Kommunikáció-elmélet

Palo Alto-i iskola

A kommunikáció-elméleti irányzat legfőbb
jellemzői
 Nincs egész személyiségelmélete
 Problémaorientált (stratégikus, strukturális): Miért helyett mit és
hogyan, rövidterápia (10 ülés)
 Rendszerszemléletű
 Interperszonális
 Interdiszciplináris
 Elméleti és gyakorlati nyitottság
 Erős pragmatizmus
Alapítók

 Orthodox pszichoanaitikusok kiábrándultsága hozta létre

(módszerek bizonytalansága, kezelés hossza, kevés eredmény)
 Alapja a kommunikáció (manipulatívnak is bélyegezték)
 Érdeklődtek a mindennapi életben váratlan fordulatokat előidéző
események iránt
 1966: Mental Research Institute: Watzlawick, Fish, Weakland,
Jackson
 Kommunikáció: Shanon-Weaver modell
 Feladó: aki valamilyen információt kíván továbbítani, s ennek érdekében a kódolást végzi.
 Vevő: akinek a feladó az üzenetet szánja, és aki a kód ismeretében dekódolja az üzenetet.
 Üzenet: maga az információ, melyet a feladó továbbítani kíván, jelekből áll.
 Kód: megállapodás szerinti jelek rendszere, melynek segítségével az információ formába önthető, és
továbbítható üzenetté válik.
 Kódolás: az a folyamat, melynek során a kód jel segítségével az információt formába öntjük,
„megfogalmazzuk”.
 Visszacsatolás: a vevő reakciója az adó közleményére
 Csatorna: az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény a feladótól a vevőhöz eljut, ilyen lehet pl.
levegő, telefonvonal…
 Környezet: az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik.
 Zaj: a kommunikációt zavaró tényezők.
A kommunikáció funkciói (Jacobson)
 Az emotív (érzelmi) funkció a beszélőnek az üzenettel kapcsolatos érzelmeit, indulatait,
hangulatait fejezi ki. Nyelvi kifejezőeszközei gyakran az indulatszavak lehetnek.
 A konatív (felhívó) funkció a címzettre irányul, annak befolyásolására szolgál. Nyelvi
formái lehetnek a megszólítás, felszólítás, meghívás, tudakozódás stb.
 A fatikus funkció a kommunikáció létrehozására, fenntartására, meghosszabbítására
vonatkozik. Nyelvi megnyilvánulásai lehetnek a köszönés, megszólítás, bemutatás stb.
 A metanyelvi funkció a kódra utal, a nyelv segítségével magáról a nyelvről szól a
kommunikáció.
 A poétikai funkciót az üzenet hordozza, amennyiben a nyelvi megformáltsággal esztétikai
hatást is érünk el.
 A referenciális (közlő, tájékoztató) funkció a kontextussal van kapcsolatban. Nyelvi formái
lehetnek az útbaigazítás, hirdetés, üzenetközvetítés, előadás stb.
Kommunikációs alapelvek: az emberi kommunikáció
sajátosságai a Palo Alto-i iskola szerint

1. A kommunikáció szükségszerű: az interakciós térben az ember

kénytelen kommunikálni. (Nincs olyan, hogy nincs
kommunikáció.)
2. A kommunikáció szükségszerűen többcsatornás (verbális és non-
verbális pl.) és többszintű (tartalmi és viszonyszint).
3. Digitális és analógiás kommunikáció: jel - jelentés
4. A kommunikáció tagolt. Kiemelések és hangsúlyok.
Kommunikációs alapelvek: az emberi
kommunikáció sajátosságai
5. A komm. mint folyamat lehet egyenrangú vagy szimmetrikus,
illetve egyenlőtlen vagy komplementer
6. Reciprocitás vagy válaszkölcsönösség elve
7. A kommunikáció kibocsátása és vétele biológiai szükséglet
(hiányában hallucináció!)
8. Minden kommunikáció a hírközlésen túl cselekvésre felszólító
tendenciát is tartalmaz (promotív jelleg)
Metakommunikáció
 Az elnevezést először a Palo Alto-i iskola használta. Megállapításuk
szerint nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül!
 Kommunikáció a kommunikációról
 A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek
megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján:
 A verbális közlésben, ha az adott szövegnek a közvetlen nyelvi
szintjénél elvontabb jelentése van (pl. humor, nyelvi játék, elhallgatás).
A metakommunikáció a verbális közlés mindkét típusában (beszéd és
írás) előfordulhat;
 A nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos
(pl. mimika, gesztus, távolság, testtartás
A Palo Alto-i iskola érdeklődése
 Itt és most helyzetek, kommunikációk elemzése
 Körülhatárolt problémák, nem személyiségváltozás
 A változások és az állandóság kérdése
 „Hogyan vezet csődhöz a józan ész?”
 Paradox terápiás technikákra helyezik a hangsúlyt
 Manipuláció? (Mai gyakorlati felhasználás: NLP)
Nehézségből probléma

 Nehézség: nemkívánatos, kellemetlen helyzet, mely bárkinek

megoldható a józan ész segítségével.
 Probléma: a nehézség állandósul, ha helytelenül kezeljük (zsákutca,
csapda, holtpont).
 Helytelen kezelési módok:
 Tagadás: nehézség létének titkolása, tagadása
 Utópia-szindróma: megoldás, amikor nincs nehézség
 Paradoxonok: a nehézséget a megoldása újra előállítja, rossz szinten
próbál változtatni.
Változás szintjei

 Elsőfokú változás: rendszeren belül

 Másodfokú változás: rendszeren kívül

. . .
. . .
. . .
A változási folyamat lépései

 Probléma konkrét, világos megfogalmazása

 Eddigi megoldási kísérletek megvizsgálása
 Elérendő konkrét változás világos megfogalmazása (milyen jelei
lesznek? Mikorra?)
 Terápiás terv létrehozása
 Megoldás
Terápiás paradoxon vs. pathológiás paradoxon

 A terapeuta tudatosan alkalmazza a paradoxont

 Lépései:
 1. Mély, intenzív kapcsolat kialakítása
 2. Utasítás: a terapeuta utasítása megerősíti a változtatandó viselkedést,
utasítja a tünet előidézésére – azt mondja, ez a változás közvetítendő
eszköze. Paradoxon: azon keresztül változik, hogy változatlan marad.
 „A páciens elkárhozik, ha megteszi, és elkárhozik, ha nem teszi meg”
(Laing): A tünet vagy kontrollálható (megteszi), vagy megszűnik (ha
nem teszi meg).
Paradoxonok

 Az ember életében mindenhol előfordulnak paradoxonok. Lehetnek

pozitívak is, mint pl. játék, humor, fantázia, kreativitás, szerelem,
vallás, szimbolizmus.
 Olyan mentális folyamat, amely két konzisztens, de egymást
kölcsönösen kizáró vonatkoztatási keret működésének eredménye
(Köstler).
 A kommunikációs paradoxonok megbetegedést okoznak
(patológiásak).
Bateson: Double bind

Létrejötte:
 Interkommunikatív kapcsolat 2 vagy több ember között: kötő – áldozat
 Ismételten tapasztalja az áldozat
 Kezdete: elsődleges üzenet egy családtaghoz, többnyire negatív
verbális parancs
 Ezzel egyidőben vagy röviddel utána nonverbálisan ellenkező értelmű
üzenet (pl. a manifeszt üzenet látens tiltása)
 A kettőt nem lehet egyszerre teljesíteni – bénultságot hoz létre
 Közvetlen következmény: szorongás, szétszakítottsági reakció
 Hosszú távon: súlyos mentális zavar
A double bind, mint önellentmondást tartalmazó kommunikációs
forma egyik alaphelyzetét írják le a szerzők egy kórházi szituációban,
amelyben a verbális és nonverbális csatornán érkezik egymással
össze nem egyeztethető közlés.
A szkizofrén pácienst, aki már gyakorlatilag tünetmentes, a kórházban
meglátogatja az édesanyja. A páciens örömmel nyújtja felé a kezét, de
az anya nonverbálisan nem reagál, rigid, megmerevedik a teste. A
páciens elhúzza a karját, mire az anya így szól: "Már nem szeretsz?" A
páciens elpirul. "Drágám, nem kell zavarba jönnöd...ne félj az
érzéseidtől!" - így az anya. A jelenetet követő napokban a páciens
tünetei kiújulnak.
Watzlawick: „pragmatikai paradoxon”

A double bind jelenség kiterjesztése alapján négyféle kettős kötést ír

le:
1.) Az első paradoxontípus a "légy spontán" jellegű, önmagának
ellentmondó utasítás helyzete; akkor fordul elő, amikor szeretnénk,
hogy adott személy elvárásainknak megfelelően viselkedjen, de ezt
magától, és ne irányításunk alatt tegye.
2.) A második helyzettípus a gyermek vagy
személy realitáspercepcióját vonja kétségbe - a környezet elvárja
az egyén számára a valóságról hiteles képet adó megnyilvánulások
tagadását (pl. a bántalmazott gyermektől azt várja, hogy szeresse a
szüleit). Egy ilyen környezetben szocializálódó gyermeknek a
későbbiekben igen sok problémája lesz a valóságpercepció kapcsán.
3.) A harmadik típusnál a gyermek vagy személy kénytelen
megtagadni a saját érzéseit - tehát például a szülő elvárja tőle,
hogy a "muszájfeladatokat" kedvvel, belső késztetésből végezze. A
gyermeknek értelemszerűen bűntudata lesz, hogy nem tud
megfelelni az elvárásoknak
4.) A negyedik helyzetben a szülő vagy a környezet azáltal gyakorol
nyomást, hogy egyszerre tilt és követel. Ha például egy
versenyhelyzetben mindenáron való győzelmet, és egyúttal a
csalástól való tartózkodást várunk valakitől, lehetetlen megfelelni. A
kontrollált félnek, annak érdekében, hogy engedelmeskedni tudjon,
fel kell rúgni a szabályokat.
Paradox cselekvési felszólítások

Jellemzően a double-bind kapcsolatban!

 Az egyén olyan kapcsolatban van, amelyben
létfontosságúnak tűnik számára eldönteni, hogy milyen
fajta üzenetre kell reagálnia
 Olyan helyzet foglya, amelyben a kapcsolat másik
résztvevője kétfajta, ellentmondó üzenetet közvetít
 Az egyén nincs abban a helyzetben, hogy a közölt
üzenettel kritikusan helyezkedhessen szembe, nem észlel
metakommunikatív megerősítést
A családi zavarok háttere

 Lindz: vannak schizofrenogén anyák, tartósan és rendszeresen

ilyen komm-t alkalmaz és mindig büntet.
 A nevelő személyek egyike elutasítást mutat, ha gyereke azzal
közelít hozzá, hogy szeretetet kapjon vagy mutasson.
 A rejtett ellenségességet tagadják és látszólag szeretetteljes
viselkedéssel fedik el.
 A másik szülő vagy hallgatólagos szövetséges vagy túl gyenge
vagy belátástalan, és nem tudja kiszabadítani a gyereket a
double-bind helyzetből.
Patogén kommunikációs séma lehetséges
következményei (Bateson):
 Hebefrén sch: Egyik üzenetet sem veszi figyelembe, akár ki is
neveti. Mimikában, beszédben nyilvánul meg.
 Paranoid sch: Elkezd gyanakodni, folyton keresi a kommunikáció
mélyebb értelmét, kiterjedhet minden kapcsolatra.
 Kataton sch: Nem tud semmit tenni, megbénul.
Hogyan lehet kikerülni a double-bind
kommunikáció csapdájából?
 A kommunikáció elemzésével
 Nyíltabb válasszal
 Humorral felfedve a double-bind helyzetet
 Elhagyva a terepet
Haley: Paradoxonok

Haley a pszichopatológia és a kommunikációs zavar összefüggéseit

szintén a paradoxonok jelenségében ragadja meg. A paradoxont
olyan utasításként határozza meg, amely azonos vagy eltérő
időpontban egy másik utasítást ellentétesen minősít egy másik
osztályozási szinten.
Az emberi kommunikációban minden közlést a többi rá vonatkozó
közlés - nonverbális kommunikáció, ezen belül mozdulatok,
hanghordozás, mimika, valamint adott kontextus - ismeretében
minősítünk és értelmezünk (például hitelesként vagy kevésbé
hitelesként). Paradox kommunikáció esetén a teljes
kommunikációs, interakciós folyamatban zavar keletkezik.
Virginia Satir
Jellegzetes hibás kommunikációs típusok leírása:
-áldozat
-vádaskodó
-okoskodó
-elterelő
A családot úgy tekinti, mint a két szülő saját származási
családjának, illetve kinek-kinek önmagának a
gyermekekben való újra megvalósításának a harcát.
A terápia lényege a kölcsönös tapasztalatok alapján e
harcnak a tisztázása.
Laing: Antipszichiátria
 Megértés (a beteg élményei belül koherensek, „értelmesek”)
 Metanoia: gyógyulási folyamat, újjászületés
 Olyan környezet kell a betegnek, ahol lehet normális, nem kell sch-
nek lennie (megváltozik a tapasztalata)
 Regresszió
 Acting out
Milton H. Erickson: indirekt hipnózis
 A terápia célja olyan készségekhez, képességekhez juttatni a
pácienst, melyekkel a problémákat meg tudja oldani.
 Meg kell találni a személy privát nyelvét, az ő tudattalanjának
nyelvét.
 Az ellenállás a kontroll megtartása miatt van.
 Tudattalan dolgoztatásának, ellenállás leküzdésének eszközei:
közhelyek felhasználása, idő (eljön az idő…), nem cselekvés (csak
hagyja…), ismétlés, konfúzió, kétértelmű szavak (I know how close
you are to the meaning of trance), metaforák használata, történetek
mesélése