Településfejlesztés

I.

Busko.Tibor.Laszlo@uni-nke.hu
 ANYAGI JELLEGŰ
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
LAKÁSPOLITIKA ÉS
LAKÁSGAZDÁLKODÁS A
TELEPÜLÉSEKEN
 A lakáspolitika és a települések
„Mindenkinek joga van önmaga
és családja számára egészséges és elfogadható életszínvonalhoz,
beleértve a lakáshoz való jogot is”
ENSZ Emberi Jogok Deklarációja 45. cikkely

„Lakás- és
A települési
helyiséggazdálkodás” mint
infrastruktúra talán
marginális jelentőségű
legfontosabb szektora
önkormányzati feladat
ELSŐSORBAN A
KORMÁNYZATI SZINTŰ
LAKÁSPOLITIKÁK
FÜGGVÉNYE Mötv. 13. §.
(9)

Települési önkormányzatok helye,

szerepe a
lakáspolitikában/lakásgazdálkodásban?
 Lakáspolitikák 2000 után
(a) 2000-2002: „Otthonteremtési Program”
• jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatás
• Lakásépítést serkentő adókedvezmények kiterjesztése
• Korábbi szocpol, félszocpol érintetlenül hagyása
• bizalom a „filtráció” automatizmusában
• panelprogram
• önkormányzati bérlakásépítés serkentése (70-80%-os állami támogatás)
(b) 2002-2008: a költségvetésre nehezedő terhek miatt
a megszorítások, illetve a kompenzációk sajátos elegye
• 125/2009. (VI. 15.) Korm. Rendelet: lakástámogatási rendszer
felfüggesztése
(a) 2010-: újraindul az Otthonteremtési Program
• Kamattámogatott lakáshitelek
• „Szocpol” (CSOK) újbóli bevezetése
 A kormány szerényebb lehetőségeinek megfelelően a második
otthonteremtési program kevésbé bőkezű
 A 2010 utáni időszakot inkább a „devizahitelesek” kimentésére irányuló
erőfeszítések jellemezték
Egy kellemetlen következmény: a devizaalapú
hitelek tündöklése és bukása
Romló makrogazdasági helyzet Mentsük, ami menthető?

Beszűkülő állami Magas

(1) Végtörlesztés?
szerepvállalás jegybanki
avagy mi lesz azzal,
a lakáspolitikában alapkamat
aki nem volt képes
rá?

2004-től: A forinthiteleknél
látszólag kedvezőbb
kamatozású devizahitelek
(2) Árfolyamrögzítés
De: árfolyamkockázat -> a 2008-ban
beköszöntő válság a legrosszabb
forgatókönyvet realizálja
(3) Forintosítás
A devizaalapú lakáshitelek forintosításról
részletesebben
2014. évi LXXVII. törvény

az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a

kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről
Hatályos 2015.
február 1-jétől

a bankok
által
korábban
Devizaalapú hitelek forinthitelekké átalakítása a 2014. november 7-
tisztesség-
i MNB-árfolyam alapján (256,47 HUF/CHF, 308,97 HUF/EUR, 2,163
telenül
HUF/JPY)
elvontnak
minősített
összegeket
• Fizetendő kamat a mindenkori három hónapos budapesti
Az adósok
bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött
visszakapják
+ 1- 4,5% kamatfelár
 Lakásépítések Magyarországon a
rendszerváltás után
épített épített
év lakások év lakások
1991 33 164 2000 21 583 A lakásalap
pótlásához
1992 25 807 2001 28 054 elegendő
1993 20 925 2002 31 511
1994 20 947 2003 35 543
2013:
1995 24 718 2004 43 913
1996 28 257 2005 41 084 mindössze 7293
1997 28 130 2006 33 864 (!!!) lakás
1998 20 323 2007 36 159
1999 19 287 2008 36 075 2019:
21 127 lakás
 Önkormányzati lakásgazdálkodás
Főleg a rendszerváltást közvetlenül követő időszakban előtt volt jelentős
a tanácsok kezelésében álló állami lakásszektor súlya miatt
 Budapesten ez az arány az 50%-ot is elérhette!

1991/XXXIII. tv. „egyes állami tulajdonban

lévő vagyontárgyak (pl. a lakásszektor) önkormányzatok
tulajdonába adásáról”
- együtt járt az állami támogatások teljes megszüntetésével az eladás
domináns
• eladni? volt: a
• fenntartási-üzemeltetési költségeket csökkenteni? 90’es években
• lakbéreket emelni? Bp-en a
• egyéb külső forrásból származó bevételek növelni? forgalmi érték
az első Otthonteremtési Program bukása lényegében eljátszotta az esélyt, 25-30%-áért!
hogy a szociális lakásproblémákat az önkormányzati bérlakásszektor újbóli
megteremtésével oldjuk meg
- önkormányzati tulajdonban ma a lakásszektor mindössze 2%-a, még
Budapesten is csak 5%
- 2018-ban mindössze 41 önkormányzati lakás épült (2003: 1394)
 ANYAGI JELLEGŰ
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
ENERGIAGAZDÁLKODÁS A
TELEPÜLÉSEKEN
 Alapfogalmak

Energiahordozók

Elsődleges Másodlagos
energiahordozók energiahordozók

Megújuló Meg nem újuló

energiahordozók energiahordozók
 A települések energiaellátása
(„hagyományos”)
(„alternatív”)

villamosenergia-ellátás gázszolgáltatás

78,7%-ban
„hulladék-
hő”

távhőellátás
 Az energiaszolgáltatás szabályozása a rendszerváltás
után a villamosenergia- és a gázszolgáltatás példáján
központilag
Kettős/hibrid
szabályozott modell
modell

közüzemi közüzemi verseny-

– szektor szektor
szektor

(feljogosított
(háztartások)
fogyasztók)
piaci modell
Villamosenergia-törvény: 2007. évi LXXXVI. Tv.
Földgáztörvény: 2008. évi XL. Tv.

egyetemes verseny-
szolgáltatás szektor
 A jelenlegi szabályozás
(export-import)
(hatósági ár) (speciális árutőzsde→
piaci ár)
termelők

egyetemes kereskedők
szolgáltatók

hálózati engedélyesek

háztartási
fogyasztók és egyetemes (lehetőség) piaci felhasználók
szolgáltatásra jogosult
kisvállalkozások
 A piaci viszonyok korlátozása
felügyeleti szerv:
Magyar Energetikai és Közműszabályozási
Hivatal
csatlakozási díj, alapdíj, energia díja
Az egyetemes szolgáltatás esetén:
„méltányos,
tisztán és könnyen
összehasonlítható,
átlátható (jelenleg: HATÓSÁGI)
árszabás”
• végső menedékes fogyasztó:
egyetemes szolgáltató fizetésképtelensége
78/2012 (XII. 22.) NFM Rend.
„10%-os rezsicsökkentő rendelet”
hálózati engedélyes
monopolhelyzetéből
származó problémák kivédése
• villamosenergia- és
földgázvásárlási szerződések
• csatlakozási és
elosztóhálózat-használati
szerződések
Speciális jogintézmények:
esetén életbe lépő védelem
• védendő fogyasztó:
- szociálisan rászorultak
- fogyatékkal élők
 A települési önkormányzatok és az
energiaszolgáltatás
(a) közvilágítás mint
kötelező önkormányzati feladat

(b) közreműködés a
a helyi energiaszolgáltatásban
települési alapinfrastruktúra-fejlesztés
keretei között
- költségei részben vagy egészében átháríthatók
(közművesítési hozzájárulás)

(c) közintézményi felhasználó

(az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó
árképzési szabályoknak megfelelően) földgáz
esetében
nem
 A távhőellátás

egyedi központos

távhőellátás

központi fűtés
Fűtés, melegvíz-ellátás:
92 településen a
háztartások kb. 17%-át látja el
A távhőszolgáltató társaságok tulajdonosi szerkezete

2005. évi XVIII. tv.

6. § (1):A területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi
önkormányzat az engedélyes, vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a
távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

A távhőszolgáltató társaságok

Az önkormányzat (állam) többségi tulajdonában lehetnek

Gyakorlatban: mindössze 3 távhőszolgáltató cégben nincs

100%-os önkormányzati tulajdon
 Az árképzés sajátosságai
- csatlakozási díj
- értékesített távhő ára
- távhőszolgáltatás díja

Árhatóság:
a (maximalizált) hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a
Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével
a miniszter rendeletben állapítja meg

Ellenőrző hatóság:
Magyar Energetikai és Közműszabályozási
Javaslathoz kell: érintett Hivatal
önkormányzatok
képviselőtestületének
állásfoglalása 78/2012 (XII. 22.) NFM Rend.
2013-ban max. a 2012. nov. 1-jei szolgáltatási
díjak 90%-a:
2013: - 20%; 2014: -3,3%
 ANYAGI JELLEGŰ
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK A
TELEPÜLÉSEKEN
 A KÖZLEKEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TELEPÜLÉSI
ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK

Helyi közutak Parkolás

fenntartása biztosítása
(kötelező) (kötelező)

Helyi közösségi
kapcsolódó feladat: közlekedés
helyi közutak kialakítása biztosítása
(építése) (felt. kötelező)
 A helyi közutak fogalma
1988. Évi I. tv. A közúti
ÚT:
közlekedésről
„Járművek és a gyalogosok
közlekedésére, vagy csak Út besorolásának alapja:
a járművek, illetve csak út a forgalmi helyzet.
a gyalogosok közlekedésére
szolgáló, e célra létesített Útügyi közlekedési
vagy kijelölt közterületet, hatóságként a
illetőleg magánterület.” fővárosi/megyei
kormányhivatal jár el az
átminősítéssel
kapcsolatos ügyekben
Közút

Helyi közút
Országos közút Közforgalom elől elzárt
(önkormányzati
(állami tulajdonban) és nem elzárt magánút
tulajdonban)
 A helyi közutak építése
Útépítés engedélyezője az útügyi közlekedési
hatóság
kisebb jelentőségű építések/javítások esetén nincs
szükség engedélyezésre

Az építési folyamat
- Az építtető (főszabály szerint a Helyi közutak kezelői lehetnek:
közútkezelő) feladata (a) helyi önkormányzat
(b) fenntartásra, fejlesztésre,
• együttműködhet az útépítés fejlesztéssel kapcsolatos
egyéb érdekeltjeivel üzemeltetésre létrehozott
költségvetési szerv
• ha az útépítésben az érdekeltek (c) 100%-os ök-i tulajdonban lévő
legalább 2/3-a részt vesz, gazdálkodó szerv
útépítési érdekeltségi (d) koncessziós társaság
hozzájárulás vethető ki
 A helyi közutak fenntartása
Települési ök.
kezelő útján
gondoskodik

(a) Helyi közút biztonságos

közlekedésre alkalmassá tétele + (b) Helyi közút forgalmi rendjének
esztétikus és kulturált közvetlen kialakítása
környezet kialakítása

(d) Helyi közút tisztántartása

(c) Helyi közút esetleges
(hóeltakarítás, síkosság elleni
megrongálódásának kijavítása
védekezés is)
 A parkolás biztosítása
Csupán 2010-ben került a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé:
- az elsőlegesen magánérdekeket szolgáló
piaci szemléletnek igyekezett gátat szabni

Azóta:
Várakozási (parkolási) közszolgáltatást csak a helyi önkormányzat, vagy
kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési
szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy
e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve
önkormányzati társulás láthat el.

Várakozási
Várakozási díj Szankciók
terület
meghatározása alkalmazása
kijelölése

ÁTNÉZNI Buskó Tibor László – Jószai Attila tankönyvéből

 A helyi közösségi közlekedés biztosítása

Az önkormányzati tulajdonban lévő Állami hozzájárulások

közlekedési vállalatok még nagyobb
városainkban is ritkák
(Budapest, Debrecen, Kaposvár, Miskolc,
Pécs, Szeged)
(költségvetési támogatás,
szociálpolitikai menetdíj-
támogatás )

- gyakoribb a területileg illetékes Volán-

Ök. vagy
társaságok bevonása
társulás
(fenntartó)

Közszolgáltatási
szerződés

Szolgáltató
 A helyi közösségi közlekedés biztosítása

2012. Évi XLI. tv. a személyszállítási szolgáltatásokról

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT, VALAMINT ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁNAK

ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATA LEHET, A FŐVÁROSBAN A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
(A TOVÁBBIAKBAN EGYÜTT: ÖNKORMÁNYZAT) KÖTELEZŐ FELADATA:
a) a helyi személyszállítás fejlesztésére vonatkozó - az országos, a regionális és
az elővárosi közforgalmú személyszállítással, az épített és természeti környezet
védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs
technológiák alkalmazására alapozott - koncepciók jóváhagyása, valamint azok
végrehajtásának megszervezése,
b) a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének
megállapítása, nyomon követése,
c) a közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási
keretek kialakítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése
, a közlekedési szolgáltató kiválasztása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások
- a személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő –
megrendelése,
d) a helyi közlekedés díjainak szerződés keretében történő megállapítása,
a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt
költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése.