A PROJEKTEK IDŐ-, ERŐFORRÁS-

ÉS KÖLTSÉGTERVE III.
A TERVEZÉS FOLYAMATA
1. A tevékenységek meghatározása
2. A tevékenységek közötti logikai – függőségi
kapcsolatok meghatározása
3. Erőforrás-allokáció és a tevékenységek
időtartamának kialakítása
4. A teljesítési folyamat időtervének kialakítása
5. Az időterv elemzése
6. A teljesítés költségeinek becslése és a
pénzáramlási terv elkészítése
7. Optimalizálás
1. A tevékenységek meghatározása

• A képességfelbontási (funkció-cél)
struktúra alapján a megvalósíthatósági
tanulmányokra támaszkodva döntik el,
hogy melyik az az eszközstruktúra, amely
megtestesíti az elvárt képességeket.
• A kiválasztott eszközstruktúra képezi az
alapját a konkrét tevékenységek
meghatározásának.
2. A tevékenységek közötti logikai-
függőségi kapcsolatok meghatározása
• A tevékenységek teljesítésének
sorrendiségét
alakítja ki a projektet jellemző
interdependenciák alapján.
3. Az erőforrás-allokáció és a
tevékenységi időtartamok kialakítása
• Az egyes tevékenységekhez erőforrásokat
rendelnek → megállapítható minden egyes
tevékenység teljesítési időtartama
• DE! Itt még nem ismertek a
tevékenységek kezdési és befejezési
időpontjai!!!
4. A teljesítési folyamat időtervének
ábrázolása

• GRAFIKUS megjelenítés
5. AZ IDŐTERV ELEMZÉSE

• Azaz – milyen hosszúságú időtartam alatt

teljesíthető a projektben foglalt
munkamennyiség.
• Elemzés eredménye:
– Az időterv KRITIKUS ÚTJÁNAK a hossza.
– !!! IDŐTARTAM-ként mutatja a projekt
teljesítését.
A „kritikus út” első megközelítésben

• Azt a legrövidebb időtartamot jelöli, amely

alatt a teljes projekt teljesíthető.
A „kritikus út” első megközelítésben
A kritikus út
• Az időterv kritikus tevékenységeinek összefüggő
láncolata.
• Meghatározásához a kritikus tevékenységek
beazonosítása szükséges.
• Ehhez szükség van minden tevékenység kezdési
és bejezési időpontjára (eddig csak a
tevékenységek időtartamát rögzítettük).
• Ezek meghatározásához ismerni kell az egész
projekt lehetséges kezdési és elvárt befejezési
időpontját.
A projekt lehetséges kezdési időpontja

• Mi az az időpont, amikorra a
projektteljesítés megkezdésének adottak a
feltételei (erőforrások, engedélyek,
szerződés stb.)
• → A projekt teljesítési időtartamának a
ZÉRÓPONTJA.
• → Az 1. TEVÉKENYSÉG legkorábbi kezdési
időpontja ES [Early (est) Start Date]
A projekt elvárt befejezési időpontja

• Stratégiai cél alapján

• A külső közreműködőknek
RÖGZÍTETT KORLÁT.
1. tevékenység

• ES + tervezett teljesítési időtartam = EF

– EF [Early Finish Date]
– Az 1 tevékenység legkorábbi befejezési
időpontja

• 2. és 3. majd a többi tevékenység

↝Előrehaladó kalkuláció
• A kritikus tevékenységek azonosításához
az előrehaladó kalkuláció mellett szükség
van VISSZAFELÉ haladó kalkulációra is.
• LF [Late Finish Date]
• LS [Late Start Date]
• A tevékenységek legkésőbbi befejezési
(LF) és a legkésőbbi kezdési (LS)
időpontja állapítható meg.
• A projekt elvárt befejezési időpontja az
időterv legutolsó tevékenységének a
legkésőbbi befejezési időpontja (LF).
• LS = LF – tevékenység tervezett teljesítési
időtartama
• Minden tevékenységre 4 időpont:
ES,LS,EF,LF
• Lehetővé teszik annak megállapítását,
hogy egy adott tevékenység kritikus-e.
• Ehhez képezni kell minden tevékenység
esetében a két kezdési időpont
különbségét, ami meg kell, hogy egyezzen
a két befejezési időpont különbségével.
• LS-ES = LF-EF = TF
• TF [Total Float]= teljes csúszási időtartam
vagy teljes tartalékidő
A teljes csúszási időtartam (TF)

• Az a maximális időmennyiség, amellyel a

tevékenység teljesítésének megkezdése
elhalasztható a legkorábbi kezdési időpontból,
VAGY a tervezett teljesítés időtartama
megnövelhető, anélkül, hogy ez még akadályozná
a projekt elvárt időpontra történő teljesítését
• Ha TF=0 (azaz nincs tartalékidő) egy adott
tevékenységnél, akkor a bekövetkező csúszás
csúsztatni fogja az egész projekt befejezését.
• Ezek a tevékenységek a KRITIKUS
TEVÉKENYSÉGEK, összefüggő
láncolatuk az időterv KRITIKUS ÚTJA.
• A kritikus út az időterv leghosszabb
időtartamú tevékenységfolyama, ebből
következően azt a legrövidebb időtartamot
jelöli, amely alatt a teljes projekt
teljesíthető.
A független csúszás (FF – Free Float)

• A teljes csúszási időtartamnak az a része

– amellyel egy tevékenység teljesítésének
megkezdése elhalasztható vagy
– tervezett teljesítési időtartama megnövelhető

anélkül, hogy ez akadályozná a következő

tevékenység megkezdését.
A független csúszás számszerűsítése

• FF = EFmegelőző – ESkövető
• FF ≤ TF
• Ha TF = 0 akkor FF = 0
• Kritikus tevékenység esetén, mind a
teljes csúszási, mind a független
csúszási időtartam nulla.
A kritikus út időtartama

• Egyszerű esetben: a kritikus tevékenységek

teljesítési időtartamának összegzésével.
• Várakozás/átfedés esetén: az előbbi összegzés
eredményét a várakozások időtartamával növelni,
az átfedések időtartamával csökkenteni kell.
• Ld.* az összefoglaló táblában.
• TF=0 kritikus tevékenység,de FF=1 látszólagos
független csúszás!!
6. A teljesítés költségeinek
becslése és a pénzáramlási
terv elkészítése
Projektköltség-menedzsment

• Költségbecslés
– Közelítés készítése a tevékenységek teljesítéséhez
szükséges erőforrások költségeiről
• Költségterv-készítés
– Az egyes tevékenységek becsült költségeinek
összesítése
• Költségfelügyelet
– A költségváltozásokat okozó tényezők befolyásolása és
a terv változtatásainak felügyelete
A projektek költségbecslésének
pontossága

• A tényezők egy része kívül esik a

tervező befolyásolási lehetőségein
• A projekt minél korábbi fázisában készül
a költségterv, annál nagyobb becslési
bizonytalansággal kell számolni
 Költségbecslés -
projektterjedelem
• A költségbecslés szempontjából hasznos a
projekt részleteinek menet közbeni pontosítása.
A projekt becslése egyre pontosabb lesz, ahogy
életciklusában előrehalad.
– Pl. A projekt kezdeti fázisában a
projektterjedelem durván meghatározott
nagysága (ROM – Rough Order of
Magnitude) akár -50 és +100% között is
lehet.
A projekteket gyakran jelentős
költségtúllépéssel fejezik be…
• A projektkialakítási fázisban elenyésző a
költségbecslés
• Előre nem látható (pl.technikai) problémák
• Hiányos projektbehatárolás
• Nagy számú menet közbeni változtatás
• Gazdasági és más külső körülmények (ld.
később projektkockázatok)
Általánosan alkalmazott
költségtervezési megoldások

•A paraméteres költségbecslés
•Az egységárak alapján történő
költségbecslés
•A költségnemek szerinti csoportosítás
alapján elvégzett költségtervezés
•A tevékenység alapú költségtervezés.
A paraméteres költségbecslés
feltevései
• Az aktuális projekteredmény megegyezik
vagy közel azonos egy korábban már
létrehozott olyan projekteredmény
paramétereivel, amelynek a költségei
ismertek.
• A két projekteredmény különbözősége és
hasonlósága meghatározott paraméterek
alapján kifejezhető.
• Mindebből levezethető matematikai
formula vagy képlet.
Egységárak alapján történő
költségbecslés

• Az eljárás alapja a létrehozandó

projekteredmény és a projektben foglalt
tevékenységfolyamat kvantifikálhatósága.
Költségnemek szerinti
költségbecslés

• A költségtervezés a projekt költségeit

költségnemek (anyagktg., bérktg. stb.)
szerint veszi számításba.
Probléma!

• Ezek az eljárások nem alkalmasak a

pénzáramlási terv elkészítéséhez
• Nem teszik lehetővé a költségek
felmerülési idejének a meghatározását,
erre egyedül a tevékenységalapú
költségtervezés alkalmas.
A tevékenységalapú
költségbecslés
• A tervezés alapegységei: az egyes
tevékenységek.
• Kiindulási alap:időterv (feladat-felelősség
mátrix, tevékenység-erőforrás mátrix) →
rendelkezésre állnak a szükséges
erőforrásadatok és időtartamok
• A projekt költségei az erőforrások
felhasználásával és az eltelt időtartammal
arányosan keletkeznek.
• Közvetlen költségek
– Bér és közterhei, anyag, energia stb.
• Tevékenységekre felosztott
általános költségek
– Projektáltalános költségek
• Többnyire a projektvezetés költségei
– Egyéb általános költségek
• Vállalati általános költségekből az adott
projektre leosztott költségek
• A kalkulációsorozat eredményeként
minden tevékenység rendelkezik egy
saját költségkerettel.
• Ennek előnyei:
– Pontosabb költségbecslés
– Pénzáramlási terv megalapozása
Mit kell még ismerni a pénzáramlási terv
elkészítéséhez?

• Melyek a teljesítéssel arányosan

felmerülő,
• Melyek az időtartam arányában
felmerülő,
• Melyek a pontszerűen felmerülő
költségek?
• Mindezek ismeretében a projekt
költségei, s így a
pénzkiáramlások időszakokra
(hét, hónap, negyedév stb.)
bonthatóak, táblázatba
foglalhatók vagy grafikonon
ábrázolhatók.
Projektfinanszírozás

• Érdemes rátartással meghaladni a

költségek szintjét, a tervezettnél
gyorsabb előrehaladás vagy az
esetleges költségtúllépés miatt.
• A finanszírozás általában
növekményesen, s nem folyamatos
pénzáram formájában valósul meg,
ezért lépcsős függvénnyel ábrázolható.
A projekthez szükséges összes
pénzeszköz

• A költségtervben meghatározott
mennyiségek és a
menedzsmentkockázati tartalék
együttes értéke.