Dr. Bán Erika – Kresalek Péter – Dr. Pucsek József – Dr.

Siklósi Ágnes
Dr. Sisa Krisztina Andrea – Dr. Veress Attila

Tételvázlatok
a vállalkozási mérlegképes könyvelői komplex szakmai
vizsga szóbeli vizsgatevékenységéhez
Számvitel és elemzés-ellenőrzés

VÁLTOZÁSJEGYZÉK ÉS KIEGÉSZÍTŐ
TÉTELEK
A 2020. JANUÁR 3-TÓL HATÁLYOS
TÉTELSORHOZ!
 Bevezetés

A 2019-ben megjelent Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelői komplex szakmai

vizsga szóbeli vizsgatevékenységéhez. Számvitel és elemzés-ellenőrzés c. szakkönyv a
mérlegképes könyvelői képzésben résztvevőknek készült, az akkor érvényes
Pénzügyminisztérium (PM) által jóváhagyott komplex szóbeli tételsorhoz igazodva a
számviteli és elemzési-ellenőrzési feladatok ellátásához.
2020. január 3-tól a PM új tételsort fogadott el és léptetett hatályba. Az új tételsor a korábbi 23
helyett, jelenleg 24 számvitel tételt (melyek mindegyike két részből áll – a megfeleltetésben a-
val és b-vel jelöltük). Az elemzés-ellenőrzés tételsorban szereplő 30 tételben változás nem
történt.
Szakmai tartalom szempontjából a szakkönyv továbbra is megfelelő segítséget nyújt a szóbeli
vizsgára való felkészüléshez.
A Szerzők a könyv mellé egy, a korábbi tételsorral való megfeleltetést és a megváltozott
Számviteli tételsorhoz kapcsolódóan kidolgozott tétel kiegészítéseket készítettek, ami segíti
eligazodni a vizsgára készülőket. Ezt tartja most kezében az Olvasó.

Budapest, 2020. február 24.

Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila

2
 Számviteli feladatok a gyakorlatban tételekhez kapcsolódó megfeleltetési
tábla és a szükséges tétel kiegészítések

VÁLTOZÁSJEGYZÉK – csak a szakmai tartalmi változással érintett tételeket tüntetjük itt fel!

ÚJ tétel
Tétel tartalma Megjegyzés
sorszáma
Kiegészült: A számviteli törvény (…) hatálya alá nem tartozó
1a Sárgával jelölve
jogalanyok
Új tételrész: A devizanemek közötti áttérés számviteli
1b szabályozása. A funkcionális pénznem fogalma és annak Sárgával jelölve
megállapítása.
Kiegészült: A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók közötti
A tételvázlat
2a választásra vonatkozó szabályok és a könyvvezetéssel való
tartalmazta már.
összefüggése.
6b Kiegészült: Az alvállalkozói teljesítmény elszámolása. Ld. alább
A tételvázlat
12b Kiegészült: Az üzleti jelentés (…) kötelező elemei
tartalmazta már.
Nem igényel
13b A konszolidációs kör meghatározása
változtatást!
Új tételrész: Az árbevétel elszámolásának időzítése. A teljesítéskori
és a készültségi fok alapján történő bevételmegjelenítés. A
22a Ld. alább
teljesítési- és készültségi fok fogalma, meghatározása és az ekként
elismert bevétel elszámolásának szabályai.
23a Ld. a könyv 22.a. tétel
Új tételrész: A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos
gazdálkodókat szabályozó kormányrendeletek. A beszámolójukat
23b Ld. alább
IFRS-ek alapján összeállító gazdálkodók: kötelező és opcionális
esetek.
24a Ld. a könyv 23.a. tétel

24b Ld. a könyv 23.b. tétel

3
TÉTEL KIEGÉSZÍTÉSEK

1. tétel
A számvitel törvény szabályozásának szükségessége és a magyar szabályozás szintjei! A
számviteli törvény célja, személyi hatálya, a törvény hatálya alá nem tartozó jogalanyok. A
számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek tartalma, csoportosítása és
érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló készítésénél, példákon keresztül.

A pénznemváltás számviteli szabályozása. A devizanemek közötti áttérés számviteli

szabályozása. A funkcionális pénznem fogalma és annak megállapítása.

A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen,
hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a
vállalkozók, mind a nem nyereség-orientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató
szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív
információk álljanak rendelkezésre.
A számvitel az a tevékenység, amely alkalmas arra, hogy a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről információkat szolgáltasson. A számviteli munka olyan gyakorlati
tevékenység, amely a gazdálkodás folyamatait előre meghatározott rendszerben folyamatosan
megfigyeli, feljegyzi, rendszerezi és feldolgozza.
A számviteli szabályozás középpontjában a beszámoló áll. A gazdálkodó működéséről,
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően
beszámolót köteles készíteni.
A beszámolót üzleti évenként meghatározott időpontig elektronikusan kell benyújtani és azok
bárki által megtekinthetővé válnak. Az összehasonlíthatóságot (mind térben, mind pedig időben)
a számviteli alapelvek (14 db) alkalmazása biztosítja.

A szabályozás szintjei:

EU
előírások

IFRS

Nemzeti jogszabályok

Nemzeti számviteli
standardok (előkészítés alatt)

4
A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A gazdálkodó olyan természetes és jogi személy,
aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik.
A gazdálkodók közé tartozik:
 a vállalkozó,
 az államháztartás szervezetei,
 az egyéb szervezetek,
 a Magyar Nemzeti Bank, valamint
 az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási
intézmény.
Vállalkozónak tekintünk minden olyan gazdálkodót, amely a saját nevében és kockázatára
nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató
tevékenységet, azaz vállalkozási tevékenységet végez.
A vállalkozók közé tartozik: a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás,
a biztosító, a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az
iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az
európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon, amennyiben nem
tartozik az államháztartás szervezetei, illetve az egyéb szervezetek közé.
Az államháztartás szervezetei az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás
központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek.
Egyéb szervezetek közé tartozik:
 az egyesület, az alapítvány,
 a köztestület, a közalapítvány,
 a lakásszövetkezet, a társasház,
 az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
 a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
 a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
 a közös jogkezelő szervezet,
 a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
 a víziközmű társulat,
 az egyházi jogi személy,
 a befektetési alap, az egyéb alapok,
 a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
 a magánnyugdíjpénztár,
 az önkéntes nyugdíjpénztár,
 az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
 a közraktár, valamint
 a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

A számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az
építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi
képviseletére, valamint arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi
irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról
szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény
előírásai szerint vezeti.

5
Az államháztartás szervezetei, a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás,
a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, az egyéb szervezet beszámolókészítésének és
könyvvezetésének sajátosságait a számviteli törvény mellett kormányrendeletek is
szabályozzák.

Számviteli alapelvek
A számviteli törvény által nevesített alapelvek:

1. vállalkozás folytatásának elve

2. teljesség elve
3. valódiság elve
4. óvatosság elve TARTALMI ALAPELVEK
5. összemérés elve
6. tartalom elsődlegessége a formával szemben elv

7. egyedi értékelés elve

8. bruttó elszámolás elve
9. időbeli elhatárolás elve KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK
10. lényegesség elve
11. költség-haszon összevetésének elve

12. világosság elve

13. folytonosság elve FORMAI ALAPELVEK
14. következetesség elve

A vállalkozás folytatásának elve

A számviteli törvény szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell
kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja
tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős
csökkenése. Ha a vállalkozás folytatásának elve nem alkalmazható, a vagyon nagyságának
pontos meghatározása válik elsőrendűvé. Ilyen esetekben – pl. csődeljárás, felszámolás,
átalakulás, végelszámolás stb. – a múltbeli költségen való értékelés helyett a piaci értéken
történő értékelés kerül alkalmazásra. Ha a vállalkozás folytatásának elve nem érvényesül, úgy
a számviteli alapelvek többsége sem alkalmazható.

A teljesség elve
A számviteli törvény szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági
eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt
hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek

6
 az adott üzleti évre vonatkoznak,
 a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté,
 a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja
előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

A valódiság elve
A valódiság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvitelben rögzített és a
beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak,
kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelnie a
számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési
eljárásoknak. Azaz a valódiság elve a beszámoló tételeinek leltárral való alátámasztását jelenti,
mivel a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani,
amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján
meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

Az óvatosság elve
Az óvatosság elve szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel
pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés
elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot
és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az üzleti év mérlegének fordulónapja és a
mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket
és a céltartalékot el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség
vagy veszteség.

Az összemérés elve
A számviteli törvény szerint az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az
adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek
elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni,
függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell
kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Az árbevételt akkor kell elszámolni,
amikor az áru szállítása, a szolgáltatás elvégzése ténylegesen a szerződés szerint megtörtént.
Az árbevétellel szembe kell állítani azokat a költségeket, amelyek az áru (termék) értékesítése,
a szolgáltatás teljesítése érdekében felmerültek.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv

Ez az alapelv azt jelenti, hogy a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a
gazdasági eseményeket, ügyleteket a gazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni.

Egyedi értékelés elve

Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a
beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.
Az eszközök és kötelezettségek egyedenkénti rögzítése teremti meg a lehetőséget az egyedi
értékeléshez. Az egyedi értékelés elvét támasztja alá a tételes leltár, ugyanis az eszközök
meglétét csak egyedileg lehet megállapítani. Egyedi értékelésnek minősül a különböző
7
időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel
rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá a FIFO (first in first out) módszerrel
történő értékelés is.
Néhány esetben sajátosan érvényesül az egyedi értékelés elve. Így
 vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes
minősítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi
értékének százalékában is meghatározható,
 a készletek körében az értékvesztés összege a – fajlagosan kis értékű – készleteknél a
vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is
meghatározható.

A bruttó elszámolás elve

A bruttó elszámolás elve azt jelenti, hogy a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a
követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Kivétel csak azokban az
esetekben lehetséges, amelynél erre a Szt. kifejezetten megengedő (kötelező) szabályt ír elő. Így a
pénzügyi műveletek eredménye elszámolásánál.

Az időbeli elhatárolás elve

Az időbeli elhatárolás elve azt jelenti, hogy az éves beszámolót (egyszerűsített éves
beszámolót) készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti
évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni,
ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

A lényegesség elve
Az alapelv értelmében lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan
információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait
felhasználó szervezet döntéseit. Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel
összefüggésben kell megítélni.

A költség-haszon összevetésének elve

Ezen alapelv szerint a beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő
mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon
arányban az információk előállításának költségeivel. Másképpen fogalmazva az éves
beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon haladja meg az információ
előállításának költségeit.

A világosság elve
A világosság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvezetést és a beszámolót
áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
Az áttekinthetőséget segíti a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítése és részletezése.

8
A folytonosság elve
A folytonosság elve azt jelenti, hogy az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző
üzleti év záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az
eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint
változhat.

A következetesség elve
A következetesség azt jelenti, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt
alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani
kell. Ez a számviteli alapelv elsősorban a vállalkozás számviteli politikájának az egymást
követő időszakokban való következetes alkalmazását jelenti.

A nem nevesített alapelvek:

 hasznosíthatóság elve
 semlegesség elve
 időszerűség elve
 helytállóság elve

A pénznemváltás számviteli szabályozása. A devizanemek közötti áttérés számviteli

szabályozása. A funkcionális pénznem fogalma és annak megállapítása.

A Számviteli törvény alapján az éves beszámolóban az adatokat ezer forintban, illetve ha a

mérlegfőösszeg meghaladja a százmilliárd forintot millió forintban kell megadni. A
következőkben felsorolt esetekben más pénznemben is készülhet a beszámoló:
 A létesítő okiratban rögzített devizában KELL elkészíteni az éves beszámolót a
devizakülföldi társaságnak (ideértve a vámszabadterületi társaságot, a devizajogszabály
szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is).
 A létesítő okiratban rögzített devizában KÉSZÍTHETI el az éves beszámolót: az
európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is.
 Bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre
vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette
és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A
vállalkozó ezen döntését legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan
változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek
megfelelően módosítja.
 A létesítő okiratban rögzített (eurótól és USA dollártól eltérő) devizában készítheti el
éves beszámolóját az a vállalkozó, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági
környezetének pénzneme (a „funkcionális pénznem”) az eurótól vagy USA dollártól eltérő
deviza, feltéve, hogy
a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában
merülnek fel.

9
A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes
összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli
tételeket figyelmen kívül kell hagyni. Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a
devizaalapú tételeket is.

Fontos! A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank

hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Mivel az éves
beszámolót a könyvvezetésnek kell alátámasztani, ezért értelemszerűen a könyvvezetés a
beszámoló pénznemében kell, hogy történjen.
A devizaáttérés esetei

KÖTELEZŐ JELLEGGEL SAJÁT ELHATÁROZÁS ALAPJÁN

Amennyiben az áttérés kötelező jelleggel
történik, mert a devizakülföldi társaság, az
európai gazdasági egyesülés, az európai
részvénytársaság vagy az európai
szövetkezet jogi státusza megváltozik, akkor
a változás időpontjával, mint
mérlegfordulónappal, a létesítő okirat
módosításával egyidejűleg a létesítő
okiratban rögzített új devizára kell a
nyilvántartásaiban áttérnie.
Abban az esetben, ha az áttérés saját
elhatározásból történik Euróra, US dollárra
vagy a funkcionális pénznemre, akkor az
áttérésre vagy a későbbi visszatérésre csak
az üzleti év végén, az üzleti év
mérlegfordulónapjával kerülhet sor.

Minden áttérés esetén a megelőző üzleti év zárását követően az üzleti évről a régi pénznemben
el kell készíteni és a fordulónapot követő 90 napon belül közzé kell tenni és letétbe kell
helyezni. A nyilvántartások pénznemének megváltoztatására tehát a megelőző üzleti év
zárását követően kerülhet sor.

A devizaáttérés folyamata
1. Az áttérési időponttal beszámoló készítés az áttérés előtti pénznemben.
2. A nyilvántartások zárása.
3. Az elfogadott beszámoló letétbe helyezése, közzététele az áttérést követő 90 napon belül.
4. A beszámoló adatai alapján az áttérést követő 90 napon belül adóbevallás készítése.
5. A mérleg adatainak az átszámítása az új pénznemre.
6. A különbözetek rendezése.
7. Az új pénznemben mérleg összeállítása, könyvvizsgáló által hitelesítése.
8. Az új pénznemben készült mérleg alapján a nyilvántartások megnyitása.

Az átszámítás számviteli kezelése

Az átszámítással kapcsolatos alapfogalmak és az átszámítással kapcsolatos általános

szabályok

10
Az átszámítás szabályai forintról devizára történő áttérés esetén

A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi

tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam reciprok értékén kell a létesítő okiratban rögzített devizára átszámítani.
Eltérő módon kerül(nek) átszámításra:
 A létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló követeléseket, továbbá valuta-,
devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-,
devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
 A létesítő okiratban rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követeléseket,
pénzeszközöket, illetve kötelezettségeket az áttérés napján érvényes keresztárfolyam
alapján kell az átszámításnál figyelembe venni.
 A jegyzett tőkét a létesítő okirat módosításában devizában meghatározott és a
cégbíróságon devizában bejegyzett devizaértéken kell figyelembe venni.

Az átszámítás szabályai devizáról forintra történő áttérés esetén

Az áttérést megelőzően a létesítő okiratban rögzített devizanemben elkészített éves beszámoló,

egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
Eltérő módon kerül(nek) átszámításra:
 A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forintpénzeszközöket, illetve a forintban
fennálló kötelezettségeket nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az átszámításnál
figyelembe venni.
 A létesítő okiratban - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló
követeléseket, pénzeszközöket, illetve kötelezettségeket az áttérés napjára vonatkozó a
számviteli politikában választott devizaárfolyam alapján kell az átszámításánál
figyelembe venni.
 A jegyzett tőkét a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tőke forintértékén kell
figyelembe venni.

Az átszámítás szabályai devizáról más devizára történő áttérés esetén

Az átszámítás a korábban felvázolt áttérési esetek logikája szerint történik, azzal az eltéréssel,
hogy a régi pénznemben fennálló tételeket az új pénznemre az általános szabályok szerint
keresztárfolyamon kell átszámítani.

Az átszámítási különbözetek1

Az egyes tételek átszámításakor, akkor keletkezik átszámítási különbözet, amennyiben az

általános átszámítási szabályoktól (az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló
mérlegének a kivételektől eltekintve valamennyi tételére általánosan vonatkozó szabályoktól)
eltérő szabályok alapján meghatározott tételek új pénznem szerinti mérlegértéke eltér az
általános átszámítási szabályok alapján meghatározott új pénznem szerinti értékétől.

1
A pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos összevont átszámítási különbözet társasági adóalap módosító tétel.

11
 Pénzügyi instrumentumok átszámítási
Jegyzett tőke átszámítási különbözete
különbözetei
A követelés jellegű tételek, a külföldi pénzértékre Ha bármely áttérés esetén (forintról devizára,
szóló részesedések, tartós hitelviszonyt devizáról forintra, devizáról más devizára) a
megtestesítő értékpapírok, az értékpapírok, a jegyzett tőke általános átszámítási szabályok
pénzeszközök, és a kötelezettségek alapján meghatározott új pénznem szerinti értéke
átszámításakor keletkezett átszámítási alacsonyabb, mint a cégbíróságon az új
különbözeteket össze kell vonni, és azzal pénznemben bejegyzett jegyzett tőke új pénznem
a) nyereség esetén a tőketartalékot kell szerinti értéke, akkor a különbözettel a
növelni, tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot,
b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell azt meghaladóan az eredménytartalékot kell
csökkenteni. csökkenteni, ellenkező esetben (a jegyzett tőke
általános átszámítási szabályok alapján
meghatározott új pénznem szerinti értéke több)
pedig a különbözettel a tőketartalékot kell
növelni.

A vizsgára történő felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következő kiadványokban:

Dr. Kardos Barbara – Lukács László István – Miklósyné Ács Klára – Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Simon
Szilvia – Dr. Sisa Krisztina Andrea – Dr. Szekeres Bernadett – Dr. Veress Attila – Zatykó Zsuzsanna:
Pénzügyi számvitel. Perfekt, Budapest, 2018.
Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Veress Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés. Saldo, Budapest, 2018.

12
 2. tétel
A beszámolási kötelezettség, a beszámoló fajtái. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók
közötti választásra vonatkozó szabályok és a könyvvezetéssel való összefüggése. A számviteli
politika fogalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. A leltár és a
leltározás fogalma, a hozzájuk kapcsolódó számviteli szabályok. A bizonylati elv és a
bizonylati fegyelem érvényesülése.

A szétválás (kiválás, különválás) számvitele i feladatai.

A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái.

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év
könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar
nyelven – készíteni.
A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak
összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a
foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.

A beszámoló lehet:
 éves beszámoló (kettős könyvvitel),
 egyszerűsített éves beszámoló (kettős könyvvitel),
o „normál” egyszerűsített éves beszámoló,
o mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló,
 összevont (konszolidált) éves beszámoló (kettős könyvvitel),
 egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel).

A beszámolót könyvvezetéssel (könyvvitellel) kell alátámasztani.

Könyvvezetés (könyvvitel) alatt azt a tevékenységet értjük, amelynek során a gazdálkodó a
működése során előforduló, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági
eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt a mérleg fordulónapján lezárja.

A könyvvezetés fajtái:
 kettős könyvvitel
 egyszeres könyvvitel

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában

lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli
nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban
(passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt
rendszerben, áttekinthetően mutatja.

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a

tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági
műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást
nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről,
ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni,
amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően,
folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az

13
egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a
forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.

A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett

könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek
megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási
rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz
kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások
egyezőségét biztosító formában mutatja ki.

A beszámoló formája és a könyvvezetés módja közötti szoros kapcsolatot a beszámoló

információtartalmának részletezettsége, a pénzügyi vagy a gazdasági realizáció elvét
érvényesítő szemlélete indokolja. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztását szolgáló
eszköz, tehát a nyilvántartási, elszámolási rendszernek igazodnia kell a gazdálkodóval szemben
jelentkező, a beszámolóval kielégíthető információigényhez.
Fontos, hogy mind a kettős, mind az egyszeres könyvvitel csak magyar nyelven történhet,
kivéve, ha a törvény megengedi, illetve kötelező jelleggel előírja a devizában történő beszámoló
készítést. Ebben az esetben természetesen a beszámolót alátámasztó könyvvezetés is az adott
devizában történik.

A beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztani, kivéve, ha a 2000. évi C. törvény által
egyéb szervezetnek minősülő gazdálkodó esetében a vonatkozó kormányrendelet lehetővé
teszi, hogy egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készítsen.

Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei.

Éves beszámolót kell minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak készíteni, de a feltételek
fennállása esetén egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnek.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két

egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három
mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
 a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
 az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,
 az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A határértékektől függetlenül nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót:

 a nyilvánosan működő részvénytársaság,
 az anyavállalat,
 a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint
 az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett
vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet

egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont
(konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat
részére.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

14
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságai
kormányrendeletben kerülnek szabályozásra. Ez a 398/2012. (XII.20.) Korm. rendelet a
mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról.

Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a kormányrendeletben foglaltaknak

megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a
könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg
fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem
haladja meg az alábbi határértéket:
 a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
 az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
 az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a feltételeknek két

egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves
beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától
leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után
térhet el saját döntése alapján.

A határértékektől függetlenül nem készíthet mikrogazdálkodói beszámolót

 a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti befektetési
vállalkozás,
a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerinti pénzügyi
holdingvállalkozás.

A kötelező szabályok mellett a számviteli törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az adott
gazdálkodó szervezet a törvény adta lehetőségeken belül saját maga válasszon az
alternatívaként felkínált módszerek, eljárások közül. Ezeket a kérdéseket a gazdálkodó köteles
a számviteli politikában rögzíteni. A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési
előírások alapján a gazdálkodónak el kell készítenie a számviteli politikáját, amely az
adottságait, körülményeit a legmegfelelőbben fejezi ki. A számviteli politikában rögzített
döntések (választások), szabályozások az adott gazdálkodóra nézve kötelező érvényűek,
azoktól eltérni, csak a szabályzat módosítása, illetve a módosítások elfogadását követően lehet.
A számviteli politika kertén belül a következő szabályzatokat kell elkészíteni kötelező
jelleggel:
 eszközök, források értékelési szabályzata,
 eszközök, források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
 az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat,
 a pénzkezelési szabályzat.
Ezen kívül a számviteli politika részei:
 a számlarend és
 a bizonylati szabályzat.

A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat,

előírásokat és módszereket, amelyekkel meghatározza a vállalkozó, hogy mit tekint a számviteli
elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem
jelentősnek, a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül
melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza, illetve az alkalmazott gyakorlatot
milyen okok miatt kell megváltoztatnia.

15
Az újonnan alakuló vállalkozás köteles a megalakulás (átalakulás) időpontjától számított 90
napon belül számviteli politikáját elkészíteni. Amennyiben törvényi előírásokban változás
következik be, úgy a törvénymódosítás hatálybalépését követő 90 napon belül a vállalkozónak
is módosítania kell saját számviteli politikáját.
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért, változtatásáért a vállalkozó képviseletére
jogosult személy a felelős. Az elfogadott számviteli politikát, annak részeit a vállalkozó
képviseletére jogosult személy köteles a1áírni. A számvitel-politikai döntések megváltoztatása
esetén a változtatások számszerűsített hatását kötelező a kiegészítő mellékletben bemutatni.

Általános jellegű számvitel-politikai döntések többek között:

 Az eszközök minősítésének, átsorolásának kritériumai
 A beszámoló választott formája, az alkalmazott könyvvezetés módja
 A beszámoló mérlegének formája
 A beszámoló eredménykimutatásának formája
 A mérleg és az eredménykimutatás sorainak részletezése, összevonása, új sorok felvétele
 A naptári évtől eltérő üzleti év
 A mérlegkészítés időpontjának megállapítása
 A könyvviteli zárlat gyakoriságának és időpontjának meghatározása

Az eszközök és források értékelési szabályzata

A szabályzatban a következő kiemelt elemei vannak:
 Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékének megállapítása
 A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének
meghatározása
 Az értékcsökkenés elszámolása, a vállalkozás amortizációs politikája
 Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék elszámolása
 Értékvesztés elszámolása
 A készletek elszámolásának és értékelésének módja
 A követelések minősítése
 A céltartalék képzés rendje
 A valuta/deviza készletek elszámolásának módja
 Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások köre, azok elszámolásának rendje
 Alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása
 A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása

A leltárkészítési és leltározási szabályzat

A leltárkészítési és leltározási szabályzatnak a következő kérdéskörökkel kell foglalkoznia:
 a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok meghatározása,
 a leltározási egységek (körzetek) kijelölése,
 a leltározás bizonylati rendjének szabályozása,
 a leltározás módja, az értékelés szabályai,
 a leltár technikai feltételeinek, eszközeinek biztosítása,
 a leltárfelvételek anyagának (dokumentumainak) a feldolgozási és megőrzési módja,
 a leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módja,
 a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módja,
 a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módja.
Fontos! A szabályzathoz kapcsolódóan évente célszerű leltározási ütemtervet készíteni.

16
Önköltségszámítási szabályzat2
Az önköltségszámítási szabályzat összeállításának célja a saját termelésű készletek közvetlen
önköltségének, a saját előállítású eszközök aktivált értékének meghatározása.
A szabályzatban legalább a következőket kell rögzíteni:
 a kalkulációs egységet, azaz az önköltségszámítás tárgyát, a kalkulációs egységek
kijelölését,
 a kalkulációs sémát, a költségtényezők tartalmát,
 a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek
felosztásának módját, az önköltségszámítás módszereit,
 a költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának dokumentálását, bizonylati
rendjét,
 az önköltségszámítás készítésének időpontjait, a kalkulációs időszakot,
 az önköltségszámítás és a könyvvitel adatai egyeztetési módját,
 az önköltségszámításhoz szükséges adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős
személy munkakörét.

Pénzkezelési szabályzat
A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve
bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről,
felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti
forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi
készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő
eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel
kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási
szabályokról.

Az egységes számlakeret célja és tartalma

Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági
műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget
adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény szerinti, illetve e
törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez
szükséges alapinformációkat. Mindezek alapján az egyes számlaosztályok tartalma a
következő:
1. Számlaosztály Befektetett eszközök
2. Számlaosztály Készletek
3. Számlaosztály „Többi” eszköz
4. Számlaosztály Források
5. Számlaosztály Költségnemek, Aktivált saját teljesítmények értéke
6-7. Számlaosztály Költséghelyek, Költségviselők
8. Számlaosztály Ráfordítások
9. Számlaosztály Árbevételek, bevételek
0. számlaosztály Nyilvántartási számlák

Számlarend

2
Mentesül az önköltségszámítási szabályzat készítése alól
 az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó,
továbbá
 a gazdálkodó amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások
értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek
szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot nem haladja meg.

17
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak
figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e
törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. Tartalmazza:
 minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, azaz a számlatükröt,
 a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik,
továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő
gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,
 a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,
 a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.

Bizonylati szabályzat
A bizonylati szabályzat tartalmazza a bizonylatokkal kapcsolatos, az adott vállalkozóra
vonatkozó szabályokat, előírások írásba fogla1ását, bemutatva az adott vállalkozó által használt
külső és belső
számviteli bizonylatokat.

A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében és/vagy

birtokában lévő vagyonelemeket. A leltározás tehát maga a folyamat, melynek eredményeként
összeállíthatjuk a leltárt.
A leltár olyan tételes - jegyzékszerű - kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel
(azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan
mennyiségben és/vagy értékben részletesen mutatja. Másképpen fogalmazva a leltár olyan
kimutatás, amely az eszközök mennyiségét, az eszközök és a források értékét – meghatározott
napra vonatkoztatva - tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza főkönyvi számlánként,
illetve mérlegtételenkénti csoportosításban.

Egyezőségek a mérleg és a leltár között:

 a mérleg és a leltár is adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozik, vagyis mindkettő statikus
szemléletű,
 a mérleg és a leltár is a vállalkozó eszközeinek és forrásainak állományát mutatja.
Eltérések a mérleg és a leltár között:
 a leltár részletes (tételes), a mérleg pedig összevont kimutatás,
 a leltár (részletesen) mennyiség, minőség, érték szerint mutatja a vállalkozó vagyonelemeit,
a mérleg (összevontan) mindig csak értékben mutatja azt.

Leltárkészítési kötelezettség
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek
alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető
módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait
mennyiségben és értékben.

Leltározás módszerei
Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy
e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a
leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást
 mennyiségi felvétellel, illetve
 a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen
tárolt – letétbehelyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok és egyéb

18
 pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerizált értékpapíroknál
egyeztetéssel kell elvégezni.

A mérleget alátámasztó leltárral szembeni követelmények:

A teljesség azt jelenti, hogy a leltár tartalmazza a vállalkozó minden eszközét és az eszközök
forrásait. A valódiság elve szerint a leltárba felvett eszközök és azok forrásai a valóságban is
megtalálhatók, kívülállók által is megállapíthatók legyenek, értékelésük feleljen meg a
számviteli szabályokban, illetve az értékelési szabályzatban foglaltaknak. A világosság azt a
követelményt fogalmazza meg, hogy a leltár legyen áttekinthető, az eszközöket, azok forrásait
főkönyvi számlánkénti, mérlegtételkénti (ezen belül leltározási helyenkénti) megbontásban
tartalmazza fajta, típus, méret, minőség, bekerülés szerinti részletezéssel. A tételesség azt
jelenti, hogy a leltárnak tételenként kell tartalmaznia a mérlegben szereplő minden eszközt és
forrást.

A vállalkozás tulajdonában, használatában vannak olyan eszközök

 amelyek mennyisége tételes mérés, számlálás alapján közvetlenül megállapítható, ezeket
mennyiségben és értékben, illetve
 amelyek csak közvetve, a nyilvántartások, dokumentumok alapján mérhetők fel, ezeket
értékben tételesen kell a leltárba beállítani.
A tételesség érvényesítése kapcsolódik az egyedi értékelés elvének alkalmazásához.

Az ellenőrizhetőség követelménye szerint a leltárnak tartalmaznia kell

 azt az évet, hónapot, napot, amely napra vonatkozóan készítették,
 a leltári tételek pontos megnevezését és az azonosításhoz szükséges minden egyéb
megjelölést,
 a mérleg fordulónapján meglévő eszköz- és forrásállományt, legalább mérlegtételek szerinti
bontásban,
 a mennyiségben és értékben leltározható készletféleségeknél az értékelés alapjául szolgáló
egységárakat.

Bizonylati elv: minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia, minden gazdasági
eseményről bizonylatot kell kiállítani, az összes kiállított bizonylat adatait a könyvviteli
nyilvántartásokban rögzíteni kell. A könyvviteli nyilvántartásokban csak szabályszerűen
kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni.

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a

könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően,
hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és
amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.

Bizonylati fegyelem:
 a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül
- készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg,
- bankszámlaforgalom esetén a hitelintézeti értesítés megérkezésekor,
- egyéb pénzeszközöket érintő tételek esetén a tárgyhót követő hó 15-ig kell a
könyvekben rögzíteni.
 az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte
után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig,
legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap végéig kell a könyvekben rögzíteni.

19
A szétválás (kiválás, különválás) számvitele i feladatai.

A jogi személyek - közöttük a gazdasági társaságok - átalakulásával, egyesülésével és

szétválásával kapcsolatos előírásokat alapvetően két fő jogforrás tartalmazza. A jogi
személyek, azon belül is a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó alapvető jogszabályi
háttér az új polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban Ptk.)
szerepel. Az átalakulások részletszabályait külön törvény rögzíti, mégpedig az egyes jogi
személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény
(továbbiakban: Átalakulási törvény). A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos
cégbírósági eljárás továbbra is a Cégtörvény (továbbiakban: Ctv.) IV. fejezetének 16. címe
szabályozza. A gazdasági társaság átalakulásának számviteli szabályai -változatlanul - a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (továbbiakban Szt.) találhatók.
A jogutóddal történő megszűnés esetei:
 Átalakulás
 Egyesülés
 Szétválás

Az átalakulás, egyesülés és szétválás meghatározását is a Ptk. tartalmazza. Szétválás esetében

a jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé válik szét,
melyek közül különválás esetében a -jogelőd - jogi személy megszűnik és vagyona a
különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át; kiválás esetében pedig
a jogelőd-jogi személy (az átadó) fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással
létrejövő jogi személyre vagy jogi személyekre mint jogutód(ok)ra száll át. Kiválás
esetében a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását
követően változatlan társasági formában működik tovább. Ez tekinthető jogelődnek. A kivált
tagok (részvényesek) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig
új gazdasági társaság vagy társaságok jönnek létre. A szétválás során az eddigi formától eltérő
másik társasági forma is választható. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az szétválásnál nincs
formakényszer.
A Ptk. speciális esetként kezeli a beolvadásos kiválást és a beolvadásos különválást is.
Beolvadásos kiválás esetén a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő
jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. Beolvadásos különválásnál pedig a különváló
tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez
mint jogutódokhoz csatlakoznak (vagyis ilyenkor a jogelőd társaság megszűnik). A szétválási
szerződés megkötésében, ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz. Az eljárásban a beolvadás
szabályai is megfelelően alkalmazandók.
Fontos! Egyszemélyes gazdasági társaság is szétválhat két vagy több gazdasági társaságra.
Ilyenkor szétválási szerződés helyett szétválási okiratot kell készíteni. A gazdasági társaság
szétválásánál nincs akadálya annak, hogy a jogelőd társaság tagja akár valamennyi jogutódban
tagként vegyen részt.

A gazdasági társaságok szétválásának folyamata

A legfőbb szerv (közgyűlés, taggyűlés stb) az átalakulásról –fő szabály szerint- két alkalommal
határoz. Az első döntés alkalmával az alábbi döntési területek vannak, melyekkel kapcsolatosan
döntést kell hozni, melynek eredményét írásban is rögzíteni kell:
 tagok egyetértenek-e az átalakulással
 ki kíván a jogutód társaság tagjává válni
 milyen formájú társasággá alakuljon át a társaság
 a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek fordulónapja (ez az időpont az első döntést

20
 megelőző időpont is lehet)
 könyvvizsgáló személye (Kizárólag független könyvvizsgáló lehet. Nem jogosult erre a
gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási
vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára
könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A
jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől
számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki a szétválási
vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.)
 felkérik az ügyvezetést az átalakulási terv, létesítő okirat tervezet és az egyéb szükséges
dokumentáció elkészítésére
Tulajdonképpen az első döntést követően az érintettek elkészítik a szükséges dokumentumokat,
majd ezt követően kerül sor a 2., azaz végleges döntésre, ahol el kell fogadni:
 az elkészült vagyonmérleg, vagyonleltár tervezeteket
 az új gazdasági társaság(ok) létesítő okirat tervezetét
Kapcsolódó feladatok:
 Átalakulási terv (egyesülési illetve szétválási szerződés) összeállítása (mely tartalmazza a
vagyonmérleg és leltár tervezeteket is)
 Közzétételi feladatok (munkavállalók és hitelezők felé)
 Bejelentési kötelezettség az illetékes Cégbíróságnak
 Számviteli teendők

A kérelem elbírálására nyitva álló határidő harminc munkanap, amely akkor kezdődik, amikor
a szétválásban részt vevő valamennyi cég cégirata az eljárásra illetékes cégbíróság
rendelkezésére áll. A szétválás bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha a nemzeti adó- és
vámhatóság – a cégbírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül – elektronikus
úton arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy az érintett cégnél az adókötelezettségek
teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs
folyamatban, vagy ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Amennyiben a tájékoztatás
szerint a cégnél eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást
kezdeményez, az egyesülés és a szétválás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló
elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában a kérelem elbírálására nyitva álló harminc
munkanapos határidő kezdetétől számított 90. napon jegyezhető be. Ha a szétváló cég az
szétválás időpontját meghatározza, a szétválás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által
megadott napon következik be. Ebben az esetben a jogutód cég(ek) nem a cégbejegyzés
napjával, hanem ezen a napon jön(nek) létre. A cég által meghatározott időpont nem lehet
későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve
nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott időpont a
cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját
tünteti fel. Tehát, ha a kérelem előterjesztője nem számolva pl. az esetleges hiánypótlási
eljárással, a kérelem benyújtásához képest túl közeli időpontot állapít meg, a cégbíróság az
szétválás időpontjaként a cégbejegyzés napját fogja feltüntetni a cégjegyzékben.

A szétválás bejegyzése utáni feladatok

A szétválás napjával, a szétválás napját követő 90 napon belül tevékenységet lezáró

beszámolót, végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál
letétbe helyezni mind a szétváló gazdasági társaságra, mind a szétválással létrejövő gazdasági
társaságra vonatkozóan.
A szétválás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését
megelőzően köteles a szétválás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény

21
szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az a
szétváló gazdasági társaság, amely nem szűnik meg (kiválásnál a változatlan társasági formában
továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai
alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan
köteles vezetni, az átvett – átadott eszközöket – kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és
az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés
keretében – a szétválás időpontjával – rendezi.
Ha a cégbíróság a szétválás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési
kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti, a szétválni kívánó
gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem
kell készítenie, a számviteli törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult
átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek.
A cégbírósági végzés időpontjával megszűnő társaságnak
 le kell zárni a főkönyvi és analitikus nyilvántartásait,
 el kell készítenie az éves, egyszerűsített éves beszámolóját,
 azt el kell fogadtatni, majd letétbe kell helyezni, közzé kell tenni,
 el kell számolni az adóhatósággal, a megszűnő társaság bevallásaikat 30 napon belül össze
kell állítani és be kell nyújtani.
Az egyszerűsített éves illetve az éves beszámolóját – kötelező könyvvizsgálat esetén – a
megbízott könyvvizsgálónak ellenőriznie kell, a beszámolót a társaság legfőbb döntést hozó
szerve elé kell terjeszteni elfogadásra!

A szétválás számviteli teendői

A vagyonmérlegek és vagyonleltárak összeállításának általános szabályai

A szétválás számviteli feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 136-144. §-ai
tartalmazzák. Az átalakulás számviteli dokumentálása érdekében vagyonleltár(ak)at és
vagyonmérleg(ek)et kell készíteni. A döntések megalapozása érdekében össze kell állítani a
vagyonleltár és vagyonmérleg tervezetet, majd el kell készíteni a végleges vagyonleltárt és
vagyonmérleget is a szétválási folyamatban résztvevő összes gazdasági társaság(ok)ra
egyaránt. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen
tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait
mennyiségi és értékbeli részletezésben egyaránt. A vagyonleltár biztosítja a vagyonmérleg
valódiságát. A vagyonleltár speciális leltárnak tekinthető, így az természetesen rendelkezik a
leltár általános jellemzőivel.
Gyakorlati megközelítésben a vagyonleltárakat és a vagyonmérlegeket tervezett és tényleges
adatok alapján is össze kell állítani. Ebből következően
 a tervezett adatok alapján össze kell állítani vagyonmérlegeket és vagyonleltárokat a
szétváló, illetve a szétválással létrejövő gazdasági társaságokra, valamint
 a tényleges (véglegesnek tekinthető) adatok alapján ugyancsak össze kell állítani a
vagyonmérlegeket és a vagyonleltárokat a szétváló, illetve a szétválással létrejövő
gazdasági társaság(ok)ra.

Vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek összeállításának számviteli feladatai

A szétváló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott

mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való végső
döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet
(azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
22
A tervezetek fordulónapja a döntést megelőző időpont is lehet természetesen.
A jogszabályok tartalmaznak egy időintervallumot is, amely rendelkezésre álló időszakon
belül kell kijelölni a fordulónapot és elkészíteni a tervezeteket. Ezek a következők:
 amennyiben a szétváló társaság(ok) nem tudnak vagy nem akarnak élni a vagyonátértékeléssel,
akkor a legutolsó -számviteli törvény előírásai szerint összeállított- beszámoló mérlege kiválthatja
külön vagyonmérleg tervezet összeállítását, ha annak fordulónapja és a végső döntés között nem telt
el több, mint 6 hónap. Ebben az esetben az elkészített beszámoló mérlege lesz egyben a
vagyonmérleg tervezet is, ami azt jelenti, hogy a fordulónapja adott.
 amennyiben a szétváló társaság(ok) vagyonukat átértékelték a piaci értékre, akkor össze kell állítani
külön vagyonmérleg tervezeteket is, mert ebben az esetben nem fogadható el a 6 hónapnál korábbi
beszámoló mérlege sem. Ilyenkor a tervezet(ek) fordulónapja és a végső döntés között maximum 3
hónap telhet el.

A jogelőd társaság vagyonmérleg-és vagyonleltár tervezetének összeállítására vonatkozó

szabályok

A szétváló gazdasági társaság(ok) vagyonmérleg tervezete könyv szerinti értéken vagy piaci
értéken állítható össze.

A különváló társaság vagyonmérleg tervezetének lehetséges felépítése:

Különváló gazdasági Különváló gazdasági Különváló Különváló

társaság Átértékelési társaság vagyona vagyona vagyona
Megnev.
vagyona könyv különbözet vagyonértékelés vagyonértékelés vagyonértékel
szerinti értéken szerinti értéke szerint „A” és szerint „B”

Az átadó (kiválásnál) társaság vagyonmérleg tervezetének lehetséges felépítése:

Átadó gazdasági Átadónál

Kiváló gazdasági Kiváló gazdasági társaság
társaság vagyona maradó vagyon
Megnev. társaság 1 vagyona 2 vagyona könyvszerinti
könyv szerinti könyv szerinti
könyvszerinti értéken értéken
értéken értéken

Könyv szerinti értéken történő értékelés esetén

Ha a szétváló gazdasági társaság nem él vagy nem élhet az átértékelés lehetőségével, úgy a
vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a saját tőke
(első oszlopban szereplő) könyv szerinti értékével. Tehát a szétváló gazdasági társaság(ok)
eszközeit és forrásait a számviteli törvény szerinti értékeléssel alátámasztott, könyvekben
szereplő értéken szerepelteti a vagyonmérlegben. Ez esetben természetesen a szétválással
létrejövő társaság vagyonmérlegében is könyv szerinti értéken kerülnek kimutatásra a
mérlegtételek.

Piaci értéken történő értékelés lehetősége, szempontjai és kizáró okok

A szétváló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és
kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti (tehát
az átértékelés nem kötelező), a könyveiben értékkel nem szereplő, de a vállalkozó
rendelkezésére, használatára bocsátott eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő
kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti (vagyonátértékelés).

23
Piaci értékelést kizáró okok:
 Annál az átalakuló társaságnál, amely a számviteli beszámolóban szereplő mérleggel
támasztja alá az átalakulásról szóló döntéshozatalt.
 Kiválás esetében a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság.

Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a

várható összegben kell a vagyonmérlegben szerepeltetni. A piaci értékeket megfelelően
dokumentálni kell. A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a
könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.

Egy esetben kötelező a piaci értékelés:

Ha a kilépő tag járandóságát piaci értéken kívánják megállapítani, akkor kötelező
vagyonátértékelést végrehajtani.
Az átértékelési különbözeteket a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni,
erre szolgál az „átértékelési különbözetek” oszlop.
A szétváló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a
kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével
a saját tőkét kell helyesbíteni, amennyiben
 az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a vagyont
leértékelték), a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt
meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,
 az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a vagyont
felértékelték), a különbözet összegével a tőketartalékot kell megnövelni.
Az átértékelési különbözet tőketartalékként történő kimutatása azt a célt szolgálja, hogy a
különbözet ne képezzen osztalékfizetési alapot.

A vagyonértékelés lehetőségei összefoglalóan a következők:

Átalakulás jellege Vagyonátértékelés lehetősége
Kiválás
 változatlan társasági formában működő társaságnál nem
 kiváló társaságnál igen
Különválás
 különváló társaságok igen

A vagyonmérleg-tervezet összeállítása előtt kiszűrendő mérlegtételek

Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a tételeket, amelyek nem jelenhetnek meg az átalakuló
gazdasági társaság(ok) vagyonmérleg tervezetében, tehát kiszűrésre kerülnek a tervezetből:

Átalakuló gazdasági társaság

Átalakuló gazdasági társaság Átértékelési
vagyona vagyonértékelés
vagyona könyv szerinti értéken különbözet
szerinti - piaci - értéken
Nem tartalmazhatja az alábbi Saját tőke elemek között csak
vagyonelemeket: az alábbi elemek
- értékhelyesbítés szerepelhetnek:
- értékhelyesbítés értékelési - jegyzett tőke
tartaléka - tőketartalék
- értékelési különbözet - eredménytartalék
- valós értékelés értékelési tartaléka - lekötött tartalék
- jegyzett, de még be nem fizetett
tőke

24
A szétváló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőke tételében csak jegyzett
tőke, tőketartalék, eredménytartalék (ez utóbbi negatív előjelű is lehet az átalakuló társaságnál)
és lekötött tartalék tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el
kell végezni. Tehát az adózott eredmény sem jelenhet meg a vagyonmérleg tervezet saját tőke
számlái között. Az adózott eredmény átvezetése megtörténhet:
 a különbözetek oszlopban vagy
 egy külön oszlop is nyitható erre a célra (így elkülönítetten látszik a tényleges átértékelési
különbözetek összegétől) vagy
 a vagyonmérleg tervezet első oszlopában sem szerepel már a mérleg szerinti eredmény,
mert annak összege átvezetésre került az eredménytartalék számlára.

Több jogutód kezelése a vagyonmérleg tervezetben

Szétválás esetén a tervezeteket külön-külön kell elkészítenie:

 kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági formában
továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérlegére,
 különválás esetében a különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére.
 Az átalakulással létrejövő (jogutód) társaság vagyonmérleg és leltár tervezetének
összeállítására vonatkozó szabályok

A jogutód társaság vagyonmérlegének tagolása

A jogutód gazdasági társaság(ok) mérlegfordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét
(azonos mérlegfordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell
alátámasztani. A szétválással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
fordulónapja megegyezik a szétváló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
fordulónapjával. Másképpen fogalmazva a jogutód és a jogelőd társaságnál a fordulónap
azonos. Így érvényesül a folytonosság számviteli alapelve is.

A jogutód társaságok vagyonmérleg tervezetének felépítése

Kiválás esetében a jogutódnál nem jelenik meg az átadó (tovább működő jogelőd) társaság
vagyona. A jogutód(ok)nál a vagyon csak könyv szerinti értéken kerülhet át.

Kiváló
Kiváló társaság Jogutód
Átértékelési társaság
Megnev. vagyona könyv Különbözetek Rendezés társaság
különbözet vagyona piaci
szerinti értéken vagyona
értéken

Különválás esetében minden különválással létrejött jogutódra külön mérleg készül, a jogelőd
társaság megszűnik. A jogutód(ok)nál a vagyon könyv szerinti értéken vagy piaci értéken
kerülhet át.
Különváló „A” társaság Jogutód vagyona
Megnev. Különbözetek Rendezés
vagyona (különválással létrejött)

Szétválásoknál a számviteli törvény alapján a különbözetek oszlopban kerül kimutatásra:

 a szétválással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli
(vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett
tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedése (tőkeemelés);

25
 a szétválás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő,
pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást
eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő
okirat szerinti növekedése;
 a szétválással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok
(részvényesek) részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a
vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos értékben a saját tőke
(jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) létesítő okirat szerinti csökkenését
(tőkeleszállítás);
 a szétváló részvénytársaság részvényesei számára juttatható kiegészítő készpénzfizetés
összege és ezzel azonos értékben a tőketartalék, az eredménytartalék létesítő okirat szerinti
csökkenése;

A szétválással létrejött társaság vagyonmérlegében „rendezés” oszlop is szerepel. A

rendezés oszlop célja a saját tőke társasági szerződés szerinti átrendezése, annak érdekében,
hogy a saját tőke követelmények teljesüljenek.

Végleges vagyonmérlegek összeállítása

A vagyoni és pénzügyi helyzet változása miatt a jogelőd és a jogutód társaságoknak végleges
vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe
helyezni a cégbejegyzését követő kilencven napon belül, melynek fordulónapja a társaság által
meghatározott időpont, illetve a cégbejegyzés napja lehet. A szétválás során megszűnő
gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás
napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját
elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni,
analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az a szétváló gazdasági társaság, amely az
nem szűnik meg (kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági
társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el,
analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az
átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli
elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében - az
szétválás időpontjával - rendezi.
A jogutód gazdasági társaság(ok) (kivéve kiválásnál a változatlan társasági formában
továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásaikat a szétválás napját követő
nappal nyitják meg a végleges vagyonmérleg és a végleges vagyonleltár alapján.

A végleges vagyonmérleg felépítése jellemzően a tervezettel azonos!

A tőkeemelés és tőkeleszállítás gazdasági eseményeket azonban a vagyonmérleg tervezettől

eltérő módon kell szerepeltetni a végleges vagyonmérlegben.

26
A tőkeemelés számviteli kezelése:
Elszámolás a vagyonmérleg tervezetben
- Eszközök növekednek a teljes vagyoni
hozzájárulás értékével
- Jegyzett tőke nő a tőkeemelés bejegyzett
értékével
- Tőketartalék nő a névérték feletti
hozzájárulás teljes értékével
Elszámolás a végleges vagyonmérlegben
- Kötelezettség csökken a teljesített vagyoni
hozzájárulás összegével
- Jegyzett tőke nő a tőkeemelés bejegyzett
értékével
- Jegyzett, de be nem fizetett tőke nő a még
nem teljesített vagyoni hozzájárulás értékével
- Tőketartalék nő a névérték feletti
hozzájárulás teljes értékével

A tőkeleszállítás számviteli kezelése:

Elszámolás a vagyonmérleg tervezetben Elszámolás a végleges vagyonmérlegben

- Eszközök és kötelezettségek csökkennek a - Kötelezettség nő az átadandó vagyon

teljes vagyoni hozzájárulás értékével
- Jegyzett tőke csökken a tőkekivonás
névértékével
- Arányos tőketartalék/eredménytartalék
csökken a névérték és az átadandó vagyon
értékének különbségével
értékével
- Jegyzett tőke csökken a tőkekivonás
névértékével
- Arányos tőketartalék/eredménytartalék
csökken a névérték és az átadandó vagyon
értékének különbségével

A vizsgára történő felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következő jogszabályokban és

kiadványokban:
2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről
2013. évi CLXXVI. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról
2000. évi C. törvény a számvitelről
Dr. Kardos Barbara – Lukács László István – Miklósyné Ács Klára – Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Simon
Szilvia – Dr. Sisa Krisztina Andrea – Dr. Szekeres Bernadett – Dr. Veress Attila – Zatykó Zsuzsanna:
Pénzügyi számvitel. Perfekt, Budapest, 2018.
Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Veress Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés. Saldo, Budapest, 2018.

27
 6. tétel
A tárgyi eszközök fogalma, számviteli kezelése. A tárgyi eszközök bekerülési értékének
megállapítása. A tárgyi eszközök bekerülésének egyéb – a beszerzésen túlmutató – esetei. A
karbantartás és a felújítás. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. (Az állatokról és az
értékhelyesbítésről nem kell a tétel kapcsán beszélnie.)

A göngyölegek fogalma és számviteli elszámolása. Az alvállalkozói teljesítmény elszámolása.

Fogalom
A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat
 a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket,
 tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon –
szolgálják a vállalkozó tevékenységét,
 továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a
beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
Beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a
beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az
üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység. A meglévő
tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának,
teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is beruházás.
Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását
szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz
élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően
vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata
jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök
származnak.
Karbantartás: A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos
üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység.

Fontos: A beruházási és felújítási tevékenység során felmerült tételek (díjak, költségek) a tárgyi
eszköz bekerülési értékét növelik, a karbantartási tevékenységgel kapcsolatosan felmerült
költségek, díjak (számlázott tételek) teljes összege a felmerülés évének eredményét terheli.

Megjelenés az éves beszámoló mérlegében

A. Befektetett eszközök
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásokra adott előleg
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

28
Tárgyi eszközök értékelése

BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

 BESZERZÉS beszerzési ár
 SAJÁT ELŐÁLLÍTÁS előállítási költség
 Egyéb állománynövekedések:
o nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
létesítő okirat szerinti érték
(apportként) átvétel
o térítés nélküli átvétel piaci érték
o ajándékként átvétel piaci érték
o követelés fejében történő átvétel szerződés szerinti érték
o beszerzés csere útján csereszerződés szerinti érték
o fellelt leltári többlet piaci érték

Bekerülési érték

A tárgyi eszközök jellemzően beszerzés útján kerülnek a vállalkozás vagyonkörébe. A

beszerzés jogcíméhez tartozó bekerülési érték a beszerzési érték. A tárgyi eszköz beszerzési
értékének meghatározásakor az üzembe helyezésig (aktiválásig) felmerülő, az eszközhöz
egyedileg hozzákapcsolódó tételeket figyelembe kell venni. Ilyen alaptételek (alapköltségek)
például a vételár, a szállítási költség, a vámterhek, a bizományosi díj, felár, rakodási díj,
alapozási, szerelési, üzembe helyezési díj, beszerzéshez kapcsolódó adók, adójellegű tételek,
illetékek, az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa, jogszabályon alapuló hatósági,
igazgatási, szolgáltatási díj, beruházás tervezés, előkészítés, a beruházás lebonyolításának díja,
az új technológia betanítás díja. Ezen kívül a bekerülési érték részét képezi az üzembe
helyezésig beszerzett tartozék, tartalék alkatrész, függetlenül attól, hogy külön számlában
jelenik meg. Ha a tárgyi eszköz megszerzéséhez beruházási hitel felvételére is sor került, akkor
 a hitellel kapcsolatos bankköltségek (közjegyzői hitelesítés díja, rendelkezésre tartási
jutalék, folyósítási jutalék stb.),
 a hitellel kapcsolatos kamatteherből az aktiválásig felmerült kamat, mint a beszerzéshez
kapcsolódó egyéb költségek szintén „benne vannak” a beszerzési értékben.
A tárgyi eszközre kötött bármilyen biztosítási díjból is csak az aktiválásig elszámolható
(felmerült) biztosítási díjat kell figyelembe venni a beszerzési érték számításakor. Ha az eszköz
beszerzésével kapcsolatban bármilyen külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (külföldi
szállítói tartozás, devizahitel tartozás) keletkezett, vagy a beszerzéshez előleget fizettünk
devizában vagy valutában, akkor az aktiválásig keletkezett realizált (pénzügyi rendezéssel
kapcsolatos) és nem realizált (fordulónapra vonatkozó értékelésből adódó) árfolyamveszteség
növeli, az árfolyamnyereség pedig csökkenti a bekerülési értéket. Az aktiválásig elszámolt
realizált és nem realizált árfolyamnyereségen kívül
 a vonatkozó tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó kapott engedmény,
 a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett termékek, teljesített szolgáltatások értéke,
 a beruházásra adott előlegek után járó (vagy már megkapott) kamat,
 az elkülönített pénzeszköz után kapott kamat (maximum az aktiválásig felmerült
hitelkamat összegében) is csökkentik a bekerülési értéket.

29
Tárgyi eszköz bekerülése elszámolásának alaplogikája
T 161. Beruházások K
1. 2.

12-15. Üzembe helyezett tárgyi

T eszközök K
3.

Az eszköz beszerzésével összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket („benne vannak a

bekerülési értékben” tételeket) a 161. Beruházások számla tartozik oldalán kell elszámolni (1.
sorszámhoz tartozó elszámolás). A bekerülési értéket csökkentő tételeket A 161. Beruházások
számla követel oldalára kell könyvelni (2. sorszámhoz tartozó elszámolás). Ha a bekerülési
érték számításakor minden növelő és csökkentő tételt figyelembe vettünk és persze helyesen le
is könyveltük, akkor a beruházás számla egyenlege éppen a bekerülési értéket fogja mutatni. A
használatba vételkor (aktiváláskor) a bekerülési értéket át kell könyvelni a megfelelő üzembe
helyezett tárgyi eszköz számlára (3. sorszámhoz tartozó elszámolás). Fontos! A tárgyi
eszközök bekerülési értékét másképpen bruttó értéknek hívjuk.

Tárgyi eszközök könyvviteli elszámolása

KIEMELT ÁLLOMÁNYNÖVEKEDÉSEK

Vásárlás
1a. Vételár számla alapján:
T 161. Beruházások – K 454. Belföldi szállítók/381. Pénztár
1b. Kapcsolódó áfa elszámolása:
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 454. Belföldi szállítók/381. Pénztár

Saját előállítás
1a. Előállítás költségei:
T 51-57. Költségnemek – K 1-4. Eszközök/Források
1b. Közvetlen költségek aktiválása:
T 161. Beruházások – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Apportként átvétel
1. Az apportként átvett eszköz bekerülési értékének állományba vétele.
T 161. Beruházások – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
2. A jegyzett tőke állományba vétele cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg.
T 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K 411. Jegyzett tőke
3. Rendező tétel elszámolása.
T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Térítés nélküli átvétele

1/a. Az átvett eszköz állományba vétele piaci értéken.
T 161. Beruházások – K 968. Egyéb bevételek
1/b. A kapcsolódó áfa elszámolása.
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

30
2. A egyéb bevétel időbeli elhatárolása.
T 968. Egyéb bevételek – K 483. Halasztott bevételek
3. A tárgyidőszaki terv szerinti értékcsökkenés elszámolása.
T 571. Értékcsökkenési leírás – K 129-159 Tárgyi eszközök écs-e
4. A terv szerinti értékcsökkenéssel arányos időbeli elhatárolás feloldása.
T 483. Halasztott bevételek – K 968. Egyéb bevételek

A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása

Tartalma: a tárgyi eszközök azonosításához szükséges adatok, nyilvántartási adatok és azok

változásai, állomány és értékadatok és azok változásai, leltározással kapcsolatos adatok,
tartozékok jegyzéke, egyéb információk.

A göngyölegek fogalma és számviteli elszámolása. Az alvállalkozói teljesítmény elszámolása.

Fogalom
Betétdíjas göngyölegnek minősül minden olyan többször is felhasználható, elsősorban
csomagolási eszköz és edényzet (palack, ballon, rekesz, láda, konténer, raklap stb.), amely a
termék eredeti minőségi követelményeit védi a szállítás közben, és amelyekre vonatkozóan a
kibocsátó visszaváltási kötelezettséget vállal.

Ebből következően nem minősül göngyölegnek a többszöri felhasználásra nem alkalmas

csomagolóanyag (fogkrém tubus, papír tasak, konzerves doboz stb.), vagy a tárolásra, illetve
kizárólag belső szállításra szolgáló csomagolási eszköz és edényzet. A göngyöleg betétdíjas
áron kiszámlázásra kerül a vevőnek, majd meghatározott időközönként a visszaküldés
alkalmával a göngyölegek visszaszámlázásra kerülnek.

Főkönyvi elszámolás
A betétdíjas göngyölegek nyilvántartását és főkönyvi elszámolását két aspektusból érdemes
végiggondolni. Milyen megoldást alkalmaz a forgalmazó, aki az értékesítendő árukészletet
göngyölegben kapja a kibocsátótól vagy más forgalmazótól, majd ezt követően az árut
természetesen a göngyölegben továbbértékesíti? És hogyan jár el a kibocsátó, aki a forgalmazott
készleteit a saját göngyölegeiben csomagolva értékesíti, vagy abban szállítja és azt a mindenkori
vevőnek visszaváltási kötelezettséggel betétdíjas áron bocsátja a rendelkezésére.

Nyilvántartás és főkönyvi elszámolás a kibocsátónál

A saját göngyölegekről jellemzően betétdíjas áras nyilvántartást vezetnek. A betétdíjas áras
megoldás esetén az értékesített kereskedelmi áru vagy saját termelésű készlet csomagolási vagy
szállítási göngyölegeinek készletcsökkenései (értékesítés, selejtezés) betétdíjas áron kerülnek
könyvelésre. Az időszak végén (negyedév végén vagy az év végén) az időszaki átlagos tényleges
beszerzési érték és az elszámolóár (betétdíjas ár) közötti átlagos százalékos eltérés
(ÁRKÜLÖNBÖZETI PÓTLÉKKULCS) kiszámításra kerül, majd ezt követően az időszaki
készletcsökkenések elszámolását a pótlékkulcsnak megfelelően tényleges beszerzési értékre kell
helyesbíteni. Esetükben ez azt jelenti, hogy az időszak során kiszámlázott (és a vevőtől még vissza
nem kapott) göngyölegek ELÁBÉ-ként elszámolt betétdíjas áron számított értékét kell az
árkülönbözetnek megfelelően csökkenteni.

Betétdíjas áras nyilvántartás esetén a saját göngyölegek két főkönyvi számlája a következő:

31
 281. Saját göngyölegek 288. Saját göngyölegek
betétdíjas áron árkülönbözete

Megjegyzés az elszámolóáras megoldás készletszámláihoz:

 A 281. Saját göngyölegek betétdíjas áron számlán a készletmozgásokat betétdíjas áron kell
könyvelni: a bekerüléseket (beszerzés vagy esetleg saját előállítás) a tartozik, a
csökkenéseket a követel oldalra.
 A 288. Saját göngyölegek árkülönbözete („eltérés” számla) egyenlege a göngyölegek
tényleges beszerzési értékének és a betétdíjas áron számított értékének a különbözetét
mutatja.
 A két számla összevont egyenlege a göngyölegek tényleges beszerzési értéken számított
értékét mutatja.
 A 288. Saját göngyölegek árkülönbözete számlának MINDIG KÖVETEL (negatív tartalmú)
egyenlege van, mivel a tényleges beszerzési érték mindig kisebb, mint a betétdíjas ár.

Árkülönbözeti pótlékkulcs = (288 egyenlege/281 egyenlege az értékesítés előtt) × 100%

Betétdíjas göngyölegekkel kapcsolatos legjellemzőbb gazdasági események elszámolása

elszámolóár alkalmazása mellett
1. Göngyöleg beszerzés
1/a. Készletnövekedés betétdíjas áron
T 281. Göngyölegek betétdíjas áron – K 288. Göngyölegek árkülönbözete
1/b. Vételár áfa nélkül
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 454. Szállítók
1/c. áfa
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 454. Szállítók
Megjegyzés: Ha a beszerzés készpénz ellenében történik, akkor a 454. Szállítók számla helyett
a 381. Pénztár számlán kell könyvelni.
2. Göngyöleg előállítás
2/a. Készletnövekedés betétdíjas áron
T 281. Göngyölegek betétdíjas áron – K 288. Göngyölegek árkülönbözete
2/b. Készletnövekedés előállítási költségen (összköltség eljárású eredménykimutatás esetén)
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 582. SEEAÉ
2/c. Készletnövekedés előállítási költségen (forgalmi költség eljárású eredménykimutatás
esetén)
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 7. SEEAÉ
3. Értékesítés (A göngyölegek visszaváltását fordítva kell könyvelni.)
3/a. Árbevétel
T 381. Pénztár – K 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
3/b. áfa
T 381. Pénztár – K 467. Fizetendő áfa
3/c. Készletcsökkenés betétdíjas áron
T 814. ELÁBÉ – K 281. Göngyölegek betétdíjas áron
4. ELÁBÉ korrekció az árkülönbözeti pótlékkulcs alapján
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 814. ELÁBÉ

32
5. Betétdíjas ár változtatása
5/a. Betétdíjas ár NÖVELÉS
T 281. Göngyölegek betétdíjas áron – K 288. Göngyölegek árkülönbözete
5/b. Betétdíjas ár CSÖKKENTÉS
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 281. Göngyölegek betétdíjas áron
6/a. Selejtezés betétdíjas áron
T 866. Egyéb ráfordítások – K 281. Göngyölegek betétdíjas áron
6/b. Selejtezésre jutó árkülönbözet
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 866. Egyéb ráfordítások

Az alvállalkozói teljesítmény elszámolása.

Alvállalkozói teljesítések értéke (a helyi adó tv. szt.): az adóalany által továbbadott
(számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind
megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött
- vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.
Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke
is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre
emelkedését vagy véglegessé válását megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített)
lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz
igénybe.

Az alvállalkozói teljesítmények értéke beépül a vállalkozó saját teljesítményébe, azt

költségként kell elszámolni annak felmerülésekor, ellentétben a közvetített szolgáltatás
értékével, amely nem épül be abba, azt ráfordításként kell kimutatni annak
továbbszámlázásakor.

Az alvállalkozói teljesítmény elszámolása a beérkező számla alapján:

T 5. Alvállalkozói teljesítmények értéke (Igénybevett szolgáltatás értéke) – K 454. Szállítók
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 454. Szállítók

A vizsgára történő felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következő kiadványokban:

Dr. Kardos Barbara – Lukács László István – Miklósyné Ács Klára – Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Simon
Szilvia – Dr. Sisa Krisztina Andrea – Dr. Szekeres Bernadett – Dr. Veress Attila – Zatykó Zsuzsanna:
Pénzügyi számvitel. Perfekt, Budapest, 2018.
Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Veress Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés. Saldo, Budapest, 2018.

33
 12. tétel
A követelések fogalma és számviteli kezelésük. A követelések bekerüléskori és fordulónapi
értékelése. A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az
eredménykimutatásra. A követelések analitikus nyilvántartása. Követelések a kiegészítő
mellékletben.

Az üzleti jelentés készítési kötelezettség és az üzleti jelentés tartalma, kötelező elemei.

Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből

jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már
teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás
teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés
értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is)
kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a
térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt
követeléseket is.

B) Forgóeszközök
II. Követelések
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
5. Váltókövetelések
6. Egyéb követelések
7. Követelések értékelési különbözete
8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

Követelés jellegű tételek más mérlegcsoportokban is találhatóak (adott előlegek, tartósan

adott kölcsönök, jegyzett, de még be nem fizetett tőke, aktív időbeli elhatárolások).

Az egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal
szembeni követelést:
 munkavállalókkal szembeni követeléseket,
 visszatérítendő adót,
 igényelt, de még nem teljesített támogatást,

34
 rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt,
 vásárolt követelést,
 térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket
 a tartósan adott kölcsönből a mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes
részleteket,
 a peresített követelések azon összegeit, amelyet a bíróság által az üzleti év
mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt.

Értékelés
A követelések bekerülési értéke, a követelés állományba vétele és a kapcsolódó bizonylat
 ténylegesen kifizetett (bankszámlakivonat, vagy pénztárbizonylat),
 az elismert, számlázott, fizetendő általános forgalmi adót tartalmazó (számla),
 igényelt (adóbevallás stb.),
 szerződésben rögzített (szerződés) összeg alapján történik.
A követelések állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történhet.

A külföldi pénzértékre szóló (devizában keletkezett) követeléseket a bekerülés napjára, illetve

a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.
Választott árfolyam (számviteli politikában kerül rögzítésre):
 a választott (számlavezető) hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási
árfolyamának átlaga, vagy
 a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam,
Ha ezen árfolyamok alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összkép követelményét,
akkor a vállalkozó dönthet úgy, hogy valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközét és
kötelezettségét a választott (számlavezető) hitelintézet által meghirdetett devizavételi vagy
devizaeladási árfolyamon értékeli.
A nem jegyzett és nem konvertibilis valuta, ilyen valutára szóló eszközök és kötelezettségek
forintra átszámítása során a valuta szabadpiaci árfolyamát kell alkalmazni.

A követelés forint összegét csökkenti:

 az utólag számlahelyesbítéssel adott engedmény (a felár növeli!),
 visszaküldések értéke számlahelyesbítés alapján,
 pénzügyi rendezés (bankszámlakivonat, pénztárbizonylat (nyugta)),
 váltó befogadás,
 követelés elengedett összege,
 értékvesztés elszámolás,
 behajthatatlan követelésként történő leírás,
 beszámítás,
 a külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapra vonatkozó értékelésekor keletkező
veszteség-jellegű árfolyamkülönbözet (a nyereség jellegű növeli!).

35
A külföldi pénzértékre szóló követelések kiegyenlítése és a kapcsolódó árfolyam:
Kiegyenlítéskori árfolyam:
 Jóváírás a devizabetét számlán: napi választott árfolyam
 Jóváírás a forint számlán: vételi árfolyam
 Kiegyenlítés váltóval: napi választott árfolyam
 Előleg beszámítása esetén: előleg KSZ árfolyama
 Kompenzálás esetén: a beszámított tartozás KSZ árfolyama
Ezen esetekben keletkező realizált árfolyam különbözet:
 Árfolyamnyereség, HA a kiegyenlítéskori árfolyam > a követelés KSZ árfolyama
 Árfolyamveszteség, HA a kiegyenlítéskori árfolyam < a követelés KSZ árfolyama
Az árfolyamkülönbözet elszámolása a pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai
között történik.

Követelés könyv szerinti értéke a fordulónapon

- behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt összeg)
- értékvesztés
+ értékvesztés visszaírása
+- év végi devizás értékelés árfolyam-különbözete
Követelés mérlegértéke

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a

mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell
elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a
követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti -
veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős
összegű. (egyéb ráfordítás)
Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege
jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt
értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. (egyéb bevétel)

A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára -

a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések
nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható,
elkülönítetten kimutatható.

Behajthatatlan követelés: az a követelés,

 amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a
követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett

36
 eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a
behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
 amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
 amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
 amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
 amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos
eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés
várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget
eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott
címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
 amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
 amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. (egyéb ráfordítás)

A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést, az üzleti év mérlegfordulónapjára

vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni!

Barter ügylet: a két fél között ugyanolyan devizaértékű eszköz (termék) cserél gazdát a
pénzmozgások kiküszöbölésével. Értékelése, vagyis az export és az importügylet állományba
vétele az első ügylet teljesítése napján érvényes választott devizaárfolyamon történik. Év
végén a barter ügyletből eredő követelés és kötelezettség nem értékelhető át!

Az engedményezett (eladott) eredeti követelés kivezetése a nyilvántartásokból egyéb

ráfordításként, míg a követelésért kapott ellenérték egyéb bevételként kerül elszámolásra.

A vásárolt követelés behajtása, értékesítése során a befolyt összeg és a vásárolt követelés

könyv szerinti értéke közti különbözet elszámolása nettó módon történik a pénzügyi műveletek
eredménye terhére, illetve javára. (Nyereség esetén pénzügyi műveletek egyéb bevétele,
veszteség esetén pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása)

Követelések könyvviteli elszámolása

Vevőnek adott engedmények elszámolása

Az utólag számlahelyesbítéssel adott engedmény csökkenti a korábban elszámolt követelés és
bevétel (árbevétel, vagy egyéb bevétel) összegét.
 utólag termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan adott, számlázott
engedmény elszámolása:
T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele – K 311. Belföldi követelések
T 467. Fizetendő áfa – K 311. Belföldi követelések

37
 utólag immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítéshez kapcsolódóan adott, számlázott
engedmény elszámolása:
T 961. Egyéb bevételek – K 311. Belföldi követelések
T 467. Fizetendő áfa – K 311. Belföldi követelések
Az utólag adott, nem számlázott engedmény3
T 864. Egyéb ráfordítások – K 384. Elszámolási betétszámla
A fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítésre tekintettel adott engedményt (skontó) a vevő a
skontó értékével csökkentett összeget utalja át
T 384. Elszámolási betétszámla – K 311. Belföldi követelések
a maximum 3% skontó elszámolása
T 879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai – K 311. Vevők

A váltókövetelés (idegen váltó, aktív váltó) a vevőkövetelés kiegyenlítésére befogadott okirat,

mely a kiváltott követelés értékén kerül állományba. A váltó névértéke a kiváltott követelés
növelve a váltó teljes futamideje alatt megfizetendő kamattal. A tárgyidőszakra időarányosan
járó kamatot pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. A váltó követelés kiegyenlítése
jellemzően átutalással történik a lejárat időpontjában, a banki terhelési értesítés (kiadási
pénztárbizonylat) alapján számolható el a követelés csökkenése.

Váltó elfogadása (bekerülési érték a kiváltott vevőkövetelés értéke):

T 341. Váltókövetelések – K 311. Vevők
Tárgyévre időarányosan járó kamat elhatárolása:
T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 974. Pénzügyi műveletek bevétele
Lejáratkor a váltó beváltása:
T 384. Elszámolási betétszámla – K 341. Váltókövetelések
A névértékben szereplő kamat:
T 384. Elszámolási betétszámla – K 974. Pénzügyi műveletek bevétele

Az adott előlegeket a ténylegesen átutalt, kifizetett, előzetesen felszámított általános forgalmi

adót nem tartalmazó összegben kell kimutatni. A követelés kivezetését a teljesítést követően
kiállított számla alapján, illetve teljesülés meghiúsulása esetén az összeg befolyásakor lehet
elszámolni.

3
Ezt az engedményt szerződés szerint jellemzően a „nagyvevőknek” adják a forgalom alapján, tehát egyfajta
visszatérítést jelent.

38
Előleg nyújtása (bekerülési értéke az áfá-t nem tartalmazó összeg):
T 35. Adott előlegek – K 384. Elszámolási betétszámla
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 384. Elszámolási betétszámla
Eszközbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel elszámolása:
T 1, 2, 5, 8. Eszközök, költségek, ráfordítások – K 454. Szállítók
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 454. Szállítók
Előleg beszámítása a kötelezettségbe:
T 454. Szállítók – K 35. Adott előlegek
T 454. Szállítók – K 466. Előzetesen felszámított áfa

Adott kölcsönök

Kölcsön nyújtása:
T 19./364. Adott kölcsönök – K 384. Elszámolási betétszámla
Tárgyévre időarányosan járó kamat időbeli elhatárolása:
T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 973/974. Pénzügyi műveletek bevétele
Kapott kamat elszámolása a pénzügyi teljesítéskor:
T 384. Elszámolási betétszámla – K 973/974. Pénzügyi műveletek bevétele
Kapott törlesztő részlet:
T 384. Elszámolási betétszámla – K 19./364. Adott kölcsönök

A követelések állományváltozását kiváltó gazdasági események eredménykimutatás kapcsolata

Érintett
Gazdasági esemény
eredménykimutatás sor
1. Vásárolt és saját termelésű készlet értékesítés,
szolgáltatásnyújtás során a kiszámlázott áfá-t nem Értékesítés nettó árbevétele
tartalmazó összeg
2. Tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítése során
Egyéb bevétel
a kiszámlázott áfá-t nem tartalmazó összeg
3. Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi
teljesítése során realizált Pénzügyi műveletek bevétele
- árfolyamnyereség Pénzügyi műveletek
- árfolyamveszteség ráfordítása
4. Behajthatatlan követelés Egyéb ráfordítás
5. Követelések értékvesztése Egyéb ráfordítás
6. Követelések értékvesztésének visszaírása Egyéb bevétel
7. Váltókövetelés kamata Pénzügyi műveletek bevétele
8. Adott kölcsön kamata Pénzügyi műveletek bevétele

39
A követelések analitikus nyilvántartása.

A vevő analitikus nyilvántartás (folyószámla nyilvántartás) tartalma:

 a vevő (adós) azonosító adatai: a vevő (adós) neve, a vevő (adós) adóigazgatási száma
(adóazonosító, őstermelői igazolvány száma), a vevő (adós) bankszámla száma,
számlavezető bank megnevezése, a jövedéki engedély száma;
 a számlán feltüntetett időpontok: teljesítés dátuma, a számla kelte, a számla fizetési
határideje;
 a számla száma;
 a számla összege;
 a számla kiegyenlítésének, részkiegyenlítésének dátuma, összege, módja;
 a vevővel (adóssal) szemben fennálló követelés, illetve túlfizetés esetén tartozás összege
számlánként, vevőre összesen;
 exportértékesítés esetén a kiszámlázott deviza összege, a deviza neme és forintra történő
átszámítás során alkalmazott árfolyam, valamint a kiegyenlítés összege devizában és az
alkalmazott árfolyam(ok), kiegyenlítéskor, év végi értékelés során keletkezett
árfolyamkülönbözet(ek).

Váltókövetelés analitikus nyilvántartás tartalma:

 a váltó adós azonosításához szükséges adatok (neve, címe),
 a váltó (bizonylat) azonosító adatai (sorszám),
 a váltó névértéke,
 a váltóval kiváltott követelés összege,
 a váltó kiállításának napja,
 a váltó esedékessége,
 a váltó tárolási helyének meghatározása (például safe, bank stb.).

A kölcsönadott pénzeszközök analitikus nyilvántartás tartalma:

 a kölcsönt felvevő azonosító adatai (neve, címe stb.),
 az adott kölcsön összege,
 a kölcsön folyósításának időpontja,
 a törlesztés vagy visszafizetés szerződés szerinti esedékessége,
 a tényleges törlesztés vagy visszafizetés dátuma,
 a tényleges törlesztés vagy visszafizetés összegei,
 a szerződés szerinti kamat mértéke,
 a szerződés szerinti kamat összege,
 a szerződés szerinti kamatfizetés esedékessége,
 a ténylegesen megfizetett kamat mértéke, összege,
 a kamat megfizetésének időpontja,
 a késedelmi kamatok mértéke, összege,
 a kölcsönhöz kapcsolódó biztosítékok,
 a kölcsön célja.

40
A követelések a kiegészítő mellékletben
Be kell mutatni
 a követelések eredeti bekerülési értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a
halmozottan elszámolt értékvesztés összegét legalább a mérlegtételek szerinti
megbontásban.
 a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással
szemben, mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal
(leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-,
leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

Az üzleti jelentés készítési kötelezettség és az üzleti jelentés tartalma, kötelező elemei.

Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a
vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége
során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről – a múltbeli
tény- és a várható jövőbeni adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelő,
megbízható és valós képet adjon.
Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de azzal egyidejűleg el kell készíteni az éves
beszámolót készítő vállalkozásnak. Ugyanez vonatkozik az összevont (konszolidált) éves
beszámoló készítésére is. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozónak nem
kell üzleti jelentést készítenie.
Az üzleti jelentést nem kell letétbe helyezni, de megtekintését a vállalkozó, illetve az
anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni
azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.
Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve
helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést
kell tartalmaznia. Az elemzésnek tartalmaznia kell minden olyan pénzügyi és ahol
szükséges, minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatót, amely
lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából.

Az üzleti jelentésben ki kell térni a következőkre:

 a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős
folyamatokra;
 a várható fejlődésre;
 a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére;
 a telephelyek, fióktelepek bemutatására;
 a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára;
 a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló
szerepére, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségére;

41
 a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztésekre, az ezzel összefüggő
támogatásokra;
 a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikára;
 a környezetvédelmi intézkedésekre, azok végrehajtásának alakulására;
 a pénzügyi instrumentumok hasznosítására, ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre;
 a kockázatkezelési politikára és a fedezetiügylet-politikára;
 az ár, hitel, kamat- likviditás és cash flow kockázatára (számszerűsítve is).

Annak a vállalkozónak, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség

valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az üzleti jelentésében
vállalatirányítási nyilatkozatot kell közzé tennie.
A vállalatirányítási nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:
 hivatkozás a vállalkozó által – jogszabály rendelkezése alapján – kötelezően alkalmazandó
és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy
ezen szabályok milyen módon férhetők hozzá a nyilvánosság számára;
 hivatkozás a jogszabályi követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási
gyakorlattal összefüggő információkra;
 annak bemutatása, hogy a vállalkozó – a jogszabályokkal összhangban – a szabályok mely
részeitől, milyen mértékben és milyen okból tért el;
 annak indoklása, ha a vállalkozó a szabályok valamely rendelkezését nem alkalmazta;
 a vállalkozó belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszere főbb jellemzőinek bemutatása
a beszámolókészítés összefüggésében;
 a legfőbb irányító (vezető) szerv, az ügyvezető szerv és a felügyelő testület, valamint ezek
bizottságainak összetétele és működése.

A vizsgára történő felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következő

kiadványokban:
Dr. Kardos Barbara – Lukács László István – Miklósyné Ács Klára – Dr. Siklósi Ágnes – Dr.
Simon Szilvia – Dr. Sisa Krisztina Andrea – Dr. Szekeres Bernadett – Dr. Veress Attila – Zatykó
Zsuzsanna: Pénzügyi számvitel. Perfekt, Budapest, 2018.
Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Veress Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés. Saldo, Budapest,
2018.

42
 13. tétel
A – forgóeszközök között kimutatott – értékpapírok fogalma, számviteli kezelése. Az
értékpapírok csoportosítása. Az értékpapírok bekerüléskori és fordulónapi értékelése. Az
értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az
eredménykimutatásra. Értékpapírok a kiegészítő mellékletben.

A konszolidációs kör kialakítása meghatározása

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós

befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni
részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.

B) Forgóeszközök
III. Értékpapírok
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Jelentős tulajdoni részesedés
3. Egyéb részesedés
4. Saját részvények, saját üzletrészek
5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
6. Értékpapírok értékelési különbözete

Részesedés kapcsolt vállalkozásban: a kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést

jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetések
(részvények, üzletrészek, egyéb társaságirészesedések).

Jelentős tulajdoni részesedés: a számviteli törvény által meghatározott mértékű tulajdoni

részesedést jelentő, forgatási célból, különösen árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt
befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések közé.

Egyéb részesedés: minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt
befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések, illetve a jelentős
tulajdoni részesedések közé.

Saját részvények, saját üzletrészek4: a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni

részesedést jelentő saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját

4
A saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti
részesedés (ideértve az átalakított befektetői részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti

43
befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében
megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának
cégbírósági bejegyzéséig.

A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell

kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése
érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.

Értékpapírok megszerzéskori minősítése: dönteni kell az eszköz besorolását illetően, azaz,

hogy milyen időtávra akarja a vállalkozás a befektetést megvalósítani. A döntés a későbbiek
során felülbírálható, és az eszköz átsorolható a vállalkozói döntés értelmében.

Mérlegkészítéskori minősítés:
 vállalkozói döntést igénylő „szubjektív” minősítés: dönteni kell arról, hogy az eredeti
besorolási szempontok változtak-e időközben és szükségessé válik-e egy esetleges átsorolás
a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé, vagy fordítva.
 objektív okokat figyelembe vevő minősítés: mindenképpen át kell sorolni a mérlegben a
befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé a fordulónapot követő üzleti
évben esedékes törlesztő részleteket.

A forgatási célú részesedések

 elsődleges célja a rövidtávú jövedelemszerzés az eladás során realizálható
árfolyamnyereséggel,
 másodlagos célja a kapott osztalék, részesedés, a befolyásolás ebben az esetben nem
jellemző.

A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 elsődleges célja a rövid távú jövedelemszerzés az eladás során realizálható
árfolyamnyereséggel,
 másodlagos célja a kapott kamat.

részesedésre a számviteli törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni.

44
Értékelés
BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
 BESZERZÉS beszerzési érték
 Egyéb állománynövekedések:
o nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként létesítő okirat szerinti
(apportként) átvétel érték
o térítés nélküli átvétel piaci érték
o ajándékként átvétel piaci érték
o követelés fejében történő átvétel szerződés szerinti érték

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) és a hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok bekerülési értéke a következő tételekből tevődik össze:
+ Vételár (fizetett ellenérték)
+ Beszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományi díj
+ Vásárolt vételi opció díja
– Vételárban lévő kamat (csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál)
= Bekerülési (beszerzési) érték

 A beszerzéshez, vásárláshoz kapcsolódó fizetett bizományosi díj és a vásárolt vételi opció

díja a forgóeszközök között kimutatott részesedések és hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok esetében nem kötelező eleme a bekerülési értéknek, a vállalkozás döntése
függvényében azt figyelembe lehet venni abban, illetve, ha nem tekinti a bekerülési érték
részének, akkor az elhatárolható, ha összege jelentős és az az értékpapír, a befektetés
értékesítése során várhatóan megtérül. Feloldása: az értékpapír nyilvántartásból történő
kivezetése során, illetve értékvesztés elszámolása esetén arányosan.
 A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem
tartalmazhatja a (felhalmozott) kamat összegét. (Egyéb kapott (járó) kamatok és
kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell elszámolni!)
 A diszkont értékpapírok állományba vétele:
- Elsődleges forgalomban (kibocsátótól) vásárolt diszkont értékpapír esetén a bekerülési
érték a kibocsátási, azaz diszkontált érték lesz.
- Másodlagos forgalomban vásárolt diszkont értékpapír bekerülési értéke a vételár.

A részesedések mérlegértéke a következőképpen határozható meg:

+ Bekerülési (beszerzési) érték (KSZÉ)
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
± Devizára szóló értékpapírok mérlegfordulónapi értékeléséből származó árfolyamkülönbözet
= Mérlegérték

45
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegértéke:
+ Bekerülési (beszerzési) érték (KSZÉ)
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
± Devizára szóló értékpapírok mérlegfordulónapi értékeléséből származó árfolyamkülönbözet
= Mérlegérték

A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél

hosszabb lejáratú értékpapírnál (függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a
befektetett pénzügyi eszközök között szerepel) értékvesztést kell elszámolni, ha könyv szerinti
értékük tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori (hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírnál a (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó) piaci érték.
Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv
szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni
kell. Az értékvesztés visszaírásával a könyv szerinti érték nem haladhatja meg az eredeti
beszerzési értéket, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés
visszaírásával a könyv szerinti érték nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.

Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kell

kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt
összegével.

Értékpapírok könyvviteli elszámolása

Értékvesztés elszámolása:
T 874. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése
– K 378. Értékpapírok értékvesztése és annak
visszaírása
Értékvesztés visszaírásénak elszámolása:
T 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
– K 874. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott
kölcsönök, bankbetétek értékvesztése

46
Részesedés vásárlás
T 373. Egyéb részesedés - K 38. Pénzeszközök/ 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal
kapcs. kötelezettség
Kamatozó értékpapír vásárlás azonnali fizetéssel tartós befektetési céllal
T 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - K 38. Pénzeszközök
A vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevételt csökkentő tételként.
T 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
- K 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok

Az értékpapírok egyéb növekedési jogcímei:

 Apportként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
 Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott részesedés, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír (Halasztott bevételként időbelileg el kell határolni)

Részesedés értékesítés
(Az értékesítés eredményhatását nettó módon kell kimutatni!)
Értékesített részesedés eladási ára
– értékesített részesedés könyv szerinti érték
= Árfolyam különbözet

A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése.

T 376. Értékpapír elszámolási számla - K 373. Egyéb részesedés
A részesedés eladási árának elszámolása.
T 38. Pénzeszközök/ 366. Egyéb követelések - K 376. Értékpapír elszámolási számla
Árfolyamnyereség
T 376. Értékpapír elszámolási számla - K 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Árfolyamveszteség
T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - K 376. Értékpapír elszámolási számla

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítése, beváltása (Az értékesítés, beváltás

eredményhatását nettó módon kell kimutatni, kiemelve az eladási árban lévő kamat összegét!)

47
Az értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése.
T 376. Értékpapír elszámolási számla - K 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok
Az eladási ár elszámolása.
T 38. Pénzeszközök/ 366. Egyéb követelések - K 376. Értékpapír elszámolási számla
Az eladási árban lévő kamat elszámolása:
T 376. Értékpapír elszámolási számla - K 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű
bevételek
Árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség
T 376. Értékpapír elszámolási számla - K 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - K 376. Értékpapír elszámolási számla

Az értékpapírok egyéb csökkenési jogcímei:

 Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír apportként történő átadása (Apportba
adott eszköz létesítő okiratban meghatározott értéke és KSZÉ különbözetét jellegének
megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy ráfordításaként kell elszámolni.)
 Térítés nélküli átadás (Az átadott eszköz KSZÉ pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása.)

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok

értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi
csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább
mérlegtételek szerinti bontásban. (Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében
ezt nem kell bemutatni!)

Bizonylatok: Szerződések, megállapodások, bankszámla kivonatok, pénztárbizonylatok,

létesítő okirat, a piaci érték megállapítására szolgáló dokumentáció stb.

Saját részvények, üzletrészek

A visszavásárlásra az adózott eredmény és a szabad eredménytartalék fedezetet kell, hogy
biztosítson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a saját
részesedések visszavásárlási értékével csökkentett saját tőke ne csökkenjen a jegyzett tőke
összege alá.
Információ forrása: Közbenső mérleg, illetve az előző évi beszámoló (A fordulónaptól hat
hónapig vehető figyelembe!)
Osztalékfizetési korlát! Lekötött tartalékot kell képezni a visszavásárlási összegre!
A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek értékesítése a forgatási célú részesedések
értékesítési szabályai szerint kerül elszámolásra (pénzügyi műveletek egyéb bevétele, vagy
ráfordítása az árfolyam különbözet). Bevonás esetén a névértéknek megfelelő összeggel a

48
jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték
közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a
jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén,

azok névértékének elszámolása a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával:
T 411. Jegyzett tőke K 374. Saját részvények, saját üzletrészek
A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, a
névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözet elszámolása:
a) ha a névérték < visszavásárlási érték
T 413. Eredménytartalék K 374. Saját részvények, saját üzletrészek
b) ha a névérték > visszavásárlási érték
T 374. Saját részvények, saját üzletrészek K 413. Eredménytartalék
A kapcsolódó lekötött tartalék visszavezetése (visszavásárlási értéknek megfelelő összeg):
T 414. Lekötött tartalék K 413. Eredménytartalék

Az értékpapírok állományváltozását kiváltó gazdasági események eredménykimutatás

kapcsolata

Érintett eredménykimutatás
Gazdasági esemény
sor
Egyéb kapott (járó) kamatok és
1. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
kamatjellegű bevételek
értékpapír vételárában elismert kamat
csökkentő tétel
2. Értékesített forgatási célú részesedések eladási ára
és könyv szerinti értéke közti különbözet Pénzügyi műveletek egyéb
- árfolyamnyereség bevétele
- árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek egyéb
ráfordítása
3. Értékesített forgatási célú hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok eladási ára, könyv szerinti
értéke és az eladási árban lévő kamat közti
különbözet
Pénzügyi műveletek bevétele
- árfolyamnyereség
Pénzügyi műveletek ráfordítása
- árfolyamveszteség
4. Eladási árban lévő kamat Egyéb kapott (járó) kamatok és
kamatjellegű bevételek
5. Térítés nélkül átadott forgóeszközök között
Pénzügyi műveletek egyéb
kimutatott részesedések, hitelviszonyt megtestesítő
ráfordítása
értékpapírok könyv szerinti értéke
6. Apportba átadott tárgyi eszközök létesítő okiratban
meghatározott értéke és könyv szerinti értéke (nettó
értéke) közti különbözet

49
 - létesítő okirat szerinti érték > KSZÉ Pénzügyi műveletek egyéb
- létesítő okirat szerinti érték > KSZÉ bevétele
Pénzügyi műveletek egyéb
ráfordítása
7. Térítés nélküli átvétel Pénzügyi műveletek egyéb
bevétele (halasztott)
8. Értékvesztés Részesedések, értékpapírok,
tartósan adott kölcsönök,
bankbetétek értékvesztése
9. Értékvesztés visszaírása Részesedések, értékpapírok,
tartósan adott kölcsönök,
bankbetétek értékvesztése
csökkentő tétel
10. Kapott osztalék Kapott (járó) osztalék és
részesedés
11. Kapott (járó) kamat Egyéb kapott (járó) kamatok és
kamatjellegű bevételek

Analitikus nyilvántartás

A forgóeszközök között kimutatott részesedésekről befektetésenként egyedi nyilvántartást

kell vezetni, melynek a következőket mindenképpen tartalmazni a kell: a részesedés
megnevezése, azonosító adatai, a beszerzés időpontja, módja, a névérték és a beszerzési
árfolyam, a részesedés helye (hol, milyen vállalkozásnál, intézménynél történt), a részesedés
által elért befolyásolás módja, a részesedés minősítése konszolidációs szempont szerint:
leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások, egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozások, a részesedéssel kapcsolatban elszámolt értékvesztés, és annak
visszaírása, az értékelés információs bázisa, devizás részesedés esetén a beszerzési árfolyam,
valamint az elszámolt realizált és az év végi értékeléskor keletkezett nem realizált árfolyam-
különbözetek, a részesedés megszűnésének módja, az átsorolás időpontja.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás tartalma: a

beszerzési érték és a névérték, a beszerzés időpontja, a vételárban lévő időarányos kamat
összege, a beszerzéskor felmerült egyéb tételek összege, melyek a bekerülési érték részét
képezik, a törlesztésre vonatkozó adatok (törlesztések időpontja, összege, a kamattal
kapcsolatos információk (mértéke, kamatfizetés időpontja), devizában vásárolt értékpapír
árfolyama, a törlesztések pénzügyi elszámolását követően még fennálló követelések összege,
devizás értékpapírok esetén az elszámolt realizált, valamint a mérleg fordulónapi átértékeléskor
keletkező nem realizált árfolyam különbözetek, az értékesítés, beváltás, törlesztés kapcsán
realizált árfolyam különbözet, az értékesítés során az eladási árban lévő kamat összege, az
átsorolásokra vonatkozó információk, illetve a következő évben esedékes törlesztő részletek
összegére vonatkozó információk.

50
Értékpapírok a kiegészítő mellékletben.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök
között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét,
tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az
értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

A konszolidációs kör kialakítása meghatározása

A vállalatcsoportba tartozó vállalkozások fajtái és a befolyásolás módjai:

Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat)

közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes
gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval)
tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok
többségét egyedül birtokolja, vagy
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők
vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat
rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a
megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

A leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes

gyakorolni.

Közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az

anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik
vállalkozás a meghatározó befolyást jelentő jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33
százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak
közösen irányítják.

Társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol

az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a törvény szerinti jelentős
tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti
és pénzügyi politikájára.

51
Mértékadó befolyást gyakorló az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál
legalább a szavazatok - törvényben előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával
számított - 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.
Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő
vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós
kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e
jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.
Társult vállalkozás ha legalább 20%-ban tulajdonos ÉS legalább 20% szavazattal rendelkezik
az anyavállalat közvetlenül vagy konszolidálásba bevont leányvállalatán keresztül közvetetten.

Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó

nem rendelkezik a törvény szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem tartozik a
leányvállalatok, a közös vezetésű vállalkozások és a társult vállalkozások közé.

Konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont

leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen.

Kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat és a leányvállalat, valamint a közös vezetésű

vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat
szempontjából kell elvégezni);
Kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes
nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben
meghatározott fogalom;

A konszolidált éves beszámoló összeállításához meg kell határozni, hogy a konszolidálást

végző szempontjából mely társaságokat és milyen minőségben kell majd a beszámolóban
szerepeltetni. A konszolidálási kör kialakítása a konszolidált beszámoló összeállításának
előfeltétele és az anyavállalat feladatkörébe tartozik. A konszolidálási kört a szavazati arány és
a tulajdoni hányad vizsgálatának segítségével kell kialakítani. (A szavazati arány és a tulajdoni
hányad eltérhet egymástól!)

A szavazati arány azt fejezi ki, hogy a vizsgált vállalkozásban gyakorolható összes szavazati
jogból az anyavállalatot milyen mértékű szavazat illeti meg.
Szavazati arány (%) = b / c × 100

b: az anyavállalatot közvetlenül és/vagy más leányvállalatain keresztül közvetetten megillető

és gyakorolható szavazatok száma
c: az adott vállalkozásnál gyakorolható összes szavazatok száma

52
A számítások során csak a szavazati jogot biztosító részesedéseket szabad figyelembe venni.
A képlet nevezőjének és számlálójának meghatározásához a következő összefüggést kell
alkalmazni:

+ A társasági szerződés, alapító okirat alapján a tulajdonosokat megillető összes szavazatok

száma
– Az adott vállalkozás által visszavásárolt saját részvények, üzletrészek nem gyakorolható
szavazatainak száma
– Jogszabályi előírások alapján nem gyakorolható szavazatok száma
– Az adott vállalkozás saját leányvállalata által gyakorolható szavazatok száma
= c) Az adott vállalkozásnál gyakorolható összes szavazatok száma

+ az anyavállalatot közvetlen tulajdoni hányada alapján, az alapító okirat szerint megillető

szavazatok száma (az anyavállalat birtokában lévő tulajdoni hányad szavazatainak száma)
+ az anyavállalat valamely más leányvállalatát közvetlen tulajdoni hányada alapján, az alapító
okirat szerint megillető szavazatok száma
– az anyavállalat vagy valamely más leányvállalata által szerződés alapján átruházott jogkörben
mások helyett gyakorolt szavazatok száma
– az anyavállalat vagy valamely más leányvállalata(i) által harmadik személy utasításai szerint
gyakorolt szavazatok száma (biztosítékként átvett tulajdoni hányadot megillető szavazati
jogok)
– az anyavállalat vagy valamely más leányvállalata(i), mint kezességvállaló(k) által, de a kezes
érdekében gyakorolt szavazatok száma (a kezesség fejében átvett tulajdoni hányadot
megillető szavazati jogok)
+ harmadik személyek által (saját nevükben) az anyavállalat, vagy valamely más
leányvállalata(i) javára gyakorolt szavazatok száma
= b) anyavállalatot közvetlenül és/vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazatok
száma

A vizsgára történő felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következő

kiadványokban:
Dr. Kardos Barbara – Lukács László István – Miklósyné Ács Klára – Dr. Siklósi Ágnes – Dr.
Simon Szilvia – Dr. Sisa Krisztina Andrea – Dr. Szekeres Bernadett – Dr. Veress Attila – Zatykó
Zsuzsanna: Pénzügyi számvitel. Perfekt, Budapest, 2018.
Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Veress Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés. Saldo, Budapest,
2018.

53
 22. tétel
Az árbevétel elszámolásának időzítése. A teljesítéskori és a készültségi fok alapján történő
bevételmegjelenítés. A teljesítési- és készültségi fok fogalma, meghatározása és az ekként
elismert bevétel elszámolásának szabályai.

Teljesítési fok alapján meghatározott árbevételhez kapcsolódó összefüggések

A készlet az értékesítésig (vevőnek történő átadásig, a raktárba történő beszállításig) az eladó

vállalkozás tulajdona. Egyes esetekben (például építőipari szolgáltatások) ez az időszak igen
hosszú lehet és ezért a bevétel elszámolása már az átadás előtt szükségessé válhat. A hosszú
teljesítési időszak leginkább az építőipari kivitelezési munkák sajátossága. Az eladó ilyen
esetekben értelemszerűen nem tud a kivitelezési munka végéig várni teljesítményeinek
realizálásával (bevételeinek kiszámlázásával). A meghatározott részteljesítésekhez
kapcsolódóan kiszámlázott árbevétel nem minden esetben felel meg az összemérés elvének
megfelelő adott időszaki árbevétel nagyságának, ezért az árbevételt időbeli elhatárolással kell
korrigálni a teljesítési fokhoz „igazított” árbevétel összegére. A teljesítési fok a ténylegesen
elvégzett munkának az elvégzendő munkához viszonyított arányát fejezi ki és azt a számviteli
politikában meghatározott módszerrel kell meghatározni.

Kapcsolódó kiemelt törvényi előírások

A szerződés elszámolási egysége:
a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a
megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy
szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes
részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy
vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);
b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja,
amennyiben:
ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös
nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és
bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

Teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott

mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához
viszonyított - a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki.

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége - általános

forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési
fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási
egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt
nettó árbevételt.

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével

kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek
azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót
nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok
arányában számított összegét.

54
Az értékesítés nettó árbevételét:
 növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót
nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított
összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban elszámolt árbevételt,
T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 911. Árbevétel
 csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban
elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót
nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított
összegét.
T 911. Árbevétel – K 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

55
 23. tétel
A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos gazdálkodókat szabályozó kormányrendeletek. A
beszámolójukat IFRS-ek alapján összeállító gazdálkodók: kötelező és opcionális esetek.

A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek

működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya alá
tartozik a gazdálkodó.
A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az
építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi
képviseletére, valamint arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi
irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes
adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

Gazdálkodó:
 a vállalkozó,
 az államháztartás szervezetei,
 az egyéb szervezet,
 a Magyar Nemzeti Bank,
A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
 továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és
oktatási intézmény.

Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és

vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet
(a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve
 a hitelintézetet,
 a pénzügyi vállalkozást,
250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló
készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
 a befektetési vállalkozást
251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
 a biztosítót is,
192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól
 továbbá a nonprofit gazdasági társaság,
 az egyesülés,
 a szociális szövetkezet,
 az iskolaszövetkezet,
 a közérdekű nyugdíjas szövetkezet,
 az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet,
 a vízitársulat,
 az erdőbirtokossági társulat,
 a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon,
amennyiben nem tartozik az államháztartás szervezetei, illetve az egyéb szervezetek
közé.

56
Államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás
központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek.
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről

Egyéb szervezet:
a) az egyesület, az alapítvány,
b) a köztestület, a közalapítvány,
c) a lakásszövetkezet, a társasház,
d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
e) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
g) a közös jogkezelő szervezet,
h) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
i) a víziközmű társulat,
j) az egyházi jogi személy,
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
l) a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
p) a közraktár, valamint
q) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek
beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A rendelet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapelveivel összhangban a egyéb

szervezetekre vonatkozó sajátos, a vállalkozók tekintetében meghatározott szabályoktól −
egyéb jogszabályi előírásból következően − eltérő beszámoló készítési és könyvvezetési
szabályokat határozza meg.

A közhasznú jogállású egyéb szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint

a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a
továbbiakban: Ectv.) előírásaival összhangban, az Szt. előírásait az e rendeletben foglaltak
figyelembevételével köteles alkalmazni.

Ezen rendelet előírásait nem kell alkalmaznia annak az ügyvédi irodának, amely az üzleti évben
(adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
szóló törvény előírásai szerint vezeti.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó:

398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról
A rendelet hatálya a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti mikrogazdálkodói
egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó könyvvezetési és beszámolókészítési
kötelezettségére terjed ki.

57
További kormányrendeletek:
 A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap
éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000.
(XII. 11.) Korm. rendelet
 A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet
 A Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet
 A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
 Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
 Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
m
 A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet
 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet
 Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló
készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.)
Korm. rendelet
 Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet

A beszámolójukat IFRS-ek alapján összeállító gazdálkodók: kötelező és opcionális esetek.

nemzetközi számviteli standardok: a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete [International

Accounting Standards Board (IASB)] által elfogadott vagy kibocsátott Keretelvek (Framework
for the Preparation and Presentation of Financial Statements), Nemzetközi Számviteli
Standardok [International Accounting Standards (IAS)], Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási
Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)], és a kapcsolódó
Értelmezések (SIC, IFRIC interpretations), ezen standardok módosításai és az azokhoz
kapcsolódó értelmezések.
2. IFRS-ek: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i
1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai
Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok.

A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet alapján

2005. évtől azon vállalatok, amelyek értékpapírjait az EU-ban tőzsdére bevezették, a
konszolidált beszámolóikat az IFRS-ek alapján kötelesek összeállítani. Ez a lehetőség a nem
tőzsdei vállalkozások számára is biztosított.
A Kormány 1639/2014. (XI.14.) határozatával elfogadta a nemzetközi pénzügyi beszámolási
standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását. A bevezetés időrendjét
(kötelező illetve választható alkalmazását) a 1387/2015. (VI.12.) kormányrendelet tartalmazza.

58
Az IFRS-ek hazai alkalmazásának bevezetése a felkészülés biztosítása érdekében fokozatosan
történik. A 2015. évi CLXXVIII. törvény, mely tartalmazza a számviteli törvény módosítását
rendelkezik az IFRS-ek alkalmazásának feltételeiről.
A számviteli törvény módosítása az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolást választó vagy
kötelező alkalmazására speciális szabályokat ír elő.

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált)
éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,
b) a biztosító,
c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar
Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi
szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített
konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő
és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,
d) a 155. § alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának
szabályozott piacán forgalmazzák,
b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő
pénzügyi vállalkozás.

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint NEM állíthatja össze

a) az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó,
b) a nonprofit gazdasági társaság,
c) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület,
d) a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár.

A gazdálkodó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel

összhangban - e törvény előírásait köteles alkalmazni.
Amennyiben jogszabály speciális bemutatási, közzétételi kötelezettséget ír elő a gazdálkodó
számára, úgy azt az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó is megfelelően
köteles alkalmazni.

59