II.

Közszolgálat
1. Közszolgálati humánpolitika
2. Közszolgálati jog alapjai
3. Integritás, korrupció, hivatásetika

2015. Szeptember 17.

Kovácsné dr. Schnell Erzsébet
 1.1 Személyzeti igazgatás
- Alap: stratégiai gondolkodás (hosszú
távra)
szabályozáscentrikus/stratégiai
szemlélet
- központi koordinációs szint
Miniszterelnökség
centrum(összehangolás,
meghatározás) 152/2014 (VI.6.)
Korm.rend/Belügyminisztérium-
életpálya kidolgozása
- megfelelő munkáltatói képesség
(színvonal, vezető képes és alkalmas)
 1.2 Közszolgálati életpálya

- 200 éves múlt- két évtized

- Milyen értékek mentén
alakuljon ki az új közszolgálati
életpálya?
Stabilitás, kiszámíthatóság – vált.
rugalmas alkalmazkodás=
Megőrzi a karrierrendszert +
alkalmazkodik is a változásokhoz
 1.3. A jogviszony jellege

- Rugalmassá váló
közigazgatási életpálya
(többször kimegy-bejön)
- vegyes jellegű jogviszony
(kinevezés, nem
munkaszerződés,
közigazgatási értékelv)
 1.4. Az életpálya elemei

- cél: életpálya kialakítása

(közszolgálati, fegyveres és más
hivatásos)
- közös kapcsolódási pontok:
(hivatásetika, munkakör alapú,
kiválasztás, vizsgák, előmenetel,
javadalmazás, értékelés, képzés és
továbbképzés, állami gondoskodás,
rendszerirányítás)
2. A Közszolgálati jog alapjai
 2.1 A közszolgálati jog és a munkajog elhatárolása
Munkaviszony Közszolgálati jogviszony
Közszférában
Közszolgálati jog
Gazdasági szférában
Munkajog szabályozza Kttv.
Cél: köz szolgálata
Mt.
Munkáltató: állam,
Cél:gazdaságosság
vagy önkormányzat
Munkáltató: gazdasági
Alanyokat
társaság többletjogosultságok-
kötelezettségek
terhelik
Zárt életpálya Nyitott életpálya

 Állandó köztisztviselői kar  Nincs élethivatásszerű

 Stabilitás az elsődleges szolgálat
 Politikailag semleges
 Rugalmasan
 Éles elkülönülés a
megszüntethető
munkajogtól
 Erősebb politikai
 Sajátossága: tervszerű,
garantált előmenetel, befolyás, erős rotáció
illetmény tv.ben, képzés,  Nincs különbség a
továbbképzés munkajogtól
 1992 Ktv.

A zárt rendszer számos ponton

felpuhult, Kttv. vegyes rendszer, a két
rendszer előnyei ötvözi
 közszolgálati 2015. évi XLII. törvény - a
tisztviselők közalkalmazottak
(1992. évi XXXIII. tv.) rendvédelmi feladatokat
(2011. évi ellátó szervek hivatásos
CXCIX. tv. Kttv.) állományának szolgálati
jogviszonyáról

2.3 Közszolgálati tisztviselők rétegei

Magyar Honvédség
TÁG meghatározás hivatásos tagjai
(2001. évi XCV. tv.
ügyészségi
alkalmazottak
(2011. évi CLXIV.
tv.)

igazságügyi
alkalmazottak bírák
(1997. évi LXVIII. tv.) (2011. évi CLXII. tv.)
 2.3 A közszolgálati tisztviselők rétegei
2011. évi
CXCIX Jogviszony neve Alkalmazó szerv Tevékenység jellege
törvény
Kttv.
Kttv. 1. § (1) bek. a)–c) pont (államigazgatási szerv)
minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok
1. kormányzati
előbbiek területi, helyi szervei
Kormánytisztviselő szolgálati
megyei, fővárosi kormányhivatalok és ezek területi szervei
k jogviszony
a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek
A rendőrség, a bv. és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv
központi területi és helyi szervei Kttv. 6. § 13. pont
a közigazgatási szerv feladat- és
Kttv. 1. § (1) bek. e) pont hatáskörében eljáró vezető és
helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri ügyintéző, aki előkészíti a
hivatala és közterület-felügyelete, közös önkormányzati közigazgatási szerv feladat- és
hivatal hatáskörébe tartozó ügyeket
országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala érdemi döntésre, illetve –
Körjegyzőség felhatalmazás esetén – a döntést
közszolgálati
2. Köztisztviselők Kttv. 2. §. kiadmányozza
jogviszony
egyes Alaptörvényben szabályozott államhatalmi szervek
hivatalai (pl. Országgyűlés Hivatala, Köztársasági Elnök
Hivatala, Alkotmánybíróság Hivatala)
egyes a Kormány irányítása alá nem tartozó központi
államigazgatási szervek (pl. Közbeszerzési Hatóság,
Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság,)

kormányzati Kttv. 6. § 14. pont

3. Kormányzati a közigazgatási szervnél
szolgálati ua. mint a kormánytisztviselőknél
ügykezelők közhatalmi, irányítási, ellenőrzési
jogviszony
és felügyeleti tevékenység
2.3 A közszolgálati jogviszony létesítése
és módosítása

A jogviszony alanyai

Munkáltató Munkavállaló

állam önkormányzat kormány- és ügykezelő

köztisztviselő

vezető ügyintéző 11
 2.3 A közszolgálati jogviszony létesítése és módosítása

1. Keletkezése: kinevezés + elfogadása

Alkalmazási feltételei:
• általános
(magyar állampolgárság, büntetlen előélet, min. középiskolai
végzettség, cselekvőképesség)
• különös
(pl. meghatározott isk.végzettség, nemzetbiztonsági ellenőrzést
végző szerv hozzájárulása, pártfogó felügyelő, öregségi nyugdíj,
idegennyelv-ismeret, közigazgatási gyakorlati idő, szakképesítés,
egészségi pszichikai alkalmasság)
Főszabály: kinevezéssel, határozatlan időre jön létre.
A kinevezéssel kapcsolatos minden jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
Nem kötelező a pályáztatási eljárás, jsz. vagy áig.szerv döntése alapján pályázati
eljárás alapján (toborzási adatbázis)
12
 2.3 A kinevezés tartalma:
a közigazgatási szerv megnevezése,
 a kormánytisztviselő neve,
 a munkakör, feladatkör meghatározása,
 a kormánytisztviselő besorolásának és illetményének
meghatározása
 az illetmény alapilletményhez viszonyított beállási szintje,
 a munkavégzés helye,
 az előmenetelhez előírt kötelezettség,
 a jogviszony kezdetének napja,
 munkáltató aláírása,
 a kormánytisztviselő nyilatkozata a kinevezés elfogadásáról.

13
 kinevezés
• jogviszony létrejötte: kinevezés + elfogadás
• határozott / határozatlan időre, csak tartósan távollévő helyettesítésére, eseti
feladat elvégzésére, tartós külszolgálat
• próbaidő: 3–6 hónap (kötelező)
• Eskü: szó-írás (kötelező a kinevezéssel egyidejűleg)
 jogviszony módosítása
• főszabály: közös megegyezéssel
• Kivételek: pl. fizetési fokozatban előrelépés, munkahely helye változik,
szerv személyében jogutódlás
 2.4 A közszolgálati jogviszony megszüntetése és
megszűnése
megszűnés ≠ megszüntetés
megszűnés megszüntetés
• megszűnés: automatikusan
 megszüntetés: jognyilatkozathoz kötött
 megszűnési okok:
 megszüntetési módok:
• halál
• a felek közös megegyezése
• 70. életév betöltése
• áthelyezés
• határozott idejű kinevezés
lejárta • lemondás

• hivatalvesztés • próbaidő alatti azonnali hatályú

• a közigazgatási szerv jogutód
nélküli megszűnése
• politikai vezetővé történő
kinevezés / megválasztás
• öregségi nyugdíjkorhatár
betöltése
• stb.
megszüntetés
• felmentés (kötelező / fakultatív esetek)
– indokolási kötelezettség!
– felmentési idő: főszabály szerint 2
hónap
– végkielégítés
 2.5 Összeférhetetlenség
 tilalmakat, korlátozásokat ró a közszolgálati alkalmazottakra
 5 típus:
1. gazdasági: munkavégzésre irányuló további jogviszony, előzetes
engedély – nem kell tudomány, oktatás/ gazdasági
társaságokban való részvétel , nem lehet Gazd. társ. vez. tiszts.,
Felügy. biz. tag
2. politikai: pártban tisztség / közszereplés
3. hatalmi ágak megosztásának elvéből fakadó
4. hozzátartozói
5. közszolgálati hivatás presztízséből adódó
Ok:köteles haladéktalanul írásban bejelenteni (30 nap-jogviszony
megszűnik)
16
 2.6 Előmenetel a közszolgálatban

a) besorolásban való előmenetel

 besorolásban való előmenetel feltételei:

 várakozási idő letöltése
 egyéb feltételek teljesítése
 megfelelő minősítés

 közigazgatási alapvizsga ↔ közigazgatási szakvizsga

 előmenetel gyorsítása / lassítása

 2.6. Előmenetel a közszolgálatban
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY II. BESOROLÁSI OSZTÁLY

Kormányzati
Besorolási szolgálati Kormányzati
fokozat Fizetési fokozat Szorzószám Besorolási szolgálati
jogviszony fokozat Fizetési fokozat Szorzószám
megnevezése időtartama (év) jogviszony
megnevezése időtartama (év
Gyakornok 1 0-1 3,1
Gyakornok 1 0-2 1,79
2 1-2 3,2
Fogalmazó 2 2-4 1,9
3 2-3 3,3
4 3-4 3,5 3 4-6 2,0

Tanácsos 5 4-6 3,7 Előadó 4 6-8 2,2

6 6-8 3,9 5 8-10 2,25
7 8-10 4,2 6 10-12 2,3
Vezető- 8 10-12 4,4 7 12-15 2,5
tanácsos 9 12-14 4.6
8 15-18 2,6
10 14-16 4,8
9 18-21 2,65
11 16-19 5,1
Főelőadó 10 21-24 2,7
Főtanácsos 12 19-22 5,2
11 24-27 2,8
13 22-25 5,3
14 25-29 5,6 12 27-29 2,85

15 29-33 5,7 13 29-31 2,9

Vezető-
főtanácsos 16 33-37 5,8 14 31-33 3,3
17 37 év felett 6,0 15 33-35 4,0
Főmunkatárs
16 35-37 4,2
17 37 év felett 4,4
 b) Címekben való előmenetel
cím neve
 közigazgatási tanácsadó
 közigazgatási főtanácsadó
 szakmai tanácsadó
 szakmai főtanácsadó
 címzetes vezető-tanácsos
 címzetes főtanácsos
 címzetes vezető-főtanácsos
 címzetes főmunkatárs
elnyerésének feltételei
 I. besorolási osztály
 legalább ötéves szakmai gyakorlat
 közigazgatási vagy jogi szakvizsga
 I. besorolási osztály
 legalább tízéves szakmai gyakorlat
 közigazgatási vagy jogi szakvizsga
 I. besorolási osztály
 szakmai gyakorlat
 közigazgatási vagy jogi szakvizsga
 I. besorolási osztály
 szakmai gyakorlat
 közigazgatási vagy jogi szakvizsga
 legmagasabb fokozatú minősítés
 tartósan kiemelkedő munkavégzés
 kormányzati szolgálati  az eggyel magasabb besorolási
jogviszonyban eltöltött 5 / 12 /
20 / 18 év
 felsőfokú iskolai végzettség
esetén: közigazgatási szakvizsga
előnye
 vezetői pótlék nélkül számított
főosztályvezető-helyettesi
illetmény
 vezetői pótlék nélkül számított
főosztályvezetői illetmény
 vezetői pótlék nélkül számított
főosztályvezető-helyettesi
illetmény
 vezetői pótlék nélkül számított
főosztályvezetői illetmény
fokozat legalacsonyabb fizetési
fokozatához tartozó illetmény
egyéb
 egy adott szervnél max. a
felsőfokú végzettségűek
20 %-a kaphatja meg
 legalacsonyabb fokozatú
minősítés esetén vissza
kell vonni
 egy adott szervnél max. a
felsőfokú végzettségűek
20 %-a kaphatja meg
 legalacsonyabb fokozatú
minősítés esetén vissza
kell vonni
 megszűnik, ha a
kormánytisztviselő a
kormányzati szolgálati
jogviszonyban töltött idő
alapján eléri a címmel
járó besorolási, fizetési
fokozatot
 2.7. Teljesítményértékelés és minősítés

 céljai: visszacsatolás; munkáltatói döntések megalapozása stb.

 a minősítés nagyrészt a teljesítményértékelésen alapul

legalább 2
minősítés
teljesítményértékelés

 teljesítményértékelés: kötelező és ajánlott elemek

 minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet
követően kell
 a teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető
 jogorvoslat: korlátozottan! (hibás, vagy valótlan tény
megállapítása, személyiségi jogait sértő megállapítás)
 2.8. Képzés és továbbképzés

 jog és kötelezettség is (NKE, belső képzés):

 jogosult: az előmenetelhez előírt

 kötelezett: központilag vagy a közigazgatási szerv által

előírt

 mulasztás esetén szankciók!

 egyéb képzés: munkáltatói engedélyezés

 részletszabályok: a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről

szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet
 2. 9. Munkaidő és pihenőidő

 munkaidő
• általános teljes napi munkaidő 40 óra
• általános munkarend: H–CS 8.00–16.30; P 8.00–14.00  el lehet
térni!
• rendkívüli munkaidő: a beosztás szerinti munkaidején felül max:200
óra/év, írásban
• kompenzáció! azonos mértékű/2*/3* szabadidő
• rendelkezésre állás a beosztás szerinti munkaidőn felül:
– ügyelet
– készenlét

 pihenőidő
 munkaközi szünet 6 óra/30perc, +3óra/20 perc
 napi pihenőidő (11 óra egybefüggő)
 heti pihenőidő (két egymást követő, vasárnap az egyik)
 évi fizetett (rendes) szabadság: (25 alap, 3-13 pót+gyerek, 2/5
szabadon, esedékesség évében, megszakítás-költség megtérítés
 2.10 A munkavégzés szabályai

• munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok

(Kttv. szerinti speciális szabályozás):

- a munkaidőre,
- a rendkívüli munkavégzésre,
- a szabadság mértékére
vonatkozóan.

• a kormánytisztviselők egyéb sajátos jogai

 2.10 A munkavégzés szabályai
Tartalom = kötelezettségek + jogok
Kötelezettségek Jogok

Munkáltató:
foglalkoztatni, munkavégzés feltételeit- előmenetelt-,
munkaköri leírásban foglaltakat bizt., tájékoztatás
iránymutatás, képzés továbbképzés, illetmény, telj
értékelni

Kormánytisztviselő: utasítás végrehajtása, megjelenni,

együttműködni, vagyonnyilatkozat-tétel, minősített adat
megtartása
 2.10. A kormánytisztviselők kötelezettségei

a) Általános kötelezettségei:
 feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak megfelelően,
szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan ellátni
 munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a
munkáltató rendelkezésére állni
 vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni
 munkáját személyesen ellátni

b) Sajátos kötelezettségei:
 vagyonnyilatkozat
 minősített adat megtartása, stb.
25
 2.10 Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége

Főszabály: a kormánytisztviselő köteles felettese utasítását

végrehajtani.

Meg kell tagadnia az utasítás Megtagadhatja az utasítás

végrehajtását, ha annak teljesítésével:
• bűncselekményt, illetve
szabálysértést valósítana meg,
• más személy életét, testi épségét vagy
egészségét, ill. környezetét
közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné.
végrehajtását, ha annak teljesítésével:
• jogszabálysértést követne el,
• saját életét, testi épségét vagy
egészségét közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné,
• emberi méltóságában sértené
(erkölcsi korlát).
26
 2.11 Díjazás a közszolgálatban

díjazás

illetmény egyéb juttatások, támogatások

Illetmény nem
- alanyi alanyi
Alap kiegészíté Illetmény
jogon jogon
illetmény s pótlék cafetéria
IA x SZ
(jubileum (albérleti
AI % IA %
) hozzájáru
las)
 2.12. Felelősség a közszolgálatban

 fegyelmi felelősség
• jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkes megszegése
esetén
• fegyelmi eljárás  eljárás megszüntetése vagy fegyelmi
büntetés

 kártérítési felelősség  károkozási viszonyok:

• kormánytisztviselő a munkáltatónak:4 hó/teljes
• munkáltató a kormánytisztviselőnek teljes/vétkesség
nélkül
• kormánytisztviselő harmadik személynek:mtató
felelős/teljes

 etikai felelősség (éthosz=érzület, jellem)

• hivatásetikai alapelvek megsértése esetén
 2.12. Közszolgálati jogvita
 Kormánytisztviselői Döntőbizottság (KDB)
• belső jogorvoslati fórum
• közszolgálati panasz
• háromfős bizottság bírálja el  döntése ellen bírósághoz
lehet fordulni
 munkaügyi bíróság
• kormánytisztviselő
– ha a KDB döntését nem fogadja el vagy
– ha a KDB-hez nem lehet fordulni
• munkáltató: csak bíróság által tudja igényét
érvényesíteni
3. Közszolgálati
hivatásetika
1. Integriás
2. Korrupció
3. Hivatásetika
 3.1 Integritás

Fogalma

- érintetlen, romlatlan, feddhetetlen

- egyének/személyek-szervezetek
50/2013. (II.25.) Korm.rend.

Értékeknek való megfelelés

 3.1 Integritáspolitika/irányítás

Elfojtás-szankció, ha helytelenül jár el

Megelőzés - kísértések kiküszöbölése=

hivatásetika, korrupciómegelőzés

Integritási rendszer:
a követendő értékek meghatározása-
útmutatás- nyomon követés- kikényszerítés
Sérülés pl. korrupció (jogtalan előny)
 2008. OECD Integritási keret
Alapelemek
- infrastruktúra
- belső folyamatok
- szervezeti struktúra
Alapelemek eszközei:
- cél=érték
- irányítás
- követés
- kikényszerítés
5 eleme:
- felső vezetők-jó példa
- alapérték a kultúra része
- alapérték megvalósulása intézményekkel
- nyitottság értékek megvitatása
- veszélyeztető kockázatok feltárása
3.1 Integritás sérülésének következménye

- Anyagi
- Közszolgáltatások gyengülése
- Adóbevételek csökkenése
- tisztelet, bizalom gyengül
- túlzott politikai befolyás
- munkahelyi légköz romlása
- rontja a legitimitásba vetett
bizalmat
- nő a bürokrácia,
kapcsolatrendszerek, lobbizás,
bonyolult jogszabályok
 3.2. Korrupció megelőzés

Fogalma
Tág: nemkívánatos társadalmi és gazdasági
jelenség, mindem, ami kárt okoz a
társadalomnak/szakszerű, pártatlan döntés
befolyásolása
pl. szomszéd király ajándéka
Szűk: büntetőjog
- hivatali visszaélés
- vesztegetés
- vesztegetés feljelentésének elmulasztása
- befolyással üzérkedés
 3.2. Hivatali Korrupció okai

- Átláthatatlan folyamatok
 Anyagi megbecsülés hiánya
 Tökéletlen szabályozórendszer
 Ellenőrzési rendszer rosszul működi
 Kifizetődő (alacsony a lebukás veszélye)
 Társadalmi szereplők felkészületlenek
(értékrendi probléma)
3.2 Mérési módszerek

- anonim kérdőívek
- büntetőjogi eljárások számának alakulása
- korrelációs módszer (adóelkerülés,
feketegazdaság)

Vizsgálati Nem vizsgálati

 Korrupciós Észlelési  Büntető statisztikák
Index (TI rangsorolja  Gazdasági
az országokat) mutatószámok
 Feketegazdaság
nagysásának becslése
3.2. Anti-korrupciós magyar jogi
szabályozás
- Alaptörvény- nyílt kormányzás elve (Open
Government Partnership=nyílt kormányzati
együttműködés 50 ország csatlakozott)
 Btk. (már említettek)
 Közérdekű adatok kezelését és nyilvánosságát
szabályozó tv.
 Kbt.
 Pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló tv.
 „üvegzseb törvény”
 Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tv.
 Adózás rendjéről szóló tv.
 Csalásról szóló tv.
 3.2. Nemzetközi együttműködés

-Európai Unió: 1999 Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF),

1997 EU-tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni
küzdelemről szóló EU egyezmény (országjelentések)
 Civil: Transparency International (TI) világkoalíció 100
ország (Mo. 1996 óta)
 USA:
 Amerikai Államok Szervezetének (OAS) Korrupció Elleni
Amerika-közi Egyezménye, 1997korrupció elleni OECD
egyezmény
 Európa Tanács: 1999 Polgári Jogi és Büntetőjegi
Egyezmények- Korrupció Ellni Államok Csoportja
(GRECO) ajánlásokat tesz közzé
 ENSZ:2003 Korrupció Elleni Egyezmény
 Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA)
továbbképzési, kutatási együttműködést nyújt
rendőröknek, bírói testületeknek
 3.3. Hivatásetika

etika, görög éthosz (érzület, jellem)

 Fogalma: etikai előírások, melyeket a

Köztisztviselőknek mindennapi munkájuk során
kell követniük, betartaniuk (erkölcsi alapelvek)
 ÉRTÉK+ELVEK+NORMÁK összessége
 Koncepcionális elvárások
Fő cél: közszolgálati értékek (public values)
erősítése, közbizalom növelése
•szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság
(transzparencia), elszámoltathatóság, hatékonyság;
•egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély;
•tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és
magánéletére is kiható elvárások;
•korrupció elleni fellépés;
•érdek-összeütközések megelőzése,
összeférhetetlenség megszüntetése;
•szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés;
•normasértések tisztességes eljárásban történő
elbírálása;
•normasértés szankciói.
 Nemzetközi trendek

A közszolgálat etikai „érzékenysége”, a hivatásetika

mint szervezeti – és humánpolitikai téma jelentősége
erősödő trend Európa-szerte.
•„jó kormányzás”, a „hatékony közszolgálat” iránti igény
összekapcsolódik az etikus működés követelményével,
•a gazdasági válság felerősítette az etikus működés
fontosságát,
•trendet mutat a közhivatalok és közigazgatás iránti közbizalom
csökkenése világszerte,
•növekednek a társadalom, a polgárok elvárásai a
közszolgálattal szemben,
•a közszektor folyamatos átalakulás, reform, átszervezés alatt
van, amely próbára teszi a közszolgák képességeit,
•az értékek komplexitása, értékkonfliktusok, „értékválság” az
élet minden területén, így a közszektorban is jelen van,
•erősödött a nyitottság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság
követelménye,
 Nemzetközi trendek
•Nemzetközi szabályozás célja:
a hivatali korrupció nagysága egységes
nemzetközi etikai elvek kialakítását és folyamatos
összehangolását indokolja.
(Európa Tanács Miniszteri Bizottsága; 1996.)
•Indok:
- a korrupció komoly fenyegetést jelent a
jogállamra, demokráciára, az emberi jogokra, a
méltányosságra és a szociális jogokra;
- a korrupció gátolja a gazdasági fejlődést,
veszélyezteti a demokratikus intézmények
stabilitását és a társadalom erkölcsi alapjait.
 Nemzetközi trendek

•1997. ENSZ határozat, melynek függeléke

a tisztviselői etikai kódex
•Köztisztviselők Nemzetközi
Magatartáskódexe- International Code
of Conduct of Public Officials:
-Rögzíti a közszektorban dolgozók etikai
elveit;
-Kódex, mely az államba és azok
közigazgatásaiba vetett bizalom
megrendülésével magyarázza az
egységes hivatásetikai elvek megalkotását
 Európa Tanács
•Miniszteri
bizottság: Rec (2000) 10 számú ajánlása
a Köztisztviselők Etikai Kódexéről-

Codes of Conduct for Public Officials

•Melléklet: etikai kódex minta a tagállamok részére
•Etikai kódex üzenete az ET szerint:

A kódex nemcsak a tisztviselők számára készült az

erkölcsi szabályok összegzése céljából, hanem a
nyilvánosság tájékoztatása is a tisztviselőktől
elvárható magatartásról.
 3. Európai Unió

•EB iránymutatás:
Helyes hivatali magatartás európai kódexe
Code of Good Administrative Behavior for Staff of the
European Commission in their Relations with the
Public
•Hatálya: EB által foglalkoztatott tisztviselőkre terjed
ki, a nyilvánossággal fenntartott kapcsolatok során
követendő etikai elveket összegzi: „ügyfélkapcsolati
elvek”
•Ügyfélkapcsolati elv:
a tisztviselő a „nyilvánossággal fenntartott kapcsolatai
során szolgálatkészen, helyesen és előzékenyen jár el,
valamint a nyilvánosság rendelkezésére áll.”
 ET, EU etikai kódexekben található
általános/kiemelt etikai elvek
•Jogszabályok, törvényes utasítások és a tisztségre vonatkozó erkölcsi
szabályok betartása;
•Politikai semlegesség, a közigazgatási tisztviselő nem helyezkedik
szembe a közigazgatási szerv célkitűzéseivel, döntéseivel illetve törvényes
utasításaival;
•Lojalitás: haza és hatóságok szolgálata;
•Udvariasság: állampolgárok, felettes, kollégák és beosztottak felé;
•Előítélet-mentesség;
•Mások jogainak, kötelezettségeinek és törvényes érdekeinek
figyelembevétele a feladatok ellátása során;
•Jogszabályok tiszteletben tartása a döntéshozatali eljárás során,
részlehajlás nélküli döntés az ügy összes körülményének
figyelembevételével;
•A tisztviselő köteles megakadályozni és kiküszöbölni, hogy személyes
érdekei összeütközésbe kerüljenek hivatali feladataival;
•Személyes érdekek céljából a tisztviselő nem használhatja fel a hivatali
helyzetéből adódó előnyöket;
•Köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy megőrizze és megerősítse az
állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát;
•Közérdekű adatok jogszabályoknak megfelelő kezelése, titoktartási
A hivatásetika jogi keretei

1. Alaptörvény

2. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.)

3. 50/2013. (II.25.) Korm. Rendelet az

államigazgatási szervek integritásirányítási
rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának
rendjéről
 1. Etika Alaptörvényben
„Valljuk,hogy népuralom csak ott van, ahol az állam
szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés
és részrehajlás nélkül intézi.” (Nemzeti Hitvallás)

XXIV. Cikk (1) „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit

a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon
és ésszerű határidőn belül intézzék…”

XXVI. Cikk „Az állam – a működésének hatékonysága, a

közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek
jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség
előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki
megoldásoknak és a tudomány eredményeinek
alkalmazására.”
 2. Hivatásetikai szabályok a Kttv.-ben
Főbb hivatásetikai vonatkozású
rendelkezések

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi

CXCIX. törvény (Kttv.)

A) Méltatlanná válás (Kttv. 64. § (1) bekezdés)

Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki
olyan magatartást tanúsít – akár a hivatali
munkájával (munkavégzésével) összefüggésben,
akár munkahelyén kívül –, amely alkalmas arra,
hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a
munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba
vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja…”
 B) Kormánytisztviselői kötelezettségek
(Kttv. 76. §)

•Feladatainak a köz érdekében, a jogszabályoknak, a

hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek
megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel
és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a
kulturált ügyintézés szabályai szerint való ellátása,
•Rendelkezésre állás munkára képes állapotban, az
előírt helyen és időben,
•Vezetőkkel és munkatársakkal való
együttműködés,
•Vezetői iránti szakmai lojalitás, vezető által
meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettség.
 C) A kormánytisztviselői hivatás etikai
alapelvei (Kttv. 83. §)

•Hűség és elkötelezettség;
•A nemzeti érdekek előnyben részesítése;
•Az igazságos és méltányos jogszolgáltatás;
•A méltóság és tisztesség, az előítéletektől való
mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és
szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések
megtételére irányuló arányosság és a védelem,
•Vezetőkkel szemben további alapelv a példamutatás,
a szakmai szempontok érvényesítése és a
számonkérési kötelezettség.
 3. Hivatásetikai elemek az Integritás-
irányításban
50/2013. (II.25.) Korm. Rendelet az államigazgatási szervek
integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának
rendjéről

Az integritás-irányítási rendszer jellemzői:

•a követendő értékek meghatározása, útmutatás, az értékek
követésének nyomon követése és – szükség esetén –
kikényszerítése;
•évente december 31-ig az integritási és korrupciós kockázatok
felmérése az állig. szerveknél - éves korrupció-megelőzési intézkedési
terv készítése;
•az eredményekről éves jelentés készítése a KIM miniszter számára;
•Integritás tanácsadó kijelölése a vezető közvetlen alárendeltségében
(elláthat adatvédelmi felelősi, esélyegyenlőségi referensi és fegyelmi
biztosi feladatokat is);
•A tanácsadó képzéseket szervez, közreműködik az intézkedési terv és
a jelentés elkészítésében, tanácsokat ad a vezetők és munkatársak
részére.
 Hivatásetikai értékek
- HŰSÉG (HEK, Kttv.)
Feladatainkat Magyarország Alaptörvényéhez HŰEN teljesítjük, azaz
betartjuk és betartatjuk az Alaptörvényen alapuló hazai és az Alaptörvény
alapján kötelező nemzetközi jogi kötelezettségeket, az európai uniós
jogszabályokat, valamint az Európai Unió közvetlen hatállyal bíró jogi
aktusait,
- NEMZETI ÉRDEK (HEK, Kttv.)
Feladatainkat mindenekelőtt a NEMZET ÉRDEKÉBEN teljesítjük, azaz
•a közjót Magyarország és a magyar nemzet valamennyi jelenlegi és
jövőbeni tagja érdekeinek összességével azonosítjuk,
•az egyéni és csoportérdekkel szemben mindig a közjót részesítjük
előnyben.
- FELELŐSSÉG (HEK, Kttv.)
Feladatainkat döntéseink, nyilatkozataink és cselekedeteink súlyának
tudatában FELELŐSEN teljesítjük, azaz mivel munkánk során sok ember
sorsát befolyásoljuk, ennek megfelelő komolysággal és odaadással
végezzük azt.
- HATÉKONYSÁG (HEK)
•Feladatainkat a ránk bízott erőforrások kezelésében HATÉKONYAN
teljesítjük, azaz takarékosan bánunk minden olyan emberi, társadalmi,
gazdasági vagy környezeti erőforrással, amely felhasználására munkánk
közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolhat,
 Hivatásetikai értékek

- TISZTESSÉGESSÉG (HEK, Kttv.)

•Feladatainkat döntéseinkben, nyilatkozatainkban és
cselekedeteinkben TISZTESSÉGESEN teljesítjük, azaz
munkahelyünkön és munkahelyünkön kívül is példamutató módon
betartjuk a ránk vonatkozó jogi és morális követelményeket,
Nem kerülünk mások befolyása alá
Összeférhetetlenség (Kttv.)
- EGYÜTTMŰKÖDÉS
a jogszabályok adta lehetőségeken belül a lehető legszorosabb
együttműködést alakítjuk ki más munkatársakkal és állami
szervekkel, a közjó hatékonyabb és eredményesebb szolgálata
érdekében,
- ÁTLÁTHATÓSÁG
•Feladatainkat vezetőink és az állampolgárok számára
ÁTLÁTHATÓAN teljesítjük, azaz munkánkat úgy végezzük, hogy
az megfelelően dokumentált, vezetőnk számára könnyen
áttekinthető és követhető, valamint munkatársaink számára a
munkájukat segítő mértékben megismerhető legyen,
 Hivatásetikai értékek
- PÁRTATLANSÁG (HEK, Kttv.)
Feladatainkat az érintettek jogainak és érdekeinek tekintetében
PÁRTATLANUL teljesítjük, azaz sem személyes, sem politikai rokon- vagy
ellenszenveink, sem érdekeink nem tántorítanak el minket a jogszabályi
és morális követelményeknek megfelelő, tényeken és bizonyítékokon
alapuló eljárástól
- IGAZSÁGOSSÁG (HEK, Kttv.)
Feladatainkat a jog és az erkölcs szerint is IGAZSÁGOSAN teljesítjük,
azaz a jogszabályok adta keretek között mindent megteszünk annak
érdekében, hogy jogalkalmazásunk megfeleljen a jogszabályok eredeti
céljainak és erkölcsileg is helyes legyen.
- MÉLTÁNYOSSÁG (HEK, Kttv.)
Feladatainkat a valós körülmények mérlegelése alapján MÉLTÁNYOSAN
teljesítjük, azaz döntéseinket a jogszabályok adta keretek között mindig
a – legjobb szaktudásunk szerint felmért – valós körülményekre
tekintettel, a józan ész és az emberiesség alapján hozzuk meg.
- ARÁNYOSSÁG (HEK, Kttv.)
Feladatainkat a közérdekű célok eszközeinek megválasztásában
ARÁNYOSAN teljesítjük, azaz a számunkra adott célok megvalósítása
során olyan eszközöket választunk, amelyek indokoltak az adott célok
megvalósítását leginkább szolgálják, de sem a köz, sem pedig mások
számára nem okoznak indokolatlan terheket vagy károkat.
 Hivatásetikai értékek
- VÉDELEM (HEK, Kttv.)
•Feladatainkat az érintettek jogait és jogos érdekeit VÉDVE teljesítjük,
azaz a közjó szolgálata során, annak csorbítása nélkül, minden tőlünk
telhetőt megteszünk az érintettek jogainak és jogos érdekeinek
érvényesítése érdekében.
ELŐÍTÉLET-MENTESSÉG
(HEK, Kttv.)
•Feladatainkat emberekre vagy azok csoportjaira vonatkozó
ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTESEN teljesítjük, azaz személyekkel
kapcsolatos magatartásunkat és döntéseinket jóhiszeműen, az érintett
cselekedetei alapján alakítjuk ki, és soha nem a rá, vagy a csoportjára
vonatkozó benyomásaink vagy esetleg már meglévő nézeteink
alapján.
- MÉLTÓSÁG (HEK, Kttv.)
•Feladatainkat megjelenésünkben és magaviseletünkben
MÉLTÓSÁGGAL teljesítjük, azaz munkahelyünkön olyan módon
viselkedünk, beszélünk és öltözködünk hogy az erősítse
munkahelyünk és általában az állami szervek megbecsültségét, és
ezáltal javítsa azok feladatellátási képességét,
 Hivatásetikai értékek
VEZETŐI ETIKA fentieken túl
1. PÉLDAMUTATÁS
•feladatait a munkatársainktól elvárt magatartásban PÉLDAMUTATÓAN
teljesíti
2. TÁMOGATÁS
•feladatai elvégzésében munkatársait TÁMOGATVA teljesíti feladatait,
azaz munkatársait ellátja a hatékony munkavégzéshez szükséges
információkkal, és világos, megvalósítható célokat tűz ki eléjük
3. SZÁMONKÉRÉS
•jogi és morális kötelességeit munkatársainktól következetesen SZÁMON
KÉRVE teljesíti feladatait, azaz munkatársak számára szóban és írásban
is nyilvánvalóvá teszi, hogy – vezetői felelősségek keretében – jogi és
morális kötelességeikkel kapcsolatban milyen magatartást vár el tőlük
4. SZAKMAI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE
•feladatait döntéseinkben SZAKMAI SZEMPONTOKAT ÉRVÉNYESÍTVE
teljesítjük, azaz munkatársainkat érintő döntéseinket kizárólag
szakmailag jelentőséggel bíró szempontokat mérlegelve hozzuk meg, és
nem érvényesítünk politikai vagy önkényes szempontokat,
 Magyar Kormánytisztviselői Kar
2012. július 1-jei hatállyal hozta létre a Magyar Kormánytisztviselői Kart
(MKK)
•Jogalkotói cél:
–egységes szakmai hivatásrendjének kialakításához szükséges
keretek létrehozása
–olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely
hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom
megerősödéséhez.
Véleményét ki kell kérni
–a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
–a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati
szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben,
valamint
–az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás
elvi kérdéseiben
•a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot
gyakorol
•kezdeményezheti a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszternél a kormányzati szolgálati
jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat
 MKK felépítése

•AzMKK élén az elnök áll

–Országos Közgyűlés választja

•Öt alelnök

•Két országos bizottság

–Etikai Bizottság
–Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

•Mindkét bizottságot elnök vezeti és ezen kívül 4

tagja van

•Országos Iroda
–Adminisztratív szervezet, főtitkár irányítja
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

SIKERES FELKÉSZÜLÉST
KÍVÁNOK!

61