Ápolásetika

Készítette: Recskiné Lipták Krisztina

Titoktartás

Hippokratészi eskü
„Foglalkozásom gyakorlása közben, vagy azon kívül bármit is látok, illetve hallok az
emberekkel való érintkezés során aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról
hallgatni fogok és azt, mint titkot megőrzöm."
(Havas, L.)
Az orvosi titok - a személyes titok
1997. évi CLIV. törvény II. fejezet 25.§ /1/ bekezdés:
“A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában résztvevő személyek az ellátása
során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok)
csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék."
Az orvosi titoktartás minden egyes, a klinikai és az ápolási szituációban közreműkö-
dő személyre vonatkozik.
A titoksértő ellen eljárás indulhat.
1. történet – orvosi titok sérülése

1997. évi CLIV. törvény II. fejezet 25.§ /2/ bekezdés:

„A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről
kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy
teljes megismeréséből.”
1997. évi CLIV. törvény II. fejezet 25.§ /3/ bekezdés:
„Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell,
amennyiben ezt
a) törvény elrendeli,
b) mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.”
1997. évi CLIV. törvény II. fejezet 25.§ /4/ bekezdés:
„Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző
személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiá nya a
beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet."
2. történet - tájékoztatás elmaradása

1997. évi CLIV. törvény II. fejezet 25.§ /6/ bekezdés:

„A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között
kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák,
kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen."
3. történet - vizsgálat

A kórházaknak általában kötelessége értesíteni a hozzátartozókat a paciens kórházba

kerüléséről, ha feltételezhető, hogy azok nem szereztek tudomást a beteget ért bal-
esetről, sérülésről, vagy más súlyos egészségkárosodásáról.

1997. évi CLIV. törvény II. fejezet 25.§ /7/ bekezdés:
„A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő
elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely
személyt ebből kizárni."

1
Pszichiátriai osztályon elhelyezett beteg rendelkezhet úgy is, hogy családtagjait,
hozzátartozóját se tájékoztassák kórházba kerüléséről.  A beteg erre vonatkozó
kívánságait a felvételi eljárás során szükséges tisztázni.

A titoktartás kötelezettsége elsősorban etikai téren szabályozható és csak másodla gosan

jogi értelemben  a személyiségi, így a betegeket érintő joghoz kapcsolódóan.
Orvosi titok körébe tartozik: a beteg személyes életvitelével, vagy szexuális, esetleges
vallásos attitűdjével kapcsolatos információk
Ha a beteg állapota és életvitele között összefüggésvan  az információkból a személyzet
többi tagjának csak annyit kell átadni, amennyi a kezelés miatt, a gyógyulás érdekében
feltétlenül szükséges.

A titoktartási kötelezettséget sokszor maga a beteg szegi meg, amikor legszemélyesebb

titkaiba avatja be a személyzet tagjait, vagy éppen betegtársait.
Az ápolónő helyesen cselekszik, ha a személyes információk meghallgatásakor csak
azoknak szentel figyelmet, amely a beteg állapotának megítélését elősegítik és felhívja a
beteg figyelmét arra, hogy személyes titkait nem köteles elmondani, de ha ez
megtörténik, akkor ezt mindenkor bizalmasan kezeli.
4. történet – megfelelő titoktartás

Az adatkezelés etikai vonatkozásai az egészségügyi ellátásban

Európa Tanács Adatvédelmi Szakértői Bizottsága (1994):
Az egészségügyi adatok gyűjtése, nyilvántartása, továbbítása során az emberi jogok
mellett a magánélet titkosságára vonatkozó elveket is tiszteletben kell tartani.
Az adat tulajdonosa (akire az adat vonatkozik) jogosult információt kapni arról, hogy
milyen egészségügyi adatokat és mi célból tartanak számon az egészségügyi intézetben.
Magyarország - az állampolgárok személyes adatairól szóló rendelkezés
1992. évi LXIII. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvény:
2.§. (1 bekezdés):
„Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett)
kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ keztetés. A
személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az
érintettel helyreállitható.”
Például: az ember neve, a róla készült kép, bizonyítvány, lakóhely, életkor
A személyes adatok kötelező szolgáltatását és nyilvántartását - pl. védőoltások
nyilvántartása - az állam előírhatja.
(2 bekezdés):
„Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre
vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett
előéletre vonatkozó személyes adatok."
“Érzékeny adatok” fogalomkörébe tartoznak, mert titokban tartásuk az állampolgár
számára fontos lehet és jelentős sérelem érné, ha azok illetéktelenek tudomására jutnának.

Európa Tanács 108. sz. „Egyezménye” (1993):

Az egyének védelmét biztosítja a személyes adatok gépi feldolgozása során.

2
1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről
 meghatározza azokat a speciális szabályokat, amelyek az egészségügyi adatok
kezelésére vonatkoznak
 az ellátással kapcsolatba került személyek személyiségi jogait védi
 pontosan körülhatárolja milyen célból, milyen adatokat lehet gyűjteni
 szabályozva, hogy kik kezelhetik ezeket az adatokat
 külön rendelkezik az adatok összekapcsolásáról, illetve továbbításáról
A társadalom érdekében - a hasznosság elvének fenntartásával - bizonyos adatok,
például: a fertőző betegségek bejelentése, mások számára is megismerhetők.

I. fejezet 3.§.:
a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére,
valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó,
általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által
észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel
kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet,
foglalkozás). Amennyiben a 4.§ (1) bekezdése szerinti célból indokolt, a szexuális
szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül
b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és
idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a
társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek
közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására
d) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és
személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett
gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb
adat; ...
i) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, illetve az
adatkezeléssel általuk megbízott személy, a tolmács és a jeltolmács, valamint a külön
törvény alapján adatkezelésre felhatalmazott személy vagy szerv vezetője
e) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott
egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy
bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától

Az adatkezelő és az ápolónő, orvos-adminisztrátor, vagy bármely más személy, aki a
beteg adatához hozzáférhet, köteles az orvosi titkot megtartani.
A törvény e titoktartási kötelezettség alól felmentést ad a következő esetekben:
I. fejezet 7.§.:
(2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha
a) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes
képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint
b) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint
kötelező
(3) Az érintett (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel
összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító
adatokat megismerheti, az orvosi dokumentációba betekinthet, valamint azokról - saját
költségére - másolatot kaphat.
(4) A (3) bekezdés szerinti jog megilleti az érintett közeli hozzátartozóját is kivéve, ha az
érintett korábban másként nem rendelkezett

3
(5) Az érintett halála esetén - ha korábban másként nem rendelkezett - törvényes
képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse jogosult a halál okával összefüggő
vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel
kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az orvosi dokumentációba betekin teni,
valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

Az ápolási dokumentáció etikai problémái
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 24. §-nak 1. pontja kimondja: „A beteg
jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat."
 Az ápoló az ellátással kapcsolatos problémákat a beteggel megbeszéli. A beteg így
tudomást szerez arról, mit írnak le róla, és módja van az ellenőrzésre is.
 A beteggel ismertetik, hol tárolják a rá vonatkozó dokumentációt és mi annak az
elérési módja.
Amennyiben az egészségügyi dokumentációban hibás adatot rögzítettek (pl.: szemé-
lyes adatot elírtak), akkor a beteg kérheti ennek kijavítását. (Javításkor rögzíteni kell az
új adatot, de a régit nem szabad törölni.)
Vannak olyan, a beteg saját tulajdonát képező dokumentumok is, amelyet a kórház-
ban betekintésre átnyújt, azokat azonban vissza kell kapnia.
Biztosítani kell a beteget arról, hogy ha vizsgálat vagy beavatkozás céljából más ellátási
egységbe kerül, adatait ott is bizalmasan fogják kezelni.
Az adatvédelem nem csupán az írott, hanem valamennyi, a betegtől származó
információra vonatkozik.
A munkatársak közötti bizalmas beszélgetések tartalma, amennyiben az betegséget,
állapotot érint, ugyanúgy titokként kezelendő, mint bármely beteg esetében.
5. történet - magánéleti titkot

Ha valaki olyan helyzetet észlel, amely bár a magánélet szféráját érinti, de

veszélyezteti a betegek ellátását, köteles jelenteni azt hivatali felettesének.

A titoktartás színterei az ápolói gyakorlatban

Osztályátadás során, amikor - a folyóson, kórteremben- önkéntelenül titkot sértenek meg
az ápolók avval, hogy a látogatók, betegtársak előtt beszélnek mások magánéleti titkairól.
Különösen körültekintően kell eljárni a szülészet-nőgyógyászati osztályon, vagy
pszihiátriai betegek között.
Telefonon adott információ a legnagyobb csábítás a szolgálati titkok megszegésére.
6. történet – információszolgáltatás I.

A munka hevében sokszor automatikusan válaszol az ápoló. Nem győződik meg ar ról,
hogy ki és milyen célból kéri az információt.
Különös érdeklődést kiváltó események kapcsán előfordul a média (sajtó, televízió, rádió)
megjelenése; ezeket az érdeklődőket a kórház szóvivőjéhez kell utasítani.

7. történet – információszolgáltatás II.

Büfében, vagy ebédlőben gyakran kerülnek szóba a napi munkával kapcsolatos

események. Helyes, ha ilyen helyeken tartózkodunk ezek megbeszélésétől, mivel az
információk hozzátartozó, vagy arra illetéktelen személy fülébe juthatnak.
A gyakorlatért felelős nővérnek össze kell egyeztetnie az oktatás és a titoktartás
követelményeit.

4
 A gyakorló nővérekkel tartandó megbeszélés egy külön szobában történik, és az eset
megtárgyalására, elemzésére korlátozódik.
 Az oktatást követően fel kell hívni a nővérek figyelmét arra, hogy a beszélgetés a
szobán kívül ne folytatódjék.
 Az oktatónővérnek ügyelnie kell arra, hogy a hallgatók gyakorlati tevékenységgel
kapcsolatos írásbeli munkája az adatvédelemnek, a titoktartás ismérveinek
megfelelően készüljön.

Az információs rendszerek etikai problémái

I nformációs rendszer használatakor érvényesítendő etikai elvek:
 az egyéni autonómia figyelembevétele, az önkéntesség biztosítása
 az önrendelkezéshez való jog
 az intimitás és az anonimitás szükségszerű betartása
 az adatok titkosságának biztosítása
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről és az 1997. évi XLVII. törvény az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről:
A személyes adatok annak a személynek a tulajdonát képezik, akikre az adatok
vonatkoznak, vagy akik törvényes gondviselői a nem teljesen cselekvőképes
személyeknek (gyermekeknek, mentálisan retardált személyeknek).
A személyes adatok felhasználására engedélyt kell kérni az érintett személytől és meg
kell indokolni azt is, milyen célból szükségesek az adatok.  Az engedélyt
dokumentálni kell.

Tudományos kutatásra vonatkozó adatkezelés:

1997. évi XLVII. Törvény „21.§.
(1) Tudományos kutatás ... céljából az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős
engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem
szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett
személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról
nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.
(2) Az (1) bekezdés alapján a tárolt adatokba betekintett személyekről, a betekintés
céljáról és időpontjáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás kötelező megőrzési
ideje 10 év.
(3) A kutatási kérelem megtagadását az intézményvezető vagy az adatvédelmi fele lős
köteles írásban megindokolni. A kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz
fordulhat.

Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a

zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni.

Az egészségügyi adatok kezelésének különleges esetei

A VIP (very important person) = nagy befolyású, vagy mindenki által ismert személy
kezelésének, ápolásának etikai alapelvei
Az etikai alapelvek közül az autonómia, az önrendelkezéshez való jog, a magánélet, a
személyes titok sérthetetlensége, az intimitás védelme kell, hogy érvényesüljön a
gyógyító-ápoló tevékenység során.
Adminisztratív intézkedés, amely biztosítja az etikai elvek sérthetetlenségét  alapvető
lépései:
 a team munka koordinálása, az ellátó személyzet informálása a kívánatos magatartás-
ról

5
 a biztonság megteremtése
 a tömegtájékoztatás biztosítása, a tájékoztatásra jogosult személyt kijelölése
 a beteg nyugalmának és magánéleténék védelme (kivel kíván a beteg kapcsolatot tar-
tani?)
 a kötelező és hivatalos tájékoztatás szigorú ellenőrzése, a leadást megelőzően
 a betegellátásában nem közvetlenül résztvevő személyzet információhoz való
hozzájutásának korlátozása
A felsorolt szabályok betartása az egészségügyi intézmény adatvédelmi felelősének
feladatkörébe tartozik.