Államigazgatás

Az államigazgatást a Kormány, mint az államigazgatás csúcsszerve, valamint az

államigazgatás Kormánynak alárendelt része együttesen alkotja.

Általános hatáskörű államigazgatási

szervek
Az általános hatáskörű szervek csoportjába azokat az államigazgatási szerveket soroljuk,
amelyek feladatköre kiterjedhet az adott illetékességi területen jelentkező valamennyi
közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv nem specializálódik meghatározott
szakfeladatokra.

Dekoncentráció
Vannak olyan országos közügyek, amelyek intézése országosan egységes eljárásrendben
történhet. Az ilyen feladatok ellátása –tekintettel mennyiségükre, összetettségükre- kizárólag
a központi államigazgatás által nem lehetséges. Ezért a központ különböző „közvetítő
állomásokat” hoz létre az ügyek országosan azonos intézése érdekében. Dekoncentráció
esetén ezek a közvetítő szervek hatáskörrel és döntési jogkörrel rendelkeznek, azonban
ezekben a központi igazgatási szerv bármikor változtatásokat eszközölhet. A dekoncentrált
államigazgatási szervek tehát a központi közigazgatás végrehajtó, zömében egyedi hatósági
jogalkalmazói feladatot ellátó szervei.

Főigazgató
A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti, aki a
kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. A főigazgatót a
kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel.

Fővárosi, megyei államigazgatási kollégium

a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fórum.

Fővárosi, megyei kormányhivatal

a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei.
Igazgató
A kormányhivataloknál a főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. Az
igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel.

Járás
az államigazgatás helyi, egyben legalsó szintje.

Járási hivatalvezető
A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti a kormánymegbízott szakmai irányítása mellett.
A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter
nevezi ki és menti fel.

Járási hivatalvezető-helyettes
A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, aki főosztályvezető-helyettes besorolású
kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a
kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát.

Kettős irányítás
A fővárosi és megyei kormányhivatalok felett kettős irányítás érvényesül. A Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a szervezeti irányítást, míg az ágazati minisztériumok
ellátják a szakmai irányítás feladatait. A járási hivatal felett is kettős irányítás érvényesül. A
járási törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek tekintetében az irányítást a
fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja. A járási hivatal
törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében az irányítást
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala gyakorolja. A járási
törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását a fővárosi és megyei
kormányhivatal szociális és gyámhivatala látja el, a járási szakigazgatási szervek tekintetében
pedig a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője.

Kormányablakok
a kormányhivatalok (később járások) integrált ügyfélszolgálati irodái.
Kormánymegbízott
A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A kormánymegbízottat a
közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

Központi államigazgatási szervek

A központi államigazgatási szervek illetékessége az egész ország területére kiterjed.

Különös hatáskörű államigazgatási szervek

A különös hatáskörű, vagy szakigazgatási szervek jellegzetessége, hogy meghatározott
szakfeladatok ellátására jönnek létre.

Területi és helyi államigazgatási szervek

A területi és helyi szervek illetékessége a központi államigazgatási szervekkel ellentétben
csak az ország egy meghatározott területi egységéhez igazodik. Ebbe a csoportba soroljuk a
regionális, megyei, körzeti és települési szintű feladatokat ellátó államigazgatási szerveket.

Törvényességi felügyelet
A törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok működésének jogszerűségére terjedhet ki,
célszerűségét nem vizsgálhatja. A törvényességi felügyelet szabályairól az Alaptörvény,
valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
rendelkezik.