A jogegység biztosításának kötelezettsége és jogi érvelés

Jogegység biztosításáért felelős intézmények, alapvető elvek:

 Alaptörvény 25. cikk 3. bekezdés: a Kúria a jogegység biztosításáért felelős intézmény
 2011. évi CLXI. törvény (bíróságok szervezetéről és igazagatásáról): alapvető jogszabály
 meghatározó alapelvek:
 jogállamiság
 jogbiztonság (,,hasonló esetek hasonlóan kezelése”)
 törvény előtti egyenlőség (azonos jogszabályt ugyanolyan elvi tartalommal értelmezze)
 korlátozott precedensrendszer:
 csak a Kúria döntései rendelkeznek kötelező erővel

Jogegység biztosításának alapvető eszközei:

 felülvizsgálati eljárás:
 elsődlegesen állampolgárnak van biztosítva
 ha bebizonyosodik → a felülvizsgálati ítéletben orvosolja a helyzetet
 jogegységi panasz:
 Kúria ítéletét támadja meg
 elsődlegesen állampolgárnak van biztosítva
 benyújtásának feltételei:
 41/B. § (1) Jogegységi panasznak van helye - a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével - a Kúriának
az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati
indítvánnyal (a továbbiakban ebben az alcímben együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható
határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági
Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban ezen alcímben: a Kúria
közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott
jogsértést határozatában nem orvosolta.
 41/B. § (2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben -
jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott
eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.
 eljárásnak főbb lépései:
 döntés a panasz befogadásáról Bszi. 41/C. § (6)
 érdemi vizsgálat (panaszban megjelölt ügyek összevetése)
 határozathozatal
 előzetes döntéshozatali indítvány:
 meghatározott jogosultak indítják

Jogegység fogalma:
 törvény nem tartalmazza—Kúria gyakorlata alakította ki
 negatívan határozható meg
 nem absztrakt, mindig konkrét ügyekhez kötődik
 ügyazonosság
 mi várható el a panasz benyújtójától az ügyazonosság bemutatása során?
 milyen szempontok alapján állapítható meg az ügyek közötti hasonlóság vagy eltérés?