Útmutató a Számviteli politikához

 A kék színnel, dőlt betűvel szedett részek, illetve a „VAGY” kötőszó után következő
mondatok/mondatrészek opcionálisak, a gazdálkodóra jellemző sajátosságok alapján
választhatók.
 Szögletes zárójelben, piros színnel [xxx] találhatók az adott szövegrészhez kapcsolódó
megjegyzések, utalások, tudnivalók. (Ezeket a dokumentum szerkesztése után
törölni kell!)
 Kerek zárójelben, piros színnel (yyy) találhatók a példaként említett beillesztések.
Ezek csak lehetőségek, minden gazdálkodónak a saját döntésének megfelelő szöveget
kell beírnia a hiányzó részbe. (Ezeket a példákat a dokumentum szerkesztése,
illetve a szabályzat véglegesítése után törölni kell!)
 Az egyenes vonallal jelölt helyeken a felhasználónak kell kiegészítenie a szöveget a
saját cégére vonatkozó adatokkal.
 2

SZÁMVITELI
POLITIKA

_________________________________

(a továbbiakban: Gazdálkodó)

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény és a kapcsolódó

jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a
jogszabályi változások függvényében, de legalább évente történik.

Kelt: Budapest, ________________

Érvényben: Budapest, 2016. január 1. napjától

Érvénybe léptette: _____________________________

3

(név)
vezető tisztségviselő aláírása
 4

Számviteli politika

Tartalomjegyzék

1. A Gazdálkodó számviteli rendjét érintő szabályok

1.1 A könyvvezetés módja és rendje
1.2 Az üzleti év
1.3 A beszámoló fajtája
1.3.1 Beszámoló
1.3.2 Mérleg
1.3.3 Eredménykimutatás
1.3.4 Kiegészítő melléklet
1.3.5 Üzleti jelentés
1.4 Az éves zárlati munkák és a beszámoló összeállításának időrendi szabályai
1.5 A számlakeret
1.6 A számlarend
1.7 A könyvelési bizonylat

2. Az eszközök és források értékelésének és a mérleg összeállításának szabályai

2.1 Az eszközök értékelésének szabályai
2.1.1 Az immateriális javak értékelése
2.1.2 A tárgyi eszközök értékelése
2.1.3 A befektetett pénzügyi eszközök értékelése
2.1.4 Az anyagok és áruk értékelése
2.1.5 A közvetített szolgáltatások értékelése
2.1.6 A követelések értékelése
2.1.7 A pénzeszközök értékelése
2.1.8 Aktív időbeli elhatárolások
2.2 A források értékelésének szabályai
2.2.1 A saját tőke értékelése
2.2.2 A céltartalék-képzés szabályai
2.2.3 A kötelezettségek értékelése
2.2.4 Passzív időbeli elhatárolások
2.3 A valutás, devizás tételek értékelése
2.4 A mérleg összeállításának szabályai

3. Az eredménykimutatás és az eredmény-elszámolás szabályai

4. Egyedi szabályozások és minősítések

1. számú melléklet: CÉGTÖRZS

2. számú melléklet: ALÁÍRÁSI REND
3. számú melléklet: BIZONYLATI REND
4. számú melléklet: AZ ÉRTÉKVESZTÉS NYILVÁNTARTÁSA
5. számú melléklet: SZABÁLYZATOK
6. számú melléklet: A VÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE
 5

A Gazdálkodó aktuális beazonosításához szükséges adatokat a cégtörzs tartalmazza, amely a

jelen Számviteli politika 1. számú melléklete.

A számviteli politika a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli

törvény, illetve Szt.) előírásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerekre és
eljárásokra vonatkozó döntések összessége.

A számviteli politika megalkotása és működtetése során a gazdálkodó igyekszik mindenkori

adottságait és körülményeit minél inkább figyelembe venni.

Jelen Számviteli politika célja az, hogy a gazdálkodó olyan számviteli rendszert alakítson ki
és működtessen,
 amely biztosítja az Szt. előírásainak való teljes mértékű megfelelést, és
 amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámoló állítható
össze, és
 amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is használható
információs bázisul szolgál.

A számviteli politikában megfogalmazott döntések a számviteli törvényben foglalt

alapelvekre és értékelési előírásokra épülnek, és figyelembe veszik az adott vállalkozás
sajátosságait is.

1 A GAZDÁLKODÓ SZÁMVITELI RENDJÉT ÉRINTŐ

SZABÁLYOK

1.1 A könyvvezetés módja és rendje

A Gazdálkodó a számviteli törvény 12. § (3) bekezdése értelmében könyvvezetésében a
kettős könyvvitelt alkalmazza.

VAGY

A Gazdálkodó a számviteli törvény 12. § (3) bekezdése értelmében könyvvezetésében az

egyszeres könyvvitelt alkalmazza.

A Gazdálkodó könyveinek vezetését saját szervezeti struktúráján belül oldja meg.

VAGY

A Gazdálkodó számviteli nyilvántartásainak folyamatos vezetésével e tevékenység végzéséhez

megfelelő szakképesítéssel rendelkező külső könyvelő vállalkozót bíz meg, amely szerződéses
keretek között
 biztosítja az Szt. szerinti folyamatos könyvviteli szolgáltatást;
 segítséget nyújt a számvitel-politikai döntések meghozatalához;
 6

 a zárlati időszakoknak megfelelően információkat biztosít a Gazdálkodó gazdasági,

jövedelmi és pénzügyi helyzetéről;
 összeállítja az Szt.-ben foglaltak figyelembevételével a Gazdálkodó számára
kötelezően előírt beszámolót;
 elkészíti – a Gazdálkodó által meghatározott fordulónapra vonatkozó – közbenső
mérleget.

A Gazdálkodó számviteli tevékenységéért a vezető tisztségviselő a felelős. A számviteli

feladatok elvégzését, ellenőrzését, a beszámoló elkészítését delegálja a Gazdálkodó erre
szakosodott dolgozóinak.

VAGY

A Gazdálkodó számviteli tevékenységéért a vezető tisztségviselő a felelős. A Gazdálkodó

vezető tisztségiveselője nem mentesül a könyvelést végző vállalkozóval kötött szerződés
alapján a szabályos könyvvezetésen alapuló beszámoló felelőssége alól. A könyvelési
szerződésben megállapított felelősség csak utólagosan, a könyvelési szerződésben nevesített
 munkafolyamatok tartalmára és
 feltételek mellett
terhelhető a Könyvelőre.

A Gazdálkodó vezető tisztségviselője külön utasításban rendelkezik az aláírási (hitelesítési)

rendről, amely a jelen Számviteli politika 2. számú melléklete, és a személyi változásokkal
párhuzamosan módul.

A könyvelés jogtiszta forrásból származó ___________________ nevű szoftverrel történik,

amelynek jogos használója
_____________________________________________________.

VAGY

A könyvelés kézi úton történik előre nyomtatott, szigorú sorszámozás alá vont
nyomtatványokon.

A könyvelés helyileg ____________________________________________________ (cím)

folyik.

A könyvelés nyelve magyar.

VAGY

A könyvelés nyelve __________________.

A könyvelés pénzneme magyar forint (HUF), a beszámoló ezer forintban kerül összeállításra.
 7

VAGY
A könyvelés pénzneme magyar forint (HUF), a beszámoló millió forintban kerül
összeállításra.

VAGY

A könyvelés pénzneme ____________ (____), a beszámoló _________ e devizában kerül

összeállításra.

1.2 Az üzleti év
A Gazdálkodó egy üzleti év alatt az Szt. 11. §-a szerint a beszámoló mérlegének fordulónapját
követő naptól a következő beszámoló mérlegének fordulónapjáig tartó időszakot érti. Ez
alapvetően 12 naptári hónap.

VAGY

Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A teljes üzleti év mérlegének fordulónapja: december

31.

VAGY

Az üzleti év nem egyezik meg a naptári évvel. A teljes üzleti év mérlegének fordulónapja:
____________________.

[Az üzleti év 12 naptári hónapnál hosszabb kényszertörlési és felszámolási eljárásnál lehet.

Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb lehet: átalakulás, egyesülés, szétválás során, az
előtársasági időszak, valamint az azt követő üzleti év esetében, továbbá a naptári évről a
naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évről a naptári üzleti évre
történő áttéréskor.

A naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évről a
naptári üzleti évre történő áttérés alapja tulajdonosi határozat, amely a határozatok tárában
rögzítésre kerül.

Mérlegfordulónap váltásakor a mérleg fordulónapja a számviteli politikában is

megváltoztatásra kerül.]

1.3 A beszámoló fajtája

1.3.1 Beszámoló

A Gazdálkodó a számviteli politikában fordulónappal éves beszámolót, valamint Üzleti

jelentést készít. Az éves beszámoló a törvényben rögzített Mérlegből, Eredménykimutatásból,
Kiegészítő mellékletből áll.
 8

VAGY
A Gazdálkodó a számviteli politikában rögzített fordulónappal egyszerűsített éves beszámolót
készít. Az egyszerűsített éves beszámoló a törvényben rögzített Mérlegből,
Eredménykimutatásból, Kiegészítő mellékletből áll.

VAGY

A Gazdálkodó a számviteli politikában rögzített fordulónappal egyszerűsített beszámolót

készít. Az egyszerűsített beszámoló a törvényben rögzített Egyszerűsített mérlegből és
Eredménylevezetésből áll.

1.3.2 Mérleg

A Gazdálkodó az Szt. 22. §-a, illetve az Szt. 1. számú mellékletében szereplő mérleg „A” és
„B” változata közül a következő mérlegformátumot választja:

Az „A” változat, ahol a hagyományosnak tekinthető sorrendben és egymás mellett tagolja az

eszközöket és a forrásokat.

VAGY

A „B” változat, ahol a pénzügyi szempontokat (likviditás vizsgálata) helyezi előtérbe.

A Gazdálkodó nem él a mérleg 1. számú mellékletben megadott tételei további tagolásának

lehetőségével.

VAGY

A Gazdálkodó él a mérleg 1. számú mellékletben megadott tételei további tagolásának

lehetőségével, mert ezt szükségesnek tartja az eredmény valós értéke kialakulásának
megismeréséhez, alátámasztásához. Ez alapján tovább tagolt tételek:
Mérleg ______________________ sorából új sorok:
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

A Gazdálkodó nem él a mérleg 1. számú mellékletben megadott tételei összevonásának

lehetőségével.

VAGY

A Gazdálkodó él a mérleg 1. számú mellékletben megadott tételei összevonásának

lehetőségével. Ez alapján:
A(z) ______________________________________________________________ tétel
a Mérleg ______________________ sorába került.
 9

1.3.3 Eredménykimutatás

A Gazdálkodó az Szt. 70. §-a, illetve az Szt. 2. és 3. számú mellékletében szereplő

eredménykimutatások közül – az EGK 4. számú irányelvének megfelelően – az üzemi (üzleti)
tevékenység eredményét
összköltség eljárással állapítja meg.

VAGY

forgalmi költség eljárással állapítja meg.

A Gazdálkodó nem él az Eredménykimutatás 2. és 3. számú mellékletben megadott tételei

további tagolásának lehetőségével.

VAGY

A Gazdálkodó él az Eredménykimutatás 2. és 3. számú mellékletben megadott tételei további

tagolásának lehetőségével, mert ezt szükségesnek tartja az eredmény valós értéke
kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához. Ez alapján tovább tagolt tételek:
Eredménykimutatás ______________________ sorából új sorok:
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

A Gazdálkodó nem él az Eredménykimutatás 2. és 3. számú mellékletben megadott tételei

összevonásának lehetőségével.

VAGY

A Gazdálkodó él az Eredménykimutatás 2. és 3. számú mellékletben megadott tételei

összevonásának lehetőségével. Ez alapján:
A(z) ______________________________________________________________ tétel
az Eredménykimutatás ______________________ sorába került.

1.3.4 Kiegészítő melléklet

A Gazdálkodó a Kiegészítő mellékletben csak az Szt. előírásainak megfelelő adatokat mutatja

be.

VAGY

A Gazdálkodó a Kiegészítő mellékletben az Szt. előírásainak megfelelő adatokon túl a

következő adatokat is bemutatja:
_____________________________________
 10

_____________________________________

1.3.5 Üzleti jelentés [csak éves beszámolónál!]

Az Szt. 19. § (1) bekezdése szerint: „Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell
készíteni.” Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, magyar nyelven készül, a beszámoló
tulajdonosi elfogadását követően cégszerű aláírással ellátva a beszámoló eredeti példánya
mellett a Gazdálkodó székhelyén kerül elhelyezésre.

Az üzleti jelentésre az Szt. 95. § előírásai az irányadók, azon túl további adatokat a
Gazdálkodó nem mutat be benne.

VAGY

Az üzleti jelentésre az Szt. 95. § előírásai az irányadók, azon túl a Gazdálkodó még a
következőket mutatja be benne.
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

1.4 Az éves zárlati munkák és a beszámoló összeállításának

időrendi szabályai

A beszámoló (illetve közbenső mérleg) összeállítása az éves zárlatra épül, amelybe az üzleti
év végén, illetve mérleg összeállításához a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében
végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai
lezárása tartozik.
Közbenső mérleg esetén a főkönyvi számlák technikai zárása nem történik meg, a könyvelés
tovább folyik.

[Kettős könyvvitel esetén:]

A Gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a
beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló
adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles
készíteni.

A kettős könyvvitelen alapuló éves zárlat magában foglalja az éves rendező tételek
elszámolását:

 a mérleget alátámasztó leltárak elkészítését és kiértékelését;

 az értékvesztések, árfolyam-korrekciók elszámolását;
 az aktív és passzív időbeli elhatárolások képzését;
 a céltartalékok képzését;
 11

 a zárlati egyeztetések elvégzését;

 a főkönyvi számlák átrendezését, hogy a mérleg a főkönyvi kivonat alapján
összeállítható legyen;
 a beszámoló (illetve a közbenső mérleg) összeállításához megfelelő alapot biztosító
főkönyvi kivonat összeállítását.

[Egyszeres könyvvitel esetén:]

A Gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő
nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló
alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló
adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.

A mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az

üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós
vagyoni helyzet bemutatásához szükséges információkat a Gazdálkodó figyelembe veszi és ez
alapján az értékelési feladatokat elvégzi.

A Gazdálkodó a mérlegkészítés időpontját a _____________________________________

(pl. a mérleg fordulónapját követő második naptári hónap utolsó) napjában határozza meg.
[Ez pl. december 31-i mérleg-fordulónap esetén a rá következő február utolsó napja.]

A beszámoló összeállításának időpontja: __________________________________________

[pl. a mérleg fordulónapját követő harmadik naptári hónap utolsó napja]

[További döntés lehet:]

A beszámoló taggyűlés elé terjesztésének időpontja: __________________________

[pl. a mérleg fordulónapját követő negyedik naptári hónap utolsó napja]

A zárlat technikájával kapcsolatosan a Gazdálkodó további döntései:

_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

(Például:
 A kartonok kinyomtatása után történik meg a számítógépes rendszer automatikus
zárása, amely során a rendszer az eredményszámlák összesített egyenlegét
automatikusan átviszi a zárlati technikai számlák segítségével a mérlegszámlák közé.
 A zárási művelettel egyidejűleg megtörténik a mérlegszámlák automatikus nyitása,
amelyben az előző évi záró egyenlegek – forintban és devizában devizanemenkénti
csoportosításban – átkerülnek a következő évi rendszerbe a nyitómérleg-számlán
keresztül.)

1.5 A számlakeret
A Gazdálkodó az Szt. 160 §-a alapján kialakította a számlakeretét (számlatükrét).
 12

A Gazdálkodó számlakeretében követi tevékenységével a jogszabályi változásokat, ezért azt

folyamatos aktualizálja. A Gazdálkodó aktuális számlakerete lekérdezhető az aktív könyvelési
rendszerből.

A Gazdálkodó a könyvvezetés során, a törvény 160. § (4) bekezdésének előírásait alkalmazva

nem használja a 6-7. számlaosztály számláit.

VAGY

A Gazdálkodó a könyvvezetés során, a törvény 160. § (4) bekezdésének előírásait alkalmazva

használja a 6-7. számlaosztály számláit, amely lehetőséget biztosít a vállalkozáson belüli
egységek elszámoltatására, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének
kialakítására.

A Gazdálkodó által a 6-7. számlaosztályban megkülönböztetett egységek és a hozzájuk

kapcsolódó sajátos gazdálkodási jellemzők a következők:
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

A könyvelés során elsődleges a költségnemre való könyvelés. A költségnemek külön átvezetési

számlával kerülnek át a költségviselőkre és költséghelyekre.

VAGY
A könyvelés során elsődleges a költségviselők és a költséghelyek könyvelése. A költségnemek
az 5-ös számlaosztályon belül technikai ellenszámlával szemben könyvelendők.

A számlakeretben nem megengedett a gyűjtőszámlákra való könyvelés.

VAGY

A számlakeretben megengedett a gyűjtőszámlákra való könyvelés akkor, amikor nem teljes

szétbontásról van szó, hanem a főkönyvi csoporton belül a Gazdálkodó ki kíván emelni egy-
egy alcsoportot. Ebben az esetben a gyűjtőszámla a halmozott egyenleget mutatja.
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

(Például:
 Immateriális és tárgyi eszközöknél az eszközcsoport bruttó értéke kerül a
gyűjtőszámlára és az elszámolt értékcsökkenés pedig a 9-es számmal bővített egyedi
számra. Így külön látszik a főkönyvben az egyedi értékeknél az aktuális eszközcsoport
bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés, valamint az összesített oszlopban az
aktuális nettó érték.
 Eredménytartalék felosztásánál, ahol az egyes években keletkezett adózott eredmény
alszámlákon kerül elkülönítésre.
 Ha az előző év(ek)et érintő tétel kerül könyvelésre, amely önellenőrzést vonhat maga
után, akkor a főkönyvi szám mögé az aktuális év két utolsó karaktere kerül.)
 13

1.6 A számlarend
A Gazdálkodó az Szt. 161. §-a alapján kialakította a számlarendjét. A számlarend a
következőket tartalmazza:
 minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését;
 a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik,
továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő
gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát;
 a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát;
 a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.

A számlakeret változtatásának számlarendben való rögzítése

a főkönyvi számla felvételével egyidejűleg

VAGY

a főkönyvi számla felvételét követően, de a zárlat előtt

történik meg.

1.7 A könyvelési bizonylat

Az Szt. 167. § (1) bekezdése szerint a Gazdálkodó csak azokat a saját nevére szóló
bizonylatokat veszi fel könyveibe, amelyek megfelelnek az Szt. által előírt alaki és tartalmi
követelményeknek. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek,
megbízhatónak és helytállónak kell lenniük.

A könyvelés módjára és az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás a kontírozás,

amelynek keretében rögzítésre kerülnek:
 a „Tartozik” és a „Követel” főkönyvi számlaszámok,
 a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja és ennek igazolása.

A kontírozás történhet:
 a bizonylaton kézi úton, piros színű tollal
_______________________________________________________________________
(pl.: kimenő számlák, bejövő számlák, bankkivonatok, vegyes bizonylatok)

ÉS/VAGY

 a bizonylatot kiállító számítástechnikai megoldással automatikusan

_______________________________________________________________________
(pl.: pénztár, vegyes bizonylatok)
 14

ÉS/VAGY

 a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy

papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon
fizikailag vagy logikai hozzárendeléssel úgy, hogy a logikai hozzárendelés
elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.

A könyvelésben a Gazdálkodó hivatkozik a bizonylat keltére és a bizonylat számára. Azon

bizonylatok, amelyek nem rendelkeznek saját, a kiállító által ráírt vagy nyomdai úton
eredendően rögzített sorszámmal, hivatkozási számmal, egy a rendszer által növekvő
sorrendben adott sorszámozással (iktatási számmal) kerülnek a könyvelésbe.

A könyvelési tételek a kontírozás, illetve a bizonylat száma, ideje alapján mindenkor

egyértelműen visszakereshetők.

A Gazdálkodó az Szt. 161/A. §-a alapján a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó

részletes belső szabályait úgy alakította ki, hogy az a mérleg, az eredménykimutatás és a
kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.

Ennek keretében a Gazdálkodó külön Bizonylati szabályzatot léptetett hatályba.

VAGY

Ennek keretében a Gazdálkodó a Számviteli politika 3. számú mellékletében szabályozza a

bizonylati rendet.

A Gazdálkodó a bizonylatok feldolgozási rendjének kialakítását a következőképpen

szabályozza.

A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem

nélkül kell a könyvekben rögzíteni. Ennek megfelelően:
 készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg – az analitikus
nyilvántartásokban,
 bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor – az iktatási
rendszerben,
 az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket – legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig.

Az egyéb gazdasági események könyvekben történő rögzítésnek határideje (165. § 3/b):

_____________________________________.
(pl. a tárgyhót követő hónap utolsó napja)

Az elektronikus formában rendelkezésre álló bizonylatok, adatállományok nem kerülnek

papír formában kinyomtatásra, hanem azokat a Gazdálkodó a forrás elektronikus rendszerből
változtatás nélkül közvetlenül juttatja el a könyvelési rendszerbe, ahol az, technikai
ellenőrzést követően beolvasásra kerül (közvetlen input) a könyvelési rendszerbe.

A papírforma nélkül a könyvelésbe kerülő adatok kontírozása történhet automatikusan, előre

beállított főkönyvi számokhoz kapcsolható kódrendszer segítségével. A kontírozás ezekben az
esetekben az egyértelmű logikai hozzárendelés. Ezek a tételek a következők:
_______________________________________________________________________
 15

(pl. bérfeladás, immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének feladása)

A könyvelés során lesznek egyes bizonylatcsoportokhoz a megfelelő főkönyvi számok

hozzárendelve. A kontírozás ezekben az esetekben az egyértelmű logikai hozzárendelés.
_______________________________________________________________________
(pl. kimenő számlák, bejövő számlák, bankkivonatok, vegyes bizonylatok)
 16

2 AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS A

MÉRLEG ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

2.1 Az eszközök értékelésének szabályai

2.1.1 Az immateriális javak értékelése

Az immateriális javak értékelése az Szt.-nek megfelelően egyedileg történik. A mérlegbe

állítandó érték a könyvekben kimutatott bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés
különbözeteként határozandó meg.

A mérlegbe állítás előtt a szintetikus és analitikus elszámolásokban szereplő értékeket

egyeztetni kell, és az immateriális javakról fajtánként, azon belül tételenként részletes
kimutatás (leltár, tükör) készül. A kimutatás tartalmazza az eredeti bruttó értéket, az esetleges
értéknövekedést, a záró bruttó értéket, az időszak előtt elszámolt értékcsökkenést, a
tárgyidőszakban elszámolt értékcsökkenést, az összes elszámolt értékcsökkenést és az ezek
alapján megállapított nettó értéket.

Az immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 47. §-a szerint kerül meghatározásra.

Az alapítás-átszervezés költségeit a Gazdálkodó a felmerülésükkor a költségei között

számolja el, majd onnan kerül átvezetésre a befektetett eszközök közé.

Az immateriális javak között maradványértékkel az

 alapítás-átszervezés aktivált értéke VAGY

 kísérleti fejlesztés aktivált értéke VAGY
 vagyoni értékű jogok VAGY
 szellemi termékek VAGY
 üzleti vagy cégérték

rendelkezhet.

A maradványérték megállapításának módszere az egyedi esetekben:

_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

Az immateriális javak körében a Gazdálkodó a várható hasznos élettartamból indul ki.

Erre az időszakra a maradványértékkel csökkentett érték utáni értékcsökkenést egységesen
minden immateriális jószágra a
 bruttó érték alapján történő
 lineáris VAGY
 degresszív VAGY
 teljesítményarányos VAGY
 évek száma összege VAGY
 17

 abszolút összegű VAGY

 nettó érték alapján történő
 állandó kulcsos VAGY
 termeléssel arányos
módszer alkalmazásával számolja el.

VAGY

Erre az időszakra a maradványértékkel csökkentett érték utáni értékcsökkenés módszerét

egyedi eszközönként külön-külön választja meg. Ennek alapján az egyes immateriális javakra
alkalmazott módszerek a következők:
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

Az immateriális javak értékcsökkenési módszerének megválasztásánál a Gazdálkodó

figyelemmel van arra is, hogy
 a befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt,
 a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt,
 az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell leírni,
amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.

A Gazdálkodó az értékcsökkenést időszakonként (havonta VAGY negyedévente VAGY évente)

számolja el a fentiek szerint választott módszer alapján. Az elszámolás egymással egyezően
megtörténik
 a főkönyvi könyvelésben és
 az analitikus elszámolásokban.

A gazdálkodó kis értékű immateriális javaknak tekint minden 100 000 forint egyedi
beszerzési, előállítási érték alatti immateriális javat.

VAGY

A gazdálkodó kis értékű immateriális javaknak tekinti – az aktiválás időpontjában hozott

döntésének megfelelően, s annak dokumentálása szerint – a 100 000 forint egyedi beszerzési,
előállítási érték alatti immateriális javakat. Amelyet nem tekint kis értékű immateriális
javaknak, azt az immateriális jószág tartartalmának megfelelő eszközök közé sorolja.

VAGY
A gazdálkodó kis értékű immateriális javaknak tekint minden ______________ forint egyedi
beszerzési, előállítási érték alatti immateriális javat.

VAGY

A gazdálkodó kis értékű immateriális javaknak tekinti – az aktiválás időpontjában hozott

döntésének megfelelően, s annak dokumentálása szerint – a ______________ forint egyedi
beszerzési, előállítási érték alatti immateriális javakat. Amelyet nem tekint kis értékű
immateriális javaknak, azt az immateriális jószág tartartalmának megfelelő eszközök közé
sorolja.
 18

A kis értékű immateriális javak bekerülési értéke a használatbavételkor egy összegben

értékcsökkenési leírásként elszámolásra kerül.

A kis értékű immateriális javak értékcsökkenésének elszámolási időpontja

az immateriális jószág beszerzésének a napja.

VAGY

az immateriális jószág beszerzési hónapjának utolsó napja.

Az ilyen módon leírt immateriális javakat a cég értékben nem, csak mennyiségben tartja
nyilván, a jogosulatlanság esetén – amennyiben ilyen értelmezhető az adott immateriális
jószágnál – selejtezésre, illetve megsemmisítésre kerülnek.

A 2001. január 1.-je előtt beszerzett immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása az

addig érvényben lévő mérték alapján folytatódik tovább.

A Gazdálkodó a tervezett leírást meghaladóan terven felüli értékcsökkenést számol el – az

Szt. 53. § szerint –, ha az immateriális javak értéke tartósan lecsökken. Ez bekövetkezhet:
 erkölcsi avulás miatt,
 a vállalkozási tevékenység változása miatt,
 ha az eszköz feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült.

Ha a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már
nem vagy csak részben állnak fenn, a Gazdálkodó az elszámolt terven felüli értékcsökkenést
megszünteti, és az immateriális jószágot piaci értékére – legfeljebb a terv szerinti
értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére – visszaírja.
A piaci érték meghatározásának módszere: ______________________________ .

[Csak ahol van kísérleti fejlesztés:]

A kísérletei fejlesztés során felmerült költségek közül aktiválni azokat a költségeket

(számlázott, illetve közvetlen önköltségbe tartozó) lehet, amelyek
 a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni árbevételéből várhatóan megtérülnek;
 a kísérleti fejlesztés állományba vett termékének (szellemi termék, tárgyi eszköz,
készlet) bekerülési (előállítási) értékének részét képező költségként nem vehetők
figyelembe, mivel a létrehozott termék piaci árát meghaladják;
 aktivált értéke nem lehet nagyobb, mint az az összeg, ami várhatóan megtérül a
kapcsolódó haszon – a további fejlesztés költségeivel, a várható termelési
költségekkel, a termék értékesítése során felmerült értékesítési költséggel –
csökkentett összegéből.
Továbbá aktiválni lehet az üzleti év végéig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – jövőben
várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is, amely magába foglalja
 a kísérleti fejlesztés többletköltségeit;
 azoknak a termékeknek a költségeit, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés
befejezésekor lehet állományba venni a szellemi termékek, a tárgyi eszközök vagy
a készletek között.
Nem lehet aktiválni
 19

 az alapkutatás, az alkalmazott kutatás költségeit, valamint

 a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségeit.

2.1.2 A tárgyi eszközök értékelése

A tárgyi eszközök értékelése az Szt. előírásának megfelelően egyedileg történik. A mérlegbe

állítandó érték a könyvekben kimutatott bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés
különbsége alapján határozandó meg.

A mérlegbe állítás előtt a szintetikus és analitikus elszámolásokban szereplő értékeket

egyeztetni kell, és a tárgyi eszközökről fajtánként, azon belül tételenként részletes kimutatás
(leltár, tükör) készül. A kimutatás tartalmazza az eredeti bruttó értéket, az esetleges
értéknövekedést, a záró bruttó értéket, az időszak előtt elszámolt értékcsökkenést, a
tárgyidőszakban elszámolt értékcsökkenést, az összes elszámolt értékcsökkenést és az ezek
alapján megállapított nettó értéket.

A Gazdálkodó a tárgyi eszközök aktiválási értékét az Szt. 47. §-a szerint állapítja meg.
Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő
rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja.
A Gazdálkodó az üzembehelyezést hitelt érdemlő módon dokumentálja – arról aktiválási
jegyzőkönyvet állít ki.
Az aktiválási jegyzőkönyv az egyedi eszközre vonatkozóan minimálisan a következő adatokat
tartalmazza:
 megnevezés;
 beszerzés beazonosítása (dátum, szállító, bizonylat száma);
 várható használati idő, várható élettartam;
 használatbavétel (aktiválás) dátuma;
 maradványérték;
 egyéb adat, amely a nyilvántartás, használat, elszámolás szempontjából releváns.

A bekerülési érték meghatározásánál a következőkre kell még tekintettel lenni:

 Többfajta tárgyi eszköz egyidejű beszerzésekor a felmerült szállítási költséget, az

üzembe helyezés előtt felmerült hitel- és kölcsönkamatokat, valamint a biztosítási
díjat meg kell osztani – a megosztás módszere a legjellemzőbb paraméter alapján
történik. A megosztási alap eszközönként a következő:
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
(pl. eszközök értéke, eszköz darabszáma, egyéb fizikai paraméter stb.)

 A tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok értéke, ha

több tárgyi eszközhöz nem használható, az adott tárgyi eszköz bruttó értékének
részét képezi. Ellenkező esetben önállóan kezelendő, és nem alkothatja a tárgyi
eszköz bruttó értékének részét.
 20

 Saját előállítás esetén a tárgyi eszköz bruttó értékét az Szt. 51. §-a szerint,
előállítási költségen kell kialakítani. Az előállítási költség tartalma: az előállítás
során felmerült közvetlen költségek; az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők
segítségével felosztható költségek. A bruttó érték kialakítását gazdasági
kalkulációval kell alátámasztani. Rögzítése az aktiválási jegyzőkönyvben történik.
A megosztás módszere a legjellemzőbb paraméter alapján történik. Ez
eszközönként a következő:
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
(pl. eszközök értéke, eszköz darabszáma, egyéb fizikai paraméter stb.)

 A térítés nélkül átvett tárgyi eszközök bruttó értékeként csak az üzembe

helyezéssel kapcsolatos költségek vehetők figyelembe.

 Értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi

eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, élettartamának
növekedésével összefüggő munkák, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz
eredeti állagát helyreállító felújítási munkák értékét. Nem képezi az
értéknövekedés részét a tárgyi eszköz folyamatos, biztonságos üzemeltetését
szolgáló javítási, karbantartási munka értéke.

A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett

bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben a Gazdálkodó ezeket az
eszközöket előreláthatóan használni fogja.

A Gazdálkodó az értékcsökkenés megállapításánál figyelembe veendő hasznos élettartamot az

egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi
avulása, valamint az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények
figyelembevételével tervezi meg.

A maradványérték és az értékcsökkenés mértékének megtervezése az aktiválási

jegyzőkönyvben egyedileg történik a következők figyelembevételével:

 Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok esetén az előre látható használati

idő megállapításánál az erről szóló szerződés tartalmából kell kiindulni. Ha a
szerződésben erre nincs utalás, vagy a szerződés határozatlan időre szól, akkor
használati időnek __________________ évet kell prognosztizálni. (pl. 5 évet)

 Földterület, telek maradványértéke a bekerülési értéke.

 A zsűrizett művészeti alkotások maradványértéke a bekerülési érték.

 Könnyűszerkezetes épületek, építmények maradványértéke a bekerülési érték

________%-a. (pl. 10%-a)

 Épültek maradványértékének meghatározásához speciális szakvélemény

szükséges. VAGY ________________________.
 21

 A termelő gépek maradványértéke a berendezés használati idejét követően becsült

értéke. VAGY ________________________.

 A termelésben közvetlenül részt vevő járművek maradványértéke a jármű

használati idejét követően becsült értéke. VAGY ________________________.

 Műszaki berendezések maradványértéke a berendezés használati idejét követően

becsült értéke.

 A számítástechnikai eszközök esetén a maradványérték nulla VAGY

________________________.

 Az üzemi gépek, berendezések maradványértéke a berendezés használati idejét

követően becsült értéke. VAGY ________________________.

 Az egyéb járművek maradványértéke a jármű használati idejét követően becsült

értéke. VAGY ________________________.

 Az irodai, igazgatási berendezések, gépek maradványértéke nulla VAGY

________________________.

Amennyiben valamely tárgyi eszköz maradványértéke nem a fenti elvek alapján kerül
meghatározásra, akkor annak maradványértének meghatározása:
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
(pl. értékbecslés jövőérték számítással)

A tárgyi eszközök körében a Gazdálkodó a várható hasznos élettartamból indul ki.

Erre az időszakra a maradványértékkel csökkentett érték utáni értékcsökkenést egységesen

minden tárgyi eszközre a
 bruttó érték alapján történő
 lineáris VAGY
 degresszív VAGY
 teljesítményarányos VAGY
 évek száma összege VAGY
 abszolút összegű VAGY
 nettó érték alapján történő
 állandó kulcsos VAGY
 termeléssel arányos
módszer alkalmazásával számolja el.

VAGY

Erre az időszakra a maradványértékkel csökkentett érték utáni értékcsökkenés módszerét

egyedi eszközönként külön-külön választja meg. Ennek alapján az egyes immateriális javakra
alkalmazott módszerek a következők:
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
 22

A Gazdálkodó az értékcsökkenést időszakonként (havonta VAGY negyedévente VAGY évente)

számolja el a fentiek szerint választott módszer alapján. Az elszámolás egymással egyezően
megtörténik
 a főkönyvi könyvelésben és
 az analitikus elszámolásokban.

A gazdálkodó kis értékű tárgyi eszköznek tekint minden 100 000 forint egyedi beszerzési,
előállítási érték alatti tárgyi eszközt.

VAGY

A gazdálkodó kis értékű tárgyi eszköznek tekinti – az aktiválás időpontjában hozott

döntésének megfelelően, s annak dokumentálása szerint – a 100 000 forint egyedi beszerzési,
előállítási érték alatti tárgyi eszközöket. Amelyet nem tekint kis értékű tárgyi eszköznek, azt az
egyéb eszközök közé sorolja.

VAGY

A gazdálkodó kis értékű tárgyi eszköznek tekint minden ______________ forint egyedi
beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközt.

VAGY

A gazdálkodó kis értékű tárgyi eszköznek tekinti – az aktiválás időpontjában hozott

döntésének megfelelően, s annak dokumentálása szerint – a ______________forint egyedi
beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközöket. Amelyet nem tekint kis értékű tárgyi
eszköznek, azt az egyéb eszközök közé sorolja.

A kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor egy összegben

értékcsökkenési leírásként elszámolásra kerül.

A kis értékű eszközök értékcsökkenésének elszámolási időpontja

az eszköz beszerzésének a napja.

VAGY

az eszköz beszerzési hónapjának utolsó napja.

Az ilyen módon leírt tárgyi eszközöket a cég értékben nem, csak mennyiségben tartja nyilván,
és fizikai elhasználódásuk után kerülnek selejtezésre, illetve megsemmisítésre.

A Gazdálkodó él azzal a lehetőséggel, hogy – egyedi megítélés alapján – a 200  000 forint
egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értékét két egymást követő
naptári évben, időarányosan elosztva számolja el.

VAGY
 23

A Gazdálkodó nem él azzal a lehetőséggel, hogy a 200  000 forint egyedi beszerzési,
előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értékét két egymást követő naptári évben,
időarányosan elosztva számolja el.

A 2001. január 1-je előtt beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása az addig
érvényben lévő mérték alapján folytatódik tovább.

A tervezett leírást meghaladóan terven felüli értékcsökkenést számol el – az Szt. 53. §-a
szerint – akkor, ha a tárgyi eszközök, a beruházás értéke tartósan lecsökken. Ez bekövetkezhet
erkölcsi avulás miatt, a vállalkozási tevékenység változása miatt, ha az eszköz, a beruházás
feleslegessé vált, illetve ha az eszköz, a beruházás megrongálódott, megsemmisült, így
rendeltetésének megfelelően nem használható. Az érték csökkenését olyan mértékig hajtja
végre, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás értéke a piaci értéknek, illetve a használhatóságnak
megfeleljen. A piaci érték meghatározásának módja: ________________________________.

A Gazdálkodó él az értékhelyesbítés lehetőségével az alábbi eszközöknél akkor, ha az adott

eszköz piaci értéke két mérlegfordulónapon jelentősen meghaladja az adott eszköz könyv
szerinti értékét.

Eszköztípus:
_______________________________________________________________________

Piaci érték meghatározásának módja:

_______________________________________________________________________
(pl. egyedi értékbecslés)

Jelentős mérték:
_______________________________________________________________________
(pl. a könyv szerinti érték 20%-ával)

2.1.3 A befektetett pénzügyi eszközök értékelése

A befektetett pénzügyi eszközöket az Szt.-nek megfelelően egyedileg kell értékelni.

A mérlegbe állítandó érték a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskor elszámolandó

értékvesztés, értékkorrekció különbségéből adódik.

A mérlegkészítés előtt a szintetikus és analitikus nyilvántartásokban szereplő értékeket

egyeztetni kell. Majd a befektetett eszközökről főkönyvi számlánként – ezen belül
egyedenként – részletes kimutatás készítendő. A kimutatásnak tartalmaznia kell az eredeti
bekerülési értéket, a tárgyévig elszámolt értékvesztést, értékkorrekciót, és az ezek
különbségből képződő mérlegértéket.

A befektetett pénzügyi eszközök eredeti bekerülési értékét az Szt. 52. §.-a határozza meg.
Ennek alapján az eredeti bekerülési érték:
 a vásárolt részesedéseknél (részvény, üzletrész, törzsbetét, vagyoni betét) a vételár;
 az apportként történő bevitel esetén a társasági szerződésben (alapítói okiratban)
meghatározott érték;
 24

 a forintban adott kölcsön, illetve lekötött betét esetén a kihelyezett, illetve a lekötött
forintérték;
 a devizában adott kölcsön, illetve lekötött betét esetén a kihelyezéskori deviza,
valuta vételi árfolyamával átszámított érték.

A befektetett pénzügyi eszközöknél az Szt. értelmében értékvesztést, értékkorrekciót kell

elszámolni, ha
 azok piaci értéke tartósan lecsökken;
 a devizában adott kölcsön, illetve lekötött betét esetén akkor, amikor a deviza,
valuta vételi árfolyama az üzleti év utolsó napján alacsonyabb az eredeti
árfolyamnál, illetve a már korábbi értékkorrekciónál alkalmazott árfolyamnál.

A részesedések értékvesztését számításokkal kell alátámasztani. A számítások során az

alábbiakat kell figyelembe venni.
 A tőzsdén jegyzett részesedéseknél az árfolyam alakulásából kell kiindulni.
Leértékelésre akkor kerülhet sor, ha az árfolyamesés tartós, és a mérleg
összeállításkori értéke az eredeti, illetve a már leértékelt árfolyamérték alá esik.
További leértékelésre kerülhet sor, ha a mérleg-összeállítás végső időpontjáig az
árfolyam tovább csökken.
 A tőzsdén nem jegyzett, de pénzintézetek, befektető által forgalmazott részesedések
értékvesztésénél a piaci ár alakulásának figyelembe vételével az előzőek szerint kell
eljárni.
 Egyéb esetekben az értékvesztést a piaci megítélés határozza meg. A piaci
megítélésre annak a cégnek a saját tőkéjének alakulásából következtethetünk,
amelyben a részesedés van („befektetést képviselő cég”). Ha a befektetést képviselő
cég mérleg szerinti saját tőkéje a tárgyévben is és az előző években is kevesebb,
mint a jegyzett tőke, akkor már a két év mérlegében kimutatott saját tőkecsökkenés
alapján, a befektetés nyilvántartás szerinti értékét csökkenteni kell. A csökkenést
addig a mértékig indokolt elvégezni, amíg a befektetett pénzügyi eszköz
könyvekben szereplő értéke a befektetetést képviselő cég saját tőkéjének a jegyzett
tőkéhez viszonyított arányának megfelelő értékre nem csökken.
 A Gazdálkodó felszámolása esetén a befektetett pénzügyi eszközök értékét az igény
kielégítésének varható aránya határozza meg.

Az értékpapírok esetén a részesedéseknél vázoltak szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel,

hogy az egyéb esetekben értékvesztés elszámolására nem kerül sor.

A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv

szerinti értéke és piaci értéke között a veszteségjellegű különbözet összegében, ha a
különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (Szt. 54. §)

A piaci érték meghatározásának módja:

_______________________________________________________________________
(pl. befektetést képviselő gazdálkodó saját tőkéjének a jegyzett tőkéhez viszonyított aránya)

Jelentős mérték:
_______________________________________________________________________
(pl. a könyv szerinti érték 20%-ával)
 25

2.1.4 Az anyagok, áruk és saját termelésű készletek értékelése

A Gazdálkodó sem olyan jellegű termelő, sem olyan jellegű kereskedelmi tevékenységet nem
folytat, amelyben készletgazdálkodás merülne fel. A mérlegkészítésnél így általában nincs
olyan eszköz, amelyet a készletek között kellene nyilvántartásba venni és értékelni. Ha
azonban év közben felmerülnek a folyó tevékenységhez használt készletek a Gazdálkodónál,
akkor úgy jár el mintha az termelő vagy kereskedelmi tevékenység része lenne.

VAGY

A Gazdálkodó – kereskedelmi tevékenységéből eredően – termelő tevékenységet nem folytat.

Így a beszámolójában a készletek között csak áruk szerepelnek.

VAGY

A Gazdálkodó – termelő jellegű alaptevékenységéből eredően – csak a saját termékeinek az

előállításával és értékesítésével foglalkozik, egyéb kereskedelmi jellegű tevékenységet nem
folytat. Ezért a készletek között anyagok, félkész- és késztermékek, befejezetlen termelés
szerepelnek.

VAGY

A Gazdálkodó folytat kereskedelmi és termelő tevékenységet is, ezért a

készletgazdálkodásában anyagok, áruk, félkész- és késztermékek, befejezetlen termelés
egyaránt előfordulnak.

A Gazdálkodó a mérlegkészítéskor a készletek közé leltározás alapján felveszi azokat a napi

szintű működéshez kapcsolódó eszközöket, amelyek mennyisége nem haladja meg a
rendszeres beszerzési, készletezési mértéket. Ezek az eszközök a következők:
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
(pl.: irodaszer, pótalkatrész)

VAGY

A Gazdálkodó a mérlegkészítéskor a készletek közé nem veszi fel azokat a napi szintű
működéshez kapcsolódó eszközöket, amelyek mennyisége nem haladja meg a rendszeres
beszerzési, készletezési mértéket.

VÁSÁROLT KÉSZLETEK

A vásárolt készletek nyilvántartásának módszere:

Év közben értéknyilvántartás nincs – ez azt jelenti, hogy a beszerzést azonnal költségként,

ráfordításként számoljuk el, az üzleti év végén, illetve mérleg összeállításához a vonatkozó
szabályzatnak megfelelően mennyiségi felvétellel és kiértékeléssel leltározás történik.
Számviteli elszámolás: a leltárban szereplő készlet értékét az elszámolt költségszámlával
szemben készletre vesszük.
 26

VAGY

Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van – ez azt jelenti, hogy beszerzéskor

a vásárolt készlet a készletnyilvántartó rendszerbe kerül felvételre. Ez természetes
mértékegységben való és értékbeli nyilvántarttást is jelent. Az értékbeli nyilvántartás a
főkönyvi rendszerben is könyvelésre kerül.

A készletek bekerülési értékének meghatározása az Szt. vonatkozó elírásainak megfelelően

történik. A bekerülési érték része az a ráfordítás, amely a készlet megszerzése, létesítése,
üzembe helyezése érdekében, a raktárba történő beszállításig felmerült, illetve a készlethez
egyedileg hozzárendelhető.

A vásárolt készletek értékelési módszere

tényleges beszerzési áron való értékeléssel

VAGY

elszámoló ár +/− árkülönbözet alapján

VAGY

fogyasztói ár − árrés alapján

VAGY

betétdíjas ár − árkülönbözet alapján

történik.

A Gazdálkodó a vásárolt készletek csökkenését

egyedi bekerülési áron

VAGY

súlyozott átlagár – ezen belül időszak végi átlagár módszerével

VAGY

súlyozott átlagár – ezen belül gördülő/csúsztatott időszak végi átlagár módszerével

VAGY

FIFO-módszerrel (first in – first out)

számolja el.
 27

A készletek értékelése – a Leltározási szabályzatban rögzített módon felvett leltár és annak

kiértékelése alapján – egyedileg történik.

A vásárolt készletnél értékvesztést kell elszámolni amikor:

 a bekerülési ár „jelentősen” és „tartósan” magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert
tényleges piaci érték,
 a készlet nem felel meg a rendeltetésének (megrongálódott, értékesítése,
rendeltetésszerű felhasználása kétséges).

Az értékvesztésnél:
 A Gazdálkodó jelentősnek tekinti, ha a bekerülési ár legalább ______________%-kal
(pl. 25%-kal) magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert, alátámasztott piaci ár.
(Bizonyítékként nyilvános, bárki által ugyanazon feltételekkel elérhető és
hozzáférhető árjegyzék, árajánlat szolgál.)
 A Gazdálkodó tartósnak tekinti az árváltozást, ha a különbözet legalább két
mérlegfordulónapi értékeléskor fennáll.

Az értékvesztés mértéke maximum a könyv szerinti érték és a mérleg készítésekor igazolt

piaci érték különbözete. A piaci érték meghatározásának módszere:
_____________________________.

A Gazdálkodó egyedi mérlegeléssel figyelembe veszi a könyv szerinti érték és a piaci érték
változásának tendenciáját, ütemét, egyéb sajátosságait.

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK

A Gazdálkodó az alábbi saját termelésű készletekkel rendelkezik:

Befejezetlen termelés – a megmunkálás alatt álló, a Gazdálkodó termelő egységein belül

további megmunkálásra váró termékek összessége, az olyan termékek, melyeken legalább egy
számottevő munkaműveletet elvégeztek.

ÉS/VAGY

Félkész termék – minden olyan termék, mely a vállalkozónál egy teljes megmunkálási
folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, illetőleg raktárra vehető.

ÉS/VAGY

Késztermék – minden olyan termék, amely a vállalkozónál valamennyi megmunkálási

folyamaton átment, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak, megfelelő minőségű átvétel után
raktárra vették, illetve késztermékként értékesíthető.

A Gazdálkodó a saját termelésű készletekből és azokban bekövetkezett változásokról

mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet.

VAGY

csak mennyiségi adatokat tartalmazó analitikus nyilvántartást vezet.

 28

Ez szoros kapcsolatban van a főkönyvi könyveléssel és a kettő között az értékadatok

számszerű egyeztetésének lehetősége biztosított.

A Gazdálkodó a termeléssel kapcsolatosan felmerülő összes tételt azonnal költségként

számolja el – üzleti év végén, illetve mérleg összeállításához leltározás alapján a készleteket a
költségszámlával szemben készletre veszi (év végén nyitókészlet ki, zárókészlet be).
Könyvelése a saját teljesítményű készletek állományváltozásával szemben kerül elszámolásra.

VAGY

sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem, vagy nem teljes körűen vezet.

A Gazdálkodó a termeléssel kapcsolatosan felmerülő összes tételt azonnal költségként

számolja el – üzleti év végén, illetve mérleg összeállításához leltározás alapján a készleteket a
költségszámlával szemben készletre veszi (év végén nyitókészlet ki, zárókészlet be).
Könyvelése a saját teljesítményű készletek állományváltozásával szemben kerül elszámolásra.

A Gazdálkodó a saját termelésű készleteket állományba vételkor előállítási költségen

számolja el, amely

ténylegesen felmerült, utókalkulációval alátámasztott közvetlen önköltség,

VAGY

normák és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltség.

A Gazdálkodó a tevékenységében nem alkalmaz szerződéses elszámoló egységeket.

VAGY

A Gazdálkodó a tevékenységében szerződéses elszámoló egységként vesz tevékenységeket

figyelembe.

A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen

szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig
mutatható ki készletként.

A szerződéses elszámoló egység esetében a teljesítési fok és a készültségi fok elszámolásának

módszerét a Gazdálkodó az alábbiak szerint szabályozza.

Teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott

mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához
viszonyított arányát fejezi ki. Ennek elszámolási módszere a következő:
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
Készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének
mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész
szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított arányát fejezi ki.
Ennek elszámolási módszere a következő:
 29

_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

A saját termelésű készletnél értékvesztést kell elszámolni amikor:

 a bekerülési ár „jelentősen” és „tartósan” magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert
tényleges piaci érték;
 a készlet nem felel meg a rendeltetésének (megrongálódott, értékesítése,
rendeltetésszerű felhasználása kétséges).

Az értékvesztésnél:
 A Gazdálkodó jelentősnek tekinti, ha a bekerülési, illetve könyv szerinti érték legalább
____________%-kal (pl. 25%-kal) magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert,
alátámasztott piaci ár. (Bizonyítékként nyilvános, bárki által ugyanazon feltételekkel
elérhető és hozzáférhető árjegyzék, árajánlat szolgál.)
 A Gazdálkodó tartósnak tekinti az árváltozást, ha az legalább két mérlegfordulónapi
értékeléskor érvényben van.
Az értékvesztés mértéke maximum a bekerülési, illetve a könyv szerinti érték és a
mérlegkészítéskor ismert várható piaci ár különbözete. A piaci érték meghatározásának
módszere: ________________________________________. (pl. összehasonlító árak
módszere, ahol viszonyítási alap a piacon lévő hasonló termékek köre)

A Gazdálkodó egyedi mérlegeléssel figyelembe veszi a könyv szerinti érték és a piaci érték
változásának tendenciáját, ütemét, egyéb sajátosságait.

[Egyszerűsített éves beszámoló esetén]

A Gazdálkodó a készletekre elszámolt értékvesztést a Szt. 57. § (2) az általános szabályok

szerint visszaírja.

VAGY

A Gazdálkodó a Szt. 98. § a) pont alapján a készletekre elszámolt értékvesztést nem írja
vissza, ha egyébként a Szt. általános előírásainak feltételei 57. § (2) bekövetkeznek.

2.1.5 A közvetített szolgáltatások értékelése

A közvetített szolgáltatásokat a felmerülésükkor ráfordításként számolja el a Gazdálkodó a

815-ös – Közvetített szolgáltatások főkönyvi számlán.

A tovább nem számlázott közvetített szolgáltatások értékét az üzleti év végén, illetve mérleg
összeállításához – a készletekhez hasonlóan – fel kell leltározni mennyiségben és értékben.

A Gazdálkodó a mérlegbe állítandó értéket beszerzési ár alapján határozza meg. A mérleg

fordulónapján a mennyiségben felleltározott közvetített szolgáltatások értékét a tényleges
beszerzési ár képezi.
 30

A közvetített szolgáltatásoknál értékvesztést kell elszámolni, amikor a beszerzési ár

magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci érték.
A piaci érték meghatározásának módszere: ____________________________________. (pl.
összehasonlító árak módszere, ahol viszonyítási alap a piacon lévő hasonló termékek köre)

2.1.6 A követelések értékelése

A Gazdálkodó a beszámolóban csak a jogszerűen fennálló, teljesített és elfogadott

követeléseket szerepelteti. A vevő által el nem ismert, valamint a peresített követelések nem
szerepelhetnek a mérlegben, azokat csak az analitikus nyilvántartásokban lehet szerepeltetni.

A beszámolóban a követelések mérlegértéke a következő számítás eredménye:

+ Bekerülési (könyv szerinti) érték
− Behajthatatlan követelések
−/+ Értékvesztések és visszaírások
+/− Üzleti év végi, illetve mérleg összeállításához devizás értékelések

A követelések bekerülési értékét a Gazdálkodó a könyvvezetés devizájában (forintban), az

idegen devizában jelentkezett követelésekét pedig az idegen devizában és a könyvvezetés
devizájában (forintban) tartja nyilván.
(A devizás tételek értékelésére vonatkozóan lásd a Számviteli politika 2.3 A valutás, devizás
tételek értékelése című alfejezetét.)

A Gazdálkodó az egyes vevőkövetelésekhez tartozó csökkentő tételeket – az Szt. előírásaival

összhangban – a következőképpen számolja el:
Számlához kapcsolódó engedmény (mennyiségi vagy minőségi kifogás miatt)
 Időpontja: teljesítéskor
 Bizonylata: helyesbítő számla
 Eredményhatása: árbevétel-csökkenés
Skontó (vevőknek a pénzügyi fizetési határidőn belüli fizetés esetén adott engedmény)
 Időpontja: pénzügyi teljesítéskor
 Bizonylata: banki jóváírás, utána visszaigazoló levél
 Eredményhatása: pénzügyi ráfordítás növekedése

A vevőknek utólag adott, nem konkrét számlához, teljesítményhez kapcsolódó engedmények

a rabatt és a bónusz. E tételek elszámolására a felek közötti vonatkozó szerződés,
megállapodás alapján a mérleg fordulónapját követően kerül sor. Az elszámolás a Gazdálkodó
feladata, az elszámolás során egyeztet a másik partnerrel. Ezen utólagos engedmények
elszámolása független azok pénzügyi teljesítésének időpontjától.
 Időpontja: mérleg fordulónapjára a mérlegkészítés időszakában
 Bizonylata: felek által egyeztetett összeget tartalmazó bizonylat
 Eredményhatása: egyéb ráfordítás növekedése
 31

A Gazdálkodó a követelésekre értékvesztést számol el, ha úgy ítéli meg, hogy a követelés
várhatóan részben vagy egészben nem térül meg, s ez tartós és jelentős. Ha a mérlegkészítésig
a követelés befolyik, nem lehet értékvesztést elszámolni.

A követelésekre az értékvesztés képzése az egyedi partnerek minősítése alapján történik.

A partner minősítésének szempontjai:
 a partner fizetési hajlandósága;
 a partner likviditási, gazdasági helyzetéről szerzett információk;
 ___________________________________________________________
 ___________________________________________________________

A Gazdálkodó nem alkalmaz csoportos partnerminősítést.

VAGY

A Gazdálkodó alkalmaz csoportos partnerminősítést, amelyben a partnercsoport alatt a

következő csoporto(ka)t érti:
 ___________________________________________________________
 ___________________________________________________________

A Gazdálkodó a követelések értékvesztésével kapcsolatosan a „tartós” fogalma alatt azt érti,

hogy
 a követelés legalább két mérlegfordulónapi értékeléskor lejárt esedékességű;
 a partner minősítése kapcsán olyan információ birtokába jutott a Gazdálkodó, amely
alapján feltételezhető, hogy végleges folyamatról vagy állapotról van szó;
 ___________________________________________________________
 ___________________________________________________________

A Gazdálkodó a követelések értékvesztésével kapcsolatosan a „jelentős” fogalma alatt a

követelések vonatkozásában azt érti, hogy a mérleg arab számos sorai (követeléscsoport)
szerinti vizsgálat alapján az egyes követeléscsoportokban keletkezett fenti értelemben vett
tartósan fennálló kétes megtérülés összege nagyobb, mint a
_____________________________ (pl. a beszámolási időszak árbevételének a 2%-a vagy a
mérlegfőösszeg 1%-a – a meghatározást a követelések jellemző szerkezete alapján célszerű
megválasztani).

A Gazdálkodó értékvesztést az egyedileg „fajlagosan kis összegű” követelésekre nem számol

el. Fajlagosan kis összegű egy követelés, ha a követelés egyedi értéke nem haladja meg a
_______________________________ (pl. 50 000 forintot).

Az értékvesztés számításának menete:

Azokban a követeléscsoportokban, ahol fennáll a fentiekben jelzett tartós és jelentős reláció, a
követeléscsoport eredeti (már előző időszak(ok)ban elszámolt értékvesztés nélküli) értékéből
ki kell venni az egyedileg „fajlagosan kis összegű” követelések értékét – ez az értékvesztés
számításának alapja.
 32

Az értékvesztés évenkénti mértéke az alap ____________________________ (pl. 20%-a).

Így, a több éven keresztül tartósnak és jelentősnek minősített követelések után évente
ugyanazzal a mértékkel nő az elszámolt értékvesztés nagysága.

VAGY

Az értékvesztés évenkénti mértéke az adósminősítés alapján évente változó mértékű lehet. Az

értékvesztés adósonként és évenként elszámolt mértékét a Gazdálkodó a mérlegkészítés
időszakában rendelkezésre álló adatok, információk alapján határozza meg. Az aktuális
mértékek rögzítésére a beszámoló alátámasztására szolgáló számításokban kerül sor.

Az értékvesztés csak a követelés nulla értékéig csökkenthető.

Ha újabb minősítés során megállapítható, hogy a várható megtérülés jelentősen meghaladja a

könyv szerinti értéket (azaz a korábban elszámolt értékvesztés körülményei megváltoztak),
akkor az értévesztést vissza kell írni. [lásd Szt. 55. § (3)]

A Gazdálkodó az elszámolt értékvesztésekről és azok visszaírásáról analitikus nyilvántartást

vezet, amelyből megállapítható, hogy
 mely követeléscsoportokban,
 mely tételek után és
 milyen összegű értékvesztés
áll fenn.

Az értékvesztés elszámolásának számviteli menetét a 4. számú melléklet tartalmazza.

A Gazdálkodó behajthatatlan követelésnek minősíti azt,

 amelyre a végrehajtás során nincsen fedezet;
 amelyet egyezség keretében elengedtek;
 amelyre a felszámoló írásbeli nyilatkozat alapján nincsen fedezet;
 amelyre a vagyonfelosztási javaslat szerint nincsen fedezet;
 amelynél a behajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés
összegével;
 amelynél az adós „igazoltan” nem lelhető fel;
 amelyet a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni;
 amely elévült.

Behajthatatlan követelésként kell kezelni azt az esetet, ha a várható, előre kalkulált behajtási
költségek elérik vagy meghaladják a megszerezhető összeget. Az erre vonatkozó kalkulációt a
Gazdálkodó egyedileg határozza meg, s rögzíti a beszámolót alátámasztó dokumentumok
között.

VAGY

A Gazdálkodó behajthatatlan követelésnek tekinti azokat a tételeket, amelyek a mérlegkészítés

időpontjában 365 napja nem folytak be, s értékük nem éri el a
___________________________ Ft összeget (pl. az 50 000 forintot), mert e tételeknél a
végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelés várhatóan
behajtható összegével.
 33

A behajthatatlanság megítéléséhez kapcsolódóan a Gazdálkodó a további feltételekről dönt.

_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________

A Gazdálkodó az „igazolt” a fellelhetetlenséget az alábbi ismérvekkel definiálja.

 A cégnyilvántartási bejegyzésre kötelezett cég a cégnyilvántartásból már törölve van.
 Szintén hitelt érdemlő bizonyításnak fogadható el, ha az ismeretlen helyen tartózkodó
fél részére a bíróság ügygondnokot jelöl ki, vagy a bírósági végrehajtó nyilatkozik
arról, hogy az adós nem lelhető fel.
 Azon szervezetek esetén, amelyek nem cégbírósági, hanem kamarai vagy bírósági
nyilvántartásba vétellel jönnek létre, a követelés behajthatatlansága hitelt érdemlő
bizonyításának tekinthető, ha törölve vannak a bírósági illetve a kamarai
nyilvántartásból.

A Gazdálkodó a behajthatatlannak ítélt követelés kivezetése előtt dönthet annak

értékesítéséről, beszámításáról, térítés nélküli átadásáról. Amennyiben erre nincs mód, a
behajthatatlan követelés leírásra kerül. A behajthatatlanság tényét – az alátámasztó adatok,
információk alapján – ________________________________ (pl. a Gazdálkodó számviteli
döntéshozója, vezető tisztségviselője) jogosult meghozni.

[Ha van devizában fennálló követelés:]

Az év közbeni devizás állományba vétel és állománycsökkenés, valamint az évvégi devizás
értékelés szabályait lásd a 2.3 A valutás, devizás tételek értékelése című alfejezetben.

2.1.7 A pénzeszközök értékelése

A beszámoló készítéséhez a pénzeszközöket fel kell leltározni. A forintos pénzeszközök
értékelésénél az Szt. 66. § (2) bekezdésének előírásai az irányadók.

[Ha van valutapénztár vagy devizaszámla:]

Az év közbeni devizás állományba vétel és állománycsökkenés, valamint az év végi devizás
értékelés szabályait lásd a 2.3 A valutás, devizás tételek értékelése című részben.

2.1.8 Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások elszámolását az Szt. 32. és 33. §-a szabályozza.

A számviteli törvény értelmében egyedi értékelést alkalmazunk.

A Gazdálkodó tevékenységi körében jellemzően előforduló aktív időbeli elhatárolásként

számoljuk el és mutatjuk ki:
 a tárgyidőszak terhére elszámolt olyan költségeket, melyek nem a tárgyidőszakot
terhelik. A költségelhatárolást mindig számítással kell alátámasztani. A számításnak
 34

tartalmaznia kell az elszámolt költség összegét, az időszak hosszát, az időszak

megoszlását a tárgyidőszak és a további időszakok között, és a megoszlás alapján
számított értéket.

 a tárgyidőszak javára elszámolandó olyan bevételeket, melyek a tárgyidőszak

teljesítéseihez kapcsolódnak, de szerződés szerint csak a következő időszakban
esedékesek (pl. járó kamat, bérleti díj). Az átjövő bevételeket is számítással
támasztjuk alá, melyből kitűnik a teljes árbevétel, annak az időszaknak a hossza,
melyre az elszámolható, továbbá az időszak megoszlása tárgyidőszakra és további
időszakra, valamint az ebből eredő tárgyidőszakra elszámolható árbevétel.

 az olyan tárgyidőszakban elszámolt (aktivált) többletkötelezettséget, amely abból

adódik, hogy a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg. Az elhatárolást
az előzőekben rögzített számítással kell alátámasztani.

[Ha van ilyen:]

A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést
jelentős befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe
nem vett bizományi díj, vásárolt opció díja időbelileg elhatárolható, ha az várhatóan megtérül
és jelentős összegű. A Gazdálkodó jelentős összegről való döntése (32. § és 61. §)
Döntés: _____________________________________________________ (pl. az adott
értékpapír beszerzési árának 30%-a)

[Ha van ilyen:]

Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizán
meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni
értékű joghoz, forgóeszközhöz kapcsolódó tartozások esetén a tárgyévben, a
mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és – a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai között elszámolt – árfolyamveszteséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség
teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált
árfolyamveszteség).

A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb

ráfordítása elszámolással – meg kell szüntetni, ha a tartozást teljes összegben visszafizették,
illetve a tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén, ha az így finanszírozott
tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették vagy más jogcímen kivezették.

[Ha van ilyen:]

Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés
nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett
kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az
átvállalt kötelezettségnek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek
megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.

[Ha van ilyen:]

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége – általános
forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési
fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási
 35

egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó

árbevételt.

[Ha van ilyen:]

Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a jogszabályi előíráson, szerződésen,
megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb
bevételekkel szemben, amennyiben a Gazdálkodó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a
támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az
elszámolás alapbizonylata a vezető tisztségviselő erre irányuló nyilatkozata.

2.2 Az források értékelésének szabályai

2.2.1 A saját tőke értékelése

A saját tőke elemeit az Szt. 35–40. §-ai alapján könyv szerinti értéken értékeljük.

A saját tőke elemeiről a Gazdálkodó analitikus nyilvántartást vezet, amelyet a beszámoló

készítésekor egyeztet a főkönyvi nyilvántartással.

A lekötött tartalékra vonatkozóan a Gazdálkodó folyamatos nyilvántartást vezet, amelyből

látszik
 a lekötés forrása (eredménytartalék vagy tőketartalék);
 a lekötés jogcíme (indoka vagy célja);
 a lekötés éve;
 a feloldásra rendelkezésre álló időszak (évek);
 a főkönyvi könyveléssel való egyeztetés biztosítása.

A Gazdálkodó az Szt. kötelező előírásain (38. §) felül saját elhatározása alapján nem köt le
tőketartalékot és/vagy eredménytartalékot kötelezettségekre, illetve saját célokra.

VAGY

A Gazdálkodó az Szt. kötelező előírásain (38. §) felül saját elhatározás alapján

____________________________________________________________________ indokkal
köt le tőketartalékot és/vagy eredménytartalékot.

A Gazdálkodó piaci alapú értékelés alapján képzett értékelési különbözetének forrása az

értékelési tartalék.

VAGY

A Gazdálkodó nem élt a piaci alapú értékeléssel, s így nem keletkezett ilyen címen értékelési
tartalék.

A Gazdálkodó a valós értékelés alapján képez értékelési tartalékot.

 36

VAGY

A Gazdálkodó nem élt a valós értékeléssel, s így nem keletkezett ilyen címen értékelési
tartalék.

2.2.2 A céltartalék-képzés szabályai

A Gazdálkodó az Szt. 41. §-a alapján céltartalékot képez olyan harmadik féllel szemben
fennálló fizetési kötelezettségekre, amelyek
 múltbeli vagy folyamatban lévő ügyekből, szerződésekből származnak;
 a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint bizonyosan
vagy várhatóan felmerülnek;
 a mérleg készítésekor összegük és esedékességük időpontja még bizonytalan; és
 ezekre a vállalkozó egyéb módon nem biztosított fedezetet.

[Ha van a cégnél:]

A Gazdálkodónál jellemzően céltartalék-képzés a következő esetekben lehet.
 Jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség
Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

 Biztos jövőbeni kötelezettség

Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

 Végkielégítés miatti fizetési kötelezettség

Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

 Környezetvédelmi kötelezettség (rekultiváció)

Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

 Megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható vesztesége

Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

 Egyéb jogcímen: _______________________________________________

Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________
 37

A Gazdálkodó az Szt. 41. §-a alapján céltartalékot képez olyan harmadik féllel szemben
fennálló fizetési kötelezettségekre, az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő
jövőbeni költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a
jövőben felmerülnek, de
 összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és
 nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

[Ha van a cégnél:]

A Gazdálkodónál jellemzően céltartalék-képzés a következő esetekben lehet.

 Várható, jelentős és időszakonként ismétlődő karbantartási költség (jelentős: a

vonatkozó tárgyi eszköz értékének 5%-át meghaladó értékű karbantartás)
Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

 Átszervezési költségek
Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

 Egyéb jogcímen: _______________________________________________

Képzés dokumentuma: ______________________________________________
Képzés mértékének meghatározása: ___________________________________
_________________________________________________________________

2.2.3 A kötelezettségek értékelése

A Gazdálkodó kötelezettségként tartja nyilván – az Szt. 42. § szerint – azokat a szállítási,

vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert
tartozásokat, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által
már teljesített, a Gazdálkodó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz,
pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez
kapcsolódik. Fajtáját tekintve hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak.

A Gazdálkodó olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a kötelezettségek fajtája,

tartalma szerinti megkülönböztetése, valamint a kötelezettségekből a kapcsolt
vállalkozásokkal szembeni fennállása.

A kötelezettségek a beszámolóba a felleltározásukat követően, az analitikus

nyilvántartásokkal megegyezően, forintban a könyv szerinti értéken kerülnek be.

A Gazdálkodó az egyes kötelezettségtípusokat a következők szerint tartja nyilván és értékeli a

beszámolójában:
 Hitelek, kölcsönök: A törlesztésekkel csökkentett forintösszegben.
 38

 Pénzügyi lízing: A megfizetett lízingdíjnak a meghatározott törlesztés

 Szállítók:
 Vevőtől kapott előleg:
összegével csökkentett értéken, amely nem tartalmazhat
a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kamatot.
A forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert,
számlázott összegben.
Ténylegesen befolyt összegben (áfát is tartalmaz).

[Ha van devizában fennálló kötelezettség:]

Az év közbeni devizás állományba vétel és állománycsökkenés, valamint az év végi devizás
értékelés szabályait lásd a 2.3 A valutás, devizás tételek értékelése című alfejezetben.

2.2.4 Passzív időbeli elhatárolások

A passzív időbeli elhatárolások elszámolásánál egyedi értékelés alapján az Szt. 44-45. §-ában
foglalt szabályok szerint kell eljárni.

A Gazdálkodó gyakorlatában jellemzően előforduló passzív időbeli elhatárolással

elszámolandó gazdasági események:
 az olyan tárgyidőszakot terhelő, de csak a következő időszakban jelentkező költségek,
ráfordítások, amelyek tényleges értékei csak a következő időszakban számolhatók el.
A passzív időbeli elhatárolás képzését számítással kell alátámasztani.

 az olyan tárgyidőszakban elszámolt, de csak a következő időszakot illető bevételek,

amelyek a következő időszak teljesítményeihez kapcsolódnak. Az elhatárolás a
bevételek csökkentésével szemben történik. A passziválást számításnak kell
alátámasztania.

[Ha van ilyen:]

A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli
bevételként elszámolt,
 fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett
támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét;
 elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét,
amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb
a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében);
 térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az
ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve
jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
 támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett
eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az
elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó
eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként
kapott, a többletként fellelt eszközöket is) meghatározott bekerülési értékének, illetve
bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként elszámolásakor
kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott
halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.
 39

[Ha van ilyen:]

Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket.
A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év
vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.
Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le,
azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott
halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló
részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve
átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható
körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti
vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.
A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év
vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Döntés a
megszüntetés lejáratáról (45. §). Döntés: ______________ (pl. 10 év)

[Ha van ilyen:]

A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó
valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért
kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban
meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén 5 év vagy ennél hosszabb
idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó 5 évnél hosszabb idő alatt szünteti meg
a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

[Ha van ilyen:]

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír – felhalmozott
kamattal csökkentett – kölcsönszerződés szerinti értékének a könyv szerinti értékét
meghaladó összegét (nyereségét). Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a
kölcsönbevevő által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet
keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti
annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.

[Ha van ilyen:]

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével
kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó
árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános
forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési
fok arányában számított összegét.

A Gazdálkodó a passzív időbeli elhatárolásokat a költségekkel és ráfordításokkal, valamint a

bevételekkel szemben a könyvek megnyitása után vezeti ki.

2.3 A valutás, devizás tételek értékelése

Választott árfolyam
A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés,
befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló
eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát –
 40

a választott hitelintézet – amely a ___________________________________ (pl. X Bank) –

által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán,

VAGY

a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon

VAGY

az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon

kell forintra átszámítani.

Ettől el kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank
által nem jegyzett valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra
átszámítani. Ebben az esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán – ennek hiányában országos
napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatok alapján –,

a választott hitelintézet által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által
jegyzett deviza devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán

VAGY

a Magyar Nemzeti Bank,

VAGY

az Európai Központi Bank

által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani.

[Ha a választott árfolyam a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga:]

A Gazdálkodó választott árfolyamként a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
forintra történő átszámításánál a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett
valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközt és kötelezettséget egységesen csak devizavételi
árfolyamon értékel, mert a választott árfolyam szerinti értékeléstől történő eltérésnek az
eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, és emiatt a
megbízható és valós összkép követelménye a választott árfolyam szerint történő értékelés
mellett nem teljesülne. Jelentősnek kell tekinteni e vonatkozásban
______________________________________________________________________.
(pl. ha a választott árfolyam és a devizavételi árfolyammal számított árfolyam között 10%-nál
nagyobb eltérés mutatkozik)

VAGY

A Gazdálkodó választott árfolyamként a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek

forintra történő átszámításánál a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett
valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközt és kötelezettséget egységesen csak deviza-
eladási árfolyamon értékel, mert a választott árfolyam szerinti értékeléstől történő eltérésnek
 41

az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, és emiatt a

megbízható és valós összkép követelménye a választott árfolyam szerint történő értékelés
mellett nem teljesülne. Jelentősnek kell tekinteni e vonatkozásban
_____________________________________________________________________.
(pl. ha a választott árfolyam és a deviza-eladási árfolyammal számított árfolyam között 10%-
nál nagyobb eltérés mutatkozik)

A Gazdálkodó a valutában és devizában nyilvántartott eszközeinek, forrásainak – ezen belül is

a pénzkészletek, a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök,
értékpapírok, a külföldi pénzértékben keletkezett kötelezettségek, illetve az aktív és passzív
időbeli elhatárolások – az értékelését az Szt. 60. §-a alapján határozza meg. Ennek
megfelelően a Gazdálkodó a – bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára
vonatkozó – választott árfolyamon tartja nyilván és számítja át forintra.

Állományba vételkor
 a forintért vásárolt valutát, devizát a ténylegesen fizetett forintösszegében kell
állományba venni, és ezen összeg alapján kell a valuta illetve deviza árfolyamát
megállapítani;
 a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok,
követelések, kötelezettségek forintra történő átszámításnál a választott árfolyamat
kell alkalmazni.

Állomány csökkenésekor
 az adott devizás főkönyvi számla mindenkori értékére vonatkozó átlagárfolyammal
történik;
 a devizás vevői és devizás szállítói tételeknél az átlagárfolyam számítása az adott
egyedi vevői vagy szállítói egységre (számlára) vonatkozó tételek alapján számított
átlag alapján történik.
Az állománycsökkenéskor keletkező egyedi árfolyam-különbözetek a pénzügyi műveletek
egyéb bevételeiként vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiként az
állománycsökkenéssel egy időben kerülnek elszámolásra.

A mérlegben a meglévő valuta- és devizaállományt, illetve a külföldi pénzeszközre szóló

(értékvesztéssel, visszaírással módosított) befektetett pénzügyi eszközöket, értékpapírokat,
követeléseket és kötelezettségeket az üzleti év mérlegének fordulónapjára vonatkozó – az
adott eszköz, kötelezettség bekerülésekor választott módszer szerinti – árfolyamon átszámított
forintértéken kell kimutatni.

A mérleg készítésekor az átértékelésből keletkező egyedi árfolyam-különbözetek

elkülönítetten kerülnek meghatározásra, s az azokból számított összevont árfolyam-
átértékelési különbözet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként vagy a pénzügyi
műveletek egyéb bevételeként kerül a mérleg fordulónapjára vonatkozóan elszámolásra.

2.4 A mérleg összeállításának szabályai

 42

A Szt. a vállalkozások vagyoni és pénzügyi helyzetének világos kimutatása érdekében

tartalmaz néhány olyan szabályt, amely alapján a könyvvezetésben rögzített értékek a mérleg
összeállítása előtt átrendezendők. A Gazdálkodó ezeket a szabályokat alkalmazza.

E szabályok szerint:

 azokat a befektetett pénzügyi eszközöket, amelyek keletkezésükkor befektetett

eszközöknek minősülnek, de a mérleg fordulónapját követően tartós jellegük
megszűnik, a forgóeszközök megfelelő mérlegtételeibe kell beállítani.

 azokat a kötelezettségeket, melyek keletkezésükkor hosszú lejáratúnak minősültek, de

a mérleg fordulónapját követően tartós jellegük megszűnik, a mérlegben rövid lejáratú
kötelezettségként kell szerepeltetni.

 követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

 a vevői és a szállítói tartozásokban nyilvántartott többletfizetések nem a vevők és a

szállítók között, hanem
 a vevőknél keletkezett többletfizetés a kötelezettségek között külön tételként,
 a szállítóknál keletkezett többletfizetés a követelések között külön tételként
kerülnek a mérlegbe beállításra.

A Gazdálkodó könyvvezetése úgy került kialakításra, hogy az eszközöket és a forrásokat a

beérkezésükkor minősíti és számolja el. Ezt követően az összegek mindaddig azokon a
főkönyvi számlákon szerepelnek, amíg meg nem szűnnek.

Az éves zárás során a fent vázolt értékek az eredeti számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák
segítségével átkönyvelésre kerülnek.

VAGY

Az éves zárás során a fent vázolt értékek a mérleg mellékszámításában, a mérleget

alátámasztó leltárban, illetve a mérlegdossziéban külön kerülnek kimutatásra, de a főkönyvi
rendszerben nem kerülnek átkönyvelésre.
 43

3. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS AZ
EREDMÉNYELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI

A Gazdálkodó tevékenysége jellege alapján a bevételét önálló szerződéses elszámolási

egységekből éri el. A szerződéses elszámolási egységnek tekintendő az bevételszerző
tevékenység, amely
a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező
– a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező
termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés
egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen,
függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet
tartalmaz);
b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja,
amennyiben:
ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy
közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és
bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

A szerződéses egység elv alapján elszámolt tevékenységek a következők:

_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

A Gazdálkodó tevékenysége során a számviteli törvény alapelveiből indul ki.

Azokban az esetekben, amikor egy adott tételt a költségek, ráfordítások között is el lehetne
számolni, illetve felmerül az aktiválás lehetősége, egyedi mérlegelés alapján jár el.
Ilyen esetek:

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

Az alapítás-átszervezés költségeit a Gazdálkodó a felmerülésükkor költségei között számolja
el, majd onnan – a Gazdálkodó egyedi döntésének megfelelően – kerül átvezetésre a
befektetett eszközök közé.
A Gazdálkodó az alábbi esetekben él az aktiválás lehetőségével:
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

A felújítás és a karbantartás közötti különbségtétel

A felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága)

helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen
azzal jár, hogy
 az adott eszköz élettartama megnövekszik, vagy
 eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy
 44

 teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy

 az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából
a jövőben gazdasági előnyök származnak.

A korszerűsítés is felújításnak számít, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi

eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével növeli a tárgyi
eszköz
 üzembiztonságát,
 teljesítőképességét,
 használhatóságát vagy
 gazdaságosságát.

A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett

karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei
elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti.

Nem tekinthető felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való

elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.

A karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos

üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve
 a tervszerű megelőző karbantartást,
 a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és
 mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat
érdekében el kell végezni,
 amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

A Gazdálkodó az alábbi esetekben számol el felújítást a tárgyi eszközeire:

_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
 45

4. EGYEDI SZABÁLYOZÁSOK ÉS MINŐSÍTÉSEK

Az Szt. 14. § (4) bekezdése szerint rögzíteni kell azokat a szabályokat, amelyekből
egyértelműen megállapítható, hogy a Gazdálkodó a számviteli elszámolás, az értékelés
szempontjából mit tekint
 lényegesnek,
 nem lényegesnek,
 jelentősnek,
 nem jelentősnek,
 kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak.

Továbbá arról is rendelkezni kell, hogy a törvényben felkínált választási, minősítési

lehetőségek közül melyeket alkalmazza, milyen feltételek megléte mellett. Így a számviteli
politika keretében meg kell határozni és minősíteni kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a
törvény a Gazdálkodó döntési jogkörébe utal. Ennek megfelelően:

4.1. Tartós

A Gazdálkodó a Szt. „tartós” minősítését alkalmazza a számviteli értékeléseiben. Ennek

alapján „tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli
tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak
minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor a
rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető”.

A tartósan lecsökkent, a nem érvényesíthető, a tevékenységet megszüntető kritériumok

általában időtartamtól függetlenek, ha bekövetkeznek (pl. megrongálódás, megsemmisülés),
akkor a terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést legkésőbb a mérlegfordulónapi
értékeléskor el kell számolni.

A tartósság megítélésénél minden esetben az Szt. által megfogalmazott számviteli elvek

adnak kiindulási alapot.

4.2. Lényeges – Nem lényeges

Az Szt. 16. § (4) bekezdése szerint: „Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából

minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség
határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit (a lényegesség
elve)”.

A lényegesség megítélésénél minden esetben az Szt. által megfogalmazott számviteli elvek

adnak kiindulási alapot. Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel
összefüggésben kell megítélni.

Nem lényeges
 46

Nem tekinthető lényegesnek a beszámoló és a folyamatos könyvvezetés, gazdálkodás

szempontjából, amelynek elhagyása nem befolyásolja érdemben a beszámoló adatait, illetve a
felhasználó döntéseit.

Szt. 41. § (8) [Éves beszámolónál] A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét
a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes
jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt
a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A Gazdálkodó lényegesnek ítéli meg
_____________________________________________________________________
(pl. a bázisértékhez viszonyított 50%-nál nagyobb eltérést).

Szt. 53. § (5) [Éves beszámolónál] Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés

megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz
használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben)
lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés
megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő
mellékletben be kell mutatni. A Gazdálkodó e tekintetben lényegesnek ítéli meg
_____________________________________________________________________
(pl. az adott eszköz elszámolt értékcsökkenésének több mint 20%-os változását).

Szt. 89. § (4) b) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni gazdasági társaságnál a vezető
tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és
kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a
lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű
közlésével. A Gazdálkodó e tekintetben lényegesnek ítéli meg az alábbi feltételeket:
_____________________________________________________________________
(pl. visszafizetés határideje több mint 10 év).

Szt. 89. § (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított
ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek
lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. E tekintetben a
Gazdálkodó lényegesnek tekinti az alábbi ügyleteket:
_____________________________________________________________________
(pl. az ügylet meg nem történte 10%-os mértékben befolyásolná a mérleg főösszegét).

Szt. 90. § (3) c) [Éves beszámolónál] A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon
mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és
pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról a Szt. külön nem rendelkezik, ha e tételekből és
megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk
szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez. E tekintetben a Gazdálkodó
lényegesnek tekinti az alábbi ügyleteket:
_____________________________________________________________________
(pl. a beszámolót olvasó számára olyan információt tartalmaz, amely tudatában az más
döntést hozna).

Szt. 95. § (2) [Éves beszámolónál] Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell – a vállalkozó
fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben –
minden olyan pénzügyi és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi
 47

jellegű teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából. E

tekintetben a Gazdálkodó lényegesnek tekinti az alábbi ügyleteket:
_____________________________________________________________________
(pl. a beszámolót olvasó számára olyan információt tartalmaz, amely tudatában az más
döntést hozna).

Szt. 95. § (4) a) [Éves beszámolónál] Az üzleti jelentésben ki kell térni a mérleg fordulónapja
után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra. E tekintetben a
Gazdálkodó lényegesnek tekinti az alábbi ügyleteket:
_____________________________________________________________________
(pl. az árbevétel több mint 10%-át jelentő vevő elvesztése).

4.3. Jelentős – Nem jelentős

Jelentős

A Gazdálkodó e Számviteli Politika mérleghez és eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó

részeiben részletesen szabályozta, hogy mit ért abban a relációban jelentősnek.

Az ezen kívüli tételek esetében jelentős alatt a Gazdálkodó legutolsó közzétett beszámoló
mérleg főösszegének ______________ (pl. 10%-át) meghaladó összeget érti.

Nem jelentős

A Gazdálkodó e Számviteli Politika mérleghez és eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó

részeiben részletesen szabályozta, hogy mit ért abban a relációban jelentősnek.

Az ezen kívüli tételek esetében nem jelentős alatt a Gazdálkodó legutolsó közzétett
beszámoló mérleg főösszegének ______________ (pl. 10%-át) el nem érő összeget érti.

Jelentős összegű hiba

Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy
adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt,
saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege
meghaladja az alábbi értékhatárt.

A Gazdálkodó úgy dönt, hogy

összhangban a Szt. 3. § (3) 3. pontban foglaltakkal, jelentős összegű a hiba, ha a hiba
feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák,
hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független)
összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének ____________ (pl. 2%-át),
illetve, ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió
forintot.

VAGY
 48

a jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon

évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő
értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év
mérlegfőösszegének _________________ (pl. 1,5 %-át), illetve, ha a mérlegfőösszeg 2%-a
nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Nem jelentős összegű hiba

Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során,
egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások –
eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes
összege nem haladja meg a jelentős összegű hibaként meghatározott értékhatárt.

Szt. 15. § (1) A vállalkozás folytatásának elve szempontjából a várható a működés jelentős
csökkenése azt jelenti, hogy
_____________________________________________________________________
(pl. megszűnik a Gazdálkodó bevételszerző tevékenysége).

Szt. 22. § (3) [Éves beszámolónál] A mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római
számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha azok összegükben a
megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek. A Gazdálkodó jelentősnek
minősíti:
_____________________________________________________________________
(pl. az összevont értékük nem haladja meg a mérlegfőösszeg 1%-át).

Szt. 25. (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként veszi figyelembe a Gazdálkodó a

tevékenységének a jelentős bővítését, amely:
_____________________________________________________________________
(pl. után az árbevétel legalább 5%-os növekedése várható).

Szt. 32. § (4) A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a
beszerzési értékben a figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős
összegű és az annak beváltásakor, értékesítésekor várhatóan megtérül, annak összegét
időbelileg el lehet határolni. A jelentős összeg ebben a relációban:
_____________________________________________________________________
(pl. az értékpapír 20%-át meghaladó összeg).

Szt. 41. § (2) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető a várható, jelentős és
időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre. E tekintetben a Gazdálkodó jelentősnek tekinti
_____________________________________________________________________
(pl. amelynél a várható összköltség eléri a felmerülés éve árbevételének 20%-át).

Szt. 47. § (9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a tényleges számlázás vagy később
módosításból eredő különbözet, ha az jelentős. A Gazdálkodó jelentősnek tekinti a
_____________________________________________________________________
(pl. az addig elszámolt bekerülési érték 20%-ánál nagyobb módosítás).

Szt. 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenés esetén jelentős minősítése – lásd a 2.1.2. pontban.
 49

Szt. 54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés minősítése – lásd a 2.1.3.
pontban.

Szt. 54. § (10) A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni annak
könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a
különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A Gazdálkodó jelentősnek minősíti:
_____________________________________________________________________
(pl. a kezelt vagyon könyv szerinti értékének a 20%-ánál nagyobb értéket).

Szt. 55. § (1) A vevő, az adós minősítése jelentős összegű követelés minősítése – lásd a 2.1.6
pontban.

Szt. 56. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti
értéke esetén jelentős – lásd a 2.1.4. pontban.

57-58. § Amennyiben a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti
értéket, terven felüli értékcsökkenés visszaírást vagy értékhelyesbítést lehet alkalmazni. A
jelentős érték meghatározását lásd a 2.1. pontban.

Szt. 60. § (6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő
átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett alkalmazott deviza
vételi vagy eladási árfolyam minősítésénél jentős – lásd a 2.1. pontban.

Szt. 90. § (1) [Éves beszámolónál] A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az alábbi
elemek jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. A Gazdálkodó ebben a megítélésben
jelentősnek minősíti az egyedi tételeket, ha azok egyedileg elérik

a bevételek aktív időbeli elhatárolása esetén:

_____________________________________________________________________
(pl.: a nettó árbevétel 5%-át).
a halasztott ráfordítások esetén:
_____________________________________________________________________
(pl.: az összes költség 5%-át).
a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása estén:
_____________________________________________________________________
(pl.: az összes költség 5%-át).
a halasztott bevételek estén:
_____________________________________________________________________
(pl.: a nettó árbevétel 5%-át).

Szt. 91. § d) [Éves beszámolónál] A kiegészítő mellékletben meg kell adnia jelentős
összegűnek minősített alábbi tételeknek a társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását:

egyéb bevételek,
_____________________________________________________________________
(pl.: hatása eléri a társasági adó 10%-át).
egyéb ráfordítások,
_____________________________________________________________________
(pl.: hatása eléri a társasági adó 10%-át).
 50

pénzügyi műveletek bevételei,

_____________________________________________________________________
(pl.: hatása eléri a társasági adó 10%-át).
pénzügyi műveletek ráfordításai tételeinek, amelyek
_____________________________________________________________________
(pl.: hatása eléri a társasági adó 10%-át).

92. § (2) [Éves beszámolónál] A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a jelentősebb összegű
terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása elszámolásának indokait. A Gazdálkodó
jelentősnek minősíti a terven felüli értékcsökkenést, ha
_____________________________________________________________________
(pl.: eléri a terven felül értékcsökkentett eszköz könyv szerinti értékének 10%-át).

93. § (1) [Éves beszámolónál] A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az értékesítés nettó
árbevételét főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek,
szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól. A Gazdálkodó jelentősnek ítéli meg, ha
_____________________________________________________________________
(pl.: a tevékenységek más TEÁOR főcsoportba tartoznak).

(5a) [Éves beszámolónál] A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe

vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit. A Gazdálkodó jelentősnek tekinti
_____________________________________________________________________
(pl.: az éves szintű összes költség 5%-át meghaladó költségtípusokat).

Szt. 95. § (4) [Éves beszámolónál] Az üzleti jelentésben ki kell térni a mérleg fordulónapja
után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra. A Gazdálkodó
ilyen eseménynek, folyamatnak ítéli meg
_____________________________________________________________________
(pl.: azokat az eseményeket, folyamatokat, amelyek a beszámolót megítélő külső személyek
döntéseit megváltoztathatják).

Szt. 95/A. § c) [Éves beszámolónál] Az üzleti jelentésben részletesen be kell mutatnia azon
befektetőket, amelyek jelentős közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek a
vállalkozó saját tőkéjében. A Gazdálkodó e tekintetben jelentős részesedésnek minősíti
_____________________________________________________________________
(pl.: a saját tőkéjének 20%-át elérő részt).

[Egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén]

Mivel a Gazdálkodó a Szt. 96.§ (2) értelmében az egyszerűsített éves beszámoló mérlege Szt.
által előírt séma nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza, az összevont, arab
számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön köteles bemutatni a kiegészítő
mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek.
Ennek alapján a Gazdálkodó ezen előírás vonatkozásában a mérleg minden arab számmal
jelölt tételére vonatkozóan egységesen jelentős összegnek a következő értéket fogadja el:
_______________________________ (pl. mérlegfőösszeg 20%-a).
VAGY
Ennek alapján a Gazdálkodó ezen előírás vonatkozásában a mérleg minden arab számmal
jelölt tételére vonatkozóan egyedileg határozza meg jelentős összeget az alábbiak szerint:
 51

Eszközök (aktívák)
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
_________________________________________________________________
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
_________________________________________________________________
3. Vagyoni értékű jogok
_________________________________________________________________
4. Szellemi termékek
_________________________________________________________________
5. Üzleti vagy cégérték
_________________________________________________________________
6. Immateriális javakra adott előlegek
_________________________________________________________________
7. Immateriális javak értékhelyesbítése
_________________________________________________________________
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
_________________________________________________________________
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
_________________________________________________________________
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
_________________________________________________________________
4. Tenyészállatok
_________________________________________________________________
5. Beruházások, felújítások
_________________________________________________________________
6. Beruházásokra adott előlegek
_________________________________________________________________
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
_________________________________________________________________
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
_________________________________________________________________
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
_________________________________________________________________
3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés
_________________________________________________________________
4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
_________________________________________________________________
5. Egyéb tartós részesedés
_________________________________________________________________
6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
_________________________________________________________________
7. Egyéb tartósan adott kölcsön
_________________________________________________________________
8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
_________________________________________________________________
 52

9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

_________________________________________________________________
10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
_________________________________________________________________
B. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
_________________________________________________________________
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
_________________________________________________________________
3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
_________________________________________________________________
4. Késztermékek
_________________________________________________________________
5. Áruk
_________________________________________________________________
6. Készletekre adott előlegek
_________________________________________________________________
II. Követelések
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
_________________________________________________________________
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
5. Váltókövetelések
_________________________________________________________________
6. Egyéb követelések
_________________________________________________________________
7. Követelések értékelési különbözete
_________________________________________________________________
8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
_________________________________________________________________
III. Értékpapírok
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
_________________________________________________________________
2. Jelentős tulajdoni részesedés
_________________________________________________________________
3. Egyéb részesedés
_________________________________________________________________
4. Saját részvények, saját üzletrészek
_________________________________________________________________
5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
_________________________________________________________________
6. Értékpapírok értékelési különbözete
_________________________________________________________________
IV. Pénzeszközök
1. Pénztár, csekkek
 53

_________________________________________________________________
2. Bankbetétek
_________________________________________________________________
C. Aktív időbeli elhatárolások
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
_________________________________________________________________
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
_________________________________________________________________
3. Halasztott ráfordítások
_________________________________________________________________
Eszközök összesen
Források (passzívák)
D. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
III. Tőketartalék
IV. Eredménytartalék
V. Lekötött tartalék
VI. Értékelési tartalék
1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
_________________________________________________________________
2. Valós értékelés értékelési tartaléka
_________________________________________________________________
VII. Adózott eredmény
E. Céltartalékok
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre
_________________________________________________________________
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre
_________________________________________________________________
3. Egyéb céltartalék
_________________________________________________________________
F. Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben
_________________________________________________________________
3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
_________________________________________________________________
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
_________________________________________________________________
2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények
_________________________________________________________________
3. Tartozások kötvénykibocsátásból
_________________________________________________________________
4. Beruházási és fejlesztési hitelek
 54

_________________________________________________________________
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
_________________________________________________________________
6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal
szemben
_________________________________________________________________
8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
_________________________________________________________________
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Rövid lejáratú kölcsönök
_________________________________________________________________
2. Rövid lejáratú hitelek
_________________________________________________________________
3. Vevőktől kapott előlegek
_________________________________________________________________
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
_________________________________________________________________
5. Váltótartozások
_________________________________________________________________
6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
vállalkozásokkal szemben
_________________________________________________________________
8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
_________________________________________________________________
9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
_________________________________________________________________
10. Kötelezettségek értékelési különbözete
_________________________________________________________________
11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
_________________________________________________________________
G. Passzív időbeli elhatárolások
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
_________________________________________________________________
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
_________________________________________________________________
3. Halasztott bevételek
_________________________________________________________________

[Egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén]

Mivel a Gazdálkodó a Szt. 96.§ (3) értelmében az egyszerűsített éves beszámoló
eredménykimutatás Szt. által előírt séma nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit
tartalmazza, az összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön
köteles bemutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek.
 55

Ennek alapján a Gazdálkodó ezen előírás vonatkozásában az eredménykimutatás minden

arab számmal jelölt tételére vonatkozóan egységesen jelentős összegnek a következő értéket
fogadja el: _______________________________ (pl. összes árbevétel 20 %-a).

VAGY

Ennek alapján a Gazdálkodó ezen előírás vonatkozásában az eredménykimutatás minden

arab számmal jelölt tételére vonatkozóan egyedileg határozza meg jelentős összeget az
alábbiak szerint:

[Összköltség eljárás alkalmazása esetén]

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
_________________________________________________________________
02. Exportértékesítés nettó árbevétele
_________________________________________________________________
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03. Saját termelésű készletek állományváltozása
_________________________________________________________________
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
_________________________________________________________________
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)
III. Egyéb bevételek
Ebből: visszaírt értékvesztés
05. Anyagköltség
_________________________________________________________________
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke
_________________________________________________________________
07. Egyéb szolgáltatások értéke
_________________________________________________________________
08. Eladott áruk beszerzési értéke
_________________________________________________________________
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)
10. Bérköltség
_________________________________________________________________
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
_________________________________________________________________
12. Bérjárulékok
_________________________________________________________________
V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII)
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés
_________________________________________________________________
14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
_________________________________________________________________
15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek
_________________________________________________________________
 56

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

_________________________________________________________________
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
_________________________________________________________________
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)
18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
_________________________________________________________________
19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások,
árfolyamveszteségek
_________________________________________________________________
20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
_________________________________________________________________
21. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése
_________________________________________________________________
22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
_________________________________________________________________
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21+22)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
C. Adózás előtti eredmény (±A±B)
X. Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény (±C-X)

[Forgalmi költség eljárás alkalmazása esetén]

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
_________________________________________________________________
02. Exportértékesítés nettó árbevétele
_________________________________________________________________
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
_________________________________________________________________
04. Eladott áruk beszerzési értéke
_________________________________________________________________
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
_________________________________________________________________
II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)
III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
06. Értékesítési, forgalmazási költségek
_________________________________________________________________
07. Igazgatási költségek
_________________________________________________________________
08. Egyéb általános költségek
_________________________________________________________________
IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)
V. Egyéb bevételek
VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (±III-IV+V-VI)
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés
_________________________________________________________________
14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
 57

_________________________________________________________________
15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek
_________________________________________________________________
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
_________________________________________________________________
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
_________________________________________________________________
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)
18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
_________________________________________________________________
19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások,
árfolyamveszteségek
_________________________________________________________________
20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
_________________________________________________________________
21. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése
_________________________________________________________________
22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
_________________________________________________________________
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21+22)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
C. Adózás előtti eredmény (±A±B)
X. Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény (±C-X)

4.4 Kivételes nagyság vagy előfordulás

Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek, ráfordítások

A Gazdálkodó a tevékenységének jellemzői alapján határozza meg a kivételes nagyságú,

illetve előfordulású tételeket.

Kivételes nagyságú bevétel – minden esetben az egy gazdasági eseményből (szerződésből)

eredő bevétel, amely eléri vagy meghaladja az adott évre vonatkozó összes számvitel szerinti
bevételének ______________ (pl. 50%-át).

Kivételes nagyságú költség – minden esetben az egy gazdasági eseményből (szerződésből)

eredő költség, amely eléri vagy meghaladja az adott évre vonatkozó összes költsége és
ráfordítása együttes értékének ________________ (pl. 50%-át).

Kivételes nagyságú ráfordítás – minden esetben az egy gazdasági eseményből (szerződésből)

eredő ráfordítás, amely eléri vagy meghaladja az adott évre vonatkozó összes költsége és
ráfordítása együttes értékének _________________ (pl. 50%-át).

Kivételes előfordulású bevétel – minden olyan bevétel, amely a Gazdálkodó üzletszerű

működésével nincs szoros összefüggésben vagy közvetlen kapcsolatban, rendszeres
üzletmenetén kívül esik, a bekövetkezése eseti jellegű. Minden esetben kivételes előfordulású
bevételnek kell tekinteni az alábbi eseményeket:
 58

_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
(pl. az összes bevétel 20%-át meghaladó támogatás)

Kivételes előfordulású költség, ráfordítás – minden olyan költség vagy ráfordítás, amely a
Gazdálkodó üzletszerű működésével nincs szoros összefüggésben vagy közvetlen
kapcsolatban, rendszeres üzletmenetén kívül esik, a bekövetkezése eseti jellegű. Minden
esetben kivételes előfordulású költségnek, ráfordításnak kell tekinteni az alábbi eseményeket:
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
(pl. természeti károkkal kapcsolatos költségek, ráfordítások)

A Gazdálkodó a működése során – az Szt. által előírt szabályzatokon kívül – további belső
szabályzatokat alkot annak érdekében, hogy a tevékenysége
 a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfeleljen;
 kellően érvényesüljön a vagyon védelme és a tulajdonosi érdek;
 a folyamatokban a megfelelő ellenőrzöttség biztosítva legyen;
 mindenki számára egyértelműek és világosak legyenek a belső folyamatok és az ennek
érdekében végzendő feladatok.

A különböző szabályzatokban foglaltaknak összhangban kell lenniük az Szt. előírásaival.

A Gazdálkodó a működéséhez az 5. számú mellékletben felsorolt szabályzatokat léptette

életbe.

A Gazdálkodónak a működési körülményeiben, illetve a jogszabályi változások miatt a

számviteli politikájában foglaltak megváltoztatására vonatkozó döntéseit a 6. számú
melléklet tartalmazza.
 59

1. számú melléklet
a számviteli politikához
CÉGTÖRZS

Cégnév: _____________________________________________________

Rövid név: _____________________________________________________

Székhely: _____________________________________________________

Cégjegyzékszám: _____________________________________________________

Adószám: _____________________________________________________

KSH-szám: _____________________________________________________

[Mivel foglalkozik a cég és ehhez milyen költségtényezőket használ fel?]

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

[Jövőbeni tervek:]
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
 60

2. számú melléklet
a számviteli politikához

ALÁÍRÁSI REND

A Gazdálkodó aláírási rendjét a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

VAGY

A Gazdálkodó a jelen Számviteli politikában kívánja rögzíteni, hogy mely személyek, illetve
mely munkakört betöltő személyek jogosultak a Gazdálkodó nevében bizonyos dolgokat
aláírásukkal hitelesíteni.

Cégjegyzésre jogosult személy(ek) (1) _________________________

_________________________

Kötelezettség vállalására jogosult személy(ek) (2) _________________________

_________________________

Munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy(ek) (3) _________________________

_________________________

Adóhatósági képviseletre jogosult személy(ek) (4) _________________________

_________________________

Elszámolt bizonylatok jogosságának igazolására jogosult személy(ek) (5)

_________________________
_________________________

Beszámoló közzétételére jogosult személy(ek) (6) _________________________

_________________________

_________________________ jogosult személy(ek) (7) _________________________

_________________________

A Gazdálkodó Pénzkezelési szabályzata tartalmazza a pénzkezeléssel megbízott, illetve arra

jogosult személyek körét.

A Gazdálkodó Leltározási és selejtezési szabályzata tartalmazza a leltározással kapcsolatos

feladatokat, jogosultságokat és személyeket.

[Megjegyzés:
A számviteli politika összeállítása során megfontolandók a különböző jogosultságok. Mivel
alapvetően a Gazdálkodó összes döntéséért a vezető tisztségviselő a felelős, de a gyakorlatban
a döntéseknek csak egy részét képes személyesen meghozni, ezért a feladatokat delegálja. A
Gazdálkodó szervezeti felépítésének, illetve a tulajdonosi érdek érvényesülésének
figyelembevételével kell az egyes képviseleti jogokat delegálni.
 61

A Gazdálkodó személyi állományában vagy a belső feladatmegosztásában bekövetkező

változást csak a melléklet aktualizálásával célszerű követni.]

(1) A cégbírósági bejegyzésnek megfelelően.

(2) Célszerű értékhatárhoz, illetve szerződéstípushoz kötni.
(3) A vezető tisztségviselő és az ezen a területen őt helyettesítő belső és külső (kiszervezett) személyek.
(4) Adóhatóságnál állandó meghatalmazással bíró személy(ek); kiszervezett szolgáltatás igénybevétele
esetén a külső szolgáltatónál meghatalmazott személy.
(5) A kötelezettségvállalásról, a mögöttes szerződésről és a valós teljesítményekről megfelelő
információval rendelkező, annak megítélésére képes személy.
(6) Az a személy, aki igazolni tudja, hogy a tulajdonosok a közzétett beszámolót fogadták el, illetve
birtokolja a beszámoló egy eredeti aláírt hiteles példányát.
(7) Egyéb jogosultságok a Gazdálkodó működésének megfelelően.
 62

3. számú melléklet
a számviteli politikához
BIZONYLATI REND

A bizonylati rend célja, hogy biztosítsa a Gazdálkodónál a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó

bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét.

Minden gazdasági művelethez, eseményhez, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak

állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylat szükséges. A gazdasági események folyamatát
tükröző összes bizonylat adatait rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban.

Számviteli bizonylat minden olyan, a Gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a Gazdálkodóval
üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített
okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi
rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási
módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) alátámasztja.

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell

lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat

bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely
 az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más
jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza,
 megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és
 amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez

kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is),
továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a
nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen
felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú

számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra
jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmazni:

 a beszerzett bizonylat sorszámát,
 a beszerzés idejét,
 a felhasználás kezdő időpontját,
 a felhasználás befejező időpontját,
 a felhasználásra átvevő aláírását,
 a felhasználatlan visszavevő aláírását.

A nyilvántartás a Gazdálkodónál vezetett egyedi vagy csoportos nyilvántartólapon történik.

A bizonylatok rögzítésének határidejére vonatkozó szabályok:

 63

 A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem

nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál
a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket pedig
legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell.
 Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek,
események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában
meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz),
legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

A bizonylatok megőrzésére vonatkozó szabályok:

 A Gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárakat,

értékeléseket, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a számviteli törvény
követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles
megőrizni.
 A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot
(ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8
évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető
módon megőrizni.
 A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.
 A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem
hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás
végrehajtásakor intézkedni kell.
 A Gazdálkodónak a papíralapú bizonylatok eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét
és olvashatóságát kell biztosítani.

A bizonylatok tárolására vonatkozó szabályok:

 A Gazdálkodó a bizonylatokat a saját székhelyén, telephelyén, fióktelepén köteles tárolni.

 A tárolás helyéről a bizonylatok ideiglenesen – a könyvelés időszakára – az adatrögzítés
helyére elszállíthatók azzal, hogy azokat a rögzítésre előírt határidőt követően vissza kell az
eredeti tárolási helyre juttatni. (Ha a Gazdálkodó a könyvvezetéshez, adózási vagy egyéb
feladatokhoz olyan külső szolgáltatót vesz igénybe, amely tevékenységéhez szükségesek az
eredeti bizonylatok, akkor a bizonylatkezelés rendjéről a Gazdálkodó és a külső szolgáltató a
vonatkozó szerződésben állapodnak meg.
 A bizonylatokat annak fizikai megőrzését legjobban biztosító iratrendezőkben tematikusan és
visszakereshető módon kell tárolni.
 A bizonylatok személyes (vagy akár érzékeny) adatokat is tartalmazhatnak, ezért a
Gazdálkodó – külön erre vonatkozó szabályzatában rögzített módon – biztosítja, hogy a
bizonylatokhoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá.

Elektronikus formában kiállított, továbbított és feldolgozott bizonylatok megőrzésének szabályai:

 A Gazdálkodó az általa alkalmazott eljárások kialakításánál igyekszik maradéktalanul
figyelembe venni a Szt. 169. § (5) és (6) előírásait. Ez alapján:
 „Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól
szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell
megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes
adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja
az utólagos módosítás lehetőségét.”
 „Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú
dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló
jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e
törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés
alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem
 64

nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás

lehetőségét.”
 A Gazdálkodó az elektronikus dokumentumok archiválásánál figyelemmel van
 A digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet
 Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
rendelkezéseire.
 A Hiteles elektronikus dokumentum készítésének feltételei:
 képi vagy tartalmi megfelelés biztosítása;
 elektronikus másolat hitelesítési záradékkal történő ellátása;
 másolatkészítéssel megbízott vagy arra feljogosított személyek körének szabályozása
 másolatkészítő rendszer dokumentáltsága (rendszer gyártója/forgalmazója megfelelési
igazolása);
 másolatok készítésére vonatkozó belső szabályzat megléte;
 a másolaton minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus aláírást kell elhelyezni, amely elhelyezését
követően az elektronikus másolaton tett módosítás érzékelhető.
 Ha a gazdálkodó az hiteles elektronikus dokumentum készítésére vonatkozó feltételeknek nem
tud maradéktalanul megfelelni, akkor az eredetileg nem elektronikus formában kiállított
számviteli bizonylatokat kizárólag elektronikus formában nem őrizheti meg.

A Gazdálkodó bizonylatainak felsorolását a mellékelt Bizonylati album tartalmazza.

A Gazdálkodónál működő egyéb bizonylati szabályok:

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
(pl. számlázás menete, jogosultságok)

BIZONYLATI ALBUM

Külső bizonylatok:

Mindazok az okmányok, amelyeket nem a Gazdálkodó állít ki. Ide sorolandók:

 bankszámlakivonatok, terhelési, jóváírási értesítések;
 számlák;
 fizetési jegyzékek.

Belső bizonylatok:

I. Szigorú számadású nyomtatványok

1. Készpénzutalvány
2. Bevételi pénztárbizonylat
3. Kiadási pénztárbizonylat
4. Belföldi kiküldetési utasítás
 65

5. Időszaki pénztárjelentés
6. Készpénzfizetési számla
7. Számlatömb
8. Étkezési utalványok
9. Nyugta
10. Készletbevételezési bizonylat
11. Készletkivételezési bizonylat
12. Készletek leltárfelvételi íve
13. Tárgyi eszközök leltárfelvételi íve

II. Egyéb pénzforgalommal kapcsolatos nyomtatványok

1. Készpénzátutalási megbízás
2. Beérkezett számlák
3. Átvezetési megbízás
4. Átutalási megbízás
5. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása
6. Meghatalmazás egyszeri alkalomra
7. Kimenő számlák nyilvántartása

III. Számviteli nyilvántartással, könyveléssel kapcsolatos bizonylatok

1. Immateriális javak állományba-vételi bizonylata

2. Immateriális javak egyedi nyilvántartólapja
3. Tárgyi eszközök naplója
4. Épületek, építmények állományba-vételi bizonylata
5. Betétlap tartozékok felsorolására
6. Épületek, építmények egyedi nyilvántartólapja
7. Beruházások, tárgyi eszközök nyilvántartólapja
8. Tárgyi eszközök állománycsökkenési bizonylata
9. Készletnyilvántartó lap
10. Készletek munkahelyi nyilvántartása

IV. Egyéb használatos nyomtatványok

1. Postakönyv
2. Iktatókönyv
3. Kézbesítőkönyv
4. Szabadság-nyilvántartás
5. Szabadságengedély
6. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve
7. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve
 66

4. számú melléklet
a számviteli politikához
AZ ÉRTÉKVESZTÉS NYILVÁNTARTÁSA

A Gazdálkodó a jelen Számviteli politikában rögzítetteknek megfelelően értékvesztést

számolhat el, illetve lehetősége van ezen elszámolt értékvesztések visszaírására. Az
értékvesztés elszámolásának, illetve számviteli rögzítésének szabályait a következőkben
foglaljuk össze.

Az éves könyvelési munkák során, amennyiben a Gazdálkodó követelésére felszámolási

eljárás következtében visszaigazolást kap, s abban rögzítésre kerül a követelés besorolási
kategóriája (pl. „F”), az egyedi tétel azzal a nappal átvezetésre kerül a „314 Kétes
vevőkövetelések” főkönyvi kartonra. Az átvezetés során új partnerre könyvelődik a tétel – a
partner megnevezésében szerepel a tényleges partner megnevezése és a követelés minősítése
(pl. ABC Kft. – „F”).

1. A számlarendben az értékvesztést a főcsoportokon belül képzett alszámlán tartjuk nyilván.

Az értékvesztés főkönyvi számlaszáma a főcsoport számlaszáma + 9.

2. A folyószámlán rögzített tételek után képzett értékvesztést az eredeti számlaszámra való

hivatkozással kell ellátni. Ennek szabályai a következők:
 Partnerre való könyvelés
 Számlaszámként az eredeti számlaszámot kell megtartani úgy, hogy ahhoz hozzá kell
rendelni még a számla kibocsátásának a tényleges évét jelentő két karaktert is.
 Év megjelöléseként azt az évszámot jelölő két karaktert kell szerepeltetni, amikor az
értékvesztést elszámoltuk. (Ha egy tétel után az értékvesztés részletekben történik,
akkor ez a különböző éveket jelölő főkönyvi pozícióból látszik.)
Pl. 123/09 számú számla után elszámolt értékvesztés elszámolása
2010. 12. 31. napján: 12309/10
2011. 12. 31. napján: 12309/11

3. Azon tételek esetén, amelyek nem folyószámlásan kerültek eredendően könyvelésre, a

főkönyvi számlán történő részletes könyveléssel, illetve megnevezéssel dolgozunk. Ha
szükséges, külön táblázatok készülnek az elszámolt értékvesztés nyilvántartására.

4. Az értévesztés visszaírása a törvényi előírásoknak megfelelően, szintén a fenti

hivatkozások alapján történik.
 67

5. számú melléklet
a számviteli politikához
SZABÁLYZATOK

A Gazdálkodó a jelen Számviteli politikában nem szabályozott kérdéseket külön

szabályzatokban rögzíti. Ezen a szabályzatok a következők:

[Csak az, ami tényleg van!]

1. Pénzkezelési szabályzat
2. Leltározási szabályzat
3. Értékelési szabályzat
4. Bizonylati rend
5. Informatikai szabályzat
6. Adatvédelmi szabályzat
7. GDPR szabályzat
8. Kiküldetések szabályzata
9. Iratkezelési szabályzat
10. Szervezeti és működési szabályzat
11. Tűzvédelmi szabályzat
12. Irodai rend
13. Pmt. és Kit. szabályzat
 68

6. számú melléklet
a számviteli politikához
A VÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE

A Gazdálkodó a működési körülményeiben, illetve a jogszabályi változások miatt a

Számviteli politikájában az alábbi változtatásokra vonatkozó döntéseket hozta meg.

1. Változtatás

Eredeti szöveg helye a Számviteli politikában:

__________________________________________________________________________

Eredeti döntés szövege:

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Új döntés szövege:
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Új szöveg érvényessége:
__________________________________________________________________________

Döntésért felelős személy:

__________________________________________________________________________

Döntést tartalmazó dokumentum:

__________________________________________________________________________

2. Változtatás

Eredeti szöveg helye a Számviteli politikában:

__________________________________________________________________________

Eredeti döntés szövege:

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

Új döntés szövege:
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
 69

Új szöveg érvényessége:
__________________________________________________________________________

Döntésért felelős személy:

__________________________________________________________________________

Döntést tartalmazó dokumentum:

__________________________________________________________________________