Az uniós jog alapelvei I.

:
A közvetlen hatály elve

Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

A doktrínák (jogelvek)
Létrejöttük:
Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában születtek
meg.

Szerepük:
 Biztosítják az uniós jog egységességét.

 Meghatározzák az uniós és a tagállami jogrendszerek

viszonyát. Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
Az uniós jog doktrínái
*A közvetlen hatály elve
*Az uniós jog elsőbbségének elve
*A tagállamok kárfelelőssége az uniós jog megsértésért

*Közvetlen alkalmazhatóság elve

*Értelmezési kötelezettség (közvetett hatály) elve
*A kölcsönös elismerés elve
*A lojális együttműködés elve

*Szubszidiaritás
*Arányosság Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
Fogalma:
Az uniós jog egyértelmű és feltétel nélküli
rendelkezései a magánszemélyekre is közvetlenül
jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg.
↓
Magánfelek bizonyos feltételek teljesülése esetén
tagállami bíróságokon közvetlenül hivatkozhatnak az
uniós jog rendelkezéseire és kérhetik, hogy a döntését
arra alapítsa.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
Fajtái:
• Vertikális közvetlen hatállyal bír a rendelkezés, ha a
tagállam és a magánszemélyek viszonyában keletkeztet
olyan jogokat vagy kötelezettségeket, amelyre
hivatkozhat.

• Horizontális közvetlen hatály: ha az uniós rendelkezés

magánszemélyek egymás közötti jogviszonyában
keletkeztet olyan jogokat vagy kötelezettségeket,
amelyre hivatkozhat.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
Az elv kimondás és annak indokolása
1963-ban a Van Gend en Loos ügyben született ítéletben (26/62.)

• Tényállás

• Jogi probléma

• „Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy valamely nemzetközi

szerződés rendelkezései ilyen hatállyal bírnak-e, tekintetbe
kell venni annak szellemét, rendszerét és megfogalmazását.”
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
 Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

A Bíróság érvei a közvetlen hatály mellett

• Az EGK-Szerződés célkitűzése, hogy olyan közös piacot hozzon létre,
amelynek a működése közvetlenül érinti a Közösség jogalanyait,
egyúttal azt is jelenti, hogy ez a Szerződés több mint olyan
megállapodás, amely csak a szerződő államok közötti kölcsönös
kötelezettségeket hoz létre.

• Ezt a koncepciót megerősíti egyrészt a Szerződés preambuluma, mely a

kormányok mellett a népeket is említi,

• másrészt még egyértelműbben az olyan szuverén jogokkal felruházott

intézmények létrehozása, mely jogok gyakorlása a tagállamokat,
valamint azok állampolgárait egyaránt érinti.
• Másfelől meg kell jegyezni, hogy az Európai Parlament és a
Gazdasági és Szociális Bizottság közvetítésével a
Közösségben egyesült államok állampolgárait e Közösség
működésében való együttműködésre hívták fel.

• Továbbá a Bíróságnak a 177. cikk (előzetes döntéshozatali

eljárás) keretében játszott szerepe, melynek célja, hogy
biztosítsa a Szerződés nemzeti bíróságok általi
értelmezésének egységességét, megerősíti, hogy az államok
elismerték azt a lehetőséget, hogy a közösségi jogra
állampolgáraik hivatkozhassanak e bíróságok előtt.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
• Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a
Közösség a nemzetközi jog új jogrendjét képezi,
melynek javára az államok, bár szűk területeken, de
korlátozták szuverén jogaikat, és amelynek alanyai
nemcsak a tagállamok, hanem azok állampolgárai is.

Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

• Ennélfogva a tagállamok jogszabályaitól független
közösségi jog amellett, hogy a magánszemélyekre
kötelezettségeket állapít meg, arra is szolgál, hogy
számukra jogokat keletkeztessen, amelyek az őket
megillető jogok összességének részévé válnak.

• E jogok nemcsak akkor keletkeznek, amikor a Szerződés

ezeket kifejezetten előírja, hanem azokból a
kötelezettségekből eredően is, amelyeket a Szerződés
egyértelműen rögzít a magánszemélyek, a tagállamok
és a közösségi intézmények számára.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
• A 12. cikk szövege világos és feltétel nélküli tilalmat
állapít meg, mely nem valaminek a megtételére, hanem
valaminek a meg nem tételére vonatkozó kötelezettség.

• E kötelezettséggel kapcsolatban egyébként az államok

semmilyen fenntartást nem tettek arra vonatkozólag,
hogy végrehajtását egy pozitív belső jogi aktustól tennék
függővé.

• A 12. cikk végrehajtása nem teszi szükségessé az

államok jogalkotói beavatkozását.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
• Az a tény, hogy e cikk a tagállamokat valaminek a
megtételétől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség
alanyaivá teszi, nem jelenti azt, hogy állampolgáraik
nem lehetnek annak ked-vezményezettjei.

• A fenti megfontolásokból az következik, hogy a

Szerződés szelleme, rendszere és megfogalmazása
szerint a 12. cikket úgy kell értelmezni, hogy az
közvetlen hatállyal bír, és olyan egyéni jogokat
keletkeztet, melyeket a nemzeti bíróságoknak
védelemben kell részesíteniük.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
A közvetlen hatály feltételei
Az adott uniós jogi rendelkezés:

1. Kellően pontos legyen (világos, egyértelmű)

2. Negatív tartalmú kötelezettséget (=nem tevésre, tevéstől

való tartózkodásra való kötelezést) tartalmazzon (ma már
nem követelmény)

3. Önálló legyen (kikényszerítéséhez ne legyen szükséges más

tagállami vagy uniós végrehajtási intézkedés)
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
4. „feltétel nélküli” legyen:

• Ne tartalmazzon a tagállamok részéről fenntartást.

• Ne tegye lehetővé a tagállami mérlegelési jogkör/diszkréció

alkalmazását.

• Ne igényeljen az uniós intézmények részéről további diszkrecionális

intézkedést.

• DE: nem zár ki objektív feltételeket a rendelkezés alkalmazására nézve.

Ezek a feltételek gyakorlatilag az elbírálhatóság feltételei.

Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
 Vertikális közvetlen hatály Horizontális közvetlen hatály

Szerződések Van Gend en Loos ügy Defrenne kontra

(egyes cikkei) (26/62.) Sabena ügy
(43/75.)

Rendelet EUMSZ 288. cikk a rendelet fogalmából vezette le a Bíróság.

Határozat Grad-ügy (9/70.)
Irányelv Van Duyn ügy (41/74.)
(64/221 irányelv) NINCS!
+ Feltétel: az irányelv átültetési Marshall-ügy (152/84.)
határideje lejárt és nem vagy nem
megfelelő volt az átültetés.

Nemzetközi - International Fruit Company ---

szerződés - Demirel-ügy (EGK-Törökország
társulási megállapodás)
• Ugyanakkor, bár a 189. cikk rendelkezései alapján a
rendeletek közvetlenül alkalmazandók, és
természetükből adódóan közvetlen hatállyal bírnak,
ebből nem következik az, hogy az e cikkben felsorolt
egyéb jogi aktusok soha nem rendelkezhetnek hasonló
hatállyal.

• Az irányelv 189. cikk által elismert kötelező jellegével

összeegyeztethetetlen lenne annak elvi kizárása, hogy
az érintett személyek hivatkozhassanak az abban
meghatározott kötelezettségre.

Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán

Marshall-ügy (152/84. sz.)
• Hangsúlyozni kell, hogy a Szerződés 189. cikke szerint
valamely irányelv kényszerítő jellege – amelyen az a
lehetőség alapul, hogy arra egy nemzeti bíróság előtt
hivatkozni lehessen – csak „minden címzett tagállam”
tekintetében áll fenn. Ebből az következik, hogy az
irányelv önmagától nem hozhat létre kötelezettsége-ket
valamely magánszemélyre nézve és így egy irányelv
rendelkezésére mint olyanra, nem lehet tehát ilyen
személlyel szemben hivatkozni.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
• Különösképpen azokban az esetekben, amikor a Közösség
hatóságai irányelvekben kötelezték a tagállamokat arra, hogy
meghatározott magatartást kövessenek, egy ilyen jogi aktus
hatékony érvényesülése sérülne, ha a jogalanyok nem
hivatkozhatnának rá a bíróságok előtt, és a nemzeti bíróságok a
közösségi jog elemeként nem vehetnék azt figyelembe.

• A 177. cikk, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróságoknak, hogy

az intézmények kivétel nélkül valamennyi jogi aktusának
értelmezését és érvényességét illetően a Bírósághoz forduljanak,
magában foglalja azt is, hogy a jogalanyok hivatkozhatnak
ezekre a jogi aktusokra e bíróságok előtt.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
Kísérletek az irányelvek horizontális
közvetlen hatályának pótlására
1. Az állam fogalmának kitágítása

- Marshall-ügy (152/84.sz.) - munkáltatóként is annak minősül

- Costanzo-ügy (103/88.sz.) - az önkormányzatok is

beleértendőek

- Foster kontra British Gas (C-188/89.sz.) ügy – állami

tulajdonú vállalatok is
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán
2. Értelmezési kötelezettség/közvetett hatály elve:

- Von Colson ügy (4/83.sz.)

3. Határa büntetőjogi felelősség terén:

- Kolpinghuis Nijmegen ügy (80/86.sz.)

A „fordított vertikális közvetlen hatály tilalma”.
Oktatási segédanyag - ME ÁJK - Dr. Angyal Zoltán