1. előadás 2023. 09. 11.

Munkajog történeti kérdései, elhatárolódása más jogterületektől

Ókori Róma: rabszolgák végezték a legtöbb munkát, a rabszolgák jogtárgyként minősültek.
Szerződés típusok:
1. Dolog bérlet
2. Műbérlet
3. Munkabérlet  munka erejét bérbe adja a másik embernek
kockázat  időjárási körülmények, betegség (nem jár pénz)
Középkor:
Munkát a jobbágyok végezték, nem voltak önálló jogalanyok  később pénzt kapott amit
megtarthatott (ebben különbözik a rabszolgáktól)
1. Munkaszervezet  céhek + manufaktúrák
2. Inasi szerződés  mai tanulói jogviszony
3. Bányamunkásság  kollektív munkajogi intézmények, önkéntes, munkásszervezetek
előzményeinek tekinthetőek
Kapitalizmus:
Szerződéses liberalizmus korszaka:
1. Adásvételi elmélet  a munkás eladja a munkaerejét
2. Bérleti teória  római jogi gyökerek
3. Sui generis felfogás  az előzők hülyeségek, ez egy önálló jogviszony külön kell
kezelni
Állami beavatkozás korszaka: nagy volt a kontraszt a munkáltató és a munkavállaló között,
első munkabeszüntetés (sztrájk)
fizikai erőszak a méltatlan körülmények miatt  jogi szabályozás kell
Munkavállalókat védő állami intézkedések
 munkakörülmények javítása
 egészségvédelem
 kollektív kezdeményezések regulatív szerepének munkaviszony tartalmát befolyásoló
megnyilvánulása  TARIFA SZERZŐDÉSEK
 már nem csak 1 munkavállalót érintettek, hanem az összes munkavállalót, akik egy
cég alatt dolgoztak
Munkaügy felügyelet megjelenése  különböző elnevezésű hatóságok révén ellenőrizték
XX-XXI. sz jellemzői:
I-II. VH közötti időben 
o Szakszervezeti mozgalom megerősödése (New Deal hatására)
o Önálló munkaügyi bíróságok elterjedése (Fro-ban már a XVIII. sz-ban elterjedtek)
Társadalombiztosítási rendszer kifejlesztése  participáció (részvétel) a munkavállaló jogot
kap arra h a munkáltató intézkedéseibe bizonyos jogosítványokat nyerjenek, beleszólhatnak,
kezdeményezéseket tehetnek
XX sz. vége  kollektív munkajog kettéválik
1. individuális munkajog  egy munkáltató egy munkás
2. kollektív jogviszony 
o érdekképviseletek megalapítása,
o az ő munkáltató működésébe beleszólása (participáció)
o konfliktusok feloldása, munka küzdelem joga
Magyar történeti rész:
o 1945 előtt nincs önálló munkajog  a magánjog részének tekintették
o 1945 Szovjetunió elfoglalja Mo.-t
o 1949-től Szovjet jog mintájára jogi szabályozások  munkajog önálló jogág, nem
része a magánjognak  Munkatörvénykönyv
o 1951-es Munkatörvénykönyv  Szovjet Mtk. koppintása
o 1967. évi II. tv. – 1982-ig volt hatályban munkáltató helyzetét kedvezővé tette
o Rendszerváltás: külön választotta a piacgazdaságot és a közszférát
 Közalkalmazottakról szóló tv
 Köztisztviselőkről szóló tv
o 2012. évi Mtv. jelen hatályos  kormányzati igazgatásról szóló tv. kormányzati
tisztviselőkről szóló tv. (erről fog szólni a félév)

Jogágiság kérdése
Munkajog lényege: a függő munkát szabályozza
o munkajog (alá-fölé rendeltség  munkavállaló kiszolgáltatott)
Elhatárolás (nagy dilemma): 2001/2005 FMM (foglalkozási és munkaügyi minisztérium) -PM
együttes irányelv  milyen szempontok vannak a gyakorlatban
Elhatárolás 
 elsősorban a polgári jogtól kell
 bírósági eljárásban történő elhatárolás
 közigazgatási jogtól  köztisztviselők ki alá tartoznak?
 büntető jogtól  bizonyos területeket adaptál a munkajog a büntetőjogtól
 fegyelmi jog  tiszteletlen valaki  fegyelmi vétség
Konklúzió: önálló jogágként ránkkényszerítette a Szovjetunió, ezt a rendszerváltáskor
visszavonták, ez az egyetemi életben fontos inkább.
 2. Előadás 2023.09.18

Munkáltató – munkavállaló  alá fölé rendeltség, a feleket munkaszerződés köti össze

Munkaszerződés:
 tartalmaznia kell az alapbért (napi 8 óra munka esetén)  mindenképp meg kell
kapnia a munkavállalónak
 munkabér (kafetéria stb.)
 munkakörök (pedagógus, ügyvéd)  feladatok összessége, szükséges konkretizálni
Személyi függés: a munkáltató konkretizálási jogon keresztül vezethető le  széleskörű
irányítás és irányítási jogot jelent  visszaellenőrzés
Széles körű irányítási és utasítási jog!!  vedelem
1. jogszabály alkotás  az állam elvileg beleavatkozik  Munka törvénykönyve
Több dolog befolyásolja:
a. nemzetközi jog
b. európai jog
c. munkaügyi kapcsolatok (Mt. III.)
pl.: szakszervezetek, üzemi tanács
Társadalombiztosítás  munka szerződés alapján illeti meg a dolgozó embert (szociális
dimenzió  az ÉN munkavégzésem egy tisztességes megélhetést nyújtson, méltó
körülmények között végezzem a munkámat)
Mit kellene magunkkal vinni a szociális dimenzióba?
1. legyen jogalap a munkaszerződésben (Európai unió szervei 151.cikk)
2. Szociális dimenzió jelentése 156. cikk
a. foglalkoztatás
b. munkajog és munkafeltételek
c. alap és magasabb szintű szakképzés
d. szociális biztonság
e. munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedés megelőzése
f. munkahelyi egészségvédelem
g. egyesülési jog, valamint munkaadók és munkavállalók közötti kollektív
tárgyalások
Szociális partnerek  védik a munkáltatót és a munkavállalót (EUMsz)
üzenetek:
 Az európai uniónak szociális dimenziója van
 Az európai unióban nincs olyan h a tanács önkényesen hoz törvényt
 A tárgyalások során részt vesznek az irányelvek megalkotásában és a munka
törvénykönyvébe átemelésre kerültek
Nemzetközi munkaügyi szervezet (ppt e-learning)
Interaktív szabályok