tvELLO TE VAGY PILLA GO

L- hangzó

7öngés, fogmedernel kepzett oldalreshang (két oldalrésú réshang)

Képzésn Az ajkakés a fogrés nyitottak. A kiáramló levegó alzöngeállásban lévó hangsza-
aokközöit
lagok közöttakadáilytalanul juta szájüregbe. A lágy szájpad zárja az orrüireg felé a levegQ útját.
vely akadályt állit a kiáramló levegQ útjába. A lapos, széles nyclv hegye határozottan tapad
olsh fogmederhez, elzárja a kiáramlólevegQtovábbiútját, ezáltal két oldalra tereli a levegöt.
g yrés keletk tkezik a felsö fogsor és a nyelvperem mentén. A kiáramló levegQ ezen a kétoldali
en folvamatosan távozik. Mindaddig tart a levegQ áramlása, míg a nyelv hegye elnem enge-
résen f
di afogmedri támaszt. A langyos légåram kevésséérzkletes.
A hibák oka:
szervi, azaz organikus:
o aperifériás vagy centrális eltérések, nyilt orrhangzósságnál a szájpadlás, ajkak, nyelv
anatómiai eltérései, anomáliái okozzák a L - hangzó hibáit;

o hallássérülés is organikus eredetqí hibát eredményezhet;

különféle beszédpercepciós zavarok is L hibákhoz vezethetnek;
múködéses, funkcionális:
o a beszédszervi mozgások igyetlensége és a hibás automatizmus együttesen szerepel-
nek a kiváltó okok között.
Gyakoriak a nyelv anatómiai elváltozásai, emiatt válik lehetetlenné, vagy nehezítetté a nyelv-
emelés. ElQfordulhat olyan mérvíú nyelvfék lenövés, hogy képtelen a nyelvhegyi emelésre,s
a szükséges zárlatot nyelvháttal képezi, ebben az esetben is orvosi segítségre van szükségünk
a terápia megkezdése elótt. Máskor a nyelvtest túlságosan feszes, s így a hengeres nyelvtest
túlságosan széles oldalréseket képez. A szélesebben kiáramló levegó eltorzítja a L - hangzó

kellemes lágy színét.

Hasonlóan torz lesz a hangzás, ha nyelvi ügyetlenségbQl a nyelvhegy emelése helyett

kétoldali rést.
nyelvháti zárlat alakitja a
Igen gyakori hangzóhiba. Altalában együtt jár az R- hangzó hiányával. Sokszor makacs,
nehezen kialakitható, sok elökészítést, türelmes, sok lépcsQs rögzítést és nagyon módszeresen

nehezedó automatizálást igényel.

Az automatizálási szakaszban mindig motoros differenciálásra is szükség van a cserélten

egtett hangzópárok biztos használatára!

Helytelen képzés
Felcserélt képzés: L=J L=N L =D
Leggyakoribb torz képzés:
zárlat a fogéleken történik;
fogközi (interdentális) képzésmód, amikor a nyelvhegyi
nyelvháti (dorzális) képzésmód, amikor a zárlat nyelvháttal történik;
oldalréses (laterális) képzésmód, amikora hengeres nyelvtestnek szélesek az oldalrései1

10gnyomásos (adentális) képzésmód, nyelvlökéses

itt általában nyelés áll a háttérben.
Hangzókihagyás (aldlia))szóvégeken, illetve mássalhangzó-torlódásban.

Hivóképe: éneklQ fej vagy a pillangó

itt a nyelv emelését a pillangószárnyainak emeléséhez is társithatjuk!)

171
ElökészítQ gyakorlatok
ElGkészitQ mozgásos gyakorlatok:
laza állejtések;
laza zárás-nyitás; kombinálva;
pattintások
-

füvásokkal
nyelvemelö gyakorlatok:
szájtéren kívül:
tartás: 5 -
10 mp-ig;
felsóajak betakarása, érintésével;
széles nyelvtest emelések két ajak
tartás: 5 10 mp-ig;
-

kanál formájú nyelvemelés,

a szájtéren kiívüli bajszunkkal;
pálcikát, fogpiszkálót tartatunk meg
Szájtérben:
felsö-alsó fogsor közötti terület ,,bejárása" egyre nyitottabb állejtés mellett:
csettintések;
felsó metszöfogak érintkezésénél papírszelet, fogpiszkáló, szívószál tartások:
nyelvperem, nyelvhegy izomerejének fejlesztése:
felsö metszófogak érintkezésénél papircsík, fogpiszkáló tartások nyelvheggyel,
olapos nyelven pálcika megtartása;
összetett gyakorlatok:
nagyra nyitott, Á ejtés mellett pálcikával vízszintesen elfelezett szájtér,
a szájtérbQl a pálcika alatt a lapos nyelv kidugása, megtartása: 5 - 10 mp-ig

majd széles nyelvvel a pálcika áthurkolása, megtámasztása a felsQ fogmedernél;

ennek az állapotnak a megtartása (bajusztkészítettünk): 5 - 10 mp-ig;
ciklizálások N- T hangzók A -A - E magánhangzókkal kapcsolva:
(álmozgás függetlenítése a nyelvmozgástól)
ná-ná-ná-ná tá-tá-tá-tá...
na-na-na-na ta-ta-ta-ta...
one-ne-ne-ne te-te-te-te.
pattintó nyelvgyakorlatok a felsö fogmedernél:
szótagvégi kapcsolatokban: át-at-et... stb.
nyelvhegyi izomerQ növelések: csettintések tartásokkal.
ElókészitQ hallásfejlesztések:
zöngeérzékelések;
légáram hatásának megfigyeltetései:
különféle légáramok (széles-szük) hatásának felismerése;
folyamatos légáram és pattintott légáram elkülönítése:
hangzó hivóképekhez kötése:
valamennyi paraláliával ejtett hangzót külön tudatositunk,
valamennyi felcserélt képzésü hangzó és hívóképének differenciálunk;
felcserélt képzésü hangzó és hivóképénck egyeztetése: egyeztetése:
=J L=N L=D
izoláltan ejtett fonéma
vokálisokhoz kötötten:
párokban;
valamennyi fonetikai helyzetben;
szavakban felismerés,
hanganalízis -

szintézis:
valamennyi fonetikai helyzetben;
172
 ooppoziciósszópárokban:
valamennyi fonetikai helyzetben:
L=J L=N L D
l6-jó lap nap láma dáma
malom majom Lala nana
Lala -
-

tál - táj
dada
hol - hon vall - vad
helyes- helytelen ejtések megkülönböztetései;
látékos hangutánzásokkal tesszük pontosabbá a L
fognyomásos hangzó pontatlan
nek felismertetését. Az L- hangzót, valamint a
renyhe, nyelvháttal képzett, illetölegképzései-
az elóre
nvüjtott nyelvvel (labiodentálisan, vagy
különböztetjük.
interdentálisan) létrehozott torz ,L" hangzásokat meg-
Ezek mindvégig szenzoros ditferenciálások, s csak jelzi, mutatja növendékünk, hogy jót,
avagy pontatlan ,rossz L" hangzót hallott-e!
valamennyi változatban kialakítjuk a hallási figyelmet:
izolált ejtésben ajó L- hangzót
elkülönítjük a torz ,,L" hangzótól
hangzókapcsolatokban ejtett hangzókban is differenciáljuk a jó L hangzót és a torz -

L- hangzókat:
szótagok elején, szótagok végén, vokálisok közöt;
Szavakban is felismertetjük a
hangzóváltozásokat:
valamennyi fonetikai helyzetben.
L- hangzó kialakításához vezetó gyakorlatok:
célirányos nyelvemelQgyakorlatok:
nagy szájtérrel nyelvemeléseket végzünk,
(Csak a nyelvmozgásokra koncentrálunk);
fel-le: függöleges irányú mozgatások némán;
fent nyelvhegy megtámasztása tartása visszaengedése
a -
-

vízszintes nyelvmozgás felsQajaktól a

felsófogmederig és vissza;
onyelvhegy megtámasztása tartása visszacsúsztatása felsQajakra;
-
-

széles, laza nyelvi állapot érzetének kialakítása;

folyamatos A hangoztatás mellett végezzük a nyelvemeléseket;
folyamatos Ahangoztatás mellett végezzük a nyelvemeléseket;
folyamatos E hangoztatás mellett végezzük a nyelvemeléseket;
Tükör elQtti utánzásokkal
zuális képhez a pille
célirányosan játszogatunk, figyeljük a kapaszkodó nyelvhegyet, a vi-
szárnyának emeléseit társítjuk!
Instrukció: Adám nyelvével utánozza a
pille szárnyainak mozgását, versenyezzetek egy-
mással!
A
Figyeld, hogy megkapaszkodott-e a nyelved a padláson!
L A A L- A
Adom Adam Adom Adam

L-hangzó fejlesztése
Eszközei: L hivóképe; iskoláskortól: L betüképe.
Módszere: indirekt hangzófejleszis;
direkt hangzófejlesztés.

173
 Indirekt hangzófejlesztés hangzófejlesztések.
hangutánzó gyakorlatok egyben az indirekt
A követjük a pille szárnyainak emelpetéeo,
Enekléssel, közben változatlan figyelemmel
a tükörben:
lálálá" val énekelünk;
.lalala"- val énekelünk;
Csak nagy szájtérben próbálkozunk!
Követjük a pille szárnyainak emelgetéseit
a tükörben, s
közben L - hangzóval dúdouni
un
ISImert gyerekdalokat,
pl. Süss fel nap":
L-L -L-L L-L-L-L L-L-L.
L-L-L L-L-L
Direkt hangzófejlesztés
A ejtése közben folyamatos nyelvhegy emelések fogmederhez:
lá lá l á lá lá

L-hangzó tudatosítása
A kidramló levegQ a zöngeállásban lévó hangszalagok között jut a szájiüiregbe. A gégén érzékel.
heto a zönge. Az orrireg felé zárt a levegQ ütja. A kiáramlQ levegQ a szájtérbe jut, ahol a széles
nyelvhegyi zár elzárja a levegQ dranmlásának útját, de a kétfelsófogsor és a nyelvperem mindkét
oldali résén,folyamatosan távozik Mindaddig tart a levegó áramlása, mig a nyelv hegye el nem
engedi afogmedri támaszt. A langyos légáram kevéssé érzékletes, de a levegó csak a szájiregen
távozik. A fogsorok (áll) és az ajak nyitottak.
A gége és a nyev végez aktiv munkát. A lágyszójpad zárja az orriüreg felé vezetQ tat.
Házi feladatként 1 nagy és 9 kis pillangó, amelyeket otthon kell színezni, ha egymás után
minden pillangónál legalább négyszer megszólal az ,éneklQ" L -

hangzó!)
Rögzítés
A rögzités folyamán a fonetikai szabályok figyelembevételével történik a hangzókapcsolatok,
szótagsorok megszilárdítása,
Eszközei: hivóképek; iskoláskortól:hetükártyák;
rögzitótáblák; Szótagkártyák;
Módszere: utánmondás; utánmondás és olvasás.

Rögzítésnél feladatunk, hogy az önállóan, izoláltan ejtett, de már stabillá vált

resen kapcsoljuk a magánhangzókhoz. Alegkönnyebben ejthetó fonémát módsze-
lyoknak és afokozatosságnak a betartásával a legnehezebben ejthetQ formáktól a fonetikai Szaba-
haladunk. Tükör elött dolgozunk. Természetesen azt figyeljük, hogy hol kapcsolatokig vezetó uton
képeztük a rögzítendQ hangzót, s ennek megfelelöen alakitjuk a és milyen ajakállással
Sorrendjét.A helyes kapcsolási sorrendeta képzésmozzanatok kapcsolandó magánhangzok
szemléltetés lehetóségeiszabják meg. rokonsága, a vizuális kép es a
Rogzitési menetben amagánhangzók kapcsolási sorrendje:
á-a-e-0-6-é-ú-q-i
hangsor elején:
lá- la - le lo lö- lé lu - lü -li
-
-
-

hangsor végén:
ál al
-

-el -ol- öl- él - ul -

ül-il
174
 *yokálisok közöt:
álá -ala - ele - olo - ölö- élé - ulu - ülü - ili

#Nagyon ügyetlenül mozgó nyelvnél kénytelenek vagyunk a hangzófejlesztés során alkalma-

zot módszerrel élni.Ekkor hangzókra szedjük a kapesolatokat:
vokálisok közötthangzókra bontás:
á-l-á á-1-á ál-á á-1-á.. a-l-a al-a ala ala...stb.
majd a hangsorvégi helyzetet stabilizáljuk:
ál ál ál ál al al al al...stb.
. s esak a harmadik fázisban térünk rá ahangsor eleji rögzítésekre:_
lá lá lá lá la la la la..stb.

Automatizálás
Az automatizls a rðgzitésisorrend szerint, a hagyományos menetben halad a szógyakorlatok-
tolamondatgyakorlatokon át a spontán.megnyilatkozásokig.
Eszközei:iárgvképek: iskoláskortól: betükártyák;
eseményképek; Szókártyák
versek, mondókák, 1örténetek; mondatok, történetek;
feladatlapok; feladatlapok, olvasólapok.
Módszere
utánmondások adott fonetikai helyzetben: utánmondás, olvasás.
oszóeleién*;
szóközi helyzetben;
oSzO vegen,
képmegnevezések (segitségckkelésönállóan);
L-hangzó fonetikai helyének meghatározása:
hangzókra bontott szavakban a L- hangzó tudatosítása;
irányított ésönállómondatalkotások;
önálló szövegmondás: vers, történet;
spontán beszédben történQ gyakorlás;
kis versek, speciálisgyakorlóanyagok ésa spontánmegnyilatkozások;
Szikség szerint a motoros differenciálások zárjáka terápiát.
*

Elófordulhat olyan eset, hogy a szóeleji helyzet kialakítása nehézkes, bár a rögzítésnél ennek
nemlättuk nyomátl Nagyon érdekes, hogy ilyenkor a szóvégi helyzetekkel könnyebben boldo-
gulunk! Erre ugyanis szünettel rákészülhet a szó megzavarása nélkül:
tá L Pá L há L vå LL á LL... stb.
Sziünet Sziünet szünet szünet Szünet
Ebben ahelyzetben célszerq a szó belsejével folytatni, és a legvégére hagyni a szókezdQhely-
2etautomatizálását! (De semmi bajt sem követünk el akkor, ha a megfordított rögzítési menet
Szerint haladunk az automatizálási szakaszban is.
Mindig kellQ idQ kell ahhoz, hogy valóban
automatizmussá alakuljon az új hangzó. Ehhez kell minden támogatást
megadnunk!)
L-hangzó gyakorlása beszédfolyamatban
Tisztán artikulálható rövid mondatok
Szurthangzóállomány: P- M-N-L
Lapon lámpa, lampion, Lali pipál a napon. Papa nem áll, a papa ül. A
Lalié. A láma lampion lámpa Lilié, nem
a lapon áll. A napon ül Lola. Ella nem ül a
napon.

175
 Rövid mondatok
N-T-L
P- M- Lilla mellöl. Nelli Lali mellé állt
Szirt hangzóállomány: Lali elé. Nelli elment
Lali Lillát látta. Lilla
liliomot tett
elé állt. A tálat Lili letette Apuli
a puli mellé. elQtt lilant
pillét
Puli a tál
A puli tele tálat látott.
elillant.
látott Lili. A lila pille

Rövid mondatok F-V- H-J- L

P- B M- N - T - D-
-

Szrt hangzóállomány: a levélladába. Lili odalépett a levsl

Lalinál levél volt. A levelet bedobta
Lali a fal mellé lépett. Lili falevelet dobott a levélláda mellé. I it:
lila bóbita volt, lila bojttal.
láda mellé. Lili fején libbent. Lalinál alma volt. A fél almáját eldohta
a bojt ide-oda
elfutott Lali elöl. Lila bóbitáján Joli elment Julival halat
eltiünt Lali fél almája. A tó mellett lépdelt JenQ Lilivel.
tó felé. A tóban
tette. Majd Juli vett almát.
A füben fejen állt lila pólójában Jani
venni. A halat Joli a hálójába
Q állt.
Nem látta a mellette lépdelQ Jolit, Julit, fejen

Tisztán artikulálható rövid történet

F-V- H-K- G-L
Szürt hangzóállomány: P-B - M-N-T-D-
Lali a
Lillát. Leültek a
patak mellett lépkedett. Meglátta patak mellé.
- Nálam van a labda! - mondta Lilla.
Lali kivette a labdát a hálóból. Dobálták a labdát, felálltak, leültek, dúdoltak, énekeltek.
- Látom a pillét! - mondta Lilla.

Lepkehálóval libbenQ lepkét fogtak. Elindultak a tó felé. Lali lila tulipánt talált a tó mellett.
Letépte, Lillának adta.
- Itt a lila tulipán, neked adom!

Továbbmentek, a tónál találták Palit, aki halat fogott halhálóval. Letelepedtek Pali mellé, nemn
énekeltek, nem dúdoltak tovább. Majd elunták magukat a tónál, elindultak otthonuk felé.
-

Vidám volt a mai délután! mondta Lali Lillának.

-

Bövüló mondatok
Sziirt hangzóálomány: P- M-N-T-H-V- L
Pali állt a tónál.
Pali némán állt a tónál.
Pali némán állt a távoli tónál.
Pali némán állt a távoli tónál, hálóval.
Pali némán állt a távoli tónál, halhálóval.
Pali némán állt a távoli tónál, halhálóval
Pali némán állt a távoli tónál, tele
hajnaltól.
halhálóval hajnaltól.
Pali némán állt a távoli
tónál, hallal tele halhálóval hajnaltól.
Pali Lalival némán állt a távoli
tónál, hallal tele halhálóval hajnaltól.
BovülQ mondatok
Sziúrt hangzóállomány: P- B- M-N-T-D- F-V-
Lali elindult. K- G-J- L
Lali hajnalban elindult.
Lali mindig
Lali mindig
hajnalban elindult.
hideg hajnalban elindult.
Lali mindig
jó hideg hajnalban elindult.
176
Lali mindig jó
hideg hajnalban elindult halat fogni.
Lali mindig jó hideg hajnalban elindult halat fogni hálójával.
halat fogni hálójával a tó felé.
Iali mindig jóhideg hajnalban elindult
Iali mindig jó hideg hajnalban elindult halat
elindult fogni hálójával a távoli tó felé.
tali mindig jó hideg hajnalban halat fogni hálójával a távoli tó felé a patak mellett.

L-gyakorlóanyag

L- hangzó automatizálásánal használható szemléltetQeszköz.

Több lépesÖs az alkalmazás:
valamennyi szereplöt valamennyi helyzetben végigsorolunk;
kiválasztott szereplöt valamennyi helyzetben végigsorolunk;
ki mit lát!
egy-egy üres négyzetet megjelölve, meghatározzuk, hogy
a növendék választ egy - egy üres négyzetet.

Mit látott Lali? Mit látott Ella?

Mit látot Béla? Mit látott Lili?

Mit látott?

almát labdát kagylót lávát

X
Béla

Lili
X
Lali
X

Ella
X
Analóg mondatalkotásra is alkalmas:
Béla látta a lávát. Nem felejti el a lávát.
Lali látta a kagyló1. Lalié lett a
kagyló.
Lili látta a labdát. Lilié lett a labda.
Ella látta az almát. Ellaé let az alma.

177