2.

A munkavégzés szükségképpeni elemei

1. AKI a munkát végzi ( lásd. ún. szolgáltatást nyújtó”)

2. AKInek /Aki részére a munkát végző a tényleges „munkaerejét”a rendelkezésre bocsátja (pl.

foglalkoztató, munkát adó…)

3. Maga az ELLENSZOLGÁLTATÁS, azaz „fizetség”, amiért a munkát végző (meg) dolgozik.

A három elem konkrét megjelenési formája azon múlik, hogy a tényleges munkavégzés milyen módon
valósul meg, pl.:

o Munkavállaló/ munkáltató/ munkabér

o Megbízott/Megbízó/ megbízási díj

o Vállalkozó/Megrendelő/vállalkozási díj

o Kormánytisztviselő/kinevezési jogkört gyakorló/illetmény

Milyen módon lehet dolgozni, munkát végezni?

A munkavégzés megvalósulhat

o KÖZszférában/állami szektorban

o MAGÁNszféra/piaci szektorban azaz a versenypiacon

 Itt a munkavégzés célja: nyereség(profit)orientált gazdálkodó tevékenység folytatása

 A gazdálkodó –mint cselekvő - tevékenység megvalósulási módjai:

 egyéni szint (Lásd. EGYÉNI VÁLLALKOZÓ)

 társas vállalkozás formájában (lásd. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK)

2.1. A magánszférára/piaci szektorra vonatkozó munkajogi szabályok jellemzői:

 A felek/szerződő partnerek közötti jogviszonyra a mellérendeltség jellemző. A konkrét

jogviszonyokban a FELEK AKARATA jobban előtérbe kerül (lásd. béralku) .

Főszabály a DISZPOZITÍV, eltérést engedő rendelkezés. Mindez azt jelenti, hogy a felek a jogszabályi

keretektől EGYEZŐ AKARATTAL ELTÉRHETNEK, azaz választhatnak, válogathatnak a jogszabályban
foglalt egyes rendelkezések közül, hogy az ő konkrét jogviszonyukra milyen szabályok érvényesüljenek.

pl. a felek próbaidőt kötHETnek ki- azaz a próbaidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezés konkrét
munkaszerződésben való rögzítése csak lehetőség a felek számára, de nem jogszabályon alapuló
kötelezettség. Ha egyedző akarattal nem kívánnak próbaidőt kikötni, akkor a konkrét munkaszerződés
nem fogja tartalmazni a próbaidőt.

Kivételesen a piaci szektorra vonatkozóan is találhatóak KÖTELEZŐ, azaz eltérést nem engedő ,

KÓGENS jogszabályi rendelkezések.
lásd: Kógens rendelkezés – pl.

o munkaszerződés írásba foglalása,

o a próbaidő időtartama,

o a munkaszerződés kötelező elemei

o minimálbér

2.2. A közszférára/állami szektorra vonatkozó jogszabályi rendelkezések jellemzői:

A felek/szerződő partnerek közötti jogviszonyra az alá-fölérendeltség jellemző. A felek kapcsolatát

szabályozó jogszabályi rendelkezéseknek a felek jobban alárendeltek, a FELEK AKARATA kevésbé

érvényesül.

lásd: kötött bértábla, kinevezés (és nem szerződés, mint kétoldalú megállapodás)

A KÖZSZFÉRA ÉS VERSENYSZFÉRA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

közszféra Hogyan alakul? versenyszféra

viszonylag nehezebb a dolgozó

stabilitás bizonytalanabb a „holnap”
elmozdítása

kisebb kockázat, dolgozói felelősség nagyobb

kisebb, de biztosabb (fix) magasabb fizetések, de emellé

profit
jövedelem egy változékonyság is társul

felek akaratának jobban teret

szigorúbb, bürokratikusabb szabályozás
engedő szabályozás

A munkavégzéssel összefüggő jogszabályi alap:

A MUNKAJOG a polgári jogból, mint MAGÁNjogból kivált olyan szakjoganyag (jogág), amely
a munkavégzéssel kapcsolatos foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozza.

Bizonyos értelemben VEGYES szakjogágnak tekinthető. A munkáltató és a munkavállaló eltérő

helyzetét és érdekérvényesítési képességét, a
munkáltató erőfölényét figyelembe véve a
klasszikus polgári jogtól eltérően a
munkaviszonyban nem minden esetben
beszélhetünk egyenrangú felek szabad
megállapodásairól, azaz az alá- fölérendeltségi
(ún. közjogi) és a mellérendeltségi
jogviszonyokra jellemző(ún. magánjogi) kevert
jogviszonyról van szó.
 

A munkajogon belül éppen ezt a kettősséget hivatott kifejezésre juttatni az a tény, hogy különbség
tehető individuális azaz EGYÉNI munkajogi szabályok (döntően a munkaszerződés szabályozása
tartozik ide) és kollektív, azaz SZERVEZETI munkajogi szabályok (pl. érdekvédelmi szervezetek,
szakszervezet, üzemi tanács, munkavédelem, foglalkoztatás elősegítése, a munkaügyi igazgatás
szabályai) között.

A munkajog két nagy területet foglal magába:

o a gazdasági élet (versenyszféra) munkajogát

o a közszolgálati jogot (ahol a munkáltató az állam vagy az önkormányzat).

2.3. A versenyszféra munkajogi szabályozása

1. A munkajog hatályos szabályait 2012. július 1-jétől az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I.

törvény-továbbiakban Mt.) tartalmazza, amely a korábban alkalmazott 1992. évi XXII. törvényt váltotta
fel. Ez egy olyan, a MUNKAVISZONYokra vonatkozó meghatározó jelentőségű általános szabály, amely
a versenyszféra nagyobb területére kiterjed. (így ERRŐL szól az anyag bővebben)

A polgári jogi szabályok az Mt. mögöttes jogát képezik. Azaz a munkajogban a polgári jog szabályai
(és jogelvei) alkalmazandók, feltéve, hogy a munkajogi jogszabály eltérően nem rendelkezik, illetve a
polgári jogi jogszabály alkalmazása nem ellenkezik az alapvető munkajogi jogelvekkel.

2. Mivel munka nemcsak munkaviszony keretében folytatható, hanem MUNKAVÉGZÉSRE

IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONYBAN is, így az ilyen szerződésekre NEM a Munka törvénykönyvének
hatálya (lásd később)  terjed ki, hanem a vonatkozó joganyag a Polgárjogi Törvénykönyv. (lásd:
„speciális munkavégzési módként jelenik meg a megbízási és vállalkozási szerződés”, mint két fél
kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata, azaz kétoldalú jognyilatkozata)

2.4. A közszolgálat munkajogi szabályozása

3. A közszféra, mint SAJÁTOS MUNKAVISZONYainak szabályozására is elkülönülten, külön

törvényben került sor. Az Mt. hatálya azonban a KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL SZÓLÓ 2011.
évi CXCIX. törvény (Kttv.) 258. §-a értelmében kiterjed a közigazgatási szervnél foglalkoztatott
munkavállalókra is.

Az Mt. ugyanakkor mögöttes szabálya (általános háttérjogszabálya) a KÖZALKALMAZOTTAK

JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ 1992. évi XXXIII. törvénynek (Kjt.) is.

A közalkalmazotti jogviszonyra tehát az Mt. rendelkezéseit a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni. Az Mt. szabályai csak akkor nem érvényesülhetnek a közalkalmazotti jogviszony
tekintetében, ha azok alkalmazását a Kjt. kifejezetten kizárja.
 A munkajogi szabályozás rendszere
2012. évi I. törvény Munka Törvénykönyv (Mt.)
1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyv (Ptk.)
PIACi szféra
2013. évi V. törvény (hatályos
 
2014.03.15) - ÚJ! Ptk.
Közszolgálati tisztviselőkről
2011. évi CXCIX. törvény
szóló törvény (Kttv.)
MUNKAVÉGZÉSsel összefüggő - A közalkalmazottak jogállásáról
1992. évi XXXIII. törvény
törvényi szintű - jogszabályok szóló törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és
Közszféra szerződéses állományú
2001. évi XCV. törvény
katonáinak jogállásáról szóló
törvény
a fegyveres szervek hivatásos
1996. évi XLIII. törvény állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló törvény
MUNKAVÉDELEMMEL
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szóló törvény
összefüggő jogszabályok
MUNKAFELÜGYELETTEL a munkaügyi ellenőrzésről szóló
1996. évi LXXV. törvény
összefüggő szabályok törvény
FELNŐTTKÉPZÉSRE,
TOVÁBBképzésre, ÁTképzésre  
vonatkozó szabályok
a foglalkoztatás elősegítéséről és
MUNKAERŐpiaci szabályozás 1991. évi IV. törvény a munkanélküliek ellátásáról
szóló törvény
a szociális igazgatásról és
  1993. évi III. törvény
szociális ellátásokról
az egyenlő bánásmódról és az
Egyéb munkajoggal összefüggő
2003. évi CXXV. törvény esélyegyenlőség előmozdításáról
témájú jogszabályok
szóló törvény

a pályakezdő fiatalok, az ötven év

feletti munkanélküliek, valamint
a gyermek gondozását, illetve a
családtag ápolását követően
  2004. évi CXXIII. törvény
munkát keresők
foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas
foglalkoztatásról szóló törvény

a prémiumévek programról és a
  2004. évi CXXII. törvény különleges foglalkoztatási
állományról szóló törvény

  2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

 A különféle MUNKAVÉGZÉSI MÓDOK összehasonlítása
Az aktív, munkaképes személyek, akik TUDnak (azaz képesek) és AKARnak (azaz "készek"), munkahely/végzési
lehetőségei
KÖZSZFÉRA (állami szektor)
foglalkoztatási ún. közszolgálati jogviszony
közszolgálati tisztviselő
"közszolgák"
kinevezés
közalkalmazott
(hivatásos) állományban lévők
közigazgatási szervnél foglalkoztatott
személy
kinevezés
bérTÁBLA - kötött javadalmazás
A munkaadó "hivatali", szervezeti jellege dominál
MAGÁNSZFÉRA (versenyszektor - "üzleti" világ)
Vonatkozó jsz. "szerződéses jogviszony"
Mt. munkaviszony
alkal-
Kttv. munkavállaló - munkáltató
mazottak
munkaszerződés
szerződés
Kjt. munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony
"külsősök"
Ptk vállalkozó - megrendelő
. vállalkozási szerződés
megbízott - megbízó
megbízási szerződés
ÁLLAMI vállalatoknál
gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott személy
foglalkoztatottak - lásd
mint gazdálkodó
megegyezés; közös megállapodás
szervezet
bérALKU - viszonylag kötetlenebb "fizetés" - alsó
korlátja a minimálbér, illetve garantált bérminimum
A munkaadó gazdálkodó jellege dominál
lásd. A: profitorientált gazdálkodó szervezetek:
elsődleges cél - PROFIT/nyereség termelése
I. EGYÉNI gazdálkodás
- egyéni vállalkozás (bedolgozót, alkalmazottat,
segítő családtagot is igénybevehet, azaz lehet az
egyéni vállalkozó munkáltatói státuszban)
II. TÁRSAS vállalkozás
- gazdasági társaságok/"Cégek" - munkáltatói
státuszban a munkáltatói jogkör gyakorlója
B: Non-profit orientált gazdálkodó szervezetek:
másodlagosan, kiegészítő jelleggel folytathatnak
gazdálkodó tevékenységet