Értékpapírok –

értékpapírpiacok – pénzügyi
piacok

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

1 / 17. oldal
1. Az értékpapír fogalma és fajtái

 Az értékpapír közgazdasági természete szerint valamilyen vagyonnal kapcsolatos

jogot megtestesítő forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő elektronikus jel. Az
értékpapírok közvetítő szerepet töltenek meg a megtakarítók és a beruházók között,
ezért az értékpapír a különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze. Az
értékpapírok mindig egyedi nyomtatásúak, mintázatuk rendkívül aprólékos és
finom.

 A nyomtatott ~ok általában két részből állnak:

o köpeny: maga az ~, amely tartalmazza a legfontosabb információkat (az ~
típusát, kibocsájtóját, névértékét, kamatozását, lejáratát stb.)
o szelvényív: szelvényekből áll; ezek ellenében teljesítik az esedékes
kifizetéseket, általában a köpennyel összefüggő papírlap

 Az elektronikus számítógépek megjelenésével az ~oknak új formája született: fizikai

megjelenés helyett, elegendő, ha azokat csak a számítógépen tároljak ún.
dematerializált ~ként a mindenkori tulajdonosa nevén.

 Az ~piacok akkor működnek gyorsan, olcsón és hatékonyan, ha ott az adásvétel

tárgyai, az ~ok szabványosítottak. Ekkor a piac szerepelői könnyen át tudják
tekinteni a piacot, gyorsan és olcsón információhoz juthatnak, így könnyen
megérthetik az ~-műveletekkel kapcsolatos kockázatokat és nyerési lehetőségeket. Az
~oknak számtalan fajtája, változata alakult ki, sokszor országonként is eltérő fejlődési
pályát leírva.

 Az ~ok csoportosítása :

o értékpapírban foglalt jog szerint:

 követelést megtestesítő: az egyik fél elismeri valamely másik féllel
szemben annak követelését, és vállalja, hogy azt meghatározott módon és
időben, az ~ban foglalt feltételeknek megfelelően ki fogja egyenlíteni.
Fajtái: váltó, csekk, adósságlevél, adókötelezvény, kötvény.
 részesedési jogot megtestesítő: igazolja, hogy tulajdonosa valamely
vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és befektetett pénze után jogosult a
kiosztásra kerülő nyereség arányos részére. Formailag tulajdonosi jogokat
testesít meg. A tulajdonos nem vonhatja ki vagyonát a vállalkozásból.
Fajtái: részvény, bányarészjegy, kis számú társtulajdonos jogait
megtestesítő ~ok.
 áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő: valamely áru feletti
rendelkezési jogot biztosítanak tulajdonosuknak. Fajtái: jelzálogbejegyzés,
hajóraklevél, közraktárjegy, zálogjegy.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

2 / 17. oldal
o jogi szempont szerint: az ~ birtokosa milyen minőségben jogosult a jogok
gyakorlására; ez határozza meg ugyanis az ~ átruházásának módját.
 bemutatóra szóló ~: tulajdonosa élvezi a papírban foglalt összes jogot.
Átruházása egyszerű átadással történik, amelynek révén valamennyi jog
átszáll az új tulajdonosra.
 névre szóló ~: ahhoz h más tulajdonba jusson, lelépési (átruházási)
nyilatkozat szükséges; ezt cedálásnak (cessziónak) nevezzük.

o ~ok hozama szerint:

 nem kamatozó: diszkonttal kerülnek értékesítésre; fajtái: váltó, elemi
kötvény
 fix kamatozású ~ok: hitelezői jogokat testesítenek meg. Az ~ adósa
előre meghatározott, mindig ugyanakkora, a névértéke vonatkozó nominális
kamatlábnak megfelelő összeges biztosít a hitelező számára. Fajtái:
klasszikus kötvény (államkölcsönkötvény)
 változó hozamú: feljogosítják tulajdonosukat, hogy a vállalkozás
hasznából befektetett tőkéjük nagyságának megfelelően részesedjenek. Fő
típusa a kötvény. Vannak olyan változó hozamú papírok is, amelynek
tulajdonosai nem csak a részesedére formálnak jogot, hanem a vállalkozás
esetleg veszteségei egy részének pótlására is kötelezettséget vállalnak.
(bankrészjegy)
 átmeneti formák: egyrészt a fix kamatozású ~ok kötött feltételeinek
oldására, másrészt a változó hozamú papírok kockázatának mérséklésére
jöttek létre. Formái: változó kamatozású kötvény, átváltható kötvény,
elsőbbségi részvény, opciós értékpapírok.

o lejárat szerint:
 rövid lejáratúak: kincstári váltó (Tresury-bill), a kereskedelmi értékpapír
(commercial paper-CP), betétjegyek, letéti jegyek
 középlejáratúak: 1-5 éves lejáratú kötvények, amelyek egyik fajtája az
államadósságot megtestesítő kötvény
 hosszú lejáratúak: 5 évnél hosszabb lejáratú kötvények, jelzáloglevelek,
államkötvény (Treasury-bond, Gilt)
 lejárat nélküli

o forgalomképesség: közforgalomra szánt papírok, meghatározott körben

fogalmazható papírok
o másodlagos forgalom színtere: a tőzsdén vagy annak valamely szegmensén
jegyzett papírokat és a nem szervezett forgalomba kerülő papírokat
o ~-kibocsátás iránya: belföldi forgalomra kerülő és külföldi piacra szánt ~ok.
o kibocsátó szerint: állampapírok
 kincstár, a vasút és a posta által kibocsátott állampapírok és a helyi
önkormányzatok
 állami célalapok jegyei, kötvényei, kommunális kötvények, pénzintézetek
által kibocsátott kötelezvények: társaságok, gazdálkodószervezetek által
kibocsátott ~ok.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

3 / 17. oldal
2. Tőzsdeképes értékpapírok

2.1. A részvény

 A részvény jogokat megtestesítő értékpapír, amelyet vállalatok alapításakor vagy

alaptőkéjük emelésekor bocsátanak ki, és a vállalat jegyzett tőkénének meghatározott
hányadát testesíti meg. A részvény megvásárlója pénzét véglegesen a vállalat
rendelkezésére bocsátotta, azt visszaváltani nem lehet, csak másnak eladni. A
részvényes részvényei alapján részesedik a társaság eredményéből, ezt az összeget
osztaléknak nevezzük.

 A részvény névértéke a jegyzett tőke (alaptőke) bizonyos hányadát képviseli, ez

szerepel a társaság kötvényeiben. Ezt a részvények névértéke és darabszámának
szorzata adja. A részvény kibocsátása a névértéktől eltérő árfolyamon történik. A
kibocsátási árfolyam nem lehet alacsonyabb a névértéknél.

 A részvénytársaság alapításakor, a részvények lejegyzésekor nem követelik meg a

teljes összeg befizetését. A végleges befizetések előtt a cégjegyzékbe való bejegyzésig
részutalvány állítható ki. A cégbejegyzést követően a végleges befizetések előtt
ideiglenes részvény kibocsátására kerül sor.

 A névre szóló részvény váltóhoz hasonló szabályok szerint ruházható át.

Tulajdonosának nevét bejegyzik a társaság részvénykönyvébe, a tulajdonos csak akkor
gyakorolhatja a társasággal szembeni részvényesi jogait, ha neve szerepel a
részvénykönyvben.

 A részvény tulajdonosa a részvényes. Egy részvénynek több tulajdonosa is lehet. A

részvényes kötelezettsége a társasággal szemben lejegyzett részvények értékének
befizetése, csak a befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért. A
részvényes felelőssége tehát korlátozott és közvetett.

 A részvényest vagyoni jogok illetik meg: a részvénytársaság vagyona a

részvényeseké, de a részvénytársaság azoktól elkülönült egységként működik. Amíg a
társaság fennáll, addig a részvényes jogosult a vállalkozás éves tiszta nyereségének
egy bizonyos hányadára, az osztalékra. Az osztalékot a közgyűlés állapítja meg
évente. Az osztalék kifizetésének rendjét az alapszabály tartalmazza. A
részvénytársaság végelszámoláskor, illetve felszámoláskor a részvényesek a
felosztandó vagyon egy bizonyos hányadára, az ún. likvidációs hányadra tarthatnak
igényt. A jegyzési elsőbbség értelmében a részvényes addigi részesedése arányában
jogosult az alaptőke emelése esetén újabb részvények, részesedési jegyek vagy
haszonélvezeti jegyek vásárlására, előre meghatározott feltételek mellett.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

4 / 17. oldal
 A tagsági jogok közül a legfontosabb a részvénytársaság ügyeiben való
részvétel joga, azaz a részvényes részt vehet az évi közgyűlésen, és ott
gyakorolhatja szavazati és beleszólási jogát személyesen vagy képviselő útján. Ezen
kívül joga van a közgyűlési határozatok megtámadására, valamint az ellenőrzésre. A
megtámadó joggal akkor élhet, ha a határozat ellenkezik a törvénnyel vagy az
alapszabállyal.

 A kisebbségi jogok a kisrészvényesek érdekeit védik, a jegyzett tőke 5%-át

képviselő részvényeseket illeti meg. Ide tartozik a megvizsgáló jog, a közgyűlés
összehívására vonatkozó jog és a közgyűlés napirendjének meghatározására
vonatkozó jog.

2.2. A kötvény

 A kötvény klasszikus formájában fix kamatozású, általában hosszabb lejáratú

értékpapír. A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott
időpontban a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti és az addig
esedékes kamatokat kifizeti. Tehát hitelviszonyt biztosító okirat. A kötvény
névértékét a kibocsátó legkésőbb a kötvény lejáratkor köteles visszafizetni.

 Az egyes kötvénykonstrukciók a visszafizetés idejében és ütemezésében, valamint

a kamatfizetés módjában különböznek.

 Az örökjáradék-kötvény kivételével a ~ kibocsátója minden esetben kötelezettséget

vállal a névérték visszafizetésére. Ez alól úgy mentesülhet, ha piaci árfolyamon még a
törlesztés határnapja előtt visszavásárolja a kötvényét a piacon. A törlesztés
legegyszerűbb módja, ha minden kötvénytulajdonos egy összegben a lejáratkor kapja
vissza pénzét. Egyenlő részletekben történő kifizetés: minden ~tulajdonos minden
törlesztési időpontban megkapja az arányos törlesztőrészletet vagy minden törlesztési
időpontban kisorsolják, hogy milyen sorszámú ~eket fizetnek vissza egy összegben.

 A ~kibocsátó egyenletes teherviselésének sajátos fajtáját jelenti az annuitás,

amelynél nem az egyes törlesztőrészlet nagysága állandó, hanem a törlesztőrészletek
és az esedékes kamatos együttes összege. A kamat kifizethető évente vagy félévente,
előre meghatározott időpontban.

 A kamat összegét meghatározó, a kibocsátáskor meghirdetett névleges kamatláb a

hagyományos ~formánál az egész lejárati idő alatt változatlan marad. Vannak a
lejárati idő alatt módosítható kamatlábú ~ek is. A kamatláb mértéke függ: az adott
ország pénzügyi előírásaiból adódó lehetőségtől, a közép-, illetve hosszútávú
bankhitelek érvénes kamatlábától, a kölcsönnel finanszírozható vállalkozások várható
jövedelmezőségétől, az egyéb tőkebefektetési lehetőségek aktuális hozamától, a
konjunkturális helyzettől, a ~kibocsátó megbízhatóságától, a felajánlott fedezeti
formától.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

5 / 17. oldal
 A különleges lehetőségekkel felruházott ~formákat azért alakították ki a
vállalatok, hogy potenciális vásárlóik számára vonzóbb feltételeket teremtsenek. Az
újabb formák közül nem mindegyik terjedt el széles körben, sőt nem is mindegyikük
bizonyult életképesnek.
 Két elképzelés azonban bevált:
o a rögzített kamatozás meghagyása mellet bizonyos előjogokat biztosít a
tulajdonosának (átválható ~ek, opciós ~ek)
o a másiknál a kamatozás rögzítettségét oldották fel (változó kamatozású ~ek).

 Az átválható ~ a rendes fix kamatozáson felül olyan lehetőséget biztosít

birtokosának, hogy meghatározott határidőn belül választhat: vagy beváltja ~eit
névértéken a vállalkozás részvényeire, vagy megtartja, s így később a törlesztéskor
pénzét visszakapja. Az átváltható ~ kamatlábának alacsonyabbnak kell lennie a rendes
~ek kamatlábánál, máskor pedig az átváltásra kínált részvények árfolyamának meg
kell haladnia az átváltható ~ névértékét. Ez a ~forma olyan vállalatok pótlólagos
tőkeszerzési lehetősége, amelyek új termékekkel szeretnének megjelenni a piacon, de
annak gyártásához nincs elegendő pénzük.

 Az opciós ~ tulajdonosa számára rendszeres, a rögzített kamatlábnak megfelelő éves

kamatot hoz, ezen felül biztosítja azt a jogot, hogy a kibocsátó társaság részvényét
meghatározott időn belül, előre meghatározott árfolyamon megvásárolhatja. Az opciós
~ek kamatlába általában alacsonyabb, árfolyama viszont magasabb a normál ~ekénél.

 A rögzített kamatozás meghagyása mellett a törlesztés feltételeiben kínál újabb, vonzó

lehetőséget mind a ~adós, mind a hitelező számára az a multiopciós forma, amelyet
nyitott ~nek fordíthatunk. A futamidő alatt mindkét félnek három előre
meghatározott időpontban, közös megegyezéssel döntési lehetősége van: az adós a
kötvényt vagy annak egy részét törlesztheti, a kibocsátó ekkor visszafizetési felárat
köteles fizetni; vagy a hitelező a befektetését visszakövetelheti, ez számára
alacsonyabb, ún. büntetőárfolyamon lehetséges. Döntésüket alapvetően a kamatlábak
tendenciája befolyásolja.

 Az elemi vagy kamatszelvény nélküli ~ is rögzített kamatlábú ~ek újabb formája,

bár formailag nem kamatozik. Éppen az a lényege, hogy a kibocsátó elvileg nem fizet,
így a hitelező nem kap kamatot, tehát nincsen adóztatható kamatjövedelme. A
kibocsátás mélyen a névérték alatt történik, a visszafizetés viszont névértéken, az
időszak végén egy összegben. A kibocsátási árfolyamot diszkontálással számítják ki, a
~ kibocsátója által felajánlott névleges kamatláb alapján.

 A változó kamatozású ~ egyik fajtájának vásárolója egy kisebb mértékű rögzített

kamaton felül meghatározott arányban részesedik a vállalat, illetve a kötvényes
kölcsönnel finanszírozott vállalkozás eredményéből. Kibocsátáskor rögzítik a változtatás
mértékét és gyakoriságát is. Árfolyamuk sokkal kevésbé érzékeny a kamatlábak
változására, mint a fix kamatozásúaké.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

6 / 17. oldal
 2.3. A részvény és a kötvény összehasonlítása

 A kötvénykibocsátás előnyei a kibocsátó szempontjából:

o az így szerzett tőke költsége pontosan meghatározott és
o általában alacsonyabb is, mint a részvény vagy az elsőbbségi részvény
kibocsátása útján szerzett tőke költsége
o a kötvényes nem vesz részt a vállalat irányításában
o a kötvényesített kölcsön kamatát az adózás előtti nyereségből lehet kifizetni, így
az adóalap csökkentésén keresztül adómegtakarítást eredményezhet
o a vállalat tőkeszerkezete rugalmasabb lehet, ha a kölcsön feltételei közé felveszik
a kölcsön idő előtti visszafizetésének lehetőségét

 A kibocsátó számára a kötvénykibocsátással való tőkeszerzés a következő okok miatt

hátrányos:
o fix terhet jelent a vállalat számára, ami kockázatos abban az esetben, ha a
vállalat jövedelmei ingadoznak
o a kötvényadósságnak rögzített lejárata van, amikorra biztosítani kell a törlesztés
pénzügyi fedezetét
o a hosszú lejáratú adósság hosszú időre szóló elkötelezettséget jelent, ami
kockázatot hordoz magában
o a hosszú lejáratú hitelviszony esetén a vállalat a gazdálkodásának szigorúbb
megkötéseit kénytelen vállalni, mint rövid lejáratú hitel igénybevétele esetén
o a hosszú lejáratú kölcsön igénybevételének van egy felső határa: a vállalat
eladósodási rátája nem léphet túl egy szokványos arányt

 A kötvényvásárlás részvényvásárlással szembeni előnyei:

o birtokosának elsőbbséget biztosít a jövedelem felosztásánál és a vállalat
felszámolásánál
o a kötvénybirtokos minden évben megkapja az előre meghatározott időpontban a
kamatot vagy
o az egész lejárati idő után a kamatos kamattal növelt névértéket
o minden törlesztési időpontban megkapja az arányos tőketörlesztőrészletet
o az átváltható kötvény a fix kamatozáson felül olyan lehetőséget kínál
birtokosának, hogy meghatározott határidőn belül választhat: vagy beváltja
kötvényeit névértékben a vállalkozás részvényeire, vagy megtartja, s így később
a pénzét visszakapja

2.4. Az állampapírok

 Állampapírnak nevezzük az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő

értékpapírt, amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre vagy
járadékfizetésre vállal kötelezettséget. Kibocsátásának célja az államadósság

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

7 / 17. oldal
 finanszírozása. Az állampapírok vásárlói elsősorban pénzintézetek és intézményi
befektetők, a lakosság közvetlenül kevéssé vesz részt az ügyletekben. Az állampapírok
közé soroljuk az államadóssági kötvényt, az államjegyet, az állami pénztárjegyet és a
kincstári váltót, illetve a kincstárjegyet.
 Az államadóssági kötvény vagy államkötvény az állam hosszú lejáratú adósságát
megtestesítő értékpapír. Megjelenése az államadósság kialakulásához kapcsolódik.
Nem tőzsdeképes.
 Az állami pénztárjegy az állam átmeneti pénzhiányának fedezésére kibocsátott, a
visszaváltás napjáig kamatozó értékpapír. Nem tőzsdeképes.
 A legtöbb országban különbséget tesznek az egy éven belüli és az évet meghaladó
lejáratú állampapírok között. A magyar szaknyelv viszont az egy évnél rövidebb
lejáratú állampapírt nevezte el kincstárjegynek.
 Az államjegy az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítő állampapír. Rendkívüli
körülmények esetén kisebb címletekben bocsátották ki.
 A kincstári váltó az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítő állampapír. Nagyobb
címletekben, alacsony kamatlábbal bocsátják ki.

2.5. A jelzáloglevél

 A jelzáloglevél hosszú lejáratú, átruházható névre szóló értékpapír, általában

sorozatokban bocsátják ki. A jelzáloglevél jelzáloghitelekben megtestesülő
követelésekre vonatkozó vagy azokkal fedezett követelés. Rendes fedezete a
jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és az arra járó kamat. A jelzáloghitelekből
származó pénzáramlásra, vagyis annak adósságszolgálatára vonatkozó követelés.
Nevezik jelzálog alapú kötvénynek is. Közforgalmú, tehát tőzsdei forgalomban is
szerepelhet. Csak a jelzáloghitelintézetek bocsáthatja ki. Kibocsátásával a banknak
az a célja, hogy megszerezze a jelzáloghitelekhez szükséges forrást. A jelzálogbank
hitelt gyűjt valamely ingatlan tulajdonoságnak, a hiteleket összegyűjti, a követelést
értékpapírba foglalja, és ezt a piacon értékesíti. Tehát a jelzáloglevél vásárolója
kölcsönt nyújt az ingatlan tulajdonosának a jelzáloglevél névértéke erejéig. A
jelzáloglevél fedezete a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan és a kibocsátó
pénzintézet erre elkülönített vagyonrésze. A fedezetet a kibocsátó esetleges
felszámolásakor nem lehet másra felhasználni, csak a jelzáloglevél-birtokosok
igényeinek kielégítésére.

2.6. A befektetési jegy

 A befektetési jegy a befektetési alapok által kibocsátott értékpapír. Célja a

kisbefektetők számára elérhetővé tenni a tőkepiacot, ezt a befektetési jegy kis
címletezése segíti elő. A befektetési alap a befektetési jegyek eladásából származó
tőkéjét úgy fekteti be értékpapírokba, ingatlanokba, hogy ennek révén kisebb
kockázatú, biztosabb hozamot érjen el.

 A nyíltvégű befektetési alap jegyei bármikor visszaválthatók, hiszen a tőkéje

folyamatosan változik. Határozatlan időre jön végre. A zártvégű befektetési alap

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

8 / 17. oldal
 jegyeit csak az alap megszűnésekor váltja vissza az alap kezelője. Állandó nagyságú
tőkével hozzák létre.

 Eltérően alakulhat a kétféle befektetési jegy árfolyama is. Nyíltvégű alap esetén az
alapkezelő az adott napi, egy befektetési jegyre jutó nettő eszközérték alapján állapítja
meg a papír árfolyamát. Zártvégű alapnál a kereslet-kínálat alapján alakul ki az
árfolyam, így eltérhet az egy befektetési jegyre jutó nettő eszközértéktől.

3. Nem tőzsdeképes értékpapírok

 A közraktárjegy a közraktár időrendben vezetett letétkönyvnek szelvényrésze, amely

két összefüggő, de egymástól szétválasztható részből áll. Egyik része az árujegy,
amely tulajdonjogot, az áru feletti rendelkezés jogát testesíti meg. Másik a zálogjegy,
amely a közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön és járulékai mértékéig
zálogjogot ad. Az áru- és zálogjegy együtt és külön-külön is átruházható értékpapír.
 A betétjegy tulajdonképpen nagy összegű határidős bankbetét, amely átruházható.
Pénzintézetek bocsátják ki forrásaik bővítésére. Forgalomképes. Nincs kamatveszteség.
A lejáratban és a kamat nagyságában a kibocsátó és a vásárló állapodnak meg.
 Az élvezeti jegy olyan értékpapír, amely a részvénytársaság vagyonában való
részesedés és tőketartozás létesítése nélkül biztosít igényt a részvénytársasággal
szemben rendszeres teljesítésre. Ez lehet előre meghatározott összegű, de lehet a
részvénytársaság hasznából való részesedés szerint.
 Ha a vagyonban való részesedést is meg akarják tartani, akkor igényjegyet adnak ki.
Ilyet főleg alapítók vagy apportot nyújtók kapnak.

4. Származtatott termékek

 Származtatott termékeknek általában azokat a pénzügyi piacokon forgalmazott

termékeket nevezzük, amelyeknek értéke valamely más pénzügyi vagy reáltermék
értékétől függ.

 Közgazdasági tartalmát tekintve három nagy csoportot különböztetünk meg:

o határidős ügylet: az ügyletkötés és a teljesítés időpontja eltér
o opció: az egyik fél az opciós díj jelenbeli megfizetése fejében jogot szerez arra,
hogy egy meghatározott jövőbeli napon valamely termék megadott mennyiségét
előre megállapított árfolyamon (kötési árfolyam) megvehesse vagy eladhassa. A
másik résztvevő, aki a díj ellenében kötelezettséget vállal, az opció kiírójának
nevezik. Az opció tárgya bármilyen termék lehet. Az opció lehívásának nevezik,
ha az opció jogosultja él a jogával. Európainak, amelyeket csak a lejárat napján
lehívni, amerikainak, melyeket a lejáratig bármikor le lehet hívni. A vételi
(eladási) opció vevője vásárolhat (eladhat) , eladási (vételi) opció kiírja köteles
vásárolni (eladni) a kötési árfolyamon. Az előbbire a kötési árfolyamnál magasabb
(alacsonyabb), az utóbbira a kötési árfolyamnál alacsonyabb (magasabb) prompt
árfolyam mellett kerül sor. Amennyiben a lejárati napon a prompt árfolyam

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

9 / 17. oldal
 alacsonyabb, mint a kötési árfolyam, akkor a vételi opció jogosultja nem köteles
vásárolni, az eladási opció jogosultja pedig nem köteles eladni a kötési
árfolyamon.
o csereügylet: a gazdasági szereplők pénzáramlásokat cserélnek el.

5. A pénzügyi piacok

 A pénzügyi piacok tág értelében mindazon szervezett és spontán piacok, ügyletek

összessége, ahol pénzt közvetlenül cserének pénzre.
 A pénzügyi piaci műveletek bankkönyvelési műveletként vagy papírok
adásvételeként bonyolódnak le.

 A pénz más pénzre történő cseréjének nyilván egyrészt valamiféle

egyenértékűségen kell alapulnia, másrészt valamiféle különbözőségnek is kell
lennie. A különbözőségnek többféle alapja lehet, ezek közül kettő:
o különböző devizanemekből adódó eltérés: devizapiacok
o pénz feletti rendelkezés eltérő időpontjaiból adódó eltérés: pénz- és tőkepiacok
(a pénzpiac a rövid lejáratú hitelek piaca, míg a tőkepiac a hosszúaké)

 Az értékpapírpiacon belül megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos piacot. Az

elsődleges piac az értékpapírok első forgalomba kerülését, vagyis a kibocsátását
jelenti. Összegyűjti a hosszú lejáratú tőkét és eljuttatja azt a beruházókhoz. A
másodlagos piac már a kibocsátott értékpapírok piaca, fő funkciója a megtakarítások
likviditásának biztosítása.

 A pénzügyi piacok szervezettsége alapján beszélhetünk tőzsdei és kívüli

kereskedésről. Előbbi esetben a kereskedés földrajzilag koncentrált és szabályozott,
utóbbira ez nem vagy csak kevésbé jellemző.

 A teljesítés napját értéknapnak nevezzük. Ha az ügyletkötés napja és az értéknap

megegyezik, azonnali (prompt) ügyletről és azonnali piacról beszélünk. Ha az
ügyletkötés napja időben megelőzi az értéknapot, határidős (termin) ügyletről és
határidős piacról beszélünk.

 A megtakarítók védelme és a piac megfelelő működésének biztosítása egyaránt a

pénzügyi piacok szabályozását igényli. A szabályozás lehet: állami és érvényesülhet
a piac autonómiája és önszabályozása és a kettő kiegészítheti egymást.

 Állami szabályozás lehet: jogi formájú, azaz törvényi szabályozású, illetve

felügyeleti (bizottságok feladata a jogszabályok kidolgozása és betartatása) és
közvetlen (új kibocsátók közvetlen ellenőrzése). Csökkenti a piacok kockázatát, de
korlátozza versenyt. Az önszabályozás rendszerint az értékpapír tőzsdén jut érvényre.
(nagy veszélyeket hordoz).

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

10 / 17. oldal
 A pénzügyi piacok gazdaságban betöltött szerepe és súlya alapján az országokat
három csoportba szokták sorolni:
o az értékpapír kibocsátásnak hagyományai vannak: a piac szervezett, a
pénzügyi intézményrendszer szigorúan szabályozott. Erőteljes pénzügyi
liberalizáció, a pénzügyi újítások sokasága jellemző ezen országokra. USA, N-B,
Kanada
o az értékpapírok kevésbé jutnak szerephez: gazdaság finanszírozása
bankrendszeren keresztül történik. Univerzális bankrendszer működik, a bankok
nem specializálódnak. No., Ausztria, Svájc, Hollandia
o az értékpapíroknak területenként is és időben is változó a jelentősége:
a pénzügyi piacok liberalizálását, a pénzügyi újítások bevezetését országonként
más-más tényező ösztönözte. Olaszország, Belgium, Svédország. A francia
gazdaságban belső, a japánnál nemzetközi tényezők vezettek az értékpapírpiac
szerepének előretöréséhez.

5.1. A pénz- és tőkepiac

 Mindkét piacon pénzt cserélnek pénzért. A tőkepiaci tipikusan tartós

megtakarításokat alakítja át befektetésekké.

 A pénzpiacon rövid lejáratú pénzek forognak, s ezek egy része értékpapírformát ölt.
Ezen értékpapírok forgalma többnyire a bakközi piac forgalmát gyarapítja. A pénzpiaci
hitelek főbb formái:
o váltók
o rövid lejáratú állampapírok (kincstárjegyek)
o rövid lejáratú bankbetétek beleértve a bankközi pénzpiacot is, ahol a
kereskedelmi bankok a jegybanknál vezetett számláikon jegybank pénztartalékait
növelik vagy csökkentik
o átruházható rövid lejáratú betétjegyek
o vállalatoknak, fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú bankhitelek
 A tőkepiaci főbb eszközei:
o részvények
o befektetési jegyek
o kötvények
o záloglevelek
o hosszú lejáratú bankhitelek és bankbetétek

 Az értékpapír piacai mint a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca. Azok az

értékpapírok, amelyek nem pénzügyi kapcsolatokat testesítenek meg, hanem áruval
kapcsolatosak szintén az értékpapírpiac fogalmába tartoznak.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

11 / 17. oldal
 A tőkepiaci forgalom tárgyát képező értékpapírok, a pénzpiaci hiteleknél fedezetek
lehetnek.
 Speciális pénzügyi piac az europiac: olyan hitelpiac, ahol nem a hitel valutanemének
országában zajlik le az ügylet.

 A pénzügyi piacokon a termékek sokfélesége miatt a végső hitelnyújtó és a hitel

felhasználójának kapcsolata eltérő lehet:
o közvetlen hitelkapcsolat: ha a felek a lejáratig nem változnak
o a hitelkapcsolat közvetlenül a gazdasági alanyok között jön létre, de a hitelnyújtó
személye később változhat
o a kapcsolat a „közösségnek”-nek szóló értékpapír-kibocsátással jön létre (ekkor a
kapcsolat közvetlen, de a hitelező személye az értékpapír adásvételével gyakran
változhat
o a kapcsolat a bankok keresztüljön létre, a bankok partnerei egymást nem
ismerik, kapcsolatuk áttétes

5.2. Az elsődleges és a másodlagos piacok

 Az értékpapírok kibocsátásának piaca az elsődleges piac. Értékpapírok

kibocsátásával történő tőkeszerzés a kibocsátó részéről nagy körültekintést igényel,
mert a kibocsátást a piacnak el kell fogadni, azaz a kibocsátó érdekeinek találkoznia
kell a befektetők érdekeivel. Ha a kibocsátást a befektetők meghatározott körének
kívánják értékesíteni, akkor zártkörű kibocsátásról beszélünk. Ha ellenben a
befektetők széles körének, akkor nyilvános a kibocsátás. Az értékpapír kibocsátók
többnyire közreműködőt vesznek igénybe a művelet lebonyolításához.

 Nyilvános kibocsátáshoz tájékoztatót kell készíteni, amelynek az a funkciója, hogy a

befektető világos, értékelhető információt kapjon a kibocsátó piaci, gazdasági,
pénzügyi helyzetéről, annak várható alakulásáról és a kibocsátás feltételeiről. Kötelező
elem a nyilvános ajánlatétel is. A kibocsátó adatin kívül meg kell jelölnie a
kibocsátás mennyiségét és árfolyamát, valamint az értékesítés időtartalmát. A
tájékoztatót és a nyilvános ajánlattételt az adott ország felügyelete jóváhagyja, de
annak valóságtartalmát nem, csak teljeskörűségét vizsgálja. A értékesítés jegyzés
vagy aukció útján történik.

 A kötvénykibocsátás során a kötvényt kibocsátók mindegyike köteles bejelenteni

szándékát. Az engedélyezéssel megbízott szerv általában éves kibocsátási tervet állít
össze. A kibocsátásokat összehangolják, azaz megállapítják, melyik kibocsátást milyen
keretösszegben engedélyezik. Közreműködik egy vagy több értékpapír forgalmazó
cég. Ha több forgalmazó működik közre egyidejűleg, a szindikátust kétféleképpen
hozhatják létre: garanciaszindikátus (a kibocsátáskor esetleg le nem jegyzett
körvényeket előre meghatározott, a tervezett kibocsátási árfolyamnál alacsonyabb
árfolyamon átveszik) és átvevő szindikátus (a teljes kibocsátást előre meghatározott
árfolyamon átveszik, hogy később saját kockázatukra eladják).

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

12 / 17. oldal
 Meghatározott összeg feletti kötvénykibocsátásnál a kibocsátó választhat olyan eljárást
is, amelynél a pénzintézet csak technikai közvetítőként működik közre. Ilyen az
aukció. Az ajánlatok elfogadása kétféleképpen történhet:
o francia aukciónál az ajánlatokat egy meghatározott minimális árfolyamon
fogadják el
o holland aukciónál az ajánlatokat az árfolyamok csökkenő sorrendjében
fogadják el, amíg a teljes összeg lejegyzése meg nem történik
 Az aukciónak a szindikátusi eljárással szembeni előnye, hogy a kibocsátó naprakész
információkhoz jut saját vállalkozása piaci megítéléséről és nem kell közvetítői
jutalékot fizetni. Hátránya, hogy a z ár és a kibocsátás összege előzetesen bizonytalan.

 Ha egy vállalat széles körben helyezi el kölcsönét, akkor a kötvényeseknek szükségük

lehet egy közös képviselőre, aki érdekeiket a kibocsátóval szemben képviseli. Mindig
jogi személy, többnyire pénzintézet. Feladata: igazolja kötvénykibocsátást, figyelemmel
kíséri a kibocsátó által vállalt kötelezettségek teljesítését, megteszi a szükséges
intézkedéseket, ha a kibocsátó adós marad a tőketörlesztéssel vagy a kamatfizetéssel.

 Aktív elsődleges piac csakis hatékony másodlagos piac esetén létezhet. A másodlagos
piacon a már kibocsátott értékpapírok adásvétele folyik. Ilyenkor csak a befektető
személye változik, de ez nem érinti a kibocsátót. Növeli a kibocsátható értékpapírok
volumenét. Biztosítja a megtakarítások likviditását. További funkciója a folyamatos
információszolgáltatás.

5.3. A tőzsde és a tőzsdén kívüli papírok

 A tőzsde helyettesíthető tömegtermékek koncentrált piaca, ahol a kereskedelem

szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. Egyben
információs központ is. Az ott kialakuló árfolyamok a tőzsdei ügyletekben kötelezőek,
de a tőzsdén kívül lezajló forgalom számára is irányadóak.

 Nem profitorienált, de önfenntartó intézmény. Az árutőzsde fizikai áruk koncentrált

adásvételének színhelye. Lehet általános árutőzsde, ahol mindenféle árucsikkel
kereskednek, valamint speciális árutőzsde, ahol csak meghatározott árucsoporttal,
vagy csak egyetlen termékkel foglalkoznak. Az értéktőzsde is lehet általános és
speciális. Utóbbinak három fő csoportja van a tevékenységi körük szerint:
devizatőzsde, nemesfém- és értékpapírtőzsde. Az értékpapírtőzsde az értékpapírok
koncentrált piaca. Feladati: az értékpapírok adásvételének lebonyolítása, árfolyamának
megállapítása, újértékpapírok bevezetése, kereskedelmi szokásjog kialakítása és a
tőzsdei bíráskodás. Általában van egy vezető és több kisebb tőzsde.

 Az egyes országok tőzsdei szervezete az ország sajátosságaitól, pénzügyi

rendszerétől függően eltérő. Minden tőzsdének a keretszabály jellegű törvényen
alapuló saját rendtartása és szakmai, valamint állami felügyelete van. A rendtartás
határozza meg a tőzsde vezető testületét és annak szerveit: elnökség, tőzsdei jegyzést
engedélyőz szerv, ügynöki kamara, becsületbíróság.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

13 / 17. oldal
 Csak tőzsdei kereskedők köthetnek üzletet. A tőzsdei forgalomba csak homogén
minőségű termékek kerülhetnek. A minőségre és mennyiségre vonatkozó tőzsde
szabványok teljesítése a különféle értékpapírok esetében egyszerűbb, mint a
közönséges áruféleségeknél.

 A tőzsdén már koncentrált, nagy összegű megtakarítások jelennek meg. A

biztonságot szolgálja a tőzsdei előírások nagy része, illetve maga az a tény, hogy a
tőzsdén csak ügynökön keresztül lehet üzletet kötni.

 Két fő kereskedési formát érdemes elkülöníteni:

o folyamatos kereskedésnél az ügylet bármikor létrejöhet a meghatározott
kereskedési időn vagy időkorláton belül
o időszakos vagy szakaszos kereskedésnél előbb összegyűjtik az ajánlatokat és
ezután jöhetnek létre az ügyletek

 Ajánlatok által vezérelt piac: az eladási év vételi ajánlatok közvetlenül találnak-e

egymásra, a brókerek közvetítik megbízóik ajánlatait. A kétoldalú árfolyamjegyzést
vállalókat árjegyzőnek nevezzük, ők folyamatosan vesznek, illetve eladnak saját
számlára egy adott értékpapírból.

 A kereskedés hagyományos technikája a nyílt kikiáltás.

 A tőzsdei megbízás szólhat (határidő):

o időszakra, amely vagy egy adott időpontig terjedő időszak
o időpontra: a megbízó által kedvezőnek ítélt esemény napjára
o azonnali, piaci áron történő adásvételre
 A tőzsdei megbízás szólhat (ármegjelölés):
o napi áras, vagyis kizárólag az adott napon teljesíthető a megbízás
o átlagáras: nagy tételű megbízásokat csak részletekben, tehát valószínűleg
különféle árfolyamokon lehet teljesíteni
o limitáras: a megbízó megjelöli azt a határt, amelynél csak kedvezőbb árfolyamon
köthető meg az ügylet
o küszöbáras: a megbízást csak akkor kell teljesíteni, ha az árfolyam egy adott
küszöbérték alá/fölé kerül

 A tőzsdén kívüli piacokat összefoglaló néven OTC piacoknak nevezzük, létezésüknek

több oka van. Egyrészt a tőzsdére kerülés költséges és nehézkes eljárás. Sok
vállalatnak egyben felkészülési időt is nyújt a tőzsdére való bekerüléshez, hiszen a
piacnak végülis ez az egyik célja. Másik oka a tőzsde szabványosítottsága. A tőzsdén
kívüli piacok egy része szabályozottabb, mint a szabad piacai.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

14 / 17. oldal
 5.4. A határidős piacok

 Határidős kereskedés esetén a jelenben kötött ügyletet egy jövőbeli időpontban

bonyolítják le. Sajátos technikai és elszámolási vonásai vannak. A határidős kereskedés
a tőzsdén, azaz szervezett keretek között (futures) vagy tőzsdén kívül zajlik (forward).

FORWARD FUTURES
a világ minden táján
szétszórva,
piaci helye
összeköttetés
telefonon, interneten
üzlet volumene egyéni igények szerint standardizált
teljesítés dátuma flexibilis standardizált
biztonsági letét nincs alacsony
ügyfelenként eltérés mindenki számára
árfolyam
lehetséges ugyanaz
klíringházak,
elszámolás nincs külön klíringház
elszámolás naponta
nem teljesítésből
eredő kockázat a másik fél klíringház
viselője
üzlet felmondása az eredeti ügyfélnél a piacon, könnyű
ismerik egymást, nem tudják, ki a
ügyfelek közvetlenül egymással másik, ügynökön
kereskednek keresztül kereskednek
teljesítés
90% felett 1% alatt
gyakorisága

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

15 / 17. oldal
6. Piaci kereskedés

 A pénzügyi piacok eredendően a megtakarítás és a beruházás összekapcsolását

egyszerűsítik le. A likvid másodlagos piacok további célok elérését is lehetővé teszik,
nyereségszerzésre vagy kockázatkezelésre használhatóak. Ha valamilyen pénzügyi
vagy reáleszköz értékének megváltozása megváltoztatja a gazdasági szereplő vagyoni
helyzetét nyitott pozícióról beszélünk.

 Nyitott pozícióba kerülhet a gazdasági szereplő:

o pénzügyi eszköz birtoklásával, ekkor az eszköz árfolyamának változása azonnal
változtatja a vagyoni helyzetet
o határidős ügylet kötésével, ekkor az alaptermék árfolyam-alakulása a jövőbeli
vagyoni helyzetet befolyásolja
o ha üzletmenetéből következően egy későbbi időpontban vásárlóként vagy
eladóként kell fellépnie valamelyik pénzügyi vagy reáltermék piacán, ekkor a
jövőbeli bizonytalan ár vagy árfolyam teszi bizonytalanná vagyoni helyzetét.

 Ha a pozíció tulajdonoságnak vagyoni helyzetét az ár- vagy árfolyam-emelkedés

javítja, akkor hosszú, ha rontja, akkor rövid pozícióról beszélünk.

 A pénzügyi piacokon háromféle piaci szereplőt különböztetünk meg: fedezeti

ügyletkötők (nyitott pozíciójuk van, és azt ellentétes művelettel lezárják)
spekulánsok (kockázatot vállalnak nyereség reményében, de a bukás lehetősége is
adott; hausse/bull és baisse/bear spekulánsok), arbitrazsőrők (az árak, árfolyamok,
kamatok anomáliáit kihasználva kockázatmentes nyereségre tesznek szert, nincs
nyitott pozíciójuk.

 Ha a befektető arra számít, hogy a részvény árfolyama csökkeni fog, akkor határidőre
eladja anélkül, hogy előtte megvenné. Ezt nevezzük fedezeti eladásnak.

 Egy részvény a budapesti tőzsdén 1000 forintért, a new york-i tőzsdén 1003 forintért
forog. A budapesti vétel és a new yorki eladás 3 forint kockázatmentes nyereséget
eredményez. Ezt nevezzük földrajzi arbitrázsnak.

 Egy részvény jelenbeli árfolyama 1000Ft, egy éves határidős árfolyam 1250Ft, a banki
hitelkamatláb 20%. 50Ft kockázatmentes nyereség. időbeli arbitrázs.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

16 / 17. oldal
 Az arbitrázs-tevékenységek eredményeképp a piaci árak, árfolyamok és kamatok
ellentmondásmentes, konzisztens rendszert alkotnak.

állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv

17 / 17. oldal