Etika beadandó dolgozat

2021/22/01
Zelena Dorina Lilla

Alma vagy körte- az orvosi és a pszichológusi titoktartási etikai szabályozásának

különbségeiről röviden

Az orvosi és a pszichológusi hivatás több ponton is összefonódik, mind az emberi

mentális és fizikai egészségért tett erőfeszítések, mind a közös történeti, történelmi és eszmei
fejlődés kapcsán. Mindkét szakma alapja a bizalom: olyan információkat osztanak meg mind
a páciensek, mind a kliensek, melyeket egyéb körülmények között nem tennének, rossz
kezekbe kerülve negatívan is érintheti őket, viszont a rendelő zárt ajtaja mögött
elengedhetetlen megosztaniuk ezt a hatékony kezelés érdekében. A titoktartás tehát kiemelt
kérdésköre az orvosi és a pszichológusi etikai szabályozásnak egyaránt, szövegezése pedig
nagy átfedéseket mutat, egyszerűbb tehát a különbségeket számba venni: erre vállalkozik az
alábbi dolgozat.
Az első szembeötlő különbség a két hivatás etikai alapjául szolágló dokumentumok
közt maga a mennyiség: az 1998. március 21-én keltezett, 2012-ben hatályba lépő, legfrissebb
Magyar Orvosetikai Kódex (továbbiakban: MOK) önmagában is harmincegy oldal, ám ehhez
csatlakozik még számos törvényi szöveg, mely értelmezéséhez elengedhetetlen. Ebből a
titoktartás fejezete (II.3. Adatkezelés, titoktartás, egészségügyi dokumentáció) négy oldalt
tesz ki, de a dokumentumban máshol is találhatóak erre vonatkozó szabályozások. A Magyar
Pszichológiai Társaság – Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete által kiadott
Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe (SzEK) 2004. május 15-én lépett életbe, és másfél-két
oldalon keresztül részletezi a kifejezetten a titoktartás kérdéskörét. Szövegezéséből kitűnik,
hogy nagyban épített a Magyar Orvosetikai Kódexre, ezért a továbbiakban eltekintenék az
olyan különbségek részletezésétől, ami a szakszóhasználatot érinti: az orvosok
pszichológusokká, a betegek klienssé változnak a dokumentumokban.
Ami az pszichológusi titok fogalmát illeti, minden, „a szakmai tevékenysége során
tudomására jutott pszichológiai és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy
folyamatban lévő, illetve befejezett kezelésre vonatkozó, valamint a kezeléssel kapcsolatban
megismert egyéb adat, függetlenül attól, hogy az írásbeli, vagy szóbeli közléssel, vagy
bármely pszichológiai vizsgálat során ismert meg.” ebbe a kategóriába tartozik, míg az orvosi
titok kevésbé szigorúan, de legalábbis kevésbé körülírva kezeli ezt a fogalmat, és inkább az
általános „egészségügyi és személyes adat” kifejezésekkel él.
A pszichológusi etika tovább részletezi még a pszichológusi adat fogalmát is, ám mind
ebben, mind a pszichológusi titok körülírásában nagy hangsúly van a az ellátást végző
szakember egyéni impresszióin is. Ezek a benyomások ugyanis segítik a kliens kezelését, és
szerepet kapnak akár a diagnózis felállításában is, vagy akár szakvélemény írásakor: ilyen
tekintetben tehát pont annyi relevanciája van ezek védelmének, mind a kliens tesztjeinek,
hangfelvételének. Hasonló kiegészítést orvosoknak a 1997. évi CLIV. törvény - az
egészségügyről, 2021 augusztusában hatályba lépő szövegezése nyújt- de fontos megemlíteni,
hogy ez nem feltétlenül egy teljesen új megfogalmazást jelent-, ami már a közvetett, azaz nem
kifejezett adatfelvétel folyamán szerzett adatok védelmére is kitér: „[…] az adatokat
közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az
egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.”. Itt, ugyan a
„bármely más módon” egy elég tág fogalom, az előzőek fényében egy fontos kiegészítést
 Etika beadandó dolgozat
2021/22/01
Zelena Dorina Lilla

jelent. A Magyar Orvosetikai Kódex azonban teret hagy a későbbi lehetőségeknek, a II. 1. 3
Az orvosi hivatás általános etikai követelményei 11-es pontja szerint ugyanis „ [az orvosnak]
mindenkor alkalmazkodniuk kell a tudomány és a technika fejlődése miatt fellépő új
követelményekhez, különös tekintettel az elektronikus információs rendszerekre és a
genetikai információk hozzáférhetőségére.”.
További különbség az információk jogosultságának kiterjesztése: szóról szóra
megegyezik ugyan a két szabályzásban, mikor kell beleegyezés nélkül kiadni a beteg adatait
különleges helyzetekben („Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása
hiányában is közölni kell, amennyiben ezt a) törvény elrendeli, b) mások életének, testi
épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.” SzEK 5.4; 1997. évi CLIV. törvény -
az egészségügyről 25. § (3)), azonban míg a Magyar Orvosi Etikai Kódex a „beteg további
ápolását végző személyek”-et említi kizárólagos opciónak, addig a SzEK hozzáteszi, hogy
amennyiben a kiskorú kliensnek ebből kára nem származik, a szakember a szülővel is
megoszthatja a pszichológusi titkot, ellenkező esetben kötelessége megőrizni azt, továbbá 5.3.
pont alatt „Tiszteletben tartja a kliens azon igényét, hogy a pszichológiai vizsgálat várható
kimeneteléről, eredményéről kiknek adható felvilágosítás, illetve, hogy a kliens kiket zár ki
pszichológiai adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.”
Ennek ellenpontja a 1997. évi CLIV. törvény - az egészségügyről 25. § 7-es pontja,
mely szerint a beteg rendelkezhet, mely hozzátartozónak vagy általa ismert személynek van
jogában kezelőorvosának kiadni az információkat, sőt, értesítenie, ha állapotában, kezelésének
helyszínében változás állna be. A törvény erre vonatkozó része: „A betegnek joga van
megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi
állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A
beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg
elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű
változásáról.”.
Érdekes kérdés még az oktatási célú információmegosztás, melyre- ha röviden is-
mindkét szabályzat kitér. A Magyar Orvosetikai Kódex II.25. Az orvos, mint oktató 7-es
pontjában fejti ki, hogy ez esetben kikre is terjed ki a titoktartás: logikusan, mindenkire, aki
jelen, ez nem jelent kizárólagosságot a szakmabeliekre nézve: „Az orvosi titoktartás kötelme
az oktatás minden résztvevőjére – így az abban résztevő orvosra is – kiterjed.”. Itt tehát nem
a megosztott információ milyensége, hanem maga a megosztás ténye és a résztvevők
személye, későbbi felelősségük kerül szabályozásra. Eltérő álláspontot képvisel a
Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe, az 5.9.-es pontjában „ [A pszichológus] Ügyel arra,
hogy publikációiban, beszámolóiban, előadásaiban, oktatási tevékenysége vagy a médiában
tett nyilatkozatai során, - az érintettek előzetes beleegyezése vagy törvényi felhatalmazás
nélkül -, a szakmai titoktartás kötelezettsége alá eső információk ne jussanak illetéktelen
személy tudomására.” Itt már az információmegosztási kört is részletesebben szabályozzák,
továbbá nem csak a kliens, de az ahhoz kapcsolódó szervezeteket is védi adott esetben:
„ Gondoskodik arról, hogy a személyre, szervezetre, illetőleg a körülményekre vonatkozó
adatokat úgy elfedje, hogy azok alapján az érintettek ne legyenek felismerhetők.”.
Összefoglalva az orvosi és a pszichológusi etikai szabályozás különbségeit
kijelenthető, hogy a mentális és a fizikai egészség kezeléséből kifolyólag eleve eltérő
 Etika beadandó dolgozat
2021/22/01
Zelena Dorina Lilla

adatokkal találkoznak és kezelnek, ennek eredményeképpen bizonyos speciális

részszabályozások csak azon hivatásnál kerül árnyalásra, kifejtésre, ahol ott a munkaköri
leírásból kifolyólag szükséges. Míg a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe egyben,
röviden kínálja a szabályozást, bár bizonyos pontok kiegészítésre kerülnek említett
egészségügyi törvények által, addig Magyar Orvosetikai Kódex több pontjában is egy az
egyben a törvényekre hivatkozik, kezelése ezáltal különbözik a két dokumentumnak. Mindent
össze vetve azonban jelentősebbek a hasonlóságok, mint az etikai különbségek, melyek
kevésbé az etikai elgondolásokból, mintsem a szövegezésből és gyakorlati különbségekből
ered.

Irodalomjegyzék:
Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe (2004)
http://mpt.hu/wp-content/uploads/2014/10/Pszichol%C3%B3gusok-Szakmai-Etikai-K
%C3%B3dexe.pdf
(utoljára letöltve: 2021. 10. 07.)
Magyar Orvosetikai Kódex (2012) https://mok.hu/a-kamararol/etikai-kodex
https://mok.hu/public/media/source/etikaiKodex/EtikaiKodex_2018_11_24.pdf
(utoljára letöltve: 2021. 10. 07.)
1997. évi CLIV. törvény - az egészségügyről; Netjogtár 81. oldal Hatály: 2021.VII.1. –
határozatlan https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv
(utoljára letöltve: 2021. 10. 07.)