19.

) Mutassa be a speciális munkavállalás (háztartási munka, egyszerűsített

foglalkoztatás) lehetséges eseteit. Sorolja fel a szolgálati idő szerzése és az egészségügyi
szolgáltatás érdekében köthető megállapodásokat!

Háztartási munka fogalma: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt

élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek
biztosítását szolgáló tevékenységek, mint a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás,
gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Háztartási munkavégzésre irányuló jogviszony: a természetes személyek között háztartási
munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony. Adórendszeren kívüli keresettel járó
foglalkoztatás.
Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a
tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi;
Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve
megbízója, megrendelője.
A háztartási munkáért járó díjazás adórendszeren kívüli kereset. Olyan járandóság,
amelyet a természetes személy foglalkoztató, a háztartási munka ellenértékeként a háztartási
alkalmazott részére juttat.

Nem háztartási munka:

 a háztartási munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató
egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás
tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,
 ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes
személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül,
 ha az a természetes személy foglalkoztató vagy a háztartásában vele együtt élő személyek,
illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

A foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés

megkezdése előtt elektronikus úton, ügyfélkapun, vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül
bejelenti:
● a foglalkoztató adóazonosító jelét,
● a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
● a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló

jogviszony1 bejelentése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé a 21T1043H jelű
adatlapon történik.

A háztartási alkalmazott foglalkoztatásakor a foglalkoztató havonta, vagy több hónapra előre a

munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat. A
bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak
téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulásakor a bejelentést követő 24 órán belül van
mód. A határidőn túl küldött bejelentéssel nem módosítható és nem vonható vissza a
foglalkoztatás.
A határidőn túl küldött bejelentéssel nem ebben a foglalkoztatási formában jön létre a
foglalkoztatás, a bejelentési, bevallási, illetve befizetési kötelezettségeket az általános szabályok
szerint (Szja.tv., Tbj.) kell teljesíteni.
A foglalkoztató akkor élhet a bejelentési lehetőséggel, ha előzetesen regisztráltatta magát az
ügyfélkapu használata céljából. A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel,
regisztráció céljából a bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint
összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független
attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs
díj nem jár vissza akkor, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatására az adott hónapban nem
kerül sor, vagy a módosítást 24 órán belül nem jelenti be a foglalkoztató.

A regisztrációs díj bejelentésenként, a bejelentésben szereplő foglalkoztatást alapul véve

fizetendő.
Bejelentés szerint Ennyit kell fizetni
1 fő x 1 hónap 1.000, - Ft
1 fő x 5 hónap 5.000, - Ft
2 fő x 1 hónap 2.000, - Ft
2 fő x 2 hónap 4.000, - Ft

A regisztrációs díjat a bejelentés hónapját követő hónap 12-éig kell befizetni. A díjat több
hónapra vonatkozó bejelentéskor is egy összegben kell befizetni, tehát nem havonta (nem
részletekben).

A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem

keletkeztet.
Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a
foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.
Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési
kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási
alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló
törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg
kell fizetni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

● mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
● alkalmi munkára.
● filmipari statiszta alkalmi munkára.

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a

munkáltató bejelentésével jön létre.

Nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és munkavállaló megállapodása

alapján a törvény mellékletében szereplő szerződés minta alkalmazásával írásba is lehet
foglalni a megállapodást. A jogviszonyt a munkáltatónak ekkor is be kell jelentenie a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
Egyszerűsített foglalkoztatás mellett a tipikus munkaviszony egyes szabályai mellőzendők,
pl.: nincs elállás joga; nincs munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás; munkavállalót nem illeti
meg szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, ezek lejártát követően a munkáltatónak nem
kell ajánlatot tenni a bérfejlesztés érdekében; tájékoztatási kötelezettség korlátozottabb; a
vasárnapi foglalkoztatás nem esik korlátozás alá; nem kell alkalmazni a szabadság kiadására
vonatkozó szabályokat. Ezen kívül a kizárólag alkalmi munkára irányuló munkaviszony
esetén: nem kell írásbeli értékelés; munkaidő-beosztást nem kell előre közölni; nincs
betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság; nem kötelező kiadni a
munkaviszony megszüntetés esetére egyébként előírt igazolásokat; mintaszerződés
alkalmazása esetén nem köteles a munkáltató munkaidő-nyilvántartást vezetni, illetve írásbeli
tájékoztatást adni a kifizetett munkabér elszámolásáról.

Bejelentési kötelezettség: a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni:

● a munkavállaló nevét,  
● a munkáltató adószámát,  
● a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát,  
● az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka,
alkalmi munka, filmipari statiszta),  
● a munkaviszony napjainak számát,  
● amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg
egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta,
ezt a körülményt.  

A munkáltató a bejelentési kötelezettségét – választása szerint – teljesítheti:

● elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül a 21T1042E jelű bejelentő és változás-
bejelentő lapon,
● telefonon keresztül NAV ügyfélszolgálathoz
● az erre szolgáló mobilalkalmazással.

A bejelentés további szabályai

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás adatait a munkavégzés megkezdése előtt köteles
bejelenteni.

A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – ha változik a foglalkoztatás jellege

vagy a munkavégzés meghiúsul:
• az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy

• ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon

kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra
vonatkozott, a bejelentés napján reggel 9 óráig van lehetőség.

Ezt követően a munkáltató köteles a közterhet megfizetni.

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási
kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint elektronikus úton havonta a 2108-as
számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni.

A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített

foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege
és jogcíme. A munkáltató ugyanakkor nem köteles az elszámolási évet követő év január 31-
éig összesített igazolást adni a munkavállalónak (M30).

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a munkavállalónak nem kell

jövedelmet megállapítania és személyi jövedelemadó-bevallást benyújtania, feltéve, hogy
az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített
foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos
• kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
• a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (e
szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
A keretösszeget tehát már 2021. januárra is a magasabb minimálbér alapján kell kiszámítani.

Ha a munkavállalónak kell szja-bevallást benyújtania, akkor abban jövedelemként a

mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe vennie.

Nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként

végzett – Efo tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből.

Az Efo. tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatottnak a munkáltató által

egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét
meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető
figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes
költségnek, ráfordításnak.

Idénymunka: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy

időpontjához kötődő munka. Az azonos felek között a munkaviszony időtartama nem
haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Típusai:
● mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés,
halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott
szolgáltatás természete miatt évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy
időpontjához kötődik;
● turisztikai idénymunka: kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet
folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység:

• • az idegenvezetői tevékenység,
• • a lovas szolgáltató tevékenység,
• • a szálláshely-szolgáltatási tevékenység,
• • a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint
• • az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.
Ha a munkáltató és a munkavállaló
● idénymunkára, vagy
● idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor
ezek együttes tartama nem haladhatja meg naptári évenként a 120 napot.

Idénymunka esetén a munkavállaló után fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden

naptári napjára munkavállalónként 500 forint.

Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a határozott idejű munkaviszony

● összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és
● egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári nap, és
● egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap lehet.

További feltétel: egy naptári napon foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja
meg
● munkaviszonyban álló dolgozót nem foglalkoztató munkáltatónál az egy főt,
● 1 – 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
● 6 – 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
● 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %-át.

Alkalmi munka esetén a munkavállaló után fizetendő közteher mértéke a munkaviszony

minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint.

Amennyiben a munkáltató nem tartja be a létszámkorlátozásokat, a közterheket az általános

szabályok szerint kell megfizetni.
Ha az alkalmi munkavállaló más EGT tagállamban biztosított, utána járulékot nem kell
fizetni.

Harmadik országbeli állampolgár kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében

foglalkoztatható egyszerűsített foglalkozás keretében.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás,

a társadalombiztosítási ellátások közül nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra,
valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi
500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint közteher esetén 2740 forint/nap.

Filmipari statiszta alkalmi munka:

• az a természetes személy, aki a 3711 FEOR-számmal azonosított foglalkozású,

• feltéve, hogy - a tevékenysége a filmalkotás elkészítésében kisegítő, pótolható – jellegű.

E tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 18 000 forintot.

A filmipari statiszta munkavállaló után fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden

naptári napjára munkavállalónként 4000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve

teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező
legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a jár.
Minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2021-ben:
- szakképzettséget nem igénylő munkakörben a minimálbér 2021.02.01-től (963 Ft/óra)
85%-a, azaz 819 Ft/óra,
- a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum 2021.02.01-től (1259
Ft/óra) 87%-a, azaz 1095 Ft/óra.

Maximálisan kifizethető napi munkabér összege az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher
erejéig 2021-ben:

- szakképzettséget nem igénylő munkakörben 2021.02.0-től 15 400 Ft/nap/fő.

- szakképzettséget igénylő munkakörben 2021.02.01-től 20 140 Ft/nap/fő
- filmipari statiszta esetén 18 000 Ft/nap/fő

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző nem biztosított, ezért egészségügyi

szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett 2021-ban mértéke 8000 Ft (napi 270 Ft).

Az a munkáltató, aki 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel
egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult addig, míg a tartozást ki nem egyenlítette.

A megfizetett közteher kiváltja

• a munkáltató oldalán
- a szociális hozzájárulási adót,
- szakképzési hozzájárulást,
- rehabilitációs hozzájárulás, valamint
- az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettséget,

• a munkavállaló oldalán
- a társadalombiztosítási járulékot és
- a személyijövedelemadó-előleg fizetését.

Szolgálati idő és az egészségügyi szolgáltatás érdekében köthető megállapodások:

A kötelező társadalombiztosítási rendszer mellett önkéntes döntéssel történő járulékfizetés
ellenében – szűk körben – megállapodások köthetők.
A megállapodásnak tartalmaznia kell:
● szerződő felek megnevezése, címe,
● a megállapodást kötő személy, illetve a kedvezményezett nyilvántartásra,
adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatai,
● fizetendő járulék alapja vagy összege,
● a szerződés kelte,
● járulékfizetési kötelezettség időpontját (ha eltér a szerződés keltének napjától)
A fizetési kötelezettséget magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és megfizetni.

Megállapodás nyugdíjbiztosítás és szolgálati idő szerzésére

1.) Nyugellátásra jogosító nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából az a

belföldi nagykorú természetes személy, aki
● nem saját jogú nyugdíjas és
● biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy
● a Tbj. 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá (diplomáciai, konzuli
képviselet, vele közös háztartásban élő családtagja)
● biztosítása szünetel és
● magánnyugdíj-pénztárnak nem tagja.

Nyugdíjalapot képező jövedelem szerzés biztosítási jogviszony hiányában vagy annak

szünetelése esetén van lehetőség.

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által

megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér
összege (2021-ben a minimálbér havi 167 400 Ft, ennek 22%-a 36 828 Ft.)

Szolgálati idő szerzése

Szolgálati idő szerzése érdekében: a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér

(2021-ben 167.400 Ft) alapulvételével számított 22 % nyugdíjjárulék fizetésével az a
nagykorú személy, aki
● felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott
tanulmányoknak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét, ideértve a
doktorandusz-képzést is,
● az öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott 20 év szolgálati idő, vagy az
öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag
az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra
jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati időt, legfeljebb azonban 5 naptári
évet.
Alapja: a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás
megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a
megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját
megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a
megállapodás megszűnését vonja maga után.

Az egészségügyi szolgáltatás biztosítása érdekében köthet megállapodás

Az a nem biztosított természetes személy, aki egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen

sem jogosult megállapodást köthet saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi
szolgáltatásának biztosítására.

Fizetési kötelezettség:

Amennyiben a megállapodást kötő személy:

 nagykorú, akkor a szerződéskötés napján érvényes minimálbér 50 %-át – 2021. évben

a 167.400,-Ft-os minimálbér alapul vételével – 83.700,- Ft havi járulékot kell fizetni.
 18 évesnél fiatalabb személy esetében a minimálbér 30 %-át – 2021. évben a
167.400-Ft-os minimálbér alapul vételével – 50 220,- Ft havi járulékot kell fizetni.
Az első hónapra esedékes járulékot a megállapodás megkötésével egyidejűleg kell befizetni,
és a későbbiekben havonta előre, a jogosultsági hónapot megelőző hónap 12. napjáig kell
a megállapodás szerinti járulék összegét megfizetni. 

A megállapodás a megkötését követő hónap első napjától lép életbe, azonban csak a
szerződéskötést követő 24. hónap első napjától jogosít egészségügyi szolgáltatás
igénybevételére, - a sürgősségi ellátás kivételével- kivéve ha a megállapodás megkötésével
egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az
utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első
napjától jár.

A megállapodást kötő személy, illetve a kedvezményezett lakóhelye szerint illetékes megyei

kormányhivatal, a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy
esetében a Budapest Fővárosi Kormányhivatal illetékes.