2013.04.11.

A pénzügyi elemzés menete

• Az elemzés céljának meghatározása
• Az elemzés eszközének kiválasztása
BAU-VIP esettanulmány • Az elemzés
• Következtetések levonása

Az elemzés célja Az elemzés eszközei

• A BAU-VIP Kft. csődkockázatának megítélése • Pénzügyi mutatószámok a cég mérlegéből és
hitelezői oldalról eredménykimutatásából
• A rendelkezésre álló csődmodell használata

1
 2013.04.11.

A pénzügyi mutatók főbb csoportjai Likviditási mutatók

• Likviditási mutatók • Likviditási ráta FE
RLK
• Forgási sebesség mutatók
FE  készletek
• Jövedelmezőségi mutatók • Likviditási gyorsráta RLK
• Adósságmutatók
FE  készletek  követelések
• Piaci értékelés mutatói • Pénzeszközök aránya
RLK

2006 2007 2008

Likviditási ráta 1,14 1,15 1,05
Likviditási gyorsráta 1,09 1,09 1,00
Gyorsfizető képesség 0,05 0,03 0,01

A likviditási mutatók az iparági átlaghoz viszonyítva (% pont) A követelések aránya az összes

20%

15%
eszközön belül
Követelések aránya
10%
80%

5%
70%

0% 60%

-5% 50%

-10% 40%

-15% 30%

-20% 20%

-25% 10%

-30% 0%
2006 2007 2008
2006 2007 2008

Likviditási ráta Likviditási gyorsráta Gyorsfizető képesség Iparági átlag

2
 2013.04.11.

Forgási sebesség mutatók Eredmények

2007 2008 Iparági átlag (2007) Iparági átlag (2008)
• Eszközök forgási sebessége/ideje Árbevétel Eszközök forgási ideje 161,94 1 131,03 221,23 273,63
Átl .eszközáll. Készletek forgási ideje 5,80 36,74 33,26 70,65
Vevők forgási ideje 117,54 789,53 97,54 124,62
• Készletek forgási sebessége/ideje Árbevétel Szállítók forgási ideje 63,46 354,97 - -
Átl .készletérték
• Lényeges romlás következett be valamennyi forgási
• Vevők forgási sebessége/ideje Árbevétel sebesség mutató tekintetében. Ok: az árbevétel
Vevő (átl .) jelentős csökkenése
• A likviditásban tapasztalt problémákat a vevők és
Árbevétel
• Szállítók forgási sebessége/ideje szállítók forgási idejében tapasztalt jelentős
Átl .szállítóér ték különbségek is mutatják

A jövedelmezőségi mutatók alakulása az iparági átlagohoz

Jövedelmezőségi mutatók 30%
képest (% pontban)

• Árbevétel-arányos eredmény 20%

10%
• ROA=adózott eredmény/Eszközök
0%
• ROE=saját tőke arányos nyereség -10%

2006 2007 2008 -20%

ROS 3,04% 2,47% -21,82% -30%
ROA - 5,56% -7,04%
ROE - 32,76% -34,85% -40%

-50%

-60%
2006 2007 2008

ROS ROA ROE

3
 2013.04.11.

Az eladósodottsági mutatók az iparági átlaghoz viszonyítva (%

Adósságmutatók 3
pont)

• Kötelezettségek/Eszközök 2

• Kötelezettségek/Saját tőke 1

• Saját tőke/HLK 0

• Tárgyi eszköz fedezeti mutató=Bef. eszk./HLK -1

2006 2007 2008 -2

Kötelezettségek/Eszközök 77,27% 69,54% 70,17%
-3
Kötelezettségek/Saját tőke 406,54% 447,01% 238,07% 2006 2007 2008

Saját tőke/HLK 221,68% 703,34% 195,77% Kötelezettségek/Eszközök Kötelezettségek/Saját tőke

Saját tőke/HLK Tárgyi eszköz fedezet
Tárgyi eszköz fedezet 180,34% 479,32% 280,43%

Az adósságmutatók értékelése A csődkockázat értékelése

• Az adósságmutatók alakulása példát mutat arra, hogy kizárólag egy
mutató alapján félrevezető következtetéseket vonhatunk le a
csődkockázat vonatkozásában • Az egyedi mutatók alapján nem mérlegelhető
• A kötelezettségek alakulása ugyanis az eszközérték %-ában nem objektíven a csődkockázat
mutat jelentős eltérést az iparági átlaghoz képest
• A kötelezettségek saját tőkéhez viszonyított aránya azonban jóval • A kockázatot egyidejűleg több mutatószám
magasabb az iparágban jellemző értéknél értéke alapján kell értékelni
• A többi mutató alapján a csődkockázat nehezen mérlegelhető
• Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a társaság finanszírozásában • Több mutató információtartalmát sűrítik
a rövid lejáratú hitelek dominálnak
• A RLK-ben belül fontos kiemelni, hogy 2008-ra jelentős összeggel
magukba a többváltozós score-függvények
csökkent a szállítókkal szembeni tartozás, amelyet valószínűleg a
vevőktől befolyt korábbi követelésekből fizetett ki a cég, ezzel
• Ezek azon változókból épülnek fel, amelyek
szemben azonban a 2008. év árbevétele nagyon alacsony, ennek tekintetében leginkább különbözik a két
hatásai jelentek meg a forgási sebesség, a jövedelmezőségi és a
likviditási mutatókban csoport

4
 2013.04.11.

A logit-modell Alapadatok
p
ln( )   0  1 x1  ...   k xk 2006 2007 2008
1 p Forgóeszközök 701 608 995 405 373 490
RLK 614 549 868 947 356 326
• A vállalat mutatószámainak kiszámítása
Eszközök 894 536 1 290 528 646 530
• Csődvalószínűségek meghatározása Adózott eredmény 45 260 60 746 -68 185
ÉNÁ 1 488 551 2 462 468 312 558
Köt 691 248 897 493 453 666
Saját tőke 170 030 200 776 190 560
Források 894 536 1 290 528 646 530

Változók A csődkockázat értékelése

2006 2007 2008 β
Konstans 1 1 1 -3,698 • A kapott csődvalószínűségek alakulása felhívja a
(FE-RLK)/E 0,097323 0,097989 0,026548 -1,425 figyelmet a modell eredményeinek óvatos
AUE/E 0,050596 0,047071 -0,10546 -0,332 értékelésének fontosságára
ÉNÁ/E 1,664048 1,908109 0,483439 0,008
• A mutatószámok elemzésénél láthattuk, hogy a
Köt/E 0,772745 0,695446 0,701694 0,574
Köt/ST 4,065447 4,470121 2,380699 -0,199 legtöbb pénzügyi mutató esetében alulteljesített
ST/Forr 0,190076 0,155577 0,294743 -2,823 a cég a 2008. évben az iparághoz képest
FE/E 0,784326 0,771316 0,577684 3,454 • Ezzel szemben a becsült csődkockázat jelentősen
logit -2,03316 -2,10343 -2,60467 csökkent 2008-ra, bár a 0,05-ös cut value alapján
P(csőd) 11,58% 10,88% 6,88%
minden évben a cég csődjét jelezhetjük előre

5

A csökkenő csődkockázat magyarázata
• A logit értékét legnagyobb mértékben a saját tőke, illetve a
forgóeszközök aránya befolyásolja (β paraméterek nagysága)
• A saját tőke aránya jelentősen növekedett 2008-ra, azonban ezt nem a
saját tőke értékének növekedése, hanem a források értékének
csökkenése okozta, csökkentve ezzel a logit és a becsült
csődvalószínűség értékét
• Szintén csökkentőleg hatott a logit értékére a forgóeszközök
arányának csökkenése
• A forgóeszközök és az eszközök értékének csökkenésében a
követelések csökkenése játszotta a fő szerepet, ezzel egyidejűleg
csökkent a szállítókkal szemben fennálló tartozások értéke is
• A pénzügyi problémákra a likviditási mutatók értékei, valamint a
modellben kis súllyal szereplő jövedelmezőségi mutatók hívják fel a
figyelmet
• 2008-ban ugyanis a korábbi évekhez képest alig realizált a cég
árbevételt
2013.04.11.
Összefoglalás
• Önállóan a pénzügyi mutatók értékelése nem ad
egyértelmű választ a csődkockázat mértékére
vonatkozóan, de jelzik a problémákat
• Az alkalmazott csődmodell ugyan a vizsgált évek
mindegyikében csődösnek minősíti a céget,
azonban félrevezető lehet a 2008. évre becsült
relatíve alacsony csődkockázat
• A Bau-Vip csődkockázatát a modell
eredményeinek, valamint a pénzügyi mutatók
értékeinek együttes mérlegelésével ítélhetjük
meg.