13. A)Önt megbízzák az építkezés időbeni szervezési dokumentációjának elkészítésével.

Időtervek
összeállításakor milyen elemzéseket kell elvégeznie az ütemtervek elkészítése előtt? Milyen hagyományos
szervezési módszereket ismer? Mutassa be azok felépítésüket!

Az időbeli szervezés jelentősége, szerepe az építési folyamatban

Az időbeli szervezés nagy jelentőséggel bír, mivel minden építkezést, annak minden egyes folyamatát és
szakaszát meg kell szervezni. Ez azért szükséges, hogy a munkafolyamatoknak meg legyen a sorrendje. A
munkafolyamatok ne keresztezzék egymást. Mindig legyen jelen az építési területen a szükséges erőforrás,
megfelelő mennyiségben, a folyamatos és hatékony munkavégzés érdekében. El kell kerülni a fennakadást, mert
ha ez mégis megtörténne, akkor tolódna befejezési határidő, ami kedvezőtlenül hat mindegyik fél számára.

Az időbeli tervezés fontos:

a/ megrendelő részére, mert
- tudnia kell, mikor veheti használatba az ingatlant
- tudnia kell, mikorra kell a pénzeszközeit ütemezni (saját tőke, hitel…), hogy kifizesse a vállalkozót
- tudnia kell, mikortól fog megtérülni a beruházás
- …
b/ kivitelező részére, mert
- tudnia kell, hogyan ütemezze erőforrásait, más munkáival összhangban
- tudnia kell, meddig kell finanszíroznia a munkát, és mikor nyújthat be számlát a megrendelőnek
- határidő betartása referencia tényező/ határidő be nem tartása kötbért vonhat maga után

 Az építési munkák időbeli szervezésének módszerei

Az időbeli szervezésnek több módszere van, aminek a kiválasztását az építési feladat dönti el.
 Tárgyi rendszerű szervezés
A munka tárgyára koncentrálunk, kezdéstől a befejezésig az építő szervezet ugyanazon az
építkezésen dolgozik.
Fajtái:
o Hagyományos-tárgyi
Alkalmazás:
- hagyományos technológiájú létesítmény
- heterogén technológia
- kis volumenű munka
- térben szétszórt (különböző helyek)
- pl. családi ház, társas ház
o Korszerű-tárgyi
Alkalmazás:
- heterogén technológia
- nagy volumenű munka
- térben koncentrált (egy hely)
- nagyfokú gépesítettség
- központi előkészítés
- pl. ipari épületek, gyárak
 Technológiai rendszerű szervezés
Az építő szervezetre koncentrálunk, akiknek egyenletesen és folyamatosan kell munkát biztosítani,
szakmai képzettségüknek megfelelően.
pl. panel, útépítés, csatorna építés
Alkalmazás:
- homogén technológia
- nagy volumenű munka
- szalagszerű gyártás
- térben koncentrált
- magas gépesítettség
- központi előkészítés.
 Szervezési módszer és ábrázolási mód szerint több féle ütemtervet készíthetünk:
- sávos vagy vonalas (=harmonogram) hagyományos tárgyi rendszernél alkalmazzuk
- hálós (= CPM vagy MPM) korszerű tárgyi rendszernél
- koordináta (=ciklogram) technológiai rendszernél.
Az ábrázolás lehet:
- grafikus (=sávokkal, vagy diagramokkal, rajzi módszerekkel szemléltetve)
- numerikus (=táblázatban számadatokat közölve).

A munka ütemezése
A leggyakrabban alkalmazott ütemterv típus a sávos ütemterv.
Az építés folyamatait elkülönítve, idő lépték szerint a kezdési és befejezési határidejükkel a végrehajtás
folyamatos vagy szakaszos jellegének szemléltetésével mutatja be. Az egyes munkafolyamatokat egymástól
elkülönítve, sávokkal (vonalakkal) ábrázolja az idő függvényében. A munkafolyamatok kezdésének és
befejezésének időpontjait, a megvalósítási időtartamot szemléletesen mutatja. Folyamatos és szakaszos
munkavégzés ábrázolására egyaránt alkalmas, és az egyszerűbb térbeli kapcsolatok szemléltetésére is lehetőséget
nyújt.
Tartalma: két részből áll
Baloldal: táblázatos vagy numerikus rész
 Technológiai folyamatok megnevezése (technológiai sorrendben)
 Munkaidő ráfordítás (napban)
 Létszám (szakmunkás vagy segédmunkás)
 Munkaszakaszok számát
 Szakmának a megnevezése
Jobb oldal: grafikus rész
 naptárbeosztás vagy időlépték
 technológiai folyamat időtartalma (ennek megfelelő hosszúságú sáv)
 folyamatok kapcsolásának a módja
munkaütemterv
numerikus rész, számítási rész grafikus rész, harmonogram
ezt nem mindig tüntetjük fel június
mennyiség (V)

műszak t (nap) Q/L

mértékegység
sorszám

munkafolyamat erőforrás Munkaig munkaig./ létszám

adatok (n) óra nap Q /nap L
1.hét 2.hét 3.hét
június 1.

június 2.
június 3.
június 4.
június 5.
június 8.

június 9.
június 10.

június 11.
június 12.
június 15.

június 16.

június 17.
sm szm sm szm sm szm sm szm
padló
1. hőszigetelése 90 m2 0 0,26 0 23,4 0 2,93 0 1 3
technológiai
2. szigetelés 90 m2 0,1 0,1 9 9 1,13 1,13 1 1 1
aljzatbeton
3. készítése 27 m3 5,08 1 137 27 17,1 3,38 4 1 4
4. burkolás 90 m2 0,35 0,5 31,5 45 3,94 5,63 2 3 2

Készíthető:
o manuálisan (kézzel)
o számítógéppel
Hátránya:
o csúszás esetén át kell dolgozni= AKTUALIZÁLÁS → hátralévő technológiai folyamatok gyorsítása,
hogy a befejezési határidőt be tudjuk tartani.
Például:
 gépesítés
 létszámnövelés
 több műszakban való munkavégzés
 folyamat kapcsolatok átrendezése (átlapolás)
  Az erőforrások fajtái
Az időtervek egyes ütemvonalaihoz rendelhetőek munkaerő, gép, anyag és pénz felhasználásával kapcsolatos
információk. A felhasználásuk időbeni alakulásának bemutatására szolgálnak a „következmény” ütemterveknek
nevezhető erőforrás felhasználási ütemtervek. Ezek az ütemtervek erőforrás csoportonként jellemzően a
fontosabb erőforrásfajtákra az alábbi információkat tartalmazzák, általában sávos, illetve numerikus formában.

Munkaerő-szükségleti (létszám) ütemterv tartalmazza:

- munkaerő fajtájának megnevezését
- átlagos létszámot
- maximális létszámot
- minimális létszámot
- létszámváltozási együtthatót, amely a maximális és minimális létszám hányadosaként számítható, és a
munkaerő foglalkoztatás egyenletességére utal
- időegységenként tervezett létszámot
- készülhet numerikus vagy grafikus formában
- feltüntethető benne a törzsbrigád alkalmazása
Gépszükségleti ütemterv tartalmazza:
- alkalmazott gép megnevezését, típusát
- számított szükségletet műszakórában
- alkalmazás során előirányzott szükségletet műszakórában
- gépkihasználást a feni két érték hányadosaként százalékosan megadva
- időegységenként tervezett gépszükségletet jellemzően sávos formában a gépek számának
feltűntetésével
- grafikus vagyis sávos formában készül
- a jelölésnél különbséget kell tenni: alkalmazás, helyszínen tartás, fel- ill. leszerelés
- jól alkalmazható saját gépek ill. bérelt gépek ütemezéséhez.
Anyagszükségleti ütemterv tartalmazza:
- anyag megnevezését, egységét
- időegységenként tervezett szükségletét
- felhasználáshoz igazítva a szállítást (két egymásra épülő ütemterv, először a felhasználást ütemezzük,
és ehhez a szállítást, figyelembe véve a szállítójárművek kapacitását, és a tárolási lehetőségeket)
- numerikus formában (táblázatban számadatok) vagy ciklogramként (koordinátarendszerben)
Pénzügyi ütemterv tartalmazza:
- pénzforgalom jellegét (kiadás, bevétel)
- pénzforgalom összegét
- numerikus formában.

 Az időtervek alkalmazása
o technológiai folyamatok:
Folyamatok az időtervben:
1. Kivitelezési folyamat pl. családi ház
2. Kivitelezési fő folyamat pl. szerkezet építés
3. Technológiai folyamatok pl. falazás
4. Munkafolyamatok pl. külső főfal, belső főfal, válaszfal

A munkafolyamatok összevonhatók technológiai folyamatokká:

- azonos szakmai képzettségű brigádok végezhetik
- a munkavégzés ideje egybeeshet
- a munkafolyamatok azonos térbeli szakaszban végezhetők (=munkaszakasz)

o erőforrásigény meghatározása (W)

 Idő és erőforrás normák alapján
időnorma /n/ (óra/mértékegység) és mennyiség /V/ szorzata
W= n*V
 pl. magasépítési és szakipari folyamatok

 Teljesítmény norma alapján (N)

teljesítménynorma /N/ (termelékenység/óra) és mennyiség /V/ hányadosa
W=V/N
pl. nagy gépesítésű mélyépítési folyamatok

 Termelékenységi mutató alapján (T)

termelékenységi mutató /T/ (eFt/fő hó) mértékegységgel és a szerkezet költsége /kg/ (eFt)
hányadosaként
W=kg/T
pl. nagyléptékű időbecsléshez

o folyamatkapcsolás: A folyamatok összekapcsolásának időbeli összhangjának biztosítása három

alapvető módon valósítható meg:
 Soros kapcsolás: alkalmazása esetén a soron következő munkafolyamatok csak a megelőző
munkafolyamatok teljes befejezése után kezdődnek. (egyidejűséget kizáró kapcsolat)
Előnyei:
• minimális felvonulási volumen,
• alacsony élőmunka lekötés egyidejűleg,
• alacsony gépszükségleti volumen egyidejűleg,
• szabad munkaterület.
Hátrányai:
• növekvő rezsiköltségek,
• növekvő építési átfutási idő
 Párhuzamos kapcsolás: alkalmazása esetén minden munkafolyamat egy időben játszódik
le. Ez a módszer csak meghatározott munkafolyamatok esetén alkalmazható. (független,
egyidejű kapcsolat)
Előnye: minimális átfutási idő,
Hátrányai:
• nagy élőmunka lekötés egyidejűleg,
• kis munkaterület;
 Átlapoló kapcsolás: a módszer az előző két módszer előnyeit egyesíti. Az alapvető
folyamatkapcsolási módszereket és a megvalósításhoz szükséges erőforrás (pl.
munkáslétszám) alakulását is mutatja. (párhuzamosított kapcsolat)
Az átlapolás mértéke a munkaszakasz hosszától és számától függ:
1.ha az A=B

2.ha az A<B

3.ha az A>B

 Szüneteltetett, késleltetett: technológiai szünet kihagyása, bizonyos folyamatok után

szükséges, pl. betonmunkák, burkolómunkák (fizikai kémiai folyamatok lejzajlása)
Átlapolt kapcsolatok esetén a csatlakozástól számítjuk a szünetet!