4.

tétel: A magyar önkormányzati rendszer

A helyi önkormányzatok a helyi hatalomgyakorlás szervei, feladatuk a helyi közügyek önálló,
demokratikus intézése. A helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az
Alaptörvény 31-35. cikkei tartalmazzák, a részletes szabályokat a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendezi.
A helyi önkormányzás általános szabályai
 Önkormányzati jog az állampolgárok azon joga, amely szerint közvetve – választott
képviselők útján – vagy közvetlenül – helyi népszavazás, népi kezdeményezés útján –
részt vesznek a helyi közügyek intézésében.
 legfontosabb feladata a helyi lakosság mindennapi életfeltételeit biztosító
közszolgáltatások megszervezése, valamint a helyi közügyekben a közhatalom
gyakorlása.
 központi hatalomtól elkülönült helyi hatalmat testesítik meg.
 a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: rendeletet alkot; határozatot
hoz; önállóan igazgat; meghatározza szervezeti és működési rendjét; gyakorolja az
önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat.
 Meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; dönt a helyi adók
fajtájáról és mértékéről.
 Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat.
 A feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést
kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat.
 Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat
létre.
Az önkormányzati rendelet:
 más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
 rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és vármegyei
kormányhivatalnak.
 Ha a kormányhivatala rendeletet vagy annak valamely rendelkezését
jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet
felülvizsgálatát. Illetve kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzat törvényen
alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.
A helyi önkormányzatok típusai, szervezete, működése
1. Települési önkormányzatok
a. a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú
városokban és a fővárosi kerületekben működnek.
b. legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely gyakorolja az önkormányzat
feladat- és hatásköreit
 polgármesterből és helyi önk.-i képviselőből áll
 közvetlen, titkos szavazással, ötévente választják
 szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 alkalommal
 akkor határozatképes, ha legalább a képviselők fele jele van
 a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza
 működés és feladatok végrehajtásával kapcsolatban polgármesteri
hivatalt hoz létre (közös önkormányzati hivatal)
c. Tisztségviselő: polgármester
 a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a
polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
  a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatalnak a
feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések
előkészítésében és végrehajtásában;
 dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági
hatáskörökben,
 gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az alpolgármester és az
önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
d. Tisztségviselő: jegyző
 fő feladata pedig a jogszabályszerű önkormányzati munka biztosítása.
 Vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.
 dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
 gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös
önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
 gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok
ellátásáról
 tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésén;
 jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a
polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
 évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
 döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási
ügyeket;
 dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági
ügyekben;
2. A területi önkormányzat
a. a megyei önkormányzatok minősülnek.
b. szervezetére és működésére a települési önkormányzatoknál ismertetett
szabályok irányadóak
c. képviselőtestület helyett közgyűlés működik,
d. az önkormányzatot polgármester helyett a megyei közgyűlés saját tagjai közül
megválasztott elnök vezeti,
e. polgármesteri hivatal helyett megyei önkormányzati hivatal működik.
Fővárosi önkormányzat
 Speciális jogállású helyi önkormányzat, amely települési és területi önkormányzat is
egyben.
 Képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés, élén a főpolgármester áll,
 a jegyzői feladatokat főjegyző látja el.
 A főváros és kerületei közötti feladat- és hatáskörmegosztást az önkormányzati törvény
részletesen szabályozza.
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi
önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló
költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe
véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen
a gazdasági teljesítőképességet; a lakosságszámot; a közigazgatási terület nagyságát.
A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati feladatok különösen:
 településfejlesztés, településrendezés;
  településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való
gondoskodás, a helyi közutak, közterületek)
 a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
 egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
 óvodai ellátás;
 kulturális szolgáltatás (könyvtár, színház)
 szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;
 helyi közfoglalkoztatás;
 helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
 közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
 távhőszolgáltatás
A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként
vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más
szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem
veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,
finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére
lehetséges.
Önként átvállalt feladatok
A nagyobb lakosságszámú és gazdasági teljesítőképességű önkormányzatoktól feladatokat
vállalhat át, más települési önkormányzat, ha a lakosság igényei megkívánják, illetve képes azt
úgy ellátni, hogy nem járna többlet állami támogatással, hasonló színvonalon és gazdaságosan
Mötv. 12.§). Tehát, lehetőséget biztosít a kisebb önkormányzatok számára, hogy a magasabb
szintű önkormányzatoktól átvegye a kötelező feladatait és azt ellássa. „A feladat- és hatáskör
vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt
feladattal arányos fedezet biztosítását.
Átruházott állam-igazgatási feladatok
A helyi önkormányzat az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami
feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. az állam
bízza meg az önkormányzatot olyan esetekben, amelyekben szélesebb körben érinti a
lakosságát és ehhez szükséges a helyben történő ügyintézés. Ilyen esetek például az
államigazgatási hatósági ügyek, honvédelem, polgárvédelem, katasztrófa elhárítás.