A közigazgatás

intézményrendszere
 Az intézmények
Az emberek közötti kapcsolatok szabályozott
formában
Közig. rendeltetése:
közszolgáltatások
klasszikus feladatok

Közigazgatás közintézményei
 A közintézmények kialakulása
• XX. sz eleje
• Közigazgatás változása
• Á-i feladatok bővülése
• Új típusú feladatok
• Közszolgáltatások tömegessé válása
• Közig. szervezetrendszer kiterjedtebbé válik
•  új (köz)intézmények megjelenése
 Az intézményrendszer tagolása

Közintézmények
•köztestületek
•közalapítványok
•Intézeti típusú szervek:
•közintézet
•közüzem
Közigazgatási
szervek
 Államigazga- Átruházás
tási szervek (szerződés)
 Önkormány-
zati szervek
 Átruházás (szerződés)
Feltételei
 Jogszerűség
 Közérdekűség

 Alkalmazási köre
 Állami feladat → ÖK vagy közintézmény számára
 Közigazgatási feladat → magánszemélyre (quasi közig. szerv)
 Államigazgatási feladat → ÖK számára
Szerződés
 Magántulajdonban álló gazdasági társaságokkal vagy más
szervezetekkel (pl. egyesület, alapítvány)[Áht. 3/A. § (2)
bekezdés]
 A közintézmények
autonóm jogállás (önk.)
nem gyakorolnak közhatalmat (kivétel:
köztestület!)
állami (törvényességi) felügyelet
Á-i forrásból gazdálkodnak
feladatellátás nonprofit jellegű
országonként eltérő szabályozás
 A magyar közigazgatás intézményrendszere
Elemei:
•köztestületi önkormányzatok
•közalapítványok
•közintézetek
Jellemzői:
•közüzemek
•Az európai rendszerekhez
hasonló.
•A német megoldást veszi
Kialakulása: alapul.
•Alapvető keretei 1990 után
alakultak ki.
•1991-98. tb. önkormányzatok
•1993. évi XCII. tv. (Ptk.)
Köztestületek, közalapítványok
1993. évi LXXX. tv. (Ftv.)
A köztestületi önkormányzatok

§
jogi szabályozása:
1990 előtt: MTA, ügyvédi kamarák
1991-től: közjegyzői kamarák, TB önkormányzatok
Ptk. (1993-tól)
Áht. (2014-től)
Jellemzői:
Tagsági viszony
Közfeladatot lát el
Közhatalommal rendelkezik
Törvény hozza létre/szünteti
meg, szabályozza szervezetét
Fajtái és működését
•Szakmai kamarák Döntéseket a
•Gazdasági kamarák közgyűlés/választott vezető
(1994, 1998) testület hozza
•MTA, MMA Önállóan gazdálkodik
•Hegyközségek Állami felügyelet
(államigazgatási szerv,
bíróságok, ügyészségek)
 A közalapítvány
Áht. (2006. évi LXV. tv. 1. §)

Működése:
Funkciója:
 Kuratórium
 Vagyonösszesség
 Felügyelőbizottság
 Jogszabályon alapuló
 Rendszeres költségvetési
közszolgáltatások
támogatás
 Közfeladatok ellátása
 Felügyelet:
 Tartósan, folyamatosan
Alapító, ÁSZ, ügyészség
 Nincs közhatalmi
 Megszüntetése: biróság
jogosítványuk
 Létrehozás:-
 A közintézetek 1.
Jellemzői
– humán közszolgáltatások (megszervezése)
– közigazgatás felügyelete
– szervezeti elkülönültség (a fenntartótól)
– közhatalmi jelleg hiánya
– állami források (nonprofit jelleg)
– szolgáltatást igénybe vevők
Típusai
– nevelési-oktatási (köznevelés)
– közjogi személyiségű (felsőoktatás)
– egészségügyi (kórház, rendelőintézet)
– szociális intézetek
– kulturális (művészeti, színházak, közgyűjtemények)
– kutatóintézetek
 A közintézetek 2.
• Közintézet  költségvetési szerv (Áht.)
• Sajátos jvsz. (polgárjogi/közig.jogi) - közalkalmazottak
• Közintézeti aktusok
• Állam és a közintézetek
 Fenntartói irányítás → önkormányzatok, állam
 Ágazati (szakmai) irányítás → miniszter
 Állami felügyelet → (területi) állig. szervek
 Nincs kizárólagosság a feladatellátásban
Alapítása (Ogy., K., kp-i szerv, önk., köztest.)
• Átalakulása Mo-on
– közszolgáltatások piacosítása
– saját bevételek növekedése
– nonprofit szektor
 A közüzem
• gazdasági közszolgáltatást végző szerv
• ált. piaci áron
• az igénybe vett szolgáltatás mérhető
• gazdasági közszolgáltatások  (Korm.r)

• Energiaszolgáltatás (villany-, gáz-)

• Távfűtés, melegvíz-szolgáltatás,
• Vízellátás, csatornázás
• Köztisztasági szolgáltatás,
• Településtisztasági szolg.
• Kéményseprés
• Állami bérlakások, ingatlanok kezelése
• Helyközi, távolsági vasúti és közúti személyszállítás
• …
 A közjogi személyiségű közintézetek
Jogi szabályozás:
2011. CCIV. tv.

Közintézeti Állami irányítás

funkció: (szabályozás,
felügyelet)
felsőoktatás Ogy.
(alap-, mester, Közt. elnök
doktor-, foksz, Kormány
szakirányú Autonómia: min.(ITM)
továbbképzés) Felsőoktatási
tudományos oktatás Tervezési Testület,
kutatás kutatás Magyar
művészeti szervezeti és működési Felsőoktatási
alkotó- (Szenátus, kari tanács, SZMSZ, Akkreditációs
tevékenység vezetők) Bizottság
Gazdálkodás ↔ kancellár
A közjogi személyiségű közintézetek szervezete

Alapítása
 Állam, orsz. nemzetiségi ÖK (költségvetési szerv  MÁK)
 Egyházi jogi személy
 Gazdálkodó szervezet
 Alapítvány, közalapítvány

Állami elismerés (Ogy.)

Belső szervezet
 Rektor (vezetői jogkör, munkáltatói jogok, képviseli)
 Szenátus (SzMSz, képzési program)
 Gazdasági Tanács (döntés előkészítés + tanácsadó szerv)
 Kacellár
 Szervezet:
• oktatási és tud. kutatási szervezeti egység
• szolgáltató sz. e., funkcionális sz. e
 Képzések rendszere
KÉPZÉS KÉPZÉSI IDŐ VÉGZETTSÉG
Alapképzés 6-8 félév Első felsőfokú végzettségi szint
Alapfokozat (BA) oklevél
Mesterképzés 2-4 félév Második felsőfokú végzettségi szint
Mesterfokozat (MA) oklevél sz.
Osztatlan képzés 10-12 félév Második felsőfokú végzettségi szint
Mesterfokozat (MA) oklevél
Doktori képzés 8 félév Harmadik felsőfokú végzettségi szint
Doktori eljárás megkezdésére
jogosít, oklevél
Felsőoktatási szakképzés max. 5 félév Nem szerezhető felsőfokú végzettség
oklevél
Szakirányú továbbképzés 2-4 félév Nem szerezhető felsőfokú végzettség
oklevél