HARMADIK ZH 2016.11.02.

3. FEJEZET – Vállalkozások finanszírozási döntései

124. Definiálja az értékpapír fogalmát!

Az értékpapír fogalma két szempontból közelíthető meg:
 Jogi megfogalmazás szerint: olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy
azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.
 Közgazdasági tartalmát tekintve: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes
okirat, vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel

125. Sorolja fel az értékpapírok formai és tartalmi jellemzőit!

 az értékpapírban megtestesülő alapjogviszony meghatározása (pénzkövetelés, dologra vonatkozó
tulajdonjog, valamint tagsági jog),
 az értékpapír a kibocsátó (kiállító) feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza,
 kibocsátását jogszabály teszi lehetővé,
 meghatározott formai kellékekkel kell rendelkeznie,
 bemutatóra vagy névre szólóan lehet kiállítani,
 átruházása törvényben előírt módon történik,
 az értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni csak az
értékpapír birtokában lehet,
 az értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő valamennyi jog átszáll az új birtokosra.

126. Sorolja fel az értékpapírokat az értékpapírban foglalt jog szerint!

 követelést megtestesítő (a kibocsátó szemszögéből hitelviszonyt megtestesítő) értékpapírok (pl.: váltó,
csekk, kötvény): jellemzőjük, hogy az egyik fél elismeri egy másik féllel szemben annak követelését,
vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon, az értékpapírban rögzített feltételek mellett ki fogja
egyenlíteni;
 részesedési jogot megtestesítő értékpapírok (pl. részvény, részjegy): azt igazolják, hogy tulajdonosuk
valamilyen vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénz után jogosult a haszonból
részesedni (osztalékot kap);
 áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok (pl. közraktárjegy, hajóraklevél): meghatározott
áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosnak.

127. Sorolja fel az értékpapírokat az átruházási lehetőség szerint!

 bemutatóra szólók: a papír birtokosa a papírban foglalt összes jogot élvezi, az átruházás egyszerűen a
papír átadásával történik (kötvények, részvények többsége);
 névre szólók: mindig meghatározott személy nevére szólnak, forgalomképességük kisebb, mivel
átruházásukhoz átruházási nyilatkozat (cesszió) is kell;
 rendeletre szólók: hitelviszonyt jelentenek, csak forgatással lehet átruházni, az eredeti hitelező az
értékpapírban foglalt hitelezői jogok élvezetét – a papír hátoldalán – átruházza más személyre, tehát
változik a hitelező személye (pl. váltó, csekk).

128. Sorolja fel az értékpapírokat az értékpapírok hozama szerint!

 fix hozamúak: az adós előre meghatározott, mindig ugyanakkora, a névértékre vonatkozó kamatlábnak
megfelelő hozamot fizet;
 változó hozamúak: a hozam a futamidő alatt változik, függ a befektetés jövedelmezőségétől;
 átmeneti formák: az előző kettő kombinációi (például fix hozam + jövedelmezőségtől függő változó
hozam);
 formailag nem kamatozók: névérték alatt bocsátják ki és a futamidő végén a névértéket fizetik ki (pl.
kamatszelvény nélküli kötvények, diszkontjegyek).

129. Sorolja fel az értékpapírokat a forgalomképesség szerint!

 közforgalomra szánt értékpapírok, vagy csak meghatározott körben forgalmazható értékpapírok.
 tőzsdére bevezetett papírok (az értékpapír a tőzsdei értékpapírlistán szerepel), ezek is lehetnek tőzsdén
jegyzettek, vagy tőzsdén forgalmazottak, de nem jegyzettek;
 nem tőzsdeképes papírok (váltó, csekk, vállalati kötvények).
130. Sorolja fel az értékpapírokat a kibocsátók szerint!
 állampapírok: a magyar vagy külföldi állam vagy az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő
papírok;
 önkormányzatok által kibocsátott kötvények;
 pénzintézetek által kibocsátott kötelezvények;
 társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírok.

131. Sorolja fel az értékpapírokat a forgalomba hozatal szerint

 nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok: a kibocsátás nyilvános ajánlattétel keretében történik,
meghatározott jegyzési időben, folyamatos kibocsátással vagy aukción, ahol a beérkezett vételi
ajánlatokat versenyeztetik;
 zártkörű forgalomba hozatalúak: előre meghatározott személyek, befektetők körében értékesíthetők
(pl. alaptőkeemelés
 miatti részvénykibocsátás a meglévő tulajdonosok körében).

Lejárat szerint lehetnek:

 a. rövid, egy évnél nem hosszabb lejáratúak;

 b. közép-, 1-5 éves lejáratú értékpapírok;
 c. hosszú lejáratúak, 5 évnél hosszabb a lejáratuk;
 d. lejárat nélküliek, amíg a kibocsátó működik, addig a papír is él,
 pl. részvény.

132. Mi a váltó?
Olyan forgatható, rendeletre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetési ígéret testesül meg. A
kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időben meghatározott összeget fog fizetni vagy
fizettetni hitelezőjének vagy egy harmadik személynek.

133. Milyen váltó típusokat ismer?

 -saját váltó: váltó kibocsátója arra kötelezi magát, hogy a váltó címzettjének meghatározott időpontban
és helyen kifizeti a váltón szereplő összeget. Az elnevezés arra utal, hogy a kiállító saját nevében vállal
kötelező érvényű fizetési ígéretet. Tehát mindig két szereplője van, a kiállító (kötelezett) és a
rendelvényes (aki a váltót elfogadja,
 akinek fizetnek).
 − idegen váltó: fizetési felszólítás, amelyet a váltó kibocsátója intéz a fizetés kötelezettjéhez egy
harmadik személy, a kedvezményezett javára. Három szereplője van, a kibocsátó (aki kiállította), a
 rendelvényes (akinek fizetnek), és a címzett (aki a váltót elfogadja és fizet).
 − rektaváltó: olyan váltó, amelynek átruházását az ún. rendeleti
 záradékban megtiltották
 − telepített váltó: a fizetés helye nem egyezik meg a címzett
 székhelyével, hanem a váltón feltüntetett telephely lesz a fizetés helye.
 − rendelvényes váltó: a rendelvényes a váltó első jogosultja, akinek vagy aki rendelkezésére kell a fizetést
végrehajtani.

134. Sorolja fel a váltók előnyeit!

 a bennük foglalt követelés behajthatósága a váltójogi szabályoknak köszönhetően viszonylag biztos,
 nemzetközileg egységes szabályozása megoldott,
 olyan határidős követelés, amely esedékesség előtt is pénzzé tehető.

135. Sorolja fel a váltóval való fizetés funkcióit!

 − fizetési eszköz: fizetésként szolgál
 − hiteleszköz: a váltó kereskedelmi hitel és céghitel eszközeként szerepel
 − biztosíték eszköze: mert értékpapír és megtestesíti a rajta feltüntetett követelést
  − befektetési eszköz: mert a gazdálkodó szervezetek az időszakosan felszabaduló pénzeszközeiket
váltóba fektetik, mert abban reménykednek, hogy a piaci kamatnál magasabb kamatot tudnak
realizálni.

136. Sorolja fel a váltó törvényes kellékeit!

 − határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás,
 − címzett neve (saját váltónál ez nincs),
 − esedékesség megjelölése:
 o megtekintésre, - ebben az esetben látra szólónak tekintjük, és bemutatásakor a váltó értéket ki kell
fizetni,
 o megtekintés után bizonyos időre, - ekkor megadják, hogy a megtekintés után hányadik napon
fizetendő a váltó,
 o kelet után bizonyos időre, - a kiállítástól számított meghatározott napra, hétre, hónapra állapítják meg
a
 kifizetést,
 o határozott napra, - ilyenkor pontosan meghatározzák melyik nap lesz a váltó esedékessége,
 − fizetési hely megjelölése,
 − kedvezményezett megjelölése,
 − váltó kiállításának helye, napja,
 − kibocsátó (idegen váltó), illetve a kiállító (saját váltó) aláírása.

137. Sorolja fel a váltóeseményeket!

A forgalomba került váltók felhasználására több megoldás lehetséges a hitelező szemszögéből vizsgálva, ezeket a
műveleteket összefoglalóan váltóeseményeknek nevezzük:
 – esedékesség napján történő beváltás, ekkor a bank a váltón feltüntetett összeggel megterheli a
váltóadós számláját és a váltóbirtokos számláját elismeri.
 – forgatás útján átruházza a váltót → a váltó egyik lényeges tulajdonsága, hogy forgatható,
átruházható. A váltó átruházása a forgatás, amikor a rendelvényes megpróbálja a váltót maga is fizetési
eszközként felhasználni.
 Ezt a nyilatkozatot hívjuk forgatmánynak → 2 formája van
 1. teljes: mikor az átruházó a kedvezményezett személyét is
 megjelöli az okiraton
 2. üres: csak az átruházót tüntetik fel.
 – leszámítoltatja a váltót, a bank a váltóért a lejáratig terjedő időszakra jutó kamat összegével
csökkentett ellenértéket fogja megfizetni.
 – Viszontleszámítolás: a bank az így (leszámítolással) hozzákerült váltót tovább értékesítheti a
jegybanknak. A jegybank szintén levonja a lejáratig terjedő kamatot a váltó összegéből és a csökkentett
értéken fogja megvásárolni.

138. Definiálja a kötvény fogalmát!

A kötvény klasszikus formájában hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A
kötvény vásárlója hitelt nyújt a kötvény kibocsátójának, amit az egy meghatározott időpontban, előre
meghatározott kamattal növelt értéken fizet vissza.

139. Mutassa be a kötvény előnyeit a kibocsátó szempontjából!

 Az ily módon szerzett tőke költsége előre pontosan meghatározott,
 Az így szerzett tőke költsége általában alacsonyabb, mint a részvények kibocsátása révén szerzett tőkéé,
 A kötvénytulajdonos nem vesz részt a vállalkozás irányításában,
 A kötvények után fizetett kamat, ráfordításként számolható el,
 Amennyiben a kötvény kibocsátás révén felvett kölcsön feltételei közé beveszik a kötvény idő előtti
visszafizetésének jogát, úgy a vállalkozás pénzügyi szerkezete rugalmasabbá válhat.

140. Mutassa be a kötvény hátrányait a kibocsátó szempontjából!

 A hosszú lejáratú adósság hosszú időre szóló elkötelezettséget jelent,
 A vállalkozás eladósodásában rejlő nagyobb kockázat leszoríthatja a vállalkozás részvényeinek értékét,
 A kötvényadósságnak fix lejárata van,
  A fix kamatteher különösen kockázatos abban az esetben, ha egyébként a vállalkozás jövedelmei
ingadoznak.

141. Milyen kötvénytípusokat ismer a kamatozás szerint?

 zéró kupon kötvény: nem kamatozik, névérték tartalmazza a kamatot, kibocsátáskor diszkont
árfolyamon értékesítik,
 fix kamatozású – a futamidő végéig azonos összegű kamatot fizet,
 változó kamatozású: csak a kamat-meghatározás módja rögzített

142. Milyen kötvénytípusokat ismer a törlesztés módja szerint?

 lejáratkor egy összegben,
 egyenletes részletekben, kamatfizetéskor,
 meghatározott szabály szerint, különböző részletekben,
 örökjáradék: nincs törlesztés, végtelen lejáratú, csak kamatot fizetnek,

143. Mi befolyásolja a kötvénykamatokat?

 a közép- illetve hosszú lejáratú bankhitelek érvényes kamatlába,
 a kölcsönnel finanszírozandó vállalkozás várható jövedelmezősége,
 az egyéb tőkebefektetési lehetőségek aktuális jövedelmezőségi rátája,
 a konjunkturális helyzet,
 külföldi jegyzés esetén az illető valuta árfolyam-alakulásával kapcsolatos várakozás

144. Mi a diszkont és a prémium kötvény?

 Diszkont kötvény (kamatszelvény nélküli kötvény): névérték alatt kibocsátott kötvény, mely a névérték
kifizetését ígéri egy meghatározott időpontban, a lejáratkor,
 Prémium kötvény: névérték felett kibocsátott kötvény

145. Mi a kamatszelvényes és a szelvény nélküli kötvény?

 Diszkont kötvény (kamatszelvény nélküli kötvény): névérték alatt kibocsátott kötvény, mely a névérték
kifizetését ígéri egy meghatározott időpontban, a lejáratkor
 Kamatszelvényes kötvény (standard kötvény): a kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényben
rögzített feltételek szerint a futamidő alatt, a névértékre vetített kamatot fizet (vagy szolgáltatást nyújt),
a futamidő lejáratkor fizeti a tőkét,

146. Mi az amortizálódó és a zéró kupon kötvény?

 Amortizálódó kötvény (kamat és törlesztő szelvényes kötvény): a futamidő közbenső évei során is van
valamilyen konstrukció szerinti törlesztés
 zéró kupon kötvény: nem kamatozik, névérték tartalmazza a kamatot, kibocsátáskor diszkont
árfolyamon értékesítik

147. Mi a visszahívható és a átváltozatható kötvény?

 Visszahívható (opciós) kötvény: a kibocsátó vállalat számára visszahívási prémium mellett
visszavásárolhatja a kötvényt még a lejárat előtt
 Átváltható kötvény: a tulajdonosnak a szokásos hitelezői jogok mellett opciós jogot is biztosít,

148. Sorolja fel a részvény jellemzőit!

 kibocsátása: alapításkor vagy tőkeemeléskor történhet,
 tőke megkettőződése: egyrészt reáltőke - ezzel nem rendelkezik a részvényes, mert ez a vállalat
eszközeit jelenti, másrészt fiktív tőke – a részvényes kezében,
 végleges pénzátadás,
 likviditása: értékpapír piaci forgalmazás,
 kis összegű megtakarítások tőkévé válása,
 sorozatban, azonos névértékű részvények összeadódásából alakul ki a vállalat alaptőkéje.
149. Sorolja fel a részvényhez kapcsolódó vagyoni jogokat!
 o Osztalékhoz való jog,
 o Likvidációs hányadhoz való jog,
 o Elővásárlási jog a jövőben kibocsátandó részvényekre,

150. Sorolja fel a részvényhez kapcsolódó tagsági jogokat!

 o Részt vehet a közgyűlésen, észrevételt tehet, felvilágosítást kérhet, szavazhat,
 o A közgyűlés napirendjén lévő ügyben információt kérhet az igazgatóságtól,
 o Kisebbségi jogok:
 _ Közgyűlést hívhat össze,
 _ Kérdést tűzhet napirendre,
 _ Kérheti a felügyelőbizottságtól az üzletvezetés felülvizsgálatát

151. Sorolja fel a részvény típusait (egy mondatban jellemezze is őket)!

Egyfelől lehetnek:
 - bemutatóra és
 - névre szólóak, ez utóbbiaknak az a jelentősége, hogy nyomon lehet követni a részvény útját, a
részvények meghatározott %-ánál ellenőrizhető a tulajdonos. A névre szóló részvények tulajdonosainak
nevét a részvénykönyvbe bejegyzik, és a változást is rögzíteni kell.
Más szempontból a részvény lehet:
- Törzsrészvény:
 o névre és bemutatóra szóló,
 o zártkörű rt. esetében csak névre szóló,
 o A befektetők részvényekből származó jövedelmét a periódusonként fizetett osztalék (DIV) és a
tőkeérték-változás képezi.
 o Osztalékhozam: 1 részvényre jutó osztalék / a részvény aktuális árfolyama (Általában alacsonyabb,
mint a bankbetétek, vagy a kötvények után fizetett kamat.)
- Dolgozói részvény: Alaptőke 15%.-át nem haladhatja meg, alaptőke feletti vagyonból névre szólóan,
kedvezményesen vagy ingyenesen bocsátható ki,
- Kamatozó részvény: tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből az alapszabályban
meghatározott kamat illeti meg (a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti)
- Visszaváltható részvény: ha az RT alapító okirata lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke 10 %-a alatti
mértékben olyan névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján az RT-t vételi jog,
vagy a részvényest eladási jog illeti meg
- Elsőbbségi részvény:
 o Lehet:
 _ osztalék elsőbbségi,
 _ likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi,
 _ szavazat elsőbbségi (aranyrészvény),
 o Fix hozamú értékpapír – az osztalékot a névérték %-ban határozzák meg.
 o A hitelezők követelései megelőzik, de a törzsrészvények követelései előtt vannak.
- Egyéb típusok: Részvényutalvány, ideiglenes részvény, osztalék
részvény,

152. Milyen hiteltípusokat ismer?

A hitel tehát nem más, mint a pénzeszközök átengedése, illetve előlegezése kamatfizetés ellenében
meghatározott időre. A hitel formái:
 - Kereskedelmi hitel: egymással áruszállítási vagy szolgáltatási viszonyban álló vállalkozók közötti
halasztott fizetés,
 - Bankhitel: hitelintézet által nyújtott kölcsön

153. Milyen szempontok mérlegelése szükséges hitelfelvétel előtt?

 - külső finanszírozási szükséglet volumene: egy vállalat alkalmankénti külső finanszírozási igénye
általában jelentősen meghaladja egy adott háztartás, mint megtakarító által rendelkezésre bocsátott
összeget;
  - forrásköltség: a felhasználó értelemszerűen minimalizálni igyekszik a tőke költségét; túl magas
forrásköltség (kamat és járulékos költségek) – a project megvalósíthatatlanságát is eredményezheti;
 - igényelt időtartam: a felhasználók időhorizontja mindig hosszabb (általában éven túli), mint a
megtakarítóké;
 - tranzakciós költségek: a felhasználó is minimalizálni kívánja az információk beszerzésével és a
finanszírozás megvalósításával kapcsolatosan felmerülő költségeit.

154. Sorolja fel a hitelfelvétel díjtételeit!

 - késedelmi kamat: az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet, illetve a vissza nem fizetett
pénzkölcsön összege után. Irányadó mértékét jogszabály határozza meg, de el lehet térni,
 - kamat jellegű díjtétel,
 - költségtérítés,
 o bankári tanácsadás (tanácsadási díj),
 o hitel- illetve kölcsönkérelmi bírálati díj,
 o hitelkeret rendelkezésre tartási díj,
 o a kölcsön folyósítási díja,
 o a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése,

155. Csoportosítsa a hiteleket megjelenési forma szerint!

- bankhitelek és kölcsönök:
 o bankhitel: a bank hitelszerződés alapján, jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik
szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére pénzkölcsönt nyújt, vagy egyéb hitelműveleteket végez,
 o bankkölcsön: a bank kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget az ügyfél (adós)
rendelkezésére bocsátja, az adós kötelezettséget vállal, hogy a szerződés alapján a kölcsön összegét
visszafizeti és
a kikötött kamatot, és a bank által felszámított díjakat megfizeti (kamat: a kölcsönadott pénz használati
díja),
- hitelszerű kihelyezések: a pénz visszafizetését a bank nem attól az ügyféltől várja, akinek folyósította, főbb
formái:
 o váltóleszámítolás,
 o követelések megvásárlása (faktorálás, forfetírozás),
- banki kötelezettségvállalások főbb formái:
 o hitelkeret: a bank hitelszerződésben vállalt hitelfolyósítási készsége,
 o banki kötelezettségvállalás: a bank saját ügyfele később esedékessé váló kötelezettségének
teljesítéséért előre meghatározott összeg erejéig és ideig biztosítékként fizetési kötelezettséget vállal,
főbb formái:
_ bankgarancia (feltétel nélküli kötelezettségvállalás),
_ bankkezesség (feltételes kötelezettségvállalás),
_ banki váltókezesség,

156. Csoportosítsa a hiteleket tartalom és fedezet szerint!

A hitelek tartalma szerint:
 - pénzhitelek (személyi hitelek, reálhitelek),
 - kötelezettségvállalási hitel (kauciós hitel, elfogadmány hitel, akkreditív),
A hitelek fedezete szerint
 - fedezet nélküli hitelek (ügyféllimit, negatív pladge (pledzs), name lending),
 - fedezettel bíró hitelek (személyi biztosítékokkal rendelkező hitelek, dologi biztosítékokkal rendelkező
hitelek),

157. Csoportosítsa a hiteleket pénznem és cél szerint!

A hitel pénzneme alapján:
 - forint hitel,
 - devizahitel,
A hitel célja alapján:
 - forgóeszköz hitelek,
 o átmeneti forgóeszköz lekötésre nyújtott hitelek,
  o tartós forgóeszköz lekötésre nyújtott hitelek,
 - fejlesztési, beruházási hitelek.

158. Sorolja fel a vállalkozások hiteltípusait!

1. Nyitott hitelkeret: a bank első osztályú adósnak minősülő ügyfelének nyújtja, a hitel visszafizetése pedig egy
összegben történik.
2. Rulírozó hitel: hasonlít a hitelkeretre, de a felvett kölcsön a visszafizetéssel feltöltődik és ismét igénybe vehető.
3. Áthidalási hitel: ciklikus termelés áthidalására szolgáló hitelforma.
4. Forgótőke hitel: forgóeszközök átmeneti finanszírozásra szolgáló hitelforma.
5. Beruházási hitel: immateriális javak és tárgyi eszközök bővítésének finanszírozására szokás igénybe venni,
jellemzően hosszú futamidővel.

159. Mutassa be a hitezési folyamat lépéseit!

0. Tájékozódás,
1. Kapcsolatfelvétel a bankkal,
2. A hitelezés normatív feltételeinek megismerése,
3. Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz,
4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal,
5. A bank döntése - hitelkérelem befogadása vagy elutasítása,
6. A hitel-, kölcsönszerződés megkötése,
7. A hitel, a kölcsön folyósítása,
8. A hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának folyamatos ellenőrzése (a hitel felmondása –
behajtási eljárás),
9. A törlesztési ráták és a kamatfizetések elszámolása,
10. A hitelezési folyamat zárása.

160. Milyen dokumentumokat kell csatolni a hitelfelvétel során?

 - az üzleti tervét, ahol hitelt érdemlően bizonyítja a vállalkozás, hogy az elérendő cél reális, átgondolt és
minden feltétele biztosított,
 - vállalati cash-flow kimutatás készítése, melyből a forrást biztosító bank világosan látja a jövőbeni
törlesztések fedezetét,
 - hitelkérelem elkészítése az üzleti tervvel összhangban,
 - mellékelt dokumentációk összeállítása:
o mérleg,
o eredmény-kimutatás,
o pénzügyi terv,
o biztosítékok igazolása.

161. Sorolja fel a hitelezés során szem előtt tartandó szükséges szempontokat!
1. A hitel a saját tőkét egészíti ki: a vállalkozások rendelkezésére álló saját tőke és az egyéb források
kiegészítésére szolgál.
2. Kölcsönt a bank csak kamat ellenében nyújthat: a bank a kamatot felszámítja
- a mindenkor érvényes díjjegyzékben meghatározott kamatlábnakmegfelelően vagy
- a kölcsönszerződésben rögzített módon és mértékben

3. A bankok különböző díjakat és jutalékokat is felszámítanak az adósoknak:

A bank hitelezési költségeinek fedezetére szolgálnak (a mindenkor érvényes díjjegyzék tartalmazza a mértékét,
fizetésének módját és értékét, de a konkrét hitelszerződésben is rögzíthetik), ezek lehetnek (csak a legfontosabb
típusokra koncentrálva):
- Kezelési költség általában egyszer, a futamidő elején egy összegben fizetendő, százalékosan
meghatározott érték,
- Hitelbírálati díj (általában a kezelési költséggel együtt fizetendő),
- Rendelkezésre tartási jutalék az ügyfél által még igénybe nem vett hitelkeret összeg után fizetendő,
mértéke általában a kamatfelár fele.
4. A bankok biztosíték nélkül csak kivételes esetekben nyújtanak hitelt: a kötelezett általában vagyonával felel a
hitelezőivel szemben, amely azonban a későbbiekben már nem nyújthat elég fedezetet, ezért kérhetnek további
biztosítékot (közvetlen fedezet, a vissza nem fizetés kockázatát csökkenti).
5. A bank előírhat kötelezettségeket, illetve cselekvéseket: az adós részére előírható adatszolgáltatási
kötelezettség, illetve a bank részére a hitel felhasználásának ellenőrzéséhez való jogosultság.

162. Hogyan néz ki a hitelkérelem banki vizsgálata?

I. Adósminősítés: a begyűjtött információk alapján meghatározott adósminősítési szabályzat alapján történik.

II. Ügyletminősítés: annak megállapítása, hogy érdemes-e az adott célra hitelt nyújtani, vagy sem.
III. Hitelbiztosítékok értékelése: a biztosíték: járulékos jellegű kötelem, amely mindig az alapkötelezettséghez
kapcsolóan kerül ki kötésre.

163. Sorolja fel a hitelkérelem elbírálása során alkalmazott kritériumokat!

1. Jellem: ügyfele korábban hogyan teljesítette fizetési kötelezettségeit, mennyire fizetőkész és szavahihető.
2. Fizetőképesség: a kölcsönigénylő bevételei realizálhatóak-e, a kiadásait a várható bevételeiből tudja-e
teljesíteni. A bevételi és kiadási pénzáram időben hogyan jelentkezik.
3. Tőke, pénzügyi helyzet: mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke, továbbá nettó eszközértéke
4. Biztosíték: a hiteligénylő által felajánlott biztosítékok megfelelnek-e a jó biztosítékkal szemben támasztott
követelményeknek
5. Feltételek: külső tényezők, amelyek a hiteligénylő helyzetét befolyásolják. Pl. adótörvények, monetáris politika
változása, technológiai színvonal változása.

164. Hogyan csoportosíthatók a biztosítékok? 165. Sorolja fel és a jellemezze a személyi biztosítékokat!
166. Sorolja fel és a jellemezze a tárgyi biztosítékokat!

1. Személyi biztosítékok:
a. Kezesség: a kezes kötelezettséget vállal, hogy amennyiben a kötelezett esedékességkor nem teljesít, ő fog
teljesíteni
- Egyszerű kezesség: a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha az adóstól nem sikerült behajtani
- Készfizető kezesség: a követelés lejártakor a kezeshez és az adóshoz egyidejűleg fordulhat
- Váltókezesség: a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet
b. Bankgarancia: a hitelintézet önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy kötelezettségeiért, vagy az
általa kibocsátott értékpapírokra.
2. Tárgyi biztosítékok:
a. Zálog: lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog.
 - Kézizálog: ingó vagyontárgy. Lombard hitelnek nevezik.
 - Jelzálog: ingatlan elzálogosítása. Csak pénzkövetelés biztosítható jelzáloggal.
 - Bankhitelt biztosító zálogjog: nem kell átadni a zálogtárgyat, ezért biztosítási kötelezettséget köt ki, a
bank fenntartja a zálogjog feletti ellenőrzés jogát, és kiköti, hogy a tulajdonos csak a bank
hozzájárulásával
 rendelkezhet a vagyontárgy felett.
b. Óvadék: dologi jellegű biztosíték, de tárgya csak készpénz, értékpapír, lekötött deviza- és forintbetét lehet.

167. Mi a faktorálás?
A faktoring jellemzően áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések megvásárlását jelenti
168. Mikor köthet a faktortársaság faktorszerződést?
 - a követelés nem beruházással kapcsolatos,
 - a követelés felett a rendelkezési jog nem korlátozott,
 - a fizetésre kötelezett ellen nem folyik csődeljárás, vagy felszámolási eljárás,
 - a fizetésre kötelezettet nem vonták végelszámolás alá.

169. Sorolja fel a faktoring négy funkcióját!

 - Finanszírozás: a faktorcég a követelés megvásárlásával a követelést megelőlegezi, megfinanszírozza.
 - Adminisztratív feladatok: faktortársaság magára vállalja a követelésekkel kapcsolatos nyilvántartást, a
követelések esedékessé válásának előjegyzését, az adósok felszólítását, stb. A faktor mindezek
alapján rendszeres információt is nyújt ügyfelének.
 - Kintlevőségek beszedése, behajtása: az előzővel együtt ezt a funkciót szokták egyébként a faktorálás
alapfunkciójának tekinteni.
 - Kockázatvállalás: a faktorcég átvállalhatja a követeléssel kapcsolatos hitelveszteségi kockázatot is.

170. Milyen követelés vásárlással lehet találkozni a faktoring során?

1. A követelés keletkezése előtt, vagy az üzlet megkötése, szállítás után történik a követelés eladása, ill.
megvásárlása.
2. A követelés keletkezése után, de az esedékessé válás előtt kínálja fel a szállító a követelését a
faktortársaságnak.
3. A követelés esedékessé válás után próbálkozik a szállító faktorálással.

171. Sorolja fel a faktoring típusait a kockázatvállalás alapján!

1. Teljes kockázatmentesség: ez esetben a pénzintézet a faktoring szerződésben kiköti a visszkereseti jogát arra
az esetre, ha a vevő a lejárat után bizonyos napig nem fizet, vagy egyáltalán nem hajlandó fizetni.
2. Részleges kockázatvállalás: A pénzintézet és a szállító a faktoringszerződésben meghatározott arányban
közösen vállalja a vevő nem fizetése miatti kockázatot.
3. Önálló kockázatvállalás: A faktortársaság egyedül vállalja a követelés megvásárlásából származó esetleges
veszteséget. Ezt nevezik visszkereseti jog fenntartása nélküli faktorálásnak.

172. Sorolja fel a faktorügylet szereplőit!

- szállító : faktoring szolgáltatás vevője, az áruügylet eladója, aki megbízza a faktort követelésének behajtásával,
vagy eladja a követelését a faktornak,
- vevő: az áruügylet vevője (a fizetésre kötelezett), aki fizetni köteles az áruügylet eladójának, faktorálás esetén a
faktornak
- a faktor: a faktorbank/faktorház, vagyis a faktoring szolgáltatás nyújtója, az a pénzintézet, amely eladja a
szolgáltatást

173. Sorolja fel a faktoring előnyeit és hátrányait!

- Előnyei:
o követelésének esedékességét megelőzően jut pénzhez,
o a bankhitelre kevésbé esélyes vállalkozások is finanszírozási forráshoz jutnak,
o a szolgáltatás vevője úgy jut rövidlejáratú hitelhez, hogy nem az ő fizetőképességét vizsgálja a bank,

- Hátrányai:
o költséges,
o a faktoring banknak betekintése lehet a teljes vevőkörbe.

174. Mi a forfetírozás?
forfetírozás a beruházásokkal kapcsolatos ügyletek követeléseit finanszírozza. Míg a faktorálás a rövid lejáratú
követelések megvásárlására vagy meghitelezésére szolgál, addig a forfetírozás segítségével, az ezzel foglalkozó
intézmények ügyfeleik közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követeléseit vásárolják meg, a lejáratot jóval
megelőzően. A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire beruházási javak
szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések – főleg
exportkövetelések – megvásárlása a pénzintézet részéről visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása
mellett. Fontos előfeltétel, hogy az adós első osztályú legyen.

175. Sorolja fel a forfetírozás előnyeit és hátrányait!

- Előnyök:
o az áru ellenértékét az általa a vevőjének nyújtott hitel lejárata előtt megkapja,
o hitelkövetelése átalakul készpénzzé,
o a refinanszírozás költségeit az export árképzésnél figyelembe veheti,
o javítja piaci pozícióját, növeli tőkéjének forgási sebességét.
- Hátrány: magas költségű finanszírozási forma a magas jutalékok miatt.

176. Sorolja fel a forfait szereplőit!

- Forfetőr: az, aki a követeléseket előzetes megállapodás alapján megvásárolja
o visszkereset nélkül, fix kamatláb mellett egy összegben megvásárolja az általa érvényesíthetőnek
minősített
követeléseket,
o jelentős kockázatnak van kitéve, amely megmutatkozik a kamat és jutalékkondíciókban is,
o kockázatát csökkentheti, ha csak bankgaranciával vagy bankkezességgel biztosított követelést vásárol
meg,
- Bank: aki a követelésekért kezességet, illetve garanciát vállal,
- Előadó: aki a tőke javakat leszállítja, és az ebből eredő követelését értékesíti a forfetőr felé,
- Vevő: aki a tőke javakat megvásárolta (általában nem tud a forfetírozásról, csak annyit tud, kinek kell fizetnie).

177. Mi a lízing, hogyan értelmezhető?

A lízing jelenthet:
1. speciális bérletet: a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt adnak bérbe
2. különleges finanszírozási (hitelezési) formát
3. speciális kereskedelmi eszközt – lízingdíjjal növelt értéken ad el

A lízing tehát egy olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által
kiválasztott jószágot, hogy annak használatát lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, s
egyben lehetőséget teremt számára, hogy a futamidő végén tulajdonába menjen át.
178. Jellemezze részletesen a pénzügyi lízinget!
olyan ügylet, amelynek keretében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyi vagy
immateriális eszközöket. Az így beszerzett eszközöket a lízingbe adó használatra átadja a lízingbe vevőnek, és
azokat a lízingbe vevő könyveiben aktiválják. A pénzügyi lízing esetében a megrongálódás, elvesztés, és
lopás kockázatát a lízingbe vevő viseli. A lízingidőszak alatt a lízingbe vevő jogosult az eszközökből származó
hasznokra, őt terhelik ugyanakkor az eszköz közvetlen költségei.
 - Zárt végű pénzügyi lízing: részletre vásárlás olyan formája, amikor a vagyontárgy a lízingcég
tulajdonában van, a futamidő végén a lízingbevevő a maradványértéken megvásárolja a lízingelt eszközt
(ÁFA teljes összege a futamidő elején keletkezik), értékcsökkenést a lízingbevevő számolja el, és az
időszakonként fizetendő lízingdíjat részletfizetésként könyvelheti
 - Nyílt végű pénzügyi lízing: az eszköz nem feltétlenül kerül a lízingelő tulajdonába, csak opciós jogot
(lehetőséget) kap a vásárlásra (ÁFA fizetése a futamidő alatt folyamatosan történik), az
értékcsökkenést a lízingbe adó számolja el, az időszakonként fizetendő lízingdíj költségként számolható
el a lízingbe vevőnél

179. Jellemezze részletesen az operatív lízinget!

olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés szerint a lízingbeadó a már meglévő, ill. a lízingbevevő
igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített
időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja. A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt
eszközzel kapcsolatos költségeket, beleértve a kárveszély összes költségét is. A lízing időtartamának végén pedig
a lízingelt eszközt köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. Az operatív lízing esetén a lízingelt eszközt a
lízingbeadó tartja nyilván a könyvviteli elszámolásaiban, s ő számolja el az értékcsökkenési leírást
is. A lízingszerződés és a bérleti szerződés rokon vonásokat mutat, de nem azonos. Hasonlóságok és
különbségek:
 - A lízingnél és a bérletnél egyaránt különválik a tulajdonjog és használat.
 - A bérleti szerződésnél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt
alkalmas legyen a szerződésszerű használatra. A dolog finanszírozásával járó nagyobb kiadások a
bérbeadót terhelik.
 - Lízingszerződés esetén a dolog fenntartásával járó minden költség a lízingbevevőre hárul.
 - A lízingbevevő a szerződést nem mondhatja fel.

180. Sorolja fel a speciális lízingtípusokat!

- Visszlízing: a visszlízing olyan konstrukció, amelynek során a vállalkozás valamely tárgyi eszközét eladja egy
lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi.
- Szervizlízing: a szervizlízing tulajdonképpen nem különálló lízingfajta, hanem egy szerviz-szolgáltatással
kibővített lízing konstrukció.
- Allízing: a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja lízingbe az eredeti lízingbe adó hozzájárulásával
(lízingkockázat megosztás)
- Szolgáltatási lízing: a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja – a lízingbe vevő a teljes
szolgáltató hálózatot közvetlen fizetés nélkül igénybe veheti (a lízingcég egyenlíti ki a szolgáltatók követelését).

181. Hogyan csoportosítható a lízing résztvevők száma alapján?

a. Közvetett (trilaterális vagy klasszikus) lízingről: A közvetett lízing az általánosnak tekinthető lízingügylet,
amelynek három szereplője van, mégpedig a szállító, a lízingtársaság, ill. a lízingbevevő.
b. Közvetlen lízing: csak két szereplője van. Ez úgy képzelhető el, hogy a szállító és a lízingbe adó funkcióját
ugyanaz a gazdasági szervezet látja el.
c. viszontlízing ( + lebonyolító, aki a szerződést köti)
d. áttételes lízing (a bérlő és bérbeadón kívül a hitelezők is bekapcsolódnak)

182. Hogyan csoportosítható a lízing a vagyontárgy és az irány alapján?

 A lízingügyleteket csoportosíthatjuk a lízingelt vagyontárgy jellege alapján is:
a. A tőkejavak (termelőeszközök) lízingjéről.
b. A fogyasztási javak lízingjéről.
c. A személyi lízingről.
 A lízing iránya szerint megkülönböztethetünk:
a. belföldi,
b. export (a berendezés és az exportőr belföldi, a lízingcég és bérbevevő külföldi),
c. importlízing (a bérbeadó és szállító külföldi),
d. tranzitlízing esetében az ügylet résztvevői mindegyik más országban található.

183. Hogyan épül fel a lízingdíj?

- a lízingelt eszköznek a lízingbe adó által számlázott összegének a lízingszerződés szerinti törlesztése,
- a lízingbe adó által számlázott, a lízingbe vevő által még meg nem fizetett eszközérték után fizetendő
kamatösszeg,
- a lízingcég lízingeléssel kapcsolatos költségei.

184. Miből épül fel a vállalkozás tőkéje?

 - egyik forrása a tulajdonosok által szolgáltatott vagyoni hozzájárulás,
 - másik forrása a tulajdonosok által a vállalkozásban visszahagyott adózott nyereség.
A tulajdonosok vagyoni hozzájárulása teremti meg az alapítói tőkét és a
tőketartalékot. Amennyiben a vállalkozó tőkéjét teljes összegében a tagok, a
részvényesek szolgáltatják, akkor a vállalkozás tőkéje megegyezik a vállalkozó
saját tőkéjének összegével.

185. Mutassa be a vállalkozások tőkeszerkezetét!

A tőkeszerkezet azt mutatja meg, hogy a vállalkozás eszközeit mennyiben finanszírozza a saját és az idegen tőke:
1. saját tőke:
 - jegyzett tőke (alapítói tőke): tulajdonosok által megalakuláskor rendelkezésre bocsátott tőke
 - tőketartalék: olyan tőkerész, amit a tulajdonosok végleg a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, de
nincs e cégbíróságon bejegyezve (pl. Rt-nél a névérték és a magasabb kibocsátási árfolyam
különbözete),
 tehát jellemzően a tulajdonosok a jegyzett tőkén felül, visszafizetési kötelezettség nélkül bocsátják a
vállalkozás rendelkezésére.
 - mérleg szerinti eredmény: tárgyévben visszaforgatott eredmény
 - eredménytartalék: tárgyévet megelőző évek felhalmozódott nyeresége, akkor keletkezik, ha a
vállalkozás működése során adózott nyereséget ér el és azt vagy annak egy részét a tulajdonosoknak
nem fizeti ki osztalék, illetve részesedés címén. A vállalkozás az eredménytartalékot felhasználhatja a
jegyzett tőke emelésére, ez előző veszteség finanszírozására, osztalék fizetésére.
 - értékelési tartalék: piaci érték és könyv szerinti érték különbsége (felértékelés alkalmazásakor). Az
értékelési tartalék terhére pénzügyi kötelezettséget vállalni, pénzügyi kötelezettséget teljesíteni, a saját
tőke más elemét kiegészíteni nem lehet. A saját tőke elemek között az értékelési tartalék nem jelent
valóságos pénzforrást.
2. idegen tőke:
 - hosszú lejáratú idegen tőke: 1 éven túl fizetendő kötelezettségek
 - rövid lejáratú idegen tőke: éven belül fizetendő kötelezettség

186. Mit nevezünk tőkeköltségnek?

A tőkeköltség fogalmát két oldalról is megközelíthetjük:
 - a vállalat oldaláról a tőkeköltség a finanszírozási források ára, tehát amit a szükséges tőke
megszerzéséért a hitelezőknek vagy a részvényeseknek fizetni (illetve ígérni) kell,
 - a befektetők oldaláról a tőkeköltség a vállalat értékpapírjaitól elvárt, megkövetelt hozam.
187. Mutassa be az egyes finanszírozási források költségét!
1. Az adósság költsége
A vállalkozások indulásukhoz és működésükhöz szükséges tőkét hosszú és rövid lejáratú kölcsönök és bankhitelek
formájában, vagy a tőkepiacról különböző típusú kötvények kibocsátása útján szerezhetik
meg. Az ilyen típusú források ára minden esetben a kamat.
2. Az osztalék elsőbbségi részvény költsége
Egy vállalat számára az elsőbbségi részvény költsége befektetők által a társaság elsőbbségi részvényeitől elvárt
hozam. A legtöbb elsőbbségi részvénynek nincs lejárata, és az osztalék nagysága is előre rögzített,
ezért a tőkeköltség becslésére egyszerű örökjáradékon alapuló értékelési modell használható.
188. Mutassa be a WACC modellt!
A súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted average cost Of Capital, WACC) nem más, mint a különböző
finanszírozási források egyedi költségeinek súlyozott átlaga. Ha mind a saját tőke, mind az idegen tőke
befektetők hozamelvárásait ismerjük, keressük, hogy átlagosan mekkora eredményt kell elérni ahhoz, hogy
mindkét tőke befektető hozamelvárása megvalósuljon. A súlyokat az egyes finanszírozási forrásoknak a cég
tőkeszerkezetén belüli aránya képezi. Gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az adott összetételű
egységnyi plusz tőke megszerzése mibe kerül a vállalatnak:
WACC = (We * re) + (Wd * rd)
 Ahol: We = saját tőke aránya (saját tőke / összes tőke),
 Wd = idegen tőke aránya (idegen tőke / összes tőke),
 re = saját tőke költsége,
 rd = idegen tőke költsége,