A munkaviszony bemutatása

Magyarországon a munkavégzés szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.

törvény (továbbiakban: MT) szabályozza. A munkaviszony alanyai számára egyfelől teljes
részletességgel állapítja meg azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek a foglalkoztatás
teljes időtartamát felölelik, másfelől keretszabályokat ad a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyokhoz. A munkaviszony olyan tág tartalommal bír, hogy minden aspektusára nem
tér(het) ki az MT, a részletszabályokban – ahol a törvény megengedő – a felek állapodnak
meg a feltételekről. Minden előforduló élethelyzetre lehetetlen felkészíteni a hallgatót. A
jogszabályok egymáshoz fűződő logikai kapcsolatát kell érteni ahhoz, hogy értsük, a
munkaszerződésben, vagy más szerződésekben mit szabad megtenni, és mit nem lehet.
Egyfajta „szemüvegen” keresztül kell nézni a jogszabályt. A „jogforrások hierarchiájának”
nevezik azt a sorrendet, ami megmutatja nekünk ezt a kapcsolatot. Ha az önkormányzati
rendeleteket is magában foglaló felsorolást kiegészítjük a helyi szintű szabályozásokkal,
teljeskörű kapcsolatrendszert láthatunk:

1. Ábra: A jogforrások hierarchikus sorrendje

Forrás: dr. Mikó-Kis Anita–Jenei Tünde: Gazdálkodási és Jogi ismeretek 2013

A piramis csúcsán az alaptörvény áll. Alatta a törvények következnek, melyek az

alaptörvénnyel nem lehetnek ellentétesek. Ezt a kormányrendeletek és a minisztériumi
rendeletek követik. Ők szintén nem állhatnak ellentétben törvénnyel, és az Alaptörvénnyel.
Ebbe a sorrendbe közvetetten illeszkednek a határozatok, végzések, szerződések és
szabályzatok, melyek lényegesen szűkebb körű hatállyal bírnak, de ugyanúgy jogokat
állapítanak meg és kötelezettségeket írnak elő. Lefordítva a munkaviszonyra: A
munkaszerződésben foglaltak nem állhatnak az MT-ben előírtakkal ellentétben, kivéve
ott, ahol azt az MT kifejezetten megengedi (azaz kizárólag a munkavállaló javára). Ilyen
az általános megengedő szabályozás, melynek lényege, hogy a MUNKAVÁLLALÓ
javára bármikor el lehet térni az MT-től.. (Ez az alapelv magyarázza azt, hogy a gyakorlatban
például a 2 nap pótszabadság helyett sok helyen 3-at adnak közeli hozzátartozó halála esetén, vagy más módon
) Tovább kifejtve a kapcsolatrendszert: a
pozitív irányban térnek el a munkavállaló számára.
munkaviszony egyes részterületeit szabályozó belső szabályzatok sem a munkaszerződésben
foglaltakkal, sem az MT-ben előírtakkal nem állhatnak ellentétben. Ha olyan feltételekben
állapodnának meg a felek, amely sérti az MT-ben foglaltakat, a bíróság akár a semmisséget is
megállapíthatja.

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között létrejött jogviszony . A

munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet kötelező írásba foglalni. A munkaviszony
alá-fölé rendeltséget feltételez, a munkavállalót rendelkezésre állásra kötelezi, illetve
munkavégzésre, a munkáltatót pedig foglalkoztatásra és bérfizetésre. A közbeszédben
kialakult az a téves felfogás, hogy a munka törvénykönyve elsődleges feladata, hogy védje a
munkavállaló jogait, és ez a régi MT-ben így is volt, az új Munka Törvénykönyve azonban a
szerződő feleket egyenrangú partnerként kezelve ekként határozza meg célját, rendeltetését: