EPSO felkészítő kurzus

Uniós közszolgálati jog

EPSO vizsgák keretrendszere

Szegedi László
NKE-ÁNTK
 Általános információk
Tematikus egységek
– Féléve első fele: általános alapok és az uniós közszolgálati jog
 EU intézményei/szervei és azok személyzetpolitikája
 Uniós közszolgálati jog
 EPSO keretrendszere

– Féléve második fele:

 gyakorlatok a EPSO versenyvizsgák köréből
 Általános információk
Teams-órák péntekenként (levelező tagozaton
szombat)
Folyamatos kapcsolattartás tárgy Moodle
oldalán – rendszeresen keressék fel
Számonkérés
• Első és a második tematikus egységből is teszt/beadandó
feladat – végső érdemjegy ezek átlaga lesz
• Első tematikus egységből Moodle teszt/feladatlap félév
közepén
• Második tematikus egységről, számonkérésről és gyakorlati
feladatokról félév második felében kapnak tájékoztatást
 Általános információk
Irodalom
• Számtalan felkészítő könyv áll rendelkezésre (nem reklám
helye): - általános/besorolási fokozat/adott vizsgarészre
specifikált
 Jan de Sutter: The Ultimate EU Career Development Book
 Baneth András (2020): The Ultimate EU Test Book Administrators 2020
 Baneth András - Jan de Sutter (2020): The Assessment Centre 2020

• Szakcikkek és szakkönyvek viszonylag ritkábbak még

 Bozsó Gábor (2011): Az uniós közszolgálat. Pro Publico Bono, 2. sz.
 Szegedi László (2018): Az európai közigazgatás fejlődése és szabályozása
UNIÓ KÖZSZOLGÁLAT ÉS
KÖZSZOLGÁLATI JOG
 Uniós közszolgálat és
személyzetpolitika
Gyakorlókérdések lenti táblázat alapján:
• Melyek uniós intézmények?
• Mi az alapvető funkciójuk?
• Ki/Mi áll élükön? Ki vezetőjük?
• Mi jellemzi a személyzetpolitikájukat?
• Milyen összefüggések olvashatóak ki a
megadott számok alapján?
 Uniós közszolgálati jogviszony a
Intézmények
számok tükrében (2017)
2017
Álláshelyek típusa
Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek
Európai Parlament 5587 1201
Európai Tanács és Tanács 2991 36

Európai Bizottság 23335 421

Európai Unió Bírósága 1541 522
Európai Számvevőszék 712 141
EGSZB 614 39
Régiók Bizottsága 431 50
Európai ombudsman 46 19
Európai adatvédelmi biztos 56 -

Európai Külügyi Szolgálat 1610 1

Decentralizált ügynökségek 112 5368

Európai közös vállalkozások 52 270

Európai Technológiai Intézet - 41

Végrehajtó ügynökségek (hivatalok) - 590

 Uniós közszolgálat jellemzői
ZÁRT KÖZSZOLGÁLATI RENDSZER:
• a kiszámíthatóság,
• az élethosszig tartó közszolgálati
foglalkoztatás,
• a kiszámítható előmeneteli rendszer
(AD_AST_SEC besorolási rend)
• külön társadalombiztosítás és
nyugdíjrendszer megvalósítása
 Uniós közszolgálati jog?
SZÁMOK TÜKRÉBEN
• Monnet jóslatához képest 200-at jóval meghaladó létszám
(Hamburg-hasonlat)
• Egységes jogi keretek bizonyos szempontból adottak (259/68
Közszolgálati Statútum) ugyanakkor szükségszerűen
nehézségek is felmerülnek pusztán a hivatalos nyelvek
sokasága miatt
• Számtalan alkalommal módosították
 Rendelet szervi hatálya
 kiterjed az uniós intézményekre, ugyanakkor
azok körét tágabban határozza meg, mint az
EUMSz. 13. cikke
EKSZ-t,
az EGSZB-t, a Régiók Bizottságát,
az Európai Ombudsmant, az Európai
Adatvédelmi Biztost is uniós intézménynek
kell tekinteni
ügynökségekre, illetve azok alkalmazottaira
is megfelelő módon alkalmazni kell
 Rendelet személyi hatálya
Értelemszerűen a szervi hatállyal
összekapcsolódik
- megfelelően „az Unió tisztviselője bármely
olyan személy, akit a Közszolgálati Statútum
rendelkezéseinek megfelelően az Unió valamely
intézményének állományában létrehozott
beosztásba az adott intézmény kinevezésre
jogosult hatósága által kibocsátott kinevezési
okirattal kineveztek.
 Uniós közszolgálati jog
elvei
1. Megkülönböztetés tilalma
2. Fogyatékkal élők számára bizonyos előnyök
biztosítása
3. Munka és családi élet összeegyeztetésének
elősegítése
 Uniós közszolgálati jogviszony
létrejötte
 Alkalmasság, hatékonyság, feddhetetlenség
 Lehető legszélesebb földrajzi alapon való kiválasztás
 Tagállami kvóták vannak-e?
 Tagállam állampolgára
 Katonai szolgálati kötelezettségének eleget tett
 Feladatai ellátáshoz szükséges erkölcsi követelményeknek
megfelel
 Fizikai alkalmasság
 de fogyatékkal élők számára intézkedések
 Két uniós hivatalos nyelv ismerete
 (!) Versenyvizsgának való megfelelés
 Uniós közszolgálati jogviszony
megszűnése
 Lemondás (címzett írásbeli nyilatkozat a kinevezésre jogosult
hatóságnak)
 Kötelező lemondás (Statútumban meghatározott esetekben
lehetéséges)
 Szolgálat érdekében történő nyugdíjazás (rangidős
tisztviselőknél – mint ilyen nem fegyelmi intézkedés)
 Alkalmatlanság miatt elbocsátás (nem kielégítő a tisztviselő
teljesítménye)
 Beosztásból való eltávolítás (fegyelmi intézkedés)
 Nyugdíjazás (kérelemre vagy 66. életév betöltése)
 Halál
 Tisztviselők jogai és
kötelezettségei (11-26. cikk)
1. Unió érdekeinek elsődlegessége (11. cikk):
– (Külső) utasításadás és elfogadás tilalma
(bármely Unión kívüli szereplő - nem
pusztán tagállam)
– Tárgyilagos, pártatlan, lojális
feladatellátás
– Összeférhetetlenségi és integritási
követelmény
 Tisztviselők jogai
és kötelezettségei (11-26. cikk)
1. Unió érdekeinek elsődlegessége (11. cikk):
Összeférhetetlenség és integritási követelmény
• Időbeli követelmény:
– kinevezés előtti összeférhetetlenségi vizsgálat
– összeférhetetlenség és integritási követelmény jogviszony megszűnése utáni 2 év (1év
vezető tisztviselőnél) is (11., 16. cikk)
• Személyi kör követelménye:
– tisztviselő házastársának jövedelemszerző tev. megalapozza bejelentési
kötelezettséget = határozott időn belüli megszüntetés v. áthelyezés (13. cikk) +
élettársi viszony (1d. Cikk (1) bek 2. mondat)
• Tartalma:
– személyes érdek érintettsége (11a. cikk) (bejelentési kötelezettség + felmentés)
– üzleti érdek érintettsége (11a. cikk)
– ált. integritási követelmény (bírói esetjog)
– zaklatás tilalma (12a. cikk)
– Unión „kívüli” megbízás + engedély kérésének kötelezettsége + változásbejelentés
kötelezettsége (12b. cikk) +Választással elnyerhető közhivatalok (15. cikk)
 Tisztviselők jogai és
kötelezettségei (11-26. cikk)
2. Információs jogok és kötelezettségek:
- Adatvédelmi kötelezettség (17. cikk)
- Szólásszabadság keretei (17a. cikk) lojalitás és pártatlanság
- adatszolgáltatási bírói eljárásban hatóság engedélyével (19.
cikk)
3. Szerzői jogok jogosultja: munkáltató (18. cikk)
4. Tartózkodás feladatellátástól: feladatellátással
összeegyeztethető (20. cikk)
5. Felettes segítése (21. cikk)
6. (Belső) utasítás + felelősség + közérdekű bejelentés (21a.-
22c. cikkek)
 Tisztviselők jogai és
kötelezettségei (11-26. cikk)
6. (Belső) utasítás + felelősség + közérdekű bejelentés (21a.-
22c. cikkek)

felettes hatóság
szabálytalan felettes (írásbeli
(írásbeli
utasítás megerősítés)
megerősítés)

felettes Végrehajtás
(azonnali kötelezettsége (KIV:
végrehajtás) bjogi
szabályok/biztonsági
előírások)
 Tisztviselők jogai és
kötelezettségei (11-26. cikk)
6. (Belső) utasítás + felelősség + közérdekű bejelentés
- feladatellátása során (súlyos kötelezettségszegéssel) okozott károkért való
felelősség
- Bejelentés nem hátrányt (22b. cikk) + belső panaszkezelési elj.
- Bejelentési kötelezettség törvényellenes tevékenység esetén:

törvényellenes tev. + súlyos

kötelezettségszegés

felettes/főigazgató/főtitkár

OLAF
 Tisztviselők jogai és
kötelezettségei (11-26. cikk)
7. Szakmai továbbképzés elősegítése (24a. cikk)
8. Megfelelő ügyintézéshez való jog részjogosítványai
érvényesülnek belső személyzeti ügyintézés során is
• iratbetekintés
• indokolási kötelezettség
• aktanyilvánosság
• + kérelemhez való jog
• + személyi aktákra vonatkozó külön szabályok
 Jogfejlődés útja eljárási
garanciáknál
• Eljárási jogosultságok és garanciák elismerése
EuB esetjog a bírói esetjogban

• Eljárási jogosultságok és garanciák elismerése

Másodlagos
jogforrások
a másodlagos jogforrásokban

• Eljárási jogosultságok és garanciák elismerése

Elsődleges
jogforrások az elsődleges jogforrásokban

• Egységes hatósági eljárás kódex felé?

 Alvis-ügy (C-32/62)
• EGK Tanácsának tisztviselőjeként állítólagos alkoholos
befolyásoltsága alatt kezdeményezték jogviszonya
megszűntetését
• Kifogásolta, hogy eljárás során nem hallgatták meg
• Bíróság:
– EGK-tagállamok közigazgatási szervezetrendszerének
szerves része, hogy fegyelmi eljárásban a terhükre felrótt
állításokra reagálhassanak
– Helyes igazságszolgáltatás és a jó közigazgatás
követelményét követniük kell közösségi intézményeknek
– Aktivista kiterjesztése eljárási követelményeknek 1960-as
években
 Megfelelő ügyintézéshez való
jog
• Célja:
– Helyes hivatali magatartás általános követelményit összefogó
gyűjtőfogalom (több jogosultságot fog egybe), amely az Alapjogi Charta
részévé lett
• Szabályozása:
• Alapjogi Charta ma már+ EUB esetjoga + Európai Tanács Miniszteri
Bizottságának 2007/7. sz. ajánlása a jó közigazgatásról
• Tartalma:
1. részrehajlás nélküli + tisztességes ügyintézés
2. ésszerű határidőn belüli ügyintézés
3. meghallgatáshoz való jog
4. iratbetekintés
5. indokolási kötelezettség
6. EU intézményei és alkalmazottai által okozott károkért való felelősség
• Jellemzők:
– Alapjogi Charta 51. cikke alapján tagállami közigazgatási eljárások
követelményeire egyfajta „túlcsordulási hatása” lehet
– gyűjtőfogalom jellege miatt e jog önmagában nem kikényszeríthető
UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI
JOGVÉDELEM ÉS
JOGORVOSLAT
 Uniós közszolgálati jog szerinti
jogvédelem
• Idővel a közszolgálat igényérvényesítési
rendszer egyre kidolgozottabbá vált
• Fegyelmi eljárás (Statútumrendelet IX.
melléklete) UTÁNA panaszeljárás
jogorvoslatként
• Fegyelmi intézkedések rendszere
 Uniós közszolgálati jog szerinti
jogvédelem
Fegyelmi intézkedések rendszere:
1. Írásbeli figyelmeztetés
2. Megrovás
3. Fizetési fokozatban előrelépés elhalasztása
4. Alacsonyabb fizetési fokozatba besorolás
5. Ideiglenes visszaminősítés
6. Csoporton belüli visszaminősítés
7. Alacsonyabb csoportba sorolás visszaminősítéssel
8. Hivatalvesztés, illetve juttatások elvonása
 Uniós közszolgálati jog szerinti
jogvédelem
Fórumrendszer:
1. Európai Közösségek Bírósága kezdetektől
2. Elsőfokú Bíróság (Törvényszék) 1990-es évektől
3. Közszolgálati Törvényszék 2016-ig majd
beleolvadt Törvényszékbe
1. Munkaügyi viták
2. Szociális biztonsági rendszer is
UNIÓ KÖZSZOLGÁLAT ÉS A
KÖZVETLEN VÉGREHAJTÁS
ERŐSÖDÉSE

(ETIKAI ÉS
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI
SZABÁLYOZÁS)
 Közvetlen végrehajtás személyügyi
kérdései
Uniós
intézmény • Kétszintű vizsgálat:
vagy szerv
1. Döntéshozó testületek
2. Egyes uniós tisztviselők

• Viszonyrendszer
kettőssége:
1. Tagállamokhoz fűződő
viszony
2. Belső piachoz fűződő
viszony
 Európai Bizottság
Személyzetpolitikai jellemzői (ld. Később közvetlen végrehajtás
erősödő szerepe)
Belső piac (DG) Regionális politikai (DG) Környezetvédelem
(DG)

• Erős kitettség a • Tagállami szervekkel • Kötelezettségszegé

lobbiszervezetek együttműködve kezelik si eljárások
tevékenységéne uniós forrásokat megindításnak a
k való erős • folyamatos feszültség fontossága
kitettség forrása lehet az uniós • Érintett tagállam jog-
• E kapcsolatos és tagállami szinteken és szabályozási
bejáratottsága dolgozó tisztviselők napi környezetének
alapján vett szintű kapcsolata ismerete
szelekció • a megelőző intézkedések • Pártatlansági
lobbiszervezetek miatt a kifizetések dilemmák, de ez is
között felfüggesztése megkönnyítheti adott
típusú ügyek vitelét
 Bizottság személyügyi kihívásai
• biztosok kollégiumának tagjai döntenek ilyen ügyekben,
amely azzal jár együtt, hogy az Unió érdekeinek
elsődlegessége mindig érvényesül
• biztosi kabinetek szerepe
– Santer lemondása és Cresson-botrány
– Egy tagállamhoz tartozó tagok biztosi
kabinetekben és átláthatatlanság
– Versenyügyekbe való beavatkozás egyes
biztosok részéről (tagállami befolyásolás)
 Bizottság személyügyi reformjai
• Kinnock-reformmal történt meg, amely a Bizottság magatartási és etikai
szabályozásának legjelentősebb reformját az integréció kezdete óta. A reform a
következő elemekkel rendelkezett:
– a Európai Személyzeti Felvételi Hivatal létrehozásának célja a személyzeti
ügyek átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tétele érdekében;
– a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatalának (IDOC) felállítása;
– A Kinnock-reform a nemzeti sokszínűség növelését helyezte előtérbe biztosi
kabinetek ben (legalább három tagállam képviseltesse magát a kabinetekben).
Prodi és Barroso elnökök mandátuma alatt a minimális formális követelmények
teljesültek a kabinetek nemzeti összetételét illetően
– a pénzügyek területén szétválasztották a belső ellenőrzést és az audit-ot;
– a Közszolgálati Statútum már ismertetett összeférhetetlenségi és függetlenségi
követelményeinek rendszere alapvetően ekkor került lefektetésre;
– helyes hivatali magatartás követelményrendszerének bevezetése;
– Karrier-előmeneteli Vizsgálat, amely nagyobb hangsúlyt helyezett a valós
teljesítményre és a mobilitásra;
 Bizottság reformjai II.
Barroso elnök alatt folytatódott a már kidolgozott etikai követelményrendszer további
finomítása:
• Európai Transzparencia Kezdeményezés létrehozása az EU támogatások
kedvezményezettjeinek nyilvánosságra hozatalával és egy adatbázis felállítása,
amely elősegítette az érdekképviseleti csoportok képviselőinek regisztrációját;
• Etikai Kommunikációs Csomag elfogadása, amelynek egyik legfontosabb eleme
volt a Kinnock-reform teljessé tétele az ajándékozás és egyéb előnyök elfogadását
illetően, valamint etikai felelősök posztjának bevezetése.
• A Bizottság etikai és magatartásszabályozásának alapja egyre inkább a
kommunikáció, a helyes gyakorlatok meghonosítása, ezzel együtt tréningek
szervezése és az etikai megbízottak révén a folyamatos kapcsolattartás
biztosításának a lehetősége a Bizottság tisztviselői számára.
• A Versenypolitikai Főigazgatóság egyike azoknak a szerveknek, amelyik igen
részletes magatartási kódexet fogadott el, amely további főigazgatóságok számára
is mintaként szolgált, bár ennek egyértelmű oka a kapcsolódó ügyek nagy anyagi
vonzata, illetve a főigazgatóság által intézett ügyek igen kényes, kockázatos
természete
 EU ügynökségek
• Többféle jellemzőkkel bíró szervet magában foglaló
szakirodalmi kategória – „szerződésidegen” jogi helyzet

végrehajtási
decentralizált
ügynökségek
ügynökségek
• Bizottság
határozata hozta
EURATOM- • szakpolitikai
létre határozott
ügynökségek speciális
időre, önálló jogi
szaktudásuk
személyiség
révén segítik az
nélkül
uniós
• uniós programok
(Volt) Pillérszerkezeti intézményeket
végrehajtására
ügynökségek + tagállamokat
• ügynökségek
• egyre
alapszabályának
• KKBP kiterjedtebb
jogi alapja:
• BIRM piacfelügyeleti
58/2003/EK
és piac-
rendelet
szabályozási
hatásköröket
 Funkciók és hatáskörök
• a szakértői ügynökségek (Európai Élelmiszerbiztonsági
Hatóság, Európai Gyógyszerügynökség) általában (bár nem
kizárólagosan) tudományos szakvéleményeket adhatnak ki,
– közvetlen joghatás kiváltására még nem képesek egyénekkel szemben,
de lényeges befolyásolhatják a végső döntés meghozatalát;
• az információgyűjtési funkciót és a hibrid jellegű funkciót
ellátó ügynökségek (Európai Környezetvédelmi Ügynökség)
csak jogi kötőerő nélküli ajánlást, véleményt,
iránymutatást, valamint egyéb (akár a nemzetközi
partnereikkel való együttműködést rendező)
dokumentumokat bocsáthatnak ki;
– Joghatás és önálló hatáskör gyakorlása itt sincs még meg, de nagy
hatása lehet információs dokumnetumaiknak
 Funkciók és hatáskörök
• jogi kötőerővel bíró egyedi döntések kibocsátására is van mód a
nyilvántartási funkció gyakorlása kapcsán az Európai Vegyianyag-
ügynökség, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az Európai
Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal,
az Európai Gyógyszerügynökség esetében, valamint az Európai
Felügyeleti Hatóságoknál egyfajta végső eszközként (uniós jog
megsértése, tagállami felügyeletek közötti vitarendezés, egyedileg
kihirdetett vészhelyzetek esetén);
– Kérdéses Meroni-doktrína és ESMA-ítélet fényében
• bizonyos esetekben ez kiterjed a normatív jellegű aktusokra is
(legtöbbször inkább csak azok előkészítésére, míg azok végső
kibocsátója a Bizottság)
– Felváltják komitológiai bizottságokat, de végső kibocsátó itt is Európai
Bizottság marad, amely nem szerződésidegen uniós intézmény
 Ügynökségek személyügyi
kihívásai
• A személyügyi tervezés az ügynökségek esetében egyértelműen attól a
problémától szenved, hogy annak túlzottan alkalmazkodnia kell a
Bizottsági (főleg) költségvetési követelményrendszerekhez és
előírásokhoz, ehhez képest viszonylag kis rugalmasságot enged meg a
rendszer az egyes ügynökségek számára.
• Az általános uniós személyügyi szabályozás nem veszi kellőképpen
figyelembe az ügynökségek szükségleteit, amelyek gyakran határozott
időre kinevezett tisztviselőket, adott esetben kirendelt nemzeti szakértőket
alkalmaznak, emellett pedig sok esetben tudományos szakemberekre van
szükségük.
• Az uniós személyügyi felvételi teszt nem enged kellő rugalmasságot,
hogy a felvételek esetén az ügynökségek számára lényeges szempontok
érvényesülhessenek.
• Ugyanakkor arra is találunk egyértelmű példákat, hogy egyes ügynökségek
az utóbbi években megkezdték a saját személyzetpolitikájuk
kialakítását.
 Ügynökségek személyügyi
kihívásai
• Külön felvételiztetési rendszer
• Ahogyan a Bizottságnál itt is ügynökségenként eltér
a megvalósított funkció – eltérhet
személyzetpolitikai jelleg is
– Politikai becsatornázottsága EU ügynökségnek
– Piaci bekötöttsége EU ügynökségnek
• Sok „helyen” jelenítik meg EU-t
– Kifejezetten tagállamok közötti csatározások
tárgya adott új ügynökségek hová
kerüljenek/települjenek át (brexit)
 Ügynökségek személyügyi
szabályozása és változásai
• Közös Koncepció tartalmaz legfeljebb erre közös szabályokat:
– fő döntéshozó testület tagjainak összeférhetetlenségének megelőzésére és kezelésére
átfogó megközelítést kell kidolgozni és alkalmazni minden egyes ügynökség esetében
– tudományos tanácsadó testületek és a fellebbviteli bizottságok tagjainak pártatlanságát és
függetlenségét többek között megfelelő kiválasztási követelmények lefektetésével, a
legjobb gyakorlatok megosztásával kell biztosítani
– humánerőforrás gazdálkodás és a költségvetés terén az ügynökségeknek
alkalmazkodniuk kell a Bizottság által megszabott tervezési keretekhez
• Egyes ügynökségi tisztségviselők esetében, főleg az egyre bővülő
közvetlen végrehajtási hatáskörök és a hatáskörök kiszélesedése miatt
mégis egyre bővebb azon esetek köre, amikor az uniós jogalkotó az egyes
ügynökségekre szabva szabályozza az összeférhetetlenségi okok
kezelésének és elhárításának módját:
– Európai Repülésbiztonsági Ügynökség egyik ismertetett hatásköre, amely a tagállamok
hatósági tevékenységének vizsgálata
 KBER és az EKB

Feladat- és hatáskörök
• ÁRSTABILITÁS FENNTARTÁSA és mellette gazdaságpolitikai célok támogatása
• Euróbankjegyek kibocsátásának engedélyezése maga kibocsátás jegybankok és
EKB, érmék: tagállami jegybankok
• KBER feladatainak teljesítése érdekében az EKB rendeleteket fogadhat el,
meghozza a KBER-re ruházott feladatok végrehajtásához szükséges
határozatokat, valamint ajánlásokat tesz és véleményeket ad ki
• EKB pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki azokra a vállalkozásokra,
amelyek nem tesznek eleget a rendeleteiből és határozataiból fakadó
kötelezettségeknek
• Transzparenciakövetelményeknek jelentésekkel tesz eleget és jelentéstételei
kötelezettség állnak fenn (EU intézmények és EP irányában)
• Szervezetileg elkülönült apparátus felel az egységes felügyeleti mechanizmus
működtetéséért (rendszerkockázatot jelentő hitelintézetek uniós szintű, közvetlen
felügyeletét végzi el)
 EKB

Személyzetpolitikai keretek
 Székhelye Frankfurt am Main

 Külön felvételi rendszer (!)

 Pénzügyi végzettség mellett egyéb széleskörű végzettség
mellett is folyamatosan keresnek jelentkezőket
 Külön gyakornoki és pályakezdői program
 Kifejezett bővülés a 2010-es évek közepén a pénzügyi
felügyeleti funkció megjelenésével és Frankfurt brexit után
kibővülő pénzpiaci szerepével
 EKB személyügyi dilemmái

– főbb döntéshozó testületeinek tagállami delegáltjai ból

fakadó probléma hasonlóképpen megmutatkozott spanyol
bankmentő-csomag 2012 júniusi elfogadásakor

– piaci szereplőkkel való kapcsolatot illetően az is

egyértelműen fennáll a ún. forgóajtó jelenség problémája
 EKB személyügyi szabályozása

– EFM-rendelet szerint a bankfelügyeletért felelős

személyzetet el kell különíteni az EKB egyéb
személyzetétől, és az EKB eltérő jelentési csatornákat kell
kiépítenie ebben a körben
– Felügyeleti Testületnek és az EFM keretében működő
uniós tisztviselőknek speciális összeférhetetlenségi
szabályozást alkottak az EFM megszületésével
párhuzamosan
– Kérdések: Valódi elkülönítés monetáris és prudenciális
felügyeleti funkció között?; Felügyeleti Testületnek is
továbbörökítette dilemmákat
 Európai Bankhatóság vs.
Európai ombudsman
• https://www.ombudsman.europa.eu/hu/press-release/en/131984

1) Milyen típusú ügyekben járhat el az európai ombudsman?

2) Mi az uniós közszolgálati jog „legfontosabb jogszabálya”?
3) Ezt a jogszabályt alkalmazni kell-e Európai Bankhatóság
tisztviselőire?
4) A fenti leírás alapján milyen fogalommal lehet leírni ezt az esetet?
5) Hogy kellett volna eljárni az érintetteknek (Európai Bankhatóságnak)
a kapcsolódó szabályozás alapján?
 Európai Bankhatóság vs.
Európai ombudsman
• Európai Bankhatóság lehetővé tette korábbi ügyvezető
igazgatójának, hogy pénzpiaci lobbi szervezet vezetője legyen
1. Meg kellett volna tiltania adott időszak alatt
2. Hozzáférés kizárása Európai Bankhatóság bizalmas adataihoz
• Ombudsmani ajánláscsomag és annak arra adott válasz Európai
Bankhatóság részéről:
1. Vezetőség adott pozíciós szempontjából vett állásainak korlátozása
2. Azonnal korlátozás bizalmas adatokhoz való hozzáféréshez
VÁRHATÓ FEJLEMÉNYEK:
• Egyre cizelláltabb szabályozás ilyen esetek felmerülésével, ágazat-
specifikus jelleg elvesztésével visszahat Statútum Rendeltre
• Integritási szabályozás kiemelkedő jelentőségű lesz közvetlen
végrehajtás erősödésével
 EPSO VIZSGÁK
KERETRENDSZERE
 EPSO rendszere
• Eleje: jelentkezési szakasz, vége várakozási listára kerülés
• 4 kategória hasonló teszt elemeket tartalmaz (standardizálhatóság)
De el is tér egymástól a más munkakörhöz tartozó igényeknek
megfelelően
• Folyamatos jellegű felkészülést igényel
• Nagy túljelentkezés egyes helyekre

• https://exam2.eutraining.eu/quiz/5a9e94de611784003f048895?mode=
practice
 EPSO rendszere

CBT Intermediate Assessment

(előválogató test centre
számítógépes (köztes szint (Elemzési
teszt) nem mindig!) központ)
 EPSO CBT
AD (tanácsos)
 Jelentkezés (március)
 CBT (április/május)
Verbal reasoning (szöveges
érvelés)
Numerical reasoning
(számítási érvelés)
Abstract reasoning
(absztrakt érvelés)
Situational judgement (eset
értékelés)
AST (asszisztens)
 Jelentkezés
(november)
 CBT (március/április)
Verbal reasoning
Numerical reasoning
Abstract reasoning
Situational judgement
 EPSO CBT
Linguists (nyelvész) SC ()
 Jelentkezés  Jelentkezés
(június/július) (január/február)
 CBT (február/március)  CBT
(szeptember/október)

Verbal reasoning Verbal reasoning

Numerical reasoning Numerical reasoning

Abstract reasoning Abstract reasoning

Language comprehension
(nyelvi összeállítás)
 EPSO Inetrmediate test
AD Linguists

E Tray Exercise Translation test

(e tray feladat) (fordítás)
 EPSO Assessment Centre
 AD  Linguists  AST  SC

Structured interview Structured interview Structured interview Structured interview

(strukturált interjú)

Oral Presentation Practical test Oral Presentation

(szóbeli előadás) (Grammar, sytax)

Group Exercise Group Exercise Group Exercise

(csoportos feladat)

Written Case Study Written Case Study Written Case Study

(írásbeli
esetmegoldás)
E Tray Exercise E Tray Exercise Translation Test
 EPSO rendszere
• Példa tesztsor:
• https://exam2.eutraining.eu/quiz/5a9e94de611784003f048895?mode=
practice
 Párosítsa össze az egyes
elemeket!
1. Alapjogi Charta A. Statútumrendelet
B. Verbal reasoning
2. CBT teszt (szöveges érvelés)
C. Közszolgálati
3. Kibővített szervi hatály Törvényszék
D. Megfelelő
4. EuB része volt ügyintézéshez való jog
 Párosítsa össze az egyes
elemeket!
1. Tanács A. Három város

2. EKB B. Európai Számvevőszék

3. Európai Bizottság C. főigazgatóságok

4. Európai Parlament D. tagállamok elnöksége

5. luxembourgi székhely E. Frankfurti székhely