BEVEZETŐ

 tankönyv: Bankó-Berke stb: Munkajog Dialóg Campus Kiadó 2019 (letölthető)

o +: Kiss György: Munkajog 2005 (tankönyv)
o Kommentárok:
 Bankó/Berke: Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2019
 Kozma/Lőrincz/Pál: A Munka Törvénykönyvének magyarázata 2020
 Jsz: Mt. 2012. évi I. tv.
 zh: félév végén 1 óra időtartamban
o többféle kérdéstípussal: feleletválasztós, fogalmakat kipótolni, rövid kérdések,
terjedelmesebb kérdések (A4-es oldalas pl)
o kiváltja a vizsgát: az első féléves anyagot lefedi
o van lehetőség újra írni a zh-t
 mai anyag: tk. 19-30. o. (A munkajog fogalma)
 pályázat: Okosrév kalauz berke.gyula@ajk.pte.hu
A MUNKAJOG FOGALMA
 a munkajog kiválása a hagyományos munkajogból (polgári jogból) – önállósodása az elmúlt
kb. 151 évben – Mo-n: megkésetten, a II. vh. után sajátos történelmi körülmények között
o tradicionálisan a munkajogot a 20. század első harmadában kezdték használni
o különösen a nagy eu-i tv. könyvekben látjuk, hogy mindegyik polgári kódexben ott
találjuk az egyik kötelemtípusként a munkaszerződéseket
o erős állami beavatkozás alakult ki a munkajogi jogviszonyokban: a
munkajogviszonyban álló felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan egy
terjedelmes jogszabályanyag alakult ki
o emiatt idővel kiszakadt a polgári jogból
o kollektív munkajog kialakult
o az individuális munkajogban a szabadszerződéses eszme működésre képtelen
o összebeszélések/koalíciók alakulnak ki (munkavállalói érdekképviseletek):
létrejönnek tisztességes feltételek, szemben az individuális szinttel
 a munkajog a munkát szabályozza
 a „munka” jogi szabályozásának alapjaihoz:
o a természetes személy által más javára (tipikusan ellenszolgáltatásért) végzett munka
– ez fontos!
 forgalomban két féle módon tud megjelenni:
 önálló (a piacon áru/szolgáltatás közvetítésével megjelenő) munka – a
polgári jogi keretei között
 a munkaerő ellenérték fejében való rendelkezésre bocsátása – ún.
függő (önállótlan) munka
o saját célú (saját, közvetlen szükség-kielégítésre irányuló) munka
 alaptétel: a munkajog tárgya (amire a szabályozás irányul, a munkajog által szabályozott
alapvető életviszony): a függő (önállótlan munka)
 a függő munka fogalmának értelmezése:
o gazdasági függőség („kényszer”) (nem kizárólagos)
o személyi függőség (a „személyiség”, a hűség és gondoskodás, beilleszkedés a
munkáltatói „uralmi rendbe”)
o korszerű értelmezés: a szerződéses szolgáltatás meghat. (fajtája szerinti, fajlagos)
módja eredményezi a függőséget
 a másik fél, akinek a javára a munkát végzik, jogosult konkretizálni a
szolgáltatást: munkáltató irányítási/utasítási/konkretizálási joga
 ezzel szemben a dolog természetéből folyóan a munkavégzőnek a teljesítési
kötelezettsége áll
 történetileg:
o a magánjog – közjog dualizmus bázisán: a munka magánjoga (magánmunkajog) és a
közszolgálat joga
o mindkettő a „függő munka” jogi (szabályozásbeli) megnyilvánulása
o továbbá: kollektív viszonyok szabályozása
 a munkajogi jogfejlődés történeti folyamaténak lényege: az állami beavatkozás és a kollektív
munkajogi jogintézmények kialakulása
o pl. sztrájkjog, üzemi tanács (munkavállalói részvétel)
 összegzés:
o a munkajog tárgya: a függő munka (magánmunka és közszolgálat)
o a munkajog tárgya: a függő munkához kapcsolódó kollektív viszonyok
o a modern munkajog: individuális és kollektív munkajog korrelatív egysége
 van a munkajognak egy olyan része, amely individuális munkajog: az egyes
munkáltató és az egyes munkavállaló közötti jogi kapcsolat szabályozása
 kollektív: valamelyik alany valamiféle kollektivitást mutat (pl.
szakszervezetek)
 az elméleti probléma (a függő munka, önállótlan munka) gyakorlati jelentősége:
o a konkrét munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése
o régi Mt. 75/A § (2) bekezdés: a felek közötti szerződés típusának megítélése
o az új Mt. ilyen tartalmú rendelkezést nem tartalmaz (magától értetődőnek tekinti)
o Mt. 42. § (2) bekezdés: „a munkaszerződés alapján…”
o Mt. 51-52. §: a felek jogai és kötelezettségei a munkaviszonyban…
o a korábbi gyakorlatban: 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv (hat.
kívül, ám hatósági/bírósági gyakorlatban ma is hivatkozzák)
 „a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés minősítése…” – függő munka
meghat. szempontjai a (hatósági) jogalkalmazás számára
 a felek szabadon választják meg a munkavégzés jogi kereteit (a szerződés
típusát), de ahogy létrejött a jogviszony, az elnevezése munkaszerződés
 ha az elsődleges minősítő jegyek és a másodlagos minősítő jegyek
többségében megvannak (körülményekre tekintettel), az akkor munkaviszony,
az aktus pedig munkaszerződés
 elsődleges:
o a feladat munkakörszerű meghat.
o személyes teljesítés
o rendelkezésre állási kötelezettség
o alá-fölérendeltség
 másodlagos (viszonylagos, nem kizárólagos jellemzők):
o irányítás és ellenőrzés
o a munkaidő beosztása
o a munkavégzés helye
o díjazás (rendszeressége)
o a munka eszközei, erőforrásai és anyagai
o a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása
o írásbeliség
 következmények (a gyakorlatban is):
 a munkajog védelmi szabályainak érvényesülése
 a munkaügyi ellenőrzési hatáskör
 a jogviszony megszüntetésének módja és a jogellenes megszüntetés
jogkövetkezményei
 a felelősség
 a bírósági hatáskör és illetékesség
 a közterhek viselésének módja és mértéke
 o napjainkban (elsősorban a technológiai fejlődés eredményeként):
 a munkavégzés „atipikus” jogviszony-konstrukciói
 pl. UBER jelenség, platform alapú munkavégzés, „nulla órás
munkaszerződés”
 a „függő munka” fogalmának újraértelmezése (a gazdasági függőség előtérbe
kerülése)
 ld. később az atipikus munkajogviszonyok körében
A (TÁG ÉRTELEMBEN FELFOGOTT) MUNKAJOG TAGOZÓDÁSA (MUNKAJOG ÉS KÖZSZOLGÁLATI
JOG)

 alaptétel: a munka magánjoga és a közszolgálati jog egyarát a függő munkajog

megnyilvánulása
 a „magánszféra” munkajogviszonya és a „közszféra” közszolgálati jogviszonya eltérő
szabályozási elveken nyugszik
 a dualizmus alapja: a munkáltatói/munkaadói pozíció eltérő jogi minősége vagy a tevékenység
jellege
 modell jellegű megoldás nincs – a közösségi szolgáltatások állam általi megszervezésének
módja
 modern jellegzetesség: a közszolgáltatások magánosítása (de ellenkező tendenciák is időről-
időre)
 összességében: az önállótlan (függő) munka vagy magánjogi vagy közjogi elvek, személetek
szerint szabályozható (a diszpozitivitás és kógencia problémája, a munkaszerződéses
autonómia érvényesülése, illetve a kollektív autonómia érvényesülése)
 alapkérdés: a közszolgálat joga a (magánjogi) munkajog része-e vagy a közjog/közigazgatási
jog egy területe?
o a hazai felfogás a munkajog részének tekinti (a rendszerváltás után), mert a
közszolgálati jogviszonyok a függő munka jellegzetességeit mutatják
 de újabban: a közszolgálati jogviták közigazgatási bíróság hatáskörében

A MAGYAR MUNKAJOG TAGOZÓDÁSA, A KÖZSZOLGÁLAT SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE

 magánmunkajog – közszolgálati jog
 a közszolgálati jogviszonyok sajátosságai (részletesen) külön előadásban
 kiindulás: 1992 – a munkajog „trichotóm” rendszere – lényege és kialakulása
o 1992. évi XXII. tv. (Mt.) – a függő munka „általános” szabályai – a magánmunkajog
– az Mt. személyi/tárgyi hatálya: a magánmunkajog (magánjogi jogállású jogalanyok
függő munkavégzésre irányuló jogviszonyai és az ehhez kapcsolódó kollektív
viszonyok)
o 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) – a függő munka joga a közigazgatási szférában – a Ktv.
személyi/tárgyi hatálya: a közigazgatási szervekkel fennálló köztisztviselői
jogviszonyok - kizárólagosság
o 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) – a függő munka joga az ún. költségvetési szférában
(önkormányzati és központi költségvetési intézményeknél) – a Kjt. személyi tárgyi
hatálya: a költségvetési intézményekkel fennálló közalkalmazotti jogviszony –
kizárólagosság
o továbbá: az ún. közszolgálatban egyéb jogszabályok (ld. később)
 a rendszerképzés alapja 1992-ben: a munkáltató alanyi minősége (jogállása)
o a rendszer elemei homogén jogviszonytípusokat szabályoznak
o mögöttes jog (a Kjt. és a Ktv. tekintetéében is): Mt.
o az egyes törvények hatálya alatt kizárólag az adott törvény által szabályozott
jogviszonyok jöhetnek létre
 o továbbá: a tágan értelmezett közszolgálat egyéb jogviszonyainak elkülönült
szabályozása (ld. alább)
o később: változások a rendszerben (ld. alább)
 változások a(z alanyi elhatárolási szempontú) rendszerben a kilencvenes évek második felétől:
o Kjt. 1. § (1) bekezdés: a helyi önkormányzat által közvetlenül közalkalmazotti
jogviszonyban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya (1997)
o közalkalmazottak a Hszt. és a Hjt. hatálya alatti munkáltatóknál („fegyveres
szerveknél”)
o munkavállalók (Mt.) a Ktv. hatálya alatti szerveknél (munkáltatóknál), (régi Mt.
Harmadik rész XII. fejezet) (2001)
o 2010. évi LVIII. tv. (Ktjtv.): a kormánytisztviselők jogállásáról (az egységes
köztisztviselői jogviszony szétválasztása, illetve munkavállalók a Ktjtv. hatálya alatt
is)
o egyéb (speciális) jogállású „közszolgálatban” állók (ld. alább)
o továbbá: közfoglalkoztatás és egyszerűsített foglalkoztatás a közszolgálati törvények
hatálya alatti munkáltatóknál
o 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (ismét – formailag -
egységes „köztisztviselői” törvényi szabályozás, és munkavállalók a közigazgatási
szerveknél /Kttv. 258. §), hatályba lépése általánosan: 2012. március 1.)
(foglalkoztatotti csoportok):
 kormányzati szolgálati jogviszonyban állók (kormánytisztviselők),
 kormányzati ügykezelők,
 egyéb kormányzati közszolgálatban állók (pl. közigazgatási államtitkár),
 közszolgálati jogviszonyban állók (köztisztviselők),
 közszolgálati ügykezelők,
 egyéb közszolgálati jogviszonyban állók (pl. jegyző),
 munkavállalók
o továbbá: a közszolgálati jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok mögöttes joga: Mt.,
(de: Kttv. (2011) - új elvi megoldás: önálló kódex),
 elvi alapja: a függő munka közös sajátosságai,
 jogtechnikailag eltérő megoldások lehetségesek (ld. még alább),
o Mt.: 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről (2012. július 1., a Kttv. korábban(!)
hatályba lépett)
o később: 2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről (Áttv.),
 (személyi) hatálya (1. §): fővárosi és megyei kormányhivatalok (állami
tisztviselői és állami ügykezelői),
 eltérések a Kttv. Szabályaitól,
 hatályon kívül.
o legújabban: 2018. évi CXXV. tv. a kormányzati igazgatásról (Kit.)
 a kormányzati igazgatási szervekkel (kormánnyal) fennálló politikai szolgálati
jogviszonyok, biztosi jogviszonyok, kormányzati szolgálati jogviszonyok,
munkajogviszonyok
 az Áttv. hatályon kívül helyezésével, de a Kttv. hatályának megtartásával az
„önkormányzati szférában”
o új jogviszonytípusok a fegyveres szolgálatban.
 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról (rendvédelmi igazgatási alkalmazotti
jogviszony, és munkavállalók a rendvédelmi szerveknél)
 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról (a hatálya alatti szervnél
/honvédelmi szervezetben/: 2018. évi CXIV. törvény a honvédelmi
alkalmazottak jogállásáról)
o legújabban pl.: 2020. évi XXXII. törvény a kulturális intézményekben
foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról
  azonosan: pl. szakképzésben, felsőoktatásban („modellváltás”), tudományos
kutatásban is
 következménye: munkajogviszonyok a költségvetési intézményeknél (a
közalkalmazotti jogviszony helyett). (A magyar munkajogi/közszolgálati
rendszerben eddig ismeretlen megoldás.)
A (TÁGABB ÉRTELEMBEN VETT) KÖZSZOLGÁLAT SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE
(ÁTTEKINTHETETLEN ÉS ELLENTMONDÁSOS)
 A rendszer alapja: az egyes közszolgálati jogszabályok szervi/személyi hatálya
 Kit. – a kormányzati igazgatási szervekkel (kormánnyal) fennálló jogviszonyok
 Kttv. – az önkormányzati igazgatás (egyéb szervek) közszolgálati jogviszonyai
 Kjt. – állami és önkormányzati költségvetési szervekkel (intézményekkel), valamint
önkormányzatokkal közvetlenül fennálló közalkalmazotti jogviszony (mögöttes joga: Mt.) –
ágazati végrehajtási rendeletekkel – újabban: munkajogviszony számos ágazatban.
 Hszt. (2015. évi XLII. tv.) – rendvédelmi szervekkel, NAV-val, polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokkal (fegyveres szervekkel) létesített szolgálati viszonyok (önálló) (e körben:
rendvédelmi igazgatási alkalmazottak jogviszonyai)
 Hjt. (2012. évi CCV. tv.) – a honvédek jogállásáról
 2018. évi CXIV. tv. a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról
 Iüalk. tv. (1997. évi LXVIII. tv.) – a bíróságokon, OBH-nál, igazságügyi szakértői
intézményben létesített igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony (mögöttes joga: Mt.,
Iüalk. tv. 124.§)
 Btv. (2011. évi CLXII. tv. ) – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról (mögöttes joga: Mt.,
Btv. 222. §) (ugyanitt: igazságügyi alkalmazottak)
 Ütv. (2011. évi CLXIV. tv.) – az ügyészek (ügyészségi alkalmazottak, tisztviselők, írnokok)
szolgálati viszonya (mögöttes joga: Mt., az egyes jogintézményeknél megjelölve)
 egyebek – alkotmánybírák, AB elnöke, OGY képviselők, OGY elnöke stb. (mögöttes joguk:
Mt., Kttv.)
 Mt. – számos „közszolgálati” törvény hatálya alatt az Mt. szerinti munkavállalók is
ALAPVETŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A KOLLEKTÍV MUNKAJOG KIALAKULÁSÁHOZ:
 a modern munkajog (a XX. századtól) az egyéni (individuális) és kollektív munkajog
korrelatív egységeként jelenik meg
 a „munkajog”, mint olyan, a kollektív munkajog intézményeinek kialakulásával jelent meg
 a kollektív munkajog célhoz kötöttsége: a munkajogviszony alanyi pozícióinak kiegyenlítése,
az „erőegyensúly” fenntartása
 a kollektív munkajog alapeszméje általában: a magánautonómia („kollektív autonómia”)
 alapkérdés a hátérben: az állami beavatkozás a munkafeltételek alakításába
 a kollektív munkajog dualista és „monista” modelljei
 a kollektív munkajog elemei a modern munkajogban:
o az érdekképviseletek, a koalíciók joga (a jogalkotó általi elismerés nyomán)
o a kollektív szerződések joga
o az üzemi alkotmányjog (a munkavállalói részvétel joga)
o a kollektív munkaügyi viták joga
o a munkaharc joga
o egyéb kapcsolódó elemek (az állami munkaügyi politika keretében, pl. az ún.
érdekegyeztetés joga)
 központi eleme (problémája): a kollektív szerződések (megállapodások)
o az ún. koalíciós tevékenység lényege (központi eleme)
o „tarifaszerződés”
o jogi természete („hatálya”) ma is vitás
o az ún. „normaszerződés” problémája
 o alapkérdés továbbá (a fentiek okán): a kollektív szerződéskötési képesség (a
„jogalkotási” felhatalmazás és annak eredete)
o lényegében: „a megállapodáson alapuló jogi norma” integrálása a jogrendbe (az ún.
kontraktuális jogforrás) – ld. később.
A MUNKAJOG FORRÁSAI
 az (individuális és kollektív) munkajogi alanyok jogai és kötelességei
 az általános jogforrástantól eltérően
 a munkajog „belső” forrásai
o Mt. – Öt Részben
o egyéb törvények (és rendeletek)
o Mt. 13. § - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok
o a bírói gyakorlat – LB MK (korábban), kúriai kollégiumi vélemények
o az üzemi/munkahelyi/munkáltatói gyakorlat (?)
o a munkáltatói utasítás (irányítási aktusok) – Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont
o a szakmai szokások (?) – Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont
 a munkajog „külső” forrásai
o az ILO egyezményei (nemzetközi szerződések, számos tárgykörben, pl. munkaidő, de
különösen kollektív munkajog, ld. alább) – kötelezettjük az állam („közvetlen
hatályuk” nincs)
 ILO 87. számú egyezmény (egyesülési szabadság és szervezkedési jog, a
jogalanyiság)
 ILO 98. számú egyezmény (a kollektív tárgyalások, pénzügyi befolyás!)
 ILO 151. számú egyezmény (a közalkalmazottak szervezkedési szabadsága)
 ILO 154. számú egyezmény (a kollektív tárgyalások előmozdítása)
o az EU jogi normái (különösen irányelvek, ld. Mt. 299-300. , EUMSZ 153. cikk) – ld.
az egyes munkajogi jogintézményeknél
 az Mt. és szerkezeti sajátosságai (áttekintés):
o Első rész: Általános Rendelkezések (1-31. §)
 bevezető rendelkezések („általános” szabályok: általános magatartási
követelmények, a személyiségi jogok védelme, adatkezelés, az egyenlő
bánásmód, a munkaviszonyra vonatkozó szabály)
 a jognyilatkozatok (általános szabályai)
 a jognyilatkozatok megtételének módja (képviselet, alakiság, közlés,
határidők)
 az érvénytelenség (a semmisség és megtámadhatóság, jogkövetkezmények)
 a polgári jogi szabályok alkalmazása
 Vitás: az általános rész egyáltaláni indokoltsága, különösen a Ptk-hoz való
viszonyban
o Második rész: A munkaviszony (32-229. §)
 a munkaviszony alanyai
 a munkáltató személyében bekövetkező változás
 a munkaviszony létesítése
 a munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelességek)
 a munkaszerződés módosítása
 a munkaviszony megszűnése és megszüntetése
 a munka- és pihenőidő
 a munka díjazása
 a munkáltató kártérítési felelőssége
 a munkavállaló kártérítési felelőssége
 a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok (munkaerő-
kölcsönzés)
  a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (versenytilalmi
megállapodás, tanulmányi szerződés)
 a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok (XV-XVI.
fejezet, 192-től lévő §)
 a határozott idejű munkaviszony
 munkavégzés behívás alapján
 a munkakör megosztása
 több munkáltató által létesített munkaviszony
 a távmunkavégzés (módosítása napirenden)
 a bedolgozói munkaviszony
 az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló
munkaviszony
 a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
 a vezető állású munkavállaló
 a cselekvőképtelen munkavállaló
 a munkaerő-kölcsönzés
 Mt. 228. §: a versenytilalmi megállapodás és Mt. 229. §: a tanulmányi
szerződés
 természetük: polgári jogi szerződések (de: vitás az Mt. egyéb
szabályainak alkalmazása!)
o Harmadik rész: A munkaügyi kapcsolatok (kollektív munkajog) (230-284. §)
 általános rendelkezések
 az üzemi tanács (munkavállalói részvétel)
 a szakszervezet
 a kollektív szerződés
o Negyedik rész: A munkaügyi vita (285-293. §)
 a munkajogi igény érvényesítése
 a kollektív munkaügyi vita
o Ötödik rész: Záró rendelkezések (294-300. §)
 fogalom-meghatározások
 a szolgáltatások teljesítése érdekében külföldre küldött munkavállaló
 hatályba lépés
 jogharmonizációs rendelkezés
 rendszerképző szabályok az Mt-ben (a munkaviszonyra vonatkozó szabályok hierarchiája)
o Mt. 13. § (a fogalom)
o Mt. 293. § (az egyeztető bizottság alávetésen alapuló döntése)
o Mt. 277. § (a kollektív szerződés, különösen (2) bekezdés)
 a KSZ tekintetében általános (tarifa)diszpozitivitás
 eltérés a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályoktól
 eltérés a munkaügyi kapcsolatok törvényi szabályaitól
o Mt. 277. § (3) bekezdés: de kógensek a munkaügyi kapcsolatok általános szabályai és
a munkavállalói részvétel szabályai, és a KSZ nem korlátozhatja a szakszervezetek
alapvető jogait
o továbbá: kivételekkel az általános szabályok alól (ld. alább).
o Mt. 277. § (4) bekezdés – több szintű kollektív szerződéses rendszer
 a kollektív szerződéses szintek viszonya
 kollektív szerződések az Ápb-kben (2009. évi LXXIV. tv.)
 általános szabály: a munkavállaló javára való eltérés a szűkebb hatályú
kollektív szerződésben
 de: kógens vagy diszpozitív rendelkezés a tágabb (általános hatályú kollektív
szerződésben)
o Mt. 276. § (5) bekezdés: a több munkáltató által kötött kollektív szerződés
 a több szintű rendszer része,
  ellentmondásos megoldás,
 az Mt. 277. § (4) bekezdésének alkalmazása
o Mt. 268. §: az üzemi megállapodás
 munkaviszonyra vonatkozó szabály, de (tárgyi) korlátozással
 a kollektív szerződés szabályainak megfelelő alkalmazásával
 a „tágabb hatályú” kollektív szerződéstől eltérés lehetősége
o Kapcsolódóan: az egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás problémája (Mt. 16-17.
§, a jognyilatkozatok szabályai körében az Mt. Első Részében).
o Mt. 43. §:
 a munkaszerződéses eltérés lehetősége,
 általános szabály: relatív diszpozitív munkaviszonyra vonatkozó szabályok,
 de: jogszabály (!) kivételt tehet (ld. alább).
 Mellékesen: 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot
érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről (hatályba lépett:
2020. 03. 19., a veszélyhelyzet megszűnésével hatályon kívül)
o „6. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által
elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása
érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
o (4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban
eltérhetnek.”
 a szabályszemlélet „jogtechnikai” (jogalkalmazási) megjelenése – az eltérés kivételes (!)
szabályait tartalmazó rendelkezések az egyes jogintézményeknél (fejezeteknél):
o „eltérő megállapodás”:
 pl.: Mt. 35. §, 41. §, 50. §, 57. §, 62. §, stb.
 pl.: Mt. 85. § a megszűnés/megszüntetés tekintetében – az Mt. 77. §
(végkielégítés) tekintetében az általános szabály az irányadó
 pl.: Mt. 85. § (3) bekezdés a felmondási idő tekintetében – KSZ a 30 naposnál
hosszabb (!) felmondási időt állapíthat meg
 pl. Mt. 50. § (4) bekezdés a próbaidő tekintetében – KSZ-ben hat hónapos
próbaidő
 pl. Mt. 165. § a munka díjazása tekintetében – a pótlékokra vonatkozó
szabályozás „tarifadiszpozitivitása” (kivéve: Mt. 139. § (1) bekezdés)
 pl.: Mt. 139. § (2) bekezdés – „eltérő megállapodás” – diszpozitív szabály
o a köztulajdonú vállalkozás munkajoga:
 Mt. 205-206. §§
 kógens szabályok egyes tárgykörökben a kollektív szerződéssel és a
munkaszerződéssel szemben is (felmondási idő, végkielégítés, a munkaközi
szünet, az utazási idő, a munkaidő mértéke)
 a munkaügyi kapcsolatok általános szabályaitól, a szakszervetekre vonatkozó
szabályoktól és a részvétel szabályaitól nem lehet eltérni (kógens szabályok a
kollektív szerződéssel szemben)
 a versenytilalmi megállapodás korlátozása
 a munkajogi jogforrási rendszer hátterében meghúzódó jogpolitikai kérdés: az állami
beavatkozás és a kollektív autonómia
 alapkérdés: a „munkavállalóra kedvezőbb szabály” fogalmának értelmezése:
o a relatív diszpozivitás és az ún. tarifadiszpozivitás
o először a magyar munkajogban: LB MK 147. számú állásfoglalás (1991)
 a végkielégítés az 1991. évi XLVIII. törvényben (Mt. módosítása)
 „a végkielégítés szempontjából az áthelyezést megelőző munkaviszonyt nem
lehet figyelembe venni” (utóbb: Mt. 209. §)
 akkori Mt. 8. § (2) bekezdés: a kollektív szerződés a jogszabálytól csak
annyiban térhet el, amennyiben az megengedi – általános szabály: kógencia (a
kollektív szerződéssel szemben is)
  LB I.: „a végkielégítésre az új Mt. hatályba lépése előtt megállapított
szabályok sem zárják ki a kollektív szerződésben történő kedvezőbb
szabályozást”
 LB II.: „a kedvezőbbséget a jogszabály-értelmezés általános szabályainak
megfelelően nem egyes részletszabályok, hanem a végkielégítésre vonatkozó
szabályok egybevetésével kell elbírálni.”
 értékelése: contra legem, progresszív a kedvezőbbség megítélésében (a
„mazsolázás” tilalma)
o jogelv megjelenése a hatályos munkajogban: Mt. 43. § (2) bekezdés, Mt. 277. § (5)
bekezdés
 egyéb munkajogi jogszabályok (különösen a kollektív munkajogban)
o Ptk. (a munkajogban is alkalmazandó szabályok és a társasági jog)
o 2003. évi XXI. törvény – EUÜT – 94/45/EK irányelv – módosítása: 2009/38/EK
irányelv
o 2004. évi XLV. törvény az Európai Részvénytársaságról – 2001/86/EK irányelv az
EURT statutumának kiegészítéséről
o 2006. évi LXIX. törvény az Európai szövetkezetről – 2003/72/EK irányelv az EUSZ
statutumának kiegészítéséről
o 2000. évi LXVII. törvény a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről (ILO
135.)
o 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (70. és köv. §§ . Munkavédelmi
érdekképviselet, érdekegyeztetés) – 89/391/EGK irányelv – biztonság és
egészségvédelem
o 2020. évi CXXXV. törvény a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és
támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről (és végrehajtási rendelete) (a
munkaügyi ellenőrzés)
o BGtv. (1994. évi LXVI. törvény a Bérgarancia Alapról) (alapja: európai uniós
szabályozás, 1980, 2008/94/EK)
o 1989. évi VII. törvény a sztrájkról
A MAGÁNJOG ÉS A MUNKAJOG – A POLGÁRI JOG SZABÁLYAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A
MUNKAJOGBAN

 alaptétel: a munkajog a magánjog része – a magánautonómia – a magánjogi elvek

érvényesülésének változása
 a magánjog alapvető (általános) szabálya: Ptk.
 a szolgálati szerződés (munkabéri szerződés, munkaszerződés, stb.) – magánjogi
szerződéstípusként felfogva (a bérlet mintájára)
 állami beavatkozás: védelmi szabályok a munkajogviszonyban
 a kollektív munkajog intézményeinek megjelenése
 a munkajog önállósodása – kiszakadása a hagyományos magánjogból – az „önálló jogágiság”
 a magyar jogban – nincs kodifikált polgári jog – viszonylagos önállósodás
o a polgári törvénykönyv kodifikációja (1900, illetve újabb tervezetek)
o a „szokásjog befogadta”
o 1928: Magyarországi Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata (MMTT, Mtj.)
o ezekben? a szolgálati szerződés, mint önálló szerződéstípus (kötelemtípus)
o a magánjog hagyományos felfogását meghaladó (egyetlen) elképzelés: Ágoston Péter
– a „jövő” polgári törvénykönyve
 1916 (Munkásügyi Szemle)
 „az osztályközi szerződés”
 a kollektív szerződés a polgári törvénykönyvben
 az „egyes szolgálati szerződés” új szemléletű szabályozása
 tervezet 1132. § és következtők
 o a szocialista munkajogban – a munkajog önálló jogágisága (a polgári jogtól való
függetlensége, elkülönültsége, a „polgári jog nem anyagjoga a munkajognak”,
elsősorban a magánmunkajog és a közszolgálat egységes – Mt-beli – szabályozása
nyomán)
 napjainkban alapkérdés (újra): a polgári jogi szabályok alkalmazása/érvényesülése a
munkajogban
o korábban (1992 után): „ha valamely polgári jogi elv vagy norma nem ellentétes a
munkajog elveivel, a munkajogban (is) alkalmazandó”
o együttműködési kötelesség
o érvényességtan
o a szerződés általános szabályai
o a szolgáltatások egyenértékűsége (feltűnő aránytalanság)
o a szerződések biztosítékai (pl. kötbér)
o kárfelelősség, stb.
 az Mt. a Ptk. alkalmazásának új „módszertanát” vezette be
o a korábbi bírói gyakorlatban: „ha valamely polgári jogi elv vagy norma nem ellentétes
a munkajog elveivel, a munkajogban (is) alkalmazandó
o gyakorlati igény: a Ptk. alkalmazandó rendelkezéseinek konkretizálása – ld. Mt.
o valójában: a korábbi jogelv konkretizálásának szándéka – a „konkretizálás”
megjelenése az Mt-ben: a Ptk. alkalmazására utaló szabályokkal
 utaló szabályok az Mt-ben:
o Mt. 9. §: a személyiségi jogok védelme körében.
o Mt. 31. §: a jognyilatkozatok körében. (valójában pontatlan: nem kizárólag
jognyilatkozati szabályokat jelöl ki a Ptk-ból)
o Mt. 160. § utalás a Ptk. 6:47. §-ra (kamat)
o Mt. 177. §: a kártérítés körében
o Mt. 228. § (5) bekezdés és 229. § (8) bekezdés: a versenytilalmi megállapodás és
tanulmányi szerződés körében a kötbér szabályainak alkalmazása (a
munkajogviszonyban nincs kötbér /szerződési büntetés/, de ld. Mt. 56. §).
o Mt. 286. § (4) bekezdés: „Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell
alkalmazni…” (Ptk. 6:22-6:25. § egyébként az Mt. 31. § alapján nem alkalmazandó? –
következetlen)
 de: elvi kérdés: a polgári jog alkalmazandó-e „általában” is a munkajogban (pl. 2:9. §)? – elvi
válasz: egyelőre bizonytalan:
o nem, mert a konkrét szabályok kijelölése ezt kizárja,
o igen, mert Ptk. 1:2. § (2) bekezdés (a munkajogviszony polgári jogi viszony)
 különösen nyitott kérdés (maradt): a Ptk. alkalmazása a kollektív munkajogban (elsősorban a
kollektív szerződés, illetve kollektív megállapodások jogában)
o elvi válasz: alkalmazandó („ha nem ütköznek a…”)
 (kielégítő tételes jogi válasz nincs – az Mt. 31. §, illetve az Általános Rendelkezések a
„munkajogviszony” jogára szabottak)
 problematikus különösen pl. az érvénytelenségi következmények
A MUNKAJOGVISZONY ALANYAI
 munkáltató:
o Mt. 33. §: jogképesség
o Mt. 20. §: munkáltató képviselete:
 „a munkáltatói jogkör gyakorlója”
 személyét a munkáltató határozza meg (hátterében: korábban gyakori peres
eljárások)
 módja: normatív vagy egyedi utasítás
  az álképviselet: érvénytelenség, de utólagos jóváhagyás és „a munkavállaló
alappal következtethetett…” (hátterében: korábban gyakori peres eljárások)
 a munkáltató is hivatkozhat az álképviseletre, de csak akkor, ha a
munkavállaló nem következtethetett alappal az ellenkezőjére
o Mt. 46. § (1) bekezdés h) pont: tájékoztatás – de: elmaradásának jogkövetkezménye
(csak az „alappal következtethetett” körében)
o Mt. 195. § (több munkáltató): a munkabér-fizetés kötelezettjének meghatározása
 munkavállaló:
o Mt. 34. §: a munkavállaló – 16. életévét (15: az iskolai szünet, illetve kulturális,
művészeti, sport, hirdetési tevékenységek – gyámhatóságnak be kell jelenteni)
o az ún. munkavállalási képesség – konkrét jogviszonyban
o Mt. 21. § munkavállaló képviselete:
 teljesítés körében kizárt (itt személyesség)
 csak a jognyilatkozatok körében
 írásbeli meghatalmazás vagy a hozzátartozó (meghatalmazás nélkül) a
munkavállaló akadályoztatása esetén
 a nyilatkozatok eltérése: a munkavállaló nyilatkozata az elsődleges
 a képviseleti jog korlátozása: csak egyértelműen
 Mt. 21. § (4) bekezdés: fiatal, korlátozottan cselekvőképes: a törvényes
képviselő hozzájárulása szükséges(az ún. konstitutív jognyilatkozatokhoz)
 Mt. 21. § (5) bekezdés: cselekvőképtelen: a törvényes képviselő nyilatkozik
o Mt. 212. §: a cselekvőképtelen munkavállaló (korlátozott munkavállalói képesség,
kártérítés és sérelemdíj kizárva)
 nem feltétlen szükséges a cselekvőképesség, hogy valaki munkavállaló legyen
o továbbá: Mt. 44/A. §: speciális alanyi kellékek a 18. életévét be nem töltöttek
nevelését stb. végző munkáltatók munkavállalójára
o felhívásra bármikor igazolás
o munkajogviszony alanyai: Tk. 125. o.
MUNKASZERZŐDÉS
 Tk. 163. o.
 Mt. 42-44. §; 45. §
 az egyedüli munkajogviszony-keletkeztető jogcím (ez idő szerint, korábban választás is)
 gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek választása – nem mjv-keletkeztető aktus (lsd. a
megszűnést)
 alaki kellékei: jognyilatkozat megtételének módjával kapcsolatos kellékek
 tartalmi kellékei: szerződés tartalma
 kapcsolódóan: az érvénytelenség (az általános rendelkezések körében) – ha nem felel meg a
kellékeknek
 továbbá: az atipikus jogviszonyok problémája
 alakiság: Mt. 44.
o az írásba foglalás elmulasztása és annak sajátos (általános érvénytelenségi
szabályoktól eltérő) jogkövetkezménye
o továbbá: Mt. 43. (3)-(4) bekezdés: a felek egyéb (!) megállapodásainak írásba
foglalása csak munkaviszonyra vonatkozó szabály „kifejezett” rendelkezése esetében
 a munkaszerződéses tartalom:
o tartalmi érvényességi kellékek (Mt. 45. §)
o Tk: a szerződés lényeges („kötelező”), természetes, és eshetőleges tartalma
 alapbér és munkakör
 szerződéses meghatározásuk módja
 a munkahely problémája („a szokásos munkahely”)
 próbaidő (tartalma/lsd. még Mt. 50. § (4) bekezdés, meghosszabbítása, illetve
értelmezési probléma)
  a felek egyéb kérdésekben is megállapodhatnak
 a gyakorlatban (a szerződéses tartalomhoz)
 részmunkaidő (Mt. 45. § (4) bekezdés): az általános teljes napi
munkaidőnél rövidebb munkaidőre vonatkozó kifejezett
megállapodás, illetve az általánosnál hosszabb munkaidő, lsd. még a
munkaidő kérdését
 határozott időtartamú munkaviszony: ?
o Mt. 192. §
o gyakorlati jelentősége
o naptárilag vagy más alkalmas módon
o a „más alkalmas mód” problémája (munkáltatói tájékoztatás
és annak természete)
o maximum öt év (meghosszabbítás és összeszámítás)
o az érvénytelenül kikötött határozott idő jogkövetkezményei (a
részleges érvénytelenség okán)
o Mt. 18. §
o munkaszerződéses megállapodások az atipikus munkajogviszonyok körében:
 atipikus munkajogviszonyokat csak a felek megállapodásával lehet létrehozni
(lsd. még gyakorlatilag az Mt. 44. § alkalmazását)
o a munkajogviszony kezdete (értsd: a munkaszerződés időbeli hatályának kezdete,
végéhez lsd. a határozott idejű jogviszony problémáját)
 Mt. 48. §: az átalános szabály és a megállapodás
 Mt. 49. §: az elállás (bizonyítás és kártérítés):
 szerződés létrejötte után de a teljesítés előtt
 munkavállaló: lényeges változás jött és nem tud teljesíteni
 munkáltató: olyan okra nem hivatkozhat, amit maga idézett elő
 problematikus: a munkáltató oldalán bekövetkező körülmények
 felfüggesztő feltétel kiköthető (Mt. 19. §)
 az előszerződés polgári jogi szabályai alkalmazhatók (gyakorlatilag
érdektelen, az elállási jog miatt)
o a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége: DOLGOZATBAN VSZ
 Mt. 46-47. §
 hátterében: 91/533/EK irányelv
 új elemei a magyar munkajogban:
 a 15 nap eltelte előtt megszűnő munkaviszony
 az egy hónapnál rövidebb munkaviszony
 a heti nyolc óránál rövidebb munkaviszony
 gyakorlati problémája (lsd. Kampelmann ügy: a tájékoztatás kötőereje, pl. Mt.
46. § (1) bekezdés b) pont esetében)
 a felek szerződéses megállapodása tájékoztatásnak minősül? – uralkodó
felfogás szerint igen, azaz „kiváltja” a tájékoztatást