Polgári eljárásjog

Igazságügyi igazgatás szak

előadás

DE-ÁJK
Polgári Eljárásjogi Tanszék
 Alapvetés

Bizonyítás: az eljárási cselekmények összessége, amelyek

célja a jogvita elbírálásához szükséges tényállás
megállapítása

A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása

végett bizonyítást rendel el.
 A tényállás szabad megállapításának
elve
a bíróság ténymegállapítási autonómiája

A bíróság a perben nincs kötve

- alakszerű bizonyítási szabályokhoz
- a bizonyítás meghatározott módjához
- meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához

Szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely

a tényállás megállapítására alkalmas.
 Bizonyítási mód – bizonyítási eszköz
- bizonyíték
Bizonyítási mód: a bizonyítás megvalósulási formája
Bizonyítási eszköz: a bizonyítékot hordozó tárgy / személy
Bizonyíték: bizonyító tény

Bizonyítási mód Bizonyítási eszköz Bizonyíték

Szemle Tárgyi bizonyítási Tárgyi bizonyítási
eszköz, kép- és eszköz, kép- és
hangfelvétel hangfelvétel által
hordozott releváns
tartalom
Okirati bizonyítás Okirat Okirat tartalma
Szakértői bizonyítás Szakértő Szakértői vélemény

Tanúbizonyítás Tanú Tanúvallomás

 Alapvetés : Bizonyítási eljárás
szakaszai
1. Anyagi pervezetés a bizonyítás körében
(bizonyításra szoruló tények, bizonyítási érdek, bizonyítási teher meghatározása)
2. A bizonyítás indítványozása
(tárgyalási elv)
3. A bizonyítás elrendelése
(döntés az indítvány teljesítéséről – nincs kötöttség)
4. A bizonyítás lefolytatása
(közvetlenség elve)
5. A bizonyítékok értékelése
(szabad mérlegelési jogkör – logikai szabályok – indokolási kötelezettség )
 A bizonyítás általános modellje a
perben
Az eljárási szak(asz) A bizonyítás cselekményei
Perindítás előtt Kivételes: előzetes bizonyítás indítványozása és lefolytatása

Az elsőfokú eljárás Kivételes: a rendelkezésre álló bizonyítás indítványozása és

„perindítási” szakában lefolytatása

Az elsőfokú eljárás Általános: a bizonyítás indítványozása

perfelvételi szakában
Az elsőfokú eljárás Általános: a bizonyítás lefolytatása
érdemi tárgyalási Kivételes: az utólagos bizonyítás indítványozása és
szakában lefolytatása
A másodfokú eljárásban Kivételes: a másodfokú utólagos bizonyítás indítványozása
és lefolytatása

A felülvizsgálati nincs bizonyítás

eljárásban
 Bizonyítás nélkül megállapítható
tények
- az ellenérdekű fél általi beismerés
- a felek által egyező előadása
- az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatás
- törvény értelmében nem vitatottnak tekintés
nincs ellenbizonyítás – a bíróság kételye esetén nem veszi figyelembe

- köztudomás
- bíróság hivatalos tudomása
ellenbizonyításnak helye van

- törvényes vélelem
- ideiglenes igazság
ellenbizonyításnak helye van
 Bizonyítási érdek – bizonyítási
kötelezettség – bizonyítási teher
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős
tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll,
hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás
elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a
fél viseli.

Bizonyítási érdek: kinek kedvező a tények bizonyítása?

Bizonyítási kötelezettség: kinek a kötelezettsége a tények
bizonyítása?
Bizonyítási teher: kinek a hátrányára értékelendő a bizonyítás
eredménytelensége?
 Más bíróság határozatához
kötöttség
1. A büntető ítélet perbeli hatályosulása – a jogerősen elbírált
bűncselekmény vagyoni jogi következményeiről polgári perben kell
határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt
nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

2. A közigazgatási ítélet perbeli hatályosulása – a közigazgatási ügyben

eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében
hozott jogerős döntése a polgári ügyben eljáró bíróságot köti.
 A bizonyítási szükséghelyzet
a) valószínűsíti, hogy a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az
ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges
intézkedéseket megtette,

b) valószínűsíti, hogy a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű

féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy

c) valószínűsíti, hogy a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította

meg.

A bíróság valósnak fogadhatja el a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt, ha

kételye nem merül fel.
 Indítvány általános követelményei
A bizonyítási indítványban a fél köteles megjelölni

- a bizonyítani kívánt tényt,

- a bizonyítási eszközt.
A törvénnyel ellentétesen előterjesztett
indítványok jogkövetkezményei
A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését (lefolytatását), ha
- a bizonyítási indítványt a fél nem a törvényben foglaltaknak megfelelően
terjeszti elő,
- a költségek előlegezésére kötelezett fél – felhívás ellenére – az
előlegezési kötelezettségét nem teljesítette.
- a bizonyítás az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.
 Jogsértő bizonyítási eszközök -
alapkérdés
A „mérgezett fa gyümölcse”

A magánfelek viszonyában elkövetett anyagi jogi jogsértés

annak anyagi jogi konzekvenciái mellett szankcionálható-e
a polgári eljárásjog közjogi viszonyrendszerében eljárási
jogi jogkövetkezménnyel, ún. preklúzióval
(jogérvényesítésből való kizárással).
 Jogsértő bizonyítási eszközök
I. Mindig tilos annak a bizonyítási eszköznek a perben való felhasználása,
amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre
irányuló fenyegetéssel szereztek meg / állítottak elő

II. Általában tilos annak a bizonyítási eszköznek a perben való felhasználása,

a/ amely jogsértő módon keletkezett,
b) amelyet jogsértő módon szereztek meg,
c) amelynek bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.

Kivételesen ezek is figyelembe vehetők a következő szempontokra tekintettel: •

a jogsérelem sajátossága és mértéke, • a jogsérelemmel érintett jogi érdek • a
jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatása • a rendelkezésre
álló egyéb bizonyítékok súlya • az eset összes körülményei
 Más eljárásban felvett bizonyítás
eredményének felhasználása
A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett
bizonyítékot – kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja a
Pp. rendelkezéseibe ütközik.

Fegyveregyenlőség biztosítása: A más eljárásban felvett

bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges
terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek.
 A közreműködők

• a tanú
• a kirendelt szakértő
• az okiratbirtokos
• a szemletárgy birtokosa
• mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a
bíróság szükségesnek tartja.

A közreműködés törvényes kötelezettség, elmulasztásának

szankciói:
• okozott költségek megtérítése
• pénzbírság
• elővezetés
• díjcsökkentés
 Különleges bizonyításfelvételek
A bíróság a per folyamán (érdemi tárgyalási szakban) közvetlenül
folytatja le a bizonyítást

Ha nem közvetlenül:
1./ Bizonyításfelvétel elektronikus hírközlő hálózat útján – a
meghallgatás külön helyiségben a tárgyalás helyszínével
összeköttetést biztosító zártkörű elektronikus hálózat útján
2./ Bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján: a bizonyításfelvételre az
eljáró tanács tagja, az eljáró bíróság bírája, bírósági titkára útján
kerül sor
3./ Bizonyításfelvétel megkeresett bíróság útján: a bizonyítást az a
járásbíróság folytatja le, amely területén a meghallgatandó személyek
laknak / a bizonyítás lefolytatása célszerű
 Különleges bizonyításfelvételek

Ha nem a per folyamán:

Előzetes bizonyítás –
feltételei:
- a bizonyítás a per folyamán / annak későbbi szakaszában nem lenne
sikeresen lefolytatható / jelentős nehézséggel járna,
- a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését /észszerű időn
belül történő befejezését elősegíti,
-jogszabály megengedi

Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél

felhasználhatja.
 A bizonyítás eredményének
értékelése
A bíróság a perben jelentős tényeket
- a felek tényállításainak
- a felek perben tanúsított magatartásának,
- a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak
- egyéb peradatoknak

az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján

a meggyőződése szerint állapítja meg.
 Tanú: fogalom, indítvány
Tanú: a féltől különböző személy, akinek a bizonyításra szoruló
tényekről (közvetlen) tudomása van

Indítvány:
1./ Tartalma: a tanú neve és idézhető címe (kiskorú tanú törvényes
képviselőjének neve és idézhető címe)

2./ Adatainak zártan kezelése: a tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait
külön lapon kell bejelenteni – kivétel: 1. a tanú az adatainak
feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, 2. az adatokat valamennyi
peres fél ismeri, 3. az adatok közhiteles nyilvántartásból bárki
számára megismerhetők.
Elmaradásának szankciója: tanú kifogása esetén: pénzbírság
 Tanú jogai és kötelezettségei
Kötelezettségek:

1.Megjelenés – elmulasztása esetén: pénzbírság, okozott költségek

megtérítése, elővezetés

2.Vallomástétel (+okirat-felmutatási) – kivéve abszolút és relatív

akadályok

3.Igazmondás – elmulasztása esetén: hamis tanúzás

Jogai:

A megjelenéssel szükségképpen felmerült költségek megtérítése

 Tanúzási akadályok
I. Abszolút akadály – tanúzási képtelenség

- védőként járt el, olyan kérdésről, amiről védőként szerzett

tudomást,

- a titoktartás alól felmentést nem kapott – olyan kérdésről,

amely minősített adatnak minősül
 Tanúzási akadályok
II. Relatív akadály – a tanúvallomás megtagadhatósága

a felek bármelyikének hozzátartozója, (kivéve: jogelőd, ügyleti közreműködő, „családi

tanú”)
aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná, (kivéve: jogelőd, ügyleti közreműködő, „családi tanú”)
aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles - kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól
felmentette,
az üzleti titok megtartására köteles személy – kivéve: közérdekű, közérdekből nyilvános
adatra,
- a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő,
- a médiatartalom-szolgáltató… ha az információt átadó személy kilétét felfedné
 A tanú meghallgatása
1. A tanú azonosítása

2. Az elfogultság tisztázása

3. Figyelmeztetés a hamis tanúzás jogkövetkezményeire

4. A meghallgatás foganatosítása (kérdések – válaszok – észrevételek)

Főszabály: az elnök hallgatja meg, majd a felek is tehetnek fel kérdéseket
Kivétel: a tanúhoz először a meghallgatást indítványozó fél, majd az ellenérdekű
fél, majd az elnök / a tanács többi tagja intéz kérdéseket

5. A jegyzőkönyvbe foglalt vallomás felolvasása (kivéve: sem a felek, sem a

tanú nem kívánják)

6. Figyelmeztetés a költségtérítésre
 Szemle
Jelentése: a perben jelentős tény megállapításához személy, tárgy,
helyszín vagy esemény közvetlen megvizsgálása

A szemletárgy birtokosának kötelezettségei / jogai: a szemle

tárgyának bemutatása vagy a szemle foganatosításának lehetővé
tétele (kivéve: minősített adat, tanúvallomás megtagadásának lenne
helye) / a szemle miatt felmerülő költségei és kára megtérítése

Típusai: tárgyaláson foganatosított szemle / helyszíni szemle

Köszönjük a figyelmet!