SZEMÉLYISÉG-

LÉLEKTAN III.
2022.
Félévi tematika
III. ERŐ: HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA
• A humanisztikus pszichológia „klasszikusai”: Maslow, Rogers
• Kommunikáció-elmélet (Watzlawick, Haley)
• Tranzakció-analízis (Berne)
• Rendszerszemlélet, családterápia (Satir, Bateson, Bowen, Stierlin és mások  )
• Gestalt-terápia (Perls)

IV: ERŐ: TRANSZPERSZONÁLIS PSZICHOLÓGIA

• késői Maslow és Jung, Frankl
• Assagioli, Wilber, Grof
HUMANISZTIKUS
PSZICHOLÓGIA
A humanisztikus pszichológia kialakulása
Gyökereit a
• Behaviorizmus
• Pszichoanalízis (pszichodinamikus irányzat)
emberképével való elégedetlenség adta.
Ezek után, az 1950-es évektől az új gondolkodásmód átfogó tudományos és
szemléleti háttereként kialakult humanisztikus pszichológia az ún. harmadik erő
irányzat.
Maslow vezetésével 1957, 1958 pszichológus találkozók (Detroit)
Formális megalakulás: 1960: HP Folyóirat, 1963: HP Egyesület
A humanisztikus pszichológia lényege
• Humanista Humanisztikus!
• Szemléleti középpontjában az egész ember, a mindennapi ember, és a mély
gyökeréig emberinek feltételezett ember áll.
• Az emberi értékeket, az öntudatot hangsúlyozza: szándékosság a
cselekedetekben, etikai értékrend (vö. 1. és 2. erő irányzatok!)
• Vizsgálandó területek: én, önmegvalósítás, egészség, kreativitás, individualitás
• Egy reményteljes, konstruktív nézőpontot nyújt az ember megismeréséhez, az
emberek lényeges képességeit emeli ki, melyek értelmében önmaguk által
meghatározott, öndeterminált lények.
A humanisztikus pszichológia
megkülönböztető jellegzetességei
• Nem fogadja el az emberi problémák betegség-felfogását
• A pszichológus, terapeuta nem gyógyít, hanem segít, szolgáltatást nyújt a
kliensnek (szóhasználat!)
• Fontosabb a terápiás találkozás, mint az elmélet
• A fejlődés minden ember veleszületett sajátja, csak az akadályait kell elhárítani
a terapeutának, legfőbb akadály a valósággal való kapcsolat lazulása
• A fejlődés a mélyebb potenciálok megvalósítása irányába vezet
• Nyílt, bizalmon és elfogadáson alapuló szimmetrikus emberi viszony
• A segítségnyújtás célja az ön-aktualizáció, az önmegvalósítás
A humanisztikus pszichológia alapelvei
1. Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll (saját szubjektív
világlátása, én-észlelése és önértékelése).
2. Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény. A tézis következménye, hogy a
vizsgálódás elsődleges témái: az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás.
(Az emberek alapvető szükséglete, hogy lehetőségeiket és képességeiket kifejlesszék.
A pszichológiai egészség kritériuma a fejlődés és az önmegvalósítás).
3. A kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az
objektivitást. (Nem a rendelkezésre álló módszerekhez kell tervezni a vizsgálatot.)
4. A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a pszichológusoknak minden
körülmények között figyelembe kell venni. (Az emberek alapvetően jók, a
pszichológia célja pedig az emberek megértése és nem viselkedésük előrejelzése
vagy kontrollálása).
A humanisztikus pszichoterápia céljai
• A mindennapi stresszhatásoknak kitett átlagember pszichológiai kultúrájának
színvonalát hivatott emelni, a lelki jólétet, az önmegvalósítást segíteni.
• Tudatosság ≠ akarati erőfeszítés, tudatos elhatározások, kitűzött célok! A
tudatosság csupán a valóság észlelésének eszköze.
• A szubjektív élmény a fontos: a valóság pontos megélése, érzelmek felfogása,
magunkhoz engedése, spontaneitás.
• Autentikus én kialakulása jöhet ezzel létre: „kellene” helyett „van”
• Az embert nem kell megváltoztatni, nem is lehet, de környezetét és
kapcsolatrendszerét lehet önazonossá tenni.
• A terapeuta személyisége fontos, az hat, nem a módszer!!
Abraham Maslow (1908-1970)
Élettörténet
• 1908: Brooklyn. Orosz zsidó bevándorlók hét gyermeke közül a
legidősebb
• Apja nem értékelte, sőt sokszor megszégyenítette a külseje miatt.
Anyja nagyon hideg és szigorú (lakatolta a hűtőt)
• Maslow az anyjáról: „kegyetlen, tudatlan és ellenséges figura, aki oly
annyira szeretettelen, hogy szinte őrületbe kergeti a gyerekeit”.
Élettörténet
• Az élet pozitív oldalának középpontba állítása egyenes következménye volt az
anyai bánásmódnak (reakcióképzés  )
• Kezdetben jogi karra járt, de hamar átpártolt a pszichológia területére.
• Kezdetben a behaviorizmus érdekelte, de „aki figyelt már csecsemőt, az többé
nem lehet behaviorista”.
Önmegvalósítás
• Azok a személyek érdekelték, akik a legtöbbet tudják kihozni az életükből,
legteljesebben működnek, legegészségesebbek és a legjobban érvényesülnek a
világban.
• Azt a kérdést feszegette, hogy mi teszi lehetővé a képességek legteljesebb
mértékű kibontását.
Maslow mint motiváció teoretikus

• Az emberi szükségletek ösztönszerűek és hierarchiát alkotnak.

• A piramis alján található motívumok hiányalapúak
• A piramis magasabb szintjein viszont növekedésalapú motívumok találhatóak
Szükséglethierarchia-elmélet
„Piramis-modell”:
Az elmélet szerint a különféle szükségletek hierarchikusan
egymásra épülnek, vagyis csak akkor válnak hatékonnyá, ha
az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült. Ha bármelyik
szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció,
a személy megreked azon a szinten, ahol még
kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut
fel az önmegvalósítás csúcsára.
Kielégítetlen szükséglet: belső feszültség, hajtóerő, kereső magatartás

Kielégített szükséglet: belső feszültség csökkenése

Hiányalapú szükségletek

Fiziológiai szükségletek:
éhség, szomjúság, a test belső egyensúlyának a fenntartása
Biztonság szükséglete:
biztonságérzés, örömkeresés, fájdalomkerülés
Szeretet szükséglete:
tartozni valakihez, támogatni másokat és megkapni mások
támogatását, figyelmet felkelteni és odafigyelni másokra
Növekedés alapú szükségletek
Pozitív értékelés/önértékelés szükséglete:
teljesítményigény, kompetencia élmény, eredményesség, siker
Kognitív szükségletek:
tudásvágy, megértésigény, felfedezésvágy
Esztétikai szükségletek:
szimmetria, harmónia, rend, szépség
Önmegvalósítás szükséglete:
önmegvalósítás, önmagunk érvényre juttatása, képességek kibontakoztatása
Transzcendencia szükséglete:
felismerni és megélni a létezés értelmét
Önérvényesítés, mint tendencia
Az önérvényesítés (self-actualization) azon velünk született tendencia
személyiségünkben, mely lehetővé teszi, hogy kifejlődjön valamennyi
képességünk és kapacitásunk.
- A személyiségfejlődésben folyamatosan jelen van
- Lehetővé teszi önmagunk számára, hogy felismerjük és elfogadjuk
önmagunkat, képességeinket, és ugyanezt megéljük
másokban is
 Az önmegvalósítás ismérvei
1. A valóság hű észlelése bizonytalanságaival és
ellentmondásaival együtt
2. Önmagunk és mások elfogadása olyanként, amilyenek
vagyunk
3. Spontaneitás a magatartásban, törekvés arra, hogy
kialakítsuk saját stílusunkat
4. Problémacentrikus viselkedés az öntörvényűséggel
szemben, képesség a számunkra kellemetlen feladatok
megoldására is
5. Az autonómia megélése és élvezete a döntésekben
6. Belső nyugalmunk fenntartása és megőrzése még a számunkra
kellemetlen körülmények között is
7. Folyamatos megújulás és változás szükséglete és ennek
fenntartása
8. Intenzív élmények megélésének és elfogadásának képessége, a
valóság transzcendens lényegének átélése
9. Érzelmekkel teli azonosulás képessége másokkal
10. Mély és őszinte kapcsolat kiépítésének képessége inkább
néhány, semmint sok emberrel
11. Demokratikus és előítélet-mentes kapcsolat és törődés
másokkal
12. Következetes etikum a magatartásban és attitűdökben
13. Spontán és ellenségeskedésmentes humor
14. Kreativitás
15. A tradicionalitás megőrzésének képessége a szükség
szerinti eredetiség és konvencióktól való mentesség vállalásával
Néhány olyan viselkedés, amelyeket Maslow az önmegvalósító
élethez vezetőnek vélt

1. Úgy éld az életed, mint a gyermek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással!

2. Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!
3. Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára
tapasztalataid értékelésében!
4. Légy őszinte, légy valódi; kerüld a színlelést és szerepjátszást!
5. Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a
többségével!
6. Vállalj felelősséget!
7. Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez!
Csúcsélmény (Flow, áramlat, tökéletes
élmény)
Az önmegvalósítás pillanatait Maslow csúcsélményeknek nevezi. A csúcsélmény egy
olyan élmény, melyet boldogság és kielégültség jellemez – a tökély és a cél
elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem énközpontú állapota.
A csúcsélmények változó intenzitással és különböző kontextusokban jelenhetnek
meg: lehet például kreatív tevékenység, a természetben való gyönyörködés,
másokkal való intim kapcsolat, szülői élmény, esztétikai élmény vagy a sportolás
öröme.
• Kihívást jelentő, de nem megoldhatatlan tevékenységek facilitálják.
• A csúcsélményben azt éljük meg, mintha össze lennénk kapcsolva a környezetünk
elemeivel. A színek, a hangok élénkebbek, az érzékletek tisztábbak és élesebbek
• Az időérzék elvész a tapasztalás folyamatos áramában.
• A tapasztalatainkat olyan mélyen éljük át, amennyire csak lehetséges
„A legjobb körülmények között működő, teljesen
kifejlődött (és nagyon szerencsés) embert általában
olyan értékek mozgatják, amelyek meghaladják őt
magát. Nem önző már a szó régi értelmében. A szépség
nem valakinek a saját bőrén belül van, és az igazság
vagy a rend sem. Aligha tudjuk ezeket a vágyakat
önzőnek címkézni abban az értelemben, ahogyan az
étel utáni vágyam az lenne. Ha igazságot sikerült
elérnem vagy biztosítanom valaki számára, és ez jó
nekem, az nem az én saját bőrömön belül keletkezik,
nem az ereim mentén terjed. Ugyanúgy van odakinn,
mint idebenn; ezért ez meghaladja (transzcendálja) az
egyén testének határait. Így kezdünk el
transzhumanisztikus pszichológiáról beszélni” A.
Maslow
Z-elmélet (már transzperszonális
pszichológia!)
• Az önmegvalósító embereknek 2 típusa van (fokozatbeli a különbség)
1. Azon személyek akiknek nincs vagy alig vannak transzcendens élményeik
2. Azok akiknek az életében központi szerepet játszik a transzcencencia
/transzcendentálók/

(Csúcsélményesek vs. nem csúcsélményesek)

Nem transzcendálók

„Az egyik csoportba az alapvetően gyakorlatiasabb, realisztikusabb,

földhözragadtabb, ügyes és világias emberek tartoznak, akik az itt-
és-most világában élnek, vagyis abban, amit röviden D-
birodalomnak neveztem: a hiányszükségletek és a D-megismerés
világában. Ebben a világnézetben az embereket és a dolgokat
lényegileg gyakorlati, konkrét, itt-és-most, pragmatikus módon
kezelik; a hiányszükségletek kielégítőinek vagy frusztrálóinak tartják
őket, vagyis hasznosnak vagy haszontalannak, segítőnek vagy
veszélyesnek, személyesen fontosnak vagy nem fontosnak. „

(D=deficit/hiány)
Transzcendálók
„A másik típusról (nevezzük őket transzcendálóknak, az előbbi szintet
meghaladóknak) azt mondhatjuk, hogy sokkal inkább tudatában
vannak a Létezésnek (B-birodalom és B-megismerés), a Létezés
szintjén élnek, vagyis a célok, a belső értékek síkján, sokkal
nyilvánvalóbb a metamotivációjuk, egyesítő a tudatuk, és többé-
kevésbé gyakori „fennsíkélményük” van (ahogyan Asrani értette),
valamint vannak vagy voltak megvilágosodással, hirtelen
belátásokkal vagy felismerésekkel járó (misztikus, szakrális,
eksztatikus) csúcsélményeik, amelyek megváltoztatták azt, ahogyan
a világot s benne önmagukat látják – van, amikor ez időnként, és
van, amikor gyakran megtörténik velük”

(B=being/létezés)
Transzcendálók
• Csúcsélmény a legfontosabb a számukra
• B-nyelvet beszélnek, B-időtöltésekkel foglalkoznak
• Integráltan, szakrálisan látják a világot
• Felismerik egymást és könnyen teremtenek kapcsolatot
• Erősebben reagálnak a szépségre
• Holisztikusan látják a világot
• Spirituálisak
• Jobban elfogadják a „gonoszt”, amely része az egésznek