A dmosz polgrjogi kzdelme Athnban

Az kirlysg eltrlse
Athnban kezdetben zsarnoksg volt. Mivel Athn nem vett
rszt a gyarmatostsban, ezrt megersdtt. Az arisztokrcia
kezbe veszi a hatalmat Kr. e. a VII. szzadban.

Ezek utn az arisztokratk s a dmosz kztt ntt a viszly,

ugyanis a dmosz is hatalmat akart magnak.

No king
Megsznik a kirlysg Kr. e. 753-ban.

Helyette arkhnok veszik t a hatalmat. Arkhnt csak az

arisztokrcibl vlasztottak. Az arkhnok tancsa 9 arkhnt
tartalmazott, kiket sorsolssal vlasztottak. A mellettk mkd
tancsot, az Aeiroszpagosz-t a volt arkhnokbl vlasztottk.

Tancsok
Elszr ltrejn a 200-ak, majd a 300-ak, majd vgl az 500-ak
tancsa. Ennek tagjait cserpszavazssal dntttk el, valamint
csak teljes jog polgrok tartozhattak ide.

Teljes jog polgr volt az, aki: felntt, frfi, anyja s apja is
athni llampolgr, vagyona van, valamint katonskodik.

Arkhnok
Az els jelentsebb arkhn Drakn volt, aki trvnyeit rsba
foglalja (Kr. e. 621).

Msik jelents arkhn Szoln volt, aki j harcmodort hozott

ltre, mely nehz lovassgot s nehz gyalogsgot
tartalmazott. Ltrehozta a timokrcit, mely a lakossgot
vagyonuk alapjn 4 phlre tagolta.
Peiszisztratosz arkhn az egykori arisztokratk fldjeit
sztosztotta annak remnyben, hogy a szegnyebbek ezrt
hatalmon tartjk.

Kleiszthensz Kr. e. 508-ban kerlt hatalomra. eltrlte a

zsarnoksgot, valamint bevezette a cserpszavazsos
rendszert. A vagyont ettl fogva terletben mrtk.
Tisztessgeket kellett betlteni, valamint katonskodsra is
ktelezett volt minden teljes jog athni polgr.