Wien) begy (bögy), be­ í r j u k az i g é v e l ,
becs, becsár, becs­ g y e s , -en pl. belebetegszik
érték begyesked-ik bélel, bélelés
becses, becsesség heh I hely: b e ! beléndek
b é c s i ( n e m : wieni) behemót nagy em­ belépő, belépőjegy
becsinált ber béles (tészta)
becsíp, becsípőd-ik B e i r u t , hn (Szí­ bélés
becslés, becslő - riában) belevaló
(biztos) bej, v. ö. b é g ' belföld, belföldi
Így írunk helyesen 3
belga, belgául b e n c é s r e n d , szer­ B e r b e r i a , hn
Belgium, belgiumi zetes bórbevesz, bérbe­
Belgrád, belgrádi bendő vétel, bórbevevő
belgyógyász(at) Benedek, ín bérc, bérces
beljebb (bellebb) .Benedekrend, b e ­ Bereg (vár)megye
belladonna n e d e k r e n d i szer­ berek, berkek ;
b e l l e b b e z , -zen zetes illa b e r e k , n á d a k ,
béllel, hely: bélel benediktínus (ben­ erek
belletrista, b e l - cés) bérel, bérli
benefícium l béremelés
letrisztika
bengáli n y e l v , t ű z bórenc
belől, belőlem, be­
Bongália béres, b é r e s l e g é n y
lőle ( h o n n a n ? )
b é n í t , -son ( b e r e t v a ) lásd :
bélpoklos, bélpok­
B o n j a m i n , tn borotva
losság
benn, egybeírjuk Berettyó (folyó)
belső, belseje, bel­
az igével, pl. B e r e z o v , hn
s e j ü k ; belsőbeteg­
bennmarad bergamott körte
ség
benneteket bérgyilkos(ság),
b e l s ő l e g , belsőleges bérharc, bérház
bennfentes [ben-
belsőség
fentes] berill ( á s v á n y )
bélszín
bennható [ben- Bering-szoros
beltag
ható] [Bering szoros],
beltelek, beltenger
bennlakás, benn­ Bering-tenger
b e l t e r j e s , -en
lakó [ bonlakás, [Boring tonger]
B e l u d z s i s z t á n , hn
benlakó] borkenyo
belügy, belügy­ bennszülött [ben- bérkocsi, bérkocsis
miniszter szülött] bérlemény
belül (hol?), belül­ bennünket bérlet, bérletjegy,
ről BenŐ, tn bórlotszünet
b e l v á r o s , a B e l v á ­ b e n s ő , -leg Berlin, berlini
ros bensősóg, bensősé­ bérlő, bérlőtárs
belvilág, belviszály g e s , -en bórmaanya, bór-
belvíz, belvízi ha­ bent, egybeírjuk az maapa, bérma-
józás i g é v e l , pl b e n t ­ szülők
B e l z e b u b , tn marad bérmál
bélyeg bénul, bénulás b ó r m e n t e s , -en ;
bélyeges, bélyegez benzin, benzinkút bérmentesít, bér-
bélyegfokozat, bé­ benzoó, benzol mentesség
lyeggyűjtemény B e ö t h y , cm B e r n á t , tn
b ó l y e g t e l e n , -ül bór, bórautó, bór­ bernáthegyi kutya
bélyegzés, bélyegző bead, bérbeadás Berni A l p o k
béna b e r b é c s (herélt k o s ) B e r t a , tn
B e n c e , tn berber (nép) B e r t a l a n , tn
 berzeng, berzen- betétív, betét­ borszín(ű), bíbor­
ked-ik könyv vörös
B e r z e v i c z y , csn betevő falat bíbornok, bíboros
berzseny, bor- B e t h l e n , csn biccen, biccent,
zsenyfa B e t l e h e m , hn biccentsen
besenyő (nép) beton [ b e t o n ] , b e ­ biceg
besózott hal tonfal, betonoz bicepsz (izom a
B e s s e n y e i , csn B e t t i , tn karon)
bessz (f: baisse) b e t ű , b e t ű é r c , b e t ű - bicikli, b i c i k l i s t a ,
b e s t e lélek ! öntés, betűrend­ b i c i k l i z , -zen
b e s t i a , bestiális b e n ) , betűszedő, bicsak, bicska,
bestialitás betűszerint(i) bicskás
B e s z a r á b i a , hn betűz, -zön, -zed v bicskáz, -zon
b e s z é d , b e s z é d - ós betűzd biedermeier n
órtelemgyakor- betyár, betyár- stílus
latok kod-ik bifláz, -zon
b o s z ó d o s , -en betyáros, betyár­ b i f s z t e k (a: beef-
beszédhiba világ steak)
beszéd közbori bevall bifurkáció, bifur-
beszédrósz, beszód- bevétel, bevételez kál, bifurkálód-ik
szorv beviteli á r u , k e r e s ­ b i g á m i a
beszél, beszélget, kedelem, tilalom biggyeszt, bigy-
..gessen gyesszed v b i g y -
bezárólag, bezáró-
beszólőfilm gyeszd
lagos(an)
b e s z é l t e t , ..tessen bigott, bigottság
B e z e r ó d j , csn
beszély Bihar (vár)megye
bezzeg Bihar hegység
B e s z t e r c e , hn
b i a n k ó o, b i a n k ó ­
B e s z t e r c e b á n y a , hn bika, bikacsök
betábláz, -zon váltó
bikarbonát
b e t e g , -en ; b e t e g ­ bibasz
bikfic
ágy, betegápoló bibe, bibeszál
bikonkáv, bikon-
beteged-ik, -tem, bibelőd-ik vex l
bíbic, bíbicmadár b i l á n c ff: bilance)
-ett
bibircs, bibircses bilaterális l
b e t e g e s , -en ; b e t e -
gesség, beteges- biborcsók(os) B i l e á m , tn
ked-ik biblia, bibliafor­ biliárd, b i l i á r d ­
betegség dítás, bibliatár­ golyó
betegpónztár, be- sulat biliárdoz(ik), -zon
tegsególyző bibliográfia bilincs, bilincsel
b e t e g s z - i k (v. ö. bibliofil, bibliofília b i l i n g v i s (l: k é t ­
beteged-ik) bibliotéka nyelvű)
betét, betéti tár­ bíbor, bíborcsiga, billeg, b i l l e g - b a l l a g
saság bíborfesték, bí- b i l l e g t e t , ..tessen
billen, billent, birtok, birtokállo­ bizony, Isten bi­
..entsen mány, birtokba­ zony
billentyű, billen­ vétel bizony Isten, bizo­
t y ű z , -zön ; bil­ birtoklás, birtokol nyára
lentyűzet birtokos, birtokos­ b i z o n y g a t , ..gassad
billiárd, hely: biliárd ság v ..gasd
billikom birzes-borzas b i z o n y í t , ..ítsad v
billió biszekszualitás ..ítsd
b i m b ó , -ja v b i m ­ b i s z k v i t (a: bis- bizonyíték
baja cuit) bizonyítvány
bimbóz-ik, -zon v bitang, bitangol bizonylat
-zék bitó, oitófa b i z o n y o s , -an ; b i ­
bimetallizmus l bitorlás, bitorol zonyosság
binokli bivaly, bivalybőr, bizonyság, bizony­
binomiális (kót- bivalybika ságtétel
nevű) l bivalyos, bivalytej b i z o n y t a l a n , -ul
biogenetika biz, biz az, biz úgy bizonyul
biográfia, biográ- van bizottmány, bi­
fus bíz, bízzon, bízzad zottság
biológia, biológus v bízd b i z t a t , ..tassad v
bioszkóp bíz-ik, -zon, biza- ..tasd
biplán kod-ik b i z t o n érzi m a g á t
bír, bírás b i z a l m a s , -an
biztonság okáért,^
bírál, bírálat, b í ­ b i z a l m a t l a n , -ul
biztonságban van
r á l g a t , ..gassad bi zalmatla n k o d - i k
b i z t o s , -an
v ..gasd b i z a l m i állás, férfi
bizalom, ..lmat, b i z t o s í t , ..ítsad v
bíráskod-ik
..ítsd
birétum l ..Ima
B i z á n c , hn biztosítási díj
birizgál
birka, birkabőr bizánci művészet biztosíték
birkóz-ik, -zon v bizantinizmus b i z t o s s á g (a. m.
-zék b i z a r r , bizarrság v m i biztos)
bíró, bírák, bírája b i z g a t , ..gassad v bízvást
birodalmi gyűlés ..gasd bizsereg, ..rgett
b i r o d a l o m , . .dal­ bizmut bizserget, ..gessen
m á t , ..dalma bizodalom, bizo­ blamál, blamázs
bírói d a l m a s , -an (f: blamage)
b i r o k , b i r o k r a kel" bizomány, bizo­ blanketta
bíróság, bírósági mányi áru, bizo­ blaszfémia
bírság, bírságpénz mányos b l a z í r t , - a n , -ság
bírságol bizon (bölény) bliccel, bliccelő
birsalma, birsalma­ bizonnyal, minden blokád
sajt bizonnyal blokk, blokkház
b l ö f f (a: bluff), bogaras zat bokrótás, bokrétáz,
blöfföl bogdánypecsenye -zon
b l ú z (f: blouse) boglár, boglárfa bokros, -an
b l ü e t t (f: bluette) boglya, boglya- bokrosod-ik
bóa, bóakígyó kemence bokroz, -zon
bóbiskol b o g l y a s , -an boksz, bokszer,
bóbita, bóbitás bognár bokszol
b o b s z l ó (a: bob- b o g u m i l (szláv B o l d i z s á r , tn
sleigh ) szekta) boldog, Nagy Bol-
B o c c a c c i o , tn bogoz, -zad v b o - dogasszony
B o c h k o r , csn gozd (napja)
bocs, medvebocs bogrács, bogrács- b o l d o g í t , ..ítsad v
bocsánat, bocsá- gulyás ..ítsd
natkérés, bocsát, bogyó, bogyós gyü- boldogság(os)
..ássad v ..ásd mölcs b o l d o g t a l a n , -ul
(nem : bocsájt) b o h é m (f: bohémé) boldogul, boldogult
bocsátkoz-ik, -zon b o l é r ó sp
bohó, bohóc, bohó-
v -zék boléta
kás
B o c s k a i , csn b o l g á r , -ul
bohózat
bocskor Bolgárország v
bója (lehorgony-
bocskoros nomos Bulgária
z o t t úszótest a v í -
bódó bolha, bolhacsípóa
zen)
bodóga bolházkod-ik
bojár (román úr)
Boden-tó [Boden b ó l i n t , -son
tó] bojkott, bojkottál bólingat, bólogat,
b ó d í t , - s o n , ..ítsad bojt ..gasson
v ..ítsd bojtár, bojtár- bolond, bolond-
bódító, bódítószer kod-ik gomba
bodnár bojtorján, bojtor- Bolond Istók
B ó d o g , tn jános bolondokháza
bodor b o j t o s , -an b o l o n d í t , ..ítsad v
bódorgás, bódorgó bojtoz, -zon ..ítsd
b ó d o r o g , ..rgott bók bolondjában
bodri, bodris boka, bokacsont bolondos, -an
b o d r o s , -an B o h k a r a , hn, bolondoz(ik), -zon
bodrosod-ik bokharai bolondság
bodroz, -zon bókol, bókolás bolondul
bódul, bódultság bókony (hajó- bolsevik, bolse-
bodza, bodzabél borda) vista, bolseviz-
bogáncs (bogács) bokor, bokrot, mus
bogár, bogarat, bokra bolt, bolthajtás
bogaras bokorugró szoknya b o l t i ár, á r u
b o g a r á s z , ..asszon bokréta boltív, boltíves
b« .tos, b o l t o s i n a s bontó, bontófésű nyíró pénteken,
b o l t o z , -zon b o n t o g a t , ..gasson borjúszájú ing
boltozat, boltozatos bonviván bórkenőcs
boly, hangyaboly b o n y o d a l m a s , -an borkereskedő, bor­
bolyg v bolyog b o n y o d a l o m , -lmat korcsolya, bor­
bolygás, bolygat, b o n y o l í t , ..ítsad v leves, bormérés
..gassad v ..gasd ..ítsd bornemissza
bolygó, bolygó­ bonyolód-ik, b o - B o r n e m i s z a , csn
csillag, b o l y g ó t ű z ; nyolul b o r n í r t , -an
b o l y g ó zsidó bor, bora b o r o g a t , ..gassad
b o l y h o s , -an bór, borja v ..gasd
bolyog, bolygók, b ó r a ( h i d e g szól) boróka, boróka­
bolygott, bolyong borászat fenyő, boróka-
bomba, bombaálló bórax pálinka
b o m b a r d ó n (hang­ B o r b á l a , tn borona, boronál
szer) borbély, borbély- borong, borongó,
bombaszt, b o m ­ műhely borongós
basztikus borbolya
boros, boroshordó,
b o m b á z , -zad v B o r c s a , tn
boroskancsó, b o ­
bombázd borda, bordaköz
rospohár
b o m l - i k (v. ö. b o ­ bordal
borostás
mol), bomoljon, bordái, bordás,
borostyán, boros­
bomlott bordáz, -zon
tyánkoszorú
bomladoz(-ik), -zon bordély, bordély­
borostyán(kő)
bomlaszt, bomlasz- ház
B o r o s z l ó , hn, n e m :
ezad v bomlaszd bordólyos
Breslau; b o r o s z l ó i
bomlatag b o r d e r ó (f: borde-
borotva (borétva)
b o m o l (v. ö. reau)
boml-ik) b o r d ű r (j: bordűré) borotvál, borot-
b ó n (f: bon) borecet, borének válkoz-ik, -zon v
bonbon, bonbonier borgisz (betűfaj) -zék
b o n c (buddhista borgőz, boriszák borotválókés
pap) borít, borítsad v borovicska
bonckés, bonctan borítsd boroz, -zon ; b o r o z ­
boncol, boncolgat, boríték g a t , ..gasson
..gasson borító, borítólap borravaló
B o n i f á c , tn borivás, borízű bors
bonifikál borjas, borjas t e ­ bórsav
bonitás hén borsó, borsókaró
bont, bontsad v borjaz(ik), -zon B o r s o d , hn, b o r s o d i
bontsd borjú, borjak, bor­ Borsod (vár)megye
bontakoz-ik, -zon ját,' b o r j ú m , b o r j a ; borsódz-ik, -zon
v -zék borjúhús, borjú­ borsóka
 b o r s o s , - a n (v. ö. Bosznia, boszniai b ő k e z ű , -ség
bors) boszorka bökken, bökkenő
b o r s ó s , -an (v. ö. boszorkány b ö l c s , -en ; b ö l c s e k
borsó) b o s z o r k á n y o s , -ság köve
B o r s i , hn, a b o r s i Boszporusz bölcselet
kastély (nem : boszton (tánc) bölcselked-ik
borsii ) bot, botja bölcseség [bölcses­
borsszem botanika, botani­ ség]
Borsszem J a n k ó kus, botanizál bölcsészet, bölcsó-
borszesz, borszesz­ b o t l - i k (vö b o t o l ) szettan
lámpa botlás, botlott bölcső, bölcsődal
ború b o t o k u d (nép) bölcsőde
borul, borult, -an b o t o l (v. ö. b o t l i k ) bölény
b o r ú s , -an b o t o r , -ul böllér (vándorhen­
borvirág, borvíz botorkál tes)
borz, borzeb b o t o z , -zad v b o - bölömbika
borzad tozd bömböl
borzadály botránkoz-ik, -zon b ö n g é s z , ..gésszen
borzadoz, -zon v -zék bőr, bőralatti, b ő r ­
b o r z a l m á n , -an ; botránkoztat, b a j , bőrbetegség,
borzalmasság ..tassad v ..tasd bőregér, b ő r g y ó ­
b o r z a l o m , ..almát botrány, botrá­ gyászat)
borzas, -an n y o s , -an bőrönd, bőröndös
borzashajú, bor­ b o z o n t o s , -an börtön, börtönőr
zaskata b o z ó t , b o z ó t o s , -an börtönöz, -zön,
borzaszt, borzasz- bő, bővet, bőven -zed v b ö r t ö n ö z d
szon b ő b e s z é d ű , -en börtönzés
borzasztó, -an bödice, . . ó t : bogár bőrtüsző
b o r z o g a t , ..gasson bödön, bödöntúró börze, börzejáték
borzong, borzon­ bődül, bődületes b ö r z ó z , ..zézzen
g a t , ..gasson böffen, böfög bőség, bőségszaru
b o s n y á k , -ul bőg, bőgés b ő s é g e s , -en
bosszankod-ik bőgő, bőgőhúr b ő s z , -en
b o s s z a n t , ..antsad bögöly b ő s z í t , ..ítsen
v bosszantsd bőgős, kisbőgős, bőszül
bosszantó, bosz- nagybőgős bőtartalmú
szantás bögre b ő v e b b , -en, b ő v é ­
bosszú, bosszú­ ( b ö g y ) v. ö. b e g y ben van
állás bögyörő bővelked-ik
b o s szul •böjt, b ö j t i eledel, bőventermő
b o s s z ú s , bosszúság, böjtnap, böjtöl bővérű
b osszúvágy(ó) bők, bökdös, bök­ b ő v í t , ..ítsed v
B o s z n a (folyó) dössön ..ítsd
bővítmény brovrning-pisztoly Buddhakóp, szobor
bővizű B r ú n ó , tn buddhista, budd­
bővül brunolin hizmus
brácsa, brácsás brutális b u d o á r (f: boudovr)
b r a h m a n (ind p a p ) brutalitás, bruta- bufjet, f, l á s d :
brahmanizmus lizál büfé
bravó ! o bruttó, bruttójöve­ búg, galambbúg
bravúr delem b ú g , bugás
b r a v ú r o s k o d -ik B r ü s s z e l , hn, buga, bugás virág
B r a z í l i a , brazíliai brüsszeli buggyan
brekeg, brekegő b r ü s z k , -en búgó, búgócsiga
b r e l o k (f: breloque) brÜHzkíroz, - z o n bugyborók
B r é m a , hn ( n e m : bú, búja bugyboi'ókol
Bremen), brémai b ú , v. ö. b ú j - i k , bugyelláris
bróve, pápai bróve búv-ik bugyog, bugyogó
breviárium / búb bugyolál
bricsesz (a: bree- búbánat, búbána­ bugyor, bugyrot
ches) tos, -an búj-ik, bújjon (bú­
b r i d z s (a: bridge), bubi, bubifrizura jik)
r bridzsez, -zen buborcsók buja, buján ; bujál­
(bridzsel) buborék, buboré­ kodik
brigád, brigadéros kot bujakór, bujaság
briganti o búbos, búbos bujdokol
brigg a b a n k a , galamb bujdosik, ..dosson
b r i k e t t (f: bri- búboz, -zon bujkál
quette ) bucka, homok­ bújócska, bujósdi
briliáns bucka bujt, -ott, bujtson,
brillantin búcsú, búcsú­ bujtsad v bujtsd
brillíroz, - z o n beszéd, b ú c s ú c s ó k , b u j t a t , - o t t , ..tass
b r i ó s (f: brioche) búcsúfia, búcsú­ bujtogat, ..gassad
brit, Brit-Észak- járás v ..gasd
Amorika búcsús buk-ik, bukás
Britannia, britan- búcsúz-ik, -zon v Bukarest, buka­
niai -zék resti
brokát b ú c s ú z t a t , ..tasson bukdácsol
b r ó m , brómezüst búcsúztató beszéd bukfeno, bukfen­
bronchiális l B u d a , hn, b u d a i ; c e z , -zen
bronchítisz Budai hegység bukkan
bronz, bronzkor, Budapest székes­ buksi, buksifejű
bronzszín(ű) főváros ; buda­ bukta
b r o s (}: broche) pesti b u k t a t , ..tasson
b r o s ú r a (f: budget, a, l á s d : Bukovina, buko­
brochure) büdzsé vinai
B u l g á r i a , bulgáriai búsul b ü f f é (f: buffei)
bulla buta, butafejű b ü f t ö k (a: beef-
bulldog butélia steak)
b u l v á r (f: boule- butik bükk, bükkerdő,
vard), b u l v á r l a p butít bükkfa
bunda, bundás b u t í t , ..ítsad v Bükkhegység
bunkó, bunkós, butítsd bükköny
bunkósbot, bun- b u t ó n (f: bouton) bükkös
kóz, -zon bútor, bútorkeres­ b ü l t e n (f: bulletin)
bunyevác (nép) kedés, bútor­ bűn, bűnbak, bűn­
búr (nép) szállítókocsi bánat
bura, üvegbura bútoros, bútoroz, bűnhőd-ik
burgonya - z o n ; bútorozott, bűnös, bűnösség
burgund (nép) bútorzatlan bűnöz, -zön
burgundi bor bútorzat bűnöző hajlam
Burgundia, bur- butul bűnrészes(ség)
gundiai bütykös b ű n t e l e n , -ül
burján, burjános b ú v - i k v. ö. b ú j - i k b ü n t e t , ..tessed v
burján-zik, bur- búvár büntesd
jánnzzon ; bur­ búvárkod-ik, büntetendő cse­
jánzás búvárol lekmény
bűrjét (nép) búvó, búvóhely büntetés, bünto-
burkol, burkolat búza, búzaföld, tésreméltó
burkolt, -an búzakalász, búza­ b ü n t e t h e t ő , -en
burkus : porosz kenyér, búzaliszt b ü n t e t l e n , -ül
burleszk buzdít, buzdítsad büntető, büntető-
burnót v buzdítsd bíró(ság)
b u r n u s z ar buzdul bűntett, bűntettes
burok, burkot buzér (növény) bűntudat, bűnügy,
b u r z s o á (f: bour- buzgalom, ..lmat b ű n v á d i eljárás
geois) b u z g ó , -an bürokrácia,
burzsuj (a burzsoá buzgólkod-ik bürokrata
g ú n y o s elferdí­ buzog, buzgott bürokratizmus
tése) buzogány bürök, bürköt
b ú s , -an b ű b á j , b ű b á j o s , -an b ü r ü (kis d e s z k a -
b u s á s , -an bűdiboszorkány híd)
búsít, búsítsad v b ü d ö s , -en ; b ü d ö s ­ büszke, büszkól-
búsítsd bogár ked-ik
búskomor b ü d ö s í t , ..ítsed v bütykös
búslakod-ik ..ítsd bütyök, bütyköt
b u s m a n (délafrikai büdösöd-ik bűv, bűvkör, bűv-
nép) b ü d z s é (a-f: bud- szer
búsong get) bűvész, bűvészet
bűvöl, bűvöl- céda, códaság centrális, -an,
bájol cedál l centralizáció,
b ű v ö s , -en ; b ű v ö s - cédrus, cédrusfa centralizál l
bájos, bűvös cédula, cédulaka­ centrifugális l
vadász talógus, códuláz centripetális l
bűz, bűzbomba c e f r e , cefróz, - z e n centrum l
bűzhöd-ik cég, cégbíróság, cenzeál, cenzor
b ű z h ö d t , -en cégvezető cenzúra, cenzúrái
bűzl-ik, bűzöljön céh, céhek, céhben, cenzus
b ű z ö s , -en c é h b e ! i, c é h v e i ; cerberus
b ű z ö s í t , ..ítsed v cóhmester cereáliák ( g a b o n a -
..ítsd cékla nem űek)
bűzösöd-ik cél, cólravezotő cerebrális l
B y d e s k u t h y , csn Celebesz (sziget) ceremónia, cere-
Byzanc, hely: celebrál l móniás, -an, cere-
Bizánc celebritás l móniáz, -zon
celeritás l c é r n a , cérnaszál
cella l ceruza
C celler C e r v a n t e s , tn
cellulózé cesszió l
A c-vel kezdődő céloz, -zon cet, cethal, cet­
idegenszavak Celsius, tn; Celsius- velő
n a g y r é s z e t k, s, sz f o k , Celsius-hő- cótus (diáknyelv):
b e t ű k n é l kell k e ­ mórő a tanulók össze­
resni. c ó l s z o r ű , -en tartozó csoportja
célszerűtlen, -ül C e y l o n sziget
Caesar, tn, mint c é l t a l a n , -ul Cézár ( m a i k e r e s z t ­
k e r e s z t n é v ós k ö z ­ célú, jótókonycélú n é v ) , cézár (köz­
név : cézár c é l z a t , c é l z a t o s , -an név)
cafat, cafatol, ca- cement, cementez cezarizmus
fatos c e n k "f (állat cezúra (sormetszet)
cáfol, cáfolat kölyke) chamotte, f, hely:
c á f o l h a t a t l a n , -ul cent (amerikai samott
cafrang, cafrangos aprópénz) champignon, /,
cafrangoz, -zon centenárium l hely: s a m p i n y o n
cammog centifólia ( n ö v é n y ) champion (a: b a j ­
candra * centigrád (száz­ nok)
cápa, cápabőr fokú) charakter, g, hely.'
cár, cárné, cárnő centigramm (cg), karakter
cárevics, cárevna centiliter (cl), Ghartreuse (/: k a r -
Cecília, tn centiméter (cm) tauzi kolostor és
cécó, cócóz centimé f ( a p r ó ­ az itt készült
Cecrops, Kekrops pénz) likőr)
chauvinizmus, f, cik-cak, cik-ca- cincog, cincogás
hely: s o v i n i z m u s kos(an) cinege
C h á z á r , csn cikk, cikkely cingár
check, a; chéque, f, c i k k e l y e z , -zen cingulum l
hely: c s e k k ciklámen cinikus, -an
c h i m é r a g: á b r á n d ­ ciklikus, -an cink, cinklemez
kép ciklon cinke
C h o l n o k y , csn ciklopsz, ciklopsz- cinkez, -zen
chrom-, chron-, fal cinkográfia, c i n k o -
lásd: k r ó m , k r o n - cikloráma (körkép) gráfus
cián, ciángáz ciklus cinkos, cinkostárs,
ciánoz, -zon cikória cinkosság
cibál cikornya, cikor­ cinn, cinnedény
cibere, cibereleves nyás, -an c i n n e z , -zen
cibet, cibetmacska cikornyátlan, -ul cinóber(festék)
cibórium cikornyáz, -zon c i n o z ú r a (zsinór­
cica, cicáz, -zon cilícium (vezeklő mérték)
cicoró (boiűfaj) öv) cinquecento, o: a 16.
cicerone, o: i d e g e n ­ cilinder, c i l i n d e r ­ század
vezető kalap c i n t o r e m f, ..rmet,.
cicfark, cicfarkfű cím (temető)
cickány cimbalom, ..balmot cionista, cioniz­
cimbalmos, cim- mus
cicoma, cicomás,
balmoz, -zon cipel
cicomáz, -zon, ci-
cimber (germán cipellő * ( c i p ő )
comázkod-ik
nép) cipelőd-ik
cicus
címbitorlás cipész, cipészinas
cifra, c i f r á l k o d - i k , cipó
cimbora, cimborál
cifráz, cifrázzad
ciméliák (templomi cipő, cipőfűző
v cifrázd drágaságok) Ciprus szigete ;
cigány, cigányasz- címer, címeres gaz­ ciprusi b o r
szony, cigány­ ember ciprus, ciprusfa
kerék c í m e z , ..ezzed v c í ­ ciráda
cigánykod-ik mezd cirbolya, cirbolya­
cigányprímás, ci­ címjegyzék, cím- fenyő
gányzene kórság Cirill, tn
cigaretta, ciga­ cimpa cirkál, cirkáló
rettapapír címszalag, címsze­ cirkálom, ..lmat
cigarettáz, -zon rep, címszó cirkalmaz, -zad v
ciha (vánkoshuzat) címzés ..mazd
cihelőd-ik címzetes p ü s p ö k cirkulál
cikáz-ik, -zon címzett cirkuláró
( n e m : cikkázik) cincér cirkulus l
cirkusz, cirkusz­ cók-mók, cókostul- sütemény ; cuk­
lovas mókostul rászat, cukrászda
cirmos cica Columbus, hely: cukros gyümölcs
c i r ó g a t , ..gassad v Kolumbus cukroz, -zad v
..gasd c o m b , combízület cukrozd
cirok, ciroksöprű commune, f, v. ö. cupog, cupogás
cirpel kommün cuppan, cuppanós
cisztercita r e n d c o m p ó (hal) cuppant, ..pantson
ciszterna c o n d r a , ..át : cuppog, cuppogós
citadella r o n g y (os) curukk ! curukkoi
citál, citátum consonans, l, v. ö. cvikker
citera, citerás, konszonáns C z o c h , csn
citeráz, -zon consul ( r ó m a i ) , C z u c z o r , csn
citrom, citromfa v. ö. k o n z u l
c i t r o m o s ló, v í z copf, copfos
citromsárga, cit­ copyright, a: szer­ Cs
romsav, citrom­ zői j o g
színű Corpus Juris, l: csáb
citronát (cukrozott törvénykönyv C s a b a íre, C s a b a
citromhéj) Corvin János monda
citvar (növény) csába, csábafű
Corvina (Mátyás
city (a: L o n d o n c s á b í t , ..ítsad v
király k ö n y v ­
belvárosa) ..ítsd
tára), Corvina­
civakod-ik csábító, -an
kódex
civil (polgári) csábos, -an
cölibátus l
c i v i l i z á c i ó , civilizál csábul
cölöp, cölöpópít-
civillista csacsi
m ó n y , cölöpverós
c í v i s (l: p o l g á r ) csacska, csacska­
cölöpöz, -zön
civód-ik ság
cövek, cövekéi
cizelál csacsog, csacsogás
clearing, a, hely: créche (/: c s e c s e m ő ­ c s á c s o g , c s a c s o g á s
klíring otthon) csahol, csahos
clovm, a, hely: Croesus, tn, v. ö. c s a j a or: t e a
klaun krőzus csajka, csajkás
coaks, a, hely: cucliz, -zon C s a j k o v s z k i j , tn
koksz c u d a r , -ul csak, csak akkor,
coboly, coboly- cudarkod-ik csak most
prém cug, cúgos cipő csákány, csákány­
cochtail: a n g o l ital cukor, cukrot ; nyél
ooki ! cukorborsó, cu­ csákányos, csá­
oodex, l, hely: k ó d e x korrépa, cukor­ kányoz, -zon
cognac, f, v. ö. sütemény csakhamar, csak­
konyak cukrász, cukrász­ h o g y , csakis
csáklya, csáklyás, csapadék császár
csáklyáz, -zon csapágy Császárfürdő
csaknem csapat, csapat­ császári, c s á s z á -
csákó szemle rias(an)
csakúgy, csak­ csapatonként, császárkörte, csá­
ugyan csapatosan, csa­ szármetszés
csal, csalás patostul császárné, c s á s z á r ­
család, család­ csapáz, -zon nő
anya, családapa, csapda császkál
családfenntartó c s a p d o s , -sad v c s a t ( n e m : csatt)
családias(ság) ..dosd csata, csatadal
családos, -an csapdoz, -zad v csaták, csatakos
családtag ..dozd csatangol
csalamádé csapkod, -ott c s a t á r , csatárláno
csalán, csalánki­ csaplár, csaplárné csatáz, -zon
ütés csapláros, csaplá­ csatazaj
c s a l á r d , -ul rosné C s a t h ó , csn
csalatkoz-ik, -zon csapó, csapóajtó csatlakoz-ik, -zon
v -zék csapód-ik, -ott v -zók
csalatkozhatatlan c s a p o d á r , -ul csatlód-ik
csalékony, -an csapódeszka csatlófa, csatló-
csalétek csapol horog, csatlórúd
csalfa, c s a l f á n csapong, -ott csatlós
c s a l h a t a t l a n , -ul csapos, csapos­ c s a t o l , - j o n ; -ás
csali m e s e legény c s a t o l t , -an
csalit, csalitos csapott mérték csatorna, csatorna­
C s a l l ó k ö z , hn csappan tisztító
csalmatok (növény) csappanó a j t ó , zár csatornáz, -zon
csalód-ik c s a p p a n ó s , -an c s a t o s cipő
csalogány csappant, csap- csatt, hely: c s a t
c s a l o g a t , ..gassad pantson csattan, csattanó,
v ..gasd csappantyú c s a t t a n ó s , -an
c s a l ó k a , ..án csapraüt, csapra­ c s a t t a n t , ..antson
csámcsog ver c s a t t i n t , ..intson
c s á m p á s , -an ; csapszék csattog, csattog-
csámpáslábú c s a p t a t , ..tasson pattog
Csanád ( v á r ) m e g y e csapz-ik, csapzott c s a t t o g t a t , ..tassad
csángó (nép) csára m e g y , csára- v ..tasd
csap, -ott, csapjon hajszra csausz ( t ö r ö k k a ­
c s a p , fn csárda, csárdás tona)
csáp, -ja csarnak (árboc- csáva, csávalúg
csapa (vadállat tartó kötél) csávái
nyoma) csarnok c s a v a r , i, - j o n
csavar, / n , csavar­ - e t t ; v. ö. c s e l e k ­ c s e n g e t , csengessen
anya, csavarfogó szik (v. ö. c s ö n g e t ) ;
csavargás cselekedet csengetés
c s a v a r g a t , ..gasson cselekmény csengetyű
csavargó cseleksz-ik ; v. ö. csép, cséphadaró
c s a v a r i n t , ..intson csoloked-ni c s e p e g (v. ö. c s ö ­
csavarmenet cselekvés, csolokvő pög)
csavarod-ik csellé ( h a l ) c s e p e g t e t , ..fessen
csavarog, ..rgott cselló, csollós, (v. ö. c s ö p ö g t e t )
csavarulat csellóz csépel, cséplés
csáváz, -zon csemcseg Csepelsziget
c s e b o r , c s e b r e t (v. csomoge, csemego- cseperod-ik
ö. c s ö b ö r ) bor, csemogeke- c s o p e r e g , ..rgett
c s e c s (v. ö. c s ö c s ) reskedós cséplőgép
csecse c s e m e g ó z ( - i k ) , -zen c s e p p (v. ö. c s ö p p )
csecsemő, csecse­ csemete c s e p p e n (v. ő.
mőhalandóság csemez szőlő csöppen)
csecsenc (nép) csempe, . . é n ; cseppenkónt
csecsszopó csempeszájú c s e p p e n t , -sen ;
csege (vízrekesztő) c s e m p é s z , i,..ésszen cseppentőüveg
cseh, csehvel c s e m p é s z , fn, (v. ö. c s ö p p e n t )
Csehország csempészáru csoppfolyó(s)
Csehszlovákia csempészet cseppkő, cseppkő­
csehül csen, -t, -jen barlang
csék, bikacsók c s e n d (v. ö. c s ö n d ) csöppnyi
(v. ö. c s ö k ) c s e n d e s , -en ; c s e n ­ csöppség
cseke f (gázló) desség (v. ö. c s ö n ­ csopü, csepűrágó
csekély, csekély­ des) csepül
értékű Csendes-óceán cser, c s e r b e n h a g y
csekélyei, csekély- [Csendes ó c e á n ] c s e r d í t , ..ítsen
leni, c s e k é l y li, csendesed-ik, -tem csere, cserebere,
c s e k é l y el j e c s e n d e s í t , ..ítsed v csereberél
csekélység ..ítsd cserebogár
csekk, csekklap, c s e n d í t , ..ítsed v cserebüly
csekkszámla ..ítsd csereeszköz, csere-
csel, c s e l f o g á s , csel­ csendőr kereskedés
szövés csendőrség cserél, cserélget,
csélcsap csendül ..gessen
cseléd, c s e l é d ­ csenevész, csene- cseremisz ( n é p )
könyv vészed-ik cserény
cselédség c s e n g (v. ö. c s ö n g ) cserép, cserepet
cselefinta cseng-leng, csengő­ cserepes
cseleked-ni, - t e m , lengő cserepesod-ik
cserepez, -zen.; csicsereg, ..rgett csillag, csillagász
cserepező csicsergós, csi­ csillagászat, csilla­
cserépkályha, cse­ csergő g á s z a t i , -lag
réppipa csicseri b o r s ó c s i l l a g f é n y , csillag­
cseresznye (cse- csicsígat, ..gassad j ó s l á s ) , csillag­
resnye) v ..gasd keresztes h ö l g y
cserez, c s e r z e t t , csicsóka csillagos é g
cserezzen (v. ö. csiga, c s i g a b i g a csillagosod-ik
cserz-eni) csigahéj, csiga­ csillagtalan, -ul
cserfa, c s e r f a t a p l ó l é p c s ő , csigalópós csillagzat
c s e r g e d e z , - z e n (v. csigát, csígassad v csillám, csillám­
ö. c s ö r g e d e z ) ..gasd pala
c s e r j e , cser j ó s csigáz, -zon csilláml-ik, ..mol-
cserkesz ( n é p ) csiger (rossz b o r ) jon
c s e r k é s z , i, ..ósszen csigolya, csigolyás csillámló
c s e r k é s z , fn, cser­ csigra * ( j á t é k c s i ­ csillan
készcsapat ga) csillapít, ..ítsad v
cserié, c s e r m a k k csihós * ( a k i b ő l ..ítsd
csermely csúfot űznek) csillapítószer
csorwav csihol csillapod-ik,
CHorz-eni, c s o r o z - osík (hal ós s á v ) csillapul
z e n , cserzés Csík ( v á r ) m e g y o , csillár
cserző, cserzővarga Csíkban csille, csillehajó
csésze, csószealja csikar, c s i k a r á s csillog, c s i l l o g - v i l -
cseszkó * (csizma­ csikasz * ( s o v á n y ) log
dia) csíkász ( c s í k o t f o g ó c s i m a s z (férog)
csetepaté, csete- halász) csimbók
patóz, -zon csikland(-ik) Csimborasszó
csetl-ik, cseteljen csiklandoz, -zon (hegy)
csetlik-botlik, cset- csiklandós csimpánz
lett-botlott c s i k l ó (állati t e s t ­ csimpaszkod-ik
csetteg, csettent, rész) c s í n , a. m. c s i n o s ­
c s e t t i n t , ..ntsen csikó, -ja v csikaja ; ság
csév kukorica csikóbőr, csikófej csinál, c s i n á l m á n y
cséve, csóvepad c s i k o r g a t , ..gassad csinálód-ik
cseveg, csevegés v ..gasd csínja-bínja v m i -
c s é v é l , c s é v é z , -zen csikorgó hideg nek
cseviot (durvább csikorgós csizma csínján bánik vele
szövet) csikorog, ..rgott csincsilla (állat és
cséza csikós szőrméje)
csibe, csibehús c s í k o s (a. m. s á v o s ) csinos (csínos),
csibész csikósbojtár csinosság
csibor (bogár) csilingel c s i n o s b o d - i k , esi-
 n ő s í t , ..ítsad v csiripel, csiripelés csók, csókrater-'
..ítsd ; c s i n o s o d - i k csiriz, csirizei mett
c s i n t a l a n , -ul csirke, csirkefogó csóka
csinvat, csinvat- csiszaml-ik, ..mol- csókdos, -son
vászon jon csókol
csíny, csínytevés c s i s z a m l ó s , -an csokoládé, csoko-
csíp, -jen csiszamod-ik ládészínű
csipa, csipás, -an ; c s i s z a m ó s , -an c s ó k o l g a t , ..gassad
csipásság csiszár, lócsiszár v ..gasd
csip-csup dolgok csiszol, c s i s z o l a t ­ csókolódz-ik, -zon
csipdes, csipdessen l a n , -ul v -zék
csipedett csiszolókő, csiszoló­ Csokonai Vitéz
csipeg, csipeget, vászon Mihály
..gessod v ..gesd csiszolód-ik csokor, csokrot
csiperke ( g o m b a ) csitít, c s i t í t s a d v c s ó k o s , -an
csípés csitítsd (nem : c s o k r o s , -an
csipesz csittit) csokroz, -zon
csipet, egy csipetet c s i t í t g a t , ..gassad csolnak, hely:
sem v ..gasd csónak
c s i p e t (v. ö. c s í p ) , csitri ( k i c s i n y ) csomag, csomagol
csípessen c s i t t ! tsz csomagolópapiros
csipisz *, c s i p i s z t csitul csombók
mutat csíz ( m a d á r ) , csombor (növény)
csipke, csipke­ csízike csomó, csomópont
bokor csízió ( n a p t á r ) csomorika
csipked, csipkedós csizma (növény)
csipkekendő, csip­ csizmadia csomós, csomósság
kerózsa, csipke- csizmahúzó csomósod-ik
verő(nő) csobban, csob­ csomóz, ..ózzad v
c s i p k é z , -zen banás ..ózd
csipog, csipogás csobog, csobogás csónak
c s í p ő , fn, mn csobolyó (kisebb csónakáz-ik, -zon v
c s í p ő s , -en hordó) -zék
c s i p p e n t , ..entson csoda (csuda), csónakázó egye­
c s í p t e t , ..tessen csodabogár sület
csípővas csodál, csodálat, csónakos
csíptető csodálatraméltó Csongrád (vár)-
c s i r a , csiraképesség csodálatos, csodá­ megye
csiráz-ik, - z o n v latosság csonk
-zék csodálkoz-ik, -zon csonka, csonka-
c s i r á z t a t , ..tasson v -zék bonka
csiri-biri *, csiri­ csodás, -an, Csonka-Magyar­
csáré * csodásság ország
c s o n k i t , ..ítsad v c s ö c s (v. ö. c s e c s ) c s ö r t e t , ..essen
..ítsd csőcselék csősz, csőszgunyhó
csonkol csőd, csődbe jut csötörtök, hely:
csonkul (csonkává c s ő d í t , ..ítsen csütörtök
lesz) csődör, csődörös csöves, csöves­
csont, csupa csont- csődtömeg(gond- tészta
bőr nok) csúcs, csúcsfal,
csontár, csontár- csődül, csődület csúcsív(es)
gyümölcs csök, bikacsök c s ü c s ö r í t , ..ítsad v
csontdaganat csökevóny ..ítsd
csontos, -an csökken, csökkent, csucsorod-ik
csontosod-ik ..entsed v ..entsd c s ú c s o s , -an
csontszén, csont- c s ö k ö n y ö s , -en csúcsosod-ik
szú, csontváz csökönyösöd-ik csúcspont, csúcs­
csoport, csopor­ csökönyösség szög
tonként csömör, csömöri-ik, csúd (népnév)
c s o p o r t o s , -an c s ö m ö r l e t e s , -en ( c s u d a ) , lásd :
c s o p o r t o s í t , ..itson csönd, csöndes, csoda
csoportosul c s ö n g stb, v. ö. csúf, - u l ; c s ú f f á
oHorha, c s o r b a f o g ú csend, csöndes, lesz v tesz
Csorba-tó c s ö n g atb csúfít, ..ítsad v
[Csorbató] csőposta ..ítsd
c s o r b í t , ..ítsad v csöpög, csöpp. csúfnév
..ítsd stb, v. ö. c s e p e g , csúfol, csúfolód-ik
c s o r b í t a t l a n , -ul c s e p p stb csúfondáros, -an
csorbul csőr csúfondároz, -zon
csorda,csordánként c s ö r d í t (v. ö. cser­ csúfos, -an
csordás dít) csúfság
csordogál csőre (beöntés) csuha
csordul, csordultig csörege, csörege- c s u h a j ! isz
csóré * (meztelen) fánk csuhás
csorgat, csorgasson c s ö r g e d e z , v. ö. csuk
csorog, csorgott, csergedez csuka, csukamáj-
csorgás c s ö r g e t , ..essed v olaj, csukaszínű
csoroszlya ..esd csukl-ik, (csukol-
csoszog, csoszogós csörgetyű j o n ) ; csuklás
csótán (bogár) csörgő, csörgő- csukló
c s ó t á r (sallang a sapka csuklya, csuklyás
lószerszámon) csörög, csörgött, csukód-ik
csóva, csóvál csörgés csúnya, (csúnya) ;
cső, csövek, csövet csörömpöl csúnyaság
csöbör, csöbröt csörren c s u n y í t , ..ítson
(v. ö. c s e b e r ) Csörsz á r k a csunyul, -jon

így Írunk helyesen 4

csupa c s ü n g (v. ö. c s ü g g ) dallam, dallamos,
csupál -an ; dallamosság
c s ű r , fn, c s ű r p a d l á s
csupán, csupán­ Dalmácia, dalmá­
c s ű r , i, c s ű r - c s a v a r
csak c s ü r d ü n g ö l ö (szé­ ciai
csupasz, -on kely tánc) dalmahod-ik : kö-
csupaszod-ik csűrés-csavarás vóredik
csupor, csuprot csürhe, csürhe- dalmát, dalmata
c s u r a p é * (zsinóros járás dalmatika (papi
felsőkabát) csűröskort felsőruha)
csuronvíz csüstől dalnok, dalol
csurran csütörtök dalos, daloskör
csúsz-ik, csússzon dáma
v -ék dainaszk
csusza, túróscsusza 1) D a m a s z k u s z , hn,
csuszaml-ik, ..mol- damaszkuszi
j o n v ..moljék dac, dacszövetség damaszt (szövet)
csuszamlós, -an D á c i a , hn D a m i á n , tn
csuszamod-ik dacol, dacos, da­ D a m j a n i c h , csn
csuszamós, -an cosság, dacos- Damokles kardja
csuszka, csuszkái kod-ik dámvad
csúszó-mászó dada dán, dánul
c s ú s z ó s , -an dadaista, dadaiz­ dana
c s ú s z t a t , ..tassad mus Danaidák hordája
v ..tasd dádé, cigány dádé danáz, -zon
csúsztató dadog, dadogás dandár, dandár-
csutak, csutakol d a g a d ; d a g a d t , -an parancsnok
csutka dagály, dagályos, dandy, a, v. ö.
csutora dagályosság dondi
csúz, csúzos daganat Dánia, dániai
csücske, csücskós d a g a s z d , ..asszad D a n t e Alighieri
csücsül v ..aszd dara
csűd (bokacsont) dagerrotípia darab, darabáru
c s ü g g (v. ö. c s ü n g ) D a g e s z t á n , hn darabol, daraboló
csügged, csüggedt, dágvány darabont
csüggedtsóg, dajka, dajkamese darabos, darabos­
csüggedés dajkál, dajkaság ság
c s ü g g e d e t l e n , -ül dákó darál
csüggedez, -zen daktiloszkópia daraliszt
csüggeszt, csüg­ daktilus (versláb) daráló, darálógép
gessze dal, d a l c s a r n o k darásliszt, d a r á s ­
c s ü g g e t e g , -en Dalai láma metélt
csüllő ( m a d á r ) dalárda darázs, darazsat,
csülök, csülköt dalia, daliás darázscsípés
dárda, dárdahegy d é d e l g e t , ..gessed napon elmondott
Dardanellák, -at v ..gesd száz elbeszélés)
dárdanyél, dárda- dedikáció, dedikál dékán
vetés dédszülők, déd­ dekanátus (dékáni
dáridó, dáridóz unoka hivatal)
Dárius kincse dedukál, dedukció deklamál
daróc, darócruha deduktív deklaráció,
daru (madár), dar­ defekt(us) (hiba) deklarál
vak, darva deklasszifikál
daru (gép), daruk, defenzív, defen­
deklináció
zíva
daruszőrű d e k o k t u m (főzet)
deferál
darvas dekoltál, dekoltázs
defetista, d e f e t i z -
darwinizmus d e k o nj u n k t ú r a
mus
datál l dekoráció, dekorál
deficit, deficites dekoratív
datolya, datolya­
defilé / dekoratőr /
pálma
dofilíroz, - z o n d e k ó r u m (dísz)
dál m i i dofiniál, defi­
D á v i d , tn dokretál, dekrétum
níció l
Dny ka, ctm dél, d e l e t , dele
defláció Dél-Afrika, Dél-
d o , dn j ő
deformál A m e r i k a , dólafri-
doák, doákólet
dofraudál kai, dólamerikai
deákon, deákság
dobattál, debatter defter tör ( n a g y d é l c e g , -en
dobolla (nagyter­ könyv) delegáció, delegál
metű nő) degeneráció delegátus
D o b ó r a , tn degenerál, d e g e - d e l e j , delejes, -sóg
D o b r e c e n , hn nerálód-ik delej e z , - z e n
d o b ü (f: debut): degradál delej t ű
első fellépés dehiszen ( d e j s z e n )
delel, delelő
dócbunda dehogy, dehogy­ délelőtt, délelőtti
december nem delfin
docennium dehonesztál deli, d e l i t e r m e t ű
decens, - ü l ; deizmus, deista déli idő, déli p i h e n ő
decensség déjeuner, f, v. ö. délibáb, délibábos
decentralizáció l dezsöné deliktum
decentralizál l deka, dekagramm, delinkvens
deci, decigramm dekaliter, d e k a ­ delirál, d e l í r i u m
( d g ) , deciliter ( d l ) , méter Déli-sark, Déli­
deciméter (dm) dekadencia, deka­ tenger [Déli sark,
decimái (megtize­ dens Déli tenger]
del) dekameron g (tíz­ d é l k e l e t , délkeleti
decimális : tizedes napi időköz) Dél-Magyarország,
dédanya, dédapa D e k a m e r o n (tíz délmagyarországi
délnyugat, dél­ d e n d i (a: dandy) dermesztő hideg
nyugati D é n e s , ín derogál
Delphi (Delphoi), denevér d e r ű t (f: déroute)
hn, a d e l p h i j ó s ­ d e n i k v e (l: de­ derű
hely nique ) derül, derültség
délszaki n ö v é n y dentális, dentista d e r ű s , -en, d e r ű s -
délszláv, délszláv denunciál, denun- ség
népek ciáns dervis
delta depiláció d e s p e r á d ó sp
déltájban, dól- deplaszíroz, -zon desperál, d e s p e -
után(i) d e p ó (f: depót) ráltság
délvidéki doponál despota, despotiz-
demagóg, dema­ depopuláció mus
gógia deportáció, de­ D e s s e w f f y , csn
demarkáció portál destrukció,
demarkácionális depresszió destruktív
vonal deprimál deszert (f: dessert)
d e m a r s (/: dé- deputáció deszka, deszkaáll­
marche) deputátum (já­ v á n y , deszkafal
dementál, dementi: randóság) deszkáz, -zon
cáfolat r. d é r , deret desztillál
demisszió, demisz- derce, dercekenyér detektív, detektív-
szionál dérdur, n a g y dór- csoport
demobilizáció, d e - rel-durral dotektor, detek­
mobilizál dereglye, dereg- toros készülék
demográfia, de­ l y é z , -zon dotorminál, de­
mográfus d e r é k , fn, d e r e k a t , termináns
demokrácia, dereka determinizmus
demokrata d e r é k , mn, d e r ó k s é g detonáció, detonál
d e m o k r a t i k u s , -an d e r e k a s , -an D e t r e , tn
demokratizmus derékalj, derék­ detronizál
D e m o k r i t o s , tn szöge) dettó (o: ugyanaz)
dómon, démoni derelye dévaj, -ul; dévaj-
d é m o n i k u s , -an d e r e n g , derengés kod-ik
demonstráció, de­ deres, deresed-ik devalváció, de­
monstrál, de­ derít, derítsed v valvál
monstratív derítsd devalválód-ik
demoralizáció, dermatológia, dévérkeszeg (hal)
demoralizál dermatológus deviza
D e m o s t h e n e s , tn dermed, der­ devóció
d é m u t k a (virág) medjen) dextrin
denacionalizál dermeszt, ..mesz- dezavuál
denaturál szed v ..meszd dezentor
d e z e r t ő r (f: diaró (g: diarrhoea) díjszabás
déserteur ) diárium l d í j t a l a n , -ul
dezignál diaszpóra g dikció, dikcióz,
dezilhizió diatermia -zon
dezinfekció, dibdáb diktál, diktandó
dezinficiál dics, dicsbeszód diktátor, diktatúra
dezorganizáció dicseked-ik, diktátum
dézsa, dézsa- dicseksz-ik dilemma
számra dicsekvés, dicsekvő dilettáns, dilet­
dózsma, dézsmál dicsér, d i c s é r e t , tantizmus
D e z s ő , tn dicséretreméltó, diluviális, d i l ú v i u m
[ d e z s ö n é ] (f: dicséretes, - e n , dimbes-dombos
déjeuner ) dícséretessóg dimenzió, dimen­
diabétesz, diabe­ d i c s ő , -en zionál
tikus d i c s ő í t , ..ítsed v diminutívum
diaboliluis ..ítsd d i m o r f (g: k ó t -
diadal, diadalittas, dicsőség, dicső­ alakú), dimorfiz-
diadalív séges mus
diadal inas, -an dicsőül dinamika, dina­
diadalmaskod-ik dicstolen, -ül mikus
diadalom, ..lmat, didaktika dinamit
..Ima didaxis dinamó, dinamó-
d i a d é m (fejdísz) didereg, didergek, gép
d i a f r a g m a (rekesz­ ..rgett, d i d e r g ő d i n á r (szerb p é n z )
izom) diéta (országgyű­ Dinári A l p o k
diagnosztizál, dia­ lés ; é t k e z é s m ó d ) dinaszta, dinasztia,
gnózis diétetika dinasztikus
diagonális, -an diffamál dinnye, dinnyeföld
diagram differencia, d i f f e ­ dinnyés
d i á k (v. ö. d e á k ) renciális, d i f f e - dínomdánom
diakonissza (beteg­ renciálód-ik dió, dióbél, diófa
ápolónő) diffikultál D i o g e n e s , tn
diakónus (szerpap) diffúzió D i o n y s i o s , tn
dialektika diftéria, difterítisz D i o n y s o s , tn
dialektikus, diftongus dioptria, dioptriás
dialektus dignitás, dignitá- dioráma
dialogizál, dialógus rius diós, diósmetólt
d i a m ó t e r (g: á t ­ díj, díjas, díjatlan Dioszkúrok :
mérő) díjaz, díjazzad v K a s z t o r és P o l l u x
d i a m e t r á l i s ellentét díjazd diótörő
d i a p a z o n (g: h a n g ­ díjjegyzék, díjmen­ diploma
villa) tesen) diplomácia, diplo­
diapozitív g díjnok mata
diplomatika diszkvalifikál Dnyeper, Dnyesz­
diplomatikus, -an díszl-ik, díszlet, ter
direkció díszletterv d o b , fn
direkt(e) díszmű(áru) d o b , i, d o b o t t
direktíva, direk- disznó, disznaja dobál, dobálódz-ik
tívum disznókod-ik dobban, dobbant,
direktor diszparitás -son
direktórium diszpenzáció, disz- dobhártya
direktrísz (f: di- penzál dobog, dobogó
rectrice) díszpolgár d o b o g t a t , ..tassad
dirib-darab diszponál, disz- v ..tasd
dirigál, dirigens ponens dobol, dobos
dirmeg-dörmög diszponábilis doboz
disputa, disputál diszpozíció D o b r u d z s a , hn
disszertáció, disz- Dobsinai jégbar­
díszsírhely, d í s z ­
szertál lang
század, dísztárgy
disszidens dobszó, dobüreg
dísztelen, -ül
disszonancia dobzód-ik (tob­
dísztelenked-ik zódik)
dísz, díszáru
disztichon g docens, docentúra
diszázsió
disztingvál d o g (a: k u t y a f a j )
diszciplína, disz­
disztinkció dogé, o, hely: d ó z s e
ciplínái, disz­
d i t i r a m b u s (g: dogma, dogma­
ciplináris, -an
dithyrambos ) tikus
diszcipulus Z
ditirambikus dogmatizmus
díszeleg, ..lgett, d í -
szelgós diurnista, diurnum dohány, dohány­
díszes dív-ik, dívott egyedáruság
díszesít, ..ítsed v d í v a (híres színész­ dohányos
..ítsd nő) dohányoz, do-
diszgusztál díván hányz-ik, dohá­
diszharmónia divat, divatárus- nyozzon
diszharm onikus (nő), divatcikk dohányzószakasz
d í s z í t , ..ítsed v divatos, -an dohog, dohogás
..ítsd divatoz-ik, -zon v d o h o s , -an ; d o h o s ­
díszítmény -zék ság
díszítő i p a r divergál dohosod-ik
diszkosz, diszkosz- divergens d o k k (a: dock)
dividenda doktor
dobás
Divina Commedia, o doktorátus
diszkreditál
doktori oklevél
diszkréció divináció
doktrína, doktriner
diszkrecionális j o g divízió
dokumentál, doku­
diszkrét d i z ő z (f: diseuse):
mentum
diszkusszió szava lóművésznő
d o l g o s , -an donga, dongabol­ dögrováson van
dolgoz-ik, -zon v tozat dögvész, dögvószes
-zék dongó, dongólégy d ő l ; dőlt betű
d o l g o z t a t , ..tasson Don Jüan, sp dölyf, dölyfös, - e n ;
dolichokefál (hosz- Don Quijote sp, dölyfösség
szú k o p o n y á j ú ) dóping, dópingol D ö m o , tn
dollár dór (görög népfaj) Dömésrend, dö-
dolmány dorbézol mésrendű szer­
d o l m e n (kelta k ő - dorgál zetes
emlék) dormitórium D ö m ö t ö r , tn
dolog, dolgot, doromb, dorombol d ö m p i n g (a:
dolga ; dologház ; dorong, dorongol dumping )
d o l o g h o z értő D o r o t t y a , tn dömpingéi
d o l o g t a l a n , -ul dorzális l döng, döngött
dologtehetetlen D ó s a , csn dönget, döngessed
dolomit (ok) d o s z i ó (f: dossier) v döngesd
dóm dosztig v a n dönt, döntsed v
d o m b , domboldal Dosztojevszkij döntsd ; döntés
d o m b o r í t , ..ítsad v dotáció, dotál döntő bíró
..ítsd douche, f, hely: t u s s döntvény(tár)
dombormű dózis dördül
domborod-ik Dózsa György dőre, dőreség
d o m b o r ú , -sóg dózse, velencei dörej
domborul dózse dörgés
domborzat, dom­ döbben, döbbent dörget, dörgessen
borzati viszonyok ..entsed v ..entsd dörgő hang
dombos, dombos­ döbörög, ..rgött, dörgöl, dörgölőd-ik
vidék döbörgós dörgölődz-ik,
dombosod-ik döccen, döccenés ..ödzzön
D o m b ó v á r , hn döcög, döcögés, dörmög, dörmögés
domicílium döcögős dörög, dörgött
dominál, domináns d ö c ö g t e t , ..tessed, dörömböl
dominikánus rend v ..tesd d ö r ö m b ö z , -zön
domínium l döf, d ö f é s dörren, dörrenés
dominó, dominóz, dög, döghalál dörzsfék
-zon d ö g l - i k (v. ö. dörzsöl, dörzsö-
D o m o k o s , tn dögöl) lőd-ik
Domokosrend, döglelet, dögle­ dőzsöl, dőzsölés
domokosrendű let es drachma (görög
szerzetes d ö g l e s z t , ..lesszen pénz)
D o n (folyó) d ö g l ö t t , -en drága, drága­
doni kozákok dögöl, -jön gyöngy, drágakő
dong, dongás dögönyöz, -zön drágalátos
drágáll, d r á g á i ; drogua, drogueria, d u m a (orosz k é p ­
drágállottam v droguista ) viselőház)
drágáltam, drá- dromedár dum-dum golyó
gálljad v drágáid drót, drótháló dumping, v. ö. d ö m ­
drágaság drótnélküli ping
d r á g í t , ..ítsad v drótos, drótostót Duna, dunai
..ítsd d r ó t o z , -zon Dunamellék, duna-
d r a g o m á n ar dróttalan távíró melléki
dragonyos druida (kelta p a p ) Dunáninnen, du­
drágul, drágulás drusza náninneni ; de :
drákói szigorúság duális, d u a l i z m u s a Dunán innen
dráma, drámaíró dubiózus Dunántúl, dunán­
dramatizál dúc, galambdúc túli ; d e : a D u n á n
dramaturgia dúcol túl v a Dunán­
dramolet duce (o: vezér) t ú l o n (v. ö. t ú l ­
drap, drapszínű duda, dudál, du­ adunai )
drapéria dás Dunapart, duna­
drapíroz, -zon dúdol, dúdolgat, parti
D r a s k o v i c h , csn ..gasson dundi
drasztikus, -an dudor, dunna, dunnalúd
d r a t v a (szurkos d u d o r á s z , ..asszon dunyha
fonal) dudorod-ik duodec (tizenket­
Dráva, drávamenti dudva, dudvás ted)
dreadnought (a: duellum dupla, duplán
nagy hadihajó) duett dupláz, ..zad v..ázd
drávavidóki dug, -jad v dugd duplikátum, dup­
d r e n á z s (}: drai- dugába dől lum l
nage) levezetés dugáru duránci barack
dréncső dugasz, dugasz­ d u r b i n c s (hal)
dressz ( r u h a , ö l ­ húzó durcás, -an
tözet) dugaszol durcáskod-ik
dresszíroz, ..íroz- dugattyú durcásság
z a d v ..írozd dugdos, ..dossad v durran, durranás
dresszúra ..dosd durranó arany
dresszina dugó, dugóhúzó durrog, durrogás
D r e z d a , hn, ( n e m : dugul, dugulás d u r r o g t a t , ..tassad,
Dresden), d r e z d a i dugvány v ..tasd
d r i á d (g: erdei duhaj, duhaj- duruzsol
nimfa) kod-ik durva, durván
drill, drillíroz, - z o n dukál durvaság, durvul
D r i n á p o l y , hn dúl, dúl-fúl, dús, dúsgazdag
droga, drogéria, dúlt-fúlt, dúskál, duskál-
drogista (nem : dulakod-ik kod-ik
dúvad E eddig, eddigelé,
duzzad, duzzadoz, eddigi
-zon -e ( k ó r d ő s z ó c s k a ) , E d e , tn
d u z z a d t , -an kötőjellel k a p ­ édeleg, ..lgett
d u z z a s z t , ..asszon éden, édenkert
csoljuk az előtte edény, edényáru
duzzog, duzzogás
duzzogó álló s z ó h o z , pl el­ édes, édesen; édes­
ment-e ? anya, édesapa
dübörgés, dübörgő
eb, ebadta, ebad- é d e s d e d , -en
dübörög, ..rgött
táz, -zon é d e s g e t , ..gessed v
düh, dühvel
dühít, dühítsed v ebbe, ebben, ebből ..gesd
..hítsd ebbeli é d e s í t , ..ítsed v
dühöd-ik ebcsont ..ítsd
dühöng, dühöngés ebéd, ebédidő, é d e s k é s , -en
d ü h ö s , -en ; d ü h ö s - ebédközben édeskevés, édes­
ség ebédel mindnyáj an,
ebédelőtt édesörömest
d ü h ö s í t , ..ítsed v
ebédlő, ebédlőasz­ édesség
..ítsd
dühösköd-ik tal édesvíz, édesvízi
dühroham ebódután állatok
ében, ébenfa E d g á r , tn
d ű l , d ű l t (v. ö. d ő l ) ó b e r ediktum l
düledék, düledez, ebihal E d i t , tn
-zen ebonit E d u á r d , tn
dülled, dülledt ébred, -tem, -ett edz, e d z z ü k ; edzze,
dűlő, dűlőfélben ébredez, -zen edzzed v edzd
v a n , dűlőre visz ébredt, -en edzett, edzetten
dűlőföld, dűlőút ébren, ébrenlét edződ-ik, -ött
dűne (homok­ ébreszt, ébresszed e felé, e felett,
domb) v ébreszd e felől [efelé,
dünnyög ébresztő, ébresztő­ efelett, e f e l ő l ]
dünnyögés óra efemer g
dünnyögő ebrúdon kidob e f e n d i tör
d z s e m (a: jam) ebugatta E f é z u s , hn
d z s e m b o r í (a: jam- e b ü l v a n effajta
boree) e c é l b ó l , e célra e f f e k t í v , effektuál
dzsentri [ecélból, ecélra] effektus l
dzsesz (a: jazz) ecet, ecetágy efféle, efféle­
dzsida, dzsidás ecetes, -en képpen)
d z s i n n [ d z s i n ] ar echó (visszhang) e fölé, e fölött
Dzsingisz k á n ecset, ecsetel [efölé, e f ö l ö t t ]
dzsiu-dzsicu e d d v e g y e d , v. ö. E f r á i m , tn
dzsungel eszik é g , e g e t , ege ; égalj
egalizál égzengés egyén
égbeli egzercíroz egyenáram
égbolt (ozat) egzisztál, e g z i s z ­ egyenérték, egyen­
Égei-tenger [Égei tencia értékű
tenger] egy. egyet, eggyé, egyenes, egyenes
é g é k e n y , -en e g g y e l ; egyabla­ v o n a l ; egyenes­
e g é r , e g e r e t , egere kos, cgyágú, egy- adó
éger, égerfa akaratú, egyalakú e g y e n e s í t , ..ítsed v
e g e r é s z , egerésszen egy álltóholyben ..ítsd
egérfogó, egérút egyáltalában, egyenesség
égés, égóshely egyáltalán o g y o n e t l e n , -ül
e g é s z , egészen egyaránt egyenetlenked-ik
e g é s z í t , ..ítsed v egyazon, egyazon­ egyengot, ..gessed
..ítsd képpen) v ..gesd
egészség, e g é s z ­ e g y b e , az igével e g y é n i , -leg ;
séges, -en egy szóba írjuk, egyéniség
e g é s z s é g t e l e n , -ül pZ e g y b e f o g l a l egyenidejű(ség)
é g e t , égessed v egybehangzó egyenjogú, egyen­
égesd egyben, egyben- j o g ú s í t , ..ítson
égetett mész másban egyenjogúság
égett, égettbor egybevágó egyenként
egetverő egydarabig egyenközű
éggolyó, éggömb egyéb, egyebet egyenleg, egyenlet
é g h e t ő , -en egyébiránt, egyéb­
égi, ógicsoda ként, egyébkor egyenletes, -en
égigórő egyebütt, e g y e n l í t , ..ítsed v
é g i h á b o r ú , ógijel egyebüvé ..ítsd
égisz, égisze a l a t t E g y e d , tn ogyenlítő
égitest e g y e d v e d d (v. ó'. egyenlít ő d - i k
egoista, egoizmus eszik) e g y e n l ő , -en
E g o n , tn egyed, egyedárulás egyenlőkép(pen)
égöv egyedül, egyedül­ egyenlőoldalú
égrenyíló álló egyenlőség
egres, e g r e s b o k o r egyedüli egyenlőszárú
égszínkék, ég- egyedüllót e g y e n l ő t l e n , -ül
táj(ék) egy-egy, egyetegyet egyenrangú
égvény, égvényes e g y e k (v. ö. e n n i , egyenruha, egyen­
egzaltált esz-ik) ruhás
egzámen, egza- egyeled-ik egyensúly, egyen­
minál egyelőre (nem : súlyhelyzet
egzekúcióy e g z e - egyenlőre ) egyensúlyoz, -zon
kútor e g y e m , e g y e n stb egyértékű, egyér­
egzekvál v. ö. e n n i , eszik telműség)
egyes, egyes-egye­ Egyházi Állam e g y ö n t e t ű , -en
dül egyházközség egypár ember
e g y e s í t , ..ítsed v egyhuzamban (a. m. n é h á n y ) j
..ítsd (egyhúzomban) de : egy pár
egyesség egyideig, egyide­ Egyptom, hely:
egyesül, egyesülés jűség), e g y i d ő r e Egyiptom
egyesület e g y i d ő s , -en egyre-másra
e g y e s ü l t , -en egyik, egyikünk, egyremegy
Egyesült Államok egyiktek, egyikük egyrendbeli
egyetem egyik-másik egyrészről
egyetemben vkivel Egyiptom, egyip­ egyrészt, másrészt
e g y e t e m e s , -en ; tomi egyről-másról
egyetemesség egyistenhit(ű), egység, egységár
egyetemi, egyetem- egy istenhívő e g y s é g e s , -en
leg egyívású egysoros
e g y e t e m l e g e s , -en egyízben egy sem
egyetemlegesség egyke e g yszélt é b e n
egyetért, egyet­ e g y k e d v ű , -en egyszálig
értés, e g y e t é r t ő egy-két, egy-ket­ egyszarvú
egyetlen tőire) egyszemélyes
e g y e t l e n e g y (szer) egykevéssó egyszer
egyet-mast egykezű e g y s z e r -kétszer
egyevezős, egyéves egykissó egyszer-másszor
e g y e z - i k , -zen egykor, egykori, egyszeregy
egyezked-ik egykoron, egykorú egyszeres,-en
egyezmény egykönnyen egyszeri, egyszeri-.
e g y e z ő , -en e g y k ö z ű , -en ben
e g y e z t e t , ..tessed egylábú egysz erre
v ..tesd egylet, egyleti egyszer sem
egyfelé egymaga, egyma­ egyszersmind
egyféle, egyféle­ gában egyszersminden-
képpen) egymás, egymást korra
egyfelől egy-más, egyet- egyszerű, - e n ;
egyfogatú mást, egyben- egyszerűség
egyfolytában másban egyszerűsít, ..ítsed
egyforma, egyfor­ egymá£mellett(i) v ..ítsd
mán, egyforma­ egymásután(i) egyszínű
képpen) egynapi, egynapos egy(szó)tagú
egyhamar egynéhány, -an egyszóval
e g y h a n g ú , -lag egynejű(ség), egy­ egytestvérek
egyház, egyház­ nemű egytől-egyig
atya e g y o l d a l ú , -an egyugyanaz(on)
e g y h á z i , -lag egyórányira egyujjnyi(ra)
egyúttal e j ! isz ekhó, ekhós kocsi
e g y ü g y ű , -en éj, éjnek éjtszaká- é k í r á s , okirat
e g y ü t t ; az igével ján [éjszakáján] ékít, ékítsed v
e g y b e í r j u k : pl ejakulál l ékítsd
együttszenved éjenként, ójonte ékítmény
e g y ü t t e s , -en éjfél, é j f é l k o r , ekként, ekkóp,
együttható éjféltájban ekképpen
együttlakó, együtt­ éjféli m i s e , n a p e k k o r , e k k o r r a (a.
lét e j h a ! isz m. erre a z i d ő r e ) ,
együvótartozó, éjjel, ójjolnappal ekkorára, ekkorig
együvóvaló ójjolod-ilc o k k o r a ( a . m. i l y e n
egyvalaki, egy­ ójjolenkónt nagy)
valami é j j o l o z , -zon ékkő
egyvógbon, egy­ éjjeli, ójjeliedóny, oklatáns
végtében éjjeliőr eklekticizmus
egyveleg éj n a p e g y e n l ő s é g eklektikus
e h ! isz e j n y e ! isz eklézsia
óh, éhség éjszak, hely: é s z a k ekliptika
e helyett [ehelyett] ejt, -ett, ejtsed v e körül, e közben,
ehelyt ejtsd e között [ekörül,
éhen, óhenhal, e j t e g e t , ..gessed v eközben, eközött]
éhenkórász ekrazit
éhenszomjan, ójten-ójjel eksz-, i d e g e n s z a ­
éhenveszett ejtet, ejtossed v v a k b a n , v. ö. ex-
é h e s , -en ; óhesség ejtesd (nem : ékszer, ékszeres,
e h e t - i k , ehessen v ejttet) ékszerész
ehessek ; e h e t - ejtőernyő eksztázis
nókem van é j t s z a k a , ó j t s z a k a i é k t e l e n , -ül
e h e t e t l e n , -ül [ é j s z a k a , é j s z a k a i ] ó k t e l e n í t , ..ítsed v
e h e t ő , -en éjtszakáz, -zon ..ítsd, ó k t e l e n -
éhez-, -zen v -zék [éjszakáz] ked-ik
é h e z t e t , ..tessed v ék, ékalakú e k v i p á z s (f:
..tesd ekcéma équvpage )
éhgyomor(ra) eke, ekeborona ekvitáció
éhhalál ékel, ékelőd-ik el-, e g y b e í r j u k a z
ehhez ékes, ékesen i g é v e l , pl e l a d
éhínség, é h k o p p * ékesít, ..ítsed v ól, fn, éle
ehol v a n ..ítsd él, i, - j e n ; ó l - h a l
éhomra é k e s k e d - i k , ékesség e l a b o r á l , e l a b o -
éhség, éhségcsil­ ékesszólás, é k e s ­ rátum
lapító szólóan) eladdig
éhszomj an ekeszarv, ekevas eladólány
éhül, megehül ékez, ékezet elágazó állomás
e l á n (f: élan): elégsz-ik (v. ö. eló- elemi c s a p á s
elannyira ged-ni) elemózsia
elaszticitás, elégszer élénk, élénkség
elasztikus elégtelen, -ül élént, ..ítsed v
E l b a ( f o l y ó és elégtétel ..ítsd
sziget) elégületlen, -ül élénkül
éle, élclap elegy, elegyed-ik e l e n y é s z ő , -en
élcel, ó l c e l ő d - i k e l e g y e s , -en E l e o n ó r a , tn
é l c e s , -en e l e g y í t , ..ítsed v elérhetetlen, -ül
éldegél ..ítsd éles, - e n , ó l e s e l m é j ű
Eldorádó, mint e l e g y í t e t l e n , -ül eleség
köznév : eldorádó elegyül élesít, ..ítsed v
elé, e g y b e í r j u k a z e l e i m , eleid stb ..ítsd
i g é v e l , pl e l é a d eleinte, e l e i n t é n éléskamra
elébb, elébbeni eleitőlfogva éleslátás, é l e s s z e m ű
elóbb-utóbb eleje v m i n e k , e l e ­ éléstár
elébb való jétől végig éleszt, élesszed v
elébe, egybeírjuk E l e k , tn éleszd
a z i g é v e l , pl elektricitás élesztő
elóbead elektrifikál élet, - e m v éltem,,
éled elektrodinamika -e v élte
eleddig elektród életbelép, életbe­
eledel elektrolízis léptét
elefánt, elefánt- e l e k t r o m á g n e s (ség) életbiztosítás, é l e t -
csont(faragás) e l e k t r o m o s (ság) biztosítótársaság
elefantiázisz elektromotor életfenntartás
elég, eleget (elv: elektromoz, -zon életfogyta, élet­
e-lég) elektroncső hossza ; é l e t f o g y ­
elég, i (elv: el-ég) elektrotechnika, t i g , élethosszig­
elégtétel elektrotechnikus l a n ) v éltem f o g y ­
e l e g a n c i a , ..át, elektroterápia t á i g , élte h o s z -
e l e g á n s , - a n , -ul élelem, élelmet száig
eléged-ni (v. ö. élelmes, élelmesség élethalálharc
elégsz-ik) é l e l m e z , ..ezzed v életlen, -ül
e l é g e d e t l e n , elége­ ..ezd életmentés, é l e t ­
detlenség élelmiszer nagysága)
e l é g e d e t t , -en elem életpár, éltem
elegen v a n n a k élemedett, -en párja
elegendő, elegen­ elementáris, -an élettárs, é l t e m
dőképpen) E l e m é r , tn társa
eléggé elemez, elemzem, élettelen, -ül
elégia, elégikus, -an ..ezzed v . . e z d ; életunt, életveszély
elégséges, -en elemzés elevátor
©leve ellenez, e l l o n z e m , előbb ; előbbre,
e l e v e n , - e n , -ség ..ezzed v ..ezd élőbbről
elevened-ik e l l e n k e z - i k , -zen v előbboni
e l e v e n í t , ..ítsod v -zék előbb-utóbb
..ítsd ellenkező, -en, -leg előbbi, előbbvaló
elevenül ollonnyugta előd
elévül ollonőr, ellonőriz, előélet, e l ő é n e k e s ,
e l é v ü l h e t e t l e n , -ül -zon ; ellenőrzés előfizet(és)
elfoglaltság ellonség, ollonsógos élőhalott
elfogód-ik ol l o n s ó g o s k e d - i k Elő-India, előin-
elfogul, elfogultság ollonsúly(oz) diai
elhagyatott, -an elloriHzonv(os), e l ­ e l ő í t é l e t , előjel
elhagyatottság lenszer olöko
é l h e t e t l e n , -ül ellentét, ellentétes előkelő, -en
elhunyt, o l h ú n y t a e l l e n t m o n d , ellent­ é l ő k é p
után mondó előkészül(et)
É l i á s , tn e l l e n z é k , ellenzéki elől ( h o n n a n ? ) ,
elidegened-ik ellenzés e l ő l e m , előle
e l i d e g e n í t , ..ítsed ellipszis, elliptikus előleg, e l ő l e g e s , -en
v ..ítsd elme, elmeállapot, előlegez, -zen
elillan elmebaj, elme­ elöljáró, elöljáróság
eliminál futtatás elöljáróban
e l i s m e r ő , -en v -leg elmélet, elméleti, elölj á r ó b o s z ó d
elixír -leg elöltöltő fogyver
E l i z , tn olmólked-ik olömonetel
elízió l e l m ó n e , olrnéncsóg, o l ö n y , o l ő n y ö s , -en
elízium l el m é n e k e t 1-ik olöörs, előrajz
eljegyzés ol m e n ő f é l b e n olőre, egybeírjuk
éljon ! éljent kiált élmény a z i g é v e l , pl e l ő r e -
éljenez, óljonzek, elmés, elmésség órez, előrehajol
éljenzés elmósked-ik előrehaladás, előre­
elkópod, elképedt E l m i r a , tn látás, előrelátó
ell-ik, - j e n ; ollós elnapol élősdi
E l l a , tn e l n ö k , e l n ö k i , -leg ólősköd-ik
ellátatlan, -ul elnököl, elnöídés ólősövóny, élősúly
ellen, a z i g é v e l elodáz, -zon előszó, előszoba
e g y b e í r j u k , pl elokvencia, élőszóval
ellenáll elokvens l először, előszörre
e l l e n , ellenállás, elő, e g y b e í r j u k a z előszöri
ellenállhatatlan i g é v e l , pl e l ő a d előtt, előttem
ellenben előadás, előadó előttemez, -zed v
e l l e n é b e n , ellenére E l ő - Á z s i a , előázsiai ..mezd
e l l e n e s , -en élő előttevaló
előtti, történet­ E l v i r a , tn emel, emelet, e m e ­
előtti, h á b o r ú ­ e l v i t a t h a t a t l a n , -ul letes
előtti e l v t e l e n , -ül e m e l g e t , ..gessed
elővigyázat (os) elvtárs v ..gesd
előz, előzzed v élvvágy(ó) emelked-ik
előzd E l z a , tn emelkedett(ség)
előzék, előzókpapír Elzász-Lotaringia, e mellett [emellett]
e l ő z é k e n y , -en elzászlotaringiai emelő, emelőcsiga
e l ő z e t e s , -en elzevír k i a d á s emelőd-ik
előzköd-ik e m á j (f: email) emelőgép
előzmény emanáció l emeltyű
e l ő z ő , -leg emancipáció, emelvény
első, elseje, elsején emancipál émely, ómelyed-ik
elsőbbség, elsőbb­ ember, emberáldo­ émelyeg, ..lygek,
ségi j o g zat, emberbarát(i) ..gett
elsőség emboremlókezet émelygés, émelygő
e l s ő r a n g ú , első- óta émelygős(ség)
rondű, olsősorban, emborovö, ember­ ó m e l y í t , ..ítsen
olsőszülött(sóg) fia, o m b o r f ö l ö t t i emerre, emerről
elszigetelt, -en ; e m b e r i , -log E m e s e , tn
! elszigeteltség e m b e r i e s , -en ; e m ­ emészt, eméssz,
ó l t o s , óltesség beriesség
emésszed v
é l t e t , éltessed v emberiség
?emészd
éltesd emberismeret, e m ­
e m é s z t h e t e t l e n , -ül
elül ( h o l ? ) , elülröl berkerülő, ember­
elülső öltő emésztőd-ik
elültöltő emberség, ember­ emez, emezzel
elv, elve séges, -en emfatikus, emfá­
élv emberségtudó zis g
elválasztójel emberszabású maj - emfizéma g
elvan v m i nélkül mok a miatt [emiatt]
ólveboncolás emberszámbamegy emigráció, emigrál,
elvégre e m b e r t e l e n , -ül emigráns
é l v e t e g , -en emberül emígy
elvetemedet»t(s é g ) e m b l é m a (g: j e l ­ E m i l , tn
elvetemült, -eíi vény) E m í l i a , tn
elvétve embrió, embrio- eminencia, E m i -
élvez, élvezzed v lógia, embrioná­ nenciád, ő eminen­
élvezd lis cia j a [ ő e m i n e n -
élvezet, élvezetes eme, magánhangzó ciája]
é l v e z h e t e t l e n , -ül e l ő t t : emez eminens, eminen-
élvezhető, -en eme, emedisznó ter l
e l v i , -leg e megett [emegett] e m i r , ar
emisszárius, e m i s z - enciklopédikus égetett festés),
szió enciklopédisták enkausztikus
emitt endémia g enmagam (de : ón
e m l e g e t , ..gessed endémikus magam)
v ..gesd endívia, endívia- ennek, ennekelőtte,
emlék, emlékbe­ saláta ennekokáért
széd, emlékérem endoszmózisz g ennélfogva
e m l é k e z - i k , ..ezzen E n d r o , tn ennenmagam
v ..ezzék ének, énekhang e m u (v. ö. e s z - i k ) ,
emlékezetes É n e k e k óneko ennivaló
emlékezőtehetség énekel ennyi, ennyiben,
emlékeztet, ..tes- énekes, ónokos- ennyifólo, ennyire
s e d v ..tesd k ö n y v ; de : enormis
emlékkönyv énekes b o h ó z a t entente, f [ a n t a n t ]
e m l ó k s z - i k , v. ö. énekkar, óneklecke entomológia
emlékez-ik éneklés entomológus
e m l é z , ..ézzed v óneklőmadár entuziaszta, en-
..ézd e nélkül [enélkül] tuziazmus g
e m l í t , ..ítsed v energetika enumeráció, enu-
..ítsd energia, energikus merál
említésreméltó(an) enged, -jed v enunciáció, enun-
említett engedd ciál
emlő e n g e d é k e n y , -en enyeleg, enyelgett
emlős, emlősállat engedelem, ..met enyelgós, enyel-
E m m a , tn e n g e d e l m e s e n , (Bég) gő(en)
E r n ő d , tn engedelmesked-ik onyém, enyéim
E m ő k e , tn engedély, ongodó- onyósz(-ik),
empíria, empirikus, l y e z , ..ezzod v enyésszen
empirizmus ..ezd enyészet
empóriurn e n g e d e t l e n , -ül e n y é s z ő , -en
emse engedetlenked-ik enyészt, enyésszen
emulzió engedmény enyhe, enyhén
emu (madár) engedményes, en­ enyhely
én, énbennem, én­ g e d m é n y e z , -zen e n y h í t , ..ítsed v
hozzám, énná­ engem, engemet ..ítsd
lam, éntőlem ; engesztel enyhítő körülmény
de a névutókat engesztelhetetlen, enyhül, enyhület
külön írjuk : én -ül enyv, enyvcukor
általam, én alat­ engesztelő á l d o z a t enyves
t a m stb. engesztelőd-ik e n y v e z , ..ezzed v
encián ( n ö v é n y ) e n i g m a g, e n i g m a - ..ezd
enciklika tikus eocén (geológiai
enciklopédia e n k a u s z t i k a (g: kor)
eólhárfa episztola l Érchegység
éon g épít, építsed v E r c s i , hn, ercsi
e o z í n (festék) építsd ( n e m : ercsii)
E ö r d ö g h , csn epitáfium g ércsomó
E ö r y , csn (eö = ő ) építész, építészet erdei f e n y ő
E ö t v ö s , csn (eö = ö ) epiteton g é r d e k , érdekel
é p , mn, é p e r e j ű é p í t g e t , ..gessed érdekelt fél, é r d e ­
é p ( é p p ) , hat, (v. ö. v gesd keltség
éppen) ; ép h o g y ; é p í t k e z - i k , -zen v é r d e k e s , -en ; é r ­
épakkor, ép- -zék dekesség
altkora, é p a n n y i építmény érdekfeszítő, é r ­
epe, epebaj építő, építőmester dekképviselet
eped, epedés e p i z ó d , g, e p i z o ­ érdeklőd-ik
e p e d e z , -zen dikus, epizód­ é r d e k t e l e n , -ül
e p e d ő , -leg szerű Erdély, erdélyi
é p e n (a. m. e g é s z ­ épkézláb érdem
ségesen, e g é s z e n ) epocha, opochális g érdemel, érdem­
é p e n , é p p e n , hat époly, épolyan lem, érdemli, ór-
eper, epret, eperfa (éppoly, épp­ domeljed v érde­
E p e r j e s , hn eperjesi olyan) meld
e p é s , -en ; epésség epopóa, eposz g é r d e m e s , -en ; -ség
epeszt, epesszed v éppen, épen é r d e m e s í t , ..ítsed
epeszd éppenbizony, ép- v ..ítsd
epidémia, epidó- penségesen, é p ­ érdemesül
mikus g penséggel é r d e m e t l e n , -ül
epidermisz g epreskert érdemleges, -en
epiglottisz g eprész, fn é r d e s , -en ; é r d e s -
epigón g eprész, i, eprésszen ség
epigrafika g épség, é p s é g b e n erdész, erdészet
epigramm, epi­ hagy, marad, tart, erdészeti a k a d é m i a
g r a m m a [epi- épségbenhagyás, erdő, erdeje ; erdő­
gram] épségbenmaradás, gazdaság
epigrammatikus épségbentartás erdőkerülő, erdő­
épígy (éppígy) épúgy (éppúgy) művelés, erdőőr
epika épül, é p ü l e t Erdős Kárpátok
epikureista, epi- é p ü l e t e s , -en erdőség
kureizmus ér, fn, e r e k , eret erdő v i d é k
epikus költészet ér, i, é r j e d v érd ered, eredj !
epilepszia g ér-ik, érés eredjetek !
epileptikus éra ( k o r s z a k ) eredendő b ű n
epilóg, epilógus g erariális (kincs­ e r e d e t , eredeti, -leg
épily, épilyen tári), erárium e r e d e z t e t , ..tessed
( é p p i l y , é p p i l y e n ) é r c , érces v ..tesd
eredmény, ered­ éreztet, ..tessed v erőmegfeszítés
m é n y e s , -en ; ..tesd erős, erősen ; erő-
eredményesség Erich, ín sebb v erősb
eredményez, -zen Erinniszok g erősbít, erősböd-ik,
e r e d m é n y t e l e n , -ül E r i s z g; Erisz erősbül
e r e g e t , ..gessed v almája erősít, ..ítsed v
..gesd érint, érintsed v ..ítsd
erejefogyott, ereje- érintsd erősöd-ik
szakadt érintotlon, -ül orőssóg
erejű, nagyerejű ó r i n t k o z - i k , -zon v erőszak, erőszakol
erekció l -zék erőszakos, -an ;
ereklye, oroklyo- erjed) eriesét, o r - erőszakosság
tartó j o s s z o d v erjeszd orőszakoskod-ik
érelmeszesedés erkély, erkélyajtó orőtoljes, -en
eróly, erélyes, -en ; érkez-ik, - z o n , - z é k erőtet, hely: e r ő l t e t
erélyesség erkölcs, erkölcsbíró e r ő t l e n , -ül
érem, érmek, érmet erkölcsi, -leg erratikus k ő
é r e m g y üj t e m ó n y erkölcsös, -en ; er­ erre, e r r é b b , errefelé
erény, erényes, -en, kölcsösség errevonatkozó(lag)
erényesség erkölcstelen, - ü l erről
erényhős érlel, érlelőd-ik érsek, é r s e k s é g
e r e s , eresség érme, érmegyüj te­ É r s e k ú j v á r , hn
eresed-ik móny erszény, erszényes
e r e s z , ereszcsa­ É r m e l l é k , hn ért, érti, ó r t o t t e ;
torna órmészet órtsod v é r t s d
ereszked-ik EmésztIn, tn érte, é r t e m , é r t e d
ereszt, eressz, Ernő, ín érték, értékálló
eresszed v ereszd ernyed, ernye­ értékel
ereszték d e t l e n , -ül értékes, értékesít,
é r e t l e n , -ül ernyedt, - e n ; ..ítsed v ..ítsd ;
eretnek, eretnekség ernyedtség értékesség
é r e t t , - e n ; -ség e r n y e s z t , ernyessze órtekez-ik, -zen v
érett g y ü m ö l c s ernyő, ernyős -zék
é r e t t e , é r e t t e m , v. É r o s z (g: a s z e r e ­ értekezlet
ö. é r t e , é r t e m l e m istene) é r t é k t e l e n , -ül
érettségi b i z o n y í t ­ erotika, erotikus értékű, nagyórtókű
vány erő, ereje é r t e l e m , ..Íme
erez, -zen erőd é r t e l m e s , - e n ; -ség
erezet e r ő d í t , ..ítsen, erő­ é r t e l m e t l e n , -ül
é r e z , é r z e m , érzi, dítmény értelmez, ..zed v
-tem, érzett, erőlköd-ik ..mezd
erezzed v érezd e r ő l t e t , ..tessed v értesít, ..ítsed v
é r e z h e t ő , - e n ; -leg . . t e s d ; erőltetés | ..ítsd
érlosítvóny érzelgés, érzelgő esküdöz-ik, -zön v
ói'loMÜl, órtosülés érzelgős, - e n ; é r ­ -zék
őrlet, i n o g ó r t e t , zelgősség esküdt, esküdt­
'órlnsHon ( n e m : é r z e l m e s , - e n ; -ség bíróság
érttet) érzés, érzéstelen,-ül esküdtszék
ói let Ion,-ül érzet e s k ü s z - i k (v. ö. e s ­
értetődőik érzőideg küd-ni)
érthetetlen, -ül érzület esküvés, esküvő
érthető, mugától E r z s é b e t , tn eső, esőálló
érthető E r z s é b e t v á r o s , hn
esőcsepp, eső-
erudioió l (város) ; erzsébet­
e r n y ő , esőfelhő
ortipoió l, e r u p t í v városi
esŐ3, e s ő z - i k , - z ö n
órv Erzsébet-város
v -zék
érveli órvolós (Budapest egyik
esperanto, hely:
érvény, érvény­ korülote)
eszperantó
ből l tintás lírzsi, E r z s i k e , tn
e s p e r e s , esperesség
órvónyoH, -nn ; -ség os-ik, osson v ossók
és lcnz é s p e d i g esszé (a: essay)
érvényoMÜl
oHil, osdtotn, o s d o t t osszencia
érvénytelen, -111
osdokol, osdoklós est, e s t e b é d
érvénytelenít,
osodékos(sóg) e s t e , estefelé
..IlMOll V ..íl:H(l
l'Irvin, tn osodoz(ik), -zen v esteled-ik
érz-ik, órzott -zék esteli
érzék, ó r z ó k c s a l ó - esély e s t é l y , estélyi
dás esemény esténként(i)
értékeli érzékeltet, e s e m é n y t e l e n , -ül E s t e r h á z y , csn
..teásod v ..tesd eseng, -(e)ni esti, esticsülag
ércékentúli e s e n n e n f : esdve e s t v e f> « • n%. e s t e
érzékeny, -en esernyő e s t v e l e d - i k f, a. m.
órzékenykod-ik eset, e s e t e n k é n t esteled-ik
érzékenység esetről-esetre, e s e t ­ e s z - i k (v. ö. e n n i ) ,
ó r z ó k o t l o n , -ül leg ettem, evett ;
é r z é k e tlenít, ..ítsed esetlen, -ül egyem, egyél,
v ..ítsd esetleges, - e n ; -ség e g y é k v. e g y e n ,
órzókfölötti eshetőleg egyed v edd, en­
ó r z ó k i , -leg eshetőség nék
órzókiség e s k e t , eskessed v e s ­ ész, észt v e s z e t ,
é r z é k i t , ..ítsed v kesd e s z e m , esze
..ítsd eskü, esküforma észak
érzékszerv esküd-ni, - t e m , Észak-Afrika,
érzeleg, ..lgek, -ött, esküdj, -jön Észak-Amerika ;
..lgett v - j é k (v. ö. e s - északafrikai,
érzelem, ..lmek küsz-ik) ószakamerikai
Északamerikai észlelhető, -en esztéta, e s z t é t i k a
Egyesült Államok e s z m e , oszmecsere esztétikus
Észak-Magyar­ eszmei esztézis g
ország, ószakma- eszmél, eszmélet E s z t i , tn
gyarországi eszmólked-ik esztrád ( e m e l v é n y )
északfelé e s z m é l t e t , ..tosson e t a l ó n (f: etalon)
északi, északi f é n y eszméletlen, -ül e t a p (f: étape)
Északi fok, Északi eszmény, eszményi etaponként
sark e s z m é n y ios(sóg) etazser (f: étagére)
Északi-tenger eszmónyif-.ég ótok, ótket, étke
[Északi tenger] e s z m é n y í t , ..ítsed étel
északkelet, észak­ v ..ítsd E t o l e , tn
keleti eszperantista E t e l k a , tn
északnyugat, e s z p e r a n t ó , -ul E t e l k ö z , hn
északnyugati eszplanád éter, éteri
északsarki u t a z ó é s z r e v e h e t e t l e n , -ül éteries, -en
ószbeli, ó s z b e v e s z é s z r e v e h e t ő , -en eterikus, - a n
eszefogyott észrevesz, észre­ eternit ( p a l a )
e s z e g e t , ..gessed v vétel óterrezgés
..gesd észrevétlen, -ül e t e t , etessen, e t e s ­
e s z e l ő s , -en ; e s z e - észrevevés sed v e t e s d ;
lősség észszerű, -en etetés
e s z é l y e s , -en ; -ség észszerűiden, -ül é t e t , étessen, é t e s ­
eszemadta észt ( n é p ) ; É s z t ­ sed v étesd (a. m .
eszem-iszom ember ország, észtor­ marat)
eszónus (zsidó f e - szági etető, etotővályu
lekezot) e s z t e l o n , -ül étető, ótetőszer
© szerint [ e s z e r i n t ] E s z t e l l a , tn e t i k a , etikai, -lag
eszesf eszesség e s z t e n a (elzárt etikett
eszeveszett, -en hely j u h o k szá­ e t i k u s , -an
eszik-iszik mára) e t i m o l ó g i a g, e t i -
eszkába esztendei mologikus, -an,
eszkábál esztendő, ..deje, etimologizál,
eszkadrón esztendeig etimológus
eszkamotál esztendőnkónt e t í m o n (szó s z á r ­
eszkimó esztendős mazása)
eszkompt [eszkont] E s z t e r , tn E t i ó p i a , hn
eszkomptál [esz- e s z t e r g a , esztergál é t k e z - i k , - z e n v -zék
kontál] esztergályos, esz­ étkező, ótkezőkocsi
e s z k o r t (kíséret) tergályoz, -zon étlap
eszkortál E s z t e r g o m , hn étlen, é t l e n - s z o m -
eszköz, eszközöl esztergomi jan
észlel, észlelet eszterhaj * (eresz) E t n a , etnai
e t n o g r á f i a g, e végből, e végett, helytartó), ex­
etnográfus e végre [evégből, archátus
e t n o l ó g i a g, e t n o ­ evégett, evégre] excedál, excellál
lógus ével, óvelés excellencia, excel­
étosz g (jellem) E v e l i n , tn lenciád, ő excel-
etruszk (nép) évelő n ö v é n y lenciája [őexcel­
étterem évelőd-ik lenciája]
ettől, ettőlfogva évenként(i), évente excellenciás úr
e t ű d (f: étude) eventualitás l excellens, -ül
étvágy, étvágy­ éves, ötéves excentricitás
gerjesztő, é t v á g y ­ tízévos, de : tíz­ excentrikus, -an
hiány ezer é v e s excepcionális, -an
é t v á g y t a l a n , -ul eves ( g e n y e s ) oxcerptum
E t z e l b u r g , hn evés, evés-ivás excesszus
oubiótika g ovesed-ik exegézis (biblia­
ouchariHztia g ovot (mókus) magyarázat)
•uohariiitikui e v o z , -zon exempláris (példás)
g V Í Í I é M , k ö r r n n n n t ovezŐ, o v o z ő p a d exhortáció l
o u f n i n l u (f/ : H / é p l - OVOZŐH oxhumál
tnl.li k i f n j n / A i ) , évezred, é v f o l y a m , oxigoncia
évforduló exkirály
(MlfÓlllÍM/.l iUllH,
é v i , é v i bór ; m u l t - exklamáció
-Hi), eufémizmus
évi exkluzív, exklu­
o u f ó n i a g, o u f o n i -
evickél zívé
kus
evidencia, evidens exkommunikáció,
Eugón, Eugénia,
évifizetós, évi­ exkommunikál
tn
jelentés exkrementum
eugenika g
evolúció l exkurzió
Eumenidák g
evolúciós elmélet exkuzál
eunuch g
evő, evőasztal e x o r b i t á n s , -ul
Eurázia (Európa
óvőd-ik, -tem, -ött, exorcizál, exorciz-
ós Á z s i a e g y ü t t )
- j ö n v - j ó k ; -és m u s (ördögűzés)
E u r ó p a , európai
Európa-szerte evőeszköz e x o t é r i k u s (g: b e
[európaszerte] évszak, évszakon­ nem avatottak
E u z é b , tn ként számára való)
ev (geny) é v s z a k o s , -an exotikus
óv évszázad, évtized expanzió, expan­
É v a , tn évül, elévül ziós, e x p a n z í v
óvad, évadnyitó e v v e l (v. ö. ezzel) expediál, expedíció
evakuál (kiürít) e x - (v. ö. e g z - , expediens
evangélikus eksz-) expedítor
ovangélista e x a k t , -ul expektoráció,
ovangélium e x a r c h a (g f ő p a p , expektorál
expenznóta e z e l ő t t , d e : ez e l ő t t F
experimentál, ex­ a k é p előtt
perimentális, e x ­ e z e n , ezenfelül, fa, fát ; faág, f a ­
perimentum ezenkép(pen), állvány
expiáció, expiál e z e n k í v ü l , ezen­ F á b i á n , tn
explikáció, explikál közben fabrikál, fabriká-
explodál ezennel, ezentúl tum
explózió, explozív ezer, ezret, ezre ; fácán, fácánkakas
exponál, exponens ö t e z e r , százezer fácános
export, exportál ezeregyéjtszuka f aciális
exportőr [ezorogyéjszaka] facipő, facövek
expozé ezorféle, ezorfoló, facsimile, l, lásd:
expozitúra ezerfolől fakszimile
expressz, expressz­ czorjófű f a c s a r , facsari
vonat ezerlábú facsaró, facsaró v í z
expresszionizmus ezermester facsarod-ik
expropriáció, ex- ezerszer, ezer­ facsúsztató
propriál szeresen) f á d , -ul (f: jade)
expulzív ezért F a d g y a s , csn
extemporál ezévi, ezidei, e z i d é n faéton (könnyű
extemporále ezidőszerint kocsi)
extenzív, extenzíve ezokért f a g g a t ( n e m : fak-
exteriőr e z ó t a ; d e : ez ó t a gat), f a g g a s s a d v
externista az idő ó t a faggasd
exterritoriális e z o t e r i k u s (g: b e ­ faggatóz-ik, -zon
exterritorialitás avatottaknak v -zék
extra, extrahál való) faggyas
extrakt, extrak­ e z r e d , ezredes faggyaz, -zon
tum ezredik faggyú, -t, - j a v
oxtraneus ezredorvos faggyat, faggyá
extraordinárius ezrelék faggyúgyertya
extraurbán e z r e n k é n t , ezrével fagot (búgósíp)
extravagancia ezután ; de : ez f a g y , fn, f a g y j a
extravagáns után a nap után f a g y , t, f a g y j o n ,
extravilíán (kül­ ezúttal fagyás
telek) ezüst fagyai (növény)
extrém ezüstös, -en fagyaszt, fagyasz -
extremitás ezüstöz, -zön s z a d v ..aszd
ez, ezt ezüstszínű, ezüst­ fagylal, fagylalt
ezalatt, de : ez tartalom fagylaltoz, -zon
a l a t t a z i d ő alatt e z z é , ezzel ( e v v e l ) f a g y o s , -an ; f a ­
ezáltal E z s á j á s , tn gyosság
E z é k i e l , tn E z s a u , tn fagyoskod-ik
fagyosszentek fakó, fakóérc, fakó- famulusz l
fahéj pej, fakósárga fanatikus
fái, f á i e p e r fakszimile (l: fanatizál, fanatiz­
faiskola facsimile ) mus
f a i z , - z o n ; faizás faktor l fancsalog, ..lgok,
faj, faja faktótum ..lgott; fancsal-
fáj, fájjon ; fájás faktum l gás
fajankó faktúra, faktúrái fancsont
faj ansz (f: faience) f a k u l t á s f a n d a n g ó sp
fajd, -ja fakultatív fanfar /
fájdalmas(ság) fal, fn, f a l a f a n g ó (iszap)
fájdalom, . . l m a t , fal, i, f a l j o n , falás fánk, fánksza­
..Ima faláb(ú) kasztó
f á j d í t , ..ítsad v falánk, falánkság F a n n i ( F á n i ) , tn
..ítsd falanszter fanosod-ik
fajdjéreo, f a j d - falanx fantaszta, fantasz­
kukuH falat, e g y f a l a t tikus
fáidul, - j o n kenyér fantázia, fantáziál
fuj fntml urláH falatoz, -zon fantazma g
faji, fujiwág falaz, - z o n fantazmagória g
fájlal falfelé fantóm g
f á j ó , fájón, - a n fulfotd m e n y fanyalod-ik
f a j t a , magamfajta, fali, f a l i l á m p a fanyalog, ..lgott ;
magadfajta, m á s ­ falka, falkavadá­ fanyalgás
fajta szat fanyar, -ul, -ság
f a j t a l a n , -ul falkánként fanyarkás, -an
fajtalankod-ik falu, - k , - t , -jav f a l ­ fanyarod-ik
fajtalanság vak, falvat, falva far, fara
fttjtéz, - z o n falú, pl m a g a s falú fárad, fáradjon
f a j i d , elfajulás ház fáradalmas, -an
f a j u l , a. m. f á j d u l f a l u b e l i f á r a d a t l a n , -ul
fajz-ik, (el)fajz- faluhelyen fáradhatatlan, -ul
zon v -zék falusi l a k o s ( s á g ) fáradoz(ik), -zon
fajzat falusias, - a n fáradság (a. m.
fakad, fakadék faluz(-ik), -zon vesződség); fá­
fakadoz, -zon falzett, falzetthang radságos, -an
f a k a s z t , ..assza, falzifikátum fáradt, - a n ; fáradt­
..asszad v f a k a s z d f a l z u m ság ( a . m . f á r a d t
faképnél h a g y fáma (hír) állapot)
fakír fametszés, f a ­ farag, - j o n ; f a r a -
fáklya, fáklyafény metszet
f á k l y á s m e n e t , f á k ­ família, familiáris faragászat
lyászene famózus l f a r a g a t l a n , -ul
faragcsál fattyú, -kv fattyak, fedd, -ettem v -tem,
faragott kép, kő -ja v f a t t y a feddjed v fedd
faragvány fátum l f e d d h e t e t l e n , -ül
fáraó fátyol, fátyolkendő feddő, feddőleg
fáraszt, fárasszad fátyolos, -an, fá- fedél, fedelet, fe­
v fáraszd tyoloz-zon dele (v f ö d é l )
fátyolozott hang fedeles, fedeleskocsi
fárasztó
f a u n (erdői isten) fedélzet
farhám(szíj)
farizeus, farizeus- f a u n a (állatvilág) f e d e t (v. ö. f e d ) ,
kod-ik fauteuü, / , v. ö. f o - - t e m , ..essed v
f a r k , f a r k a (v. ö. tőj fedesd
farok) faiisztatás, f a v á ­ f e d e t l e n , -ül
farkas, farkasót- gás, f a v á g ó , f a v á z f e d e t t , -en
v á g y ú , farkas­ favorit, favorizál f o d o z , -zed v f e d e z d
o r d í t ó hideg, far­ F á y , csn, F á y v a l (v f ö d ö z )
kasszemet néz­ fayence, f, v. ö. f a ­ fedezék, fedezet
nek, farkasverem jansz f e d e z e t l e n , -ül
fáz-ik, -zon v -zék F e d o r , tn
farm, farmer a fazék, fazekat, fa­ f e d ő (v f ö d ő )
f a r o k (v. ö. f a r k ) zeka fegyelem, ..lmet
f á r o s z (g: v i l á g í t ó ­ fazekas ( m e s t e r ­ f e g y e l m e t l e n , -ül
torony) s é g ) , fazekasság fegyelmez, -zed v
farsang, farsang­ f á z é k o n y , -an ..ezd
utója fázis, fázisrendszer fegyelmi büntetés
farsangi fánk f a z o n (f: facon) fegyeno
farsangol fázós, - a n ; fázós- fogyhóz, fegyház­
fartő, farzsába ság büntetés
fás február (f obruárius) fegyintézet
fasiszta o feccsen (föccsen) fegyver
fasizmus o f e c c s e n t , ..ntsen fegyveres, -en
f á s í t , ..ítsad, ..ítsd (v f ö c c s o n t ) f e g y v e r e z , ..rzett,
f á s ó (o: fascio: fecseg, fecsegő . . r z e m , ..ezzed v
nyaláb) fecsérel, f e c s ó r l e m , ..vérezd
fasor f e c s é r l i ; fecsérlés fegyverfogható
fásul, fásult, - a n ; fecske, fecske­ fegyverkez-ik, -zen
fásultság farkú) v -zék
f a s z á d (f: facade) fecskend, -tem, f e g y v e r n e k (v f e g y ­
faszcikulus l fecskendez, ..dez- ver nök)
faszéinál l zed v ..dezd f e g y v e r t e l e n , -ül
faszén, faszerkezet fecskendő fegyverzós, fegy­
fatális, fatalista, fecstej verzet
fatalizmus fed, fedte, fedjed v fehér, -en ; f e h é r ­
Fátra f e d d (v f ö d ) bor, fehércseléd
Fehér Kereszt kór­ fejfa, fejfájás, f e j ­ feküd-ni,
ház hallgató, fejléc feküsz-ik
Fehér-Körös f e j l e d e z , -zen fektében, fektéből
Fehér-tenger fejlemény f é k t e l e n , - ü l ; -ség
'[Fehér tenger] fejleszt, ..lesszed v fóktelenked-ik
fehéred-ik fejleszd fektet, fektessed v
f e h é r e s , -en fejletlen, -ül fektesd
fehérít, ..ítsed v f e j l e t t , -en ; -ség f e k ü d - n i (v. ö. f e k ­
..ítsd fejlőd-ik, fejlődés sz-ik), feküdtem,
fehérítő fej l ő d ő k ó p e s (ség) -jön v -jék
fehérje (nem : fejőasszony, fejő- feküsz-ik v fekszik
fehérnye) edény fekve, fekvés
fehérl-ik fejőstehén fekvőbeteg, fekvő­
fohérnemű(ek), fejseb, fejszámolás hely
fehérnép fejsze, fejszecsapás fekvőség
F e h é r v á r , hn, F e - fojt, fojtsod v fejtsd fel, e g y b e í r j u k a z
h é r v á r o t t ; fehér­ f e j t e g e t , ..gessed v i g é v e l , pl felkel,
vári felvisz (v. ö. f ö l )
..gond fél, fn, f e l e t , f e l e ,
fohéi'véru(Hég)
f e j t e t ő r e áll, f e j ­ feleim ; m á s f é l ,
fej. /'». «>gy í<\j törés, fejtörő
Hzölö, fojo I)ÚI>JU, h a r m a d f é l stb
fék, féke fél, i, f é l j e d v f é l d
feje lágya, fojo fekáliák ( ü r ü l é k )
t e t e j é r e áll feladat
fekbér feladóállomás
fej, i, fejjen, fejjed
fekély, fekélyes, feladvány
v fejd
fekélyesed-ik, fél a k k o r a
fejadó, fejbólintás
fekélyesség fel-alá j á r , sétál
fejedelem, ..lmet,
fekete, feketén ; félannyi, félárva
..Íme
feketekávé, feke­ felavató ünnep
fej edolemasszony,
teszemű félbal
fejedolomnő
Fekete-tenger félbehagy, félbe­
f e j e d e l m i , -leg
[Fekete tenger] marad, félbesza­
fejelés c s i z m a
fejenként feketed-ik, feke- k a d , félbeszakít
f e j é r f, v. ö. f e h é r téll-ik, f e k e t é l l ő félbolond, fólbőr-
Fejér (vár)megye f e k e t é s , -en (kötés)
F e j é r v á r y , csn fekete-sárga f e l b o n ( t a t l a n , -ul
fejes, -en ; fejes­ feketeség felcser (rossz o r v o s )
saláta, fejes v o ­ f e k e t í t , ..ítsed v felé, feléje (a. m .
nalzó ..ítsd irányában), reg-
f e j e t l e n , -ül fékevesztett gelfelé, délfelé,
fejez, -zed v fejezd fékez, -zed v fékezd estefelé, k e l e t f e l ó ,
fejezet, fejezeten­ fekhely kétfelé
ként f e k s z - i k , v. ö. féle : e g y f é l e , m á s -
 féle, s o k f é l e , m a ­ felett, f e l e t t e m , fellebb (v f e l j e b b ,
gamféle f e l e t t e (v f ö l ö t t ) föllebb), fellebb-
fele (v. ö. f é l , fn); felettes h a t ó s á g való
felebarát(i) sze­ félévenként, fél­ fellebbviteli t ö r ­
retet éves vényszék
feled, -jed v feledd felez, -zed v felezd fellebbez, -zed v
f e l e d é k e n y , -ség felfedezés, felfo- ..bbezd (föllebbez)
f e l e d h e t e t l e n , -ül dező felleg (fölleg)
f e l e d k e z - i k , -zen v felfelé (v fölfelé) fellengős(ség)
-zék f e l f o g h a t a t l a n , -ul fellengző
feléje, feléjük felfortyan, -jon felmentvóny
felejt, felejtsen, felföld, a F e l f ö l d , felnégyel
..ejtsed v f e l o j t s d ; felföldi felnómet nyelv
felejtés felfuvalkod-ik féloldalt, fólóra
f e l e j t e t ( n e m : fe- felfuvalkodott- félő, h o g y . .
lejttet), ..tessed v (ság) felől, f e l ő l e m , f e ­
..tesd felhám lőle ( h o n n a n ? )
felekezet, felekezet­ felhang félős, -en
nélküli felhérc f e l p é n z , felperes
felel, - j e d v f e l e l d , félhivatalos, fél­ félre, e g y b e í r j u k a z
felelés holtan) i g é v e l , pl f é l r e ­
félelem, ..lmet, f e l h ő , f e l h ő s , -en beszél, félreért(és),
..Íme felhősöd-ik félreeső ( h e l y )
felelet f e l h ő t l e n , -ül felsál, felsálszelet
félelmes(ség) felhúzógép fel és alá
félelmetes(sóg) f e l i b e ; folibe-har- felség (v f ö l s é g )
felelős, -en, f e l e ­ madába F e l s ó g e d , ő felsége
lősség félig, f ó l i g k ó s z ( e n ) , [őfelsége]
feleltet, ..tessed v félig-meddig felséges -en
..tesd felirat felségsértés
felemás félisten félselyem
félemelet F é l i x , tn felsemvevés
félónk, -en feljebb ( v fellebb) felső (v f ö l s ő )
f e l é n y i , felerész félj e g y , f é l j o b b Felső-Ausztria,
feles, felesbérlet felkar felsőausztriai
feleség félkegyelmű Felső-Magyaror­
felesel, feleselés felkelés szág, f e l s ő m a ­
feleselget, ..gessen fólkéz, fólkezű gyarországi
felesleg {v f ö l ö s l e g ) felkiáltójel felsőbb, felsőbbség
felesleges, -en félkör, félláb(ú) felsőfok, felsőház
félesztendeig, f ó l - fellábad felsőség
esztendő(s) fellah ( e g y i p t o m i félszeg, félszegség
féleszű földmívelő) felszól
félszem(ű) fém, fémérték Fenséged ; ő fen­
félszer ( = 34" szer
) feminista, femi­ sége [ ő f e n s é g e ]
(félszer) fn, fészer nizmus fenséges ; a F e n s é ­
félsziget fémjel, fémjelez, ges Ű r
felszín, felszínes, fémjelzés, fém­ [fensík] fennsík
felszínesség jelző h i v a t a l fenső, f e n s ő s é g ( e s )
felszólalás, fel­ fémszál(as) [ f e n s z ó v a l ] v. ö.
szólamlás fen, fenni, fenjed v fennszóval
f é l t , féltsed v f é l t s d fend f e n t (v f ö n t ) ; f e n t ­
féltében fenacetin említett
f é l t é k e n y , - e n ; -ség f e n e , f e n e e t t e , fény, fénye, fény­
féltékenyked-ik fenegyerek nyel, fónybogár
fóltestvér fenék, feneket, fe­ f e n y e g e t , ..gessed
feltót, feltétel neke v ..gesd
foltétoles, -en f énekes, f e n e k e s t ü l , fenyegetőz-ik, -zön
feltételez, -zod v feneketlen v -zék
..ezd f e n e k ! - i k , -eni, fényes, fényesít,
feltétlen, -ül feneklett ..ítsed v ..ítsd
foltéi i Hzándék fenésed-ik fényesség
fel l é v e , h o g y . . . fenevad fényez, -zed v
feltevÓH fonkő fényezd
fólió g o n d fenn (v f ö n n ) , e g y ­ f e n y í t , ..ítsed v
feltűnő, -en v -leg beírjuk a z i g é v e l , ..ítsd
felül ( h o l ? ) , e g y b e ­ pl fennáll, f e n n ­ fenyíték
í r j u k a z i g é v e l , pl marad fenyítőház
felülfizet, felül­ fennebb, fennen fénykép, fényképes
m ú l , felülvizsgál fennhangon [fen- fényképész
felülbélyegzés hangon] fényképészet
felül, i, elv: fel-ül fennhatóság [fen- fényképez, -zed v
felület, f e l ü l e t e s , hatóság] ..képezd
-ség fennhéjáz, fenn­ fénykor(szak)
felülről (v f ö l ü l r ő l ) héjázó [fenhéjáz, fényl-ik, fénylett
felvágott fenhéjázó] fénylő
félvállra, félvállról f e n n k ö l t [ f e n k ö l t ] fénymáz, fény­
felvég fennlét, fennlétel nyomás
félvér fennsík [ f e n s í k ] fenyő, fenyőerdő
Felvidék, felvidéki fennszóval [fen- fénysugár, fény­
felvilágosodás szóval] szóró
felvilágosultság fenntartás f é n y t e l e n , -ül
felvonás, felvonás­ fenomén, feno­ fényűzés
köz, felvonásvég menális fényűzésiadó-el­
felvonó(gép) fenő, fenőbőr lenőr
f e l z e t (v f ö l z e t ) fenség (v f ö n s é g ) ; f é n y ű z ő , -en
 fenyves (madár) fertelmes (v f ö r ­ fészkel, f ó s z k e -
fényvisszaverődés telmes) lőd-ik
férc, fércmunka fertő ; F e r t ő ( t ó ) fészkes, fészkes f e n e
fércei, fércelmény f e r t ő t l e n í t , ..ítsed fesztelen, -ül
ferde, ferdeszög(ű) v ..ítsd feszül, feszület
F e r d i n á n d , tn fertőz, -zed v fétis port
f e r d í t , ..ítsen fertőzd fétisizmus
ferdül, -jön f o r t ő z t e t , ..tessod fetreng, -jen
féreg, f é r g e t ; f ó - v ..tesd feudális, feuda­
regmentes(en) fesel, fosl-ik lizmus
F e r e n c , tn feslott ó l o t ű fez tör
[Ferenc József fess, -on, fossosóg f e z ő r (f: faiseur)
föld] Ferenc J ó ­ fost, f e s t e t t , fessen, fi (v. ö. f i ú ) , f i a m ,
zsef-föld fossod v f o s d fia ; f i a m u r a m
ferencrendi k o l o s ­ f e s t é k , festókes fiadz-ik, -zon, -zék,
t o r , szerzetes fostószet(i) fiadzás
férfi, - a k , - n a k , festet ( n e m : fiagalamb
-hoz festtet), festessen fiágon
férfias, férfiasság festetlen, -ül fiahordó
férfiatlan, -ul fiáker, fiákeros
festő, f e s t ő á l l v á n y f i á k e r o z , - z o n
férfiú, férfiak
festői, -leg fiaskó
fórfiúi erő
festőies, -en fiastyúk
férges, -en
fósü, fésül
fórgesed-ik fiatal, f i a t a l e m b e r
fésületlen, -ül
f e r g e t e g (v f ö r ­ fiatalít, ..ítsad v
fésülköd-ik
geteg) ..ítsd
fésűs, fósüsfonal
fergetyű fiatalkorú
f e s z e g e t , ..gossed v
f e r h ó c (v f ö r h ó c ) fiatalod-ik
..gosd
férj, férjhez ad, f i a t a l o s , -an
fészek, fészket,
férj hoz m e g y ; fiatalság
fészke ; f é s z e k ­
férj h e z a d á s , férj - fibrín ( r o s t a n y a g )
rakás
hezmenós fibróma
feszeleg, ..lgek,
férjes, f é r j e z e t t fibula ( c s a t )
..lgett, feszelgés
f ó r k e z - i k , -zon v ficam, ficamít,
-zék feszélyez, -zed v ficamod-ik
férkőz-ik, -zön v ..lyezd ficánkol
-zék feszeng, feszengés fickándoz-ik, -zon
fermentáció, fer- fészer (félszer) v -zék
mentum feszerő fickó
férőhely, férőtér feszes, feszesség ficsúr
fertály, fertályóra feszít, ..ítsed v fidibusz
fertelem, ..lmet, ..ítsd Fidzsi-szigetek
..Íme (v f ö r t e l e m ) feszítő, feszítőerő [Fidzsi szigetek]
fifika, fifikus filológia, filológus
firma
figura filoszemita, f i l o ­ firmamentum
figurális r a j z , z e n e szemitizmus F i r d ú s z i , tn
figurás, f i g u r á z , -za f ü o z o f á l , filozófia
firnisz
f i g y e l , - t , - j e n ; -és filozófus, filozop-
fiskális
figyelem, ..lmet, ter fiskus : á l l a m k i n c s ­
..Imez, f i g y e l e m ­ filtrál tár
reméltó, figye­ finálé (befejezés) fiszharmonika
lembeveendő fiszharmónium
f i n á n c , financiális
figyelmes(ség) finanszál fisztula
f i g y e l m e t l e n , -ül finanszió fitestvér
(f: finan-
f i g y e l m e z , -zen cier) f i t o g t a t , ..tassad v
f i g y e l m e z t e t , ..tes­ finanszíroz, - z o n ..tasd; fitogtatás
s e d , v ..tesd findzsa fitosorr(ú)
fikarc f i n n , -ül fittyet hány
fikció, fiktív Finnország, finn­ fityeg
fikusz országi fityfene, fityfirity
f ü a g ó r i a (filegória) finnugor n y e l v e k fitymál
f ü a n t r ó p , filan­ finnyás(ság) fitymálódik
trópia finnyáskod-ik fiú, - t , f i a m , f i a ,
filantrópikus fiunk
f i n o m , -an ; f i n o m ­
filatelia : b é l y e g - fiúcska, fiúgyer­
ság ; f í n o m é r z é s ű
gyűjtés f i n o m í t , ..ítsad v mek
fiíatelista ..ítsd fiúi szeretet
filc, f i l c k a l a p finomod-ik F i ú m é , fiúméi
filé (hússzelet) f i n t a : csel fiúsít, ..ítsad v
f i l h a r m ó n i a , fil­ fintor ..ítsd
harmonikus fiúváfogadás
f i n t o r g a t , ..gasson
filhellén fivér
f i n t o r í t , ..ítson
füiále fintorod-ik f i x fizetés
filigrán fintorog, ..rgok, fixál, fixíroz
Füippi-szigetek fixum
. . r g o t t ; fintorgás
[Filippi szigetek] fiók, -ja fizet, fizessed v
f ilippuka g fióka fizesd
filiszter fiókegyesület fizetés, fizetés­
filiszteus fiókos emelés
fükó fiola fizetéses
fülér fioritúra o fizetési e s z k ö z
f ü l o x é r a [fillok- Firenze, lásd: F l ó - fizetetlen, -ül
széra] renc fizetőpincér
film, filmesít, fil­ firkál, f i r k a n t , fizetség
mez ..ntsad v ..ntsd f i z e t t e t , ..ettessed
filmszínház firkász v ..ettesd
fizika, fizikai f o d o r í t , ..ítsad v f o g a t l a n , -ul
f i z i k u m , fizikus ..ítsd fogaz, -zon ; foga­
fiziognómia fodormenta zat
fiziokrata fodrász fogdmeg
fiziológia, fizio- f o d r o s , -an f o g d o s , ..dossad v
lógus fodroz, -zon ..dosd
fjord, fjordja f o g , i, - j o n , - j a d v
fogékony, -an
flagelláns fogd fogfájás, foghang
flagrans, -ul f o g , fn, f o g a fogható, hozzáfog­
f l a k o n (f: flacon) fogad, fogadás ható, kézzel­
flamand (nóp) fogadalom, ..lmat fogható
flamingó f o g a d a t l a n , -ul fogház
F l a n d r i a , flandriai f o g a d j isten ! foghíjas, foghús,
flanoll, flanellruha fogadkoz-ik, -zon, foghúzás, fogkö
fiaskó -zék foglal, f o g l a l a t
f l a s t r o m , flast- fogadós, fogadósné foglalatoskod-ik
romoz, -zon fogadott gyermek foglalatosság
flaszter, f l a s z t e r o z , f o g a d t a t , ..tasson,foglalkoz-ik, -zon
-zon fogadtatás v -zék
flegma, flegmas, fogafájós, foga­ foglalkoztat, ..tas-
f l e g m a t i k u s , -an fehére sad v ..tasd
flirt, l á s d : flört fogalmaz, -zad v foglaltat-ik, ..tas­
flóberpuska ..lmazd s o n v ..tassék
flór ( g y á s z f á t y o l ) fogalmazó papír fogó, fogócsavar
F l ó r a , tn fogalmazvány fogódz-ik, ..ódzzon
floreál ( v i r á g z i k ) f o g a l o m , ..lmat v ..ódzzék
F l ó r e n c , hn, f l ó - fogamz-ik, foga- fogoly, foglyok,
renci mozzon foglya ; fogoly-
florett, -je fogan-(ik), foganás madár
F l ó r i á n , tn foganat, foganato- fogorvos, fogpép,
florilégium (l: v e r s ­ fogság,
f o g a n a t o s í t , ..ítsa fogság­
gyűjtemény) fogantat-ik, büntetés
..tas­
floszkulus l s o n v ..tassék fogtechnikus
flóta, flótás fogantyú fogva, mától fogva
flótáz, -zon Fogaras (vár)me- fogz-ik, fogzás
flotilla, f l o t t a gye fogy, f o g y j o n ;
flört (a: flirt); f o g a s , fn, mn ; f o ­ fogyás
f l ö r t ö l , -és gas k é r d é s fogyaszt, fogyassz,
f l u k t u á c i ó , fluktuál fogás ..asszad v ..aszd
fluoreszcencia, fogaskerekű vasút fogyasztási a d ó ,
fluoreszkál fogász, fogászat cikk
fluorit ( á s v á n y ) f o g a t , fn fogyaték, fogyaté­
fodor, fodrot, fodra f o g a t , i, ..gasson kosság)
fogyátkoz-ik, -zon foltozó varga foncsor, foncsoroz
v -zék foly-ik, folyjon -zon, -zad v fon-
fogytán van, fogy- folyadék csorozd
*tig ; élete f o g y t á i g folyam fondorkod-ik
fogyton-fogy folyamat, folya­ fondorlat
fohász, fohászkodik m a t o s , -an ; -ság fonetika, fonetikus
fojt, fojtson, fojt­ folyami rák fonnyad, fonnya-
sad v fojtsd folyamod-ik, -jon v doz, -zon
fojtód-ik, -jon v -jék f o n n y a d t , -an
jók folyamodvány f o n n y a s z t , ..asszon
fojtógáz folyamőrség fonód-ik, -jon v -jék
fojtó levegő folyat, -tam, -ott, fonográf
f o j t o g a t , ..gassad v ..ásson fonogramm,
..gasd folydogál [fonogram]
f o j t ó s , -an ; f o j t ó s - folyékony, -an fonológia
ság folyó óv, folyó hó fonométria
f o j t o t t g o l y ó , sör fonomimika
folyóbeszéd, folyó­ f o n o t t áru
fok, foka
irat
fóka, fókavudái-znt font, fontol, -jad
folyóka
F o k f ö l d , hn v fontold
folyomány
fokhagyma fontolóra vesz
folyondár
fokhagymás, -an fontos, fontosság
f o l y ó s í t , ..ítsad v
fokonként(i) fontoskod-ik
..ítsd foot-ball, a, l á s d :
f o k o s , mn, t í z f o k o s
folyosó
f o k o s , fn, f o k o s a futball
folyószámla, folyó­
fokoz, -zon ; f o k o ­ f o r d í t , ..ítsad v
víz
zás, fokozat ..ítsd
folytán
fokozatos(ság) f o r d í t t a t , ..íttasson
f o l y t a t , ..tassad v
fokozód-ik fordul, fordulat
..tasd forduló postával
fókusz, l
folytatód-ik F o r g á c h , csn
F o k v á r o s , hn
folytatólag forgács, forgács­
fold, -jon, -jad v
folytatólagos, -an fánk
foldd
f o l d o z , -zon, -zad folyton, f o l y t o n - forgácsol
v foldozd folyvást forgalmas, -an
fóliáns, l f o l y t o n o s , - a n ; -ság forgalmaz, -zon
fólió (ívrét alak) folyvást forgalmi eszköz
f o l k l ó r ( a : folklóré) f o n , f o n á s forgalmiadó, for-
folklorista fonája vminek g a l m i a d ó -ellenőr
folt, folttisztító f o n á k , -ul forgalom, ..lmat,
foltos, -an fonál, fonalat, ..Ima
foltoz, -zad v fol­ fonala forgandó
tozd fonat, fonatos forgás
f o r g a t , ..gassad v f o r s z í r o z , -zad v föderáció, födera­
forgasd ..rozd lizmus, föderatív
forgatag fortély, fortélyos f ö d ö z (v. ö. f e d e z )
forgatmány fortifikáció főfőember
forgattyú fórum l főhadnagy, főher­
forgó, forgókorong foszfát cegnő), főiskola
forgolód-ik foszfor főként, főkönyv
forgópisztoly foszforeszkál főkép, főképpen
forint, forintos fosz-lik, f o s z o l j o n főkötő, főkötős
forma, formahiba foszlad, foszladoz, föl (v. ö. fel)
formál -zon f ö l , i (v. ö. f ő ) , f ő -
f o r m á l i s , -an foszlány l ö k , f ő i ü n k stb
formalitás, forma- f o s z l é k o n y , -an föld, földabrosz
litor foszlós, an földalatti vasút
formálód-ik foszt, fosszon, f ö l d b i r t o k o s (ság)
formás, formaság fosszad v foszd f ö l d e l , földelés
f ormaszerint (i), f o s z t o g a t , ..gasson földesúr(i), földes­
formaszerű(en) F ó t , hn, f ó t i uraság
f o r m á t l a n , -ul F ó t h y , csn földfeletti (föld­
formátum fotocinkográfia fölötti)
formula fotogén földhözkötött
formuláró fotografál, foto­ földhözragadt
formuláz, -zon gráfia földhözszegzett
forog, forgok, for­ f o t o g r a f i k u s , -an földi b o l d o g s á g ,
gott, forogjon fotográfus élet, lót
forr, forrad fotolitográfia földieper
forradalmár fotogravür Földközi-tenger
forradalmi fotokémia [Földközi tenger]
f o r r a d a l o m , ..Imat fotométer, foto­ földművelés
f o r r a d á s o s , -an metria földműves (föld­
f o r r a d t , -an fototípia míves)
forral, forralt b o r f o t ő j (f: jauteuil) földművesiskola
forrás, forrásmű fő, fn, (v. ö. f e j ) földönfutó
f o r r a s z t , ..sszad v fő, i, (v. ö. f ő i ) , f ö ­ f ö l d ö n t ú l i élet
forraszd v ö k , fősz, fövünk, földrajz(i), földren­
f o r r á z , - z o n , -zad főtök, főnek, főt­ gés, földrész
v forrázd t e m , főtt ; f ő j , fő­ f ö l d s z í n , a f ö l d szí­
forró földöv, forró­ j ö n ; f ő n é k , főnél nén
láz főbejárat, főbérlő f ö l d s z i n t , fn, -je
forrong f ö c c s e n (v. ö. f e c s - fölsszintes, -en
forróság csen) földszoros, földte­
forrpont f ö d , f ö d é l sib, (v. ö. rület, földvezeték
forspont (elöfogat) f e d ) , fedél stb fölé, föléje (más
 m i n t : felé) : a h á z f ő z e t , i, f ő z e s s e d , frikasszó
fölé főzesd fringia
fölény, fölényes főző, főzőedény friss, - e n ; frisseség
f ö l é s , v. ö. f ö v é s fragmentum l frissiben
fölhő v felhő frakció frissít, ..ítsed v í t s d
f ö l l e b b stb, lásd: f r a k k , f r a k k o s , -an frissítő
f e l l e b b stb fraktúra frissül
fölös, -en franc, f, lásd: f r a n k f r i v o l , frivolitás
f ö l ö s l e g v felesleg francia, franciául fríz ( n é p )
Franciaország, fríz ( p á r k á n y m e z ő ,
f ö l ö t t stb, lásd: f e ­
franciaországi képszék, épületen)
l e t t stb
F r a n c i s k a , tn frizura
fölség, fökő, fölül,
frank f r o n t , frontális
stb, lásd: felség,
frankíroz, -zon, frottíroz, -zon
felső, felül stb
frankó fröccs, fröccsen v
főméltóságú
fránya freccsen
f ő n ( m e l e g szél)
f r a p p á n s , -an ; fröcsköl
főnemesség)
frappíroz, -zon frugális
F ö n í c i a , föníciai
fráter fruktifikál
fönn v fonn
fraternizál fruska
főnök
fraudulens früstük, früstököl*
fönt v fent
frazeológia, frázis F r u z s i n a , tn
f ő n y e r e m é n y , fő­
freccsen v f r ö c c s e n ftízisz, ftízikus
papság), f ő p o s t a
fregattá fú, f ú j , fújjad, fújd
förgeteg v fergeteg
f r e k v e n c i a , frek­ v fúdd
förmed, förmed- ventál fújdogál
vény frenetikus, - a n f ú j t a t , ..tassad v
förtelem v fertelem frenolegia, freno- ..tasd
fösvény, fösvény- lógus fújtató
ked-ik, freskó ( f e s t m é n y ) f u k a r , -ság
fotelen, -ül freudizmus fukarkod-ik
főtisztelendő fréz (f: fraise); fukszín
f ő t t étel frézszínű f ú l , - j o n ; fúlás
főtusz (magzat) fricska, f r i c s k á z fulánk
főúr(i), főváros -zon fuldoklás, fuldokol
föveg F r i d a , tn fullad
föveny, fövenyes F r i d e r i k a , tn fulladoz(-ik), -zon
f ö v é s ( v. ö. főlés) F r i d o l i n , tn fullajtár
fövétlen, -ül frígiai s ü v e g fullaszt, fullasz-
fővezér(ség), f r i g y , frigyes(társ) s z a d v fullaszd
főz, -zön, főzzed F r i g y e s , tn fulmináns, -an
v főzd frigyesül fumigál
f ő z e l é k , f ő z e t , fn frikandó fundáció, fundál
fundamentum futos, -son ; futosás ..nyzött, -zön,
fundus futrinka (rovar) -zed v ..nyözd
funerátor futtában függvény
fungál futtat, futtasson ; füízü
funkció futtatás fül, füle
funkcionál futurista, futuriz-
fűl-ik, - j ö n
funkcionárius mus fülbegyónás, fülbe­
fúr, - j a d v f ú r d ; fuvalkod-ik, fuval­ mászó, fülbosúgó
fúr-farag k o d o t t , -an fülbevaló
fura, furán fuvall, fuvallat fülel
furakod-ik (fuvalat) fülemüle
f ú r a t l a n , -ul f u v a l o m , ..Imat, füles, f ü l e s l a b d a
furcsa, furcsaság ..Ima fületlen, -ül
furdal, furdalás fuvar, fuvarbór fülke
furfang, furfangos, fuvaros fülled, f ü l l e d t
-an ; f u r f a n g o s s á g fuvaroz, -zon, -zad, füllent, -sen
furgon fuvarozd fülleszt, fülesszed
fúria fúvás, fúvó, fúvó­ v ..eszd
furkál hangszer fülönfüggő
furkó, furkósbot fuvola, fuvolás F ü l ö p tn
furmányos fuvoláz, -zon fürd-ik, fürdeni
furmint (szőlő­ fúzió, fuzionál (füröd-ni), fürdött
fajta) f ü r ö d j ö n ; -és
fű, füvek, füvet,
furnír, f u r n í r o z fürdet, ..dessed v
füve ; fűnok-fá-
fúró, fúród-ik fürdesd
nak, fííhöz-fához
fúror (düh) fürdő, f ü r d ő h e l y ,
f ü o v ő , ffífólo
furóre fürdős, fürdőszoba
fügo, fügofa(levél)
furulya, furulyás fürdőz-ik, -zön
függ, függelék
furulyáz, -zon fűrész, fűrészel
furunkulus f ü g g e l e m , ..lmet fürge, fürgén
fuser ( k o n t á r ) f ü g g é l y e s , -en f ü r j , fürj é s z , . . é s z -
fustóly függeszked-ik szen
f u t , - o t t , fuss ; f u s ­ függeszt, függesz- f ü r k é s z , ..ósszen,
son ; futás szed v függeszd ..ósszed v ..észd
futam független, -ül fürkészőt
futamod-ik függetlenít, ..ítsed f ü r ö d - n i (v. ö. f ü r d -
futár, futárvonat v ítsd -ik), fürödtem,
futball, futballista függő, függőben fürdött
futballoz, -zon tart, függőben füröszt, fürösszön,
futkároz, -zon tartás fürösszed v f ü -
futkos, -son függőleges(ség) röszd
futóárok függöny fürt, fürtös
futólag(os), -an függönyöz, füst, füstemósztő
füstifecske füzet, i, hely: fizet galiba
füstnélküli p u s k a - f ű z e t , i, (v. ö. f ű z gálic, g á l i c k ő
*por i), - t e m , ..essed v Galícia, galíciai
füstöl füzesd Galilea, hn
füstölög, ..lgök, fűzetlen, -ül galimátiász
..lgött, - j ö n ; füs­ fűzfa (zagyva beszéd)
tölgés fűző, fűződ-ik gall, gallus ( n é p )
füstölt, - e n ; füs­ fűzőscipő gallér, galléros
tölthús fűzött, -en Gallia, galliai
f ü s t ö s , -en fűzőtű gallicizmus
füsttelen, -ül gallikán e g y h á z
fűszál gallománia
fűszer, f ű s z e r á r u G gally, gallyak,
fűszeres, -en g a l l y a l (elv: g a l y -
fűszerez, - z e n Gaal, G a á l , csn
lyal), gallyfa
-zed v fűszerezd G a á r , csn
gallyas, -an
fűt, fűteni, -ött, gabalyod-ik
gallyasod-üc
fűtsön, fűtsod v gabona, gabona­
gallyaz, -zon
fűtsd pálinka
galóca (hal)
fűtés G á b o r , tn
g a l o p ó n (f : galo-
f ű t e t l e n , -ül Gabriella, tn
pin)
fűtőanyag, fűtő­ gácsór, -ja
galopp, galoppoz,
ház, fűtőtest g a d ó c (hal)
gádor, gádorfa -zon
fűtőz-ik, -zön, -zék galosni
f ü t t e t (v. ö. f ű t ) , gael, gál (keltanép)
gágog, gágogás galuska
-tem, fűttessen galván áram
fütty, füttye gagyog, gagyogás
gajdol, gajdolás galvanikus, -an
füttyent, -ett,
G á l , tn galvanizáció, gal­
..entsen vanizál, galvaniz­
füttyszó gála, gálaruha
mus
fütykös galacsin (kis g o l y ó )
galvanométer
f ü t y ö r é s z , ..résszen g á l á d , - u l ; -ság
galagonya galvanoplasztika
füvelő hely
galaktomóter galvános, galvá-
f ü v e s , -en
galamb, galamb- nosság
füvész, füvészkert
búg, galambdúc galvanotípia
füvészet
G a l a m b ó c , hn, gálya, gályarab
füvészked-ik
galambtermó- gamásni
f ű z , i, - z ö n , - z e d v
fűzd szet(ű) ganaj (ganéj, gané)
f ű z , fn, f ű z á g galand(féreg) ganaj bogár
füzér, füzértánc g á l á n s , galantéria ganajos, ganaj oz,
füzes galéria -zon
f ü z e t , fn Galatea, tn gáncs, gáncsol,
gáncsos, gáncsos- gasztrikus gébics (madár)
kod-ik, gáncs- gasztronómia Gecsemánó kertje
talan, -ul gát, gátfal (Jeruzsálem mel­
(gané, ganéj) v. ö. gátlás, gátló lett)
ganaj gátol, -jad v gátold Gedeon, tn
Gangesz (folyó) gatya, gatyaszár gége, gégefő
ganglion;^ gatyás, gatyás- gejzír
gangréna (üszkö­ galamb Gellért, tn
södés) gallér, gavallór- Gellért-hegy [Gel­
gar, nagy garral kod-ik lérthegy]
garaboly* (kótfülű gavalléros, -an ; gellérthegyi
kosár) gavavallérság gém, gém vadászat
garaboncás (diák) gaz, gazul gémbered-ik
Garam (folyó) gáz, gázálarc gémeskút
garancia, garan­ gazda gemma (vésett
ciális, garantál gazdag, -on drágakő)
garas, garason­ gazdagít, ..ítsad v genealógia,
ként^) ..ítsd genealógus
garasos, garasos- gazdagod-ik, gaz- generáció
kod-ik dagsz-ik generáliák
garat gazdagság generális
garázda, garázdál- gazdálkod-ik generalisszimusz
kod-ik gazdálkodó generaliter
garázs (f: garage) gazdaság(os) generalizáció
arda (hal) gazdasszony goneralizál
§ arda-tó [Garda gazdasszonykod-ik generalmars
tó] gazdász, gazdászat, generátor
gardénia (növény) gazdatiszt generozitás
gardíroz, -zon gazdátlan, -ul generózus, -an
gárdista gazella genetikus, -an
gargarizál gazember Genezáret-tó
garmada gázfűtés, gázízzó- [Genezáret t ó ]
garmond (betű­ fóny, gáznemű genezis, g
fajta) gázol, gázolás Genf, hn
garnéla (rák) gazolin Genfi-tó [Genfi t ó ]
garni szálló gazométer (geniális) zseniális
garníroz, -zon gazos, -an genie, lásd : zseni
garnírung gázosít, ..ítson géniusz l
garnitúra gazság, gaztett Genovéva, tn
garnizon Gazsi, tn génre, f, lásd :
garszón (f :garcon) gázsi zsáner
garszonlakás gebed, -jen gentry, a, lásd :
Gáspár, tn gebedt,-en dzsentri
G é n u a , hn G e r g e l y , tn gidres-gödrös
genuín gerillaharc g i g (a : k é t k e r e k ű
geny, genydaganat gerinc, gerincagy kocsi)
g e n y e d , - j e n ; -és gerinces, -en gigantikus, -an
g e n y e d é s e s , -on gerinctelen, -ül gigász
genyedt(ség) g e r j e d , g e r j e d j (en) gigerli
g e n y e s , -en gerjedelem, ..lmet gikszer
geocentrikus gerjedez, -zen G i l e á d , hn
geodézia gorjelem, ..lmet gilice, g i l i c e m a d á r
geofizika g e r j e s z t , gerjesszed giliszta
geográfia, geog­ v gerjeszd gím, gímje
ráfus gerle, gerlice gimnasztika
geológia, geológus germán gimnaziális, g i m ­
geométer, geo­ Germánia názium, gimna­
metria germanista zista
G e o r c h , csn ( e j t s d : germanizál gimpli, gímszarvas
Görcs) germanizátor, ginekológia
G e o r g i n a , tn germanizmus ginekológus
geosztatika gormanofil gipsz, gipszel, -jen
gép, gépalkatrész gormanofóbia girál, lásd: zsírál
g e p á r d (állat) gorsli girbe-görbe, gir-
g é p e l , gépelés G e r t r ú d , tn hes-görhes
gépely G e r z s o n , tn girland
géperejű (kocsi) gésa ( j a p á n giro, o, lásd : z s í r ó
g é p - és g y o r s í r á s táncosnő) gitár, gitáros
gépész, gépész­ g e s z t (fás h e l y ) gitároz, -zon
mérnök gesztenye, gesz­ Gizella, tn
gépészet tenyeszínű gladiátor
gépezet gesztikuláció glagolita (kat.
g é p i e s , -en gesztikulál, ószláv)
gépírás, gópíró(nő), gesztus glaszékesztyű
gépírókisasszony gettó, gettószellem glaubersó
gerálja m a g á t géz (kötőszer) glaukóma
g e r e b e n , gerebenéi G é z a , tn, f G e y z a glazúr
gerebenez, -zen gézengúz gleccser
gereblye g h á z i (ar : h a r c o s ) gléda
gereblyéz, -zen G h i l l á n y , csn glicerin
G h i c z y , csn gliptotóka
gerely
giardinetto, o, v. ö. glóbusz
gerenda, gerendáz,
zsardinettó glória, glóriás
- z o n ; gerendázat
G i b r a l t á r , hn glossza, glosszái
gerendely
g i c c s , giccses glosszárium
gerezd szőlő
G í d ó , tn gnájsz (kőzet)
gerezna
gnóm g o n d o l a t , g o n d o l a t - gouache (f, lásd:
gnóma olvasó guas)
gnoszticizmus gondolható göbe, göbedisznó
gnosztikus, gnózis gondolkod-ik gőböly, göbölyös
g n u (állat) gondolkoz-ik, -zon göcs
g o b l e n (f : gobelin) v -zék Göcsej, göcseji
góc, gócpont gondolomformón gödény
Goethe, goethe-i g o n d o s , -an ; g o n ­ g ö d ö l y e
G ó g és M a g ó g dosság gödör, gödröt,
gókler, góklerség g o n d o z , -zad, v gödre
g ó l (a : goal) ..dozd gödrös, gödrösség
gólem g o n d t a l a n , -ul g ö g . -je
golf, g o l f é r a m ( l á s ) gŐgicsól
gondterhos, gond­
g ő g ö s , -en ; -ség
golfpálya, golfütő űző
. gölödóny (gombóc)
Golgota gondviselés, az
gömb, gömbalakú
G ó l i á t , tn, m i n t isteni G o n d ­
g ö m b ö l y d e d , -en
köznév : góliát viselés
gömbölyöd-ik
gólya, gólyafészek gong, gongütö
g ö m b ö l y ű , -en
golyhó: bolondos gonorrhea G ö m ö r (és K i s h o n t )
golyó, golyóbis gonosz, - u l ; go­
(vár)megye
g o l y ó z , - z o n ; -ás noszlelkű,
göncölszekér, a
golyva, golyvás gonoszság
N a g y - G ö n c ö l és a
gomb, gombja gonosztett, gonosz­ Kis-Göncöl
gomba, gombás tevő göndör, göndör­
gombóc górcső, górcsövi hajú
gombol, gombolyag gordiusi c s o m ó g ö n d ö r í t , ..ítsed v
gömbölyít, ..ítsad gordonhegedű ..ítsd
v ..ítsd gordonka, gordon­ göndöröd-ik
gombolyod-ik kás göngyöl, göngyölet
gombos, gombostű gordonkáz, -zon g ö n g y ö l g e t , ..gesse
g o m b o z , -zon góró göngysúly
gomoly, gomolya gorgonzola görbe, görbén
gomolyag, gomo- gorilla görbed, görbedt
lyod-ik górkakas g ö r b í t , ..ítsed v
gomolyog, ..lygott gornyadoz, -zon ..ítsd
gomolygás goromba, gorom­ görbül, görbület
gond, gondja bán g ö r c s , g ö r c s ö s , -en
g o n d a t l a n , -ul gorombáskod-ik g ö r d í t , ..ítsed v
gondnok górtyúk ..ítsd
gondol, -jon gót (nép), gótul gördül, gördülé­
gondola, gondoláz G o t f r í d , tn keny
gondoliere, o gótika görény
görgés grafológia, grafo­ Guary, csn (ejtsd:
görget, ..gessed v lógus Góri)
Grál-monda guás festék (f:
görgeteg gramm, -ja gouache )
görhes, -en grammatika gubacs, gubacssav
görnyed, -jen grammatikai, -lag gubanc, gubancol
görnyedez, -zen grammatikus gubbad
görög, i, görgött, grammatizál gubbaszt, gubbasz-
-jön grammofon [gram- szon
görög, görögdinnye mofón] gubernátor, guber-
görögkeleti; de : gránát, gránátalma nium
görög katolikus gránátos gubó, gubóz, -zon
Görögország, grandiózus guerilla, sp, hely:
görögországi granicsár t (határ­ gerilla
görögtűz őr) guga, gugás
göröncsér gránit, gránitkő guggol
göröngy, görön- grasszál gukker, gukkerez,
gyös(ség) gratifikál -zen
görvély, görvélyes gratuláció, gratu­ gúla, gúlaalakú
gőte (gyík), gőtohal lál, gratuláns gulya, gulyás, gu­
göthös, - e n ; göt- gravámen lyáshús
hösség gravaminális gumi, gumiz, -zon
göthösöd-ik gravíroz gumó, gumós
Göttinga, hn (nem: gravitáció, gravitál
gumósod-ik
Göttingen ) gravűr (f:gravure) gúnár
gőz, gőzeke, gőz­ grémium
gunnyaszt, ..asszon
erő, gőzfürdő,
grenadín (selyem­ gúny, gúnyja
gőzhajó(zás)
szövet) gúnya (ruha)
gőzöl, -jön
grif, grifmadár gunyhó, hely:
gőzölög, ..Igök,
grimasz kunyhó
..lgött, gőzölgés
grizett (f: grisette) gúnyol
gőzös
gróf, grófné, grófnő gúnyolód-ik
gözű (állat)
grog (ital) gúnyos, -an, gú­
Grác, hn, gráci
grosszista (nagy­ nyosság
grácia ( k e g y ) ; a
kereskedő) gurguláz, -zon
három Grácia
groteszk, -ül gurít, ..ítsad, ..ítsd
Grácián, tn
grotta gurul, -jon
gradáció, gradátim
graduále (egyházi Grönland, hn guszlár, guszlica
énekeskönyv) grupp, gruppíroz gusztál, -jon
grafika, grafikai grúz (nép) Gusztáv, tn
grafikon, -ja guanó (madár­ gusztus, gusztusos.
grafit (ásvány) trágya) guta, gutaütés
g u t t a p e r c s a (sp: gyalom, gyalmot gyárától, -jon
guttapercha ) gyalu, gyaluforgács gyarató v gyaratoló
gutturális gyalul, -jon gyári, gyári áron ;
guvernánt gyalul gyári áru, gyári­
gúzs g y a l u l a t l a n , -ul jegy
guzsaly, guzsalyos gyám, gyámanya, gyárilag
gügyög, - j ö n ; gü­ gyámapa gyarló, gyarlóság
gyögés gyámkod-ik
gümő, gümökór(os) gyarmat, gyarma­
g y á m o l , -a tos
gürcöl, -jön g y á r n o l í t , ..ítsad v g y a r m a t o s í t , ..ítson
gvárdián ..ítsd
gymnasium, hely: gyáros
g y á m o l t a l a n , -ul gyárt, gyártsad v
gimnázium gyámság
gyps, hely: g i p s z gyártsd
gyámszülők gyártmány
gyanakod-ik, gya­ gyász, gyászének
nakodtam ; gya­ gyászol, -jon
nakszik gyászos, -an
g y a k o r i , -ság gyanakvás, gya­ gyászszegély(es),
nakvó gyászszertartás,
gyakorit, -son
gyanánt gyászzene
gyakorlat
gyanít, ítsad v gyatra, gyatrán
g y a k o r l a t i , -lag
..ítsd g y a u r , tör
gyakorlatias, -an
gyanítható, -an v gyáva, g y á v á n ;
g y a k o r l a t l a n , -ul
-lag gyávaság
gyakorló
gyanta, gyantás gyehenna
gyakorlottság)
gyakorol, -jon gyanú, gyanúpor, gyékény
gyakorta, gyakor- gyanús gyémánt, gyémánt-
tábban; gyakrab­ g y a n ú s í t , ..ítsad v köszörülés
ban, gyakran ..ítsd gyenge, gyengén ;
gyaláz, gyalázzad g y a n ú t l a n , -ul g y e n g e s é g (v
v gyalázd gyapjas, -an gyönge)
gyalázat, gyalő- gyapjasod-ik g y e n g é d , -en
zatos, -an, gyalá­ g y a p j ú , -ja v gyengeelméjű
zatosság gyapja gyengélked-ik
gyalázkod-ik gyapot, -ja g y e n g í t , ..ítsed v
gyalog, gyalogez­ gyár ..ítsd
red, gyalogjáró g y a r a p í t , ..ítsad v g y e n g ü l
gyaloglás, gyalogló ..ítsd g y e p (v g y ö p )
gyalogol, -jon gyarapod-ik, -tam gyepes, gyepo-
gyalogos, -an gyarapsz-ik sed-ik
gyalogság gyárat (gyapjút), gyeplő, gyeplős
gyalogszerrel -tam, gyarasson gyepmester
g y e p ű (eleven sö­ gyógyul gyönyörköd-ik
v é n y , kerítés) gyolcs, gyolcsing gyönyörködtet,
gyer, gyere, gyer­ gyom, gyomlál ..tessed v ..tesd
tek v jer, jere, gyomor, gyomrot, g y ö n y ö r ű , -en
jertek gyomra gyönyörűség, g y ö ­
g y é r , -en g y o m r o z , -zon n y ö r ű s é g e s , -en
gyerek, gyerek­ gyón(-ik), gyónás g y ö p (v g y e p )
j á t é k (v. ö. g y e r ­ gyónócédula, G y ő r , hn, G y ő r ö t t ;
mek) gyónószók győri
Gyergyói havasok g y ó n t a t , ..tassad, G y ö r g y , tn
gyerkőc ..tasd g y ö t ö r , -t v g y ö t ­
gyermek, gyermek- gyóntató(pap) rött, gyötrés
ágyas asszony gyóntatószék gyötrelem, . .lmet
g y e r m e k d e d , -en gyopár g y ö t r e l m e s , -en ;
gyermekes, -en, gyors, -an ; gyors- gyötrelmessóg
-ség áru gyötrőd-ik
gyorsaság győz, győzz(ön),
gyermekosked-ik
gyorshajó, gyors­ győzzed v győzd
g y e r m e k i , -leg
írás, g y o r s í r ó győzedelem, győ­
gyermekkert
g y o r s í t , ..ítsad v zelem, ..lmet
g y e r m e k t e l e n , -ül
..ítsd g y ő z e l m e s , -en
g y e r m e t e g , -en
gyorssajtó, gyors­ győzelmesked-ik
gyertya, gyertya­ győzelmi ünnep
segély
gyújtáskor) győzetlen, győzhe­
gyorsul
gyertyán(fa) t e t l e n , -ül
gyorsvonat
gyertyaszentelő G y ő z ő , tn
gyök, gyöke
gyérül gyökér, gyökeret, győződ-üc
g y í k , gyíkleső gyökere győztes
gyilkos, gyilkosság gyökeres(en), g y ö ­ gyufa, gyufagyár
gyilok, gyilkot, kerestül g y ú j t , -son, g y ú j t ­
gyilka gyökerez-ik, -zen sad v gyújtsd
gyimgyom gyökértelen, -ül gyújtó
gyógy, gyógyáru gyömbér g y ú j t o g a t , ..gasson
gyógyász, gyógyá­ gyömöszöl, -jön gyújtogató
szat gyönge v gyenge gyúl, -jon
gyógy díj, gyógy- gyöngy, gyöngy­ G y u l a , tn
erejű élet, g y ö n g y h á z gyúlékony, -an
g y ó g y í t , ..ítsad v G y ö n g y i k e , tn gyullad, gyulla­
g y ö n g y ö s ^ -en dás
..ítsd
g y ó g y í t a t l a n , -ul gyöngyöz-ik, -zön gyulladásos, -an
gyógyíthatatlan gyöngytyúk gyulladt, -an
G y ö n g y v é r f, tn g y u l l a s z t , ..asszad
gyógyszer, gyógy­
gyönyör v ..aszd
szerész
gyúr, gyúrás gyűrűsujj hacsak
gyurma g y ű r ű t l e n , -ül had, H a d a k útja
gyúróasztal, gyúró­ g y űrűz-üc,-zön,-zék hadállás, h a d a p r ó d
deszka gyűszű, gyűszű­ hadakoz-ik, -zon v
gyúród-ik virág -zék
gyutacs gyűszűnyi hadar, hadaró
gyűjt, gyűjts, hadastyán
gyüjtsed v gyűjtsd hadászat
gyűjtemény H h a d d ! (a. m.
gyűjtőcsatorna, h a g y d ) ; hadd-el-
gyűjtőfogház H a a r l e m , hn hadd
gyűl(-ik), -jön H a á z , csn Hadosz g
g y ü l e k e z - i k , -zen v hab, -ja ; hadi, hadicsel,
-zék habar, habarás hadifogoly, hadi­
gyülekezet habár hajó, hadilábon
gyüleml-ik habarcs, habarcsos áll, h a d i m i l l i o m o s
gyűlés, gyűlósez-ik, habarék hadjárat
-zen v -zék habilitáció, habili­ hadnagy
gyülevész had, nép tál hadonáz, -zon
gyűlöl, -jön h a b i t ü é (f:habitue) hadrakész, hadra­
gyűlölet, gyűlöle- h a b i t u s (l: k ü l a l a k ) termett
háborgás, hábor­ hadúr, a hadak
gyűlölköd-ik g a t , - t a m , ..gassad ura ; mint tulaj­
gyűlölség v ..gasd donnév : Hadúr
gyümölcs h á b o r í t , ..ítsad v hág, -jon, hágás
gyümölcsószet ..ítsd H á g a , hn
G y ü m ö l c s o l t ó B o l ­ h á b o r í t a t l a n , -ul hágat, hágasson
dogasszony háborod-ik hágcsó, hágcsófok
gyümölcsös (kert) háborodott--an,ság hagy, -tam, - o t t ;
gyümölcsöz-ik, h á b o r o g , ..rgok, hagyja, hagyjuk,
-zön v -zék ..rgott hagyjad v hagyd
gyümölcsöztet, háború, háborús hagyaték
..tessed v ..tesd háborúság hagyján
gyűr, gyűrés háborúskod-ik hagyma
gyüreml-ik, g y ü - habos, -an hagymás, -an
remlés haboz(-ik), -zon, hagymáz, hagymá-
gyürke habozás zas
gyürkőz-ik, -zön v Habsburg, H a b s ­ hagyomány
-zék burg-család h a g y o m á n y o s , -an
gyűrőd-ik, gyűrő- habtejszín hagyományoz, -zon
dós habz-ik, habozzon; haha! hahó!
g y ű r ö t t , -en habzás hahota, hahotáz.
gyűrű, gyűrűs habzsol, -jon
h a j , fn, h a j a hajlott, -an hál, háljon, hálás
Jhaj! ( h a j h ! ) isz hajnal(hasadás) hála, hálaadás
háj, hája hajnali, hajnali halad, haladtam,
hajadon leány harangozás, mise haladott v haladt,
hajadonfővel, H a j n a l k a , tn haladás
hajadonfőtt hajnall-ik, hajnal­ háladatos(ság)
hajahuja lott, hajnallás, h a l a d é k t a l a n , -ul
hajas, - a n ; ság hajnalló haladvány
hajasod-ik hajnalod-ik, -jon v halál, h a l á l a
hájasod-ik -jók hálál, -jon
hájazat, hajzat hajnaltájban haláleset(felvétel)
hajbakap hajó, hajóállomás haláli ( v a d á s z ­
hajbókol hajókáz(-ik), -zon kiáltás)
hajcsár h a j o l {v. ö. h a j l - i k ) , hálálkod-ik, -jon v
hajdan, hajdaná­ hajoljon -jék
ban hajóraj, hajóra­ halálmegvetés
hajdankor szállás h a l á l o s , -an
hajdanta hajós, hajós­ haláloz-ik, -zon 9
hajdina, hajdina­ kapitány -zék
kása, hajdinaliszt hajóz(-ik), -zon h a l a n d ó , -ság
hajdú, hajdúváros hajózható, -an halandzsa, haland-
H a j d ú (vár)megyo haj p o r zsáz, -zon
hajdúság hajporos, hajporoz, halánték
hajhász, ..hásszad -zon halas, halastó
v hajhászd; haj- hajsza h á l á s , -an
hászás hajszál, hajszál- h a l á s z , fn
hajigál fínomságú halász-ik, i,
h a j í t , ..ítsad v ..ítsd hajszálnyi(ra) halásszon
hajításnyira hajszol, -jon halászat
hajító, hajítófa hajt, hajtja, hajtsa, Halászbástya
h a j l - i k (v. ö. h a j o l ) , hajtsad v hajtsd halászlé
hajoljon hajtás, e g y h a j ­ halaszt, h a l a s s z a ,
hajladoz, -zon tásra halasszad v halaszd
hajlam, hajlamos hajtat, -tam, -ott, h a l a s z t h a t a t l a n , -ul
h a j l a n d ó , -ság hajtasson halasztód-ik
hajlás, hajlat h a j t h a t a t l a n , -ul h á l á t l a n , -ul
hajlék hajtó, hajtóerő halavány (halo­
hajlékony, -an hajtogat, ..gassad v á n y ) , - a n (v. 0.
h a j l é k t a l a n , -ul v ..gasd halvány)
h a j l í t , ..ítsad v hajtóka h a l d o k l - i k (v. ő.
..ítsd hajzat haldokol), haldok­
h a j l í t h a t a t l a n , -ul h a l , fn, h a l a lás, h a l d o k l ó
hajlong, hajlongás h a l , i, h a l j o n haldokol, -jon
halhatatlan, -ul hálóing, hálókocsi hamu, hamuk,
halina, halina­ halom, halmot, hamut (v hamvak,
posztó halma hamvat, v. ö.
halk, -an halóporában h a m v ) ; hamu­
halkkal hálószoba, hálótárs színű
hall, fn (elő­ halott, -ja hamv, hamvad
csarnok) Halottak napja hamvahod-ik
hall, i, hallott, halottas ónok, ház hamvas, -an
hallja, halljad v halotti áldozat hamvaz, -zon ;
halld halovány hamvazás
hall-ik, a. m. hal­ hálóz, -zon ; harnvazó szerda
latszik hálózat [ hamvazószerda]
hallás, hallásérzet haluska, hely : hamvvoder, h a m v -
hallat, hallassad v galuska vovő
hallasd halszag(ú) hancúroz, -zon
hallatára halvány, -an ; háncs, háncsol
hallatlan, -ul halványkék handabanda
hallatszik, hallat­ halványod-ik handabandáz, -zon
szott, hallasson v halványul, -jon handicap, a, lásd :
hallassék halvaszülött hendikep
halleluja ! hályog handzsár
hallgat, ..gasson, hályogos, -an hanem
..gassad v hall­ hám, -ja hang, hangja
gasd hamar, hamarabb, hanga, hangafű
hallgatag, -on hamarjában hangár
hallgatódz-ik, hamarkod-ik hangerősítő
..ódzzon, ..ódzzók hamaros, -an hangicsál
hallgatólag, -os(an) hambár, -ja hangol
hallhatatlan (a. m. hamis, -an ; hamis- hangos, hangosfüm
nem hallható), -ul eskü, hamislelkű hangoskod-ik
hallható, -an hamispénz hangoztat, ..tassad
halló ! isz hamisít, ..ítson, v ..tasd
hallomás ..ítsad v ..ítsd hangsúly, hang­
hallsz-ik a. m. hal- hamisítatlan, -ul súlyos
latsz-ik hamisítvány hangsúlyoz, -zon
hallucináció, hallu­ hamiskás, -an hangsúlytalan, -ul
cinál hamisság hangszer(el), hang­
halmoz, -zad v hal­ hamita (nép) szóró
mozd háml-ik, hámoljon hangtalan, -ul
halmozód-ik v ..jók hangulat
háló, hálófülke hámor, hámoros hangverseny
halogat, ..gassad v hámos ló hangversenyez,
..gasd hámoz, -zon ..nyzett, -zen
hangz-ik, hangoz­ hányszor ? harcsa, harcsaszájú
zon v ..gozzék hányszoros, -an h á r e m tör
hangzás, hangzat h á n y t a t , ..tassad vhárfa, hárfás
hangzatos, -an ; ..tasd hárfáz, -zon
hangzatosság hánytatószer Hargita (hegy)
h a n g z ó (illeszkedés) hánytorgat, haris ( m a d á r )
hangya, hangyász ..gasd v ..gasd harisnya
hangyaboly h á p a h u p á s , -an hárít, hárítsad v
H a n s á g , hn hápog, hápogás hárítsd
hant, hantja harács, harácsol harkály
hánt, hántsad v harag, haragtartó harlekin ( o : b o h ó c )
hántsd haragít, ..ítson harmad, harmad­
hantol haragos, -an évi, harmadfél,
hántol haragsz-ik, hara- harmadfű
hanzaváros gud-ni, haragud­ harmadik
h á n y , *, h á n y á s tam, haragudott, harmadíziglen,
hány? hányat? haragudjon harmadnapra,
hányad, hányad­ haragvás, haragvó harmadszor(ra)
rósz harakiri hárman
hányadán van? h a r a m b a s a , tör hármas, hármasság
hányadik ? haramia hármasával
hányados háraml-ik, hára- H á r m a s k ö n y v (a
h a n y a g , -ul m o l j o n v ..öljék, régi m a g y a r t ö r ­
hanyagol, -jon háramlás vénykönyv)
hányan ? harang, harangérc hármasszövetség
hányat-ik, hányas­ harangoz, r-zon; harmat, harmat­
s o n v ..assék ; h á ­ harangozás csepp
nyatás harangozó h a r m a t o s , -an
hanyatl-ik, hanyat­ haránt, harántos, harmatoz-ik, -zon
lás -an v -zék
h a n y a t t fekszik ; harap, harapás harminc
hanyattfekvós harapdál, -jon harmincad(rész)
hányattat-ik, ..at- harapódz-ik, ..ódz- harmincas
t a s s o n v ..attassék zon v ..ódzzék harmincéves há­
hanyatt-homlok harapófogó ború
[hanyatthomlok] harapós harmónia l
hányával ? haraszt harmonika
hányaveti harc, harca harmonikus, -an
hányféle, -kép harcászat harmónium
(pen) ? harci dal, ének, zaj harmonizál
hánykolód-ik harcias, -an három, hármat,
h á n y ó inger harcol, harcos hárma ; három­
hányód-ik h a r c r a k é s z , -en annyi, hároméves,
 háromfelé, h á r o m ­ hasonlatos, -an hatálytalan, -ul
féleképpen), há­ hasonlatosság hatálytalanít,
romkirályok h a s o n l í t , ..ítsad, ..ítsad v ..ítsd
napja, három­ v ..ítsd határ, határállo­
oldalú hasonlíthatatlan, más, határidő
háromság -ul határol, -jon
Háromszók (vár)- hasonló, -an határos, -an
megye hasonlókép(pen) határoz, -zon
háromszor(os) hasonmás, hason­ határozat
háromszög(ű), há­ nevű határozati javaslat
romtagú hasonul, hasonulás h a t á r o z a t l a n , -ul
hárpia g használ, használat határozmány
harpúna (szigony) h a s z n á l a t l a n , -ul határozó, határo­
hárs használatos, -an z o t t , -an ; -ság
harsan, - j o n , h a r - használhatatlan határtalan, -ul
sanás használható, -an hatás
harsány, -an hasznavehetetlen hátasló
harsog, harsogás hasznavehető, -en hatásos, -an
harsona, harsonáz, hasznos, -an, hasz­ hatástalan, -ul
-zon nosság hatékony, -an
hártya, hártyás, haszon, hasznot,
haszna ; haszon­ hátgerinc(sorva-
hártyásod-ik dás)
hárul, - j o n bér, haszonélvezet
h a s z o n t a l a n , -ul hátha
Harz hegység
h a s z t a l a n , -ul hathat, hathasson
has, hasa
h a t , szn hathatós, -an
hasáb, hasábfa
hátikosár, hátizsák
hasad, hasadók h a t , i, h a t j a , h a t ­
hatlábú, hatnapos
hasadoz(-ik), -zon j u k , hass, hasson,
hatóerő
hasadt, -an hassad v hasd
hasafájó h á t , fn, h á t a hatod, hatodfél,
hasas, hasasság h á t , ksz, t e h á t hatodnapra, ha­
h a s é (f: haché) hátahupás todszorra)
hasis ar hatalmas, -an hatol, -jon
hasít, hasítsad v hatalmaskod-ik hatos
hasítsd hatalmasod-ik hatóság
hasítok hatalmasság h a t ó s s á g (a. m.
hasított fa hatalmaz, -zad v hatóerő)
hasmánt fekszik hatalmazd hatótávolság
hasogat, ..gassad v hatalom, ..lmat, hátra, egybeírjuk
..gasd ..Ima a z i g é v e l , pl h á t ­
hasonít, ..ítsad v hatály, hatályos, rafordul
..ítsd -an hátrább, hátrafelé
hasonlat, hatályosság h á t r á l , hátrálok,
 hátralékos, hátra­ a z i g é v e l , pl h a z a ­
hazudtol
levő beszól, hazajön hazug, hazugság
h á t r á l t a t , ..tassad hazafelé hazulról
v ..tasd hazafi, - a k ; házsártos, -an
hátrány, hátrá­ hazámfia, hazánk­ hébe-hóba, hébe-
nyos fia korba
hátsó, hátsóajtó, hazafias, -an hebeg, hebegés
Hátsó-India, h a z a f i a t l a n , -ul
hebehurgya
hátsóindiai hazafiság h é b e r , -ül
hatszor(ra), hat- hazai, - a k hóbór ( n : b o r s z í v ó )
szorta h a z a j á r ó lélek hecc, heccel, hecces
hatszori, hatszoros hazajövetel H e d d a , tn
hatszög(letes) házal, h á z a l ó h e d e r í t , ..ítsen
háttérben marad hazamenetel hedonizmus g
hattyú, hattyúdal hazánkbeli H e d v i g , tn
hátul, hátultöltő hazárd, - u l ; h e d z s r a ar
hátulról, hátulsó hazárdjáték heg, heged
hatvan, hatvanad- hazárdoz, -zon h e g e d ő s (régi m a ­
(rósz) házas, h á z a s ó l e t , g y a r énekes)
hatvanadik házasfelek hegedű, hegedül
hatvanan, hatva­ hegedűs
nas hegemónia g
hatvanszor(ra) házasságonkívüli hegeszt, hegesszed
hatvanszoros(an) házasul, h á z a s u ­ v hegeszd; he­
hatvány, hatvá­ landó gesztés
nyoz, -zon hazaszerte hegy, hegyalja,
hát véd( elem) hazátlan, -ul (de : a h e g y a l j a )
haubio (tarack­ hazautazás H e g y a l j a , hn
ágyú) házbeliek, házhely hegycsúcs
haugyan házhozszállítás hegyes, hegyes-
hausse, /, lásd : házi, h á z i á l l a t , orrú
hossz háziasszony hegyes-völgyes
h av a r i a ( h a j ó k á r ) házikó hegyez, -zed v
havelok háznép, házam- hegyezd
havas, -an népe, házőrző, hegyibeszód, hegyi­
Havasalföld háztáj, háza tája, kristály
havaz-ik, -zon v háztűznézós, ház-
-zék tűznózni, ház­ hehezet
h a v i fizetés, r é s z ­ vezetőnő) h e j ! tsz
let ; k é t h a v i hazud-ik, -jon v héj, héja
havonkónt(i) -jók héja
ház, háza hazudoz-ik, -zon v héjas, hójasod-ik
haza, egybeírjuk -zék héjaz, -zon
hejehuja, heje­ helyettes, helyet­ get, ..gessed v
hujáz tesít, ..ítsed v ..gesd-
hekatomba g ..ítsd hengerít, ..ítsed v
hektár holyez, helyezzed ..ítsd
hektográf, hektó - v helyezd Henrik, tn
grafál holyczkcd-ik hentereg, ..rgek,
hektogramm helyiérdekű vasét ..rgett, hentergés
hektoliter holyiség hentes(áru)
Hektor, tn helyközi beszélge­ henyo, henyél,
hektowatt tési helynév henyeség
Helén, tn helyőrség, hely- hopohupás
heliantusz (virág) rajz(i) Hcruklcs, g (v. ö.
Helikon helyre asszony Herkules)
helikopter holyroállít(ás), heraldika, horal-
heliogravűr helyrehozhatat­ dikus
holioszkóp lan) herbárium
heliosztát helyreigazítás) herbatea
heliotróp (ásvány) helyrepótol Herbert, tn
hélium (elem) helytad herceg, herceg-
hellén, hellenista helytáll, helytálló asszony, herceg­
hellénizmus helytelen, -ül nő, hercegprímás
Helleszpontusz, hn helytelenked-ik Hercegovina, hn
hellyel-közzel helytelenít, ..ítsed hercegség
helóta g v ..ítsd hercehurca
Helsinki, hn helyütt here, horesérv
Helvécia helyzet herél, herélt
helvét hitvallás herniciklus herotikus (eretnek)
hely, helye hemiglóbus g herézis
holybeli, -ek hemiszféra g hering, heringes
helybenhagy hcmoglobin Herkó páter
helyébe hoz, visz hempereg, ..rgek, Herkules, tn
holyénlevő, helyén­ ..rgett, hempergés herma g
való hemzseg, hemzse- hermafrodita
helyenként (i) gés hermelin
helyes, -en henceg, hencegés Hermes, tn, g
helyesbít, ..ítsed hencser (díván) hermetice, herme­
v ..ítsd hendikep (a: han- tikus (an) g
helyesel dicap ) Hermin, tn
helyesírás(i) henger hernyó, hernyóz,
helyeslés, helyeslő, hengered-ik -zon
-leg hengereg, ..rgek, heroikus, -an
helyesség ..rgett heroina
helyett, helyettem hengerel, henger­ heroizmus
herold hetven, hetvened- hiba, hibajavítás,
hérosz (rész) hibanélküli
herpesz (sömör) hetvenedszer(re) h i b á s , -an
horvad, -jon hetvenes hibátlan, -ul
hervadhatatlan hetvenked-ik hibáz-ik, -zon v
horvadoz, -zon h e t v e n e d s z e r (es) -zék
h o r v u d t , -an hetyke, hetykeség h i b á z t a t , ..tássad
hervaszt, -ja heuréka! g v ..tasd
hervasszon hév, hevet, heve hibban, hibbant
hervatag, -on heveder hibrid g
hess ! isz hevenyében híd, hidak, hidat,
h e s s e g e t , ..gessed v hevenyész, ..nyész- hídja
..gesd szen h i d a l , hidalás
h ó t , fn, h e t e t , h e t e hevenyfertőző h i d a l g ó 8p
h é t , szm, h e t e t ; hever, heverés hidas, hidasa
h é t é v e s , hat­ hevered-ik hidász
szögletű h i d d , v. ö. hisz
h e v e r t e t , - t e m , -ett
hotodfél, heted­ ..tosscd v ..tesd h i d d , v. ö. h í v i
napra H e v e s ( v á r ) m e g y o h i d e g , -en
hetedhét oimágon h e v e s , -on hideged-ik, hi-
tal degsz-ik, hideged-
hevesked-ik
hote<lik tem, - e t t ; hide-
hevesség
hetedszer(re) gedés
hevít, hevítsed v
hetedszeres, -en hideglelés
hevítsd ; hevítés
heten, hetenként(i) hidegül, -jön
hévíz
hetéra g hidegség
hevül, hevülékeny
heterodóxia hidegvízgyógy­
hevület
heterogén intézet
hexaéder g
h e t e s , hotesbéres hidlás
hexameter g
hétfélék é p ( p e n ) hidra g
hézag, hézagpótló
hétfő, hétfőn hidráns (tűzcsap)
hézagol, hézagos hidraulikus
hctibór, hetijelen­ hézagosság hidro-aeroplán
tés, hetilap hí, v. ö. h í v i hidrodinamika g
hétközben hiába, hiába­ hidrofóbia g
hétköznap(i) v a l ó (ság) hidrogén
h é t k ö z n a p i a s , -an hiány, hiányjel hidrográfia g
h e t m a n or hiányos, -an hidropátia
hétszámra hiányosság hidroplán, -ja
h é t s z e m é l y e s t á b l a h i á n y t a l a n , -ul hidrosztatika g
hétszer, hétszeres hiányz-ik, hiány­ hidrosztatikus
h é t s z e r e z , -zen zott, hiányozzon mérleg
hétszeri, hétszerre h i á t u s z hidrotechnika
hidroterápia hímez-hámoz, hí- hipokrita, hipo-
hiedelem, ..lmet, mezett-hámozott krízis
..Íme himlő, himlő­ hipotóka (jelzálog)
hiéna h e l y (es) hipotetikus, hipo­
hienc (nópfaj) himlŐ8, h i m l ö s s ó g tézis
hierarchia g himlőz, -zön hippodrom
hierarchikus, -an hímnom(ű) hír, h í r a d á s
hieratikus (írás himnikiiH hirdet, h i r d e t t e m ,
Egyiptomban) himnuH [ h i m n u s z ] ..dessed v h i r d e s d
hieroglif (írás) himpollér hirdetmény
híg, -an hitnpók (lóbotog- hirdetőiroda
higany ség) híres, híresség
hígeszű hímpor, hdnvarrás híresztel, - j e n ; -és
higgad, -jon hímzés hírhedt, h í r h e d t s é g
higgadt, - a n ; hímzőkeret hírl-ik, h í r l e t t
higgadtság hínár, h í n á r o s hírlap, -ja
h i g g y e n , v. ö. h i s z H i n d o s z t á n , hn hírlapi, -lag
h i g i é n é , higiénikus hindu hírlel, - j e n
h i g í t , ..ítsad v ..ítsd h í n i , v. ö. h í v i hírnök
higrométer g h i n n i , v. ö. hisz hirtelen, - ü l ; h i r ­
higroszkóp g h i n t , -eni, h i n t s e d telenharagú, hir­
hígvelejű v hintsd telenszőke
higviric ( n ö v é n y ) hinta, hintál hirtelenked-ik,
hígul, -jon hintaló -jen v -jók
hihet, hihettem, hintás(legóny) hírű ; j ó h í r ű , r o s s z ­
hihessed v hihesd hintáz, hintázzon hírű
h i h e t e t l e n , -ül h i n t e g e t , ..gessed v hírülad, h í r ü l a d á s
h i h e t ő , -en ..gesd Hispánia
h í j a v a n ; kicsi hintó história
híja, h o g y . . . hintőpor históriás é n e k
híjába, hely: h i á b a hióbhír, hióbposta historikus
Hilda, Hildegard hiperbola, hiper­ hisz, a. m. h i s z e n
h í m 1. h í m j e bolikus hisz, i, h i n n i , h i t ­
h í m 2. h í m e (ki- hiperémia g tem, hitt, higgy,
varrás) hiperesztézia g higgyen, higgyed
Himalája hiperlojális, - a n v hidd, higgyük
himbál, -jon hipermodern h i s z e k e g y , -et
himbálódz-ik hipertrófia h i s z é k e n y , - e n ; -ség
hímen, hímenhír hipnotikus, hipno­ hiszem ; a b b a n a
h í m e s , -en tizál, hipnotiz- hiszemben
h í m e t l e n , -ül m u s , hipnózis hiszen
h í m e z , -zen hipochonder, hipo- hisztéria, h i s z t ó -
h í m e z e t l e r , -ül chondria i riás
hiszterika, h i s z ­ hívtam v híttam, hódoltság
térikus hívjad v hívd, h o d z s a tör
hisztológia (szö- hívott v hitt hófehér,
vottan) hivalkod-ik, -jon H ó f e h é r k e , tn
hit, hitágazat, hit­ v -jék hogy, hogyan,
buzgóig) hívás hogyha
h i t o g e t , ..gessed v hivat, hivassad v hogyhogy?
..gesd hivasd hogylétem, hogy­
hitehagyás, hite­ hivatal, hivatalba­ léte
hagyott lépés, h i v a t a l b e l i hogyne !
hitel, h i t e l b a n k h i v a t a l o s , -an hogysem
hiteles, -en hivataloskod-ik, hóhér, hóhérbárd
hitelesít, ..ítsed v -jon v -jék hohó !
..ítsd hivatás, hivatásos hóka
hitelesség hivatkoz-ik, -zon hoki(pálya), hoki­
hitelez, -zed v ..lezd v -zék ütő
hitoloző h í v a t l a n , -ul hókuszpókusz
hitollovél h i v a t o t t , -an ; hol?
hitoltérdomlő hivatottság hold, holdfény,
hites, hitostárs h í v ó , h í v ó n ; v. ö. holdtölte, hold-
hitetlen, -ül h í v , mn világ(os)
hitszegé?, hite­ h í v o g a t , ..gasson hólepel, h ó l e p t e
szegett hivós, hivő hollandi
h i t t , h i t t e m , v. ö. h í v s á g f, a. m. Hollandia
hisz hiúság hollandus
h i t t , h í t t a m , v. ö. h í z - i k , - z o n v -zék hollót, az ő holléte
hív hízékony, -an holló, hollófürt
hittan, hittanár, hízeleg, ..lgek, holmi, holmija
hittérítő, hittétel, ..lgett, hízelgés holnap, holnapi
hittudomány hízelgő, -en holnapután(i)
h i t v á n y , -ul ; -ság hízelked-ik holott
hitványkod-ik hizlal, - j o n ; h i z l a ­ holt, holtan
hitves, hitvestárs lás holtanapjáig,
hiú, hiúság hízó, hízódisznó holtanapján
hiúsít, ..ítsad v hízott, hízott­ holtig t a r t ó
..ítsd disznó holtnaknyilvánítás
hiúsul, - j o n hó, havat, hava holtomiglan-hol­
hiúz, hiúzszemű hóbort, -ja todiglan
h í v , mn, h í v e n ; h ó b o r t o s , - a n ; -ság holtrészeg
híveim hód, hódvadászat Holt-tenger
h í v , i, (v. ö. h í ) , h ó d í t , ..ítsad v [Holt-tenger]
h í v n i , híni, h í v o k , ..ítsd holttest, holttetem
hívjuk v híjuk, hódol, hódolat hólyag, hólyaghúzó
h ó l y a g o s , -an honn (de : itthon, horizont, hori­
hólyagz-ik, ..goz- otthon) zontális
zon v ..gozzék honnan? honnan- horkan, -jon
homály, homályos való? honnét? horkol, -jon
h o m á l y o s í t , ..ítsad honol, -jon hornyol, -jon
v ..ítsd honorácior hornyológyalu
homályosod-ik honorál horog, horgot,
homályosság honorárium horga
homályosul, -jon honos, honosít, horogkereszt(es)
h o m á r (tengeri r á k ) ..ítson horony, hornyot,
homeopata, ho­ honosod-ik hornya
meopátia g honosság horoszkóp
Homer v Homeros honpolgár(ság) h o r p a d , - j o n ; -ás
homéroszi Hont (vár)megye horpasz'
hómező h o n t a l a n , - u l ; -ság h o r p a s z t , ..asszad
homiletika, h o - honvéd v horpaszd
mília g h o n v é d e l e m , ..lmet horribilis
h o m l í t , ..ítsad v honvédség H o r t e n z i a , tn
..ítsd hópehely, hópihe hortenzia (virág)
homlok, h o p p ! isz hortikultúra
h o m l o k e g y e n est H o r a t i u s , tn H o r t o b á g y , hn
homlokzat hord, -tam v -ot- hortobágyi csárda
homogén g tam, -ott ; hord­ hortyog, hortyogás
homok, homok­ jad v hordd horvát
bucka horda
Horvátország
h o m o k i b o r , szőlő hordágy, hordár
horzsol, horzso-
h o m o k o s , -an h o r d a t , - t a m , ..ás­
lód-ik
homonim g sad v h o r d a s d
hospitál
h o m o r í t , ..ítson hordó, hordósör
hossz, hossza
homorod-ik, -tam h o r d o z , - z o n , -zad
hossz (f: hausse)
h o m o r ú , -an v hordozd
hosszában
homoszexuális hordszék
hosszabb(an)
homoszexualitás horgany
h o s s z a b b í t , ..ítsad
homunkulusz l horgas, horgasín
h o n (a. m. a h a z a ) horgasod-ik v ..ítsd
hón, hónalj horgász, hor­ hosszabbod-ik
honalapítás gásszon h o s s z a d a l m a s , -an
hónap, hónapos h o r g á s z t , ..asszon hosszadalmasság
honcsok horgol, horgolás hosszallom, hosz-
honfi, honfiak, horgony szallja
h o n f i a ; honfiú horgonyoz, hosszan(tartó)
honfoglalás ..nyzott, -zon hosszas, - a n
honi hórihorgas hosszatt [hosszat]
hosszú, hosszúéletű hörög, hörgők, humor [humor]
hosszúkas, - a t ; -an ..rgött humoreszk, hu­
hosszúság hörpent, ..pentsed morista
hotel, hotolportás v hörpentsd; hör- humoros, -an
hottentotta (nép) pentós humusz
hova? hová? hörpöl, -jön hun (hunn), -ok
hovafordítás hős, hőse hún-székely írás
hovahamarább, hőség huncut, huncut-
hovatovább hősi, -leg kod-ik
hóvirág hősies, - e n ; hő­ huncutság
hoz, -zon, hozzad siesség huny, hunyjon
v hozd hősköd-ik H u n y a d (vár)-
hozadék Huba, tn megye
hozat, hozassad v húg, húga ; húgom­ hunyászkod-ik
hozasd asszony hunyorgat, ..gas­
hozomány Hugó, tn son
hozómra játszik hugenotta hunyorít, ..ítson
hozzá, ogyboírjuk húgy, húgyoső hupikék
az igóvol, pl hoz­ húgyos, -an húr, húrja
záad, hozzáfog hugyoz(-ik), -zon hurcol, hurcol-
hozzáfórhotetlen huhog, huhogás kod-ik
hozzáférhető, -en huligán húri ar
hozzáfogható, -an hull(-ik), hullott hurka, hurkatöltő
hozzáillő, -en hulla hurkol
hozzávaló hulladék hurok, hurkot,
hozzávetőleges, -en hulladoz, -zon hurka
hozsánna (ho­ hullám, hullám­ húroshangszer
zsanna) mozgás húroz, - z o n ;
hő, hőt hullámos, -an húrozás
hőbörtös *, -en hullámz-ik, ..moz- hurrá ! isz
hökken, -jen zon ; hullámzás, hurut, hurutja
hökkent, ...entsen hullámzó hurutos, -an
hőköl, -jön hullat, hullassad v hús, húsáru
hölgy, hölgye hullasd husáng, husángol
hőmérő, hulldogál húshagyó kedd
hömpölygőt, ..ges- hullócsillag húsol, -jon
sen humaniórák húsos, - a n ; húsos­
hömpölyög, ..lygök humanista fazék
..lygött, höm- humanisztikus hússzor, hússzo-
pölygés humanizmus ros(an)
hörcsög (hörcsök) humánus, -an hústalan, -ul
hörgés, hörghurut humár, hely: homár húsvét, húsvét­
hörgők humbug, -ja hétfő, húsvótva-
 sárnap ; de : hús­ hűl, hűljön ici-pici, i c i k e - p i -
vét napján, hús­ h ü l e d e z , -zen cike, icurka-
vét ünnepe hüllő picurka
húsvéti bárány hülye, hülyén I d a , tn
húsz, húszat, h ü m g e t , ..gessen i d d , v. ö. inni, isz-ik
hússzal, hússzor hümmög, -jön iddogál
(elv: h ú s z - s z a l , h ű s , hűsen {v. ö. ide, egybeírjuk az
húsz-szor) hűvös) i g é v e l , pl i d e a d
huszad, huszadrész h ű s é g , h ű s é g e s , -en i d e a , ideál, - j a
h u s z a d s z o r (ra) h ű s é g t o l o n , -ül ideális, -an
húszan hűsít, ..ítsod v idealista, idealizál
huszár hűsítsd idealizmus
h u s z á r o s , -an hűsítő, hűsítőital i d ó b b , idefelé
húszas hűt, hűteni, -ött, ideg, idegbaj (os)
húszéves hűtsön, hűtsed v i d e g e n , -ül
huszita hűtsd idegened-ik
huszonegy, huszon­ hűtlen (hűtelen), i d e g e n í t , ..ítsed v
k e t t ő stb - ü l ; -ség ..ítsd
huta, üveghuta hűtő, hűtőház i d e g e n k e d - i k , -ós
húz, -zon, húzzad hűttet, hűttesse idegenlégió, ide­
v húzd hüvely genszerűség)
huzakod-ik h ü v e l y e z , -zen ideges, -en
huzal, huzalkötél hüvelyk i d e g e z , -zen ; i d e -
huzam, huzamos, Hüvelyk Matyi gezés v i d e g z ó s
-an ; h u z a m o s s á g h ű v ö s , -on i( fogsokk
húzás hűvösség idegzet
h u z a t , fn, h u z a t j a h ű v ö s í t , ..ítson idehaza
h ú z a t , i, húzassad hűvösöd-ik idei, i d e i g - ó r á i g
v húzasd hymen, hely: h í m e n ideiglenes, -en ;
huzavona ideiglenesség
húzkod, -tam ideje, h o g y . . .
húzód-ik, -ott
húzódoz-ik, -zon v
i idejekorán, idejón-
való
-zék ia-fia, ..át idejövetel
h ű ! isz ibisz ( m a d á r ) i d é n , az i d é n
h ű , mn, h ű e n (v. ö. ibolya, ibolyakék identifikál, i d e n ­
híven) I b o l y k a , tn tikus
Hűbele Balázs ibrik idény, idónyáru
hűbér, hűbéres i c c e ( n e m : itce) ide-oda
hűbériség iceg-biceg, icegett ideológ, ideológia
hűdés, hűdéses, bicegett idestova
hűdött ichtiológia i d é t l e n , -ül
hűhó ichtioszaurusz idétt, az idótt
idevágó, idevaló
i d é z , -zed v i d é z d
i d é z e t , idézőjel
idill, idillikus
idioma g
idioszinkrázia g
idióta
idiotikon, idiotiz­
mus
idol, idolátria g
i d o m í t , ..ítsad v
..ítsd
i d o m t a l a n , -ul
idomul, -jon
idő, ideje ; időbeli,
időelőtti
időjártával
időközbon, idő­
közönként
i d ő l o g o s , -en
időnkónt(i)
időrendben
idős, idősb v idő­
sebb
i d ő s z e r ű , -en
időszerűtlen, -ül
időz, -zön
idres - b o d r o s
i d ü l t , -en
idyll, hely: idill
ifiasszony
ifiúr, ..urat
i f j a b b ( i k ) ; ifjan
ifjít, ..ítson
ifjonc, ifjonta
i f j ú , i f j a k , ifja
ifjúi lelkesedós
i f j ú k o r , ifjúság
iga, igás, igásló
i g á t l a n , -ul
i g a v o n ó állat
igaz, igazat
igáz, -zon
igazán, i g a z á n d i igyekvés, igyekvő
i g a z g a t , ..gassad v ihar, i h a r f a , i h a r o s
..gasd ihat, ihassad v
i g a z g a t ó (ság) ihasd
igazi, i g a z i a k ihatatlan, -ul
igazít, ..ítsad v i h l e t , ihlessed v
..ítsd ihlesd ; i h l e t e t t
igazlelkű ihog-vihog
igazod-ik, -jon v í j , í j a s , íjász
-jék íjaz, -zon ; íjazás
igazol, -jon ijed, ijedjen
i g a z o l a t l a n , -ul ijedelem, ..lmet
igazolt, -an i j e d e z , -zen
igazság i j e d ő s , -en
i g a z s á g o s , -an ; i j e d t , -en ; i j e d t e m ­
igazságosság ben
igazságszolgáltatás ijedtség
igazságtalan, -ul ijeszt, ijesszed v
igaztalan, -ul ijeszd
ige, i g e i ; i g e k ó p z ó s i j e s z t g e t , ..gessed v
igen, igenis ..gesd
igenlés, igenlő íjgyártó
igény, igénybe­ iker, i k r e k , i k r e
vétel ikes ige
igényel, igénylés ikon, g ; ikono­
i g é n y t e l e n , -ül gráfia
ígér, ígéret ikozaéder g
igéz, -zen i k r a , ikrás
igézós, i g é z e t ikrásod-ik, -jon v
i g é z ő , -en -jók
iglice ( n ö v é n y ) iktat, iktassad v
I g n á c , tn iktasd
ignorál, ignorancia, iktatókönyv
ignoráns l iktelen ige
igric t ( é n e k e s ) I l d i k ó , tn
igtat, hely : i k t a t i l d o m , i l d o m o s , -an
így I l k a , tn
i g y a m , i g y a d , v. ö. ill-ik, illeni, illett,
isz-ik illjen v ü l j é k
igyekez-ik, -zen v illa b e r e k , n á d a k ,
-zék ; igyekezet erek
i g y e k s z - i k , v. ö. illan, ü l a n j o n
igyekez-ik illat, i l l a t o s , -an
illatoz-ik, -zon v ilyes, ilyesféle, import, importál,
-zék ilyesmi importőr
illatszer ilyetónkép(pen) imposztor
illatszerész ilymódon impotencia, i m ­
illedelem, ..lmet ima potens
illedelmes, -en imád, -tam, -jon; i m p o z á n s , -ul
illegális l imádás, imádat impraktikus
illeget, ..gessed v imádkozik-, -zon impregnál
..gesd v -zék impresszió
illegitim imádott, imádság impresszionista
i l l é k o n y , -an impresszionizmus
imádságoskönyv
illem, illemszabály impreszárió
imaginárius
illendő(sóg) imprimál, impri-
imám (mohamodán
illendőkép( pen) mátor
pap)
Illés, tn improduktív
imbecillis
üleszked-ik, -jen v imbolyog, ..lygok, improvizáció, im­
-jék ..lygott, imboly­ provizál, impro-
illeszt, illesszed v gás vizátor
Uleszd íme! impulzív, impulzus
illet, i l l e t t e m , illes­ i m é n t ; az imént impúrum
s e d v illesd imez, imígy(en) imputál
illeték, illetékes, I m r e , tn
-en ; illetékesség imitáció, imitál
imitátor ín, i n a k , i n a t , i n a
illetéktelen, -ül inafájós, -an
illetlen, -ül imitt-amott
immanens inaktív
illetlenked-ik inartikulált
illető, - l e g ; illető­ immár, immáron
i n a s , fn
ség immateriális
immatrikuláció inaskod-ik, -jon v
illiberális -jók
i l l o g i k u s , -an immatrikulál
inaszakadt, -an
illojális, -an ímmel-ámmal
i n a s z e g e t t , -en
illó o l a j i m m i n e n s , -en
inauguráció
illő, i l l ö k é p ( p e n ) immorális
inaugurál
i l l u m i n á c i ó , illu- immúnis, i m m u ­ I n c e , tn
minál nitás, immunizál inci-finci
illusztráció, illusz­ imperátor incidens l
trál, illusztrátor imperialista incidentális, inci-
illusztris imperializmus dentaliter
illúzió, illuzórius impérium incseleg, . . l g e k ,
I l m a , tn impertinencia ..lgett, incselgés
I l o n a , I l u s , tn i m p e r t i n e n s , -ül incselked-ik, -jen
ily(en), ilyenféle, imponál, imponáló v -jék
ilyenkor imponderabíliák i n d , i n d e k , v. ö. i n -
 d u s ; i n d filozófia indul, indulás ingerül, i n g e r ü l t
inda, indás, indá- indulat, indulatos, ingó, ingó-bingó
sod-ik - a n ; indulatosság ingóság
indemnitás l indulatoskod-ik ingovány, ingová­
indomniti o induló nyos
index, indexszám indus ( Á z s i á b a n ) ingrediencia
I n d i a , indiai indusztria, indusz­ i n g y e n ; ingyenélő
Indiai-óceán [In­ triális ingyenes, - e n ; in­
diai ó c e á n ] infallibilis, infalli- gyenesség
indián,' indiánus bilitás ingyért
(Amerikában) infámia, infámis i n h a l á c i ó , inhalál
indifferens, -ül infáns ( s p a n y o l k i ­ iniciál
indifferentizmus rályi h e r c e g ) , i n ­ iniciálé
indigéna, indige- fánsnő iniciatíva
nátus infekció injekció
indignáció inferioritás injuria
indignálód-ik infernális inkább
indigó inficiál inkarnáció, inkar-
indikál, indikált infiltráció nátus
indirekt(e) infláció inkasszál, i n k a s s z ó
indiszkréció influenca, i n f l u e n - i n k l i n á c i ó , inklinál
indiszkrót c á s , -an inkluzíve
indiszponált információ, infor­ inkognitó
indiszpozíció mál, informatív inkommodál
i n d í t , ..ítsad v ..ítsd infuzórium, -ok v inkompatibilis
indíték, indítóok infuzóriák inkompatibilitás
indított áram ing, i, - a n i , v. ö. inkompetencia
indíttat, -tam, inog inkompetens
..íttassad i?..íttasd m g , fn i n g e inkonzekvencia
indítvány, indít­ inga, ingamozgás inkonzekvens
v á n y o z , ..ózzad v ingadoz(-ik), -zon i n k o r r e k t , -ül
..ozd i n g a t , ..gassad v inkriminál
individuális ..gasd inkubáció
individualitás ingatag, -on inkunábulum
individualizál ingatlan inkvizíció, inkvizi-
individuum ingeniózus, ingó- tórikus, -an
indogermán nium inkvirál
indok, indokol inger, i n g e r e l , - j e d innen, innen-onnan
i n d o k o l a t l a n , -ul v ingereld innenső, i n n e n v a l ó
indolencia, indo­ ingerencia innét
lens ingerked-ik inni, v. ö. isz-ik
indukált áram ingerlékeny, -en innivaló
indukció, induktív ingerlés, ingerlős I n n s b r u c k , hn
inparlamentáris intendáns i n t r i k a , intrikál
ínség, í n s é g a d óintendatúra intrikus
ínséges, -en intenzitás, intenzív intuíció, intuitív
inspekció, inspek- interdiktum invalidus
ciós interferencia invázió
inspiciál, interim invektíva
interimisztikus
i n s p i r á c i ó , inspirál invenció
interjú, interjúvol inventál
instál, i n s t á l j a
installáció, installál [ i n t e r jxiol] inventárium
instancia intorkaláris invesztitúra
institúció inter k o n fOHHZ io - invitáció, invitál
institútum nális involvál
instruál interkontinentális inzultál, inzultus
instrukció, in- in torlineáris íny, ínye, nincs
struktív intermezzo ínyére
instruktor internacionálé ínyenc, ínyes
instrumentum internacionális ión (nép, nópfaj)
inszcenál internacionalizmus Ión-tenger [Ión
internál
i n s z i n u á c i ó , inszi- tenger)
nuál internátus ip, ipam, ipa v ipja
inszoláció interparlamentáris i p a m u r a m
inszolvencia, in- interpelláció ipar, i p a r á g
szolvens interpellál iparkod-ik
inszurgens interpretáció iparos
inszurrekció interpretál iparszerfí(on)
interprotátor
i n t , -eni, i n t e t t , ipekakuána (nö­
interpunkció
intse, i n t s e d v vény)
intsd interregnum I p o l y ( f o l y ó ós tn)
intabuláció, inta- interurbán ipsze, a z i p s z e
bulál intervallum ír, í r o k ( g y ó g y í t ó ­
intakt intervenció szer)
interview a> lásd: ír, í r e k ( n é p n é v )
intarzia
integer interjú ír, i, í r j a d v í r d
integet, -tem,.. ges- intéz, -zed v intézd irály, irálytan
sen intézked-ik iramí-ik, iramoljon
integráns, integri­ intéző, intózőség v -jók
tás intim, intimitás iramod-ik
intelem, ..lmet intímus iramszarvas
intellektuális intolerancia iránt, i r á n t a m
intellektus i n t o l e r á n s , -ul irány, irányában
intelligencia intonál i r á n y í t , ..ítsad v
intelligens, -ül intráda ..ítsd
intenció intranszigens i r á n y 1-ik, a n i , -ott.
irányoz, -zad v irnok, irnokoskodik ismeretterjesztő
..nyozd író, - t ; íróaljzat, ismerked-ik
irányul, -jon iroda, irodai i s m e r ő s , -e
irányzás, irányzat irodalmi, irodalom i s m e r s z - i k , -ett
irányzatos, - a n ; i r o g a t , ..gasson i s m e r t e t , ..tessed v
irányzatosság iromány ..tesd
irányzó iromba (tarka) ismertetőjegy
írás irónia, i r o n i k u s i s m é t ; ismótelad6
írásbeli,, -leg ironizál, - j o n ismétel, ismétlem;,
írásbeliség Írország ..teljed v ..teld
írásos, -an írósvaj ismétlés
i r a t , i, - t a m , í r a s ­ írott malaszt i s m é t e l t , -en
s a d v irasd irracionális ismétlőd-ik
i r a t , fn, i r a t a irradiáció ispán, ispánné
íratlan, -ul irreális, irrealitás ispilángi r ó z s a
irattár, i r a t t á s k a irredenta istálló
i r d a t l a n , -ul irrodentizmus Istanbul (Konstan­
irog-forog, irgott- irroguláris tinápoly)
forgott irreleváns istáp, -ja ; istápol
I r ó n , tn irrigál, irrigátor Isten, t ö b b e s s z á m ­
I r o n e u s z , tn irritáció, irritál ban : istenek
irgalmas irt, irtsa, irtsad v istenadta, isten­
irgalmasság irtsd b i z o n y !, i s t e ­
i r g a l m a t l a n , -ul Irtis (folyó) nemre !
irgalmaz, -zon irtovány az istenfáját! isten­
irgalom, ..lmat, i r t ó z - i k , - z o n v -zék igazában, isten­
..Ima irtózat, irtózatos mentsen ! isten-
irha, i r h a g y á r t ó irtóztató, -an neki ! az isten­
irhás, irhástul irul-pirul, i r u l t - szerelméért ! a z
irídium (fém) pirult istenszerelmére !
irigy ( i r i g y ) , -en is ksz tudjaisten
irigyel, i r i g y l e m , ischias [iszkiász] istenes, -en
irigyli I s k á r i ó t , tn istenhozzád
irígyked-ik iskola ( o s k o l a ) isteni s z e n t s é g
irígylésreméltó iskolásfiú, i s k o l á s - istenít, -sed v
irigység leány ..ítsd, istenítés
írisz ( s z i v á r v á n y ­ iskoláz, -zon istennő, i s t e n n y ü a
hártya) i s k o l á z t a t , ..tasson istenség
irizál ismer, - j e n istentelen, - ü l
i r k a , irkafirka ismeret, ismeretág istenül, - j ö n
irkafirkál, i r k á l ismeretes, -en istráng
I r m a , tn ismeretlen, -ül I s t v á n , tn
írmag ismeretség Szent I s t v á n
isz-ik, i n n i , issza, ivadék izgatott, - a n ; izga­
isszuk, i t t a m , I v á n , ín tottság
i v o t t , i g y o n t; ivar, ivarszerv izgékony, -an
igyék, igyál, i v á s (v. ö. isz-ik) izgul, - j o n
igyad v idd i v á s (v. ö. í v - i k ) , I z i d o r , tn
iszák (általvető) egyívású I z i d o r a , tn
i s z á k o s , iszákosság ível, ívelés ízink*, ember-
iszalag ( n ö v é n y ) ívenként ízink
i s z a m ó s , -an í v e s , k é t í v e s stb ízl-ik, - e n i ; í z l e t t
iszap, iszapfürdő í v e z , -zon Izland
iszapol, iszapos i v ó ( a k i iszik) ízlel, - j o d v ízleld
iszlám í v ó hal ízlés, ízléses
iszmaelita I v ó , ín ízléstelen, -ül
i s z o g a t , ..gasson ivóedóny, ivóvíz ízletes, ízletessóg
iszony, iszonyat íz, fn, í z á l l a t ; e g y ízletesen
i s z o n y a t o s b a n ; -ság ízben izmos, izmosság
iszonyod-ik Iza, ín izmosod-ik
iszonytató, -an Izabella, ín izobárok
i s z o n y ú , - a n ; -ság izé izolátor
I s z p a h á n , hn izeg, i z g e t t , - j e n ; izom, izmot, izma
I s z t r i a , hn izeg-mozog, iz- Izrael, ín
ital, italáldozat gett-mozgott, izraelita
Itália izgés-mozgás ízről-ízre
i t a t , i t a s s a d v itasd izék íztelen, - ü l ; -ség
itató, itatós ízei, -j'en ízülot
ítél, ítélet izél, - j e n i z z - i k , -ani, i z z ó n
ítélkez-ik ízeltlábú á l l a t o k v izzók
ítélőtábla ízelint, ..intsen i z z a d , - t a m , -t v
itóka ízelít, ..ítson -ott, - j o n ; izzadás
itt, itt-amott, itt- izen ( ü z e n ) , - j e n izzadmány
ott izenet ( ü z e n e t ) izzadság
ittas, -an ízenként i z z a d t , -an ; i z z a d t ­
ittasod-ik ízes, - e n ; ízesség ság
ittasság ízesít, ..ítsed v ..ítsd izzaszt, i z z a s s z o n
i t t a s u l , i t t a s u l t , -an ízetlen, -ül izzasztószer
itten, itteni ízetlenked-ik izzó-porrá zúz v tör
itthon, itthoni ízetlensóg izzít, i z z í t s a d v j
ittléte i z g á g a , -ság izzítsd
ityeg-fityeg, ityo- izgalmas, -an izzó, izzólámpa
gett-fityegett izgalmasság izzótest
í v , fn, í v a l a k ú izgalom, ..lmat Izsák, ín
í v - i k ( a h a l ) , i, i z g a t , izgassad v Izsó, ín
\ ívott, -jon v -jók i z g a s d ; izgatás iz3óp ( n ö v é n y )
 J j á r h a t a t l a n , -ul játszótér
járkál, járkálj(on) java, javak (v. ő.
J a á k , hn jár-kel, jártam-kel­
jacht, -ja tem J> ó

jácint (virág) jármű, ..művet javában, javabeli

J á c i n t , tn j á r o g a t , ..gasson javadalmaz, -zon
jaguár járó-kelő [járókelő] javadalom, ..dal­
jaj ! jajdul, -jon járom, jármot, m á t , ..dalma
j a j g a t , -tam ..gas­ járma j a v a l l , -ani ( j a v a l -
son j ártában-keltében, ni), javallom (ja­
jajong, jajongás j ártamban-kel- valom), javal­
jajszó temben lottá (javalta),
j á r t á n y i erő javalljad v javalld
jajveszékel, -jen
javallás, javallat
J a k a b , tn jártas (valamiben)
(javalás, javalat)
J á k o b (bibliai tn) jártasság
javallható
jakobinus j á r t a t , ..tasson
javasasszony
jakut (nép) járton-jár
javaslat, javasol
jam, a, v. ö. d z s o m j á r u l , j á r u l ó k
javít, javítsad v
j á m b o r , -ul j á r u l ó k o s , -an
javítsd
jamboree, a, v. ö. járvány, járványos
j a v í t g a t , ..gassad
dzsemborí j á r v á n y s z o r ű , -en
v ..gasd
j a m b u s (versláb) jassz, jassznyelv
javíthatatlan, -ul
jancsár, janicsár jász (nép)
javítóintézet
J a n c s i , J a n i , tn jászkun, Jászkun­
jávor, jávorszarvas
J a n k a , tn ság
jávorfa
J a n k ó , J á n o s , tn J ász-Nagykun- javul, javulás
január (januárius) Szolnok (vár) jázmin
Japán, Japánor­ megye jazz a, v. ö. d z s e s z
szág jászol, jászola jég, jeget, jego
japán, japáni jészpisz(kő) jegec, jegecedik,
jár, járj, -jon Jászság j e g e c e s , -en
járadék j a t a g á n tör jegenye(fa)
járandóság játék, játékbank jeges, jegeskávó
j á r á s járás-kelés játékos Jeges-tenger^ [ J e g e s
járásbíró(ság) játsz-ik, j á t s z o m , tenger]
járat, járassad v játssza, játsszuk, jegy, jegyben jár„
járasd játsszad v játszd, jegybenjáró .
j á r a t l a n , -ul játsszon v játsz- jegybéli
járatos (valahová) szék jegyes, jegyespár,
j ár da( t a p o s ó ) játszadoz(-ik), -zon jegyesség
járgány v -zék jegyez, jegyzem,
jargon (j, lásd: játszi, játsziság jegyezz, -zed v j e ­
zsargon) játszma gyezd
 aio -

jegyzék, jegyzés, jellemez, jellem- jobbkóz, jobbkezes

j e g y z e t , -es I zem, -zed v ..mezd jobblétre szenderül
jegyző, jegyző­ j e l l e m t e l e n , -ül jobbra-balra .
könyv j o l l e m z o t o s , -en jobbul, -jon
Jehova j e l l e m z ő , -on jócskán
j e l , jeladás jolmoz, jolmozos jód, jódkúra
jelel jelöl, -jön jódliz, -zon
jelen van j e l ö l t , -jo jófajta, jóféle
jelen(-ik), -jen jelzálog, jelzálogos jóformán
jelenes, jelenet kölcsön jog, jogállam
j e l e n í t , ..ítsed v jolző, jelzőlámpa j o g á s z , j o g á s z i , -lag
^ ..ítsd Jonisszoi jogorő(s), jogfenn­
jelenleg(i) Jenny, hely: Zsoni tartás
jelenlót(el) Jenői tn jogi kórdós
jelenlevő jer, jero, jertek j o g o s , -an ; j o g o s ­
jelennemlót(el) jérce ság
jelenség jeremiád j o g o s í t , ..ítsad v
j e l e n t , ..entse, j e ­ J e r e m i á s , tn ..ítsd
lentsed v jelentsd J e r i k ó , hn, j e r i k ó i j o g o s u l a t l a n , -ul
jelentékeny, -en J e r o m o s , tn jogosult(ság)
j e l e n t é k t e l e n , -ül J e r u z s á l e m , hn jogtalan, -ul
jelentés Jézus Krisztus J o h a n n a , tn
jelentkez-ik, -zen v J ó z s á j á s , tn jóhírnév, jóhírű,
-zék jezsuita, jezsuitiz- jóhiszemű(leg)
jelentömód mus jókor, jókori, j ó -
jelentős, jelontős- jiddis (nyelv) korra
sóg j ó , j ó k , j ó t , v. ö. j ó k o r a ( a . m. j ó
jelentőség (fontos­ java nagy)
ság) J o á c h i m , tn jól, jóleső, -en
jelenvaló, jelenvolt jóakarat, jóaka­ J o l á n , tn
j e l e s , -en ; jelessóg r a t ú , -lag, j ó ­ jólét, jóléte
jelesked-ik a k a r ó , -an jóllak-ík, -jon v jék
jelesül (kiváltkóp) J ó b , tn jóllakott, -an
jelez, jelzett, jel­ j o b b , j o b b á tesz jóllehet
zem, -zed v jelezd jobbadán jóllét (ellentéte:
j e l k é p , j e l k é p e s , -en jobbágy, jobbágy­ rosszullót)
jelképez, -zed v ság jóltart(ás)
..pezd jobban, jobbanlót jóltevő, hely: j ó t e v ő
j e l k ó p i , -leg jobbára jómagam, jóma­
jelleg, jellegzetes, jobbfelé, jobbfelől g á d stb
jellegzetesség j o b b i k , -at jómód, jómódú
jellem, jellemes j o b b í t , ..ítsad v J ó n á s , tn
jellemessóg ..ítsd J o n a t á n , tn
J o ó , can jön-megy, jöttem- Jura-hegység
jóravaló(ság) mentem [Jura hegység]
Jőrntnéiiység foka jöszte ! Jura korszak
jós, jÓHa jöttment ember jurátus
jóság, jóságos jövedéki kihágás jurista, ..át: jogász
jósda, jóshely jövedelem, ..lmet j u r t a (or: n o m á d o k
J ó s i k a , can j ö v e d e l m e z , -zen sátra)
jóslat, jósnő jövendő, jövendő­ jury, a, v. ö. zsűri
jósol, jóslás beli j u s s , fn, j u s s o m ,
jószág jövendöl, -jön jussa
jószántából jövés, jövós-menés j u s z t is
jószívű(sóg) j ö v e t ; idejövet Jusztin, Juszti­
j ó t a , g; e g y j ó t á t jövet-menet nián, ín
som jövetel Jusztina, ín
; ótáll, -jon jövevény jut, jutott(am),
ótálláH, j ó t á l l ó j ö v ő (idő) juss, jusson
[nl.nlinf.nl.Utii, -111 j ö v ö g o t , ..gessen juta (növény)
úl.éknny, -an ; -sá/j; jubilál, jubiláns jutalók
MM, Jolél.omény jubileum jutalmaz, -zad v
ölnl.l,, J ó t o v ö , ( j ó ­ •láda, tn ..mazd
tevő) Júdás, ín jutalom, ..lmat
jóváliagy(ás), jóvá- judikatúra jutányos, -an
ír(ás), j ó v á t ó t o l Judit, ín jutányosság
joviális jugoszláv juttat ..tasson,
j ó v o l t á b ó l (az ő j . ) Jugoszlávia ..ássad v . . a s d
juh, juhval, juhok juxtakönyv
j ó z a n , -ul
juhar, juharfa J ü t l a n d , hn
j ó z a n í t , ..ítsad v
juhász, juhászat
..ítsd
juhászod-ik, -jon,
józanod-ik
j ó z a n s á g , -a v -jék E
-
józanul, -jon juhhús, juhsajt
. l o z o f i n , tn j u j u b a (fa) kába, kábaság
. l ó z s a , tn jukkerkocsi kabar (nép)
.József, tn juksz, jukszos kabaré, kabaréz
J ó z s u a , ín Júlia, Juliska, ín kabát, kabátja
( j ő ) v. ö. j ö n Júlián, ín kabátos, -an
jön, jönni, jössz, J u l i a n n a , tn kabbala, kabba-
jövünk, jöttök, július lista
jönnek ; jöttem, június kábel, kábelsür­
jött ; jöjjek, jöjj, junker göny
jöjjön, jöjjenek ; junktim kábelez, -zen
jönnék Juno, júnói termet kabil (nép)
jődögél J u p i t e r , tn kabin, -ja
k a b i n e t , -je káka, kákabélű] kalkuláció
k á b í t , ..ítsad v kakadu kalkulál, k a l k u ­
..ítsd kakaó látor
kábító(szer) kakas, kakaülöj kalkulus
k a b ó c a (rovar) kakofónia g kall, -ani, -jon
kábul, kábult kákog, kákogás kallantyú
kacag, kacagás kaktusz kalligráfia, k a l l i ­
kacagány kakuk, kakukkol g r a f i k u s , -an ;
kacaj, kacaja kakukos óra kalligráfus
kacér, - u l ; -ság kalács kallód-ik, -jon v
kacórkod-ik kalamáris -jók
kacki, kackiás(ság) kalamitás kalló/,, - z o n
kacs (szőlőkacs) kaland, kalandor K á l m á n , tn
kacsa (kacsa*) kalandos, kalandoz kalmár, kalmár-
kacsáz, -zon kalap, -ja kod-ik
k a c s i n g a t , ..gasson
k a l a p á c s , kala­ kalmük (mongol
k a c s i n t , ..intson pácsol népfaj)
k a c s k a r i n g ó s , -an
kalapál, -jon kalobiotika g
kacsó kalapos kaloda
kád, kádár kalarábé kalokagatia g
kadarka (szőlőfaj) kaláris* ( g y ö n g y ) kalória, kalorikus
kádencia kalász, kalászos kaloriméter
káder (keret) kalászosod-ik kálomista
kadét, kadétiskola kalauz, kalauzol kalóz, kalózhajó
kádi ar kalcedon (ásvány) kalózkod-ik
k a f f e r e k (néger kalcium (elem) kalpag, -ja
népfaj) K á l d e a , hn kalucsni
kaffog, kaffogas kalefaktor l kalugyer (gör. kel.
kaftán, kaftános kaleidoszkóp szerzetes)
kagál (titkos g y ü ­ kalendárium kálvária
lekezet) K a l e v a l a (a f i n n e k kálvinista
kagyló, kagylós népéposza) kálvinizmus
K a i n , tn, k a i n - kaliba kályha, kályhás
bélyeg k a l i b e r , kaliberes kamara, kamarás
K a i r ó , hn k a l i c k a (v. ö k a ­ kamarilla
k a j á n , -ul litka) kamásli
kajánkod-ik kalifa, kalifátus kamasz, kamasz­
K a j e t á n , tn Kalifornia kor
kajla, kajlaszarvú kalikó (szövet) kamaszkod-ik
k a j m a k ó m ar k a l i m p á l , -jon kamaszos, -an
k a j m á n (állat) k a l i t k a (v. ö. k a ­ kamaszság
kajszínbarack licka) kamat, kamatos,
kajüt (hajófülke) kálium (elem) -an; kamatostul
kamatoz(ik), -zon kancsó kanyarul, k a n y a ­
k a m a t o z t a t , ..tas- kancsuka, kancsu- rulat
mid v ..tnsd káz, -zon kaolin (ásvány)
K a m b o d z s a , hn kandalló káosz, kaotikus,-an
kamoii kandeláber kap, -tam, -jon
kaméleon (állat) kandi, -ság kapa
kaméliu ( n ö v é n y ) kandidáció, kandi­ kápa, nyeregkápa
k ámfor dál kapacitál
K a m i l l , K i i m i l l a , tnkandidátus kapacitás
kamilla ( n ö v é n y ) kandikál, -jon kapakaszakerülö
liamin kandíroz, -zon kapál, kapálatlan
k a m p á n y (f : cam- kandúr, -ja kapálódz-ik, ..ódz-
pagne) kánikula zon v ..ódzzék
kampó, kampós kankalin (növény) kapar, kapargál
kamra kanna kapargat, ..gasson
k a m u k a (IIOHHZÚ- kannibál, kanni­ kaparint, ..intsad v
H/örn kolmo) balizmus ..intsd
káni/.Mii, kámzsás kanóc, kanócos kaparít, ..ítsad v
Kan, -Ja kanoo (fatörzsből ..ítsd
Icán, i». a Ichán vájt csónak) kapaszkod-ik
Kánaán, kánaáni kánon, kánonjog kapaszkodó
Kanada, kanadai kunonissza kapat, kapassad v
kanál, k a n a l a t kanonizáció, kano­ kapasd
kanalanként, k a ­ nizál kapatos, -an
nalas kanonok kapca, kapca-
kanalaz, -zon kanta betyár
kanális, kanali- kantár, kantárszár kapcsolat, kapcso­
záció, kanalizál kantároz, -zad v latos, -an
kanapé ..rozd kapcsolt, -an
kanári (madár) kantín, kantinos kapcsos, -an
Kanári-szigetek kantón (svájci kapdos, -sad v
[Kanári szigetek] megye) ..dosd
kanász, kanász- kántor, kántus kapdoz, -zon
k o d - i k , k a n á s z o s K a n u t , tn kapilláris, kapilla-
k a n a s z t e r ( d o h á n y ­ kanul (f : canule) ritás
fajta) kánya kapirgál*
kanavász (szövet) kanyar, kanyar­ kapiskál (megért)
kanca, kancaló gás, - o k , - t , -a kapitalista
kancellár, kancel­ k a n y a r g ó ( s ) , -an kapitalizmus
lária, k a n c e l l i s t a kanyaró (betegség) kapitány(ság)
k a n c s a l , -ul kanyarod-ik kapituláció, kapi­
kancsalít, kancsit, kanyarog, ..rgok, tulál
-ani, ..ítson ..rgott kapkod, kapkodó
káplán, -ja csonyfa ; de : ka- kárhoz-ik, -zon v
káplár, -ja rácsony estéje, -zék
kapocs, kapcsot, hete, napja kárhozat
kapcsa Karaibi-tenger, kárhozatos(ság)
kápolna [Karaibi tenger] kárhozott, -an
kapor, kaprot karaj (v. ö. k a r é j ) k á r h o z t a t , ..tassad
kapóra jön k a r a k á n , -ul v ..tasd
kapós(ság) karakter g, k a r a k - k a r i a t i d a g
káposzta, káposz- teres karika
tás karakterisztika g karikás
kapotnyak (nö- karaktorisztikon g karikáz(ik), -zon
vény) karikatúra
karakterisztikus karikaturista
kappan, kappan-
karakterizál karima, karimás
hangé)
karám karimáz, -zon
kápraz-ik, -zon v
karambol, k a r á m - Karintia, karintiai
-zék boláz, -zon
káprázat(os) karitatív
karamel (égetett K a r l ó c a , hn
k á p t á z t a t , ..tassad
cukor) k a r m a z s i n (festék)
v ..tasd
k á r á s z (hal) k a r m e l i t a (szerze-
kápráztató, -an
karát, karátos tes)
kapri ( n ö v é n y )
k a p r i c (szeszély) k a r a v á n , k a r a v á n - k á r m e n t e s í t , ..ítsen
kapricírozza magát szeráj karmin, karmin-
kaproskáposzta karbantart(ás) vörös
kaproz, -zon karbid karmol, karmolás
kapszli karból karnoól
kapta, kaptafa karbonát, karbo- karnovál
káptalan nizál karó
kaptár, -ja karbunkulus [kar- károg, -jon
kaptat, kaptató bunkulus] K a r o l i n a , tn
kapu, kapualja karc, rézkarc K á r o l y , tn
kapucinor karcinóma karom, karma
kapucinus (szer- karcol, karcolat káromkod-ik
zetes) kareos (bor) káromlás
kapus, kapusfülko karcsú, karcsúság káromol
k a p u t , -ja kard, kardcsapás karos
kapzsi, kapzsiság kardinális k á r o s , -an
kar, -ja kardiográf k á r o s í t , ..ítsad v
kár, -a kardlapoz, -zon ítsd
karabély, kara- k a r d o s , -an károsod-ik
bélyos kardoskod-ik károsul, -jon
karácsony, kará- karéj (v. ö. k a r a j ) k a r o s s z é k
csonyest, kará- karfiol karosszéria
karú/,, - z o n kaszinó, kaszinóz katód, katód-
Icwröltve kasznár, -ja sugarak
Kárpálok, Kárpát k a s z k á d (f: cas-> katolicizmus
hegység cade) katolikus(ság)
kárpit, kárpitos kászolód-ik katona
kárpitoz,, - z o n kaszt, -ja katonai szellem
káipúl Ián, k á r p ó t o l k a s z t a n y e t t a sp katonás, -an
Imnmr (J; car- kasztráció, kasz- katonaság
trál katonásdi
Karszt h e g y s é g K a t a , tn katonáskod-ik
kai'H/toH katafalk kátrány, kátrányos
kartács katakomba k á t r á n y o z , - z a d ti
kártalanít, ..ítsad katalán (nép) ..ozd
v ..ítsd katalepszia g kattog, kattogás
kártékony, -an kataloptikus kátyú
kartell, -jo K a t a l i n , tn kaució
K a r t h á g ó , hn kaucsuk
katalogizál, k a t a l ó -
liMI I luur/,1 ( r e n d ) Kaukázus
gus
liartiigrália kautóla
katáng, katáng-
ImHoui'ál'uit kautorizál
kóró káva
k á r t o l , Ion
kSjTtOX) | k a r t ó n ] katarakta
kavar, -jon
kartot ók a katarus
k a v a r g a t , ..gassad
kártya, kártyás kataszter,
v ..gasd
kártyáz(ik), -zon k a t a s z t r á l i s
kavarod-ik
k a r a s z o l (j: car- katasztrófa
kavarog, ..rgott;
katasztrofális, -an
rou88el) kavargás
káté
karvaly kávé, kávóbab
karzat, -ja k a t e d r a kaverna (üreg)
kása, k á s á s katedrális kávés, kávóskanna
kásásod-ik, -jon v k a t e g ó r i a , k a t e - kávóz(ik), -zon
-jók gorice kaviár
kasíroz, -zon kategorikus, -an kavics, kavicsol
kasmír (szövet) kategorizál kavicsos, -an
Káspi-tenger, t ó katekóta, kate- kavicsoz, -zon
[Káspi tenger] kézis g kazal, -ok v kazlak
kassza, kasszál katekizmus kazamata
kastély katéter kazán, -ja
kasza Kati, Katica, Kazán-szoros
kaszabol, -jon K a t i n k a , tn [Kazán szoros]
kaszál, -jon katicabogár kazár (nép)
k a s z á l a t l a n , -ul katlan, -ja kazein (sajtanyag)
kaszárnya K a t ó , tn kazetta
K a z i n c z y , csn kegyelet kelet, a K e l e t ; k e -
K á z m é r , tn kegyeletes(ség) letfeló
kazuár (madár) kegyelmed Kelet-Ázsia,
kazuisztika k e g y e l m e s , -en ; keletázsiai
kázus l Kegyolmes Uram! Kelet-Európa, ke­
kebel, keblet, keble k e g y e l m e z , -zen leteurópai
kebelbéli kegyenc keletfeló
keb(e)loz, -zen kegyes, -en, Kelet-India,
k e c m e r e g , ..rgek, kegyesség keletindiai
..rgett; kecmergés kegyosked-ik Keleti-tenger [ K e ­
kecsege kegyesrend ; k e ­ leti t e n g e r ]
k e c s e g t e t , ..tessed gyestanítórend keleties, -en
v ..tesd k e g y e t l e n , -ül keletkez-ik, -zen v
k e c s e g t e t ő , -en kegyetlenked-ik -zék
k e c s e s , -en ; -ség kegyetlenség Keletrómai biro­
kecske, kecskebak kegyúr, kegyuraság dalom
kedd, kedden, keh, kehes(ség) kelevény
keddi kehely, kelyhet kelevéz
kedély, kedélyes­ kéj, kéje kell, -eni, k e l l e t t ,
ség) k é j e l e g , ..lgek, kelljen
k e d é l y t e l e n , -ül ..lgett k e l l ó k , kellékes
k e d i v e (egyiptomi kéjelgés kellem, kellemes,
alkirály) kéjenc, kéjes -en, kellemesség
kedv, kedvel k ó k e l l - i k , -eni, - o t t ; k e l l e m e t l e n , -ül
kedvelt(sóg) v. ö. k ó k l - i k ; k ó - k e l l o m t e l e n , -ül
kedvemrevaló, kollő v k é k l ő kellet, kelleti m a ­
kedvórevaló kékes, kékeszöld gát
kedvenc k é k í t , ..sed v ..ítsd kelleténél j o b b a n
k e d v e s , -en ; k e d ­ k ó k l - i k (v. ö. k é - kelletlen, -ül
vesség kell-ik) kellőkép(pen)
kedvesked-ik k e k s z (a: cakes) kellős k ö z e p é n
k e d v e t l e n , -ül kékül, -jön kelme, kelmefestés
k e d v e z , -zen ; k e d - k e l , fn kelt, keltsed v
vezés kel ( k é l ) , i, k e l j e n k e l t s d ; kelt tészta
k e d v e z ő , -en K e l e m e n , tn kelta (népfaj)
k e d v e z ő t l e n , -ül kelendő(ség) k e l t e z , -zen ; k e l ­
kedvű, jókedvű, kelengye tezés
rosszkedvű kelep k e l y h e s (v. ö. k e ­
kefe, kefél kelepce, hely)
kefir kelepel k é m , k é m e i (a. m.
kegy, kegydíj(as) k e l é s , keléses kémlel)
kegyed k e l e s z t , ..esszéd v kemence
k e g y e l e m , ..lmet ..eszd i K e m e n e s a l j a , hn
k o m ó n y , -en k é n y e l m e s , - e n ; -ség k é p z e l h e t ő , -en
k é m é n y , -e k é n y e l m e t l e n , -ül képzelőd-ik
kemónyed-ik kenyér, kenyeret, képzés, képzet
k e m é n y í t , ..ítsed v kenyere képzett(sóg)
..ítsd kenyeres pajtás képződ-ik
k o m ó n y í t e t l e n , -ül kenyerez, -zen képzőművósz(et)
keményítő k é n y e s , -en ; -ség kér, kérjed v kérd
koménység kónyesked-ik keramika
kéményseprő k é n y e z t e t , ..tessed, keramit
k o m é n y s z - i k (v. ö. v ..tesd k é r d , -eni, - t e m v
koményed-ik) kényszer -ettem, kérdjed v
kémia, kémikus k é n y s z e r í t , ..ítsed kérdd
kémked-ik v ..ítsd kérdés, kérdéses
kémlel, -jen kényszerű, -en k é r d e t l e n , -ül
kéinlolőd-ik kényszerül, -jön kérdez, kérdezzed
lenn, k e n n i , k o n j o d kényszerűség v kérdezd
v komi k ó n y t o l e n , -ül k é r d e z e t l e n , -ül
h ó n , -jo kénytelon-kollotlen kórdezősköd-ik
kondor kénytelenség kérdő, kérdőleg
k e n d e r i k e (rniidi'ir) kenyér, kény ura­ kerecsen ( m a d á r )
k e n d ő , k e n d ő z , -ze ság, kónyúri kéredz-ik, ..edzzen
k e n d ő z e t l e n , -ül k é p , -o v ..edzzók
k o n o g e t , ..gossen kepe, kepehordás kéredzked-ik
kónesfürdő kepéi, -jen kéreg, kérget,
kéneső k é p e s , -en kérge
kenet, kenetes(ség) k é p e s í t , ..ítsen k é r e g e t , ..gessen
k e n e t l e n , -ül képesség k e r e k , -en
k ó n e z , -zen képest v m i h e z kerék, kereket, k e ­
kenguru képez, -zed v k é ­ reke ; kerékagy
kengyel pezd kerékbetörés
kennel (kutyatelep) kepéz, -zen kerekded, -en
kenni-fenni, kente­ képezhető, -en kereked-ik
fente k é p l e g e s , -en kerekes
kenőcs, kenőcsös kóplókeny(sóg) k e r e k í t , ..ítsed v
kénsav, kénsavas képlet, képletes ..ítsd
-ként, másként, k é p t e l e n , -ül kérelem, ..lmet
önként képvisel, képviselet ..Íme
kentaur kópviselö(ház) kérelmez, -zed v
kenter (sportszó) képviselőség ..mezd
kény, kénye-kedve képzékeny, -en k e r e n g , -eni
szerint képzel, képzelet kerepel, kereplés,
kényelem, ..lmet, képzelgés, képzelgő kereplő
..Íme k é p z e l h e t e t l e n , -ül k e r e s , -sen, k e r e s -
 secL v k e r e s d ; keret, keret­ k é s e d e l m e s , -en
keresés antenna kósedelmesked-ik
kereset kéret, kéressed v késedelmesség
kereseti a d ó kéresd késedelmez, -zen
k e r e s e t l e n , -ül k e r e t e z , -zed v késedez(ik), -zen
keresett(ség) . . t e z d ; keretezés kései v e t é s
keresgél, -jen k é r e t l e n , -ül késel, - j e n ; késelés
keresked-ik kerevet k e s e l y (ló)
kereskedelem, kerge, kergén keselyű
..lmet kérges, -en, kér- kesered-ik
kereskedő, keres­ gOHHÓg kesereg, ..rgek,
kedői szellem kórgeBed-ik ..rgett, -jen ;
kereslet k e r g e t , ..gessod v kosorgés
k é r é s z , kérészeiét ..gesd keserít, ..ítsed v
k e r e s z t , -je ; k e ­ kergeteg, -en ..ítsd
resztbe rak, tesz kergetőz-ik, -zön v kesernyés(ség)
keresztanya, ke­ -zék keserű, -en
resztapa kergül, -jön keserül, -jön
keresztel, -jen; kering, keringés keserűs, k e s e r ű s é g
keresztelés k e r í t , ..ítsed v ..ítsd keserv, keserves
k e r e s z t e l e t l e n , -ül kerítés, kerítő késes ( m e s t e r s é g )
keresztelked-ik kérked-ik késés (v. ö. k é s - i k )
keresztelő kérlel, k é r l e l h e t e t ­ kosheclt, - e n
Keresztelő Szent l e n , -ül keskeny (vágány ú)
János k é r ő , -leg keskenyed-ik
K e r e s z t ó l y , tn kórődz-ik, kórődz- kósleked-ik
keresztény (a p r o ­ zön v -zók késleltet, ..tessed v
t e s t á n s o k í g y ír­ kórődző(állat) ..tesd
ják : keresztyén) kert, -je K é s m á r k , hn
keresztényi szere­ kertel, -jen késő, később(en)
tet kertész, kertészet k é s ő b b i , k é s ő i (v. ö.
kereszténység kertószked-ik kései)
keresztes(vitóz) kerub (főangyal) kész, készen
keresztez, -zed v kerül, -jön készakarattal,
..tezd kerület készakarva
kereszteződ-ik k e r ü l g e t , ..gessed v k e s z e g (hal)
keresztjárónapok ..gesd készenlét
keresztrefeszítés kérve kór(lek) k é s z í t , ..ítsed v
keresztség kérvény, kérvé­ ..ítsd
keresztül, az igével n y e z , -zen készítés(mód)
e g y b e í r j u k , pl kés, kése k é s z í t t e t , ..íttessed
keresztülmegy k e s e (v. ö . k e s e l y ) v í.íttesd
keresztübkasul késedelemj ..lmet készpénz
készség, készséges ketten, kettesben kezelhető
készt, késztet, kettesével kezelő(tiszt)
késztessed v kettő, kettős, -en kézen-közön
késztesd kettőspont kezes, kezesiével
kesztyű, kesztyűs kettősség kezesked-ik
készül, készülék kettőz, -zed v ket­ kezesség
k é s z ü l e t l e n , -ül tőzd kézhezadás, kéz­
készülőben v a n k e t t ő z t e t , ..tessed hezjuttatás, kéz­
készülőd-ik v ..tesd hezvétel
készültség kettyen, -jen kézírás(os), kézirat
k é t (v. ö . k e t t ő ) ; ketyeg, ketyegés keztyű, hely: k e s z ­
kétágú, kétak­ kéve, kévekötés tyű
kora, kétannyi k e v é l y , - e n ; -ség kézzelfogható, -an
kételked-ik kevélyked-ik kézzel-lábbal
kétéltű, kétélű kever, kevered-ik khaki-szövet
kétely keverék khán [kán]
kétoH, -on kovés, kovosot, k e - ki, e g y b e í r j u k a z
kétoHség vosen ; kovés- i g é v e l , pl kiáll
kélféln(kép), két­ szavú kiabál, kiabálás
kevési>l)é f k e v é s b é ] k i á b r á n d í t , ..ítson
felől
kevosbed-ik, ke­ kiábrándul, -jon
|cétked-ik kiadás
v e s b í t , ..ítsed v
kétl-eni, kótlom,
..ítsd k i a d a t l a n , -ul
k ó t l i ; kotlettem
k e v e s e b b , -en kiadói j o g
kótnejű(sóg)
kevesell, -eni v k e - kiadós
ketrec
veselni, kevesel­ k i á l l h a t a t l a n , -ul
kétség, kétségbe
lem v keveslem, kiállítás .'•
o j t , esik
..seljed v k é v é s e i d kiált, kiáltson,
kétségbeejtő
kevesen, kevéssé kiáltsad v kiáltsdj
kétségbeesés, k ó t -
kevéssel e z e l ő t t kiáltás •
ségboosott
kéz, kezet, keze kiáltó szó
kótségos, -en
k é z b e s í t , ..ítsed v kiáltoz, -zon
kétségkívül, kót-
sógnólkül ..ítsd kiáltvány
k é t s é g t e l e n , -ül kézbesíthetetlen k i a p a d h a t a t l a n , -uJ
kétszeres, -en kezd, kezdtem v kiaszott, -an
k é t s z e r e z , -zen kezdettem, k e z d ­ kibic, kibicel
kétszeri jed v kezdd kibogoz, -zad v
kétszínű(ség) kezdemény, kezde­ ..gozd
ketté, egybeírjuk ményez, -zed v k i b ö f f e n t , ..entse
az i g é v e l , pl k e t t é ­ ..nyezd kibúvó .'
ágazik, kettévág kezdetleges(ség) kicsi, k i c s i k e , .1
kettecskén kezdő, kezdőd-ik kicsiny
ketted(rész) k e z e k - j e d v k e z e l d k i c s i n y e l (kicsi* !
 nyeli), kicsiny­ kijárás, kijárat k i m o n ó (japán
l e m , kicsinyli, kijjebb ruhadarab)
kicsinyelje kikapós(ság) kimúlás
kicsinyenként kikelet kín, kínja
kicsinyes(ség) k i k e r ü l h e t e t l e n , -ül K í n a , kínai
kicsinyesked-ik kiki, kit-kit, kinek- kínaezüst
k i c s i n y í t , ..ítsed v kinek kínál, k í n á l a t
..ítsd kikirics ( n ö v é n y ) k í n á l g a t , ..gassad
k i c s i n y l - e n i , v. ö. kikirikí ! v ..gasd
kicsinyel K i k l ó d o k (szige­ kínálkoz-ik
kicsinylós, ki­ tek) kincs, kincsásó
c s i n y l ő , -en kikötőhely kincstár
kicsinység k i k ö z ö s í t , ..ítsed v kincstárnok,
kicsoda T ..ítsd kincstáros
kidőlt-bedőlt kiküszöböl, -jön kinematika g
kié? kilábol, -jon kinematográf g
k i e g y e n l í t e t l e n , -ül kileheli kinetüca g
kiegyezés kilenc, kilencágú kinin (gyógyszer)
kiejtés kilenced(rósz) kínlód-ik, -jon v
k i e l é g í t ő , -en k i l e n c e n , kilences -jék
k i e l é g í t h e t e t l e n , -ül küencszer(es) k i n n (v. ö. k i n t ,
kiengesztelés, k i - kilencven k ü n n ) ; az igével
engesztelődés kilenc v e n o d ( r ó s z ) e g y b e í r j u k , pl
kiért? kilencvenen, kinnmarad
k i e s , - e n ; kiessóg kilencvenes kinnlevő(sóg)
kieszel, - j e n kilenc v e n s z o r ( e s ) kínos, -an
k i e t l e n , -ül kilét, a z ő kiléto kínoz, -zad v
K i e v , hn K i l i á n , tn kínozd
k i f e j e z , -zed v ..jezd k i l i n c s , kilincsel kinövés
k i f e j e z é s t e l e n , -ül kiló k i n t (v. ö. k i n n )
kifelé k i l o g r a m m (kg) kintorna, kintornás
kifli k i l o m é t e r (km) kintornáz, -zon
kifogás, kifogásol küyukad, kilyu­ kínzás, kínzó
kifogásos, -an kadt kioszk, -ja
k i f o g á s t a l a n , -ul kimagasló, -an kipócéz, -zen
k i f o g y h a t a t l a n , -ul kímél, kímélet kipuffogó
k i f o l y ó , -lag kímóletes(ség) kirakóhely
kifutófiú k í m é l e t l e n , -ül király, királya
kígyó kimenet(el) királyi
kígyóz-ik, -zon,-zék k i m e r í t h e t e t l e n , -ül Királyhágó
kihagy ás(os) k i m é r t , -en királyné, királynő
kihallgatás kimerült(ség) királyság
k i h í v ó , - a n , -lag kimondhatatlan kirándul(ás)
k i r e n d e l t , -ség k i t ü n t e t , ..tessed v klasszifikál, - j o n
kirgiz (nép) ..tesd ; k i t ü n t e t é s klasszika filológia
k i r í v ó , -an kiütéses t í f u s z klasszikus 2
kiruccan, -jon k i v á l ó , -an ; -ság k l a u n (a: clovm)
kis ( « . ö. kicsi) kiváltkép(pen) klauzula
kisasszony kiváltság klaviatúra
Kisasszony napja kiváltságos, -an Klementina, ín
kisautó kíván, -jon kleptománia
K i s - Á z s i a , kisázsiai kívánalom, ..lmat klerikális
kívánat, kívánatos klerikalizmus
Kisboldogasszony
kíváncsi(ság) klérus
napja
kívánkoz-ik, -zon v kliens, k l i e n t ó l a
kisded, kisded-
-zék klikk, klikkrend­
óvó(nő)
kívánság szer
kisebb, kisebbed-ik
kivétel, kivételes klíma, klimatikus
k i s e b b í t , ..ítsed v
kivételez, -zen klinika, klinikai
..ítsd
kivótolkóp(pen) klinikus
kiHobbHég
kivetnivaló klíring (a: cicaring)
kÍHogítöÍHkolu
kivéve k l i s é , klisíroz, - z o n
kísér, -jon klistóly, klistólyez
k i v i h e t o t l o n , -ül
kísérel, -ni i» kísér- kloáka
kivilágos-kivir-
loni, kísérlem,
radtig k l o a z o n é (f: cloi-
-tom v ..rlottem, sonné )
kiviteli á r u , d í j
- j o d v ..reld klór, klórmész
kivonás
kíséret, kísérlet kivonatos, -an kloroform
kísérletez, -zen kivonatol, -jon kloroformoz, -zon
kísérleti, -leg kívül, kívülem, K l o t i l d , tn
kísérőlevél kívüle ; egybeír­ klotűr
kísért, kísértsen j u k a z i g é v e l , pl k l o z e t , -je
kísértés, kísértet kívülmarad klub, klubok, klub­
kísórtotios(sóg) kívül-belül, ház
K i s f a l u d y , csn k i z á r ó l a g ( o s ) , -an koadjútor
kiskun, Kiskunság kizárólagosság koalíció
kissé klakk, klakőr : tap­ k o b a k , -ja
kisszerű, -en soló a színházban kobalt (elem)
kiszámíthatatlan K l á r a , K l á r i , tn kobold
kiszögellés klarinét kóbor
kitartás, kitartó kláris kóborgás, kóborlás
k i t e l h e t ő , -en v -leg klarissza ( a p á c a ) kóborog, ..rgok,
k i t é r ő , -leg klastrom ..rgott, -jon
kitessékel, -jen klasszicitás k ó b o r o l , ..rlok, -jon
kitétel, kitevő klasszicizmus koboz, kobzot,
kitűnik, kitűnő klasszifikáció kobza, kobzos
koca(disznó) koincidens k o l o m p , -ja
k o c c a n , -ni, - j o n k o k a i n , -ja kolompár
koccant, koccint, kokárda kolompol, kolom­
- a n i , - o t t , ..intson kokett, kokét tál pos
kocka, kockára K o k i n k í n a , hn kolonc
tesz kókler, kóklor- kolónia, koloniális
k o c k á s , -an k e d - i k , - t e m , -ott kolonizáció, kolo­
kockáz, -zon kóklerség nizál
kockázat, kocká­ kokott kolonnád
zatos koksz, kokszfűtés koloratúra
k o c k á z t a t , ..tassa kókusz(dió) kolorista, kolorit
kocog, kocogás kolbász kolosszális, -an
k ó c o s , -an koldul, - j o n ; kol­ kolosszus
kócosság dulás K o l o z s , tn
kócsag, kócsagtoll koldulóbarát Kolozs (vár)megye
kocsány koldus K o l o z s v á r , hn,
K o c s á r d , tn k o l e r a , k o l e r á s , -an Kolozsvárott v
kocsi k o l e r i k u s , -an . . v á r t ; kolozsvári
kocsikáz, -zon kolibri kolportál
kocsis, kocsiz, -zon kólika kolportázs
kocsma (korcsma) k ó l i n t , ..intson kolportőr
kocsmáros kollaborál Kolumbus
kocsmáz(ik), -zon kolláeió kolumna
kocsonya kollacionál koma, komaasz-
k ó d (f: code) kollapszusz szony, k o m á m ­
kódak kolláro ( p a p i gallér) asszony, k o m á m ­
kódex • kollaudál uram
kodicillus k o l l é g a , kollegiális, K o m á r o m (vár)-
kodifikáció kollegialitás rnegye
kodifikál kollégium komaság, komáz
kodifikátor kollekció kombattáns
kódorog, kódorgók, kollektívbe) kombináció
..rgott kollektivizmus kombinál
koedukáció kollektor kombinatív
koefficiens kolligátum komédia, komédiás
kofa, kofálkod-ik kollízió komédiáz(ik), -zon
koffein kollódium komfort, komfortos
koffer kolloid oldat komfortábli
kohászat kollokvál, kollok­ komika, komikum,
kohézió vium k o m i k u s , -an
kohó k ó l ó (szerb t á n c ) komisszió
kohol, koholmány kolofon komisz, - u l ;
koincidencia kolofónum komiszság
komitens komplet kong-bong
komitíva komplexum kongeniális
komló, komlókaró komplexusz kongesztió
kommabacillus komplikáció konglomeráció
kommandáns komplikál konglomerátum
k o m m a n d í r o z , -zon kompliment K o n g ó , hn
kommandó k o m p l o t t , -ja kongregáció
kommentár komponál, -jon kongresszus
kommunális komponens kongrua
kommunikáció kompót kongruál
kommunikál kompozíció kongruencia, k o n ­
kommunista kompressz gruens
kommunizmus komprimál konjektúra
kommutátor kompromisszum konjugáció, kon­
k o m m ü n (f: com- kompromittál jugál
mune) konak : királyi pa­ konjunktúra
koinmünikó lota (üolgrádban) konkáv•
k o m o l y , -an ; -Hág konc, koncloső konkláve
komolyod-ik koncodál konkludál, kon­
k o m o l y t a l a n , -ul koncontráció, kon­ klúzió
komondor centrációs tábor konkoly
k o m o r , -an koncentrál konkordancia
komorna k o n c e n t r i k u s , -an kondoleál
komornok, komor­ koncepció kondolencia
nyik konceptus kondor(hajú)
komorod-ik koncert, koncertez kondorkeselyií
komorul, -jon koncesszió konduktor
k o m ó t o s , -an koncessziónál kondul, -jon
komotizál konciliáns, -an konfekció, konfekt
komp koncílium konferál, -jon
k o m p a k t , -an koncipiál, -jon konferencia
kompánia, k o m - koncipista konfereneiáz, -zon
panista koncíz(e) : t ö m ö r e n konfesszió 1

kompendium koncol, -jon konfesszionális

kompenzáció kondás konfetti o
kompenzál kondenzátor konfidens, -ül,
kompetencia kondér konfidensked-ik;
kompetens kondíció konfidenssóg
kompiláció k o n d í t , ..ítsad v konfirmáció, kon­
kompilál ..ítsd firmál
kompilátor kong, kongás konfiskál
komplementer k o n g a t , ..gassad v k o n f l a g r á c i ó
színek ..gasd konfliktus
konform kontár, -ul, k o n - konvex
konföderáció tárkod-ik, kontár- konviktus
konfráter ság konvulzió, kon-
konfrontál kontempléció, kon- vulzív
konfundál templál, kon- konzekvencia
konfúzió, konfú- templatív konzekvens
z u s , -an kontextus konzekventer
konkordátum kontinons konzerv, konzervál
konkrét, konkré- kontinentális konzervatív, -an
tum kontingens konzervatizmus
konkubinátus kontingentál konzervatórium
konkurrál, konkur- kontinuitás konzílium
rencia, k o n - kontó o konzisztórium
kurrens kontra l konzol (f: console)
konkurzus kontrahál konzorcium
konnexió kontraktus konzul, konzuláris,
k o n o k , -ul kontrás konzulátus
K o n r á d , tn k o n t r a s z t (f:
konzulság
konskribál, k o n - contraste )
konzultáció, kon-
skripció kontráz, -zon zultál
konspiráció, kon- kontremín /,
konzuméi, kon-
epirái kontreminál
zumens
konstábler kontribuál, kontri-
k o n y a k (f: cognac)
K o n s t a n t i n , tn búció
konyakos
Konstantinápoly kontrol, kontrolál konyha, konyha-
(ma : Istanbul) kontrovorzia kerti i), k o n y h a s ó
konstatál, -ja k o n t ú r (f: contour)
kontúzió k o n y í t , ..ítson
konstelláció
konty, kontyalá- konyul, -jon
konsternáció
v a l ó , k o n t y o s , -an kooperáció,
konstituál, k o n -
konvenció kooperál
stitúció
k o n v e n c i o n á l i s , -an koordináció,
konstitucionális
konveniál, k o n - koordinál
konstruál, kon-
veniencia koordináta
strukció, kon-
struktív k o n v e n t , -je kop-ik, -jon v -jék
k o n s z e r n (a: con- konventikulum kopácsol, -jon
cern) konvergál, konver- kopár, kopárság
konszignáció gens kopasz, kopa-
konszideráció konvertál szod-ik, kopasz-
konszolidáció konvertita ság
konszolidálód-ik konverzáció, kon- [ k o p a s z t ] v. ö.
konszonáns verzál koppaszt
kontaktus konverzió kópé, kópéság
Koppenhága Korán ..nyzom, -tam,
[Kopenhága] korán ; koránérett, -ott v ..nyzott,
kópia koránkelő -zad v ..nyozd
kopint, ..intson korántsem, kormányozható
kopíroz, -zon korántsincs kormányzás, kor­
kopja, kopjafa korbács, korbácsol mányzó
koplal, -jon korcs kormorán (madár}
koplaltat, ..tassa (korcsma) v. ö. kormos, -an
kopó, kopófalka kocsma kormosod-ik
kopog, kopogós korcsolya, korcso­ kormoz, -zon
kopogtat, ..tasson lyáz, -zon, kor­ Kornél, tn
kopoltyú, ko­ csolyázás Kornélia, tn
poltyús korcsosít, ..ítsa kornéta (hangszer)
koponya korcsosod-ik, kor­ kornyikál, -jon
koporsó csosul kóró
kopott, -an korda, kordában korog, korgók,
kopottas, kopott­ tart korgott
ság kordé korom, kormot
koppan, -jon kordiális, kordia- koromfekete
koppant, -ani, litán korona, korona­
..antson Kordillorák (hegy­ őrig)
koppantó ség) koronás fő
koppaszt [kopaszt] kordon koronáz, -zad v
..asszad v ..aszd kordovány(bőr) ..názd
koppint, ..intson Korea, hn korong, -ja
kopt (nép) korgás (v. ó*. korog) koronkónt(i)
koptat, ..tassad v korhad, korhadt koros (a. m. idős)
..tasd korhatag, -on korosod-ik
kopuláció, kopulál kórház kóros (a. m. beteg)
kor, kora korhely, korhely- korosztály
kór, kórja ked-ik korpa, korpás
kora (v. ö. k o r á n ) ; korhol, -jon ; -ás korporáció
kora röggel korifeus korpulens
korább(i), Korinthus, hn korrekció
korább(an) kórista korrekt, - ü l ; -ség
korabeli korlát, korlátlan korrektor
korai korlátol, korlátolt, korrektúra
korál (egyházi - a n ; korlátoltság korrepetál, korre-
ének) korlátoz, -zad v petíció, korrepe­
korall, -ja ..tozd titor
korall, -ani, korál­ kormány korrespondeál
lom, korall jad v kormányos korrespondencia
korálld kormányoz, -om v korridor /
J.ZO

korrigál koszorúz, -zon k o z m á s í t , ..ítson

korrózió koszos(ság) kozmásod-ik
korrumpál koszosod-ik kozmetika
korrupció, korrupt koszt, -ja kozmetikus
kórság, kórságos kosztol, kosztos kozmikus
korsó k o s z t ű m (f : cos- kozmogónia
korszak, korszak­ tume) kozmográfia
alkotó k ó t a (v. ö. k o t t a ) kozmológia
korszakos, -an kóter* (börtön) kozmopolita
korszerű, -en kotéria kozmopolitizmus
k o r s z e r ű t l e n , -ül kotíroz, -zon kő, k ö v e k , k ö v e
kortes, kortes- kotkodácsol köb, köbgyök
.ked-ik k o t l - i k , -ani, k o t o l - köböl, köblöt,
kortina o j o n , kotlás köble, köbözós
korty, kortyant, kotlós(tyúk) köcsög
..antson k o t l e t t , -je köd
kortyonként kotnyeles(ség) k ö d m ö n , -e
korund (ásvány) k o t o l , v. ö. k o t l - i k k ö d ö s , -en
kórus kotor, kotrók, kot­ kőhajításnyira
korvett(kapitány) rás köhécsel, -jen
korvina k o t o r á s z , ..asszon köhent (köhhent),
k ö r z e t (f: corset) kotród-ik ..entsen
Korzika, korzikai k o t t a (v. ö. k ó t a ) köhint, - s e n ;
korzó, korzóz, -zon kottáskönyv; kot­ köhintós
kos táz, -zon köhög, köhögés
kosár, kosarat, k o ­ kótyavotyo kökény, kökóny-
sara ; k o s a r a s kótyavotyól szem(ű)
k o s a r a z , -za kotyog, kotyogó(s) kökörcsin
k o s b o r (fű) kotyvalók kölcsön, kölcsön-
K o s c z i u s k o , tn k o t y v a s z t , ..asszon ad(ás)
k o s l a t , ..lásson kova kölcsönkép(pen)
K o s s u t h , csn, kovács, kovácsol k ö l c s ö n k é r (és)
Kossuth-kalap, kovácsolt vas kölcsönkönyvtár
Kossuth-kóp, kóvályog, ..lygok, k ö l c s ö n ö s , -en ;
Kossuth-nóta, ..lygott; kóvály- -ség
Kossuth-szakáll gás kölcsönvesz, köl-
kóstol, -jad v kós­ kovand (ásvány) csönvótel
told kovás(puska) kölcsönöz, ..nzök,
kosz kovász, kovászol, ..nzött, -zön ; köl­
kósza, kószán kovászos csönzés
kószál, -jon k o v á s z t a l a n , -ul köldök, köldök­
koszmó kozák, -ja zsinór
koszorú, koszorús kozma, kozmás köles(kása)
 köntörfalaz, -zon
k ö l ö n c (v. ö. k o l o n c ) kör, körök, köre
köntös
k ö l t , -eni, k ö l t s ö n , ( n e m : kör)
költsed v költsd köny, hely: k ö n n y köré, köréje, k ö ­
költekez-ik, -zen v könyök, könyöklő rénk
-zék könyököl, ..klök kőrisbogár, kőrisfa
költemény könyöklós k ö r í t , ..ítsed v
költószet(tan) könyörgés ..ítsd ; k ö r í t é s
k ö l t ő , k ö l t ő i , -legkönyörög, ..nyör- K ö r m ö c , hn, k ö r ­
költöz-ik, -zön v gök, ..nyörgött möci
-zék k ö n y ö r t e l e n , rül körmöl, -jön
költözköd-ik könyörül, -jön körmönfont, -an
költség, költséges könyörület(es) környék, környék­
kölykez-ik, -zen v könyörületesség beli
-zék k ö n y ű f» <*>• W» környékez, -zen
kölyök, kölyköt, könny környez, - z e n ; kör­
kölyke könyv, könyvárus nyezet
kölyű(malom) könyvel, könyvelő köröm, körmöt,
kölyűz, -zön könyvesbolt körme
k ö m é n y m a g ( le v o s )könyvészet körömfeketényi
kőművoH könyvkiadó(hiva- körömszakadtáig
kőművoHHég tal) k ö r ö n d , -je
könny, könnyel, könyvkötő Kőrös (város),
k ö n n y e (elv: k ö n y - k ö n y v n é l k ü l t u d Nagykőrös, Kis­
nyel) könyvnyomda, kőrös
k ö n n y e b b , -en könyvnyomtatás Körös (folyó)
könnyebbed-ik könyvtár(os) körös-körül
k ö n n y e b í t , ..ítsed könyvvezetés, [köröskörül]
v ..ítsd könyvvezető, köröttem, körötted
könnyebbség könyvvitel, köröz, -zön ; k ö ­
könnyebbül, -jön könywivő rözés
könnyed, könnye­ k ö p -jön k ö r ö z t e t , ..tessed
dón köpcös, köpcösség v ..tesd
k ö n n y e l m ű , -en k ö p d ö s , -sön körözőlevól
könnyenhívő köpedelem, ..lmet, körte, körtefa
k ö n n y e s , -en ..Íme k ö r ú t ( n e m : kőrút)
k ö n n y e z , -zen k ö p e n y , -e körutazás
(elv: k ö n y - n y e z ) köpköd, -jön körül, körülem,
k ö n n y í t , ..ítsed v köpőcsésze körüle ; egybeír­
..ítsd köpöly, köpölyöz, j u k a z i g é v e l , pl
k ö n n y ű (élv: -zön körüláll
köny-nyű) köpönyeg (köpe­ körülálló
könnyűség nyeg) körülbelül
könnyzápor k ö p ü , köpül, -jön körülfekvő
körülmény, körül­ kötnivaló következtet, ..tes­
m é n y e s , -en kötőd-ik, -jön v-jék s e d v ..tesd
körülményesség kötőfék, kötőgép követség, követségi
körülöttem, körü­ k ö t ö g e t , ..gessen tanácsos
lötte kötőjel, kötőszó k ö v e z , - z e n ; -és
körültekintés k ö t ö z , -zed v kövezet, kövezett
k ö r ü l t e k i n t ő , -en kötözd út
körvonalaz, -zon kötöznivaló kövül, kövület
körzet(tanulmány) kötözőhely köz, köze ; közada­
körző kötszer, kötszorósz kozás
k ö s ö n t y ű f (kar­ köttet, köttottom, közbeszéd tárgya
perec) köttessed v köt- közbe, egybeírjuk
kőszál, kőszáli tosd a z i g é v e l , pl k ö z b e
zerge kövocs, kövecses lép, közbeszól
kőszén(bánya) k ö v e c s e z , -zen közbeeső
kőszikla, kőszívű kövéred-ik közbelépés
köszön, -jön k ö v é r í t , ..ítse közbekiáltás
köszönet, köszönő kövérség közbe-közbe
köszönt, -ött, közben, időközben,
kövérsz-ik, k ö v é ­
..tsed v k ö s z ö n t s d munkaközben,
red-ik, kövóred-
köszöntés, k ö ­ napközben
tem
szöntő közbenjár(ás)
k ö v e s , -en
köszörű(kö) közbenső állomás
k ö v e t , fn, k ö v e t e
köszörül, -jön közbovetőleg(es)
k ö v e t , i, - t e m , k ö ­ közbül, közbülső
köszörűs
vessed v kövosd közé, közém, közéd,
köszvény, köszvé­
követel, -jod v közéje (de : k ö z -
nyes
követeld zótosz)
köt, kötött(em),
követelmény k ö z e g , -e
kössön, kössed v
kövotelődz-ik, közegószsóg( ü g y )
kösd
..ődzzön v ..ődz- közel, közelebb,
köteg, kötogenkónt
zék
köteked-ik közelre, közelről
kötél, kötelet, követósremóltó közeled-ik, -tem
kötele következ-ik, -zen v közeleg, k ö z e l g e k ,
köteles -zék ..lgett
kötelesség következés­ közéleti jelenség
kötelez, -zed v képpen) közelfekvő
..lezd k ö v e t k e z e t e s , -en k ö z e l í t , ..ítsen
kötelezettség következetesség közellátás, közel­
kötelező, kötelez­ k ö v e t k e z e t l e n , -ül l á t ó ( a . m. k ö z e l ­
vény következmény re l á t á s )
kötény k ö v e t k e z ő , -leg, -en k ö z e l l á t á s (élv :
k ö t e t , k ö t e t l e n , -ül következőképpen) köz-ellátás)
közellét, közellevő hető, közölhetet- K r a j n a , hn, k r a j n a i
közelség l e n , -ül K r a k k ó , hn, k r a k ­
közép, közepet, k ö z ö m b ö s , -en kói (krakkai)
közepe közömbösség krákog, krákogás
Közép-Ázsia ; közönség, közön­ kraniométria g
középázsiai séges kráter g
k ö z e p e s , -en közöny, közönyös, kravall
közepette -en ; k ö z ö n y ö s s é g kravátli
Közép-Európa ; k ö z ö s , -en ; k ö z ö s ­ kreáció, kreál
középeurópai ség kreatúra
középkor(i), közép­ között, közötte kredenc
korú (v. ö. k ö z t ) krém, krémes
középső központ, központi krematórium
középszerű, -en k ö z p o n t o s í t , ..ítsa kreol (nép)
-ség központozás kreozot
középütt közre, egybeírjuk k r e p ( s z ö v e t ) (/:
közérdekű, köz­ a z i g é v e l , pl crepe )
érzés, k ö z é r z e t közroad, közrefog kréta
kőzet, kőzettan község, községháza K r é t a , hn, k r é t a i
közgazdaságban) községi krótás, krótáz, -zon
közgazdász közszájon forog k r e t é n (f: crétin)
közhasznú közszollom, k ö z ­ kretinizmus
közhírré tesz szerzemény k r i k e t ( j á t é k ) (a:
közismert, köz- k ö z t e , k ö z t e m (v. ö. cricket)
jegyző(ség), köz- között) krimicsau (mun­
jog(i), közjólót köztársaság káskizárás)
közkereseti társa­ köztudomásra jut kriminális
ság köztudomású kriminológia
közkézen forog közúti vasút krinolín
közkívánatra közügy kripta
közköltségen közül, közülünk kriptogám g
közlegény közvélemény, köz­ kriptográfia g
közleked-ik veszélyes kristály, kristá­
közlekedésügy(i) k ö z v e t e t l e n , -ül lyos, kristály o -
k ö z l é k e n y , -en k ö z v e t e t t , -en sod-ik
közlemény, közlés k ö z v e t í t , ..ítsed v kristály, k r i s t ó -
k ö z l ö n y , -e ..ítsd lyez, -zen
közmondás(os), k ö z v e t l e n , - ü l ; -ség krisztallográfia
köznemes(ség) közzétesz, közzé­ K r i s t ó f tn
közoktatásügy, tétel K r i s z t i n a , tn
közoktatásügyi krach, krachol n Krisztus, krisztus-
miniszter krajcár, krajcáros - fej
közöl, -jön, közöl­ kod-ik krisztusi szeretet
kritérium kuksol, -jon k ú p , -ja
kritika, kritikus kukta kupa, kupát
kritizál kukucsál, kukucs­ kupac
krízis kál kupak, kupak­
krizantém, krizan- kulacs, kótkulacsos tanács ; kupakos
tómum k u l á n s , -un ; -ság k u p é (f : coupé)
krizoprász (drága­ kulcs, kulcsár(nó) kupec, lókupec
kő) kulcslyuk kupica (pálinkás-
K r o i s o s , v. ö. Groe- kulcsol, -jon pohár)
sus kulcHolód-ik k u p i é (f : couplet)
kroket (játék) kuli ( k i n i n n a p s z á ­ kupola
k r o k i (f: croquis) mos) k u p o n (f : coupon)
krokodilus kulimász k u p o r g a t , ..gasson
k r ó m (elom) kulináris, l kuporod-ik
krónika, krónikás kulissz (f : cou- kuporog, ..rgok,
krónikus lisse) . . r g o t t ; kuporgás
kronológia g kulissza kúpoz, -zon
kronologikus kullancs kuprit (vörösréz­
kronométer kullog, kullogás ére)
kronosztichon g kulmináció kúra, kúrál
k r ő z u s (v. ö. C r o e - kulminál kurátor
sus) kultivál kurázsi*
krudélis, krudeli- k u l t ú r a , kulturális kurbliz, -zon
tás kultúregyesület, k u r g á n ( ő s k o r i sír­
k r u p i é (f: croupier) kultúrharo d o m b Ázsiában)
kubikos kultiisz(niinisztor) kúria, nemesi kúria
kubista, kubizmus kumuláció, ku­ Magyar Királyi
kuokó mulál, kumula- K ú r i a ( í g y is :
kucorog, ..rgok, tív(o) Curia)
..rgott k u m u l u s z felhő k ú r i a i , kuriális
kucsma kun (kún) stílus
kudaro kuncorog, ..corgok, kuriozitás, kuri­
kufárkod-ik ..corgott ; kun- ózum
kugli, kugliz, -zon corgás kurír
kuglóf k u n k o r í t , ..ítson kurizál
kujon kunkorod-ik kurjant, ..antson ;
kukao, kukacos Kunság ; Kis- kurjantás
kukacosod-ik Kimság, Nagy- k u r j o g á t , ..gasson
k u k k o t sem szól Kunság ; a kunság kúrlista
kukkan, -t, -jon a. m. a k u n o k kurrens, kurrentál
kukorékol(ás) k u n y h ó (v. ö. kúrszalón
kukorica gunyhó) kurta, kurtán
kukoricáz-ik*, -zon kunyorál kúrtaksa
kurtázs (f: cour- küldöno küzdelem, ..lmet,
tage) küldött, küldöttség ..Íme
kurtít, ..ítsad v küldöz, küldözz, küzdelmes, -en
..ítsd -zed v küldözd küzdés, küzdő
kuruc, kuruckod-ik küldvóny kvadrál
kuruttyol külföld, külföldi kvalifikáció, kvali-
kuruzsló, kuruzsol, külföldiesked-ik fikál(ás)
kuruzslás küllő kvarc (ásvány)
kurzív (betű) külön-külön kvart, kvartalak
kus ! isz különb, -en kvártély, kvártó-
kushad, -jon különböz-ik, -zön lyos
kussol, -jon v -zék kvártélyoz, -zon
kúsz-ik, kússzon különböző, -en kvesztor (l:
kusza, kuszál quaestor )
különböztet, ..tes­
kuszálód-ik kvesztúra (l:
sed v ..tesd
kuszált, -an ; -ság quaestura )
kuszipajtás különbség
kvietál
kúszónövény különc, különc-
kvitt, kvittek
kút, kutak, kutat, köd-ik
Icvóta
különcség
kútja ; kútágas
különfólo, külön­
kutasz
féleképpen)
kutat, kutassad v L
különít, ..ítsed v
kutasd
..ítsd
kútforrás láb, lába
különleges(sóg)
kutya, kutyabőr, lábad, lábadoz
különös(ség)
kutyafejű labanc
különül, -jön lábasjószág
kutyafuttában
kutyagol, -jon külső, külseje, kül­ lábatlan, -ul
kutyálkod-ik sőleg, külsőség lábatlankod-ik
kutyául van külügy (miniszter) lábbeli
kutyus, kutyuska külváros(i) labda (nem : lapda)
K u u n , csn külvilág(i) labdacs
kuvasz külzet labdáz-ik, -zon
kuverta künn, künt (v. ö. labiális, -an
kuvik, kuvikol kinn, kint) labirintus
külalak kürt lábít, ..son, lábítás,
küld, -eni, -öttem kürtő lábító
v -tem, küldött, kürtöskalács laboda (növény)
küldjed v küldd küszköd-ik, -ött lábol, - j o n ; átlábol
küldemény küszöb laborál, laboráns
küldet, -tem, ..des- küzd, -eni, -tem v laboratórium
sed v ..desd küzdöttem, küz­ lábos
küldetés dött, küzdjön lábravaló
lábujjhegyen lakzi lapocka
lacikonyha l á m ! isz lapos, -an, lapo-
láda(fiók) láma (buddhista sod-ik, laposság
l a d i k , l a d i k á z , -zon pap), lámaizmus lapoz, -zon
ladikos lamentáció, lamen­ lapp (nép)
lafancos, -an tál lappália
lagúna lámpa, lámpás lappang, lappangó
lagzi, hely: l a k z i lampion lapszusz l
l á g y , -an lánc, lánca lapu (növény)
lágyók(sérv) lancetta (orvosi lapul, -jon
l á g y í t , ..ítsad v műszer) lárifári
..ítsd lánchíd, a Lánchíd laringítisz
lagymatag, -on láncolat laringoszkóp
lágyság, láncos, láncoslobo- laringotómia
lágyul, lágyulás gós l á r m á s , -an ; lár­
laikus lándzsa, lándzsás másság
l a j h a , l a j h á n ; -ság láng, lángész, láng­ lármáz, -zon
lajhár eszű lárva
L a j o s , tn languszta (nagy laska
lajstrom rák) lasponya
lajstromoz, -zon langy, langyos, lan­ lassabban, lassab-
Lajta (folyó) gyosság b o d - i k , lassacskán
lajtorja langyul, -jon lassan, l a s s a n k é n t ,
lakáj lankad, -tam, -jon lassan-lassan
l a k á l y o s , -an l a n k a d a t l a n , -ul lassít, ..ítsad v
lakás, lakásadó l a n k a d o z ( - i k ) , -zon ..ítsd
l a k a t l a n , -ul v -zék lassú, l a s s ú d - i k ,
lakatol, lakatos lankadt, -an, lan­ lassul, lassúság
lakbór, lakhely kadtság lasszó sp
l a k k , l a k k o z , -zon lankás hely laszcivitás l
lakmároz, -zon l a n k a s z t , ..asszon L á s z l ó , tn
lakmusz (festék) l a n s z í r o z , -za lat, -ja
lakó lant, lantol lát, látja, látta ;
lakodalom, ..lmat, l á n y (v. ö. l e á n y ) látod-o v ládd-e ;
..Ima lanyha, lanyhán lásson, lássad v
lakol, -jon lanyhul, -jon lásd
l a k o l t a t , ..tasson lap, -ja látás, látat, -ja
lakoma, lakomáz, láp, -ja látatlanban
-zon lapály, lapályos lateiner n
lakonikus, -an laparotómia látens
lakos, lakosság lapát, lapátol laterális
lakosztály lapidáris, -an láthatár
laksa lapít, ..ítson l á t h a t a t l a n , -ul
l á t h a t ó , -an l á z o n g , -(a)ni, - o t t legbelső
latifundium l l á z t a l a n , -ul legelj -jen
l a t i n , -ul lazul, - j o n legelész, ..ésszen
latinista, l a t i n i z ­ lazúr(festék) legelői, l e g -
mus lazzaroni o először(re)
látnivaló lazsál, - j o n legelső, lég-
l á t o g a t , ..gasson lazsnak, lazsnakol elsőbben)
látogató (jegy) le, e g y b e í r j u k a z legeltet, ..tessed v
latol, -jon i g é v e l , pl l e a d ..tesd
látomány, látomás ló, l e v e t , l e v e legenda, legendá­
lator, latrok, latrot, leány, leányág, rium l
latorság leánykori legény
látsz-ik, látszom, l e á n y o s , -an ; l e g é n y e s , -en
látszott, lássam, leányság, leányzó legónyked-ik
lássék lobben, -jen legénység
látszat lebbencsleves) l e g f e l j e b b (legfel-
látszer(ósz) lobeg, l o b o g t e t , lebb, legföljebb,
látszólag, látszó­ - t e m , ..tossod v legföllebb)
lagosan) ..tesd legfelső, legfelül
láttamoz, -zad v lobornyog legfőbb, legfő­
..mozd lebuj [ l e b u j ] képpen)
láttára lebzsel, - j e n lógfürdő, légfűtés,
láttat, láttassad v l é c , lécei, - j e n lóggolyó, lég­
láttasd l é c e z , -zen ; lécezés, g ö m b , léghajó
látvány, látvá­ lócezet leghátul
nyosság lecke, leckéz, -zen ; légi, légies
L a u r a , tn l e c k é z t e t , ..tessed leginkább
láva(folyam) v ..tesd légió l
lavina lécesen, - j e n legiszláció, legisz-
lavíroz, -zon l e c c s e n t , ..entsen latív
lavór, -ja ledér, -en ; ledérség legiszlatúra
laza, lazán leendő legitim, legitimáció
lazac lefelé legitimál
lázad, - j o n ; láza­ lég, -et v l e g e t , lege legitimista, legiti­
dás legáció mitás, legitimiz­
lázadoz(-ik), -zon l e g a l á b b is mus
L á z á r , tn legális, legalitás legitt(en)
lazarista (szer­ legalizáció, legali­ legjava, legjobb
zetes) zál legkevésbbó [leg­
lazaret ( k ó r h á z ) legalja kevésbé]
l á z a s , -an legalsó, legalul legott(an)
l a z í t , ..ítsad v ..ítsd legátus légszesz
l á z í t , ..ítsad v ..ítsd l e g a z e m b e r e z , ..zen legteteje
 l e g t ö b b ( e n ) , leg- lejtőssóg lemondás, lemon­
többnyire, leg­ lék, lékel, - j e n d ó , -an
többször l e k ö t e l e z e t t , -je len, -je
legutóbb, legutol­ l e k ö t e l e z ő , -en L é n á r d , tn
jára, legutolszor, lektor l e n c s e , lencsés
legutolsó lekvár lendít, ..ítsen
legvégső, legvégül lel, -jon ; leljed v lendítő(kerék)
légzáró(an) leld lendül, l e n d ü l e t ( e s )
légzés, lógző(szerv) lolodz-ik, ..dzzon v lendületesség
l é g y , fn, l e g y e t , -zék leng, -eni, - j e n
legye [lélegz-ik] v. ö. lé- lengő, l e n g e d e z
l é g y , i, l e g y e n , le-, lokz-ik lengyel, -ül
g y ü n k (v. ö. lenni, lélek, lelket, lolko Lengyolország, len­
lesz) lélekszakadva gyelországi
legyoskod-ik lólekz-ik, lólekzért, lénia
legyez, -zed v le­ lélekzet [lélegz-ik, L e n k e , tn
gyezd lélegzés, l é l e g z e t ] lenn, lent
l e g y e z g e t , ..gessed lenni (v. ö. légy,
lelemény, lelemé­ lesz, lett)
v. ..gesd
n y e s , -en, lelemé­
l e g y i n t , ..intsen lény, lényeg
nyesség l é n y e g e s , -en
légyott, -ja
lelenc, lelencház l é n y e g t e l e n , -ül
l e g y ő z h e t e t l e n , -ül
l e l k e n d e z , -zon L e ó , tn
léha, léhaság
lelkes, -en ; lelkes­ L o o k á d i a , tn
lehangolt, -an;
ség L o o n t i n , tn
lehangoltság
lolkesod-ik leopárd
lóháskod-ik
lelkesül, lelkesült­ l ó p , fn, l ó p o
L e h o l , tn
ség l é p , i, - e t t , -jen
leheli, lohol, lehelni,
l e h e l t e m , leheljen lolkosít, ..ítsed v lepcses(szájú)
lehellet, lehelot ..ítsd lépcső, lépcsőn­
l e h e t , lehessen lelkész, lelkészség kónt
lehetetlen, -ül lelketlen, -ül l é p c s ő s , -en
l e h e t ő , -leg lelki ( á l l a p o t ) lépcsőzet(es)
lehetséges, -en ; lelkiismeret(es), lépdegél, l é p d e l
lehetségesség lelkiismeretesség; lepedék(es)
léhűtő lelkiismeret len(ül) lepedő
lei, lej ( r o m á n lelkileg l é p e g e t , ..gessen
pénznem) lelkület lepel, l e p l o t , l e p l e
leírás, leirat leltár, leltároz lepény, lepénye
l e í r h a t a t l a n , -ul L e m b e r g , hn, l e m - lépés, -e
lejjebb bergi lépesméz
l e j t , l e j t s e d v lejtsd lemez, lemezei lépfene
1 e j t ő , l e j t ő s , -en l e m e z í t , ..ítsen lepke
leplez, -zed v lep­ levegöz(-ik), -zön l i c i t á c i ó , licitál
lezd levél, l e v e l e t , levele lidérc, l i d é r c ­
leplezetlen, -ül leveledz-ik, ..edz- nyomás
lepra, leprás zen v . . e d z z é k L í d i a , tn
léptek, lépteim levelenként íídó (o : lido)
lépték leveles ( l á d a ) liferál, liferáns
lépten-nyomon l e v e l e z , -zen ; lift
l é p t e t , ..tessed v levelezés liga
..tesd levelezőlap ligatúra
les, fn, lese levelibéka lignit ( b a r n a s z ó n )
les, i, - t e m , - e t t , levéltár (os) liheg, lihegés
less(en), lessed v levendula likacs, l i k a c s o s , li-
lesd l e v e r t , -en ; l e ­ kacsosság
leseked-ik vertség likőr (f: liqueur)
lesipuskás levés (v. ö. lenni) likvidáció, likvi­
leskolőd-ik leves, leveses, dál
lesz, leszek, leszel, leveseskanál lila(színű)
lettem ; légy, loviatán Lili, tn
l e g y o n (v. ö. lenni) lövő (u. ö. lenni) liliom, liliomszál
lésza ( v e s s z ő f o n a t ) lázong, - j o n L i l i p u t , liliputi
leszámítol, -jon loxikográfia Lilla, tn
leszámítolóbank lexikográfus limit, l i m i t á c i ó , li­
l é t , léte lexikon mitál
letális liána ( n ö v é n y ) limlom
letargia, letargiás liasz (geológiai n é v ) limonádé
létesít, ..ítsed v liba, l i b á t L i n a , tn
..ítsd Libanon (hegy­ lincsel, linoselós
létesül vidék) lineáris
letét, l e t ó t e m ó n y e z libatop (növény) lingvisztika
l é t e z - i k , -zen v -zék l i b b e n , -ni, - j e n linóleum
létfenntartás, lét­ libeg-lobog, libe- L i p c s e , hn ( n e m :
jogosultság) gett-lobogott Leipzig); lipcsei
letorkol libella ( v í z m é r t é k ) vásár
létra liberális L i p ó t , tn
l é t r e h o z , létre­ liberalizmus Lipótmező ; Lipót­
hozatal L i b é r i a , hn rend
lett (nép) libéria, libériás liptai t ú r ó
Lettország, lett­ inas Liptó (vár)megye
országi Libia (Afrika ókori líra, lírai k ö l t é s z e t
leukémia neve) líra (olasz p é n z )
leukoplaszt librettista, l i b r e t t ó lista
levegő, levegős líceum L i s s z a b o n , hn,
l e v e g ő t l e n , -ül líciom (növény) lisszaboni
liszt, -je ; lisztes lógat, lógassad v L o t a r i n g i a , hn
litánia lógasd lót, lótott, lósson
liter, l i t e r e n k é n t ( i ) ; l o g i k a , l o g i k u s lótás-futás
literes ü v e g lógós (ló) lót-fut, lótni-futni,
litoratúra, literátus l o h a d , - j o n lóss-fuss
litium (elem) lóhalálában lóti-futi
litografál, l i t o g r á ­ lohaszt, lohasszad L o t t i , tn
fia, litográfus v lohaszd lottyan, -jon
liturgia, liturgika lohol, -jon lottyant, ..antson
L í v i a , tn lojális, lojalitás lotyó
litván (nép) lokális, lokalitás lotyog, lotyogás
L i t v á n i a , litvániai lokalizál lovag, lovagias
L í z i , tn lokálpatriotizmus -an ; l o v a g i a s s á g
ló, lovak, lova lokomobil lovagol, -jon
lokomotív loval, -jon
lóbál, lóbálódz-ik,
lókupec lovarda
. . ó d z z o n v -zék
lom, -ja lovascsapat
lobban, - j o n ; lob-
lomb, lombsátor lovasság
banás
lombard(kölcsön) lóvasút, lóvonat
l o b b a n é k o n y , -an
lombik lovász (legény)
l o b b a n t , ..antsad v
lombos, lombo- lő, l ő n i , l ö v ö k , l ő s z ,
..antsd
sod-ik lőttem, lőtt, lőj,
lobbot vet
lombozat lőjön, lőjed, v l ő d d
lobog, -jon ; lobogó
lomha(ság) lőcs, lőcsláb(ú)
lobogós, lobogóz, lompos(ság) L ő c s o , lőcsei
-zon longobárd (nép) lődörög, lődörgök,
l o b o g t a t , ..tassad v L ó n y a y , can ..rgött, lődörgés
..tasd lop, lopjon lök, -jön ; lökés
lóca, lócát lopakod-ik lökdös, ..dössed v
l o c c s a n , -ni, l o c c s a - l o p d o s , l o p d o s s o n ..dösd ; lökdösés
nás lopódz-ik -zon v l ö n f («• ni. l e t t )
l o c c s a n t , ..antson -zék l ö n c s (a: lunch),
locsi-fecsi lopótök löncsöl
locska(ság) loppal : titokban lőpor (torony)
locsog, locsogás L ó r á n t , tn lőre (rossz b o r )
locsol, -jon l ó r é , lóri ( p ő r e lőrés
locspocs kocsi) L ő r i n c , tn
lódén (szövet) l o r n y e t t (f: lor- lőszer(tár)
lódít, ..ítson gnette ) lösz ( t ö r m e l ó k k ő -
lódul, -jon l o r n y o n (f: lor- zet)
lóerő, l ó e r e j ű gnon) lőttseb
lóg, lógás lószerszám lötty, löttye
logaritmus L o t á r , tn l ö t t y e n , -ni, - j e n
lötyög, lötyögős lüszter ( s z ö v e t ) mag, magja
lövedék, löveg l y á n y *, v. ö. l e á n y m a g a , é n m a g a m ,
lövell (lövel), lö- L u x e m b u r g , hn te m a g a d stb, v. ö.
velli, - j e n ; lövellés lyuggat, enmagam, ten­
lövészegyesület lyuggasson magad, önmaga v
lövet, lövessen lyuk, lyukacsos, önnönmaga ; ne­
lövöldöz, -zön gyedmagammal,
lyukacsosság
lubickol, -jon jómagam
lyukad, lyukadt
lúc (fenyő) lyukas(ság) magábaszáll
L u c a , tn magábavonult
l y u k a s z t , ..asszad
lucerna ( n ö v é n y ) v ..aszd magaj ószántából
L u c i f e r , tn magamagát
l u c s k o s , lucskosság magamegadás
lucsok, lucskot M magamfajta, ma­
lúd, ludak, ludat, gamféle, m a g a m ­
lúdja ma, mát szőrű
ludas M a á r , csn magánbeszéd
lúdbőrz-ik macchiavolliz mus magánkívül van
L u d m i l l a , tn M a c o d ó n i a , m a c e ­ m a g á n o s , -an
Ludovika Akadé­ dóniai magánosság
mia magántanár,
macerál, -jon
luesz, l u e t i k u s magánügy
machináció, machi-
lúg, lúgja magánzó
nál
lúgol, lúgos magány
mackó
lúgzás, lúgzó magas, magasan ;
macska
L u j z a , tn magasabb, ma­
M a d á c h , csn,
L u k á c s , tn gas b , m a g a s b í t ,
Madáchcsal
lukratív ..ítsad v ..ítsd
L u k r é c i a , tn Madagaszkár Magas-Tátra
lukullusi l a k o m a madár, madarak, m a g a s í t , ..ítsad v
lump, lumpol madarat, madara ..ítsd
lunátikus * (hold­ m a d a r á s z , ..asszon m a g a s l - i k , m a g a s -
kóros) madarászat l o t t ; magaslat
lupe (kézi n a g y í t ó ) Madonna, ma- magasod-ik, -ott
lurkó donnaarc(ú), magasság
lusta, lustálkod-ik madonnakép magasztal, -jon
lustul, - j o n madrigál m a g a s z t o s , -an
luszter (csillár) madzag magasztosság
lusztrum l M a e c e n a s , tn (v. ö. m a g a t a r t á s
lutheránus mecénás) magaviselet
lutri mafia o m a g á z , ..ázzad v
luxuriózus, luxus mafla, maflaság ..ázd
l ü k t e t , ..tessen maflálkod-ik magazin
Magda, Magdolna mai, a mai nap m a k r a n c o s (ság)
mágia, mágikus M a i l á t h , csn makrancoskod-ik
magiszter, l mainapság (mai makrapipa
magisztrátus napság) makrobiotika g
máglya(rakás) máj, májas makrokefália,
mágnás majd, majdan, makrokefál g
mágnes(tű) ; mág­ majdhogy makrokozmosz g
neses, m á g n e s e z majdnem makula, maku-
mágnesség majesztotikus lányi
magnetikus majmol, -jon makulátlan, -ul
magnetizál Majna (folyó) makulatúra
magnotizmus M a j n a - F r a n k f urt malac, malaokod-ik
magnezit (ásvány) majolika malacság
magos (aminek majom, majmok, maláji nép, m a l á ­
magja van) majmot, majma jok
m a g t a l a n , -ul majonéz (f:mayon- Maláji szigetek
mágus naise ) malária, maláriás
magv, magva, major, -ja malaszt
magvas majoránna malasztos(ság)
magvaszakadt majorátus maláta(cukor)
magvaváló majorizál málé, málészájú
magz-ik, magzás majoros, majorság málha, málhás,
magzat, -a majszol, -jon málház, -zon
magyal(fa) m á j u s elseje, m á ­ malícia, malíciózus
magyar, magyarán jusi a máll-ik, mállott,
magyaráz, -zad v m a k a c s , -ul málljon
..ázd makacskod-ik máilad, -jon
magyarázat makacsol, -jon mállaszt, mállasz-
magyarizmus makacsság szon
Magyar Miska, makadám, maka- mállékony, -an
magyarmiskásan dámoz, -zon málna, málnás
Magyarország, makáma malom, malmok,
magyarországi makaó (kártya­ malmot, malma
m a g y a r o s , -an játék), makaóz máltai lovag
m a g y a r o s í t , ..ítson makaróni o malverzáció
magyarosod-ik makk, makk-kávé M a l v i n ( a ) , tn
magyarosság makkol, makkol­ m á l y v a (rózsa)
magyarság tat, ..tasson m á m a (a. m . m a )
m a g y a r t a l a n , -ul makkonhízó mamaliga
magyarul makkos(erdő) m a m o l u k ar
mahagóni(fa) makog, makogás mamlasz
maharadzsa mákony mammon
maholnap m á k o s (rétes) mammut
mámor, mámorít, maradandó(ság) márka
..ítson ; mámoros maradék markáns
mámorosod-ik maradéktalan, -ul márki (f : marquis)
mancs, mancsa maradi(ság) márkiz (f : mar-
mandarin maradoz, -zon quise )
mandatárius marakod-ik markíroz, -zon
mandátum Máramaros markol, markolat
mandolin (vár)megye markotányos (né)
mandragóra maraszkinó o (likőr) markor
mandula (man- maraszt, marasz- Márkus, tn
dola) szad v maraszd már-már
mandzsu (nép) marasztal, -jon Mármaros
Mandzsúria, hn marat, -tam, ma­ (vár)megye
Manfréd, tn rassad v marasd marmelád
mangalica marazmusz l mármost (a. m.
mangán (elem) marcangol, -jon tehát) ; de : már
mángol, mángorol, Marcell, tn most
mángo(r)lás, marciális marmota (állat)
mángo(r)ló marcipán márna (hal)
manguszta (állat) március marólúg
mánia, mániákus marcona maródi
manifesztál, mani­ marconigramm marodőr
fesztum mardos, mardosson marok, markot,
manikűr, manikű­ marék (v. ö. marok) marka
röz, -zön maréna (hal) marokin(bőr)
manipuláció márga(pala) Marokkó, marokkói
manipulál, mani- margarin Maros-Torda
puláns Margit, tn (vár)megye
mankó, mankós Margit-sziget maróni
manna [Margitsziget], márpedig
Manó, tn margitszigeti mars, fn, marsrúta
manomóter Margit-híd mars ! isz
manőver [Margithíd] Mars, tn, marslakó
manőverez, -zen margó marsall(bot)
Mánuel, tn marha, marhabőr mart, martja
manzárd(szoba) marhahús(leves) márt, mártsad v
manzsetta Mária, tn mártsd
mappa mariníroz Márta, tn
mar, fn, -ja marionett martalék
mar, i, -jon ; marás máris martalóc
már ; már m o s t ; Maris, tn mártír
már-már marj, marja mártírium
marad, -jon Márk, tn mártíromság
m á r t o g a t , ..gasson m a s s z ő r (f: mas- M á t y á s , tn
M á r t o n , tn seur) Mátyás -templom
márvány m a s s z ő z (f: mas- M a t y i , tn
Márvány-tenger seuse) m a t y ó (nép)
[Márvány tenger] mász-ik, másszál, mauzóleum
m á r v á n y o z , -zon másszon v mász- maxima l
más, mása, mások szók maximális l
masamód maszat, maszatol maximum l
másfajta, másfél, m a s z a t o s , -an máz, mázas
másféle(kép), mászkál, -jon mázol, mázolás
másfelől, m á s ­ maszkíroz, -zon mazúrka (tánc)
f o r m a , m á s h o l stb maszlag, m a s z l a g o l mázsa, mázsál
másik masztodon mázsánkónt, m á ­
masina, matador zsányi
masiniszta match, a, lásd: m á z s á s , -an
masíroz, -zon meccs mazsola(szőlő)
m á s í t , ..ítsad'v ..ítsd M á t é , tn m e c c s (a: match)
maskara matematika mecénás (műpár­
másként, máskép­ matematikus toló)
p e n ) , máskor, matéria, materiá­ mechanika
máskülönben lis mechanikus
másli materializáció mechanizál
másnap(ra) materializmus mechanizmus
más-más okból materialista mécs, mócsos
másodelnök m a t é r i á i i s z t i k i is mocset
m á s o d l a g o s , -an matézis medália
másodlat M a t i l d , tn m e d a l j ó n (f: me-
másodmagával m a t i n é (f: matinéé) daillon )
másodporc(nyi) mátka(pár) M e d á r d , tn
másodrangú, mátkaság meddig
másodrendű Mátra, mátrai meddő(sóg)
másodszor(i), matrac medence
másodszülött matrica meder, medre
másol, másolat matrikula medicina
másrészről matring medika, medikus
mássalhangzó matróna médió (hó közepe)
massza matróz (ruha) mediokritás
m a s s z á z s (f: más­ matt (sakkban), meditáció
ságé) mattol meditál
masszíroz, -zon M a t u z s á l e m , tn médium
masszív matúra, maturál m e d ú z a (állat)
másszor, m á s - maturáns m e g , egybeírj u k az
mátyás (madár) i g é v e l , pl. m e g a d
még egyszer megmásíthatatlan meleged-ik
megafon megnevezhetetlen melegít, ..ítsed v
megannyi megokolatlan, -ul ..ítsd
megátalkodott mégpedig melegsz-ik (v. ö.
megbecsülhetet - megrendítő, -en meleged-ik)
len, -ül megrögzött (ség) melenget, ..gessed
megbízás megrőkönyöd-ik v ..gesd
megbízhatatlan mégsem mell, melle
megbízott, -ja megszámlálhatat - mellé, egybeírjuk
megbocsáthatat­ lan, -ul az igével, pl mellé-
lan, -ul megújhod-ik, meg­ áll, mellétesz
megboldogult újhodás melledző
megdicsőült megül (v mögül), mellékel, -jen
megélemedett elv: me-gül mellékes, -en
megé v mögé megüli a lovat mellény
megengedhetet­ (elv: meg-ül) mellesleg
len, -ül Megváltó melleszt, mellesz-
megóra g mogvetendő szed v ..eszd
mogett v mögött megy, megyek, mellett, mellettem,
mogfoghatatlan mégy v mész ; mellette
meggondolatlan, mentem, ment, mellől, mellőlem,
-ul menj, menjen (v. mellőle
meggy, meggyel ö. menni) mellőz, -zed v
(elv: megy-gyel) megye, megyés­ mellőzd
meggyes püspök mellőzhetetlen, -ül
meghatalmazott méh, méhvei, mellső
megható, -an méhet melódia, melodikus
meghatott(ság) méhes, méhész, melodráma
meghitt (ség) méhészet méltán
meghívó mehet, mehessen méltánylás
megindult(ság) méhkas, méhraj méltányol, ..nylom
megint (a. m. is­ mekeg, mekegés -jad v ..nyold
mét), elv: me-gint; mekkora móltányos, -an
megint, ige, mélabú, mélabús méltányosság
elv: meg-int melák méltánytalan, -ul
mégis melanchólia, méltat, ..tassad v
megközelíthetet­ melanchólikus ..tasd
len, -ül Melanézia, hn méltatlan, -ul
meglehetős, -en Melánia, tn méltatlankod-ik
meglepetés melasz (cukor­ méltatlanság
meglepő, -en szörp) méltó, -an, méltó­
megmagyarázha­ méláz, -zon kép (pen)
tatlan, -ul melegágy méltóság, ő méltó-
 sága [őméltósága] menetelos(ség) mentor
Méltóságod menetjegy(iroda) mentőegyesület
méltóságos, -an menet-jövet mentség
m ó l t ó z t a t - i k , ..tas- menettérti j e g y mentsvár
sék meningítisz menü (f: menu)
mely, melyet m e n n é l . . . annál... m e n ü é t (f: mentiét)
mély, mólyen m e n n i , v. ö. m o g y menza
mélyed, mélyedés menny, monnyo meny, menyem­
mólyenjáró, mó­ mennyboli asszony
lyenszántó mennybomonotol monyasszony
m e l y i k , -et monnyboltozat monyecske
m é l y í t , ..ítsed v mennydörgés, menyegző
..ítsd mennydörög monyét
mélyreható, -an mennyei menyhal
m é l y s é g e s , -en mennyezet M e n y h é r t , tn
mélytengeri állatok mennyezetes ágy mer, -jen
membrán mennyi, mennyien mér, -jen
mementó l mennyiben m é r c e , m é r c é z , -zen
m e m o á r (f: mé- mennyiféle(kóp) mered, -jen
moire ) mennyire meredek(ség)
memorandum mennyiség m e r e d e z , -zen
memória l mennyiszer méreg, mérget,
memorizál, -jon mennykö(csapás) mérge ; méreg­
m é n , fn, -je mennyország drága
menázsi * menstruáció m ó r e g o t , ..gessen
menazséria * m e n t , i, m e n t s e d moroglye (hosszú
m e n d e g é l , -jen v montsd karó)
mendemonda m e n t , mn, -en mereng, -ett, -jen
mendikáns m e n t , v. Ö. m o g y , merénylet, m e ­
menedék, mene­ menni rénylő
dékesig) mónta (növény) merész, merészel,
menedzsel a mentalitás merószlem, -jen
m e n e d z s e r (a: mente, a Duna merószked-ik
manager ) mentén merészség
meneked-ik, mente, mentéje mereszt, meresszed
meneksz-ik m e n t e g e t , ..gessen v mereszd
menekül, -jön mentegetődz-ik, mereved-ik, -tem,
menekülés, ..ődzzön -ett
menekvés menten vmitől m e r e v í t , ..ítsen
m é n e s , -e mentes(ség) merevül, jön
meneszt, menesz- m e n t e s í t , ..ítsed v mórföld (nem :
szed v meneszd ..ítsd mértföld )
menetel, -jen m e n t h e t e t l e n , -ül mórgelőd-ik, -tem
mérgeskígyó messzekiható, metodika, meto-
mérgesít, ..ítsed v messzelátó dikus
. .ítsd messzeség metodista
mérgez, -zed v messzire, messziről metódus
..gezd messzely (fél icce) metonímia
mérnetetIon, -ül mester, mesteri, metresz (f: mai-
meridián (délkör) -log ; mesteries tresse)
merinó juh mesterked-ik metrika, metrikus g
merít, ..ítsed v mesterkél, -jen metropolisz g
..ítsd mesterkéletlen, -ül metropolita
merkantilizmus mesterkólt(ség) metrum (vers-
mestorség(es), -en mérték)
mérköz-ik, -zön v
mész, fn, meszet, metsz, -eni, metszi
-zék
mesze metsszük ; mess,
Merkúr (csillag)
mész, i, a. m. mégy messed v mesd
mérleg, mérlegel
(v. ö. menni) metszéspont)
merő, -en ; merő­
mészárol, -ok v metszet
bon
mószárlok ; metszett üveg
morőloges, -on
mészárlás metszőfog
merre, morröl
mészáros, mészár­ mottőr (f: metteur)
mérsékel, mérsék­
szék mez (ruházat), -e
lőm
mészégető méz, mézet
mérsékelt, - e n ; -ség mezei, egér, élet
meszel, meszelő
mérséklés, mórsók­ meszes (gödör) mézel, - j e n ;
let mesztic mézelő
mért, v. ö. miért metafizika mézesbáb(os)
mértan, mértani metafizikai, -lag mézes-mázos
mértékletes, e n ; metafizikus mézga
..letessóg metafora [meta­ mezítelen (v. ö.
mórtéktelen, -ül fora] meztelen), -ül
tnértföld, hely: mér­ metaforikus, -an mezítláb(as)
föld metallurgia mező, mezeje
merthogy metamorfózis g mezőség
merül, -jön ; -ós metatézis g meztelen, - ü l ; -ség
mesebeli metél, -jen mezzanin
mesél, -jen metólt(leves) mezzoszoprán
mesés, - e t ; -en ; métely, mételyez, mezsgye
meséskönyv -zed v ..ezd mi, mit, minek stb;
meseszerű(en) metempszichózis mibennünk, m i ­
Messiás, mint köz­ meteor (kő) tőlünk, nainálunk,
név : messiás meteorológia mivelünk ; de
messze, messzebb, meteorológus külön írjuk : mi
messzebbről méter (mázsa) alattunk, mi fe-
 lettünk, mi álta­ Milánó, hn, milánói mindenestül
lunk, m i mellet­ milícia mindenfelé, min­
tünk, mi miat­ miliő (f: milieu) denfelől
tunk, mi utánunk; militarizmus, mili­ mindenféle, -kép-
m i magunk tarista (pen)
miatt, miattam, millenáris, millen­ Mindenható ; mint
miattad, miatta nium mn: mindenható
miatyánk milliárd, -ja mindenhol, min­
miazma, miazmás millió (milliom); denhonnan, min-
mibenlét, -e milliomodik, mil­ donhova
micsoda ? liomos mindonkóp(pen)
midőn mily, milyen mindenki, minden­
mielőbb, miolőtt mímol, -jon kor^), minden­
mieink, mienk, -et mimikri korra
miért (v. ö. mórt) ; mimika mindennap(i)
miértis mimódon ? mindennapos
miféle? mimóza (virág) mindennemű
míg, míglen, míg­ Mina, tn
mindenség
nem minap, minapában
mindenszentek,
migrén minaret ar
mindszent ;
Mihály, tn mind, -et ;
Mindszentek
mihaszna ? m i ­ mind a két, mind
napja
haszna ember a ketten, mind a
mindentudó, -ság
mihelyt (mihelyest) kettő (v. ö. mind­
miheztartás végett két, mindkettő) ; mindonünnen, min-
mind . . . mind donütt, minde-
mikádó
mindaddig nüvó
m i k é n t ? mikép­
pen) ? mindamollott mindozideig
Miklós, tn mindannyi(an) mindhalálig
mikor ? mikorára ? mindazok ; mind­ mindhiába
mikorra ? azáltal, mind­ mindig
miközben azonáltal mindinkább
mikrokefália mindeddig mindjárt [min-
mikrokefál g mindegy, mind­ gyárt]
mikrofon [mikro­ egyre ; mindegy­ mindjobban
fon] lábig, mindegy­ mindkét, mindket­
mikrokozmosz g szálig ten, mindkettő
mikrométer mindegyik mindnyájan
mikroorganizmus mindenáron mindörökké, mind­
mikroszkóp mindenbizonnyal össze
mikroszkopikus mindenekelőtt minduntalan
Miksa, tn mindenes(cseléd) mindvégig
Mikulás, tn mindenesetre minekelőtte, m i -
 nekokáórt, minek­ mirha (illat) mocsok, mocskot,
utána mirigy (mirigy) mocska
minélfogva mirtus (koszorú) mocsoktalan, -ul
minemű mise, miséskönyv mód, módjával
mineralógia miséz, -zen modell, -je
mineralógus Miskolc, hn, mis­ modellál, -jon
[mingyárt] mind­ kolci moderáció, mode­
járt Mississippi rál
miniatűr (festés) misszále (misés­ modern, -ül,
minimális, mini­ könyv) modernizál,
mum misszió, misszio­ modernség
ministrál, minis­ nárius módfelett(i)
tráns miszerint modifikáció,
miniszter, minisz­ misztérium modifikál
térium miszticizmus modoros(ság)
m i n i u m (fostok) misztifikáció
modortalan, -ul
mink, a. tn. m i módos, -an
miazt ifikál,
m i m n a g i m k módosít, ..ítsad v
misztikus ..ítsd
minorita Hzovzotos mitévő legyek
minoritás / módosul, -jon
mitikus
mindi m i n ö l o g o s módozat
míting (a: meeting) módszer(es), -en,
itiinőség
minősít, ..ítsed v mitológia, mítosz módszeresség
..ítsd miután, mivel, módú, jómódú
minősíthetetlen mivelhogy moduláció, m o d u ­
minta, minta­ mivel, v. ö. művel lál
képpen) mivolta mogorva(ság)
mintaszerű, -en mixtum, mixtúra mogul
mintáz, -zad v mizantróp g mogyoró(fa)
..tázd mizantrópia g moh, mohot, moha;
mintegy, mintha, mizerábilis moha, mohát,
minthogy, mint­ mnemotechnika g mohával
sem mob, -ja (csőcselék) Mohamed, tn
minuciozitás mobilis, mobilitás mohamedán
minuciózus mobilizáció, mohikán, -ja
mínusz mobilizál mohó, mohón
miocénkorszak moccan, -jon mohos, -an
mióma mocsár, mocsarat, móka, mókát
miópia mocsaras mokány, -ul
mióta mócsing, -ja mókáz(ik), -zon
mirákulum mocskolód-ik mokett (szövet)
mire? mirevaló? mocskos, mocs­ mokka (kávé)
miriád kosság mókus
Moldva, moldvai monománia morog, morgók,
molekula, moleku­ monoplán morgott, -jon
láris monopólium morózus
molesztál monopolizál mortadella
molett monostor mortalitás l
Moliére, moliére-i monoteista Morva (folyó)
mollah (török pap) monoteizmus Morvaország
molluszkák monoton, mono­ morzsa, morzsái
móló (kikötőgát) tónia morzsányi
moloch monstrum morzsalék, mor­
moly, molyette monstruózus zsol
molyos, molyo- montíroz, -zon morzsolód-ik
sod-ik montőr (f: mon- mos, -tam, -ott,
momentán teur) mossa, mossad v
momentum l monumentális mosd ; mosás
Monakó, monakói monumentum mosakod-ik
monarcha, mopsz, mopszli mosatlan, -ul
monarchia mór (népfaj) mosd-ik, -ani, -ott,
monarchikus Mór, tn -jon v -jék
monasztérium moraj, moraj 1-ik, mosdat, ..dassad v
mond, -ani, -tam v moraj lás ..dasd
-ottam, mondja, morál, morális mosdatlan, -ul
mondjad v mondd moralista mosdó (tál)
mondhatatlan, -ul moralitás mosdóvíz
mondogat, ..gassad moralizál moslék
v ..gasd moratórium mosnivaló
mondúr, -ja morbiditás mosód-ik, -jon v
mondvacsinált mord, -ul -jók
mongol, Mongólia, mordály f mosogat, ..gasson
Mongolország mordul, -jon ; -ás mosogató(leány) •
monista, moniz- mordvin (nép) mosoly, mosolygás,
mus moréna (a gleccse­ mosolygó
monitor rek kőtörmeléke) mosolyod-ik
monochord g morfin, morfium mosolyog, ..lygok,
monochrom g morfinista ..lygott, -jon
monogám, mono­ morfinizmus Mosón (vár)megye
gámia morfológia mosonyi
monográfia morfondíroz, -zon most, mostan,
monogramm morg (f: morgue) mostanában,
[monogram] morganatikus mostanság
monokli Móric, tn mostoha(anya)
monológ mormog, -ott mósusz (pézsma)
monologizál mormol, -jon moszat, moszatos
moszkitó (szúnyog) muff murok, murkot
Moszkva, hn, muflon (juh) murva
moszkvai mufti ar muskátli
motiváció, motivál mukkan, -jon muskotály (bor)
motívum múl-ik, -tam, (el)- (muskatály)
motomkli múlt, múljon muslica
motolla, motollál mulandó (ság) must, -ja ; must­
motor múlás, -a ízű
motorikus, -an mulaszt, -ani, mustár(mag)
motoz, -zon ..asszon, ..asszad mustra, mustrál
motozkál [motosz­ v mulaszd muszáj
kál] mulat, mulasson muszka
mottó mulatóz (-ik), -zon muszlin (szövet)
motyog, -jon mulatság, -a mutat, mutass,
mozaik mulatságos(ság) mutassad v
mozdít, ..ítsad v mulatt (fólnóger) mutasd
..ítHd mulattat, ..attas- mutatkoz-ik, -zon
mozdíthatatlan, -ul sad v ..attasd ; v -zék
mozdony mulattatás mutatós, -an
mozdul, mozdulat múlékony, -an mutatvány(szám)
mozdulatlan, -ul múlhatatlan, -ul mutogat, ..gassad
Mózos, tn múló(lag) v ..gasd
mozgalmas(ság) mult, multévi m u t y i ; mutyiz
mozgalom, ..lmat múltkor, múlva múzeum
mozgat, ..gassad v mulya, mulyán muzikális
..gasd múmia muzulmán
mozgatóerő mumpsz (fültőmi- múzsa
mozgékony, -an rigy gyulladás) muzsik (orosz
mozgószínház mumus paraszt)
mozgolód-ik muníció muzsika, muzsikál
mozgósít, ..ítson municipális muzsikus
mozlim (a. m. municípium mű, művek, m ű v e
mohamedán) munificencia müge (növény)
mozog, mozgok, Munkács, hn, működ-ik, m ű ­
mozgott munkácsi ködés
mozzanat munkál, -jon műszer, műszerész
mozsár, mozsarat, munkálkod-ik művel (mivel)
mozsara munkás, munkás­ műveletlen, -ül ;
mögé v mögéje, ság műveletlenség
mögém (v. ö. megé) munkátlan, -ul művelőd-ik,
mögött (v. ö. Mura (folyó) művelődés
megett) Muraköz, hn művelt, műveltség
mögül (v. ö. megül) muri ; muriz, -zon műves (míves)
műveseég nagykorú(ség) nagyszülők
inűvész, művészet nagykönnyen nagyúri
művészies, -en ; nagykövet (ség) Nagyvárad, hn,
művésziesség nagykun, N a g y ­ nagyváradi
kunság nagyzás
Nagy-Magyar­ nagyzol, -jon
N ország naiv, -an v -ul
nagyméltóságú, ő naivság, naivitás
nábob, -ja n agy mól tósága najád (vízi tündér)
náció, nacionále [őnagy mól tósága] nálam, nálad, nála;
nacionális, nacio­ nagy nehezen énnálam
nalista, naciona­ nagyobb, nagyob- Nándor, tn
lizál bára nap, -ja
nacionalizmus nagyobbít, ..ítsad napa, napám, az
nád, nádas v ..ítsd ő napa ; napám-
Nádasdy, csn nagyobbod-ik asszony
nádaz, -zon nagyobbrészt napéjegyenlőség
nádiveréb nagyon, nagyonis naphosszatt [nap­
nadír ar (talppont) nagyothallás, hosszat]
nádor(ispán) nagyothalló napidíj (as)
nadragulya nagypéntek napjában
nafta, naftalin nagyra becsül, napkelet(i), nap­
nagy, -ja ; N a g y nagyrabecsülés kelte
Lajos nagyra lát, nagyra­ napközbon
nagyanya, nagy­ látás, nagyralátó napnyugat(i),
apa n agyrater m ett napnyugta
nagyasszony ; nagyratörő Napóleon, tn
N a g y Boldog­ nagyra vágyik, napóleoni háborúk
asszony nagy ra vágyás, Nápoly, hn,
nagybátran nagyravágyó nápolyi
Nagy-Britannia, Nagysád naponként, na­
nagybritanniai nagyság, Nagysá­ ponta
nagycsütörtök god, ő nagysága nappal, nappali
nagyoszű, nagyótű [őnagysága] nappalod-ik
nagy gyakorlat nagyságos napraforgó
nagygyűlés nagysokára napsütötte, nap­
nagyhét nagyszerű, -en számos, napszúrás
nagyít, ..ítsad v Nagyszeben, hn, narancs(sárga)
..ítsd nagyszebeni nárcisz
nagyító (üveg) Nagyszombat, hn, nárcizmus
nagyjában, nagy­ nagyszombati nargilé per
jóból nagyszombat (ün­ narkotikum, nar-
nagyképű(ség) nep) kotikus
narkotizál, nar­ négy, négyéves nekropolisz g
kózis negyed, negyed­ nokrózis g
naspolya (gyü- évi) nektár
mölos) negyedóra nélkül, nélkülem
nász, násza negyedszer (re) nélkülöz, -zön
naszád (hajó) négyenként nélkülözhetetlen
násznagy, nász- négyes nélkülözhető, -en
utazás négyféle, négyfelé nem, fn, neme
Natália, tn négykézláb nem, éppen nem
nátha(láz) négyszemközt néma, némaság
náthás, -an négyszer, négy­ nembánomság
nátrium (elem) szeresen) némber
nátron négyszögletes nemcsak ; nemde ?
naturáliák negyven, negy­ némely, némelyik
naturalista vened némelykor
naturalizál negyvonszeres(on) nemes (ember)
naturalizmus nógyzot, négyzetes nemesbed-ik
n a u t i k a , nautikuM néha, néha-néha nomesbít, ..ítsen
nazaróiniM néhai, néhanapján nomeslelkű(sóg)
Nazarot, hn, néhány, -an ; né­ nemesség
názáreti hányszor német, -je
ne (tiltó szócska), nehéz, nehezet, Németh, csn
nehogy nehezen Németalföld,
ne, nesze, nesztek nehezbít, ..ítsen németalföldi
nebáncsvirág nehezod-ik Németbirodalom,
nebuló nehezék németbirodalmi
nedű f, nedv, nehezell(em), németes, -ség
nedves nehezolli, -jed v némotesít, ..ítsen
nodvesed-ik nehezelled Németország,
nedvesít, ..ítsed v nehezít, ..ítsed v németországi
..ítsd ..ítsd németség
nedvessóg nehézked-ik nemez (kalap)
nefelejcs (virág), nehézkes(sóg) nemezis
az ige : no felejts nehezményez, -zen nemhogy
nefrit (ásvány) nehézség nemibetegség
nefrítisz (vese­ neheztel, -jen némi, nómikóp-
gyulladás) nehogy (pen)
negáció, negatív néhol némileg, némi­
negédes nekem, neked, neki nemű
néger neki, egybeírjuk az némít, ..ítsad v
negligál igével pl nekibá- ..ítsd
neglizsó (f: négligé) torkod-ik nemkülönben
negroid (népfaj) nekrológ g nemleges, -en
nemlót nepotizmus nevetlen (a. m.
nemrég, nemsokára népszerű(ség) névtelen)
nemtelen, -ül népszerűtlen, -ül nevetség
nemtetszés, nem­ népszínház, nép­ nevetséges(ség)
tetsző színmű nevettében
nemtudás Népszövotsóg nevettet, ..ttessed
nemulass ! néptelen, -ül v ..ttesd ; nevet-
nemvalódi nérc(bunda) tetés
nemz, -zen ; nem­ norvozitás, norvó- nevez, -zed v ne­
zés zus vezd
nemzedék nesze, nosztok novozetes(sóg)
nemzet, -e noszez, -zon, nóvlog(es)
Nemzetek Szövot- noszezós névnap, nevom
sóge nesztelen, -ül napja, neve napja
nemzetes asszony, netalán, netán névnapi üdvözlet
úr netovább névszerint(i)
Nemzeti Múzeum, nettó (tiszta, névtelen, -ül
Nemzeti Színház
tisztán) New York,
nemzeties, -en
neuralgia newyorki
nemzetietlen, -ül
neuraszténia nexus, l
nemzetiség
neuraszténiás néz, nézze, nézzed
nemzetközi(ség)
neurítisz v nézd
nemzetség
neurológia nézeget, . .gossed v
néne, nénje, nón-
nourológus . .gesd
jük ; néném­
nouropátia nózolőd-ik
asszony
nouropatológia nózot(eltérés)
nenyúlj hozzám
nourózis nózlet
(növény)
neofita noutrális, neutra- ni ! nini ! isz
neoimprosszioniz- litás nihilista
mus neutralizál nihilizmus
neoklasszicizmus név, nevek, nevet, Nikápoly, niká-
neolit (korszak) neve ; névaláírás polyi
neológ, neológus nevel, -jen, nevelés nikkel, nikkelez
neológia neveletlen, -ül nikotin
neológizmus neveletlenked-ik Nílus, nílusi
neonacionalizmus nevelked-ik nimbus l
nép, népdal nevelő(nő) nimfa
népfelkelés, nép­ nevelősköd-ik nimfománia
felkelő nevelt, neveltség Nimród, tn
népi, népies (ség) neves, nevesség nincs, nincsen(ek)
népmese, nép­ nevet, nevess (en) nincsetlen(ség)
monda nevetgól, -jen nipp
Nippon (Japán notifikáció, noti- numizmatikus
ország) fikál nunciatúra, nun-
nirvána notórius cius
nitrogén novella nutria (bunda)
nitroglicerín novellisztikus, -an nüansz (f: nuance)
nivellál, -jon november
nivó (f : niveau) novícia, noviciátus,
no ! nono ! novicius Ny
nóbel, -ül novitás Z
nobüis, nobilitás l nóvum l nyafka, nyafkán
nógat, nógasson nő, fn, -t, nője ; a nyafog, -jon
Nógrád (vár)- feleség : neje nyaggat, ..gassad
megye nő, i, nőni, növök, v ..gasd
noha, nohát, no- nősz, növünk, nő­ nyájas, -an ; nyá­
hiszen tök, nőnek, nőt­ jasság, nyájas-
nomád(ólot) tem, nőtt, n ő j , kod-ik
nomenklatúra nőjön nyak, nyaka
nominális n ő i becsület nyák, -ja (a. m.
nonparoj (f : non- nőies, -on ; nőies- nyálka)
pareillc) : bot ü faj sóg nyakas(ság)
nonszensz (a : non- nönom(ű) nyakatekert
sense) nős ember nyakaz, -zon
nonvalőr (f : non nőstény, -e nyakbavető,
valeur ) nősül, -jön nyakigláb
Norbert, tn nőtlen, -ül nyakoncsap, nya-
norma, normális nőttön-nő konüt
normalizál növeked-ik, növek- nyakrafőre
normann (népfaj) sz-ik nyakravaló
normatívum növel (a. m. gyara- nyal, -jon
norvég, -ul pít, nagyobbít) nyál, nyála
Norvégia növelde nyaláb, nyalábol
nos? növendék nyáladz-ik, ..adz-
nosza ! isz növény, növényevő zon v ..adzzék
noszogat, ..gassad, növényzet nyalánk(ság)
v ..gasd nővér, -e nyálas (ság)
nosztalgia növés, -e nyálaz, -zon
nosztrifikáció növeszt, növesszen nyaldos, ..dossad v
nosztrifikál Núbia, núbiai ..dosd
notabilitás nuditás nyálka, nyálkás
nótárius nulla, nullifikál nyalogat, ..gassad
nótáskönyv numerikus, -an v ..gasd
nótáz, -zon Numídia, numídiai nyámog, -jon, -ás
notesz numizmatika nyár, nyarat, nyara
nyaral, nyaraló nyereg, nyorgok, nyír, fn, nyírfa
nyaranta, nyarat­ nyerget, nyergo nyír, i, -jon ; nyírás
szaka nyereség nyirbál, -jon
nyargal, -jon nyerószked-ik Nyíregyháza, nyír­
nyargalász, ..lász- nyerotlon, -ül egyházi
szon nyergel, -jon nyíres, -e
nyargalvást nyergosló nyirettyű
nyárias, -an nyerít, ..ítson ; nyirkos(ság)
nyárs, nyársal, -jon nyorítós nyíró(góp) <

nyársbahúzás nyerőszám nyirok, nyirkot,

nyársonsült nyors, nyorsooóg nyirka
nyavalya, nyava­ nyortos nyírott, -an
lyás, nyavalya­ nyorvog, -jon nyírség
törés, nyavalya­ nyes, nyessed v nyisszent, ..entson
törős nyosd nyiszál, -jon
nyavalygás nyost(bőr) nyit, i, nyiss, nyis­
nyavalyog, ..lygok, nyikkan, -jon sad v nyisd
..lygott, -jon nyikorog, ..rgok, nyitány, -a
nyávog, nyávogás ..rgott, -jon ; nyitja vminek,
nyeglo(sóg) nyikorgás nyitjára akad
nyeglóskedik nyíl, fn, nyilak, nyitód-ik, -jon v
nyekken, -jen nyilat, nyila ; -jók
nyel, -jen nyíllal nyitogat, ..gassad v
nyél, nyelek, nye­ nyíl-ik, -ni v -ani, ..gasd
let, nyele ; -t v -ott, -jon Nyitffa (vár)megyo
nyólbeüt nyilall(-ik), -ott, nyivákol, -jon
nyeldokol, -jon -jon ; nyilallás nyolc, nyolcad­
nyeldoklós, nyel- nyilas, -a rósz
deklö nyílás, nyílásos nyolcadszor (ra)
nyoletlon, -ül nyilatkoz-ik, -zon v nyolcanként
nyelv, nyelve -zék nyolcas
nyolvol, -jen nyilatkoztat, ..tas­ nyolcféle, nyolc­
nyelves (sóg) son féle
nyelvész, nyelvé­ nyilaz, -zon ; nyíl­ nyolcszor, -os(an)
szet sebesen nyolcvan, nyolc­
nyolvószked-ik nyilt, - a n ; nyílt­ vanad
nyelvhelyesség ság nyolcvanas
nyelvi, -leg nyiltszívű(sóg) nyolcvanszor,
nyelvművelés, nyilván -os(an)
nyelvújítás nyilvánít, ..ítson nyom, fn, nyoma
nyer, -t, -jen ; -ós nyilvános, -an nyom, i, -jon
nyérc( bunda), nyilvánosság nyomaszt, ..asz-
nyórcpróm nyilvánul, -jon szon
n y o m a s z t ó , -an nyugalmaz, -zon n y ú j t ó z t a t , ..tasson
n y o m a t , *, n y o m a s ­ nyugalmazott n y ú l , fn, n y u l a k ,
sad v n y o m a s d nyugalom, nyulat, nyula,
..lmat,
nyomatok, nyoma­ ..Ima nyúllal
t é k o s , - a n , -ság nyugasztal, -jon n y ú l , i, n y ú l j
nyomban nyugat, a Nyugat nyúl-ik, -jon v -jók
nyomda, nyomdai Nyugat-Európa, nyúlánk(ság)
nyomdász(at) nyugateurópai n y u l á s z , fn
n y o m d o k , -a nyugatfeló nyulász(-ik), n y u ­
nyomkod, -tam Nyugat-India, lásszon
n y o m o g a t , ..gassad nyugatindiai n y ú l é k o n y (ság)
v ..gasd Nyugat-Magyar­ nyúlós(ság)
nyomor, nyomorék ország, n y u g a t -
nyúltagy
nyomorgat, magyarországi nyúlvány
..gassad v ..gasd nyugdíj, nyugdíjasnyurga
nyomorog, ..rgok, nyugdíjaz, -zon nyuszt (menyét)
..rgott ; n y o m o r ­ n y u g h a t a t l a n , -ul
n y ú z , -zon, -zad v
gó nyughatatlanság nyúzd, nyúzás
n y o m o r u l t , -an. n y u g o d - n i (v. ö.
n y ű , fn, n y ü v e t ,
nyomorú(ság) nyugszik), -tam, nyüve
n y o m ó s , -an -jon v -jók n y ű , *, n y ű v ö k ,
nyomo3Ít, ..ítson nyugodalmas, nyu­ nyűsz, nyűttem,
n y o m o t t hangulat godalom nyűtt, nyűjek,
n y o m o z , -zon n y u g o d t , -an nyűjed, nyűje
nyomozólevél nyugodtság nyűg
n y o m t a l a n , -ul nyugszik (nyugo- nyügölőd-ik, tem,
n y o m t a t , ..tassad sz-ik) -ött
v ..tasd nyugtalan, -ul nyügölődós
nyomtatás n y ugtalanko d-ik nyűgös
nyomtatók n y u g t a t , ..tassad v n y ű g ö s k ö d - i k
nyomtatvány ..tasd n y ű g ö z , -zön
nyomul, -jon nyugtatványoz, nyüst, nyüstöl
nyoszolya nyugtáz, -zon nyüstös
nyo3zolyóasszony, n y u g t o n m a r a d n y ű t t , -en
nyoszolyóloány nyugvás, nyugvó n y ü v e s , -en
n y ö g , -jön ; nyögés n y ú j t , -ani, -ott, nyüvés
nyögdicsél, -jen nyújtsad v nyüvesség
nyöszörög, ..rgök, nyújtsd nyüzsgés
..rgött ; nyöször­ nyujtható(ság) nyüzsgölőd-ik,
gés nyujtó(fa) -tem, -ött
nyugágy nyujtóz-ik, -zon v nyüzsgölődós
nyugalmas (an), -zék nyüzsög, nyüzsgök,
nyugalmasság nyujtózkod-ik n y ü z s g ö t t , -jön
 0 odább(áll) ok, okkal-móddalj
odabenn, odabent okád, -jon
ó ! ( o h !) isz odahaza, odáig okadatol, -jon
ó , i, lásd : ó v odaillő, -en o k a r i n a (hangszer)
ó , mn (a. m. r é g i ) ; o d a k i , o d a k i n t , okirat
óbor odakünn o k k á z i ó (l: occasio)
oázis o d a l i s z k tör okker (sárgaföld)
ó b é g a t , ..gasson odamonot, oda­ okkult, okkultiz­
obeliszk, -je utazás mus
objektív odavaló okkupáció, okku-
objektivitás oda-vissza pál
objektum l odáz, -zon ; olodá- oklovél, o k m á n y
obligáció, obligát z(ás) okol, -jon
obligó odébb ókor, ókori
óboa (fúvóhang­ Odera (folyó) ; okos, -an ; okosság
szer) Odera- Frankfurt okoskod-ik
obulusz l odiózus, ódium okoz, -zad v okozd
obsit, obsitos ódivatú, -an
o k o z a t , okozatos*
obstruál ódon(könyvkeres-
(ság)
obstrukció kedés)
okszerű, -en
obszcén (trágár) ódondász
oktaéder
obszervatórium ódonség
o k t a l a n , -ul
o b s z i d i á n ( á s v á n y ) o d o r (f: odeur)
odu, odvak, odvat, o k t a t , ..tassad v
obszkurantizmus
..tasd
obszkúrus odva
oktáv (nyolcadrót)
occasio, l, v. ö. o k - o d v a s ( s á g )
oktáva
kázió offenzív, offonzíva
offortórium O k t á v i a , tn
óceán, -ja ; az
officiózus (félhiva­ október, októbrista
óceán
talos) oktogon
Óceánia
óhaj, óhajt, oktondi(ság)
oceanográfia
óhajtsad v oktrojál
ócsárol, -jon ;
ócsárlás óhajtsd ; óhajtás okul, -jon ; okulás
ócska, ócskaság óhajtó(mód) okuláré
ocsmány, -ul; ocs- óhajtoz-ik, -zon v o k v e t e t l e n , -ül
mányság -zék okvetetlenked-ik
ocsu ó h a t a t l a n , -ul ól, -ja
ocsúd-ik, -tam, óhitű oláh, -ok, oláhval,
-jon, v -jék ojt (növényt) (olt); oláhul, oláhság
o d a ; egybeírjuk az -ani, - o t t , -son ; olaj, Olajfák hegye
i g é v e l , pl o d a a d ojtás (oltás) olajos, olajoz, -zon
óda (költemény) ojtó, ojtókós ; o j t - ólálkod-ik
o d a a d ó , -an vány o l a s z , olaszul
Olaszország, olasz­ olvasatlan, -ul ont, ontson, ontsad
országi olvashatatlan, -ul v ontsd
olcsó, olcsóság olvasható, -an ontogenezis g
old, -ani, oldja, olvasmány, -a ontológia
-jad v oldd olvasó(könyv) opál
oldal, oldalborda olvasott (ság) opalizál
oldalas olvaszt, olvasszad opció l
oldalsó, oldalt, ol­ v olvaszd opera, M . K i r .
dalvást oly, olyan Opera
oldatlan, -ul olyanfélekép (pen), operáció, operál
oldékony, -an olyanformán operatőr
oldható(ság) olyankor, olyany- operatív beavat­
oldód-ik, -jon v -jék nyira kozás
oldoz, -zad v oldozd olyasféle, olyas­ Óperenciás tenger
Olga, tn féleképpen) operett
oligarcha olyasmi, olyatón- ópium
oligarchia kóp(pon) opponál
olimpiai játékok, olybá veszi opportunizmus
olitnpiász olykor-olykor opportúnus
olíva (olajbogyó) olymódon oppozíció
Olivér, tn optál, -jon
Olympos, Olympus optika
olló, ollós, ollóz,
ómen g
-zon optikai csalódás
ominózus
ólmoz, -zon optikus
oml-ik, omoljon
ólom, ólmot, ólma optimista, optimiz­
(v. ö. omol)
ólomszín (ű) mus
omlad, omladék
lt, -ani, oltja, -ott, opulens l
omladoz(-ik), -zon
oltsad v oltsd ; ol­ or, v. ö. orv
tás omlaszt, ..asszon óra, óraadó
oltalmaz, ..azzad v omlett oráció
..azd omlós, omlósság órai ; egyórai,
oltalom, ..lmat omnibusz két órakor
..Ima omnipotencia orákulum
oltár (kép) omnipotens orangután
olthatatlan, -ul omol, -jon (v. ö. óránként(i)
oltó (anyag) oml-ik) órányi(ra)
olvad, -jon, -ás ón, -ja órás, egyórás, két­
olvadékony, -an ; onduláció, ondulál órás
-ság ónix (ásvány) orátor l
olvadoz, zon onnan, onnét oratórium
olvas ; olvass, ol­ onomatológia g Orbán, tn
vassad v olvasd ; ónos eső (ónas) orbánc
olvasás ónoz, -zon; ónozás orca
ordináció, ordinál o r o z , - z a d t; o r o z d oszét (nép)
ordítoz, -zon orozas v orzás, O s z k á r , tn
ordó (érdemrend) orozva o s z l - i k , -ani, o s z o l ­
orfeum o r r , o r r a , orral jon
organikus orrhangú oszladoz(-ik), -zon
organizáció orrol, -jon oszlás
organizál, organi­ o r r o n t , ..ntsad v o s z l a t , ..lásson
zátor, organizmus ..nstd oszlop, oszlopos
organtín (szövet) orronvoröesko O s z m á n , tn, o s z ­
orgánum o r s ó , orsúhal mán, oszmánli
o r g a z d a , -ságO r s o l y a , In o s z o l , - j o n (v. ö.
orgia o ország, ország­ oszl-ik)
orgona, orgonafa házi a) oszt, osztja, 03Z-
orgonista, orgonál o r s z á g o s eső szon, osszad
orgonáz, -zon országvilág v oszd
orgyilkos(ság) ortodox, ortodoxia osztály, osztályon­
óriás ortoépia g ként^)
Óriáshegység ortográfia g osztályos, osztá­
óriási o r t o g r a f i k u s , -an lyoz, -zon
oriens, orientál o r t o l ó g i a g, o r t o l ó ­ osztályzat
orientális gus o s z t a t l a n , -ul
orientalista ortopéd, ortopédia osztentáció
orientélód-ik orv, orvul osztentatív(o)
originális orvos, orvoslás, or­ oszteológia
originalitás voslat o s z t h a t a t l a n , -ul
orkán, -ja orvosol, -jon o s z t h a t ó , -an ; -ság
orkeszter, orkoszt- o r v o s o l h a t a ! lan, -ul osztják (nép)
r u m , orkosztrális
orvosság, orvossá­ osztoz-ik, -zon, -zék
ormány gos üvog osztozkod-ik
o r m ó t l a n , -ul
orvvadász o s z t r á k (élv: o s z t ­
ornamentális óság, ósdi rák
ornamentika oson, osonni osztriga
ornamentum ostábla (játék) O s z v a l d , tn
ornátus ostábláz, -zon óta, azóta, ezóta
ornitológia ostoba(ság) o t k o l o n (f : eau de
ornitológus ostor, ostoros Cologne)
orográfia ostoroz, -zon o t o l ó g i a (fülószet)
orom, ormot, orma ostrom, ostromol otoszkóp (fültükör)
o r o s z , -ul ostya o t r o m b a , -ság
oroszlán, -ja O ' s v á t h , csn ott, ottan, ottani
Oroszország, orosz­ oszcilláció, oszcil­ ottbenn, ottfönn
országi lál, o s z c i l l á t o r l otthon, otthoni,
o r o s z o s , -an ószeres otthonias(ság)
o t t h o n o s , -an ő felsége, ő m é l t ó ­ öles, ö l n y i ( r o )
otthonülö sága, ő nagysága ö l t , -eni, - s ö n , ö l t -
Ottilia, tn [őfelsége, ő m é l t ó ­ sed v öltsd ; öltés
ottlét(omkor) sága, őnagysága] ; öltő, emberöltő ;
ott -tartózkodás ő maga egy öltő ruha
[ot t a r t ó z k o d á s ] ö b l í t , ..ítsed, ..ítsd ö l t ö g e t , ..gessen
O t t ó , tn öblítőedény öltöz-ik, -zön, -zék
O t t o k á r , tn ö b l ö g e t , ..gesse öltözköd-ik
ottomán öblös(ség) ö l t ö z t e t , ..tessed v
ótvar, ótvaros öblösöd-ik ..tesd
ó v v ó, óvni, ó v o k , öböl, öblöt, öble ö l y ű f, ö l y v
óvsz, óvja, óv­ öcs, öcsém, öccso, öml-ik, ömöljön v
tam, óvott, óvjon ö c c s ü k (élv : ö c s - - j é k (v. ö. ö m ö l )
v ójon, óvjad, cse) ; öcsémuram ö m l e d e z , -zen
ójad v óvd, ódd ödéma (vizenyő) ömleng, -jen
ováció Ö d ö n , tn ömleszt, ömlessze
óvadék ődöng, -jön ö m ö l , - j ö n (v. ö.
ó vakod-ik őgyolog, ..Igék, ömlik)
ovális, l ..lgott ; ő g y o l g ó s ön, önök, megszólí­
0várhun, l ő k , okot tásban : Ön, ö n ö k
óvás öklol, öklelőz-ik, önálló(an), önálló­
ó v a t l a n , -ul - z ö n v -zék ság, önbizalom,
óvatol, -jon ö k l e n d e z , -zen önelógült(ség),
ó v a t o s , - a n ; -ság öklömnyi önérdek, önerejé­
óvoda öklöz, -zön ből, önérzet, ö n ­
oxidáció, oxidál ökonómia, ökono­ fenntartás
oxidálód-ik mikus, ökonómus önként, önkéntes
oxigén (olem) ököl, öklök, öklöt, önkény, önkényes
ózon ökle ; ökölnyi ö n k ó n y t e l e n , -ül
ozsonna (uzsonna), ökör, ökrök, ökre ö n k ó n y ű , -leg
ozsonnál (uzson­ ö k r e n d e z , v. ö. ö k ­ önmaga
nái) lendez önnönmaga
ökrösgazda önös, önösség
ö l , fn, ö l e ; ö l b e l i önöz,önözós
ö ö l , i, - j ö n , ö l j e d v önszántából
ö l d ; ölés öntelt(ség)
ö, ő t ; őbenne, öldököl, -jön ; önt, öntsön, öntsed
őhozzá, őnála, öldöklés, öldöklő v öntsd
ő b e n n ü k , ő n á l u k ö l d ö s , -sed v ö l d ö s d öntöttvas (edény)
stb ; d e : ő általa, ölel, ö l e l g e t , ..ges- ö n t ö z , - z ö n ; -és
őmellette, ő s e d v ..gesd öntudat
t u á n a , ő á l t a l u k , ö l e l k e z - i k , -zen v öntudatlan, -ul
ő m e l l e t t ü k stb ; -zék ö n t u d a t o s , -an
öntvény- örökösöd-ik összeség [összes­
önzés örökre, mindörökre ség]
ö n z e t l e n , - ü l ; -ség őröl, -jön összetétel
ö n z ő , -en öröm, örömest össze-vissza, ö s s z e ­
őr, őre ; őrangyal örömittas(ság) visszaság
ördög, ördögi ö r ö m t o l o n , -ül összhang
ö r d ö n g ö s , -en őrs, őrség összhangz-ik, össz-
örog(anya), öreg­ örül, -jön hangzás
apa őrül, -jön (mog- összhangzó, -an
öregbed-ik, öreg­ örül) ö s s z p o n t o s í t , ..ítsa
b í t , ..ítse ő r ü l e t , őrületes,-on ösvény
ö r e g o d - i k (v. ö. ő r ü l t , ő r ü l t ü k h á z a ő s z , fn, ősszel
öregsz-ik) őrültség őszhaj (ú)
ö r e g e s , -en örv, örve őszi, ő s z i b a r a o k
ö r e g í t , ..ítsed v örvend, örvend­ őszies, -en
..ítsd t e m , -jen őszinte(ség)
ö r e g s z - i k (v. ö. ö r v e n d e t e s , -en őszirózsa
öreged-ik) • örvendez, -zen ő s z i t , ..ítsen
őriz, -zed v őrizd
ö r v e n d e z t e t , . .tes - ö s z t ö k é l , - j e n
ő r i z e t , őrizetlen, -ül
s e d v ..tesd ösztön, ösztön­
őrizked-ik, -jen v
örvény, örvényl-ik díjas)
-jék
örvös galamb ösztönös(sóg)
ő r j í t , ..ítse
őrzőangyal ösztönöz, ..nzöm,
ő r j ö n g , - j ö n ; -és
Örzse, tn -ött v ..nzött
örköd-ik, -jön v -jók
ő s , - ö k , -o ; ő s - ösztönözzod v ..özd
ő r l e m é n y , őrlés
o m b e r , ösorő ösztönszorű(on)
ő r l e t , őrlessen
ősi, ősiség ösztövér
örmény
( ö s m o r ) , v. ö. ismer őszül, - j ö n
Örményország
összbenyomás ö s z v é r , -e
őrmester, őrnagy
örökbefogadás, össze (elv : ö s z - s z e ) , öt, ötágú, ötéves
örökéletű, e g y b e í r j u k a z igé­ ötféle, ö t f e l é
ö r ö k í t , ..ítse v e l pl összeáll ö t l - i k ; -eni, - ö t l ö t t
örökké, örökkétig összeesküszik, ötöd(ik)
ö r ö k k é v a l ó (ság) ; összeesküvés ötödször(re)
az Örökkévaló összeférhetetlen,-ül ötöl, -jön ; ötöl-
örökkön-örökké összefüggéstelen, hatol, ötöít-hatolt
öröklékeny(sóg) ü l ; öss z e f ü g g ő , - e n ötös, ötször(re)
öröklés, öröklőd-ik összeg, ö s s z e g e z ötszörös(en)
ö r ö k l ö t t , mn összegszerű(en) ötven, ötvened(ik)
örököl, öröklök, összemarok ötvenedszer(re)
-tem, örökölt, -jön összes, -en ötvenes, ötvenféle
ö r ö k ö s , -en összesít, ..ítse ötvenszeres(en)
öt vény, ö t v é n y e z paginál, - j o n palinódia g
-zon pagóda paliszád /
ötvös, ötvösség páhol, elpáhol paliszander(fa)
ö t v ö z , -zön ; ö t v ö - páholy páll-ik, -jon v -jék
ZÓH, ö t v ö z o t (paizs) pajzs palládium
Ö V , ÖVOS, ö v o z , pajkos(ság) pallér, palléroz,
-z«i(l v ö v e z d pajkoskod-ik -zon
övé, övék pajtás, pajtásko- p a l l é r o z a t l a n , -ul
őz, özhak, őzborjú d-ik, pajtásság palliatív
özön, özönvíz ; pajzán, - u l ; p a j ­ p a l l ó (kis h í d )
özön vizelő tti, zánság, pajzán- pallos, pallosjog
özöndók(lopke) kod-ik pállott(szájú)
ö z ö n l - i k , -eni,- ö t t , pajzs (paizs) pallóz, -zon
özönöljön; özönlés P á k h , csn, P á k h k a l pálma(fa)
özvegy, özvogysóg pakfon, -ja p a l ó c , palócos, -an
OzHÓb, tn pakk, pakkol palócság
paktál, -jon pálos rend
Pál, tn palota, palotás
V palack, palackol, pálya, pályadíj
palackoz, -zon pályáz-ik, -zon,
J'iu'd, finn palacsinta pályázat
p á c , pacal palaeo-, g, lásd; pamacs, pamacsol
j)aeeor, p a c c o l paleo- pamflet (f:
páciens palánk, palánkol pamphlet)
pacifikál, pacifiká- palánta Pamir fensík
tor, pacifista palást, palástol pamlag
paci f izmus palástos(an) pamut (pamuk)
j>aoka, p a c k á z , - z o n palatális panacea g
pacsirta palatínus Panama csatorna
paoskol, - j o n pálca, pálcás panama, panamáz
paesmag paleográfia panamista
pad, padja p a l e o gráfus panasz, panaszko-
p á d i m e n t u m * paleontológia d-ik
p a d i s a h , tör Palesztina, palesz­ panaszol, panasz-
padlás, padlás­ tinai l o k , ..szlott
szoba palesztra (küzdő­ páncél, páncé­
padló (szobapadló) tér) g los ( a n ) , páncéloz
padlóz, padlózat paletta o pancs, pancsol, -jon
padmaly P á l f f y , csn pandúr
padolat, padozat pálha panegírikusz g
P á d u a (o :Padova) palimpszeszt g Paneurópa
páfrány pálinka, pálinkás, p a n g , -ani, -jon
agina (oldal, ap) pálinkáz, -zon panganét
pangermán parabolikus p á r f ő m (f : par­
pangermanizmus parádé, parádés füm)
páni félelem, p á ­ parádéz, -zon parfőmöz, -zön
nik paradicsom párhuzamos, -an
P a n n a , tn paradigma p á r i , al p á r i
Pannonhalma, paradox, para­ pária
pannonhalmi doxon g paríroz, -zon
Pannónia parafa(dugó) paritás
panoptikum parafál, -jon / parittya, parittyás
panoráma parafin parittyáz, -zon
pánszláv parafrázis g P á r i z s , hn ( n e m
pánszlávizmus paragrafus Paris); párizsi
pánt, -ja paraj p a r k , -ja
pantalló paralitikus párkány (zat)
pántlika, pántlikás paralizál, -jon
parkett (parkéta)
pántlikáz, -zon paralízis
(f : parquet), p a r -
pántol, -jon parallel, paralleliz­
kettes (parkétás)
panteista g mus
parkettáz (parké-
panteizmus parancs, parancsol
téz), -zon
p a n t e o n (g: Pan- paranoia
parkoz, -zon
theon ) parány, parányi
parlag, parlagi(as)
pantográf paraszt(asszony)
parlagon hagy
pantomim paraszti, parasztos
parlament, -je
panyókára parasztság
parlamentáris
pányva, pányváz p á r a t l a n , -ul
p á p a , pápai állam parlamentarizmus
p a r a v á n (f: para-
pápaság parmezán sajt
vent)
pápaszom párna, párnahój
parazita
papír, papiros parnasszus
parázna(ság)
p a p í r m a s é ff: pa- párnáz, -zon
paráználkod-ik
pier máché) parázs, parazsat paródia, paródiáz
papirusz g párbaj, párba­ parodizál, -jon
pápista j o z i k ) , -zon paróka, parókás
paplan, paplanos parcella, parcelláz parókia
papol, papos parciális párol, párlok, -jon
papramorgó pardon ! / parola, paroláz
paprika párduc(bőr) párolog, .dgok,
Paprika Jancsi parentál ..lgott, -jon
paprikás, paprikáz parentézis g p á r o s , -an ; p á r o ­
pápua (nópfaj) paresztézia g sával
papucs(hős) p a r f é (f: parfait) p á r o s í t , ..ítson
pár, párja parforszvadászat párosod-ik, párosul
parabola (f : par force) paroxizmus
p á r s z i (indiai v a l ­ p á s z t á s eső pattogatott kuko­
lásfelekezet h í v e ) pásztáz, -zon rica
part, -ja pasztoll(fostés) p a t t o g z - i k , -ani
párt, -ja pasztilla patvar, mi a pat­
p á r t a , p á r t á s , -an pásztor(bot) var !
pártatlan) -ul pasztőröz (tejet) patyolat
pártfogás, párt­ paszuly P a u l a , tn
fogol patak, patakz-ik pauperizmus
pari t (I : partié) p a t á s (állat) pausáló
part ieipál pátens pauza, pauzái
pari ioipium, l patetikus, -an páva, páváskod-ik
pari ikuláris patika, patikáros, pávián
part iUularizmus patikus pavillon
partitúra, o patina, patinás p a z a r , -ul
pártol, p á r t o s , p á r - patkó, patkol, -jon pazarlás, pazarló
lonsag patológia, patoló­ pazarol, ..rlok, -jon
part riuizállás giás, p a t o l o g i k u s pázsit, pázsitos
p a r v e n ü (I : par- pátosz póce
vtmu) I (átriárka, p á t r i á r ­
pecek, pockot
pár/. il<, p á r / á a kái is
pecér
pasa : török eíni patrícius
pécóz, (kipécéz)
p a r k o l , -jon patrióta, patrio-
p e c h , p o c h e s , -en
pánid, paíwió^játék tikus
P é c h y , csn
[passiójáték] patriotizmus
peckel, peckes, -en
passzátszelek patron [patron]
P é c s , hn P é c s e t t
passzió, passzió­ patróna l
pecsenye
nál us i patronátus
p e c s é t , -jo
pjU r z í r o z , - z o n p a t r o n á z s (f: pat-
pecsétel, pecsétes
powzfv, passzívák ronage )
pedagógia
piuiiizivil ás p a t r o n e s z (}: pat-
ronesse) pedagógium
passzus
pedagógus
|)ásl c'itom patrónus l
pedál (zongorán)
paszita p a t r u l (f: pat-
rouille ) pedáns, - u l ; pe­
pászka
dánsság
p a s z k v i l l u s (l: pattan, -jon,
pattant, ..ntson pedellus
pasquillus )
pászma pattantyú peder, pedrek, -jen
paszomány (paszo- pattantyús p e d r é s (v. ö. p ö d ö r )
mánt) pattint, ..ntson pedig, pediglon
paszományos pattog, -jon p e d i g r i (a: pe-
(paszomántos) pattogat, pattog­ digree)
paszta tat, -tam, -ott, pedikűr
pászta(sáv) ..tassad v - t a s d
pedrő, bajuszpedrő
11
p e d z , -eni, p e d z i , pénztár perifrázis g
pedzzen, pedzzük pénztárnok, pénz­ periodikus, perió­
pehely, pelyhet táros dus g
p e j , pej ló, pej színű p ó n z t e l o n , -ül, -ség periszkóp g
P e l b á r t , tn penzum perisztíl g
póldálódz-ik, -zon pónzügyőr(sóg) p o r j e (fű)
p é l d á n y , -a pónzvorós, pónz- perjel
példás, -an verő(hivatal) p e r l e k e d - i k (w. ö .
p é l d á t l a n , -ul pép, -ot, je ; p é p - (pörlekedik)
például nemű, pépszorű permanencia
példáz, -zon p o p o c s o l , -jon permanens
pelengér (pellen­ popszin p o r m o t o z , -zen
gér) per (v. ö. p ö r ) pormisszió
pelengórez (pellen­ perbefogás pormutáció
gérez), -zen perc(mutató) permutál
pelenka perceg, -jen pernye
pelikán (madár) perconként(i) peronoszpóra
pellagra (betegség) perces, egyperces perorál
Peloponnézus percent, percentes perpatvar
pelyhedz-ik, ..edz- percepció, percipiál perplex
zen p e r d í t , ..ítsen perron [perrón]
pelyhes, -en perdita p e r s e l y , -e
pelyhesed-ik perdül, -jön p o r s e n , persenós
pemetefű perec, pereces perspektíva
pempő pereg, porgok, pör­ porszo
p e n d e l y , -e g ö t t , - j o n ; pörgés porsziflál
p e n d í t , ..ítsed v porol (v. ö. p ö r ö l ) porsziflázs (f :
..ítsd poroputty persiflage )
pendül, -jön poros (v. ö. p ö r ö s ) perszóna
penész, penósze- p e r e s k o d - i k (v. ö. perszonáliák
d-ik pörösköd-ik) porszonifikáció
p e n é s z e s , -en perfekcionál, per­ perszonifikál
penetráns fektuál pertraktál
peng, penge perfekt Peru, perui
penget, -tem, pen­ perfíd, perfídia perverz, perver­
gessed v p e n g e s d p e r f o r á c i ó , perforál zitás l
penicillus pergamen (perga­ perzsa, perzsául
penitencia ment) perzsel, - j e n ; -és
péntek, pénteki p e r g e t , ..essed v P e r z s i a , perzsiai
pénz, pénze ..esd (v. ö. p ö r g e t ) peshed, -jen
pénzes(láda) perhorreszkál pesszimista
penzió, penziónál periféria, p e r i f é ­ pesszimisztikus
penzionátus rikus g pesszimizmus
p e s t i s , pestises pietás, pietista, pipál, -jon ; pipáz
Pest-Pilis-Solt- pietizmus -zon
Kiskun (vár)- p i h a ! isz pipeg
megye pihe(toll) pipere(áru)
pesztonka piheg, -jen piperéz, -zen
petárda pihen, -jen piperkőc
petefészek p i h e n t e t , ..tessed v pipesked-ik
P é t e r , tn ; S z e n t ..tesd pipiske (madár)
P é t e r ; Péter-Pál pihés pipogya(ság)
napján pikáns, pikantéria pír (a. m. p i r o s s á g )
potíció, l peticionál pikó(szövet) piramidális
potitum, l pikkely, pikkelyes piramis
P o t ö , tn pikkoló o Pireneus hegység,
potöfies, petőfies- piknik Pireneusok, Pire­
kodós neusi félsziget
piktor, piktúra
pet r o n o o ( r ú d ) piláf, tör p i r í t , ..ítsad v ..ítsd
petrezselyem, pilasztor pirítós
..lymet, ..lyme Pilátus, tn pirkad
INil.fi, hn H putri pirók (madár)
|)illa(szor)
gulyán pirománia
pillanat
potmikálód-ik pirongat, ..gassad
pillangói pillangós v ..gasd
potrngráfia
potréloum pillant, . . a n t s a d v pironkod-ik
pötty, pettyeget ..antsd pironság
p ö t t y ö s , -on pille piros, piros-fehér-
p o t t y e z , -zen pillér zöld ; piros-pozs­
potyhüdt(sóg) pilóta gás
p o z s d í t , ..ítsen pilula pirosas, -an
pezsdül, -jön p i m a s z , p i m a s z s á g p i r o s í t , ..ítsad v
pezseg, pezsgők, pinakotéka (kép­ ..ítsd
pezsgett, -jen tár) g pirosító
pezHgo(bor) pince(boltozat) P i r o s k a , tn
pezsgőz, -zön pincér(leány) pirosl-ik, p i r o s o d - i k
p ó z s m a ( illat) pincsi(kutya) pirosság
p f u j ! isz pingvin pirotechnika
ph-, l á s d : f - n ó l pínia (olaszfenyő) piruett /
piac, piaci ár pinty, pintyőke p i r u l , - j o n ; pirulás
pianínó pióca piskóta
piarista(rend) pionír (utász­ pislákol
p i a s z t e r , tör katona) pislant, ..antson
pici, picike píp (daganat a pislog, p i s l o g á s
piciny, picinyke madár nyelvén) pisszeg, pisszen
piedesztál pipacs pisze(orrú)
piszka(ía): platán(fa) p o f (v. ö. p o f o n )
piszkál, -jon platform n pofa, pofóz(-ik).
píszkálód-ik platinotípia pofon, pofon-
p i s z k í t , ..ítsad v p l a t ó (f : plateau) csap(ás), pofon-
..ítsd plátói, platonikus üí(és), poi'onvágás
piszkol, -jon plauzibilis pofoz, -zon
piszkolód-ik plazma pofozkod-ik
p k z k o s , -an plébánia, plébános pogácsa
p i s z m o g , -ás p l é d (a : plaid) p o g á n y , -ul
piszok, piszkot pléh, plóhet, pléh- poggyász
p i s z t á c i a (növórry) vel pohánka(növény)
p i s z t o l y , -a plonipotencia pohár, poharak,
pite (sütemény) ploonaszíikus pohara ; poharaz
pitoreszk pleonazmus pohos(ság)
pittcg-pattog, pit- pletyka, pletykál, pók, pókháló(s)
tegott-pattogott pletykás, plety- pokol, poklot,
pitvar káz, -zon pokla
pityercd-ik plomb, plombál pokróc
p i t y e r e g , ..rgek, p l ü m ó f / ; plumeau) poláris, polarizáció,
..rgett, p i t y e r g é s plurális polarizál
pityke, pitykés plutokrácia polc, polcos állvány
p i t y k é z , -zen plüss ( f é l b á r s o n y ) polémia, polemikus
p i t y m a l l - i k , -ani pneumatik polemizál, -jon
pitymallat pneumatikus polgár, polgári(as)
pitypalatty pneumónia polgárosod-ik
pitypang (növény) pocak, pocakos polgárosul, -jon
pizsama pocok, pockot polgárosultság
plafon pocsék, pocsékol poligámia g
plagiátor, plágium pocsóta poliglott g
plagizál pocskol polihisztor g
plajbász pocskondiáz poliklinika g
plakát pocsolya, podagra polikróm g
plakett podoszta o Polinézia, poli-
pláne podgyász, hely : néziai
planéta poggyász polip, -ja
planiroétria pódium politechnikum
planíroz p o e n (/ : point : politeizmus
plántál pont) politika, politikai,
plánum l p o é n t (/ : pointe : -lag ; p o l i t i k u s
plaszticitás csattanó) politíroz, -zon
plasztika poentíroz, -zon politizál, -jon
plasztikus poéta, poétika, politúra
plasztron poézis P o l i x é n a , tn
pólya, pólyás- p o r h a n y í t , ..ítsad Portugália, portu­
(baba) v ..ítsd gáliai
pólyáz, -zon p o r h a n y ó , -an portyáz, -zon
polyva, polyvás p o r h a s z d , ..asszad pórul jár
pomádó, pomádós v ..aszd pórus, pórusos
p o m á d é z , -zon póri, pórias(ság) porz-ik, porzott
pomológiu, porao- p o r k o l á b , -ja poshad, poshadt
lóg un p o r l - i k , -ani, - o t t poshaszt, ..asszon
pompa, pompás porlad, -jon poshatag
posszíbilis
pompáz(-ik), -zon porladoz, -zon
posta (posta)
P o m p o j i ; a p o m - p o r l a s z t , ..lassza •
postafordultával
poji á s a t á s o k porlepett, porlepte
postás
Imndró, pondrós
' o n g r á e , tn
pornográfia
porol, -jon
pórond, - j a
posvány, posvá­
nyos
pongyolaság)
posványosod-ik
p ó n i ( l ó ) ; p ó n i f o g a t p o r o n t y , -a
poszáta (madár)
p o n t , -ja p o r o s , -an ; -ság poszmóh
p o n t a t l a n , -id poroiod-ik po3ztamentum
pontonként I toi-o ;/. posztilla ( s z o n t -
p o n t o s , -an ; p o u - p o r o s z k á l , - j o n boszód)
to uag poroszló posztillón
pontoz, -zon Poroszország, p o s z t ó , posztÓ3
p o n t y , -a poroszországi posztulátum
ponyva poroszos, -an posztumusz
P o ó r , csn
p o r o z , - z o n (v. ö. (l: posthwnus)
p ó p a (szorb p a p )
porz-ik) pótadó, pótdíj
populáris porózus Potemkin-falvak
por, pora porszívó(gép) potencia, poten­
p ó r , p ó r j a ( a . m. p o r t a ciális
paraszt) portád, i, - j o n potontátum
póráz portáló pótlás, pótlék
p o r c , -a p o r t á s , -a pótol, -ok v pótlók
porcellán portéka pótolhatatlan, -ul
porcika p o r t e p á ff : porte- p o t o m ár(on)
porció, porció- épée) potroh, -ot, - a
számra P o r t i c i , hn ; a p o t r o h o s , -at ; - a n
porcióz, -zon portici néma póttag
porcog, porcogó(s) portó, portó- pottyan, -jon
porcs(fű) montes(sóg) pottyant, ..ant30li
póré(hagyma) portóz, -zon potya(frátor)
porfír p o r t r é (f : portrait)' p o t y k a (hal)
porhad, -jon p o r t u g á l , -ul potyog, -jon
p o t y o g t a t , ..tassad pöttönember preparáció,
v ..tasd pötyög, pötyögős preparál
póz P r á g a , hn, p r á g a i preparátor
pozdorja pragmatika preparátum
pozíció, pozitív pragmatikus, -an prépost(ság)
pozitivizmus prakszis, praktika prepotencia
pozitívum praktikáns p r e p o t e n s , -ül
pozitúra praktikum prerí (a: prairie)
pózna praktikus, -an présel
pózol, -jon praktizál presszió, presszio­
Pozsony, pozsonyi P r a y , csn nál
Pozsony (vár) precodens, precop- presztízs (f : pres-
megye tor tige)
pöcegödör precíz, -en pretendens
pőcsik (mezei légy) precízió, precizíroz pretereál
pödör, pödrök, -jön préda, prédál pretoriánus
(v. ö . p e d e r ) predesztináció preventív
pödrő, bajuszpedrő predesztinál prezencmárka
pöfékel, -jen prédikáció prezentál
pöfeteg (gomba) prédikál prezervatívum
pöffed, pöffedt prédikátor prezumptív
pöffeszked-ik predikátum prezsbiter
p ö f f e s z t , ..esszén prediszpozíció prezsbitariánus
pöfög, -jön predominál .. prézsmitál
pökhendi prefektúra, prefek­ pribék
p ö r , -e ( « . ö . p e r ) tus priccs
pőre, pőrén pregnáns primadonna
pörge(kalap) prehisztorikus prímás
p ö r g e t , ..ossed, ..esd prejudikál vminek primícia
pörgettyű prelátus (főpap) primitív, -en
pörköl, pörkölt prelegál, prelekció primula (növény)
p ö r l e k e d - i k (v. ö. preliminál princ, princesz
perleked-ik) prelúdium principális
pörög, pörgők, prém, prémes | princípium
. . r g ö t t (v. ö. prémez, -zed v prioritás
pereg) . .mezd privát, priváta
pöröl, pörlök, -jön p r e m i e r (f: pre\- privatizál
(v. ö. p e r e l ) miére ) privilégium
pőröly, pőrölyöz prémium privüegizál
p ö r p a t v a r (v. ö. premontrei rend I prizma
perpatvar) p r e n u m e r á c i ó , prejr p r ó b a , p r ó b á l
pösze(beszéd) numerái [ próbálkoz-ik
pöszméte » ^ prenumeráns probírmamzell
probléma promoveál p r ű d (f : prude)
p r o b l e m a t i k u s , -an prononszíroz, -ott p r ü d é r i a (f :
p r o c c , n, p r o c c o l pronunciáció pruderie )
procedúra propagál, propa­ prüsszen, prüsz-
processzió ganda s z e n t , ..entsen
processzus propeller prüsszög, prüsz-
produkál, pro­ proponál szögés
dukció proporció prüszköl, -jön
produktív propozíció pszaltórium
produktivitás prorektor pszeudo, pszeudo*
produktum proskribál ním g
profán, profanáció proskripció pszichiáter
profanái prospektus pszichiátria
professzionista prosperál pszichikai, pszichi­
profe s s z o r prostituál, prosti­ kus
profosszorátus, túció pszichoanalitika
professzora proszcónium pszichoanalitikus
próféta prosztata pszichoanalízis
profil protegál, protekció pszichológia
profil, profitál protektor pszichológus
pitifósz protoktxirátus pszichopátia
prófunt protestál pszichotechnika
prognosztikon protestáns pubertás l
prognózis protestantizmus publicista
programm protézis publicisztika
[program] protoplazma publicitás
]>rogresszió prototípus publikáció
progrosszív protozoák (ős- publikál
prohibíció állatok) publikum
prohibitív provideál pucc n
projokció p r o v i d e n c i á l i s , -an p u c c o l , p u c c o s
projiciál p r o v i n c i a , p r o v i n ­ p u c é r , -ul
prókátor ciális puccs
proklamáció provincializmus púder, púderes
proklamál provízió p ú d e r e z , - z e d ..rezd
prokúra, pro- provizórium puding
kurista provizórius p u d v a , p u d v á s , -an
proletár provokáció, pro­ p u f f ! isz
proletariátus vokál puffad, puffadt,
prológus próza, prózai -an ; p u f f a d t s á g
prolongáció prozelita p u f f a n , - j o n ; -ás
prolongál prozódia puffaszkod-ik
promóció pruszlik p u f f a s z t , ..assza
puffog, puffogas p u s z t í t , ..ítsad v ráchoz, - z o n
pufók ..ítsd radikális
puha, puhány pusztul, -jon radikalizmus
puhaság puttony, puttonyos radiáció, radiátor
puhatol, -jon püffög, püffögós rádió
puhatolódz-ik, püfföl, püffölós radiogramm
..ódzzon v ..ódz- pünkösd [rádiógram]
zék pünkösdi királyság radioaktív
p u h í t , ..ítsad, ..ítsd püspök, püspöki radioaktivitás
puhul, -jon püspökség rádiófónia
pukkad, pukkan rádium
p u l á r (f : poulard) rádiusz (sugár)
puliszka B R á f a o l , tn
pulzus raffinál, raffinált
pulya, pulyaság rá-v r á j a , r á m , r á d raffinéria
pulyka stb (v. ö. r e á ) ragad, ragadmány
pumpa, pumpál rá, e g y b e í r j u k a z ragadós, -an
i g é v e l , pl ráad ragadoz, -zon
pumpol, -jon
ráadás rágalmaz, -zon
pún (nép)
rab, -ja rágalom, ..lmat
punc3, -a
R á b a (folyó) ragály, ragályos
punktum
r a b a t t , -ja -an ; r a g á l y o s s á g
p ú p , -ja
rabbi, rabbiság ragályoz, -zon
pupilla
rabiátus ragaszkod-ik
pupilláris
rabitzfal r a g a s z t , ..asszad v
p ú p o s , -an
rablás, rabló, rabló- ragaszd
púposod-ik
gyilkos(ság) ragasztószer
púposság
r a b o l , -t v . . b l o t t , rág(i)c3ál
p ü r ó (f : purée)
-jad v rabold ragián a ( k ö p o n y )
purgatórium ;
raboskod-ik, rab- i rágógumi
purifikáció, puri- , ság rágód-ik, -jon v -jék
fikál rabszolga(ság) ragoz, -zon
purista, puritán rabulista, r a b u - i r a g ú (f : ragout)
purizmus lisztika r a g y a , -ragyás
puska, puska- r á c , -ul ragyog, -jon
lövésnyire r á c i ó , racionális | r a g y o g t a t , ..tassad,
puskás, puskáz, | racionalizmus ; ..tasd
-zon Rácország r a j , raj v o n a l ;
p u s s z í r o z , -za r á c s á g , - o t , -a r á j a (hal)
puszpáng (növény)) R á c h e l , tn rajkó
puszta, pusztai rachitilcus, r a c h i - R a j m u n d , tn
pusztaság tisz R a j n a , rajnai
P u s z t a s z e r , hn rács, rácsos, -an ' R a j na-vidék •.
rajong, rajongás r á n t o t t csirke rebellió
rajta, egybeírjuk rántotta rebellis l
az i g é v e l : rajta raport rebesget
ér, r a j t a k a p rapszód, rapszódia. ..gessed v ..gesd
r a j z , fn, -a rapszodikus, -an rébusz l
r a j z - i k , i, - o t t , raritás l r e c c s e n , reocsenós
raj ó z z o n ; r a j z á s ráró ( m a d á r ) recehártya
rajzol, -jon ráspoly, ráspolyoz réce
rak, -tam, -ott rasz (f : race) rocenzoál, r e c e n z i ó
r á k , -ja rátarti, r á t a r t ó s recepció l
rákász, rákásszon ratifikál recepisz, recept
rakéta r a v a s z , -ul receptív
r a k e t t (a : racket) ravaszkod-ik rocÓ3, r e c é z , - z e n
R á k ó c z i , csn ; ravaszság rocidíva, recidivál
Rákóczi-induló ravatal, ravataloz rocipiál
r a k o d - i k , - o t t ; de : ráz, rázz, rázzad v reciprocitás
r a k ó d - i k , pl lo- r á z d ; rázás rociprok
rakódik, rárakó- rázkód-ik (rázkó­ rocitáció, recitál
dik dik), rázkódtat recitátor
rakodó(holy) rázóhidog recseg, r e c s e g é s
rakomány razzia rodakció, redaktor
r a k o n c á t l a n , -ul reá v r e á j a , r e á m , r e d e n g ó t (f: redin-
R á k o s mezeje r e á d stb {v. ö. r á ) gote)
r a k o s g a t , ..gasson reagál v m i r o redő, redőny, redős,
raktár, raktárnok reagens, reakció l redőz, -zed v ..őzd
raktároz, -zad v reakcionárius, redőzet
..rosd reakciós redukál, redukció
ráma, rámás, reaktivál reduplikáció
rámáz, -zon reálgimnázium, r e d u t (f: redoute)
ránc, ráncba szed reáliskola i redv, redves
ráncigál reáliák, reális, - a n redvesed-ik
ráncol, ráncos, -an realista g o n d o l k o ­ rofakcia
r á n d í t , ..ítsad v zású refektórium
..ítsd reálista (reáliskolai r e f e r á d a , referál
rándul, -jon tanuló) referátum
rang, -ja _ realitás, realizáció referencia, referens
r á n g , -ani ; r á n g á s realizál, r e a l i z m u s reflektál
r á n g a t , ..gassad v reasszummál reflektor
..gasd rebarbara (növény) reflex, (mozgás)
rángatódz-ik ..ódz- rebben, -jon ; reb- reflexió
z o n v -zék. benés reform
ránt, ránts, ránt­ rebeg, rebegés reformáció, refor­
sad v rántsd R e b e k a , tn mál
reformátor rejtek (hely) remédium
református r e j t e l e m , ..Íme remeg, remegés
refrain [refrén] r e j t e l m e s , -en, -ség remek, remekel,
refúgium rejtély, rejtélyes remeklés
regálé, regáliák r e j t e t , ..tesse remél, remélem ;
regatta, regattista rejtettszó reméltem, remél­
rege, regedal rejtez-ik, rojtőz-ik j e d v r e m é l d (v. ö.
régebben, régebbi rekapitulál reményei)
regél, rególés rekocl, r o k o d t , - e n ; r e m é l h e t ő , -leg
régen rokedtség remény
regeneráció, re­ r e k e s z , rokoszol r e m é n y e i , -ni v r e -
generátor rekeszt, „osszod v ményleni,remény-
régens l oszd lom, ..nylettom,
régente rokottye (növény) . . n y lette,
regény, regényes, rekken -jed v ..nyeld
-en; regényesség rekkenő meleg reményked-ik
jógesrégen rekkent t reménység
régész, régészet reklám r e m é n y t e l e n , -ül
regg, reggel reklamáció r é m e s , -en
reggeled-ik reklamál remete, remeteség
r e g g e l e n k é n t (i) rekognoszkál R é m i g , tn
reggeli, reggeliz rekommendál reminiszcencia
régi ( m ó d i ) rekompenzáció r é m í t , ..ítsed v ..ítsd
régies, rógiesség rekompenzál r é m í t ő , -en
R e g i n a , tn rekonstruál remiz (f: remise)
régió rekonstrukció r ó m l - i k , -eni, - e t t
régiségkereskedő rokonvaleszconcia romorkőr (f: re-
regiszter, regisztrál rekonvaloszcens morqueur);
régóta rekord rémséges, -en
regös, regösének rekreáció r e m u l á d (f: remou-
regresszál rekr i m i n á c i ó lade)
regresszív rekriminál remuneráció
regruta rektifikáció, rek- remunerál
r e g u l a , reguláris tifikál rémül, rémület
regulátor, reguláz rektor R e n á t a , tn
rehabilitáció rekviem rend, rendén v a n
rehabilitál rekvirál, rekvizició rendbehoz, rendbe­
reinkarnáció rekvizitum hozatal
r e j l - i k , - e t t ; rejlós reláció, relatív(e) rendbentart, rend­
rejt, rejtse, rejtsed relativitás bentartás
v rejtsd relief (olv: ..li-ef) rendbeszed,
rejteget relikvia rendbeszedés
..gessed v ..gesd rém, rémdráma rendel, -jen
rendelésszerint (i) reped, repedés(es) restelked-ik
rendelet repedez(-ik) -zen restitució
rendelkez-ik repertoár (fteper­ restringál
r e n d e l l e n e s , -en tőire ) restség
rendeltetés repertórium részeg, -en
r e n d e s , -en repes, repessen részeged-ni, -tem,
r e n d e t l e n , -ül repeszt, repesszed -ett, -jen v -jék
rendez, -zed v ren­ v repeszd (v. ö. részegsz-ik)
dezd repetíció részeges(ség)
r e n d e z e t l e n , -ül r e p í t , ..ítsed v ..ítsd részegesked-ik
rendezked-ik (v. ö. r ö p í t ) részegség
rendfenntartás r e p k e d (v. ö. r ö p ­ részegsz-ik (v. ö. r é ­
r e n d í t , ..ítsen köd) szeged-ni)
r e n d í t h e t e t l e n , -ül
replika reszel, - j e n
rendkívül(i) replikáz, -zon részel, - j e n
rondjol represszáliák reszelek, reszelő
rendőr, rendőrség r o p r o z o n t á c i ó reszelt(tészta)
rorulrou tusit, rend- r o p r o z o n t á l részeltet
rowtu.' Hús reprezentatív ..tessed v ..tesd
rundszor, r o n d s z o - repríz (f: reprise) rószenként(i)
roH, rendszeresség reprodukál reszenzus, (l: résen-
rendszerez, -ózzon r e p r o d u k c i ó sus); n e m h e l y e s :
rondszerint(i) reproduktív recenzus
r o n d s z e r t e l e n , -ül r e p t é b e n (v. ö. r ö p ­ részesed-ik
r e n d ü l e t l e n , -ül tében) részesít
R e n ó , férji tn, ( R e - r e p t í l i á k ( h ü l l ő k ) ..ítsed v ..ítsd
natus) republikánus részesség
R e n é e , női tn, ( R e ­ r e p u t á c i ó részesül, - j ö n
náta) r e p ü l (v. ö. r ö p ü l ) részint
renegát repülő r e s z k e t , ..késsen
r e n g , r e n g e t , -gesse resó (f: réchaud) reszketeg(ség)
renitens respektábilis reszkettet
renováció, renovál respektál, respek- reszkíroz
rénszarvas tus részleges
rentábilis rest, -ül részlet, részletes
renunciáció restancia részletez, -zed v
renyhe, renyheség restauráció ..tezd
reorganizáció restaurál reszort (f: ressort)
reorganizál restéi, -ni, -tem, r e s z p u b l i k a [res­
reparáció, reparál - t e , - j e d v resteld ; publika] (nem ;
repatriál v a g y : restelleni, republika )
repce (olaj) r e s t e l l e m , restelli, részrehajlás, részre­
r e p d e s , -elessen restellette hajló
részszermt revolucionárius rideg, ridegség
részvét, részvétel revolver rigmus
r é s z v é t l e n , -ül r o v ű (f: retme) rigó(fütty)
részvevő róz, r e z e t , reze rigoláz (földet)
r é t e g , r é t e g e s , -en rezdül, -jön rigolya, rigolyás
r é t e g e z , -zen rezeda R i g ó m o z ő , hn r i g ó -
rétegzot, rétegzetos rezog, rezgők, rez­ mezei
retek, retket, retke g e t t , - j o n ; rozgós rigorozitás
rétes ( t é s z t a ) rezogtot, rigorózum, rigo­
r e t e s z , reteszel ..tessed v ..tesd rózus
r e t i k ü l (f: rcticule) rezervál r i g y o t , ..essen ; ri-
n e m : ridikül rozervista gyotós
rétor, rotorika r e z e r v o á r (f: réser- rikácsol
retorikus, -an ; voir ) ríkat, ríkassad v
r o t o r t a (lombük) rezgőnyárfa ..kasd
retorzió Rózhegység rikít, ..ítson ; r i l d t ó
rotrográd rezideál, r e z i d e n c i a rikkancs
rotroszpektív r e z i g n á c i ó , rezignál
rikkant, rikkants
r e t t e g , rettegés rezisztencia
rettegtet, „tessed rikolt, rikoltson
rozolúció, -
rikoltoz, -zon
v -tesd r e z ó n (f: raison)
rím, ríme
retten, rettenetes rezonancia
rimánkod-ik
r e t t e n t , ..entsed v. rezonál
r í m e l , -jen ; rímelód
..entsd rezonátor
rimossza ( v á l t ó )
r e t t e n t h e t e t l e n , -ül rozzen, -jen
r í m t o l o n , -ül
r e t u s (f: retouche) r o z z o n t , ..ntson
ring, ringás
retusál rezsi (f: régic)
ringadoz(-üc), -zon
reuma, roumás Rezső tn
reüsszál rézsút, rézsútos v -zék
róület f, v. ö. r é v ü l e t rézsű ( l e j t ő s o l d a l ) ringat, ringassad v
r e v á n s (f:revanche) Rhódoy, csn ringasd
róvedez, zen rí, ríni, r í t t a m , ringlispíl
r e v e l á c i ó , revelál r í j o n (i>. ö. r í v á s ) ringló ( g y ü m ö l c s )
reverencia r i a d , - j o n ; riadal rinócerosz
reverenda riadalom, . .Ima ringy-rongy, rin-
reverzáíis riadó, riadoz, -zon gyes-rongyos
reves, revessóg r i a n , r i a n n i , rianás ripacs, ripacsos
revesed-ik riaszt, riasszon riport, riporter
revideál ribanc ol riposzt, riposztoz
revindikál ribillió ripők, ripőksóg
revízió, rovizor ribiszke riszál, - j o n
rovokáció, revokál R i c h á r d , tn riszkiroz, - z o n
rovolúció rieinusz ritka, ritkaság
ritkaságszámba r o h a s z t , -ani, r o - r o m o l , (v. ö. r o m ­
megy hasszad v rohaszd lik)
r i t k í t , ..ítsad v ..ítsd rojalista róna, rónaság
ritkul, -jon rojt, -ja, rojtos roncs, roncsol
r i t m i k u s , -an rojtosod-ik roncsolód-ik
ritmus, ritmusos rojtoz, -zon ronda, rondaság
rituálé, rituális róka, rókalyuk rondírás
ritus rókáz-ik, -zon v r o n d í t , ..ítson
rivalda (színpad) -zék rongál, rongálód-ik
rivalg, rivalgás rokka r o n g y , r o n g y o s , -an
rivális, rivalitás rokkan, rokkant r o n t , -ani, - j a , r o n ­
rivalizál rokokó totok (ronttok)
r i v a l l , -ani rokolya (szoknya) rontjátok, ron­
rívás, rívó totta), rontsak,
rokon, rokonér-
rizike ( g o m b a ) rontsad v rontsd
zés(ű), rokonhang-
rizikó rop, (táncot ropni)
zás(ú)
rizling (szőlő, b o r ) r o p o g , r o p o g ó s , -an
r o k o n i t , ..ítson
rizottó o ropogtat, ..tassad
rokonság
rizs, rizses v ..tasd
rokonszenv
rizskása r o p p a n , -ni
r o k o n s z e n v o s , -en
jizspor, rizsporoz r o p p a n t , i, r o p p a n
r o k o n s z e n v e z , -zen s a d v ..antsd
ró, róni, r o v o k ,
rósz, rovunk, ró­ R ó k u s , tn R ó k u s - r o p p a n t , mn, -ul
tok, rónak ; rót­ kórház rorátó (hajnali
tam ; rójon, rójad rólam, rólad, róla mise) l
v ródd rom, - j a ; romba roskad, roskadoz
robaj, robaja dől, r o m b a dönt r o s k a t a g , -on ; -ság
robban, robbané­ R ó m a , hn r ó m a i r o s s z , rosszul, r o s z -
kony római katolikus szabb(ul)
robbant, r o m á n , -ul (náp) rosszabbít, ..ítsad
..antsad v ..antsd R o m á n i a , romániai v ..ítsd
R ó b e r t , tn románc r o s s z a b b o d - i k , -ás
robog, robogás romanista rosszakarat
robot, robotol romanticizmus rosszal, (rosszall),
robusztus romantika rosszalja.rosszaita
ródli, ródliz, -zon romantikus v rosszallotta
rogy, rogyjon rombol, -jon rosszalás (rosszal­
r o h a d , - j o n ( « . ö. roml-ik, romoljon lás)
rothad) (v. ö. r o m o l ) rosszalkod-ik
rohadt, -an romladoz(-ik) rosszaság
r o h a m (lépés) romlandó, romlás rosszhírű, rossz­
r o h a m o s , -an r o m l a t l a n , -ul hiszemű
rohan, -jon r o m l o t t (ság) rosszkor
rosszszagú, rossz- rögtönöz, ..tönzök, rugaszkod-ik
s z á j ú , rosszszí v ű ..tönzött, -zön rugdal, -jon
rosszullét r ö g z - i k , -eni, r ö g - - rugdalódz-ik, ..ódz-
rost, -ja zött zon v -zék
rosta, rostaalja rögzít, ..ítsen r u g d o s , ..dossa
rostál, -jon röhej rugékony(ság)
rostóly, rostélyos röhög, röhögés ruggyanta
rotációs gép r ő k ö n y ö d - i k , -ós rúgkapál, -jon
r o t h a d (v. ö. r o h a d ) röntgenez, -zen rúgó, rugódeszka
rothaszt (v. Ö.TO- röntgenfelvétel rugós, -an
haszt) röpcédula r ú g t a t , ..tasson
rotor (hajó) röpdös, ..dössön ruha, ruhadarab
rotunda (v. ö. r e p d e s ) ruháskosár
rotyog, rotyogós röpirat, röpív r u h á t l a n , -ul
rovancs, rovancsol r ö p í t , ..ítsenek (v.ö. ruház, -zad v
rovar, rovarpor r e p í t ) v ..ítsd ruházd
rovás, rovásírás r ö p k ö d (v. ö. r e p ­ ruházkod-ik
r o v á s o s , -an ked) rulett (f: roulette),
rovátk, rovátkol röppen, -jon r u l e t t e z , -zen
rovatol, rovatoz röppentyű r u m , -ja
rovott(multú) röptében Rumélia
R ó z a , R o z á l i a , tn röpül, -jön ; röpü- r ú n a , rúnaírás
rozetta lés (v. ö. r e p ü l ) R u p e r t , tn
r o z m á r (állat) rőt, rőtszakállú rusnya
rozmarin (virág) rövid, rövidlátás russzofil
rozoga, rozogán rövidoson R u s z t e m , tn
rozzant r ö v i d í t , ..ítsod v rusztikus, -an
rózsa, rózsabokor ..ítsd rút, rútul
rózsás a r c rövidül, -jön ruta(fű)
rózsaszín(ű) rőzse( n y a l á b ) r u t é n , -ül
rozsda, rozsdás rubel or r u t i n (f : routine)
rozsdásod-ik rubin (drágakő) r u t i n o s , -an
rozsólis ( p á l i n k a ) r u b r i k a , r u b r i k á z r ú t í t , ..ítsad v
rőf, r ő f n y i , rőf- r u c a , a. m. r é c e ..ítsd ; r ú t í t á s
számra r u c c a n , -ni, - j o n rútság
röffen, -jen r ú d , r u d a k , r u d a t , r ú t u l , - j o n ; -ás
röfög, -jön rúdja, rúddal rúzs (f : rouge)
rőfös (áru) rudacs r ü c s k ö s , -en
rög, röge rudal, -jon rügy, rügyez(-ik)
rögeszme R u d o l f , tn rüh, r ü h e , r ü h v e l
rögös r u é (f : roué) rühes, rühessóg
rögtön; rögtön­ rúg, r ú g á s rühosed-ik
ítélő b í r ó s á g rugalmas(ság) rüs (i : ruche)
 S sakkoz, -zon sápad, -jon
sakk-kör [sakkor] sápadoz(-ik), -zon
( A z s-sel k e z d ő d ő sakter, sakterol sápadt(an), sápadt­
i d e g e n s z a v a k nagy- sál, s á l k e n d ő ság
részét sz-nól k e l l s a l a b a k t e r (régi sápít, .ítson
keresni.) könyv) sápítoz, -zon
sablon, sablonos salak, salakos sápkór, sápkóros,
[sablon, sablonos] S a l a m o n , tn sápog, sápogás
sáfár, sáfárkod-ik s a l a m o n i ítélet Sappho, sapphói
sáfrány saláta, s a l á t á s ( t á l ) sár, s a r a t , sara
s a g r é n (f : chagrin) salétrom Sára, tn
sagrénbőr sallang, sallangos ( s a r a g l y a ) v. ö.
sah, sahot, sahval sallangoz, -zad v saroglya
saját, sajátja ..ozd sarc, sarcol
s a j á t í t , ..ítsad v sallárium sárga, sárgán
..ítsd sámán sárgáll-ik, - a n i ,
sajátkóp(pen) sámánizmus sárgállott
sajátkozű(log) sámfa, sámfáz sárgaság, sárgul
sajátmagam s a m o t t (f : ehet' Sári, tn
sajátos, sajátosság motte ) sarj, sarjad,
sajátság(os) s a m p a n y e r (f : sarjadék
sajátszorű(en) champagne ) sarjadz-ik, -ani,
sajdul s a m p i n y o n (f : ..adzzonu ..adzzék
s a j g , -ani (v. ö. champignon ) sarjú
sajog) s a m p ú n (a : sham- s a r k (v. ö. s a r o k )
sajgás, sajgó poo ) sarkal, -jon
sajka, sajkás S á m s o n , tn sarkalatos(an)
sajkáz, -zon S a m u , S á m u e l , tn sarkall-ik, -ani
s a j n a ! isz sánc, sáncol sarkantyú
s a j n á l , - j a d v ..náld sanda, sandít, s a r k a n t y ú z , -za
sajnálat(os) ..ítson sárkány
sajnálatramóltó S á n d o r , tn s a r k í t , ..ítson
(an) s a n s z o n e t t (f : S á r k ö z , hn
sajnálkoz-ik chansonette) sárl-ik, - a n i ; sárlás
sajnos(an) sánta, sántaság sarlach ( v ö r h e n y )
Sajó (folyó) sántikál, -jon s a r l a t á n (f : char-
sajog, sajgott s á n t í t , ..ítson latan )
sajt, sajtja sántul, -jon sarló, sarlós
sajtár s a n y a r g a t , ..gassad Sarlósboldog­
sajtó, sajtóhiba v ..gasd asszony
sajtol, -jon sanyarog, ..rgok, sarlóz, -zon
sakál . .rgott sármány
sakk, sakkhúzás sanyarú, -an saroglya (saraglya)
 sarok, sarkot, S e b e ö k , csn t e s d ; sejtetés
s a r k a (v. ö. s a r k ) s e b e s , -en ( n e m : sejttet)
S a r o l t a , tn sebesed-ik sekély, sekélyes
Sáros ( v á r ) m e g y e s e b e s í t , ..ítsed v sekrestye, sekres­
sáros, -an ..ítsd tyés
sárosod-ik sebosség(mérő) s e l o j t , selejtes -en ;
sároz, -zon scbofcül, eobesülés selojtessóg
Sárrét, hn S e b e s t y é n , tn selejtez, -zed v
saru (szíj) sebész, sebészet ..ezd ; selejtezés
Sárvíz (folyó) sebhely, sebhelyes sollak ( g y a n t a )
sas, sasfi(ók) s e b h o t e t l o n , -ül sellő
Sashegy S e b ő k , tn solma
sasorr(ú) sobtébon (sobtibon) selyem, sólymot,
sátán, sátáni segéd, segédje selyme ; selyom-
satnya, satnyul s o g e d o l e m , .. lm c t hernyó
sátor, sátrat, sátra s e g ó d k o z - i k , -zen solymes
sátoros(cigány) segédkezet n y ú j t selyp, selypes(ség)
s-átorosünnop segél (segéli), s e l y p í t , ..ítsen ; -ós
sátoroz, -zon segéljen séma, sémát
satrafa segély, segélyez sematikus, sema­
sav, sava S e g e s v á r , hn tizmus
sáv, sávja segít, ..ítsed v ..ítsd semoddig, somok­
s a v a n y í t , ..ítsad v segítség kora, semelyik,
..ítsd sehogy, sehogy semennyi, semerre
s a v a n y í t a t l a n , -ul se(m) somfűsomfu (nö­
s a v a n y k á s , -an sehol, sehol se(m) vény)
savanyod-ik sehonnai semhogy
s a v a n y ú , -an ; sehonnan, sehon­ semilyen
savanyúvíz nan ec(m) sémita
savó, savószínű sohova, sehova s e m l e g e s , -en
sávoly, sávolyos se(m) semlegesség
savós s e j d í t , ..ítsod v semlyék, semlyékes
sávoz, -zon ..ítsd semmi, semmi
sch- k e z d e t ű s z a v a k s e j k , s e j k - ü i - i s z - se(m)
* v a g y szk k e z d e - l á m ar semmibevevés
t ű e k k ö z t t a l á l ­ s e j t , *, -eni, s e j t ­ semmiféle, semmi­
hatók sed v sejtsd házi
schilling ( o s z t r á k s e j t , fn, -je semmiképpen)
pénz) sejtelem, ..lmet, sommikor, semmi-
se (v. ö. s o m ) ..lmo módon
seb, sebe s e j t e l m e s , -on semminemű, sem­
sebaj ! sejtet, sejtette, mint
sebbel-lobbal sejtessed v sej­ semmirekellő
 semmis, semmiség
s e m m i s í t , ..ítsed v
..ítsd
semmisség, sem­
misségi panasz
semmisül
semmi! öszék
semmittevés
senki, senki se(m)
S e n n y e y , csn
senyved, -jen
s e p e r , - j e n (v. ö.
söpör)
seprő, eepreje (bor­
seprő)
seprű, seprűnyól
(t». ö. s ö p r ű )
(ser) v. ö. s ö r
s e r c e g , sercegés
Ferdül, s e r d ü l e t ­
len, -ül
sereg, sorege
seregély
s é r e l e m , ..Íme
sérelmes, -en
s e r é n y , -en
eerónyked-ik
serénység
(sorét) v. ö. s ö r é t
serif, ar
serked, sorkedez
serken, -jen
serkent, ..kcntse
serpenyő
sért, sértsed v sértsd
serte (v. ö. s ö r t e )
s é r t e g e t , ..gessed v
..gesd
sertés, sertéshús
sértés
sértetlen, sérthe­
t e t l e n , -ül ; -ség
s é r t ő , -leg
sértőd-ik, sértődés sikkasszon ; sik-
sérül, sérülés kasztás
sérv(kötő) sikkes(ség)
séta, sétahajózás sikl-ik, -ani ; s i k l ó
sétál, - j o n ; -ás s i k o l t , -son
(setét) v. ö. s ö t é t sikoltoz, -zon ; -ás
sétifikál sikoly
s e t t e n k e d - i k , -és sikong, sikongás
síkos(an), síkosság
s e v r ó ( b ő r ) (f :
síkság
chevre.au)
s ü á n y , - u l ; -ság
Shakespeare,
s i i á n y í t , ..ítson
(Shakspere),
silbak* n
shakespeare-i
sillabizál
shilling a
siller(bor)
sí ( s v é d : ski)
síma(ség)
s i b o l e t héb
s i m í t , s i m í t , ..ítsad
síel, -jen ; (v. ö. eíz)
v ..ítsd
siet, s i e t t e m , sie­
símítatlan
t e t t , siessen
s i m o g a t , ..gassad v
s i e t ő s , sietség
..gasd
siettemben
S i m o n , tn
s i e t t e t , siettessed
simul (simul),
v ..tesd ; siettetés
simulékony
sifríroz, - z o n £
(simulékony)
S i g r a y , csn $ i ^ sín, sínje
siheder * s i n c s , sincsen,
sík, síkraszálFj sincsenek
sikál, -jon sindevész (satnya)
sikaml-ik, sikamlós sintér
síkárol (v. ö. sikál) s í n y l - e n i , sínylem,,
síkárlás, s í k á r l ó , ^ sínyli, sínylette
sikátor j£Í sínylő, sínylőd-ik
sikeres, -en Sión h e g y
sikertelen, -ül síp, sípcsont
siker ( t a r t a l o m ) sipog, sipogás
sikerül, - j ö n s í p o l , sípolás
siket (v. ö. s ü k e t ) sipoly (betegség)
siketít, ..ítsen sipista ( h a m i s ­
siketség, siketül kártyás)
sikít, ..ítson sípos
s i k k (f : chic) sír, fn, sírja
sikkad, sikkaszt, sír, i, - j o n ; sírás.
siralmas, -an skíz ( k á r t y a ­ (sohse) v. ö. s o s e
s i r a l o m , ..Ima figura) sok, soká, sokáig,
sirály Skócia, skóciai sokára
sirám f skolaszticizmus, s o k á é (nép)
siránkoz-ik, -zon v skolasztika, sokadalom, ..lmat
-zék skolasztikus sokall ( s o k a i ) ,
Sírasz, hn skorbut (botogsóg) sokallani ( s o k a l n i )
sirat, sirassad v skorpió 'sokallom,
sirasd skót sokallja, sokalljad
s i r a t a t l a n , -ul Skótország %v s o k a l l d ( s o k a l j a ,
sirató(asszony) skribler n sokaljad, sokaid)
sírdogál skrofula (betegség) sokan, sokaság
sí-rí, síni-ríni, skrofulás s o k a s í t , ..ítsad v
síttam-ríttam skrupulus ..ítsd
s i r o k k ó (o : sláger sokasod-ik
scirocco) slamasztika sokatórő, sokat­
sirting ( v á s z o n ) slampos(ság) mondó, sokattudó
sisak, s i s a k b o k r é t a slemíl sokfelé, sokféle­
s i s a k o s , -an slendrián ség), sokféle­
sistereg, ..rgett slepp, sleppes k é p p e n ) , sokfelől
sistergés smaragd(kő) sokistenhívő
sivalkod-ik smirgli, smirgliz s o k k (a : shock) ;
sivány (homok) smucián, smucig n idegsokk
sivár(ság) s n á j d i g , -ul n sokszor(i), sok-
sivatag só, -k, -ja (más szorra
s i v í t , ..ítson jelentósbon : sa­ sokszoros, -an
sívóhomok v a k , s a v a ; v. ö. s o k s z o r o s í t , ..ítsa
sívó-rívó sav) sokszoroz, -zad v
s í z , - e t t , -zen (v. ö. sódar ..rozd
sí, siol) s o d o r , fn, s o d r a sokszorta
skála, skáláz(-ik) s o d o r , i, s o d r á s solymár, soly-
skalp, skalpol sodrony mász(-ik)
skandál soffőr [ s o f ő r ] sólyom, sólymot,
skandalózus, -an sógor, sógor­ sólyma
skandalum asszony, sógorné, somfa(bot)
skandináv (nép) sógornő ; sőgorság S o m a , tn
Skandinávia soha, sohase, soha­ somfordál
skárlát(szín) sem sommá, sommás
skarlatína sóhaj, sóhajt, Somogy (vár­
skart, skartba tesz ..tson ; s ó h a j t á s megye
skatulya s ó h a j t o z , -zon sompolyog, ..lygok,
skatulyáz, -zon sohanapján ..lygott
s k i c c , n, s k i c c e l sohase(m) S o m s s i c h , csn
sonka, sonkacsont sömör, sömörös spektákulum
sonkás(tészta) söntés spekuláció
sonkoly (méz) söpör, söprök spekulál, spekuláns
S o ó s , csn (v. ö. s e p e r ) spekulatív
sopánkod-ik söpredék spicli
Sopron (vár)megye, s ö p r ű (v. ö. s e p r ű ) s p i n e t t (hangszer)
sopronyi söprűz, -zön spión
sor, sora s ö r (ser) spirális
sorakoz-ik, -zon v sőre ( ö k ö r ) spiráns h a n g
-zék sőreg (hal) spiritiszta
sorakoztat, ..tas­ sörény, sörényes spiritizmus
s a d v ..tasd sörét spirituális
sorjában s ö r ö z , - z ö n ; sörözés spiritusz
sorjáz, -zon sörte spíszbürger n
sorompó sőt spongya
soronként(i) sötét (setét), -en s p o n t á n , -ul
soronkívül(i) sötóted-ik spóra (csíramag)
soros, soroz, -zon s ö t é t e s , -en sporadikus, -an
sors, sorscsapás s ö t é t í t , ..ítsed v spórás állatkák
s o r s o l , sorsolás ..ítsd s p ó r o l , -ás
sorvad, sorva- s ö t ó t l - i k , -eni, -ett sport, sportol
dás(os) sötétkék spriccer n
sorvaszt, sor­ sötétség srapnell(hüvely)
vasszon sötétszínű sróf, s r ó f o l , srófos
sós, sósborszesz sötétül, -jön s t a b i l , stabilitás
sose (sohse) sövény stabilizál
sóska spácium l stáció
S ó s - t e n g e r [Sós spádé (egyenes stadion
tenger] kard) stádium
s ó t a l a n , -ul spaléta staféta
s o v á n y , -an s p a n y o l , -ul s t a f í r o z , stafírung
s o v á n y í t , ..ítsad v spanyolos, -an stafázs
..ítsd Spanyolország, stagnál
soványod-ik spanyolországi stájer
soványsz-ik S p á r t a , hn, spártai Stájerország
sóvár, -an speciális, s p e c i ­ statáriális
sóvárog, ..rgok, alista statárium
-tam, ..rgott, specialitás s t a t i s z t a , statisztál
sóvárgás specifikus statisztika, s t a t i s z ­
s o v é n (f : chauvin) speditőr tikus
sovinista, soviniz­ spékel, spékelőtű státus
mus spektrálanalízis Stefánia, tn
sóz, sózzad v sózd spektrum steril, s t e r ü i z á c i ó
sterilizál suhan, -jon sületlen, -ül
stigma, stigma- suhanc süllő
tizál suhint, -son süllyed, -jen
stíl, - o k , - j a suhog, suhogás süllyeszt, - e n i ,
stilét ( t ő r ö s b o t ) suhogtat, ..tassad süllyesszed v..eszd
stilista, stilisztika v ..tasd süllyesztő
stilizál, stílszerű sujt, -ani, sújtott, süly (betegség)
stílus, s t í l u s o s , -an sújtsad v sújtsd S ü m e g , hn, s ü m e g i
stipendista sujtás, sujtásos sün(disznó)
stipendium S u l a m i t , tn s ü p p e d , süppedek
Stíria, hn súly, súlya s ü p p e d e z , ..ezzen
stoicizmus, stoikus sulykol ; sulyok, sürgés, s ü r g é s -
filozófia sulykot, sulyka forgás
stóla súlypát (ásvány) s ü r g e t , sürgessed v
strand(fürdő) súlyom (növény) sürgesd
strandol súlyos, -an sürgölőd-ik
strapa, strapái súlyosbít, -ani, sürgöny, sürgö­
strázsa(mester) ..ítsad v ..ítsd nyöz, ..nyzök,
strázsál súlyosbod-ik ..nyzött, -zön
stréber súlyosság s ü r g ő s , -en ; - s é g
stréberked-ik súlytalan, -ul sűrít, ..ítsed v ..ítsd
strófa súlyzó sürög, sürgők, sür­
stróman, n sunyi, sunyiság gött, -jön
strucc(madár) Suomi (Finnország sürög-forog, sür-
struktúra neve) gök-forgok
stúdium s u r l ó d - i k , súrlódás sürr-forr, s ü r r t -
stukatúra súrol, súrolókefo forrt
stukkó(díszítés) surran, -jon s ű r ű , sűrűség
sudár suskus sűrűsöd-ik
súg, -jon ; súgás susog, susogás süt, sütök, ti süt­
sugall, -ani, - j o n ; sustorog, ..rgok, tök, sütöttem,
sugallás, sugallat ..rgott, -jon s ü s s ö n , süssed v
s u g a l m a z , -za suszter süsd
sugár, sugarak, sut, sutba d o b sütemény
sugarat, sugara suta, sután sütés, sütés-főzés
sugaras, sugároz suttog, suttogás sütkérez(-ik), -zen
s u g á r z - í k , -ani, suttyomban sütnivaló
-rozzon ; sugár­ suvad, -jon s ü t t e t , süttesse
zás, sugárzó sügér (hal) süveg, süvegel
súg-búg, súgott- s ü k e t (v. ö. s i k e t ) s ü v í t , ..ítsen
búgott, súgás- sül, fn, s ü l d i s z n ó süvölt, -ött, sü-
búgás sül, i, - j ö n ; sülés völtsön
sugdos, ..dosson süldő(leány) sváb, svábbogár
Svábhegy szabályoz, -zad v szájas, szájaskod-ik
sváda ..lyozd szájasság
svadron szabálytalan, -ul szájatátott
Svájc, svájci szabályzat szájhősköd-ik
s v é d , -ül s z a b a t o s , - a n ; -ság szájíz, szája íze
Svédország szabdal szajkó, szajkóz
svihák, svihákság szablya Szajna, szajna­
s v i n d l e r , -ség szabó, szabóné, parti
svindli, svindliz szabónő szájról szájra
sweater, lásd : s z v e - szabód-ik szájtáti, szájtátva
ter Szabolcs (vár)- szak, -ja
megye szakács, szakácsné
szabóság szakad, szakadás
szabotál, szabotázs szakadatlan, -ul
Sz szakadók
(f: sabotage )
szabott ár(on) szakadoz(-ik),
szab, -tam, -jon
szabad, -on s z a b v á n y szerű( e n ) ..dozzon
szabadalmaz, -za szacharin szakajtó(ruha)
szakáll, szakállas,
s z a b a d a l o m , ..Ima s z a d i s t a , s z a d i z ­
szabadelvű(sóg), mus -an
szafaládé szakáilka
szabadgondolkozó szakálltalan, -ul
szag,szaga
szabadít, -ani, szakasz
szaggat, - t a m ,
í t s a d v ..ítsd szakaszos, -an
..ássad v ..asd
szabadító szakaszt, szakasz-
szaggatott, -an
szabadjára hagy szagl-ik, szaglál szad v szakaszd
s z a b a d k é z b ő l , s z a ­ szaglás ( é r z é k ) szakasztott olyan
badkézi rajz szaglász, ..lásszon szakavatott(ság)
szabadkoz-ik, -zon szágó(pálma) s z a k í t , ..ítsad v
v -zék szagol, -jad v ..gold ..ítsd
szabadkőműves szagos, -an szakmány(munkítt)
s z a b a d l á b r a h e l y e z ; s z a g o s í t , ..ítsad v szakszerű(en)
szabadlábrahelye­ ..ítsd szál, e g y szálig
zés szagtalan, -ul szalad, szaladgál
szabados(ság) s z a g t a l a n í t , ..ítsad szalag, s z a l a g o s ,
szabad3ág(harc) v ..ítsd szalagoz, -zon
szabadságol s z a g ú , pl j ó s z a g ú szalamandra (állat)
szabadságos s z á g u l d , - j o n ; -ás szalámi
szabadszájú száguldoz(-ik), szalamia(só)
szabadul -zon szalánkónt(i)
szabály, szabály­ Szahara, s z a h a r a i szálas, - a n
szerűién) száj, szája szalaszt, . . a 3 s z a d v
szabályosság) s z á j - 03 k ö r ö m f á j á s ..aszd
szalicil szamaritánus szanatórium
szaldó(egyenleg) számbavehetö szandál
szaletli számbeli, szám­ szándék, szándékol
szaléziánus r e n d feletti szándékos, -an
s z á l k a , szálkás s z á m í t , ..ítsad v szándékosság
szálkát lan, -ul ..ítsd szándékoz-ik, -zon
száll, -ani v - n i ; számítód-ik v -zék ; s z á n -
szállok, szálltam, számkiűz, szám­ déksz-ik
szállt v s z á l l o t t ; k i v e t , v. ö. s z á m ű z s z á n d é k t a l a n , -ul
szálljon s z á m l a , számlál s z a n d z s á k tör
szállás ( a d ó ) számlála(hata)tlan szangvinikus
szállásol számláz,v -zad Szaniszló, tn
szálldogál ..lázd szánka, szánká-
szálldos, ..dosson Szamoa szigetek (ik), -zon
szállingóz-ik, -zon szamóca szánkó
v -zék számol, számoló- szánom -bánom
szállít, ..ítsad, (gép) szanszkrit, - u l
..ítsd számonként(i) szánt, szánts,
szállítható (ság) számonkér, szántsad v szántsd
szállítmányoz, -zon számontart szántás- vetés
szállító, szállító­ szamorodni(bor) s z á n t a t l a n , -ul
levél számos, -an szántó (föld)
szálloda számottevő szántóvető
szállóernyő s z a m o v á r or szánts z á n d é k k a l
szállong, -jon számoz, -zad v S z á p á r y , csn
szalma, szalma­ ..ozd szaporaság
kalap, szalma- s z á m o z a t l a n , -ul s z a p o r á t l a n , -ul
özvegy(sóg) számtalanszor szaporáz, -zad v
szalmiák számum ..rázd
szalon [szalon] s z á m ű z , ..űzzed v s z a p o r í t , ..ítsad v
Szaloniki ..űzd ; száműzés ..ítsd
szalonka számvevő(ség), szaporod-ik
szalonna, szalonnás számvizsgáló szaporulat
szalonnáz, -zon s z á n , fn, s z á n j a szappan, szappa­
s z a l u t á l , -ás s z á n , i, s z á n j a d v nos
szalvéta szánd szappanoz, -zon
szám, - a ; szám­ szánakoz-ik, -zék szapul, szapuló
adás szanál, szanálás szár, s z á r a
számadó s z á n a l m a s , -an szaracén
szamár, szamarak, s z á n a l o m , ..Ima szárad, s z á r a d t , - a n
szamara szánalomraméltó S z a r a j e v ó , hn
szamaragol szanaszéjjel, szana­ száraz, száraz­
szamaraz, -zon szét föld^)
szárazság hn, s z a t m á r n é ­ Széchényi, Széche­
szárcsa ( m a d á r ) meti n y i , csn
szardella s z a t ó c s (üzlet) S z é c h y , csn
szardina (nem : szaturál szed, szedte, szedj,
szardínia) szattyán(bőr) szedjed v szedd
Szardínia (sziget) szátyár, szószátyár s z e d e g e t , ..gesse
szárít, ..ítsad v szátyárkod-ik s z é d e l e g , ..lgek
..ítsd szatyor, szatyrot, ..lgett, - j e n
szárító(kötél) szatyra szédelgés, s z é d e l g ő
szarka, szarkaláb Száva (folyó) szeder, szedret
s z a r k a s z t i k u s , -an s z a v a h i h e t ő , -en s z e d e r j e s , -ség
szarkazmus , ^ i t szaval, szavalat s z e d e t l e n , -ül
szarkofág g szavatartó szedett-vedett
szarkóma g szavatol, szavatos s z é d í t , -eni, ..ítsen
szarmata (nép) szavaz, -zon s z é d í t ő , -en
származ-ik, -zon v szavazás, szavazat szedő (gép)
S z a v ó j a , hn szedte-vette [szed-
-zék
szaxofon tevette]
származtat, ..tas­
száz, század szédül, szédület
s a d v ..tasd
századelej i s z é d ü l e t e s , -en
szárny, szárnya,
századik, százados széf (a: safe)
szárnnyal
századrész szeg, fn, (v. ö. s z ö g ) ;
s z á r n y a l , i, s z á r ­ szeg, *, - t e m , -je
századszor(ra)
nyalás s z e g e c s , szegecsel
századvégi
szárnyas, -an S z e g e d , hn, s z e g e d i
százalék, s z á z a ­
s z á r n y a s z e g e t t , -en lékos szegelet
s z á r n y a t l a n , -ul százan szegély, szegélyez
s z á r o g a t , ..gassad százanként(i) szegény, szegé­
v ..gasd s z á z a s , - o k , - t , -a n y e s , -en
s z a r u , s z a r u h á r t y a százfelé, s z á z f é l e - szegénység
szarv, szarvorrú (kép), százkezű szegényül
szarvas, szarvas­ százszor szegetlen, -ül
bogár s z á z s z o r o s , -an szegez, -zed v ..gezd
s z a r v a z , -zon s z á z s z o r o z , -za szegfű, szegfűbors
szász ( n é p ) százszorszép s z e g l e t , (v. ö. s z ö g ­
Szászország százszorta let)
szatír g szeánsz (f: séance) szegletes, - e n
szatíra, szatirikus s z c é n a g szegőd-ik, szegőd­
-an ; szatirizál szebb, szebben t e t , ..tesse
szatiszfakció l szecesszió szegről-végről
Szatmár (vár)- szecesszionista szegül, ellenszegül
megye szecesszionizmus szegy, szegye
Szatmárnémeti, szecska(vágó) szógyei (szégyell),
 s z é g y e l e m , (szé­ szekunda, szekun- szellőztet, ..tessod
gyellem), szó- dál l v ..tesd
gyeljed v szegyeid szekundér szélső, szélsőség
(v. ö. s z e g y enl-eni) szel, i, s z e l j e d v szélsőséges, -en
szógyen-gyalázat! szeld szóltóben-hosszá-
s z é g y e n í t , ..ítsed szól, szelet, szele ban
v ..ítsd szól, széle szelvény
szegyenkez-ik, -zen szeladon sp Szélvész, SZÓlvÓ3ZdS
-zék szeldel, - j e n szem, szeme ;
ezégyenl-eni, szé­ szeleburdi szemem fénye,
gyenlem, szó- szóled, -jen szeme világa
gyenli, szégyenei­ szelekció, szelektál szemafor g
j e d v szégyeneid szelel, szololő szembe, egybeírjuk
s z é g y e n l e t e s , -en szelemen az i g é v e l : s z e m b e ­
s z é g y e n l ő s , -en szelence néz, szembeszáll
szégyenszemre szelep szembecsukva,
s z é g y e n t e l e n , -ül szeles, -en Szembehúnyva
szeizmográf g széles, szembekötősdi
széjjel, egybeírjuk szóles(b)ed-ik szembeötlő, szem­
az igével, szójjel- széles(b)ít, ..ítsed betűnő
s z ó r , széjjelnéz v ..ítsd s z e m b e s í t , ..ítse
szék, széke szolesked-ik szemcse, szemcsés
s z e k á l , szekáns szóleslátókörű szemel, szemel­
szekatúra szélesség vény
s z é k e l , székelés szélesség személy
székely | szelet, szeletel személyválogatás
Székelyföld, szé­ szelevordi nélkül
kelység s z é l h á m o s , -ság személyes, -en
szekér, szokore szólhűdÓ3(os) személye3Ít, ..ítso
szekerce szelíd, szelídít személye3ked-ik
szekeros, szekerész szelídség, szelídül s z e m é l y t e l e n , -ül
(székes) v. ö. szikos Szelim, tn személyzet
I székesegyház szolindek szemenszedett
S z é k e s f e h é r v á r , hn széllelbélelt szemer, szemernyi
székesfehérvári s z e l l e m , szellemes szemérem, ..rme
székesfőváros szellemosked-ik szemérmes, -en
s z ó k f ű (székifű) szellemesség szemérmessóg
szekretárius szellemi, -leg s z e m ó r m e t e s , -en
( s z é k s ó ) v. ö. sziksó szellemtelen, -ül s z e m é r m e t l e n , -ül
S z e k s z á r d , hn szellentyű szemész, szemészet
szekta szellő, szellős, -en • szemeszter l
szekularizáció szollőz(-ik), szemét, szemetet
szekularizál szellőzzön szemetel
szemez, szemzek, S z e n e g a m b i a , hn szentségtelenít,
s z e m z e t t , -zen szenes, s z e n e s e d - i k ..ítsed v ..ítsd
szemfényvesztés, szenilis, szenilitás l szentszék
szemfüles(sóg) szenior l szenved, -tem, - jen
szeminárista szenna ( n ö v é n y ) ; s z e n v e d e l e m , ..Íme
szeminárium szenny, szennyes szenvedély
szemita szennyesség s z e n v e d é l y e s , -en
szemközt(i) szennyesed-ik szenvedélytelen
szemlátomást szennyez, -zed v szenvedhetetlen
szemle, szemlél ..ezd s z e n v e d ő l e g e s , -en
szemléletes, -en s z e n n y t e l e n , -ül s z e n v e l o g , ..lgek,
szemlélőd-ik szent, szentje lgett, szenvelgés
s z e m l é l t e t , ..tessedSzent I s t v á n s z e n v t e l e n , -ül
v ..tesd Szentendre, Szent­ szenzáció, szenzá­
szemle3Ütve gotthárd, Szent­ ciós
szemmellátható i s t v á n , hn szenzál
szemmeltart szentatya szenzitív
szemmeresztve szentbeszéd S z e ő k e , csn
szemölcs szontogyház szép, szépen
szemöldök szentel, - j e n szeparáció
szempillanat szenteltvíz szeparál
szemre hány, szentély , szeparatisztiku3
3 z e m r e hányja ; szentencia s z ó p e l e g , ..lgek,
szemrehányás szentesít, -ítse ..lgett, szópelgós
szemrevaló szentesked-ik Szepes(vár)megye
s z e m t e l e n , -ül Szentföld, szent­ Szepossóg
szemtől-szembe földi széphistória
szemügyre vesz, szentháromság szépia (festék)
szemügyrevótel szent h e v e r d e l n a p szépírás (sal)
szemüveg szentimentális szépít, ítsed v
szemzós szentimentalizmus ..ítsd
s z ó n , s z e n e t , szene szentírás, a S z e n t ­ szépítőszer
szóna, szénája írás s z e p l ő , szeplŐ3
szónásszekér szent j á n o s b o g á r , s z e p l ő s í t , ..ítsd
szenátor, szenátus s z e n tj á n o s k e n y ó r szeplősöd-ik
szende, szendesóg Szent J á n o s t ü z e s z e p l ő t ( e ) l e n , -ül
szender, szendereg, szentkép s z e p p e n , -ni, - j e n
..rgek, ..rgett Szent L á s z l ó f ü v e s z é p p r ó z a (i)
szender ít, ..ítsen Szentlélek s z é p s é g , szépséges
szenderül szentmihálylova szépszerével
s z e n d v i c s , (a: Szent M i h á l y n a p j a szepszis l
sandwich) szentség szeptember
S z e n e g á l , hn szentségtelen, -ül szeptikus
szépül, -jön k e s s z e d v szer­ szezám (növény)
szer, szere keszd s z e z o n (f: saison)
szeráf héb szerkesztés, szer­ szféra g; s z f é r á k
Szerafin, tn kesztőség) zenéje
szeráj szerkezet szfinx [ s z f i n k s z ] .
s z e r b , -ül szerpentin szí, színi, v. ö. s z í v , i
S z e r b i a , szerbiai szertartás (os) Sziám, sziámi
s z e r d a , szerdai n a p s z e r t a r t á s o s , -an szibarita
szerecsen szerte ; fahiszorte, Szibilla, tn
szerel, szerelés országszorte Szibíria ( h e l y e s e b b ,
s z e r e l e m , ..Íme szertelen, - ü l ; -ség m i n t : Szibéria)
s z e r e l m e s , -en szerteszéjjel, Szicília, szicíliai
szerteszét szid, szidtam, - j a d
szerelmesked-ik
szérum v szidd ; szidás
S z e r é m s é g , hn
s z é r ű , szérűskert szidalmaz, -zad v
S z e r é n a , nt
szerv, szerve ..mazd
szerenád, -ja
S z e r v á c , tn s z i d a l o m , ..Ima
szerencse
s z e r v e s , -en s z í d d , v. ö. s z í v , *
szerencséltet,
s z e r v e t l e n , -ül S z i d ó n i a , tn
..tessed v ..tesd
szervez, -zed v szieszta sp
szerencsés, -en
szervezd szifilis g, szifiliszes
szerencsétlen, -ül szervezet szifon
s z e r é n y , - e n , -ség szervezked-ik sziget, szigetel
szerényked-ik szervilis, -en l szigeteltség
s z e r é n y t e l e n , -ül szervilizmus Szigfrid, tn
s z e r e p , szerepel szervisz (f: service) szignál, s z i g n a t ú r a
s z e r e p e l t e t , ..tessed s z e r v i t a (szorzetes) szignet ( n y o m ­
v ..tesd szervusz ! I dászjegy)
szereplés, szerep­ szerzemény szigony, szigonya
lési v á g y s z e r z e t , szerzetes szigor, s z i g o r í t ,
szeret, szerettem, szerződ-ik. szer­ ..ítsa
szeress, szeressed ződés szigorlatoz, -zon
v szeresd s z e r z ő d t e t , ..tessed s z i g o r ú , -an ; -ság
s z e r e t e t , szeretetre­ v ..tesd s z í j , s z í j a ; szíjas
méltó, -an szerzs (f: serge) szíjaz, -zad v ..azd
szeretkez-ik szesz szik, s z i k f ű
szerez, szerzek, szeszély, szeszé­ szikár, s z i k á r s á g
szerzett, -zed v lyesig) szikes t a l a j
szerezd szeszes i t a l o k szikkad, szikkadt
szerfölött szét, egybeírjuk az s z i k k a s z t , ..asszon
széries l i g é v e l , pl s z é t á g a ­ szikkatív
szerint, s z e r i n t e m zik, szétfoly-ik szikla, sziklás
szerkeszt, szer­ szexuális szikra, s z i k r á z - i k
s z i k r á z t a t , ..tassa szimptóma szintígy, szintilyen
sziksó szimptomatikus szintolyan, szint­
Szilágy (vár)megye szimulál, s z i m u l á n s úgy
Szilágyság szimultán színültig
s z i l a j , szilajság szín, s z í n a r a n y szipákol
szilánk, szilánkol színdarab szipirtyó
s z i l á r d , -an szindikátus szipog, szipogás
s z i l á r d í t , ..ítsad v szinekúra l szipóka, szipka
..ítsd színehagyó, színe­ szipoly, szipolyoz,
s z i l á r d s á g , szilár­ hagyott ..ózzad v ..ozd
dul színes,színesség sziporka, szipor­
Szilézia, sziléziai színesít, ..ítsen kázóik), -zon
szilfa színesed-ik szippant, ..antson
szilfíd t e r m e t g színész, színészet szír ( n é p )
szilícium (elem) színez, ..zed v szí­ szirén, sziréna
szillabus nezd Szíria, szíriai
szillogizmus színház, s z í n h á z i szúrom, s z ú r n a
s z i l é sp ( g a b o n a ­ színigazság szironták (növény)
raktár) színit, . . í t s e ; -és szirt, szirtes
szilszkin ( b u n d a ) színjáték, színját­ szirtfok
sziluett (f: 8Ü- szás szirup
houette ) színleg, színleges szisszen, szisszenés
s z i l v a , szilvaíz színlel, színlelés sziszeg, sziszegés
szilvásgombóc s z i n k r o n i z á l , szin­ szisztéma
S z i l v e s z t e r , tn kronizmus s z i s z t e m a t i k u s , -an
S z i l v i a , tn színmű, ..művet szisztematizál
szilvórium színművész(et) szít, -ani, s z í t j a ,
szimat, szimatol szinonim g szítsad v szítsd
szimbolika szinopszis g s z i t a , szitál, szitás,
szimbolikus, -an szinoptikus szitakötő
szimbolizál, szim­ színpad, színpadi szitkozód-ik
bólum színrehoz, színre­ szitok, szitka
szimfónia hozatal szittya (nép)
szimfonikus színszerű(ség) sziú (a: sioux);
szimmetria szint, s z i n t j e , e g y sziúindián
s z i m m e t r i k u s , -an szintben s z í v , fn, s z í v e
szimónia szintakkoraí s z í v (v s z í ) , i,
szimpátia szinte szívom, szívja v
s z i m p a t i k u s , -an ; színtelen, -ül szíja, szívtam v
szimpatizál színtelenít, ..ítse szíttam, szívott,
szimpla, szimplex szintén szívjad v szídd
szimplicitás szintennyi szivacs, szivacsos
szimpliciter szintézis szivar, szivarka
szivárog, ..rgok, s z n o b (a: snób) szolgálatbalópós
..rgott ; s z i v á r g á s szó, szavak, szava szolgalelkűség)
szivaros, sziva- s z o a r ó (f: soirée) szolgáló(leány)
roz(ik), ..ózzon szoba, szobatudós s z o l g á l t a t , ..tassad
szivárvány- szóbanforgó v ..tasd
szívás s z ó b e l i , -ség szolid, szolidság
s z i v a t t y ú , szi­ szóbeszéd szolidáris
vattyús, szivaty- szobor, szobra szolidaritás
t y ú z , -zon szoborszorű(en) S z o l i m á n , tn
szível, -je szobrász, szobrá­ szólista
s z i v ó l y e s , - e n ; -sóg szat s z ó l í t , ..ítsad v
s z í v e s , -en szociáldemokrácia ..ítsd
szívosörömest szociáldemokrata s z ó l ó (o: 80I0)
szívesség szociális, s z o c i a ­ szolvens
szívhezszóló, -an lista szombat
szívód-ik szocializál, - j a S z o m b a t h e l y , hn
szívós, szívósság szocializmus szomj, szomjan,
s z í v r e h a t ó , -an szociálpolitika szomjas, -an
szívszakadva szociológia s z o m j az (-ik), -za
szívszélhűdés szociológus szomjú, szomjúság
s z í v t e l o n , -ül ; -ség szóda, szódavíz szomj úhoz-ik,
szívvel-lélekkel S z o d o m a , hn -zon, szomj úz-ik
szív vidító szófa (pamlag) szomnambulizmus
szkarabeusz Szófia, hn szófiai s z o m o r í t , ..ítsad v
szkees (a: sketch) szófiabeszód ..ítsd
szkepszis, szkep­ szofista, s z o f i z m a szomorkod-ik
ticizmus, szófogadás, szó­ s z o m o r ú , -an ; -ság
szkeptikus g f o g a d a t l a n , -ul szomszéd( asszony)
s z k í t a (v. ö. s z i t t y a ) szójárás, szava­ szomszédos, szom­
[szkizma], járása szédság
schisma g szok-ik, -tam, -ott szonáta
szklerózis s z o k á s o s , -an szonda, szondái
szkolasztika szokásszerű(en) szonett
szkolasztikus s z o k a t l a n , -ul szonika (egysze­
s z k u n k (állat) szoknya, szoknyás rűen)
szkupstina (szerb) s z o k t a t , ..tassad v szónok, szónokias
szláv, szlávofil ..tasd szónoklat, szóno­
Szlavónia szól, szólal, -jon kol, szónoklás
s z l o v á k , -ul szólam, szólaml-ik szontyolod-ik
s z l o v é n , -ül szólás, s z ó l á s m ó d szop-ik, szopogat,
szlöjd szoldateszka ..gassad v . . g a s d
Szmirna, szmirnai s z o l g a , szolgailag szopóka
szmoking (ruha) szolgál, s z o l g á l a t szopós(gyerek)
 szoprán hang szovjet (köztársa­ ezömyű(ség)
s z o p t a t , ..tassad v ság) szörnyűköd-ik
..tasd szózat, a Szózat s z ő r ö s , -en
szoptatós dajka sző, s z ő n i , s z ö v ö k , szőrösöd-ik
szór, -jed v szórd szőjük, szőttem, szőröstül-bőröstül
szórakoz-ik, -zon v szövött v szőtt, szörp, szörpöl
-zék szőjön, szőjed v s z ő r t e l e n , -ül, - s é g
szórakozott, -an sződd s z ő r t e l e n í t , ..ítse
szórakoztat, szöcske szortyog
..tassad v . . t a s d s z ö g , fn (v. ö. s z e g ) szösz, szösze
s z o r g a l m a s , -an szögel (v szegei) szőtt, szőttes
szorgalmaz, -zad v szöges (v szeges) szöveg, szöveges
..lmazd szögeli-ik s z ö v e g e z , ..ezze
s z o r g a l o m , ..Ima s z ö g l e t (v szeglet) szövet, szövettan
s z o r g o s , -an szök-ik, szökdécsel, szövetkez-ik, -zen
szorgoskod-ik szökdel v -zék
s z o r í t , ..ítsad v szökdös, -dössön szövetkezet
..ítsd szőke szövétnek
szorítkoz-ik, -zon v szökell(-ik), szö­ szövetség(es)
-zék kellett ( s z ö k e l l t ) , szövevény, szöve­
szóród-ik szökelljen v é n y e s , -en ; -ség
szórói-szóra szökevény szövőgép
szorong, szorongás szökken, szökkenés szövőd-ik
s z o r o n g a t , ..gassad szökő év, szökőkút szövöttáru
v ..gasd szökött szprint, szprinter
s z o r o s , -an s z ö k t e t , ..tessed v (sportműszó)
szoroz, szorzok, ..tesd Sztambul, m a :
szorzott, -zad v szőlészet Istanbul
szorozd szőlő (szőllő) sztandardizál
szortiment (könyv­ szőlősgazda, szőlő­ sztanniól
kereskedés) vessző sztearin
szorul, szorulás szőnyeg sztenografál, szte-
szorultság szőr, szőre nográfia, szteno-
szórvány, szórvá­ szőrellenében gráfus, szteno-
n y o s , -an szőrme(áru) gramm g
szorzás, szorzat szőrmentében, sztereoszkóp g
s z ó s z (f: sauce) szőrmentén sztereotip, sztereo­
szószátyár szörny típia g
szószerint szörnyed, ször­ s z t r á j k (a: strike)
szószóló nyééit sztrájkol, -jon
szótag, szótagol, szörnyen sztornó o
szótalan, szótlan szörnyeteg sztratégia
szottyan, -jon szörnyethal sztrichnin
 szú szurok, szurkot, szünet
szubjektív szurokja szünetel(és)
s z u bj e k t i v i t á s szurony, szuro­ szünetközben,
szublimál n y o s , -an szünetnélkül
szublimát szúrós szünidő
szubordináció szurrogátum szünnap, szünóra
szubordinált s z u r t o s , -an s z ü n t e l e n , -ül
s z u b r e t t (színész­ szusz, szusszal s z ü n t e t , ..tessed v
nő) szuszog, szuszogás ..tesd
szubtilis, s z u b t i l i - s z u t y k o s , -an szűr, fn, s z ű r e
tás szuvas, szuvasod-ik szűr, i, - j ö n
szubvenció s z u v e r é n (f: sou- szürcsöl
szubvencionál verain ) s z ü r e m l - i k , -eni
S z u e z ; Szuezi szuverenitás szüret, szüretel
csatorna szűcs, szűcsáru szürke, szürkés
szüfrazsett (a: szügy, szűgyelő szürkül, szürkület
suffragette ) s z ű k , -en szűrő, s z ű r ő d - i k
szuggerál s z ű k í t , ..ítsed v
szűz, a B o l d o g s á ­
szuggesztió ..ítsd gos Szűz, a Szűz­
szuggesztív szííkkeblű(ség), anya
Szülej m á n , tn szűkmellű(ség) szüzesség
szultán szűköl (a k u t y a )
szűzi, szűzies, -en ;
S z u m á t r a , hn szűkölköd-ik
szűziesség
szumér (nyelv) s z ű k ö s , -en
s z v e t e r (a: swea-
szükség(boli)
s z u n d i k á l , szundít" ter)
szükségei
szunnyad, -jon
szükséges, -on, -ség
szunnyadoz,
szüksógkóp(pen)
. . d o z z o n ; -ás
szüksógszerű(en)
T
szúnyog'
szükségtelen, -ül
szunyókál T a b á n , hn, t a b á n i
szűkül, szűkület
Szuomi (Finnor­ tabella, t a b e l l á r i s
szül, s z ü l j ö n
szág n e v e : S u o m i ) tabernákulum l
s z ü l e m é n y , szülés
s z u p é (f: souper) szülész, szülészet tábesz, tabetikus
szuperál szület-ik, szülessen tábla, táblabíró
szuperintendens születés, születés­ tábláz, -zon
szupponál n a p , születésem táblázat
szupremácia napja tábor, tábori ágy
s z ú r , szúrás szülő, s z ü l e i m stb táboroz, -zon
s z u r d a l , szurdalás szülői szeretet tacskó
szurdék, szurdok szülött, elsőszülött tafota
szurkál, szurkálás szíín-ik, s z ű n n i , tag, tagja
szurkos, -an s z ű n j ö n ; szűnés t á g , -an
 tagad, -tam ; ta­ tákol, tákolmány tályog
gadjad vtagadd takony, taknyot támad, -jon
t a g a d h a t a t l a n , -ul taksa(mérö) t á m a d ó , -lag
t a g a d ó , -lag taksál t a m a r i n d (fa)
t á g a s , - a n ; -ság T a k s o n y , tn T a m á s , tn
tagbaszakadt takszi tamáskod-ik
t á g í t , ..ítsad v ..ítsd taktika, taktikáz támasz, támasz-
taglal, taglalás taktus kod-ik
tagló, taglóz, -zon tál, t á l a t á m a s z t , ..assza
tagol, tagolatlan talaj, talaja támaszték
tagolt(ság) talál, - j o n tambura, tambu-
t a g o s í t , ..ítson tálal, - j o n ráz, -zon
t a g ú , pl e g y t a g ú találékony, -an tamburin
tágul, tágulás találgat, ..gassad v támla, támlásszék
t á j , - t á j b a n , pl ..gasd támogat, ..gassad
éjféltájban találkoz-ik, - z o n v v ..gasd
tájék, tájékoz, -zon -zék támolyog, ..lygok,
t á j é k o z a t l a n , -ul tálaló(asztal) ..lygott; támoly-
tájékozód-ik találompróba gás
t á j é k o z t a t , ..tassad találomra tampon
v ..tasd találósmese t á n , a.m. t a l á n
tájfun talányos, -an tanács, tanácsa
tajt, tajték talányszerű(en) tanácskoz-ik, - z o n
tajtékos, -an talap, talapzat v -zék
tajtékz-ik, ..kozzon talár, -ja t a n á c s o l , - j o n ; -ás
takács tálca t a n á c s t a l a n , -ul
takar, takarók talentum l tanagra g
takarékkönyv talentumos, -an tanakod-ik
t a k a r ó k o s , -an talián (olasz) tanár, tanára
takarókoskod-ik talicska, t a l i g a tanárkod-ik
takarékosság taligás ( l ó ) tánc, táncol
t a k a r g a t , ..gassad talizmán, -ja táncos, táncosnő
v ..gasd tallér tangál
t a k a r í t , ..ítsad v talmi tangens
..ítsd talmud (tudós) tangó (tánc)
takarító (nő) talon ( k á r t y a j á ­ t a n í t , ..ítsad v ..ítsd
t a k a r m á n y o z , -zon tékban) tanítás, tanító(nő)
t a k a r o d - i k , -ás talp, talpal tanítóskod-ik
takaródz-ik, ..ódz- talpalatnyi (nem: t a n í t t a t , ..tassad
zon v ..ódzzék talpálattnyi) v ..tasd
takaros, -an talpastyúk tanítvány
T a k á t s , csn, t a l p r a e s e t t , -en tank (páncélautó)
Takátscsal táltos tannin
tanonc tapasztaltság tárgyal, tárgyalás
tantiém (f: tan- tápérték t á r g y a z , -za
tiéme ) tapéta, tapétáz tárgyias
t á n t o r í t , ..ítsa t a p i n t , ..intsad v tárgyilagos, -an
tántoríthatatlan ..intsd tarhonya
tántorod-ik t a p i n t a t l a n , -ul tarifa
tántorog, ..rgok, t a p i n t a t o s , -an tarisznya, tarisz-
..rgott, tántorgás t a p i n t h a t ó , -an nyáz, -zon
tantusz (játékpénz) tápióka tarj, tarja
tanú [tanú] t a p i r (állat) tarjagos
t a n u l , - j o n ; -ás táplál, táplálók T a r j á n , tn
t a n u l a t l a n , -ul táplálkoz-ik, -zon, tarka, tarkabarka
tanulékony, -an v -zék tarkaság
tanulgat, ..gasson taplálóanyag tarkáll-ik, -ani,
tanulmány, tanul­ tapló, taplós t a r k á i Íjon ;
m á n y o z , ..ózzad tapod, tapodta tarkálló
v ..ozd tapodtat sem t a r k á z , -za
tanuló tapog, tapogás t a r k í t , ..ítsad v
tanulság, tanul­ t a p o g a t , ..gassad v ..ítsd
ságos ..gasd tarkó
tanultság tanúság tapogatódz-ik, tárkony (növény)
[ t a n ú s á g ] - o t , -a ..ódzzon v ..ódz- tarló
tanúsít [tanúsít] zék tárló
..ítsad v ..ítsd taps, tapsol tarlóz, -zon
tanúsítvány [tanú­ tapsifüles tárna
sítvány] tarfejű tárogat, ..gasson
tanúskod-ik [ta­ t á r , i, - j o n , - j a tárogató
núskodik] tára (burkolatsúly) tarokk, tarokkoz,
tanúzás [tanuzás] tarack, -ja -zon
tanügy(i) t a r a j , t a r a j o s (v. ö. társ, társa
tanya, tanyai taréj) társadalmi
tanyáz(-ik), -zon tarándszarvas t á r s a d a l o m , ..Ima
tányér, -ja tarantella o ( t á n c ) társalgás, társalgó
tányéroz, -zon tarantula (pók­ tapos, tapossad v
t a p a d , t a p a d ó s , -an fajta) taposd
tápanyag tárca(cikk) társalkod-ik, -jon v
tapasz, tapaszos tárcsa,tárcsáz, -zon -jók ; -ás
t a p a s z t , ..asszad v t a r é j , t a r é j o s (v. ö. társalkodó(nő)
tapaszd taraj) társalog, ..lgok,
tapasztal, tapasz­ targonca, targon­ ..lgott
talás, tapasztalat cás társaság
t a p a s z t a l a t l a n , -ul tárgy, tárgya, t á r s í t , ..ítsad v
t a p a s z t a l t , -an tárggyal ..ítsd
tarsoly t á t o n g , - j o n ; -ás téboly, tébolyda
t á r s t a l a n , -ul tátottszájit tébolygás
társul, társulat Tátra, tátrai tébolyod-ik, tébo­
társulékony, -an Tatros (folyó) l y o d o t t (ság)
társzekér tautológia téboly og, ..lygok,
tart, tartja, tar­ tavaly, tavalyi tébolygott
totta, tartsad v t a v a l y e l ő t t (i) technika, technikai
tartsd tavasz, tavaszi technikum, tech­
tartalék (os) t a v a s z i a s , -an nikus
t a r t a l m a s , -ság tavaszod-ik technológia
t a r t a l m a t l a n , -ul távbeszélő, távcső t e d d , v. ö. tesz.
t a i ' t a l m a z , -za távirat, távirati tedeum l
t a r t a l o m , ..Ima táviratoz, -zon teendő
tartály, tartány távírda téged, tégedet
tartás(díj) távíró(hivatal) tégely
tartat (nem : távlat t e g e z , ..zed v
tarttat), ..tassa távol, távolbalátás tegezd
t a r t h a t a t l a n , -ul távol eső tegeződ-ik
t a r t o g a t , ..gassa távoli tégla, téglány
t a r t o m á n y , -a távolít, ..ítsad v tégláz, téglázza
tartós, tartósság ..ítsd tegnap, tegnap­
tartoz-ik, -zon v távollátás, távollót, előtt
-zék távollevő t é g y , t e g y e n , v. ö\
tartozék távolod-ik tesz
tartózkod-ik távolság téhelyröpüek
t a r t ó z k o d ó , -an távolugrás tehén, tehene
t a r t ó z t a t , ..tassad t á v o z i k - , - z o n , -zék tehenes, tehenész
v ..tasd távoztat, ..tassad,v tehénked-ik
tárul, -jon ..tasd teher, terhek, ter­
tárva-nyitva taxaméter het, terhe, teherbe
táska taxatíve e j t , t e h e r b e e j t és
taszigál, -jon taxi [takszi] tehet, tehetjük,
T a s z i l ó , tn te, t é g e d : te­ tehettem, tehes-
t a s z í t , ..ítsad, ..ítsd hozzád, terólad, sed v tehesd
taszítóerö terád, teveled ; t e h e t e t l e n , -ül
tat, a hajó tatja d e : te általad, t e h e t ő s , -en
tát, tátja, tátott, te miattad, te tehetség(es)
tátsad v tátsd nélküled; te ma­ tehetségtelen, -ül
tatár, tatárjárás gad teista, teizmus
tatárka (növény) tea, teás(kanna) tej, teje
tataroz, ..ózza teátrális tejbedara, tejbe­
tátog, tátogat, t e á z ( - i k ) , - o t t , -zon kása, tejberizs
..gasson T é b a , hn, t é b a i t e j e l , tejes
tejföl, tejfölösszájú telep, telepe temet, temessed v
téka g telepátia, tele­ temesd ; temetés
teke(asztal) patikus g t e m e t e t l e n , -ül
teker, tekercs teleped-ik, teleped­ temetkoz-ik, -zon v
tekered-ik t e m (v. ö. t o l e p s z - -zék
tekereg, ..rgek, ik) temető
..rgett telepít, ..ítson, t e l e ­ t e m p e r a (festés) o
tekergőz-ik pítés temperamen­
t e k e r v é n y ( e s ) , -en telepít v é n y tumos) l
teketória, teke­ telepsz-ik (v. ö. tomporatúra l
tóriáz, -zon telopod-ik) templárius
tekéz, -zen települ, - j ö n tomplom, tem­
t e k i n g e t , ..gessen teleszkóp g plomi
tekint, tekintsed televény templomos lovag
v tekintsd televízió tempó, tempós
t e k i n t é l y (es) t e l h e t e t l e n , -ül Temze (folyó ; a :
tekintet, tekin­ t e l h e t ő , -leg Thames )
tetbe vesz, tekin­ teli tendencia
tetbevétel téli, télies t e n d e n c i ó z u s , -ság
tekintetes telisdedteli ténfereg, . . r g e k ,
teknő, teknősbóka telít, ..ítsed v ..ítsd ..rgett, ténfergós
tékozlás, tékozló telítetlen, -ül tender (szerkocsi)
t é k o z o l , ..zlok, - j o n telivér teng, -ett, tongós
tektonika teljes, -en tengolic ( m a d á r )
tel-ik, -jen v -jók toljosít, ..ítsod v tongoly
t é l , t o l ó t , tele ..ítsd Honger, tenger­
t e l e - , e g y b e í r j u k az teljesíthototlon, -ül alatti, tengeralatt­
i g é v e l ; pl tolo- tolj ősség járó
rak, teletölt teljessúlyú, t e l j e s ­ tengerentúli
telefon [telefon] számú tengerósz(et)
telefonál, telefo­ teljesül, teljesülés , tengeribetegsóg
noz, -zon teljhatalom, telj­ tengermellók
telefotográfia hatalmú t e n g e t , ..gessed v
telegráf, telegrafál telkes(gazda) ! tengesd
telegramm [tele­ bellur ( e l e m ) tengőd-ik
gram] telt, - e n ; teltség tenmagad, tennen-
telehold (telihold) tél-túl . magad f
telek, telkek, telke télvíz idején t e n n i , v. ö. t e s z
telekkönyv, telek- téma tenisz, teniszez
k ö n y v e z , -zen •Temes ( v á r ) m e g y e tennivaló
telel, telelés T e m e s v á r , hn tenor (hang)
teleobjektív Temesvárott tenorista
teleológia g v ..várt ténta (tinta)
tóntás (tintás) t e r e m , fn, t e r m e termeszt, termesz­
t ó n t á z ( t i n t á z ) , -za t e r e m , i, t e r m e k , szed v termeszd
tény, ténye termett, -jen termet, termete
tenyér, tenyere t e r e m t , -eni, t e ­ t e r m e t t , v. ö . t e ­
t e n y e r e s -talpas remtsed v te­ rem, i
tonyósz( állat) remtsd ; teremtés terminológia
tonyósz(-ik), teremtette ! terminus
..esszén teremtmény termofor
tonyészet teremtő, a Teremtő termométer
tenyészt, ..nyész­ teremtúgyse ! termosz
szed, v t e n y é s z d T e r é z , T e r é z i a , tn termőfa
tényező terhel, t e r h e l t , -ség ternó
tényked-ik terhes, terhesség terped, -jon
tényleg, tényloges teringettét ! terpentin
teodolit terít, ..ítsed v ..ítsd terpeszked-ik
tookrácia térít, ..ítsed v ..ítsd
t e r p e s z t , ..pesszen
toológia, toológus teríték
terrakotta o
toorotico terítő
[terrasz] terasz
teoretikus, -an tórítő(kör)
terrén (f: terrain)
teória tórítvény
territórium
teozófia, teozófus terjed, terjedt,
terror, terrorista
tép, tépáz, -zon -jen ; terjedés
terrorisztikus
t é p d e s , ..dessed v terjedelem, ..lmet,
terrorizál
..desd ..Íme ; t e r j o d e í -
térszín, t ó r s z ű k e
tópelőd-ik mes(ség)
térti j e g y
teper, -je t e r j e d t , -ség
terül, -jön
topertyű (tepertő), terjeng, terjengős
térül, t é r ü l - f o r d u l
v. ö. t ö p ö r t y ű terjeszked-ik
tópós, tópőfog terjeszt, ..jesszed terület, t e r ü l e t e n ­
tepsi v terjeszd kívüliség
t é r , fn, t e r e k , t e r e térkép, térképészet terv, tervel, -jen
t é r , i, - j e n termék, termékeny tervez, -zen
terasz [ t e r r a s z ] termékenyít,, tervszerű(en)
terc, tercett ..ítsed v ..ítsd t e r v t e l e n , -ül
térd, térde termékenyül tesped, tespedés,
térdel, térdepel t e r m é k e t l e n , -ül tespedt(ség)
tórdenállva, tórdig- termel, t e r m e i v é n y tessék (v. ö. t e t -
órő termény sz-ik)
terebélyes termeskocsi tessékel, - j e n
t e r e f e r e , tereferél terméskő tessék-lássék
t e r e g e t , ..gessed v termesz test, t e s t e
..gesd t e r m é s z e t , -e t e s t á l , testamen­
terel , - j e természetesség) tum
t e s t e s , testesít, szett, fessem, tes­ rólatok, tiveletek;
..ítsed v ..ítsd ; -és sék, fessenek de : ti általatok,
testestül-lelkestül t e t s z e l e g , ..lgek, ti miattatok, ti
testesül, - j ö n ; -és ..lgett ; tetszelgés magatok
t e s t e t l e n , -ül tetszenivágyás t i a r a (pápai k o ­
testi-lelki j ó b a r á t tetszésszei int(i) rona)
testőr(ség), test­ t e t s z e t ő s , -en T i b o r , tn
tartás tetszhalál Tibet, tibeti
testű barát t e t s z ő l e g e s , -en tífusz, tífuszos
testület, testületi tett, tettenérés, tigris
testvér, testvére­ tetterő(s) t i k e t t (a: ticket)
sül (és) tettes ( t á r s ) tikkad, tikkadt
t e s t v é r i ( e s ) , -en t e t t e t i m a g á t (a. m. tikkaszt, „assza
t e s z , t e n n i , teszel, színlel), t e t t e t t e , tikkasztó(an)
tettem, tegyek, tettessed v tettesd tilalmas, tilalmi
tégy, tegyen, te­ tettetés tilalom, „Ima
gyed v tedd,ten­ tettleg, tettleges, tilinkó
nék, tenne -en, tettlegesség tiló (kendertiló) ;
t é s z t a , tésztástál tetű, tetvek, tet- tilol
vet, tetve, tetves tilos
tesz-vesz, tette­
teve, teveszőr tilt, tiltsad v tiltsd
vette
téved, -jen tiltakoz-ik
tét, téte
t é v e d e z , -zen t i l t o t t , -an
tétel, tótelenként(i)
t e v é k e n y , -en ; -ség tímár, tímárság
t é t e l e s , -en
tévelyed-ik timpanon g
tetem, tetemnézö
tévelyeg, „lygek, timsó, timsós
t e t e m e s , -en tincs, tincses
..lygott ; tévely­
tetemrehívás tinhal
gés
t e t e t , t é t e t (mással t e v é s (v. ö. t e s z ) tinktúra l
v é g e z t e t ; v. ö. t é v e s , -en tinó, -ja v tinaja
t e s z ) , - t e m , . . t e s ­ t é v e s z t , -eni, t é ­ tinórugomba
s e d v ..tesd ; t e t e - vesszed v téveszd ( t i n t a ) , v. ö. t é n t a
tés t é v e t e g , -en t i p , tipel
t e t é z , t e t é z z , -zed t e v ő , t e v ő l e g e s tipeg, tipeg-topog
v tetézd t e x t i l ( á r u ) , textiles tipikus
t é t l e n , -ül, -ség textus (szöveg) l tipográfia, tipográ­
tétova tezaurál (pénzt) fus
tetovál tézis g tipor, tiprok, tip­
tétováz(-ik), -zon T h e w r e w k , csn rott, -jad v tipord
tető, teteje (ejtsd : T ö r ö k ) típus, típusos
tetraéder T h ö k ö l y , csn t i r á d a (f : tirade)
t e t ő z e t , -e ti, titeket, tihozzá­ tirannizál, t i r a n n u s
t e t s z - i k , -eni, t e t ­ tok, tinektek, ti- Tirol, tiroli
Tisza, Tiszán- titeket tojás, tojásdad
innen, a Tiszán titkol, -jon tojó, tojós
innen, Tiszántúl, titkolódz-ik, ..ódz- Tokaj, tokaji bor
a Tiszántúlon v a zon v ..ódzzók t o k á n y (húsétel)
Tiszán t ú l ; tiszán­ titkon, titkos, -an ; toklyó (egyéves
inneni, tiszántúli titkosság juh)
v túlatiszai titok, titkot, titka tol, toljad v told
Tiszahát, Tisza­ titokszerű ; titok­ tolakod-ik, tolak-
mellék, Tisza­ zatosság) sz-ik
part, a Tisza tituláris, t i t u l u s tolat, tolassad v t o ­
partján T i v a d a r , tn lasd
tiszavirág tivornya, tivor­ tolattyú
tiszavíz, a Tisza nyáz, -zon told, toldjad v toldd
vize tíz, tíznek, tízzel, toldalék, toldás
tiszt, -je tizet toldoz, -zad v ..ozd
tiszta, tisztán tized, tizedel; toldoz-foldoz, tol-
tisztálkod-ik tizedes doztam-foldoztam
t i s z t á s , tisztaság tizodszer toll, tolla, tollal
t i s z t á t ( u ) l a n , -ul tizen tollas, -an
tisztáz, -zad v tizonogy, tizen­ tollasod-ik
tisztázd kettő tollászkod-ik
tisztel, -jen tizes(rendszor) t o l l a t l a n , -ul
t i s z t e l e g , ..lgek, tízfóle(kép), tíz­ tollazat, tollnok
..Igett, tisztelgés órai ; a T í z ­ tolmács, tolmácsol
tisztelendő parancsolat Tolna (vár)megyo
t i s z t e l e t ; -es tízszer (es) tolód-ik, -ott
t i s z t e l e t l e n , -ül tó, tavak, tava tolonc, toloncol
tiszteletreméltó t o a l e t t (f: toilette) tolong, tolongás
t i s z t e l t e t , ..tossed v tobák, tobákol Tolsztoj, tolsztoji
..tesd T ó b i á s , tn tolul, -jon
tisztes, tisztes­ tobogán tolvaj, tovajlás
séges) t o b o r o z , ..rzok, tombol, -jon
t i s z t e s s é g t e l e n , -ül toborzás, toborzó tombola, tombo-
t i s z t í t , ..ítsad v t o b o z , -a v t o b z a láz, -zon
..ítsd ; t i s z t í t á s tobzód-ik (dobzó- tompa(hegyű)
tisztító(szer) dik) tompák
t i s z t o g a t , ..gassad t ó c s a t o m p í t , ..ítsad v
v ..gasd t ó d í t , ..ítsa ..ítsd
t i s z t s é g , -e tódul, -jon tompor
tiszttárs, tiszt­ tóga, tógás v tompul, tompult- .
tartó tógátus deák (ság)
tisztul, tisztulás tohuvabohu héb tonhal
titán, titáni toj(-ik), tojt, tojjon tónikus
 tonna(tartalom) torpedó, torpe- többlet, többnyire
tónus, tónusos d ó z , -za többség
tonzilla, tonzillí- torta, tortasütő többszög
tisz tortúra többször
tonzúra torz, torzalakú t ö b b s z ö r ö s , -en
t o p á n , -ja t o r z í t , ..ítsad v többszöröz, -zön
topáz (drágakő) ..ítsd tőgy, tőgye
topog, topogás torzó (csonka szo­ tőgyesed-ik
topográfia bor) tök, tököt, töke
topolya(fa) torzonborz (kártyában :
toporzékol, -jon torzid, torzulás tökje)
toppan, -jon torzsa tőke
t o p p a n t , ..antson torzsalkod-ik tökél, -jen
t o p r o n g y o s , -ság t ó s z t (a: toast) t ö k é l e t e s , -en
tor, disznótor t ó t , -ul tökóletesed-ik,
tóra (Mózes ö t tótágas tökéletesbed-ik
könyve) totális, totaliter t ö k é l e t e s í t , ..ítsed
t o r e á d o r sp totalizatőr v ..ítsd
torkaszakadtából totem, totemiz- tökéletesség
torkaszakadtáig mus t ö k é l e t l e n , -ül
torkol, torkoll-ik, Tótország tökéletlenked-ik
torkolt, torkol­ t ó t o s , -an ; t ó t s á g tőkés, tőkésít,
lott tótumfaktum ..ítsed v ..ítsd
torkolat t o t y a k o s , -an tökfejű, tökkel­
totyog, totyogás ütött
torkos, torkosság tova, tovább ; tölcsér, tölcséres
torlasz, torlaszol tőle, t ő l e m , t ő l e d
e g y b o í r j u k a z igó-
torlód-ik, torlódott tölgy, tölgyes,
v o l : tovaküld
torma, tormás­
továbbá, további tölgyfa
virsli
t o v á b b í t , ..ítsad v t ö l t , -eni, t ö l t ö t t ,
torna töltsed v töltsd
..ítsd
tornác, tornácos toxin töltény, töltés
t o r n á d ó sp tő, t ö v e k , t ö v e t ö l t e t l e n , -ül
t o r n á s z , fn, t o r - több, többje, t ö l t ö g e t , ..gessed v
n á s z - i k , i, . . é s z - többet ..gesd
s z o n ; tornászat többé-kevésbbó töltőtoll
tornisztor [többé-kovésbé] t ö l t ö t t k á p o s z ta
tornyos többedmagammal t ö m , -je ; t ö m é s
tornyosod-ik, tor­ többen, többes- t ö m e g , t ö m e g e s , -en
nyosul (szám) t ö m é n t e l e n , -ül
tőrök, torkot, torka többféle, többféle- tömény, töményít,
torony, tornya kép (pen) ..ítse
toroz, -zon többi tömérdek
t ö m e t , ..essed v töreked-ik, törzsök, törzsökös
tömesd töreksz-ik tősgyökeres
t ö m í t , ..ítse ; t ö r é k e n y (ség) t ő s t ü l (v. ö. t ö v e s r
tömítés törekvés, törekvő tül)
tömjén, tömjénez t ö r e t , ..essed v tőszomszéd(ság)
tömkeleg töresd tötyög, tötyög(és)
tömlőtúró töretlen, törhetet­ tővel-heggyel
tömlöc len, - ü l ; -ség töves, tövestül
t ö m ö r , -en ; -ség törköly (pálinka) töviről-hegyire
törleszked-ik tövis, tövises
t ö m ö r í t , ..ítsed v tőzeg
t ö r l e s z t , ..lesszed v
..ítsd|
..leszd ; törlesztés tőzsde, tőzsdei
t ö m ö t t , -en ; -ség
törmelék tőzsér
tömpe, tömzsi
törőd-ik, törődött trabális
tönk, tönkre jut,
t ö r ö k , -ül traccs, traccsol n
m e g y , tesz ; trachea (légcső)
Törökország, t ö ­
[tönkrojut, tracheotómia
rökországi
tönkromogy, trachoma
t ö r ö k ö s , -en
tönkretesz-]; tradíció
töröl, t ö r l ö m , törli;
tön krejutás, tradicionális
törlés (v. ö. t ö r ü l )
tönkremenés, t r a f i k , trafikál
tőrőlmetszott
tönkremont, trafikos
tőrösbot
tönkrotótel töröttcukor tragant (mézga)
tönköly (növény) trágár, trágárság
törpe, törpül
töpöröd-ik történ-ik, történés tragédia, tragika
töpörtyű (töpörtő), történelom, ..lmet, tragikomédia
v. ö. t e p e r t y ű ..Íme ; t ö r t é n e l m i tragikum, tragikus
töpörtyűs pogácsa történet, történe­ trágya
toppod, t ö p p e s z t , t e s , -en t r á g y ásszekér {
..össze törtónettudós t r á g y á z , - z o n ; -ás
töpreng, töprengés t ö r t e t , ..tessen T r á k i a , hn, t r á k i a i
t ő r , fn, t ő r e t ö r ü l (v. ö. t ö r ö l ) trakta, traktál
t ö r , t, t ö r - i k , t ö r ­ törülköz-ik, -zön v traktor
tem, tört v törött •zék; t ö r ü l k ö z ő trambolin
tördel, -jen törvény trancsíroz, -zad v
töredék, töredékes t ö r v é n y e s , -en,'-ség ..rozd
t ö r e d e l e m , ..Íme t ö r v é n y e s í t , ..ítsed t r a n s z (a: trance)
t ö r e d e l m e s , -en ; v ..ítsd transzformátor
-ség t ö r v ó n y k e z - i k , -zen transzfúzió
t ö r e d e z ( - i k ) , ..ez- v -zék Transzhimaláj a
zen törvényszék(i) Transzkaukázia,
törek (összetört t ö r v é n y t e l e n , -ül Transzlajtánia
szalma) törzs, törzsfő (nök) transzparens
transzcendens t r i k ó (f : tricot) tudakolódz-ik,
transzcendentális trikolor l ..ódzzon v ..ódzzók
transzponál trilla, trilláz, - z o n o t u d á k o s ( s á g )
transzport trilógia g tudakoz, -zad v
transzverzális trió o ..kozd
tranzakció triőr (f : trieur) tudakozód-ik
tranzító v á m tripla tudálékos(3ág)
trapéz triptichon g tudás(vágy)
t r a p p i s t a (szer­ triumf, triumfál t u d a t , fn, t u d a t ­
zetes) triumfátor alatti
trappban, trappol triumvirátus t u d a t , i, ..ássad v
trasz (f: trace) triviális, trivialitás tudasd
t r a s z í r o z , - z a ; -á3 trófeák l tudatlan, - u l ; -ság
trauma, traumás g troglodita g tudato3, - a n
traverz Trója, trójai t u d a t t a l a n , -ul
travesztál, tra- trombita, trom­ tudniillik
vesztia bitál, trombitás t u d n i v á g y á3,
t r é f a , tréfál trombózis i tudnivaló
trófálkoz-ik, -zon v tromf, tromfol . tudományos(ság)
-zék trón, trónja ; tró­ tudomás, tudo­
tréfás, -an n u s , -a ; t r ó n r a másul veszi, t u d o ­
tréfáz; -zon l é p , trónralópáo másulvétel
tróma, trémáz(-ik) tropikus, trópusi tudós
tremolál, tremoló o trópu3 ( s z ó k ó p ) t u d ó s í t , ..ítsad v
t r ó n (a: train) t r ó p u s o k (forró ..ítsd
t r o n c s k ó t (a : földöv) tudósító iroda
trenchcoat) t r o t o á r (f: troltoir) t u d t o m , t u d t o d ,
tréner, t r ó n i n g (a : tröszt (a: trust) tudta nélkül ;
trainer, training) t r u b a d ú r (f: trou- tudtomon kívül ;
trepanáció, tropa- badour) tudtommal
nál trucc, truecol tudvalevő
trializmus t r ü k (f: truc) tufa (habkő)
triangulum l t r ü m ó (f: trumsau) t u k m á l
triász g tubarózsa túl; egybeírjuk az
tribulál tuberkulótiku3 i g é v e l : túlad
tribun tuberkulózis vmin, túlbecsül
t r i b ü n (f: tribum) tubica tulaezüst
trichina tubus l túladunai
tricikli tucat, tucatonként tulajdon
triennium l tud, tudja, tud­ t u l a j d o n í t , ..ítsa
T r i e s z t , hn, trieszti tam, tudjad v tulajdonkóp(pon)
trifólium tudd tulajdonnév
trigonometria tudakol, -ja tulajdonos
tulajdonság túró tünemény(e3)
túlfelől t ú r ó s c s u s z a , rétes tünet
tulipán, -ja t ú r o s (sebes, fel- tünőd-ik
tulipános láda töréses) tüntet, tüntessen
tulipiro3 turul(madár) tüntetés, tüntető
túlnan tus (festék, ós a tűr, -jön ; tűrés
túlnyomó(an) vívásban) türelem, .dme
tulok, tulkot, tulka tusa, tusakod-ik t ü r e l m e s , -en ; -ség
túloldal, a túl­ tuskó t ü r e l m e t l e n , -ül
oldalon, túloldalt t u s o l , eltusol v m i t t ü r e m l - i k , -ett
túlontúl tuss (f : douche) ; tűrés-tagadás
túloz, -zad v ..ozd tussolja m a g á t t ű r h e t e t l e n , -ül
túlság, túlságos,-an túsz, túszul visz Türingia, türingiai
túlsó, túlsúly tuszkol türkiz (drágakő)
túlvilág, túlvilági tutaj, tutajos tűrömolaj
t ú l z á s , t ú l z o t t , -an t u t a j o z , - z o n ; -ás t ü r t ő z t e t , ..tessed v
tumor tutyi-mutyi . .tesd
tumultus / túzok tüske, tüskés
t u n d r a or tő, t ű t ; tűalakú t ü s s z e n , -jen ; -03
tunguz (nóp) tücsök, tücsköt, t ü s s z e n t , -eni,
Tunisz, tuniszi tücske ..entsen ; -és
tunya, tunyaság tüdő, tüdeje, tüsszög, tüsszögés
túr, túrás tüdőcsúcshurut tüstént
túra, túráz, -zon tükör, tükre tüszköl, tüszkölós
Túrán, turáni tükrös szekrény t ü s z ő , tÜSZŐ3
t u r b á n tör tükröz, ..özzed v t ű z , fn, t ü z e k ,
turbékol tükrözd tüzet, tüze ; tűz­
turbina tükröződ-ik álló
turbolya (növény) tüloked-ik t ű z , *, t ű z z e , t ű z z e d
turbulens tülköl, tülkölés v tűzd
turf tüll, t ü l l r u h a tűzdel
turf a tülök, tülköt, tülke tüzel, tüzelés
Turgónyev tűn-ik, tűnni, -jön tüzelő
t u r h a , turh&s v - j ó k ; tűnÓ3 tüzér, tüzérség
T u r i n , hn, t u r i n i tünde, tündér tüzes, tüzesség
(o : Torino) Tündér Ilona tüzesed-ik
turista, turistaság tündéri, tündéries t ü z e s í t , ..ítsed v
turkál tündökl-ik, tün­ ..ítsd
turmalin (ásvány) d ö k ö l , - j ö n v - j é k ; t ü z e t e s , -en
t u r n é (f : tournée) tündöklÓ3 Tűzföld
t u r n ű r (f : tour- tündökletes, -en tűzhányó(hegy)
l'nure) tünedez, -zen tűzijáték
turnus tünékeny t ű z k ő d , -tem, -jön
t ű z o l t ó (ság) úgyse, úgysem uniformis
t ü z ö g e t , ..gessed v úgyszólván uniformizál
..gesd ú j , mn, ú j a t , ú j a b b unikum
tűzrevaló újdon, újdonat-új unió ; a z (amerikai)
tüzrőlpattant újdonság,újdonsült Unió
tűzzel-vassal újóv(i) uniszónó o
tyúk- tyukász ujgur (nóp) unitárius
t y u h a j ! t y ű h ! isz ú j í t , ú j í t s a d v új ítsd univerzális l
ujj, ujja univerzitás l
újjá alakít, újjá­ univerzum l
U alakítás unoka, unoka­
ujjas(kesztyű) testvér
uborka (ugorka) újjá szület-ik, újjá­ unos-untalan
[ u c c a ] , v. ö\ u t c a születés unos-untig
u c c u ! isz ujjatlan, -ul unott, -an
udvarias, -an ujjnyi unszol, unszolás
udvariasság u j j o n g , - j o n ; -ás u n t a t , ..tassad v
u d v a r i a t l a n , -ul újólag ..tasd
udvarlás, udvarló újonc, újoncoz u n t i g elég
udvarol, udvaronc újoncoz úr, u r a k , u r a t , u r a ;
udvar, ugarol újonnan az Ú r
ugat, ugasson ú j r a , ú j r á z , -za u r a d a l o m , ..Ima
(ugorka) uborka újság [újság] ural, u r a l j a
u g r - i k , -ani v újságol [újságol] Urál ( h e g y s é g )
ugorni, ugortam v újul, újulás urál-altaji n y o l v e k
ugrottam, ugorjon u k á z or uralg, u r a l o g
u g r á l , - j o n , ugrás Ukrajna, ukrajnai uralkod-ik
ugraszt, ugrassza ulánus uralkodó(nő)
u g r a t , ugrassa U l á s z l ó , tn uralom, ..lmat
ugrifüles U l r i k , U l r i k a , tn uramapám, uram­
úgy, úgy-e? ultimátum, ultimó bátyám, uram­
ugyanakkor, ultrám o n t á n öcsém
ugyanaz, ugyan­ ultraviolet sugarak Uramisten, Uram
ez, ugyanígy ún, unni, unja, Teremtőm
úgyahogy unjad v und uras, u r a s á g
ugyan úgy-e? u n a l m a s , - a n , -ság uraz, -zad v urazd
ugyancsak, ugyanis u n a l o m , ..Ima ú r h a t n á m (ság)
úgyhogy unatkoz-ik, -zon v úri, úrias, -an
ú g y i s ; d e : í g y is, -zék Úristen
ú g y is u n d o k , -ul Űrnapja (ünnep)
úgylátszik undor, undorít urológia, u r o l ó g u s
úgymint, úgymond u n d o r í t ó , -an u s g y e ! isz
úgynevezett undorod-ik úsz-ik, úszott, úsz-
 szál, ú s s z o n , ú s z - utód, utódlás üggyel-bajjal
szad v úszd u t o l é r h e t e t l e n , -ül ügy, ügye
uszály utólag, u t ó l a g o s ügyefogyott
uszályos ruha utoljára ügyel, ügyelet,
uszít, uszítsad v utolsó, utolszor ügyeletes, ügyelő
u s z í t s d ; uszítás (utószor) ügyes, ügyes-bajos
úszkál [ ú s z k á l ] útonálló ügyesség
uszkár úton-útfélen ; m i n ­ ügyész, ügyészség
uszoda den ú t o n - m ó d o n ügyetlen, - ü l ; -ség
uszony utópia, utópista ügynök(ség)
úszóruha utópisztikus, -an ügyvéd
úsztat [úsztat] utóvégre ügyvitel, ügyvivő
út, utak, utat, útja útrakelés, ú t r a v a l ó ükanya, ükapa
utal, utalás útszéli ül, - j ö n
ú t á l , - j a d v utáld ú t t a l a n , -ul üldögél, -jen
utálat, utálatos uzurpál üldöz, üldözz, -zed
u t a l v á n y o z , -za úzus l v üldözd ; üldözés
után, utánam ( u z s o n n a ) v. ö. üledék, ülep
utánjárás, után­ ozsonna üleped-ik, ülepsz-ik
nyomás uzsora, uzsorás ülepedtem, üle­
utánoz, utánozom, pedett
-zad v ..nozd ü l é s , ülésez, - z e n
utánzott, -an Ü üllő
utas ülőfürdő, ülőhely
u t a s í t , ..ítsad v üde, üdén, üdeség ültében
..ítsd ü d í t , ..ítsed v ..ítsd ü l t e t , ültessed v
utász (katona) üdül, üdülés ültesd
utaz-ik, -zon v -zék üdülő(hely) ültőhelyében (ülő­
utazó(tóska) üdv, az Ü d v had­ helyében)
útbaigazít(ás) serege ünnep
utca [ucca], utca- üdvös, üdvösség ü n n e p e l , ünneplek,,
hosszatt [ucca- ü d v ö z í t , -eni, . . í t ­ -jed v ünnepeld
hosszat], utcai s e d v ..ítsd ünnepély, ünne­
[uccai] ü d v ö z í t ő , az Ü d v ö ­ pélyesen)
úti ( u t i ) ; ú t i ­ zítő ü n n e p i e s , - e n , -ség
költség üdvöz légy ! az ünő(borjú)
Utilitarista üdvözlégy (imád­ ür, -je
utilitarizmus ság) ü r e g , üreges
útközben üdvözöl (vkit), üres, ü r e s e d - i k
útleírás üdvözlés üresít, ..ítsed, ..ítsd.
utó, a hónap utója, ü d v ö z ü l , ü d v ö z ü l é s üresség
utóján ; utóbaj ü g e t , ügessen, -és ürge, ürgelyuk
utóbb ügetőverseny ü r í t , ..ítsed v . . í t s d
űrmérték V v a g y o n o s , -an
ürmös (bor) vagyontalan, -ul
üröm, ürmöt, ürme vacak, vacakot, v a j , fn, v a j alj a
ürü, ürühús vacakol v a j ! isz
ürügy vacillál váj, vájjad v vájd
ürül, ürülék vackor (vadkörte) v a j a z , -za
üst, üstje vacog, vacogás vajda, vajdaság
üstök, üstökös vacok, vackot, v a j h a ! isz
üszkös, üszkösöd-ik v a c k a (állat f o k - vájjon? (vajon?)
üsző vöholyo) vajmi kevés
üszög (gabonában), vacsora, vacsorál vajúd-ik, vajúdás
üszögös vacsoráz, -zon vak, vakon
üszök, üszköt, vad, vadja ; vadul vakáció
ü s z k e (parázsló vád, vádja vakar, vakarcs
s z é n ) v. ö. ü s z k ö s v a d á s z ( - i k ) , i, v a ­ vakaródz-ik, ..ódz-
üt, ütöttem, ütött, dásszon, vadász- zon v ..ódzzák
ü s s , üssed v ü s d szad v vadászd v a k í t , ..ítson
ütem, ütemes vaddisznó vakol, vakolat
ütköz-ik, -zön v v a d í t , ..ítsad, í t s d vakond, vakondok
-zék, ütközet vádlott-társ [vád- vakság, vaksi
ü t l e g , ütlegel lottárs] vaktában
ütőd-ik, ütődés vadóc vákuum
ü t ö g e t , ..gessed v vádol, -jad v -d vakul, -jon
..gesd v a d o n , v a d o n a t új vál-ik, -jon v -jék
ütött-kopott vadonc, vadság valaha, valahány­
üttet, üttette, vadul, -jon s z o r ) , valahára,
üttessed v üttesd vág, vágány, vágás valahogy(an),
üveg, üvogodóny vágat, vágassad v valaki, vala­
üveges, üvogessóg vágasd mely (ik), vala­
üvegez, -zed v vagdal, vagdalék mennyien), vala­
..gozd vagdalthús merre, valami,
üvölt, üvöltsön vágód-ik valamíg, valami­
üvöltöz, -zön vagon [vágón] k é p p e n ) , vala­
űz, űzzön, űzzed v v á g t a t , ..tasson mikor, valamint
ű z d ; űzós v a g y , v. ö. v a n válasz, válaszol
ü z á n s z (f: usance) vágy, vágya v á l a s z t , -ani, v á ­
üzekod-ik vágy-ik, -tam, -ott, lassz, v á l a s s z a d v
üzen, üzenni, -jen v á g y j o n v -jók válaszd
(v. ö. i z e n ) vágyakoz-ik választottbíró(ság)
üzenet vagyis választóvíz
ü z l e t , üzleti v a g y l a g o s , -an valcer n
vágyód-ik Valér, V a l é r i a , tn
vagyon, vagyona valkűr n
 vall, -ani, vallott, változékony, -an varázsos
valljon, valljad v v á l t o z h a t a t l a n , -ul varázsszer
valld v á l t o z t a t , ..tassad varga, vargabetű
váll, válla v ..tasd vargánya
vállal, vállalat váltsa g ( d í j ) várhat, -ja, vár­
v á l l a l k o z - i k , -zon valuta, valútáz hatod v várhadd
v -zék vályog, vályogvető variáció
vállas vályú v a r i e t é (f: variété)
vallás, vallása vám, vámja ; vám­ varjas
vallásos, -an aláeső, v á m á r u varjú, varjak
vallásosság v á m o l , - j o n ; -ás váromány(os)
v a l l á s t a l a n , -ul vámpír város, városháza,
v a l l a t , - t a m , ..as^ vandál (népfaj) városliget, a
sad v vallasd vandalizmus Városliget
vallomás vándor, vándorbot városi, városias
vállravető, váll­ vándorlás varr, -jon, varrt
vetve v á n d o r o l , ..rlok v a r r a t l a n , -ul
való, valóban vanília varró, varrógép"
válófélben vánkos varrott, varrottas
v a l ó d i , -ság vánszorog, ..rgok, V a r s ó , hn, v a r s ó i
v á l o g a t , ..gasson . . r g o t t ; -rgás várva-vár
válogatós, -an ványad, ványadt vas, vasa
valorizáció ványol, ványolás Vas (vár)megyc
valorizál, -jon v a r , fn, v a r j a vás-ik, vásson v
v a l ó s í t , ..ítsad v v á r , fn, v á r a vássék
..ítsd v á r , i - j o n ; várás vasal, -jon ; vasalás
valósul, -jon várakoz-ik, -zon * v a s a l a t l a n , -ul
v a l ó s z í n ű , -en ; -ség -zék v á s á r , vásárállás
v a l ó s z í n ű t l e n , -ül várakoztat, ..tas­ vásárlás, vásárló
v a l ó t l a n , - u l ; -ség sad v ..tasd v a s á r n a p , -ja •*
v a l ő r (f: valeur) v á r a n d ó s , -an vasárnapi, vasár-
válság, válságos várandóság (va­ n a p i a s , -an
vált, válts, váltsad g y o n amit várhat vasárnaponként
v váltsd ; váltás az ember) v á s á r o l , ..rlok v - o k
V a l t e r , tn várandósság (vá­ vásáros
váltig randós állapot) vasas, vasasfürdő
v á l t o g a t , ..gassad varangy, varan­ v a s a z , - z o n , -zás
v ..gasd gyos béka v á s í t , ..ítsad v ..ítsd
változ-ik, -zon v várat, várassad V a s k a p u , hn
-zék v várasd vaskos, -an
változandó(ség) v á r a t l a n , -ul v á s o t t , - a n , -ság
v á l t o z a t l a n , -ul varázs, varázsa vassalak, vasszer­
változatos, -anj varázsol, ..zslok kezet
vastag, vastagbőrű véges, végesség v e g y í t , -eni, ..ítsed
v a s t a g í t , ..ítsad v véges (telén) v é g i g v ..ítsd
..ítsd vegeszakadatlan v e g y í t e t l e n , -ül
vastagod-ik, vas- vogetáció, vegetál vegytan, vegy­
tagsz-ik vegetáriánus tanilag)
vasul, -jon vegetatív vegyül, vegyület
vasút, vasutat végett, végottom, v e h e m f, v e m h é t ,
Vasutas v é g e t t e stb; m i vemhe
vászon, vászna végett ? vehemencia,
vátesz l végez, végzők, vohomens
Vatikán, vatikáni ..gzott, v é g e z z e d v e h o t (v. ö. v e s z ) ,
vatta, vattáz, -zon v végezd -tom, vehossed •
V a y , csn v é g h e t e t l e n , -ül vehesd
váz, váza véghezvisz, vég­ véka(számra)
váza, vázát hezvitel v é k o n y , -an
vazallus végig, végiglen vékonyhéjú
vazelin v é k o n y í t , ..ítsa
vógkép(pen)
vázlat, vázlatos vékonyul, -jon
végleg, végle­
vázol, -jon vél, -jed v v é l d
V a z u l , tn
gesen) vele, v e l e m , veled
véglegesít, ..ítsed v
vecsernye vele, egybeírjuk az
..ítsd
véd, védtem ; védj, i g é v e l , pl v e l e j á r
v é g l e t , v é g l e t e s , -en
védjed v védd vóleked-ik
végnólküli
Véda, Védák v é l e l m e z , -ze
v é g r e h a j t , -ás
v e d d , v. ö. v e s z v ó l e m ó n y , -o
v é d e k e z - i k , -zen v vógren dol k o z - i k , V o l o n c e , hn, v e l e n ­
-zék -zon v -zék cei (o: Venezia)
v é d e l e m , ..lmo végső veloszületett
védelmez, védel­ végszóra v é l e t l e n , - ü l ; -ség
m e z z e d v ..lmozd v é g t e l e n , -ül velin(papír)
védene végtére, végül velocipód,
veder, vedret, végzés, végzet velodrom
v e d r e (v. ö. v ö d ö r ) végzetes, -en velő, veleje
v é d e t l e n , -ül v é g z e t t , -ség velős, -en, velősség
v é d e t t , -en végződ-ik, -tem v e l ő t l e n , -ül
vedl-ik, vedlés végy, vegyél, v e l ú r (f: velours)
v é d t e l e n , -ül v e g y e n , v. ö. vemhes, vemhes-
vég, vége venni, vesz ség (v. ö. v e h e m )
végbemenetel, vegyelomez, vegy- vén, vénasszony
végbemegy, élemzés véna l
végbevisz vegyes, -en, v e ­ V e n c e l , tn
végeladás, végér­ gyest vend (nép)
vényesen) vegyész, vegyészet vendég, vendége
vendógesked-ik v e r e t , v e r e t l e n , -ül verzió
vcndégtő(s) v é r e z , -zon (v. ö. vés, véss, véssed v
V e n d e l , tn vérz-ik) vésd
véndely Vergilius, tn vese, vesebaj
venereás beteg vergőd-ik vesés, borjúvesós
vénhed-ik verifikál jvésés, v é s e t
v o n í t , ..ítsed v verista v e s é z , -zen
..ítsd veríték (verejték) véső, vésőd-ik
ventiláció, ventilál verítékes, -en vessző, vesszeje
ventilátor verítékez, -zen vesszőz, -zön
Venus, tn (l); verizmus vesz, venni, veszek,
mint köznév: v é r m e s , -en ; -ség veszel, vesszük,
vónusz, vénusza vermut (ürmös) vettem, vegyek,
vénuszi termet veronál j végy, vegyen,
vénül, vónülós vorniszázs (f: vegyed v vedd
vonyigo vcrnissage ) vesz v vész, veszni,
ver, -íed v v o r d V o r o n i k a , tn vesztem, veszett,
vér, véro v e r ő d i k , -ött vessz, vesszen
Vera, tn vers, v e r s a l k a t v é s z , fn (a. m.
véraláfutás verség, v é r s é g i veszedelem)
veranda versel, verselés
vorsong, versengés v e s z e d e l e m , ..Íme
verbuvál
verseny v e s z e d e l m e s , -en
vércse
veszeked-ik, v e -
verdes, verdessed versenyez, ..nyzek,
szeksz-ik
v verdesd ..nyezzen
v e s z é l y , -e
verdikt versenyzés, ver­
v e s z é l y e s , -en ; -ség
vorób, verebe senyző
veszélyeztot,
v e r e g e t , ..gessed v verssor, v e r s s z a k
..tessed v ..tesd
..gesd vórszerint(i)
v e s z é l y t e l e n , -ül
(verojtók) veríték verszt or
vorekod-ik, v é r t , -je veszendőbe m e g y
vereksz-ik vértanú(ság) v é s z e s , -en
verem, verme vértes, Vértes- veszett, veszettség
vórengz-ik, ..ngez- hegység [Vértes veszít, veszítettem,
z e n v ..ezzék ; v é ­ hegység] ..ítsed v ..ítsd
rengzés, vérengző v é r t e z , -ze vesződ-ik, vesződés
v e r e s (v. ö. v ö r ö s ) vertikális vesződség(es)
verés v é r ű , pl h i d e g v é r ű Veszprém (vár)-
v é r e s , -en v é r z - i k , -eni (u. ö. megye
vereség vérez) v e s z t , -eni, v e s z ­
v e r e s s é g (v. ö. verzális ( b e t ű f a j ) t e t t , vesszen,
vörösség) verzátus vesszed v veszd
vóresség v é r z é k e n y (ség) veszteg marad
vesztegel, vesz- vevő(közönség) víg, vígan ; vígság
teglés vexál vigad (vígad)
v e s z t e g e t , ..gessen vezekel, vezeklés vigadó, a Vigadó
vesztes, veszteség vezényel, ..nylek, vigadoz, -zon
(amit elvesztett) -jen ; v e z é n y l e t v i g a l o m , ..Ima
vesztesség (vkinek vezér, vezére vigasság
vesztes v o l t a ) v e z é r e l , vezérlés vigasz, vigasztal
vesztőhely vezérlet, vezérség vigaszt alhat a t l a n
v e t , én vetek, ti vezet, vezettem, v i g a s z t a l ó d-ik
vettek, vetettem, vezessed v vezesd
vess, vessen, * vezetőség v i g y , v. o. v i s z
vessed v vesd vezettet, vezottet- vigyáz, vigyázz (on)
v é t , -eni, - e t t , v é t ­ t e m , vezettessen v i g y á z a t l a n , -ul
sed v vétsd v e z í r tör vigyázatos(ság)
vétek, vétke vézna, véznaság vigyázó
veteked-ik, Vezúv vigyázz ! vigyázz­
veteksz-ik v í , v í n i , v. ö. v í v állás
vétel, vételár viadal, viador v i g y e , v i g y e d , v. ö.
vetélkedik viadukt visz
vetélő viaskod-ik v i g y o r o g , ..rgok,
vetélytárs viasz, viaszos ..rgott
vetem ed-ik viaszoz, -zon vihar, viharos, -an
vetemény vibráció, vibrál viharz-ik, ..rozzon
veterán V i c a , tn viheder
v e t e t (v. ö. v e s z ) , vicc, viccel, vicces vihog, vihogás
vetettem, vetett, vicc(házmestor) vijjog [víjog], -jon
vetessed v vetesd vicinális vikariátus, vikárius
v e t e t l e n , -ül vicispán v í k e n d (a: week-
v e t í t , ..ítso, v e t í t é s v i c s o r g a t , ..gassad end)
vetítőgép v ..gasd V i k t o r , V i k t ó r i a , tn
vétkes, vétkesség v i c s o r í t , ..ítsad v világ, v ü á g a
vótkez-ik, -zen, v ..ítsd világi, vüágias, -an
-zék v i d á m , -an v i l á g í t , ..ítsa
v e t k e z - i k , - z e n . -zék v i d á m í t , ..ítsad v világítás, világító
vetkőz-ik, -zön v ..ítsd v i l á g l - i k , -ani
-zék v i d d , v. ö. v i s z v i l á g o l , -ni
v é t ó Z, v é t ó j o g v i d d , v. ö. v í v v i l á g o s , -an ;
vetőd-ik vidék, vidéki(es) v i l á g o s k é k stb
vétség v i d í t , ..ítsad v v i l á g o s í t , ..ítsad v
v e t t e t (v. ö. v e t ) , ..ítsd ; v i d í t á s ..ítsd
vettettem, vet­ v i d o r , -an világosság
tessed v v e t t e s d vidra, vidrabőr világszerte
v ev é n y , v e v é s vidul, -jon ; vidulás v i l á g t a l a n , -ul
Vilhelrnina, tn v i r í t , ..ítson i viszketeg(ség)
V i l i b á l d , tn virrad ] viszki (a: whisky)
villa, villaalakú virradat, virradta, viszonos(ság)
villám, villám­ virradtig viszonoz, ..nzom,
gyorsan) virradóra -zad v ..nozd
v i l l á m l - i k , -ani virraszt, ..asszon viszont biztosít(ás)
villamos virsli, virslis viszontagság(os)
v i l l a m o s í t , ..ítsa virtuális viszontlát(ás)
villamosság virtuóz, virtuozi­ viszontszolgálat
villamoz, -zon tás, virtuózság viszonvád
villan, villanás virtus, virtus- viszonválasz
villany, villanyos kod-ik viszonzás
vilii ( t ü n d é r ) virul, virulás v i s z o n z a t l a n , -ul
villog, villogás virulens viszony, viszonya
v i l l o g t a t , ..tassad visel, viselet v i s z o n y í t , ..ítsad v
v ..tasd viselős (ség) ..ítsd
villong, villongás viselt, viseltes, -en v i s z o n y l - i k , -ani
V i l m a , tn v i s e l t e t - i k , ..tessen viszony lag(os)
V i l m o s , tn v ..tessék viszonylat
V i n c e , tn visít, ..ítson viszonyul, -jon
vincellér viskó Visztula (folyó)
vindikál vissza, e g y b e í r j u k vitaiizmus
vinkó az i g é v e l , pl v i s z - vitás, -an
vinkulál, v i n - s z a a d , visszafizet vitális
kulum l visszaélés vitamin
v i n n i , v. ö. v i s z visszahozhatatlan vitat, vitattam,
v i n n y o g , -ás visszajövet vitassad v vitasd
viola, violaszínü visszakoz-ik, -zon vitatkoz-ik, -zon v
v i o l o n c s e l l o (o: v -zék -zék
violoncello ) visszamenő(leg) vitel, viteldíj
vipera visszás(ság) vitet, vitessed v
virág, virága visszautasító, -lag vitesd
virágoskert visszautazás vitéz, a n é v előtt
virágoz, -zon ; v i ­ v i s s z a v o n u l t , -an kisbetűvel írjuk,
r á g o z z a d v . . g o z d visszér, v i s s z f é n y pl v i t é z N a g y
virágtalan, -ul visszhang, -os János
virágz-ik, ..gozzon visszhangz-ik Vitézi Szék
v ..gozzék visz, v i n n i , v i s z e k , vitézlő, vitézség
virágzás, virágzó vittem, vitt, vitézül
virgács vigyen, vigyed v vitorla, vitorlás
V i r g i l , tn vidd, vinném vitorláz, -zon
virgonc viszály, viszálya v i t r á z s (f: vitrage)
virilista, v i r i l i z m u s v i s z k e t , ..késsen v i t r i n (j: vitriné)
vitriol, vitriolos vizsga, vizsgál votják (nép)
v i t t , v. ö. v i s z vizsgélód-ik vő, veje ; vőtárs
v i t t , v. ö. v í v vizsgáz, -zon vöcsök (madár)
vitustánc v i z s g á z t a t , ..tas­ vödör, vödröt,
vityilló s a d v ..tasd vödre
v í v (v. ö. v í ) , v í v n i vizsla vőfély, vőlegény
(víni), v í v o k , V l a d i m í r , tn völgy, völgyoldal
vívsz, vívtam, Vogézek (hegység) vörheny
vívjon (víjon), vokális vörhenyeges, v ö r ­
vívjad (víjad) v v o k s l, v o k s o l henyes
v í v d ; vívás volapük v ö r ö s (v. ö. v e r e s ) ;
vívmány Volga, volgamenti vörös-fehór-zöld
vívód-ik V o l h í n i a , hn vöröses
v i v ő r (f: viveur) v o l o n t é r (f: vöröshagyma
víz, vizek, vizet, volontaire ) vörösl-ik
vize ; vízen Voltaire, Voltaire- V ö r ö s m a r t y , csn
viza, vizahólyag nek ; voltaire-i vörösöd-ik
vlzalatti, vízálló voltakép(pen) vörösség
vízbefojtás, vízbe- von, vonjad v vond Vörös-tenger
fúlás vonagl-ik [Vörös tenger]
vizel, vizelet vonakod-ik vulgáris l
vízellenében vonal, vonalas vulkán, vulkáni,
vízen járó vonaloz, ..lzok, vulkanikus
vizenyő, vizenyős -ott, -zon ; vona- vulkanizál
vizes, vizespohár lozás, vonalzó
v i z e s í t , ..ítsed v vonatkoz-ik, -zon W
..ítsd v -zék
vizessóg vonatkozólag Werbőczi,
vizez, -zed v vizezd v o n í t , ..ítson W e r b ő c z y , csn
vízhatlan, -ul vonogat, -tam, W e s s e l é n y i , csn
v í z i (vizi) ; v í z i - ..gassa
betegség, víziló vonóshangszer X
vízió vonósnégyes
vizit, vizitel vonszol, -jon X a v é r , tn
vizitáció, vizitál v o n t a t , ..tassad v X é n i a , tn
Víziváros, vízi­ vontasd, vontatás xénia g
városi v o n t a t o t t , -an x-sugarak
vízkereszt (ünnep) v o n u l , - j o n , -ás
vízözön(előtti) v o n z , -ani, v o n z z a d Z
vízszínt(es) v vonzd ; vonzás
vízszintez, -zen v o n z a l o m , ..Ima zab, -ja
vízum l vonzat, vonzóerő zabál, zabálás
v i z ű , pl é d e s v i z ű vonzód-ik zabigyerek
zabola, zabolátlan, zászló, -ja v z i z e g , zizegós
- u l , z a b o l á z , -zad zászlaja Z o á r d , tn
v zabolázd zászlós(úr) zodiakus g
Z á c h , csn zátony zokog, zokogás
zafír ( d r á g a k ő ) zavar, -jon z o k o n esik, z o k s z ó
zagyva, zagyvaság závár Z o l t á n , tn
zagyvál, zagyvalék zavargás, zavargó zománc, zománcos
zaj, zaja z a v a r o g , ..rgott zománcoz, -zon
zajg, zajgás z a v a r o s , -an ; -ság zóna(díjszabás)
zajl-ik, zajlás zavarosod-ik zónáz(-ik), -zon
z a j o g (v. ö. z a j g ) z a v a r t , - a n ; -ság zong, zongás
zajong, zajongás z a v a r t a l a n , -ul zongoráz(-ik), -zon
z a j o s , -an z e b r a , z e b u (állat) zoológia, zoológus
z a j t a l a n , -ul zefír (szellő és z o r d , -an v -ul
Z a k a r i á s , tn szövet) z o r d o n , - u l ; -ság
zakatol, -jon zegzug, zegzugos zöcsköl
záklás ( k e n y é r ) zeke ( r ö v i d k a b á t ) zökken, zökkenő
zaklat, zaklassad v zollor zöld, zöldéi, -jen
Z e l m a , tn zöldes, zöldség
zaklasd zolóta zöldséges kert
zakó (ruha) z ö l d ü l , - j ö n ; -ós
Zemplén (vár­
Zala (vár)megye z ö m ö k , -ség
megye
zálog, zálogol z e m s z t v o or zönge, zöngés, -en,
zamat, zamatos z e n d í t , ..ítsed v z ö n g é t l e n , -ül
zanót (növény) zördül, -jön
..ítsd
Z a n z i b á r , hn zendül, zendülés zörej, zöreje
záp, z á p f o g zene, zenebona z ö r g e t , ..gessen
z á p í t , ..ítsa zenei, zeneileg zörög, zörgött
záporeső zenél, z e n é l ö ( ó r a ) zörömböl, -jön
zápul, -jon z e n g , -eni v -ni, -jen z ö r r e n , z ö r r e n n i
z á r , fn, z á r a z e n g e d e z , -zen zötyög, zötyögés
z á r , i, - j o n ; zárás z e n g z e t , z e n g z e t e s z u á v (f: zouave)
z á r alá v e s z , zenit zubbony
záralávétel zerge(bak) z ú d í t , ..ítsa
zarándok z é r ó , zérus zúdul, -jon
zarándoklás Z i c h y , csn z u g , fn, z u g a
zarándokol, -jon zihál, - j o n z ú g , i, - j o n ; z ú g á s ;
zárkoz-ik, -zon v Z i l a h , hn, zilahi zúg-búg
-zék zilál, zilált, - a n Z u g l i g e t , zugligeti
z á r k ó z o t t , -ság ziláltság zúgó, zúgócsiga
záród-ik zimankó, zimankós zúgolód-ik
zártkörű, zártszék Z i t a , tn zugoly, -a
zárul, -jon zivatar, zivataros zuhan, zuhanás
zuhany, zuhanyoz zselatin zsíró (o: giro)
zuhog, zuhogás zselé (f: gelée ) zsíros, zsírosság
z u l u , zulukaffer zsellér zsíroz, -za
zurbol, -jon zsémbel, zsómbes zsírtalan, -ul
zúz, zúzzon, zúz­ zsemlye zsivaj
zad v zúzd ; zúzás zsén (f: géné) zsivajog, ..jgok,
zúza, zúzája zsenáns, -an ..jgott, zsivajgás
zúzmara, zúzmarás z s e n d ü l , zsendülés z s i v á n y , -ság
zúzó(malom) zsenge zsívió ! ( s z e r b ) :
zúzód-ik, zúzódás zseni (f: génié) éljen !
züll-ik, -eni, züllés zseniális zsizsik, zsizsikes
zülleszt, ..esszéd v zseníroz, -za Z s ó f i , Z s ó f i a , tn
zülleszd zsentri, hely: z s o k é (a: jockey)
z ü l l ö t t , -en ; -ség dzsentri zsold, zsoldos
z ü m m ö g , -ós zseton(os) zsolozsma
Z ü r i c h , hn, zürichi zsibáru, zsibárus Z s o l t , tn
zűrjén (nép) zsibbad, zsibbadás zsoltár
z ű r z a v a r (os) z s i b b a d t , -ság zsombék, zsom-
zsibbaszt, békos
zsibbasztó, -an Z s o m b o r , tn
ZS zsibong, -jon zsong, zsong-bong
zsibvásár z s o n g l ő r (f:
z s á b a , ..át zsidó, -ja v zsidaja jongleur )
zsák zsidós, -an z s o n g í t , ..ítsa, -ás
zsákbanm acska zsidóság zsöllye
z s a k e t t (f: zsidóz, -zon zsörtölöd-ik
jaquette ) zsiger, zsigerol zsúfol, zsúfolás
zsákmány, zsák­ Z s i g m o n d , tn z s ú f o l t , zsúfoltság
mányol zsilé (f: gilet) z s u g o r g a t , ..gasson
zsalu, zsalugáter zsilip(ópítós) zsugori(ság)
zsálya (növény) zsinagóga zsugorod-ik
zsámoly zsinat - j a zsúp, zsúpfedól
zsáner (f: génre), zsindely zsúr (f: jour)
zsánerkép zsindelyez, -zen zsurló ( n ö v é n y )
zsarátnok zsineg, zsinegei zsurma, zsurmol
zsardinettó o zsinór, z s i n ó r o s , -an zsurnaliszta
z s a r g o n (f: jargon) z s i n ó r o z , -za zsurnalisztika
zsarnok zsír, zsírja zsurnalizmus
z s a r o l , zsarolás zsiradék Zsuzsanna, Zsuzsi
zsázsa ( n ö v é n y ) zsiráf zsuzsú (f: joujou)
zseb, zsebbeli zsírál, - j o n zsűri (a: jury)
zsebbevaló zsíráns
z s e b e l , zsebelés zsírbasült
 A szokásos rövidítések jegyzéke
A. a. alsó fhg főherceg
á. é. átvitt értelemben f. hó folyó hó
ág. h. ev. á g o s t a i hitvallású ford. fordíts
evangélikus ft. főtisztelendő
ált. általános 9 gramm
a. m. annyi mint g. kat. görög katolikus
assz. asszony g. kel. g ö r ö g keleti
b. becses gr. gróf
Bpest Budapest h. helyett
bpesti budapesti h. é. helyi érdekű
br. báró hg. herceg
B. u. é. k. B o l d o g ú j ó v o t helv. hitv. h e l v é t hitvallású
kívánok hiv. hivatalos
c. című hl hektoliter
C. Celsius id. idősb
D. dél ifj. ifjabb
db., drb. darab i. h. id. h. idézett hely(en)
d. e. délelőtt Ul. illetőleg
dg decigramm i. m. idézett m ű
d. u. délután ind. indul
DK. délkelet izr. izraelita
dkg dekagramm j- járás
dl deciliter jbiró(ság) j á r á s b í r ó (ság)
DNy. délnyugat jegyz. jegyzet
Dr., dr. doktor K. kelet
É. észak K korona
eh. e helyett k. kedves
ÉK. északkelet k., köt. kötet
ÉNy. északnyugat k. a. kisasszony
érk. érkezik kat. h. kataszteri hold
ev. evangélikus kb. körülbelül
ev. ref. evangélikus ker. kerület, keres­
református kedelmi
F. felső kir. királyi
f fillér km kilométer
f. é. folyó óv(i) km* négyzet kilo­
fej. fejezet méter
f. számla f o l y ó s z á m l a k. m. f. kelt mint fent
 köv. 1. következő lapon prot. protestáns
Kr. (sz.) e. K r i s z t u s s z ü l e ­ q métermázsa
tése e l ő t t R. Róaumur
Kr. (sz.) w.Krisztus s z ü l e - r. rész
tése u t á n ref. református
l liter r. k.,
l. l á s d v. l a p róm. kat. római katolikus
1. e. lásd e z t 8. i. t. s így t o v á b b
lev. levél «*>. Jí., sic* s a j á t k e z é v e l
1. f. lásd f e n t e b b stb., sat. s a többi
luih. lutheránus stb. eff. s t ö b b efféle
m., magy m a g y a r sz. (a.) szám (alatt)
m. megye sz. század
m méter Szt. szt. szent
m* négyzet méter szül. született
m. é. multév(i) t. tisztelt, tiszte­
megh. meghalt lendő
Mélt. méltóságos tan. tanácsos, tanár
mfd mérföld t. c. teljes (tisztelt)
min. miniszter(i) című
m. kir. m a g y a r királyi Tek. tekintetes
Mlgd Méltóságod t. i. tudniillik
mm milliméter ua., u. a. u g y a n a z
mm métermázsa úgyn. úgynevezett
mp másodperc u. i. ugyanis
Nagym. nagyméltóságú U. i. utóirat
Ngs, Nagys. n a g y s á g o s ú. m. úgymint
nb. nagybecsű ú. n. úgynevezett
n. é. nagyérdemű unit. unitárius
N. N. ismeretlen n é v uo., u. 0. ugyanott
pótlásául u. p. utolsó posta
N8. n8. .. n e m e s V. vagy
Nt., nt. n a g y t iszteletű vas. vasárnap
Ny. nyugat vit. vitéz
őlv. olvasd v. k. választ kérünk
ó óra vm. vármegye
özv. özvegy v. b. 1.1. valóságos belső
p pengő titkos tanácsos
p perc vö., V. ö. v e s d össze
V- pont vsz. versszak
(P.H.) pecsét helye 2. r., 2° kettedrét
Pl- például 4. r., 4° negyedrét
p. 0. példának okáért 8. r., 8° nyolcadrót
 Idegen nyelvű szólások
és idézetek gyűjteménye
1. L A T I N .
Ab ovo: Legelejétől kezdve.
Ab uno disce omnes: Egyről ismerd meg a többit mind. —
Vergilius (Aeneis).
Ab urbe condita: A város (Róma) alapítása óta.
Ad audiendum verbum: A feddés, dorgálás meghallgatására
(hív maga elé valakit).
Adhuc sub judice lis est: A per még a bíró előtt van. —
Horatius (Ars poetica).
Ad infinitum: A végtelenségig.
Ad libitum: Tetszés szerint.
Ad majorem Dei glóriám: Isten nagyobb dicsőségére.
Ad multos annos: Sok évig ( é l j e n ) .
Ad notam: Valaminek dallamára; ad notam vesz valamit: tu­
domásul vesz, megjegyez.
Ad rem: (Térjünk) a dologra.
Ad usum Delphini: A z ifjúság használatára (megcsonkítva, át­
alakítva). Eredeti jelentése: a királyfi használatára.
Aere perennius: Ércnél maradandóbb. — Horatius.
Alea jacta est: A kocka el van dobva. (Caesarnak tulajdonított
mondás.)
Altér ego: Másik én.
Ante Christum natum: Krisztus születése előtt.
Audi (et) alteram partém: Hallgasd meg a másik felet is.
Aurea mediocritas: A z arany középszer. — Horatius.
Aut Ceasar, aut nihil: V a g y császár, v a g y semmi.
Beati possidentes: A boldog birtokosok.
Bis dat, qui cito dat: Kétszer ad, aki gyorsan ad.
Bona fide: Jóhiszemüleg.
Captatio benevolentiae: A jóakarat megnyerése.
Casus belli: Ok a háborúra.
Cogito, ergo sum: Gondolkozom, tehát vagyok. — Descartes.
Conditio sine qua non: Feltétel, amelytől nem lehet eltérni.
Consummatum est: Befejeztetett, elvégeztetett.
Coram publico: A közönség előtt, nyilvánosan.
Corpus delicti: Bűnjel.
Cum jure successionis: A z utódlás jogával.
Cuique suum: Mindenkinek (meg kell adni) a magáét.
Curriculum vitae: Életrajz.
De facto: Tényleg, valóban.
Dei gratia: Hála Istennek I
De jure: Jogosan, jogszerűen, j o g szerint.
De mortuis nil nisi bene: A halottakról csak j ó t (mondjunk).
Deo gratias: Hála Istennek.
De profundis: A mélységekből (szólok hozzád). A 130. zsoltár
kezdete.
Deus ex machina: A z Isten a gépből (a római s z í n p a d o n ) ; a.
m. váratlan, csodás megoldás.
Dixi: Megmondtam. >
Ecce homo: í m e az ember!
Editio princeps: Első kiadás.
Eo ipso: önmagától, természetesen, annál inkább.
Errare humánum est: Tévedni emberi dolog.
Et in Arcadia ego! É n is (éltem) Árkádiában.
Ex cathedra: A szószékről (beszél).
Excelsior!: Feljebb, magasabbra, f e l f e l é !
Exempli gratia: Például, példának okáért.
Expressis verbis: Kifejezetten, határozottan.
Extra muros: A falakon kívül.
Extra domínium: Birtokon kívül.
Festina lente: Lassan siess! (Lassan j á r j , tovább érsss.)
Fiat lux: Legyen világosság!
Finis coronat opus: A vég koronázza a müvet.
Sic jacet: I t t nyugszik.
Hodis mihi, cras tibi: M a nekem, holnap neked.
Homo novus: Ú j ember.
Homo regius: A király megbízottja.
Eonoris causa: Tiszteletből.
In absentia: Távollétében.
In ábstracto: Elvontan.
In aetemum: örökké, örök időkig.
In contumaciam: A z elítélt távollétében.
In effigie: Képben, képlegesen. -
In extenso: Egész terjedelmében.
In flagranti: A tett elkövetésekor, tetten (ér valakit).
In floribus: Virágjában, virágzásban.
In hoc signo vinces: Ebben a jelben győzni fogsz.
In medias res: A dolog közepén, lényegén (kell kezdeni).
In memóriám: Valakinek emlékére.
In nomine Dei: Isten nevében.
In nuce: Dióhéjban. • .
In partibus (infidelium): ( A pogányok) földjén, területéiu
In persona: Személyesen.
In praxi: Gyakorlatban.
In saecula saeculorum: Évszázadokon keresztül, örök időkig.
Inter parenthesim: Zárójelben, mellékesen.
Inter pocula: Poharazás közben.
Intra dominvum: Birtokon belül.
In vino veritas: Borban van az igazság.
Ipsissima verba: A z ő saját szavai.
Ipso facto: Magában a tényben.
Ipso jure: A j o g szerint.
Juventus ventus: Ifjúság, szélesség (könnyelműség).
Lapsus calami: Tollhiba.
Licentia poetica: Költői szabadság.
Lucidum intervallum: Világos pillanat.
Manu propria: Saját kezével.
Mater dolorosa: A fájdalmas anya ( M á r i a ) .
Mens sana in corpore sano: Egészséges testben egészséges lélek.
Modus vivendi: A megélhetés, boldogulás módja.
Motu proprio: önszántából, saját elhatározásából.
Mutatis mutandis: Megváltoztatva, ami megváltoztatandó.
Nec plus ultra: Nem lehet tovább, nincs tovább.
Ne varietur: Nem szabad rajta változtatni.
Nil admirari: Nem szabad semmin megütközni. — Horatius.
Nil novi sub sole: Semmi sem ú j a nap alatt.
Nobile officium: Tiszteletbeli hivatal.
Nolens volens: Akarva, nem akarva.
Noli me tangere: N e nyúlj hozzám.
Non omnis moriar: Nem halok meg egészen. — Horatvus.
Non possumus: Nem tehetjük.
Nosce te ipsum: Ismerd meg tenmagadat.
Nota benel: Jegyezd meg j ó l , megjegyzendő.
Numerus clausus: Meghatározott, korlátozott szám.
Odi profanum vulgus: Gyűlölöm a közönséges népet. — Horatvus.
Omnia mea mecum portó: Mindenemet magammal hordom.
0 sancta simplicitas: ó szent együgyűség I
0 tempóra! o móres!: Milyen i d ő k ! milyen erkölcsök. — Cicero.
Panem et circenses: Kenyeret és cirkuszi játékot (kell adni a
népnek). — Juvenalis.
Per amorem Dei: A z Isten szerelmére 1
Per analógiám: Valaminek mintájára, hasonlóságára.
Per longum et latum: Hosszadalmasan.
Per pedes Apostolorum: A z apostolok lovain; a. m. gyalog.
Persona grata: Kedvelt személy, egyén.
Pium desiderium: Jámbor óhajtás.
Pretium affectionis: Kiváltságos érték.
Primus inter pares: Első a hasonlók (egyenrangúak) között.
Pro domo (beszél) : A saját ügyében, saját érdekében.
Pro forma: Csak a forma kedvéért.
Pro libertate: A szabadságért.
Pro memória: Emlékeztetőül.
Pro patria: A hazáért.
Quantum satis: Amennyi elég, amennyi csak kell.
Quid novi? : Mi újság ?
Quid prodest?: Mire j ó ? mit használ?
Èequiescat in pacei: Nyugodjék békében!
Salvus conductus: Menedéklevél.
Sapienti sat: A bölcsnek ennyi elég.
Servus humillimus: Alázatos szolgája.
Sic transit glória mundi: Í g y múlik el a világi dicsőség.
Sine ira et studio: Harag és elfogultság nélkül.
Sit tibi terra levis: Legyen neked könnyű a föld.
Sponte sua: Saját elhatározásából, önként.
Stilus curialis: Hivatalos stílus.
Sub auspieiis regis (gubernatoris) : Királyi (kormányzói) ki­
tüntetéssel.
Sub rosa: A rózsa alatt; a. m. titokban, bizalmasan.
Suo tempore: A maga idejében.
Sursum corda: Emeljétek fel a szíveket!
Suum cuique: Mindenkinek (add meg) a magáét.
Tabula rasa: Tiszta lap.
Terminus technicus: Műszó, szakkifejezés.
Tertium non datur : Harmadik eset (v. eshetőség) nem lehetséges.
Urbi et orbi: A városban (Rómában) és az egész világon; a.
m. mindenütt, világszerte.
üti -figura docet: Amint a példa bizonyítja.
Veni, vidi, vici: Jöttem, láttam, győztem. — Caesar.
Ver sacrum: Szent tavasz.
Vox populi, vox Bei: A nép szava Isten szava.
.
2. F R A N C I A .
À condition: Föltételesen, megtekintésre.
À contre-coeur : Szíve, kedve ellenére.
À discrétion: Tetszés szerint az illető belátására bízva.
Affaire d'honneur: Becsületbeli ügy.
À fonds pcrâu(s): Elveszettnek tekintett tőke.
Agent provocateur: (Titkos) felbujtó, bujtogató.
À haute voix: Hangosan.
À la oonne heure!: Helyes, j ó l van.
Ancien régime: A régi uralom (elavult szokás, divat).
Après nous le déluge: Utánunk (jöhet) a vizözön. — Marquise
de Pompadour.
À propos: E p jókor, kellő időben.
Arrière-pensée: Hátsó gondolat.
Au fait (van a dologban) : Értesülve van mindenről.
Au revoir: Viszontlátásra.
À votre santé: Egészségére!
Ballon d'essai: Kísérleti léggömb.
Bel esprit: Szép lélek.
Bon gré, mal gré: Akár tetszik, akár nem.
Bon ton: Illendőség, illendő, előkelő magatartás.
Ça ira: Ez menni f o g , ez meglesz.
Carte blanche: Teher lap.
Cause célèbre: Híres ügy, közszájon f o r g ó ügy.
C'est la guerre: Ez a háború.
Chacun à son goût: Mindenki a saját ízlése szerint.
Chef d'oeuvre: Eemekmü.
Cherchez la femme: Keresd az asszonyt.
Chevalier sans peur et sans reproche: Félelem és gáncs nélküli
lovag. (Bayard, francia hős mellékneve.)
Chronique scandaleuse: Botránykrónika.
Comme il faut: A h o g y illik, teljesen megfelelő ( e n ) .
Coûte que coûte: Akármibe kerül.
Embarras de richesse: Zavar a nagy gazdagság vagy bőség
m i a t t ; a. m. nehéz a választás.
Enfant terrible: Veszedelmes, mindent kifecsegő gyermek.
Enfin seuls: Végre egyedül (vagyunk).
En masse: Tömegesen.
En passant: Elmenés közben; a. m. csakúgy mellékesen.
Entente cordiale: Barátságos megegyezés.
En tous cas: Minden esetben, minden esetre.
Entre nous: Magunk közt, bizalmasan.
Fait accompli: Befejezett tény.
Faute de mieux: J o b b hiányában.
Faux pas: Helytelen lépés, ballépés.
Fin de siècle: Század vége.
Frère et cochon: Kuszipajtásság.
Garde-dame: Kísérő hölgy. ( A franciában nem használt ki­
f e j e z é s ; helyesen franciául: chaperon.)
Hony ( v a g y : honni) soit qui mal y pense: Átkozott legyen,
aki rosszat gondol erről. ( A z angol térdszalagrend jelmon­
data.)
Il n'y a plus d'enfants: Már nincsenek többé gyermekek. —
Molière (Malade imaginaire).
Je ne sais quoi: Nem tudom mi. (Valami, amit nem tudok meg-
magyarázni.)
Jeunesse dorée: Aranyifjúság.
Juste-milieu: A helyes középút.
J'y suis, j'y seste: I t t vagyok, itt maradok.
Laisser faire, laisser passer: H a g y j u k a dolgokat, ahogy tör-
ténnek.
L'appétit vient en mangeant: Evésközben j ö n meg az étvágy.
— Rabelais.
L'art pour l'art: A művészet önmagáért.
Légion d'honneur: Becsületrend.
Le roi est mort, vive le roi: A király meghalt, éljen a király
(az ú j király).
Les extrêmes se touchent : A végletek érintkeznek (találkoznak).
Le style c'est l'homme (même): A stílus maga az ember. —
Buffon.
L'État c'est moi: A z állam én vagyok. ( X I V . Lajosnak tulaj-
donított mondás.)
L'union fait la force: Egyesülésben van az erő.
Noblesse oblige: A z előkelőség kötelez.
Nom de guerre: Felvett név.
Nom de plume: Írói álnév.
#071 valeur: Értéktelen dolog.
On dit: A z t mondják, pletyka.
On revient toujours à ses premiers amours: A z ember visszatér
első szerelméhez.
ôte-toi de là que m'y mette: Eredj onnan, hogy helyedet el-
foglaljam. — Saint-Simon.
Ou sont les neiges d'antan?: Hol van a tavalyi hó? — Villon,
Par distance: Távolból, távolról.
Par excellence: Kiváltkép, főleg.
Par exemple: Például.
Par hasard: Véletlenül.
Parole d'honneur!: Becsületszavamra!
Par renommée: Hírből.
Peu à peu: Lassanként.
Pièce de résistance: A legfontosabb, legkiválóbb darab (a mű­
soron, vagy étel nagy ebéden).
Place aux dames: Helyet a nőknek.
Pleins pouvoirs: Teljes felhatalmazás.
Pour prendre congé (P. P. C.) : Búcsúzásul.
Pour toujours: örökre.
Pure et simple: Egész egyszerűen, minden teketória nélkül.
Qui vivra, verra: Aki megéri, meglátja.
Saison morte, v a g y : Morte saison: Holt évad ( v a g y : évszak).
Sans doute: Kétségtelenül.
Sans-gêne : Fesztelenül.
Sans phrases: Frázisok nélkül.
Sans-souci : Gondtalanul.
Sauve qui peut: Meneküljön, aki tud.
Savoir vivre: Elnitudás, okos életmód.
Soi-disant : Ügynevezett, mondjuk, h o g y . . .
Tant de bruit pour une omletté: Ennyi zaj egy omlettért (egy
semmiségért).
Tête à tête: Négyszemközt.
Tout à l'heure: Azonnal.
Tout comme chez nous: Épúgy, mint nálunk.
Tout l'as voulu, George Bandin: Te akartad, Dandin György.
— Molière.
Tout le monde: Mindenki.
Va banque: Kockázatos játék.
Vieux garçon: Agglegény.
Voilà tout: Ez az egész.

3. O L A S Z .

Al fresco: Frissen a falra festve.

Anch' io sono pittore: Én is festő (művész) vagyok.
A piacere: Tetszés szerint.
A prima vista: Első látásra.
A tempo: Kellő időben.
Bella cosa far niente: Szép dolog a semmittevés.
Ben trovato: Ügyesen találta ki, szellemes gondolat.
Chi lo sa? K i tudja?
Cosi fan tutti: í g y tesz mindenki.
Ba capo! Elölről, újra, hogy voltl
Ba capo al fine: Elejétől végig.
Bolce far niente: Édes semmittevés.
Eppur si muove: És mégis mozog (a f ö l d ) .
Far furore: Feltűnést kelt.
Finita la commèdia: Vége a komédiának.
In petto: A kebelben; a. m. remélhető, reménybeli.
La donna è mobile: A z asszony ingatag. — Verdi (Bigoletto).
Lasciate ogni speranza voi ch'entrate: H a g y j f ö l minden re-
ménnyel, aki ide belépsz. — Dante (Divina Commèdia.)
Ora e sempre: Most és mindig.
Prima volta: Először, első ízben.
Sacro egoismo: Szent önzés.
Salto mortale: Halálugrás.
Se non è vero, è ben trovato: H a nem is igaz, de j ó l találták ki.
Tempi passati: Elmúlt idők.
Tutti quanti: Mind, ahányan vannak.
Vedi Napoli, e poi muori: Nápolyt látni és azután meghalni.
Vediteremo: M a j d meglátjuk.
Volesse Iddio! A d j a Isten.

4. A N G O L .
All right: Minden rendben van.
Fair play: Becsületes, tisztességes játék.
Five-o'clock tea: ö t ó r a i tea.
For ever: örökre.
For ever — never! Mindörökké — soha többéi (Longfellow.)
Frailty, thy name is woman! Gyarlóság, asszony a neved 1 —
(Shakespeare: Hamlet.)
Garden-party: Kerti mulatság.
Globe-trotter : Világjáró, sokat utazó.
God save the Icing! Isten óvja a királyt!
Hands off! El a kezekkel!
High life: Előkelő világ.
Knowledge is power: A tudomány hatalom.
Last, not least: Utolsó, de nem legcsekélyebb. —(Shakespeare:
Lear király, é s : Julius Caesar.)
Morál insanity: Erkölcsi betegség.
Much ado about nothing: Sok hűhó semmiért. — (Shakespeare
vígjátékának címe.)
My house is my castle: A z én házam az én váram.
Self-made man: A maga erejéből boldogult, felemelkedett
ember.
Something is rotten in the state of Denmark: Valami rothad
Dániában. — Shakespeare (Hamlet.)
Splendid isolation: Előkelő elszigeteltség.
Struggle for life: Küzdelem az életért, a létért.
The last of the Mohican*: At utolsó mohikán. — (Cooper
regényének címe.)
Time is money: A z idö pénz.
To be or not to be: Lenni vagy nem lenni. — Shakespeare
(Hamlet).
Up to date: A mai napig (a. m. a legmodernebb, a l e g ú j a b b ) .
Vanity fair: Hiúság vására.

5. N É M E T .
Aber fragt mich nur nicht wie: Csak azt ne kérdezzétek, hogy
hogyan. — Heine.
Alte Liebe rostet nicht: A régi szerelem nem múlik el.
Aufforderung zum Tanz: Felhívás táncra (keringőre).
Aufgeschoben ist nicht aufgehoben: A m i t elhalasztottak, nem
múlt el egészen.
Aus dem Tiegen in die Traufe kommen: A z eső elől az eresz
alá. (Cseberből vödörbe.)
Aus den Augen, aus dem Sinn: Aki eltávozott, azt elfelejtik.
Borgen macht Sorgen: A kölcsön gonddal j á r .
Das Beste ist gut genug: A legjobb éppen elég. — Goethe.
Das Ewig-Weibliche zieht uns hinan: A z örök-asszonyi oda
felemel. — Goethe (Faust II.)
Das Werk lobt den Meister: A mű dicséri a mestert.
Der Mensch denkt, Gott lenkt: A z ember gondol, Isten dönt.
(Szegény ember szándékát boldog Isten bírja.)
Der Mohr hat seine Schuldigkeit getan, der Mohr kann gehen:
A mór megtette kötelességét, a mór mehet. — Schiller
(Verschwörung des Fiesco).
Die schönen Tage in Aranjuez sind nun zu Ende: A z aranjuezi
szép napok véget értek. — Schiller (Don Carlos).
Die Toten reiten '• schnell: A halottak gyorsan lovagolnak. —
Burger.
Die Wände haben Ohren: A falaknak vannak füleik.
Du sprichst ein großes Wort gelassen aus: Nyugodtan mon­
dasz ki egy nagy (súlyos) szót. — Goethe (Iphigenie).
Ehre, wen Ehre gebührt: Tisztelet annak, aki tiszteletet
érdemel.
Ehrlich währt am längsten: A becsületesség legtöbbet ér.
Eile mit Weile: Lassan j á r j , tovább érsz.
Eine feste Burg ist unser Gott: Erős várunk az Isten. —
Luther.
Ein Mann, ein Wort: A becsületes embert köti a szava.
Es irrt der Mensch, so lang er strebt: A z ember tévedez, amíg
küzd. — Goethe (Faust).
Frisch gewagt ist halb gewonnen: Merész támadás fél győzelem.
Gedanlcen sind zollfrei: A gondolatokra nincs vám.
Geflügelte Worte: Szárnyas szavak (idézetek, szólások).
Geld regiert die Welt: A pénz kormányozza a világot.
Glänzendes Elend: Cifra nyomorúság.
Gleich und gleich gesellt sich gern: Hasonló a hasonlóhoz sze­
ret csatlakozni.
Heute rot, morgen tot: Ma élö, holnap halott.
Hier liegt der Hund begraben: Ez a dolog bökkenője.
Hochmut kommt vor dem Fall: A z elbizakodottság elveszi bün­
tetését.
Irren ist menschlich: Tévedni emberi dolog.
Justizmord: Igazságtalan ítélet, ártatlannak elítélése.
Keine Bosen ohne Dornen: Nincsen rózsa tövis nélkül.
Kunst geht nach Brot: A művészet kenyér után j á r . — Luther.
Leben und leben lassen: Éljünk és hagyjunk mást is élni.
Macht geht von Becht: A hatalom erősebb mint a j o g . (Állí­
tólag Bismarck mondása.)
Mehr Licht! T ö b b világosságot! (Goethe utolsó szavai.)
Mein Liebchen was willst du mehr? Kedvesem, mit akarsz még
többet? — Heine.
Mit den Wölfen muss man heulen: A farkasokkal együtt kell
ordítani.
Morgenstunde hat Gold im Munde: Ki korán kel, aranyat lel.
Not bricht Eisen: Szükség törvényt bont.
Nur die Lumpe sind bescheiden: Csak a haszontalanok szeré­
nyek. — Goethe (Bechenschaften).
Sich um des Kaisers Bart streiten: Semmiségért veszekednek.
Stille Wasser gründen tief: Lassú víz partot mos.
Stolz will ich den Spanier: Büszke legyen a spanyol. —
Schiller (Don Carlos).
Undank ist der Welt Lohn: Hálátlansáp a j ó tett jutalma.
Welche Wendung durch Gottes Fügung: Milyen fordulat Isten
rendeléséből. — I. Vilmos, német császár.
Wenn alle Stricke reissen: H a minden kötél szakad.
Wer zuerst kommt, mahlt zuerst: Aki elsőnek j ö n , először szol­
gálják ki.
Wie gewonnen, so zerronnen: Ebül gyűlt szerdéknek ebül kell
elveszni.
Zwei Seelen und ein Gedanke: K é t lélek és egy gondolat. —
Friedrich Halm (Der Sohn der Wildnis).