KÖZMENEDZSMENT

Államigazgatás

Nyíregyházi Egyetem
Nyíregyháza
Dr. Papp Csaba
2022.
Az államigazgatás fogalma
Az államszervezet
felépítésének elvei
A hatalom megosztása – Montesquieu
Az államhatalmi ágak megosztásának klasszikus elmélete
• törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
„A törvények uralmának és az ember szabadságának biztosítása.”
„A zsarnokság kiküszöbölése.”
A hatalom korlátozása – Constant
„Sem a szabadság, sem a nyugalom, sem a boldogság nem lehetséges,
ha a hatalom korlátlan.”
„A hatalommegosztás hiábavaló, ha a hatalom összege végtelen.”
• az államfői hatalom elmélete
Igazgatási hatalom
A közigazgatás túlterjeszkedése - az ún. igazgatási hatalom elmélete
(administrative power - USA)
• municipiális hatalom, föderalizmus, regionalizmus
 Az államszervezet
felépítésének elvei
Montesquieu: A törvények szelleméről (1748)
hatalmi ágak megosztása
törvényhozó végrehajtó bírói
Magyarország államszervezete
Köztársasági elnök

egyéb
három hatalmi ág egyéb
jogvédelem törvényhozó végrehajtó bírói jogvédelem
Alkotmány- Országgyűlés Kormány, Kúria Legfőbb Ü
bíróság minisztéri Ítélőtábla fellebbviteli
egyéb jogvédelem umok, Törvényszék főü
Állami államigaz települési Járásbíróság főügyészség
Számvevőszék gatás járási ü.
Alapvető jogok központi
és
biztosa és és területi, területi
helyettesei helyi önkormá
szervei nyzatok
 Az államszervezet

Törvényhozó Végrehajtó Bírói Egyéb

 Közigazgatás
Államigazgatás
Központi igazgatás

• Autonóm államigazgatási
szervek
• Önálló szabályozó szervek
K KORMÁNY Tö
r vé
ny
ess
A Kormány irányítása alatt álló é gi
központi államigazgatási szervek f elü
g ye
le t
IRÁNYÍTÁS

Megyei
Területi Államigazgatás
Helyi igazgatás

Önkormányzat
Véleményezési és
javaslattételi jog Helyi
Önkormányzat
Települési
Helyi Államigazgatás Önkormányzat
Az államigazgatás szervezete
Az államigazgatási
szervezet felépítésének elvei
Hatáskör
Általános Különös
a közigazgatás valamennyi, a közigazgatás egy, néhány
sok ágazata szakágazata
Miniszterelnökség
koncentrált Miniszterelnöki Kabinetiroda
Kormány Miniszterelnöki Kormányiroda
összpontosított
Szervezési elv

Minisztérium
Centralizált
központosított szakigazgatási szervek
(fővárosi, megyei) (attól függ)
dekoncentrált kormányhivatalok (kormányzati főhivatalok,
szétpontosított központi hivatalok; területi,
járási hivatalok helyi szervek)

szakmai önkormányzatok
Decentralizált helyi önkormányzatok (köztestületek – kamarák)
nem központosított nemzetiségi
központosítatlan
(megye, település)
önkormányzatok
 Az államigazgatási szervek
egymáshoz való viszonya
Alá-, fölérendeltség ↔ Mellérendeltség
• irányítás - az államigazgatásban: Ksztv. 2. §
• felügyelet - az államigazgatásban: Ksztv. 4. §
• ellenőrzés
irányítás: teljes szervezeti alárendeltség
korlát: hatáskörelvonás tilalma

szervezet teljes
szakmai
- irányítási
irányítás
irányítás jogkör
 Irányítás, felügyelet

Irányítás
szerv alapítása,
átalakítása,

Felügyelet
megszüntetése

szerv döntésének
megsemmisítése új
eljárásra utasítás

Szerv vezetőjének Szerv szerv

szerv döntéseinek kinevezése, tevékenységének kezelésében lévő
előzetes vagy felmentése, törvényességi, Szerv jelentéstételre közérdekű,
utólagos visszavonása, szakszerűségi, SZMSZ-ének vagy közérdekből
jóváhagyása egyéb hatékonysági és jóváhagyása beszámolóra való nyilvános,
munkáltatói pénzügyi kötelezés meghatározott
személyes
jogok gyakorlása ellenőrzése
adatok kezelése.
egyedi utasítás
kiadása
 Az államigazgatási szervek
egymáshoz való viszonya
szerv irányítás vezetés létrehozás
Kormány Ø (testületi szerv) miniszterelnök Alaptörvény
Miniszterelnöki közigazgatási
Miniszterelnök törvény
Kormányiroda államtitkár
minisztériumok (közte: Kormány (ún. statútum rendelet, 94/2018. Alaptörvény
Miniszterelnökség, (V. 22.) Korm. rendelet) v. miniszterelnök miniszter
Miniszterelnöki Kabinetiroda) (utóbbi kettő esetében) törvény
önálló szabályozó szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető sarkalatos törvény
autonóm államigazgatási
szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető törvény

Kormány
Kormányzati főhivatal hivatalvezető törvény
(ágazati miniszter felügyelet)
Központi hivatal miniszter hivatalvezető Korm.r. v. törvény
(fővárosi, megyei) Kormány a miniszterelnökséget
kormányhivatal
kormánymegbízott törvény + Korm.r.
vezető miniszter útján
Járási hivatal Fv-i, M-i Kormányhivatal járási hivatalvezető törvény + Korm.r.
képviselő-testület polgármester Alaptörvény
Ø (testületi szerv)
megyei közgyűlés közgyűlés elnöke Mötv.

polgármesteri hivatal polgármester jegyző Mötv.

A központi államigazgatási
szervek
Minisztérium
• Miniszterelnökség
Miniszterelnöki
Kormány Kormányiroda
Kormány- • Miniszterelnöki Kabinetiroda
bizottság • 8 szakminisztérium (AM, BM,
EMMI, HM, IM, ITM, KKM,
PM)

Kormányzati főhivatal
• Központi Statisztikai Hivatal
• Országos Atomenergia Hivatal Központi hivatal
• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

= KÖZPONTI KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZERVEK

Önálló szabályozó szerv
• Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság
• Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal
Autonóm államigazgatási szerv
• Közbeszerzési Hatóság
• Egyenlő Bánásmód Hatóság
• Gazdasági Versenyhivatal
• Nemzeti Választási Iroda
• Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság
Rendvédelmi szerv és a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat
• rendőrség
• büntetés-végrehajtási szervezet
• hivatásos katasztrófavédelmi
szerv
• polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok
• Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat
A központi államigazgatási szervek
Kormány
• fogalma:
o a végrehajtó hatalom általános hatáskörű központi közigazgatási
szerve
o a közigazgatás (államigazgatás) legfőbb szerve
• funkciói: kormányzás + igazgatás
o feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy
jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe
o államigazgatási szerveket hozhat létre
o feladatkörében rendeletet alkot(hat) és normatív határozatokat
hoz(hat)
• összetétele: miniszterelnök + miniszterek
• működése: Kit, Ksztv., ügyrend
• üléseinek előkészítése
A központi államigazgatási
szervek
A Kormány működésének formái:
• a kormányülés
• a Kormány segédszervei – a koordináció szervei:
o a Kormány hozza létre és határozza meg a feladat- és hatáskörét (rendelettel
vagy normatív határozattal)
o Funkcióik: javaslattétel, tanácsadás, döntés-előkészítés, konzultáció és
koordináció, ügydöntő jogkör (ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik)
o Típusai:
• Kabinet (nem központi államigazgatási szerv)
• Kormánybizottság
• Közigazgatási Államtitkári Értekezlet
• egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó szervek

Közigazgatási Államtitkári Értekezlet: Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő

testületeként kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező,
egyeztető, ellenőrző fóruma.
Tagjai: minisztériumok közigazgatási államtitkárai
A Kormány és a miniszterelnök munkáját
segítő egyéb szervek
Kormány további segédszervei
TESTÜLETI SZERVEK
Bizottság: jelentős, több minisztérium
feladatkörét érintő feladatok
összehangolására. Tagok: érintett
miniszterek
Kabinet: kiemelt fontosságú társadalmi, Miniszterelnökség: miniszter vezetése
politikai, gazdasági, nemzetbiztonsági alatt. Szerteágazó feladat- és hatáskör
ügyekben, állásfoglalás és ügydöntő jogkör
(a Kormány nevében). Tagok: érintett
miniszterek, ME által kijelölt személyek.
Egyéb javaslattevő, véleményező v.
tanácsadói testület: Határozatlan időre; ad-
hoc működés; Nem jogosult: Korm.
képviseletére, szervezetirányításra. Vmely
minisztérium látja el az adminisztratív
teendőket.
Miniszterelnök munkáját segítő Kormány/Miniszterelnök munkáját
szervek segítik:
Kormányzati Központ önálló, állandó Egyszemélyi
szervei – Miniszterelnök közvetlenül irányítja
vezetőik tevékenységét:
Miniszterelnöki Kormányiroda - ME Kormánybiztos: biztosi jogviszony.
kormányzati igazgatási munkaszervezete, Megbízatás: határozott (max. 2 év).
különös hatáskörű központi államigazgatási Megszűnik: ME megbízatásával (v. saját
szerv; közigazgatási államtitkár vezeti,; ME politikai/szakmai felsővezetői megbízatás
közvetlen irányítása alatt; szervezetében megszűnésével). Kormányt képviseli;
államtitkár működhet. jogosult lehet szervezetirányításra; saját
apparátusa van/lehet
minisztériumban/Miniszterelnöki
Korm.Irodán; ME v. miniszter irányítja
Miniszterelnöki biztos: ME hatáskörébe
tartozó feladatra nevezi ki határozott időre,
max. ME megbízatásáig (ME utasítással);
irányítási jogkörrel is felruházható (ME
rendeletben)
Miniszterelnöki Kabinetiroda (ME Miniszterelnöki megbízott:
kabinetfőnöke miniszterként vezeti), ME diplomáciai/személyes/tanácsadói/egyéb
politikai munkaszervezete . eseti jellegű feladatra. Jogosult lehet
Felelős: általános politikai koordinációért; miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés
kormányzati kommunikációért, stb. használatára.
A központi államigazgatási
szervek (központi kormányzati igazgatási szervek)
Minisztériumi struktúra
Miniszter

miniszteri miniszteri
kabinet biztos

X-ért felelős Y-ért felelős parlamenti közigazgatás

államtitkár államtitkár államtitkár i államtitkár

helyettes helyettes helyettes

államtitkári
államtitkáro államtitkáro államtitkáro
kabinet
k k k
helyettes helyettes
államtitkár államtitkár főosztályok főosztályok főosztályok
1 n

főosztály 1 főosztály n főosztályok osztályok osztályok osztályok

osztály 1 osztály n osztályok osztályok

A központi államigazgatási
szervek (központi kormányzati igazgatási szervek)
Miniszteri kabinet
• a miniszter bizalmas titkársága, működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg
• a miniszter politikai döntéseinek előkészítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése,
valamint felkészítése a Kormány és a parlament üléseire

Miniszteri biztos
• normatív utasítással kinevezett kiemelt fontosságú feladat ellátására
• tevékenységét a miniszter irányítja
• megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 2 évre szól

Államtitkárok
• államtitkárok: (KE nevezi ki) miniszter teljes jogkörű helyettese, utalni kell az államtitkárnak
a minisztérium SZMSZ szerinti feladatkörére
*parlamenti államtitkár – kapcsolat az Országgyűléssel
• közigazgatási államtitkár: (KE nevezi ki) minisztérium hivatali szervezetét vezeti,
munkáltatói jogok a kormánytisztviselők felett
• helyettes államtitkárok: (ME nevezi ki) irányítja a minisztérium meghatározott része
tekintetében a szakmai munkát
 
A központi államigazgatási
létrehozás 
Minisztérium
törvény
Kormányzati főhivatal
törvény
Központi hivatal
törvény/kormányrendelet

vezető
szervek
felsorolás külön törvény (2018. évi V. törvény)
• miniszter
Ksztv.; Kit
• hivatalvezető
nincs
•hivatalvezető
megbízatása • ME javaslatára a KE nevezi • a felügyeletet gyakorló miniszter •irányító miniszter nevezi ki +
ki javaslatára a ME nevezi ki + MvM közreműködése
MvM közreműködése
• SzMSz – miniszter normatív • SzMSz – felügyeletet gyakorló •SzMSz – irányító miniszter
szervezet utasításban miniszter normatív utasításban normatív utasításban
• ME jóváhagyásával • a MvM jóváhagyásával
• költségvetési törvény • költségvetési törvény •költségvetési törvény
költségvetés • önálló fejezet • költségvetési cím a felügyeletet •költségvetési cím az irányító
gyakorló miniszter fejezetén miniszter fejezetén belül
belül
Típusai: hatósági;
tevékenység több államigazgatási ágazat egyik minisztérium feladatkörébe piacfelügyeleti; szolgáltató;
irányítása sem tartozó államigazgatási fenntartói; forráskezelő;
tevékenység ellenőrző; kiszolgáló
tevékenységre
kormány irányítja, a kormány által
irányítás kormány rendeletben kijelölt miniszter miniszter irányítja
felügyeli
szabályozási • rendeletalkotás • nem alkot jogszabályt •nem alkot jogszabályt
hatáskör • közjogi szervezetszabályozó • közjogi szervezetszabályozó •közjogi szervezetszabályozó
eszköz- normatív utasítás eszköz – normatív utasítás eszköz – normatív utasítás
a parlamentnek (interpelláció) a parlament és a Kormány előtt a a parlament és a Kormány előtt az
felelősség a kormánynak (a kormány felügyeletet gyakorló miniszter irányító miniszter felel a
tagja) képviseli és felel a tevékenységéért
A Kormány irányítása alá nem tartozó központi
államigazgatási
szervek
 
autonóm államigazgatási önálló szabályozó szerv
szerv

létrehozás törvény sarkalatos törvény

felsorolás Ksztv. Ksztv.
- Közbeszerzési Hatóság - Nemzeti Média- és Hírközlési
- Egyenlő Bánásmód Hatóság Hatóság
- Gazdasági Versenyhivatal - Magyar Energetikai és
- Nemzeti Adatvédelmi és - Közmű-szabályozási Hivatal
Információszabadság
Hatóság
- Nemzeti Választási Iroda

jogszabályalkotás önálló szabályozó szerv

(rendelet)  Ø
vezetőjének rendelete
Jogalkalmazás jogalkalmazó jogalkalmazó
A közigazgatás
területi és helyi szervei
A helyi igazgatás dualizmusa
helyi államigazgatás helyi önkormányzatok
(dekoncentráció) (decentralizáció)
-1867 - nem jellemző - helyi önkormányzatok
(elsősorban vármegye)
1867 - 1949 - területi és helyi államigazgatás - helyi önkormányzatok
- ágazati szakigazgatási szervek
folyamatosan alakulnak ki
1950 - 1990 tanácsok (szakigazgatás + formális
önkormányzat) Ø
helyi államigazgatás
1990- - területi és helyi államigazgatás - helyi önkormányzatok (Ötv. 1990)
- ágazati szakigazgatási szervek
2010- integráció - helyi önkormányzatok (Mötv. 2011)
2013 járások
2015 integrált kormányhivatali rendszer - helyi önkormányzatok (Mötv.)
Az államigazgatás területi és helyi szervei
Az államigazgatás területi és helyi szervei:

- a központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei és

- a területi kormányzati igazgatási szervek

Változások
• 2010. évi CXXVI. törvény - Fővárosi és megyei kormányhivatalok

• 2015. április 1.
- szakigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok,
- járási szakigazgatási szervekből osztályok
Járások
Járási hivatalok - 2013. január 1.
• 174 járási hivatal + 23 fővárosi kerületi hivatal = 197
• a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egysége, kirendeltsége
• közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak
ellátásában
• államigazgatási feladatok: önálló feladat- és hatáskör – hivatalvezető
(szakmai vezető) gyakorolja
• települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a
hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez
szükséges koordinációs és kommunikációs feladatok
• kormányablak (integrált ügyfélszolgálat ) → 1. azonnal intézhető, 2.
saját hatáskörében intézhető ügytípus, 3. ügyben beadvány továbbítás
céljából, és 4. tájékoztatás, 5. kiegészítő szolgáltatások
• okmányiroda
Az államigazgatás területi és helyi szervei

Dekoncentrált szervek
• a kormánymegbízott irányítási jogkörén kívül (= központi kormányzati
igazgatási szervek területi, helyi szervei)
• a NAV dekoncentrált szervei
• az integrációban nem érintett területi államigazgatási szervek
• Megyei illetékesség:
- budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok
- a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai
- a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei
• Területközi szervek
- Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatósága
- 10 nemzeti park igazgatóság
Az államigazgatás területi és helyi szervei

A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok

szervezeti kerete
delegált (államigazgatási) feladatok ellátása:
• a települési önkormányzat jegyzője  ha jogszabály másként nem
rendelkezik általános első fokú államigazgatási hatóság.
• a Polgármester, megyei képviselő-testület elnöke, képviselő-testület
hivatalának vezetője vagy ügyintézője  kivételesen
államigazgatási feladat- és hatáskört törvény vagy törvényi
felhatalmazáson alapuló kormányrendelet állapíthat meg
[Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése]

A képviselő-testület (közgyűlés) utasítási joga kizárt.

Államigazgatási feladatok ellátásához szükséges költségvetési
támogatás: központi költségvetés.
 Az államigazgatás
funkciói és működése
Az államigazgatási funkciói és feladatai
(köz)igazgatástudományi megközelítés
az igazgatás funkciói = az
igazgatás fogalma

- tervezés P - tervezés
- szervezés O - szervezés
- parancsolás S - személyzeti a közigazgatás
- ügyek intézése funkciói
egybehangolás D - irányítás + közérdekűség
az
- ellenőrzés Co - =
államigazgatás
összehangolás funkciói
R - ellenőrzés
B - pénzügyek
vagy költségvetés
Az államigazgatás működésének alapelvei
Hatékonyság Demokratizmus
eredményesség  jogszerűség
a közigazgatás a szervező a közigazgatás politikai jellegéből
tevékenysége származó elv
• külső (társadalmi, • korlátok közé szorítás,
megelégedettség) ellenőrzöttség
• belső (munka, működés;
racionalizálás, reform programok,
korszerűsítés)
tartalmi elemei: tartalmi elemei:
1. bürokratikus szervezet 1. részvétel
2. hierarchia 2. alkalmazás – nyitottság
3. egyszemélyi vezetés 3. közérdekűség
4. szolgálati út 4. törvényeknek alárendelt
5. uniformizált működés 5. átláthatóság, elszámoltathatóság,
becsületesség, méltányosság,
jogállamiság tiszteletben tartása
Az államigazgatás jogalkotó
és jogalkalmazó tevékenysége
Az államigazgatás jogalkotó tevékenysége
• Alaptörvény T) cikk
• jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.)
• a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről
szóló 2010. évi CXXXI. törvény
• a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM
rendelet
• az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV.
29.) MvM rendelet
• egyéb alacsonyabb szintű normák
Az államigazgatás jogalkotó
és jogalkalmazó tevékenysége
Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége

„Az általános normának – mely elvontan meghatározott

tényálláshoz egy éppen olyan elvontan meghatározott
következményt fűz – ahhoz, hogy egyáltalán értelmet
nyerjen, egyediesítésre van szüksége.” – Hans Kelsen

A jogalkalmazás célja: a jog érvényesítése → aktus (döntés)

Államigazgatási jogalkalmazás → államigazgatási hatósági
jogalkalmazás
Hatóság: államigazgatási hatósági jogkört gyakorol →
jogérvényesítés közhatalom birtokában, hierarchián kívül
Az államigazgatás
jogalkalmazó tevékenysége
• Feladatkör → Hatáskör → Hatósági jogkör
• Illetékesség
• Hatáskör-átruházás tilalma
• Szubdelegálás tilalma
• Kiadmányozás

A hatósági tevékenység két fő formája:

• a hatósági jogalkalmazás
• a hatósági felügyelet
Az államigazgatás szervező és
szolgáltató tevékenysége
Jogállás

Közjogi Magánjogi

Államigazgatá Önkormányzat Magán-

Köztulajdonú
si i tulajdonú

Gazdasági Gazdasági Egyéni

Egyéb szervek
társaság társaság vállalkozás

Köztestület Közalapítvány Egyesület Alapítvány

Közintézet
Közüzem
(állami vállalat)
*intézmény
Egyházi
Az államigazgatás szervező és
szolgáltató tevékenysége
Intézeti típusú szervek
Közintézet
humán közszolgáltatások
ingyenes vagy közvetetten – és általában
nem piaci áron - finanszírozva
Jogszabályi fogalma nincs
költségvetési szerv
Áht.
létesítés célja: közfeladatok ellátása
(jogszabályban meghatározott állami vagy határozza meg, de közfeladat ellátása
önkormányzati feladat)
irányítás: Áht. 9. §
személyi állomány általában
közalkalmazott (Kjt.)
Közüzem
gazdasági közszolgáltatások
általában piaci áron
az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke
mérhető 
jogszabályi fogalma (1977. évi VI. tv.)
szűkebb, mint a tudományos fogalma:
gazdasági közszolgáltatásokat végző
szervezetek
létesítés célját jogszabály általánosan nem
irányítás: Ptk. (tulajdonosi jogok
gyakorlása) + felügyelet (cégbíróság +
államigazgatás)
személyi állomány általában munkavállaló
(Mt.)
A belső igazgatási
tevékenység
Szervezet és működés rendjének szabályozása
• Jat. 23. §
(1) Normatív határozatban szabályozhatja a Kormány és más
testületi központi államigazgatási szerv szervezetét és
működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(4) Normatív utasításban szabályozhatja a miniszterelnök, a
központi államigazgatási szerv vezetője, a fővárosi és megyei
kormányhivatal vezetője a vezetése, az irányítása vagy a
felügyelete alá tartozó szervek szervezetét, működését,
tevékenységét.
↓
• SZMSZ ← Ksztv., Kit., Khtv.
A belső igazgatási
tevékenység
Kiadmányozás rendjének szabályozása
• Ksztv., Kit. → belső szabályzat (SZMSZ vagy kiadmányozási szabályzat)
• kiadmányozási jog átruházása és visszavonása
• a közigazgatási szerv feladatellátása során keletkezett ügyiratok (pl.
döntések) aláírása, kiadása, amely az ügyirat érvényességi kelléke.
• a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, de az SzMSz-ben a szerv
bármelyik köztisztviselőjére átruházhatja
• a felelősség nem száll át, a hatáskör gyakorlója teljes mértékben felel
a döntésért. (A már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet
jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a
kiadmányozásra jogosult részéről.)
Szignálás → szolgálati út
Az államigazgatás személyzete
A közigazgatási személyzeti
politika rendszerei
A közigazgatási személyzeti politika
• fogalma
• funkciói
• rendszerei Asszimilációs
rendszerek

Differenciált
rendszerek

Zárt karrierrendszer
Nyitott
rendszer rendszer

Zsákmányrendszer
 A közigazgatási személyzeti politika rendszerei
(főbb modelljegyek, amelyek általában keverednek)
ZÁRT NYITOTT
Közjogi speciális jogszabály Hasonló a munkaerőpiaci
alapján történő foglalkoztatás szabályozáshoz

Élethivatásszerű szolgálat Meghatározott állásra, nem életpályára

Besorolási rendszer Ø kötelező besorolás

Nem határozza meg törvény az

Törvény által garantált előmenetel előmenetelt – több típusa létezik

Törvény által kötött illetményrendszer Illetmény alku tárgya

Folyamatos képzés és továbbképzés Továbbképzés nem törvényben előírt

jellemzi
 A közigazgatási személyzeti
politika rendszerei
Magyarország
• a közigazgatási személyzeti politika szabályozása:
o 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) - besorolási és előmeneteli
rendszert tartalmaz
o a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) –
álláshely típusú rendszerről rendelkezik (nincs előmenetel)
o a közigazgatási személyzeti politika meghatározása
Magyarországon a Kormány hatáskörébe tartozik.

A személyzeti politika érvényesítéséért felelősek:

Miniszterelnökséget belügyminiszter Miniszterelnöki
vezető miniszter Kormányiroda

közigazgatási közszolgálati életpálya kormányzati személyügyi

minőségpolitika és kidolgozása igazgatás központi
személyzetpolitika feladatai
Az államigazgatási dolgozók
felelősségi rendszere

Jogi felelősség Nem jogi felelősség

Objektív és szubjektív feltételek Feltételek?

- fegyelmi felelősség - vezetői

- anyagi felelősség vagy eredményfelelősség
kárfelelősség - politikai felelősség
- büntetőjogi felelősség - etikai felelősség
A közszolgálati etika
Etikai felelősség → etikai vétség elkövetése → etikai
szabályok megszegése
Az etikai szabályok rendszere:
• Kttv. + Kit. + Kjsz. etikai szabályai
• hivatásetikai alapelvek és hivatásetikai részletszabályok →
Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex
(Magyar Kormánytisztviselői Kar )
• A közszolgálati etikai szabályok jelentősége: tételes jogi
szabályt nem sértő, de közösségellenes, közéleti
anomáliákat és torzulásokat okozó, a közigazgatásban nem
kívánatos cselekmények visszaszorítása.
A közszolgálati etika
hivatásetika koncepcionális egységes szabályozás Kormánytisztviselők Hivatásetikai
keretei indokai Etikai Kódexe alapelvek különösen
(Kit.)

• szervezeti integritás és • közös közszolgálati • hűség és - elkötelezettség,

kultúra: átláthatóság, értékrend (ethosz) elkötelezettség - nemzeti érdekek
elszámoltathatóság, • közszolgálati • közérdek előnyben előnyben részesítése,
hatékonyság; életpályák részesítése - igazságosság,
• egyéni integritás: szakmai és átjárhatósága • igazságos és méltányos - méltányosság,
erkölcsi tekintély; • jogbiztonság és jogszolgáltatás és az - méltóság,
• tisztviselő egyéni jogegység emberségesség - tisztesség,
szabadságjogainak korlátai és • társadalmi felelősség és • méltóság és tisztesség -előítéletektől való
magánéletére is kiható bizalom • előítélet-mentesség mentesség
elvárások; • közszolgálat tisztasága, • pártatlanság - felelősségtudat
• korrupció elleni fellépés; a hivatali korrupció • politikai semlegesség
• érdek-összeütközések elleni fellépés • felelősségtudat és
megelőzése, • nemzetközi szakszerűség
összeférhetetlenség összehasonlíthatóság – • együttműködés
megszüntetése; a közszolgálat a
• szervezeti eszközök, versenyképességi
ösztönzés, képzés; mérésekben
• normasértések tisztességes
eljárásban történő elbírálása;
• normasértés szankciói
 Közigazgatás-fejlesztés
az Európai Unióban és hazánkban
Közigazgatási reformirányzatok
Kormányzatok fejlesztési kényszerben

Meghatározó reformirányzatok:
• Új Közmenedzsment (NPM)
• Good governance (jó kormányzás)
• Neo-weberi állam- és közigazgatás

Intézkedések megválasztásánál alapvető:

- helyi viszonyok összefüggései
- megvalósíthatóság feltételrendszere
- környezeti tényezők
- tudományos megalapozottság
- szakmai vélemények becsatornázása, szakma általi elfogadottság
 Közigazgatási
 Elméletek Időszak Főbb jellemzők Megoldási javaslatok
reformirányzatok
Közösségi döntések 1960-as évek A hagyományos bürokrácia működési Verseny bevezetése a közszektorban (pl.
elmélete (Public problémáira, megnövekedett hatalmára privatizáció)
hívja fel a figyelmet: a bürokrácia saját
choice)
érdekeit nézi, és nem a közérdeket szolgálja
Új Közigazgatás (New 1970-1980-as Hagyományos közigazgatás problémái: • Demokratikus kontroll, demokratikus
Public Administration) évek rugalmatlan, nem érvényesül kellőképp a működés,
társadalom kontrollja • Strukturális átalakítás a rugalmasság növelése
érdekében,
• Ügyfélközpontúság
Új 1980-as Cél az eredményorientált és • Piac és verseny nagyobb szerepe
Közmenedzsment évek eleje hatékony kormányzás az állam • „Kisebb” állam (állam szerepének
(New Public szerepének újrafogalmazásával csökkentése)
• Decentralizáció
Management)
• Dereguláció
• Menedzsment innovációk
• Ügyfélorientáltság
Új weberizmus 2000-es A hagyományos közigazgatás • Állam szerepének növelése
(Neo-Weberian évek eleje értékeire alapozott, de annak • Közigazgatási jog erősítése
State) eredményességét és • Állampolgárok bevonása
hatékonyságát menedzsment • Közigazgatási szakma fejlesztése
technikákkal növelő irányzat • Eredményesség az elsődleges cél
Jó kormányzás 2000-es Társadalmi szereplők, civil • Érintettek részvétele, bevonása a
(Good évek szervezetek, közösségek döntésekbe és a megvalósításba
governance) bevonása a kormányzásba (a • Konszenzusra törekvés
döntéshozatalba és a döntések • Átláthatóság (korrupció
A nemzetközi szervezetek és -intézmények
szerepe a közigazgatás-fejlesztésben
- Minták/trendek követése (globális vs európai szinten)
- Eltérő mélységű hatások: konvergencia szintek
- Eltérő körülményekből adódóan: eredmények divergálhatnak

Nemzetközi szervezetek kiemelkedő szerepe:

- tagjaik közigazgatás-fejlesztésében
- konvergencia hatások közvetítésében

Pl.: OECD, ENSz, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európa Tanács, EU,

EUPAN, IIAS, EIPA

DE: változó irányvonalak - ajánlások

Ezredforduló óta figyelemfelhívás: „Context matters.”
Közigazgatás-fejlesztési tendenciák az
EU-tagállamokban az ezredforduló után –
célok, módszerek, eszközök
• Közigazgatási/közszolgálati modell megválasztása = tagállami
hatáskör
• DE kialakulóban: közös Európai Közigazgatási Tér ↔ konvergencia
hatások révén közös európai modell
• Tagállamok kötelezettségei a közigazgatás kapcsán...
(uniós jog végrehajtói)
• Közös közigazgatási kultúra:
• ↔ Európai közigazgatási alapelvek (Európai Bíróság szerepe)

EU-ban beazonosítható reformtendenciák

Átfogó cél a megfelelő egyensúly: kiadáscsökkentés ↔ ügyfélorientált
közszolgáltatások biztosítása között
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési
programok és megvalósulásuk
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési
programok és megvalósulásuk
SZERVEZET
• kataszter = alap a szervezetfejlesztéshez
• hatásköri, vezetési-irányítási kérdések,
illesztések
• formakényszer
• kiszervezések áttekintése
• fizikai-, informatikai felszereltség
ELJÁRÁS
• cél: egységesítés, egyszerűsítés
• belső: koordináció, központosított
hatáskörök
• külső: ügyfélkapcsolatokban (minőségi
jogalkotás, ügyfélorientált, szolgáltató
jellegű…)
FELADAT
• dereguláció
• stratégiaalkotás
• e-közigazgatás
• adminisztratív terhek csökkentése
• esélyegyenlőség
• elszámoltathatóság
• korrupció felszámolása
• kezdeményező kommunikáció
SZEMÉLYZET
• cél: személyi állomány megújítása…
(kiterjesztő értelmezés)
• életpálya-modell: karrierrendszerű, de
rugalmas, átjárható
• eszköze: munkakör alapú foglalkoztatási
rendszer bevezetése (időközben változott)
• szakmai tudás; elkötelezettség; bizalom
Közigazgatás- és
Közszolgáltatás-fejlesztési
Stratégia 2014-2020
 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-
fejlesztési Stratégia 2014-2020
2. Emberi 3.
1. Szervezési
erőforrás Közszolgáltatások 4. Digitális Állam
feltételek
gazdálkodás színvonalának felépítése
fejlesztése
fejlesztése javítása

1.1 A központi 2.1 Az emberi erőforrás 3.1 Az állami vagy az

4.1 Adatbázisok
közigazgatás gazdálkodás egyes önkormányzati
összehangolására
hatékonyságának funkcióinak közszolgáltatások
irányuló fejlesztések
növelése továbbfejlesztése feltételeinek javítása

1.2 Területi
2.2 A közszolgálati
államigazgatás 3.2 Közszolgáltatásokhoz 4.2 Az ügyfélközpontú
életpályamodell
fejlesztése és kapcsolódó közigazgatás informatikai
fejlesztése
ésszerűsítése bürokráciacsökkentés támogatása

1.3 Önkormányzatok 2.3 Közszolgálati 3.3 Elektronikus

szervezési feltételeinek szolgáltatásfejlesztés ügyintézés biztosítása a
fejlesztése
közszolgáltatások egyéb
területén

2.4 Az önkormányzati
1.4 Hely- és emberi erőforrás
időfüggetlen gazdálkodás fejlesztése
közszolgáltatások
fejlesztése