Egészségkárosodott bányászok ellátásairól, a rokkantsági

járadékról, honvédelmi és rendvédelmi

egészségkárosodási járadékról és a rehabilitációs
kártyáról

Az egészségkárosodás fogalma

Az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy
veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen
változásai.
Az egészségkárosodás alapján megváltozott munkaképességű bányászok részére 2012. január
01-től az alábbi társadalombiztosítás pénzbeli ellátások állapíthatóak meg:
- Kereset- kiegészítés.
- Bányászok egészségkárosodási járadéka.

13.1. A kereset-kiegészítés

Kereset-kiegészítésre jogosult a legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást

szenvedett bányász dolgozó, ha földalatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más
munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az alábbiakban előírt ideig
föld alatti bányamunkát végzett:
Nem jogosult kereset-kiegészítésre az a személy, aki saját jogú nyugellátásra jogosult.

A kereset-kiegészítés az egyéb feltételek fennállása esetén akkor is jár, ha az

egészségkárosodott dolgozót a betanítás vagy képzés ideje alatt a munka végzése alól
felmentették.
A jogosultat kereset-kiegészítésként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
(Mt.) szerinti távolléti díjának 50 százaléka illeti meg.

Az igény érvényesítése

A kereset-kiegészítéssel kapcsolatos ügyekben

- első fokon országos illetékességgel a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

Tatabányai Járási Hivatala (Tatabányai Járási Hivatal),
- másodfokon, valamint az elsőfokú hatóság felügyeleti szerveként országos illetékességgel
Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

A kereset-kiegészítést a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

A Tatabányai Járási Hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala kereset-
kiegészítéssel kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben külön jogszabályban
meghatározott esetekben, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket
szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

Felülvizsgálat kérdése

A kereset-kiegészítésre való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű

egészségkárosodás fennállását az ellátás megállapítását megalapozó határozatban,
szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményében meghatározott időpontban felül kell
vizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat, szakhatósági állásfoglalás,
szakvélemény alapján a kereset-kiegészítésre jogosult állapota véglegesnek tekinthető.
Az illetékes járási hivatal a rendszeres felülvizsgálaton kívül a kereset-kiegészítésben
részesülőt – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő
személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására,
amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás
időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az
egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli
felülvizsgálat).
A kereset-kiegészítés összegét évente, minden év január 1-jétől az emelés évére tervezett
fogyasztói árnövekedés mértékével kell megemelni. (2018. évre lásd.: a 359/2017. (XI. 30.)
Kormányrendelet).
A kereset-kiegészítést havonta, utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell
folyósítani.
Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése

A jogalap nélkül felvett kereset-kiegészítés visszafizetésére, megtérítésére a családok

támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41-43. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

A kereset-kiegészítés folyósításának szüneteltetése

Szünetel a kereset-kiegészítés folyósítása, ha az abban részesülő személy

a) keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesül,

b) a részére biztosított képzésben neki felróható okból nem vesz részt.

A kereset-kiegészítés folyósítás megszűnése

A kereset-kiegészítésre való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a

kereset-kiegészítésre jogosult
a) meghalt,
b) a kereset-kiegészítés folyósításának megszüntetését kéri,
c) egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,
d) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították,
e) részére bányászok egészségkárosodási járadékát állapítanak meg,
f) keresőtevékenysége megszűnik,
g) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

13.2. A bányászok egészségkárosodási járadéka

A bányászok egészségkárosodási járadékára (járadék) az a személy jogosult, akinek

egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű,
a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult,
b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-
kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben,
c) a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve
egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy
átmeneti kereset-kiegészítésben részesült.
A járadékra jogosult továbbá az a személy is, aki

a) bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti

munkakörben töltött el,
b) a bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati tevékenysége
következtében legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,
c) 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerinti megváltozott munkaképességű személyek
ellátásában részesült, és
d) az aki az alábbi feltételeknek megfelel
a. saját jogú nyugellátásra nem jogosult,
b. nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti
kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-
kiegészítésben,

A járadék havi összege

Az egészségkárosodási járadék összege a megállapításkor megegyezik a keresőtevékenység

megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására
tekintettel a bányászokat megillető kereset-kiegészítés vagy átmeneti kiegészítés összegével,
de 2013. január 1-jétől nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege
háromszorosának a nyugellátások tárgyév első napján érvényes emelésének mértékével
megemelt összegénél, vagyis 2021. évben 28 500 x 1,003 x 3 = 85 757 Ft-nál.
A járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági,
rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére

A járadék összegének csökkentése

Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat -
való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50 százalékkal csökkentett
összegben illeti meg.
Ha az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - és a járadék 50
százalékkal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a
járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes
özvegyi nyugdíjat - összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét.

Az igény érvényesítése

A járadék iránti kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási

szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (járási hivatal) bírálja el. A kérelmet a MÁK
Központ honlapjáról letölthető „Igénybejelentés bányászok egészségkárosodási járadéka
elbíráláshoz” megnevezésű formanyomtatvány kitöltésével vagy elektronikus űrlapon kell
benyújtani, annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül,
amelynek időtartama alatt a kereset-kiegészítést, átmeneti kereset-kiegészítést számára
folyósították. A határidő elmulasztása jogvesztő.
A kérelmet a MÁK Központ honlapjáról letölthető „Igénybejelentés bányászok
egészségkárosodási járadéka elbíráláshoz” megnevezésű formanyomtatvány
kitöltésével vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

A meghatározott időtartam számításánál figyelmen kívüli időtartamok.

A 24 hónapos határidőbe nem számít be

a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának

időtartama, valamint
b) az álláskeresési járadék folyósításának időtartama.

Jogalap nélkül felvett ellátás

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra,

a Tny.-ben meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Munkavégzés a járadék folyósítása mellett

A járadékban részesülő személy az ellátásának folyósítása mellett keresetkorláthoz kötött,

vagyis ha keresőtevékenysége meghatározott összeget elér, a további ellátását szüneteltetni
kell. Ez az éves keretösszeg az év első napján érvényes minimálbér 18 szorosa, 2021. évben
18 x 167 400 = 3 013 200 Ft.
Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot-képező) kereset a meghatározott keretösszegen
belül marad, a kereset mellett a járadék is korlátozás nélkül felvehető. Ha azonban keresete
meghaladja a keretösszeget, a következő hónaptól az év végéig a Nyugdíjfolyósító
Igazgatóság az ellátás folyósítását szünetelteti. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben
kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni. A keresetkorlátozás megszűnik az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltésekor.

A „feketemunka” következménye:

Ha a járadék folyósítás megszüntetésére „feketemunka” miatt került sor, a megszüntetés

időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén
a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett
ellátásnak minősül és azt vissza kell fizetni.

Bejelentési kötelezettség
A járadékra jogosult 15 napon belül köteles értesíteni a kijelölt járási hivatalt, illetve a
nyugdíjfolyósító szervet a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról,
ha keresőtevékenységet folytat.
A biztosítási jogviszony létesítését (keresőtevékenység végzését) a MÁK honlapjáról
letölthető „Bejelentés a biztosítási jogviszony kiegészítő vállalkozói tevékenység fennállásáról
és az ellátás folyósítása alatt elért keresetről, ha az ügyfél nyugellátásban, korhatár előtti
ellátásban, valamint szolgálati járandóságban részesül” megnevezésű formanyomtatvány
kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak bejelenteni.

A járadékra való jogosultság megszűnése

A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult
a) meghalt,
b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri,
c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,
e) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági
rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú
nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás
esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
f) részére rendszeres pénzellátást (rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást) állapítanak
meg,
g) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges
jognyilatkozat hiányában került sor („feketemunka”) vagy
h) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

13.3. A rokkantsági járadék

Rokkantsági járadékra jogosult az a 18. életévét betöltött személy, akinek a 25. életéve
betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban,
baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem
részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben
meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

Jogosult továbbá az az igénylő aki:

- fogyatékossági támogatásban részesül, illetve,

- után családi pótlékot folyósítanak,
- ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben
elhelyezve.

A rokkantsági járadék megszűnése, megszüntetése

A rokkantsági járadék folyósítását megszűntetik, ha

- a jogosult részére nyugellátást, állapítanak meg, vagy

- ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el, vagy
- ha a jogosultat térítés nélkül intézetben helyezik el.

Az ellátás megállapítása

A rokkantsági járadékot a feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap

első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani,
amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

Az igény érvényesítése

A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános

hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg (járási hivatal, kormányhivatal) és a
nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
A kérelem az „Igénybejelentés rokkantsági járadék elbírálásához” megnevezésű
formanyomtatványon a meghatározott mellékletek becsatolásával terjeszthető elő, többek
között:
- az egészségi állapotra, gyógykezelésre, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat
tartalmazó, a háziorvos, kezelőorvos által kiállított véleményt.
- az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban
részesült,

Gondnokolt esetében mellékelni kell a gondnokrendelésről szóló határozatot.

Ha az igénylő munkaképtelenségét vagy egészségkárosodásának mértékét az orvos szakértői
szerv hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg,
az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségkárosodás mértékének
szakkérdését is vizsgálja.
A feltételek megállapításban rehabilitációs hatósági feladatkörében eljár a kijelölt illetékes
járási hivatal.

A rokkantsági járadék összege

A rokkantsági járadék havi összege 2020. január 1-jétől 39 365 Ft.

Keresőtevékenység végzése

A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és időbeli korlátozás nélkül lehet

keresőtevékenységet folytatni.

A rokkantsági járadékban részesülőt megillető kedvezmények, ellátások:

- a nyugdíjasokat megillető utazási kedvezményre,

- ha személyi jövedelemadó, illetve járulékalapot képező jövedelme keletkezik, családi
kedvezményre és családi járulékkedvezmény érvényesítésére jogosult.

Letiltás (végrehajtás) a rokkantsági járadékból

A rokkantsági járadék letiltás mentes pénzbeli ellátás. (Lásd.: az 1994. évi LIII. törvényt)

Fontos szabály a rokkantsági járadék ≠ a rokkantsági ellátással

13.4. A Honvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítés és honvédelmi

egészségkárosodási járadék

A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében honvédelmi egészségkárosodási

kereset kiegészítésre vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékra (egészségkárosodási
ellátás) jogosult az állomány tagja vagy volt tagja, ha
a) az egészségi állapota miatt katonai szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására
alkalmatlanná vált,
b) esetében a jogosító feltételek megállapíthatóak,
c) a saját jogú nyugellátásra vagy a korhatár előtti ellátásra (szolgálati járandóságra) nem
jogosult,
d) a meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és
e) továbbfoglalkoztatására vagy a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére
kerül sor.
Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy
betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,
- akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és
- akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a
megállapították, függetlenül attól, hogy az állomány tagja, volt tagja hány év tényleges
szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

Ha az egészségi alkalmatlanság nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy

betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább
- tíz év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik,
- és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os
mértékű vagy annál kevesebb.

Kizáró körülmények az egészségkárosodási járadék megállapításánál

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága

bekövetkezésében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott
(közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a
betegség az érintett
a) jogellenes magatartásával,
b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével, vagy ezek fogyasztásával,
c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti
tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban
történt jármű vezetésével,
e) önkárosító magatartásával,
f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő
magatartásával,
g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan
magatartásával,
h) jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-
szabadidős tevékenységgel (Lásd.: a 217/1995. (XI.6.) Kormányrendeletet)
összefüggésben következett be.

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága

megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.
Az állomány tagja a 45 napos határidő végéig kérheti az egészségkárosodási ellátásra
jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő
megszüntetését. A határidő elmulasztása jogvesztő.
Az illetékes munkáltatói jogkör gyakorló vizsgálja, az érintet egészségi állapota, iskolai,
szakmai végzettsége egyéb körülményei alapján, a katonai szervezeten belüli
foglalkoztathatóságát.
Az állomány tagja részére csak olyan nem katonai munkakör ajánlható fel, amely esetében az
új munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés
igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a tíz éven aluli gyermeket
nevelő érintett esetében az egy órát, kivéve, ha az állomány érintett tagja – nyilatkozatával –
vállalja a hosszabb utazási időt.

A honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítése

A honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésre jogosultság abban az esetben

állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon
belül a munkáltató által lefolytatott vizsgálat eredményeként az állomány tagjának
a) szolgálati viszonya a honvédségi szervezeten belül, közalkalmazotti vagy kormányzati
szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,
b) felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel az érintett honvédségi
szervezetnél munkaviszonyt létesít, vagy
c) szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati
beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg, és az ennek megfelelően
megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az a jogállási törvény szerint
megállapított korábbi illetményénél.

A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól az állomány tagjának kérelme alapján a Honvéd

Vezérkar főnökének előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha az állomány tagjának
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb
mértékű. Honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható
meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.
Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az egészségkárosodási
ellátást megállapító szerv miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrendben hivatalból
állapítja meg (Lásd.: a 24/2016. (XII.22.) HM rendeletet)

Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja

Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja az az állomány tagját az egészségi

alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj 100
százalékának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs
ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.
Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja - ha nem szolgálati kötelmekkel összefüggő -
az állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy
hónapra megillető távolléti díj összege
a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 65 százalékának,
b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 70 százalékának,
c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 75 százalékának,
d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80
százalékának
a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes
összegével csökkentett összege.

Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt kell

figyelembe venni, vagyis a szolgálati viszony kezdetétől annak megszűnéséig tartó,
megszakítások nélküli, egyszeresen (kedvezményes szorzók nélkül) számított szolgálati idő,
ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött
tényleges szolgálati időt is, feltéve, hogy a Magyar Honvédségnél a szolgálati viszony
áthelyezéssel létesült.

A kereset kiegészítés mértéke

A honvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítés mértéke az egészségkárosodási

járadékcímen kapott juttatás meghatározott összege és az új foglalkoztatási
jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem
rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete.
Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a honvédelmi egészségkárosodási kereset
kiegészítés mértéke módosul.
Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

Az egészségkárosodási ellátás folyósítás

A központi pénzügyi szervezet az egészségkárosodási ellátást havonta utólag, a tárgyhónapot

követő hónap 5. napjáig az ellátásra jogosult által megjelölt fizetési számlára történő
átutalással folyósítja.

Bejelentési kötelezettség

Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a

munkáltatói jogkört gyakorlónak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az
egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. Az
egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának
tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító
szervnek.

Jogalap nélkül felvett ellátás

Az ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról,

valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból
dönt.
A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül, az előlegnyújtásból
eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető az állomány tagjától, volt
tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett
egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról az állomány tagja, volt tagja tudott vagy
tudnia kellett volna.
A meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn
belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett honvédelmi
egészségkárosodási ellátás.

Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnése

Megszűnés, megszűntetés eseteit, a felülvizsgálat kérdését a jogállási törvény és miniszteri

rendelet szabályozza.

Az egészségkárosodás megállapítására jogosult közigazgatási szerv

Az egészségi alkalmasság felülvizsgálat során az egészségkárosodás mértékének

meghatározásában rehabilitációs szakértői szervként és orvos szakértői szervként első fokon
Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala, másodfokon Budapest Főváros
Kormányhivatala jár el.

Jogosultság az egészségügyi szolgáltatásra

Az, aki honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül az Tb. által finanszírozott

egészségügyi szolgáltatásokra jogosult.

Az egészségkárosodási ellátás után járulék és szja fizetése

A honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási

járadék mentes az egyéni járulékok, illetve a 15% mértékű személyi jövedelemadó
megfizetése alól.

Szociális hozzájárulási adó fizetés

Tekintettel arra, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény a munkaviszony

fogalmának meghatározásakor honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülőt is
felsorolja, ezért a kifizető (Magyar Honvédség, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat) a
kifizetett járadék után 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót fizet.
13.5. Rendvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítés és rendvédelmi
egészségkárosodási járadék

A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében rendvédelmi egészségkárosodási

kereset kiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra (egészségkárosodási
ellátás) jogosult a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja, ha
a) az egészségi állapota miatti alkalmatlanság okából a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná
vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,
b) a meghatározott feltételeket megállapíthatóak,
c) a saját jogú nyugellátásra vagy a korhatár előtti ellátásra (szolgálati járandóságra) nem
jogosult,
d) a meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és
e) a továbbfoglalkoztatására vagy a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére
kerül sor.

Az egészségkárosodási járadék jogosultja

Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy

betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,
- akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és
- akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a jogállási
törvényben meghatározottak szerint megállapították, függetlenül attól, hogy a hivatásos
állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

Ha az egészségi alkalmatlanság nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy

betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább
- tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os
mértékű vagy annál kevesebb.

Kizáró körülmények az egészségkárosodási járadék megállapításánál

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága

bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott
(közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a
betegség az érintett
a) jogellenes magatartásával,
b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével, vagy ezek fogyasztásával,
c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti
tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban
történt jármű vezetésével,
e) önkárosító magatartásával,
f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő
magatartásával,
g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan
magatartásával,
h) jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-
szabadidős tevékenységgel (Lásd.: a 217/1995. (XI.6.) Kormányrendeletet)
összefüggésben következett be.

Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága

megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.
Az állomány tagja a 45 napos határidő végéig kérheti az egészségkárosodási ellátásra
jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő
megszüntetését. A határidő elmulasztása jogvesztő.
Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az országos parancsnok
(pl.: Országos Rendőr-főkapitány, Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Országos
Büntetés-végrehajtási Intézet főigazgatója stb.) hivatalból állapítja meg.
A rendvédelmi szerv vizsgálja, az érintet egészségi állapota, iskolai, szakmai végzettsége
egyéb körülményei alapján, a rendvédelmi szerven belüli - hivatásos vagy nem hivatásosos
állományban történő - továbbfoglalkoztathatóságát.
Az állomány tagja részére csak olyan nem katonai munkakör ajánlható fel, amely esetében az
új munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés
igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a tíz éven aluli gyermeket
nevelő érintett esetében az egy órát, kivéve, ha az állomány érintett tagja – nyilatkozatával –
vállalja a hosszabb utazási időt.

Az egészségkárosodási járadék összege

1.) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a hivatásos állomány tagját az egészségi

alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra a szolgálati beosztása
alapján megillető távolléti díj 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti
ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

2.) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja - ha az egészségi alkalmatlanság nem a

szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza - a hivatásos
állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy
hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj összege
a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 65 százalékának,
b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 70 százalékának,
c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő
esetén 75 százalékának,
d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80
százalékának a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági
ellátás együttes összegével csökkentett összege.

Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt kell

figyelembe venni.

A rendvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítés mértéke

A rendvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítés mértéke az egészségkárosodási

járadékként meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik
szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított
mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete.

Az egészségkárosodási ellátás folyósítás

Az egészségkárosodási ellátást átutalással kell folyósítani az egészségkárosodási ellátásra

jogosult által megjelölt pénzfizetési számlára, minden hónap 5. napjáig.

Bejelentési kötelezettség

Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a

rendvédelmi szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az egészségkárosodási
ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti.
Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult
halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni a rendvédelmi
szervnek.

Jogalap nélkül felvett ellátás

Az országos parancsnok az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a

jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt.

Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnése

Megszűnés, szüneteltetés, felülvizsgálat stb. kérdéseket a jogállási törvény, illetve miniszteri

rendelet szabályozza (Lásd: az 54/2016. (XII.22.) BM rendeletet.
Az egészségkárosodás megállapítására jogosult közigazgatási szerv

Az egészségi alkalmasság felülvizsgálat során az egészségkárosodás mértékének

meghatározásában rehabilitációs szakértői szervként és orvos szakértői szervként első fokon
Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala, másodfokon Budapest Főváros
Kormányhivatala jár el.

Jogosultság az egészségügyi szolgáltatásra

Az, aki rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül az Tb. által finanszírozott

egészségügyi szolgáltatásokra jogosult.

Az egészségkárosodási ellátás után a járulék és szja fizetése

A rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási

járadék mentes az egyéni járulékok, illetve a 15% mértékű személyi jövedelemadó
megfizetése alól.

Szociális hozzájárulási adó fizetés

Tekintettel arra, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény a munkaviszony

fogalmának meghatározásakor a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülőt is
felsorolja, ezért a kifizető a kifizetett járadék után 2020. január 1-jén 17,5 százalék mértékű
szociális hozzájárulási adót fizet.

13.6. A Rehabilitációs kártya

Rehabilitációs kártya a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő

hatósági igazolás. A rehabilitációs kártyával foglalkoztatott munkavállaló után a foglalkoztató
kedvezményt érvényesíthet.

A Rehabilitációs kártya jogosultja

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a

rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint
a) rehabilitálható, ezen belül
a. foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
b. tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1),
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
 a. egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval
helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló
rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási
rehabilitációja nem javasolt (B2),
b. egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban
a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott
egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (C2),

Továbbá az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült.

A rehabilitációs kártya érvényességének időtartama

a) kezdő időpontja az a nap, amikor a NAV a kártyát kiállította,

b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.

Az igény érvényesítése, eljáró közigazgatási szerv

a) első fokon eljáró rehabilitációs hatóság a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti

járási hivatala,
b) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala (járási hivatal),
c) Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának illetékessége Budapest főváros
és Pest megye területére terjed ki.

A Rehabilitációs kártya kiadására - a kiváltására jogosult megváltozott munkaképességű

személy kérelmére - az illetékes járási hivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve
gondoskodik. A Rehabilitációs kártyát a NAV állítja ki.
A kérelmet a kormányhivatalok honlapjáról letölthető „Kérelem a rehabilitációs kártya
igényléséhez„ megnevezésű formanyomtatványon kell előterjeszteni.
Az illetékes járási hivatal a Rehabilitációs kártyára való jogosultságot vizsgálja, a jogosultság
megállapítsa esetén a kártya kiállítása (kiadása) céljából a NAV-ot megkeresi. A NAV a
kártyát kiállítja és a kérelmező részére eljuttatja. A kártyát az érintett átadja (letétbe helyezi) a
foglalkoztatónak, a foglalkoztató a kártyát a foglalkoztatás (érvényesség) időtartama alatt
őrzi.
Az illetékes járási hivatal a Rehabilitációs kártya érvényességének megszűnése esetén
gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról,
ennek keretében adatot szolgáltat a NAV-nak a jogosultság megszűnéséről, valamint a
Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó meghatározott adatairól.
A NAV a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A
Rehabilitációs kártyával rendelkező személynek a visszavont kártyát a NAV-nak vissza kell
szolgáltatni.
Az érvényesség feltétele

A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság

megállapítja, hogy a feltételek nem teljesülnek, illetve a rehabilitációs járadékra jogosultság
megszűnt.

A jogosultság megszűnés esetei

- a meghatározott időtartam letelt,

- a rehabilitációs hatóság komplex felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy a megváltozott
munkaképességű személy már nem rendelkezik a Rehabilitációs kártya kiállításának
(minősítési követelményeinek) feltételeivel,
- vagy a meghatározott megváltozott munkaképességű személyt megillető pénzellátásra nem
jogosult.

A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az Art. és a törvény rendelkezései

figyelembevételével kell alkalmazni.

A Rehabilitációs kártya és a szociális hozzájárulási adó kapcsolata

A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott

munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező
munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A
kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő
közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a
minimálbér kétszeresének 17 százaléka, 2021. évben 2 x 167 400 = 334 800 Ft.
A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy
munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben
tartotta.

Felhasznált jogszabályok

- Magyarország Alaptörvénye,
- 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról,
- 327/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról,
- 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
szabályairól,
- 327/2012. (XI. 16.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű
munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról,
- 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,
valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők
foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról,
- 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának,
felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény
érvényesítésének részletes szabályairól,
- 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról,
- 23/1991. (II. 9.) Kormányrendelet egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási
kedvezményeiről.
- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI.
5.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben,
- 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról,
- 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról,
- 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról.