Értékpapírok 1-2.

Előadó: Béresné dr. Mártha Bernadett

Készült: Dr. Darabos Éva diái alapján
Értékpapír fogalma

Jogi: meghatározott kellékekkel rendelkező okirat, a benne

tanúsított jog kizárólagos eszköze, a papír nélkül sem
érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.

Közgazdasági értelmezése: vagyoni jogot megtestesítő,

forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy
elektronikus jel.

Értékpapír csoportosítása:
1. értékpapírban foglalt jog szerint
2. átruházás lehetősége szerint
3. hozama szerint
4. lejárat szerint
5. forgalomképesség szerint
6. kibocsátó szerint
 2. ÉRTÉKPAPÍR FAJTÁI A BENNE FOGLALT JOG SZERINT

Pénzkövetelést Részesedési Dologra vonat- Tagsági viszonyt

megtestesítő Jogot megt. kozó tulajdon- megtestesítő
értékpapír értékpapír jogot megt. ép. értékpapír

Váltó Részvény Közraktári Részvény

jegy

Csekk Részjegy Részjegy

Zártvégű
Kötvény Befektetési
jegy

Nyíltvégű
Befektetési
jegy

Kincstárjegy

Kárpótlási jegy

Jelzáloglevél

Letéti jegy
1. Az értékpapírok fajtái az értékpapírban
foglalt jog szerint

1.1. Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír:

Váltó: Forgatható értékpapír, amelyben a váltó kiállítója (saját váltó)

vagy az elfogadója (idegen váltó) kötelezettséget vállal arra, hogy az
váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját
maga vagy egy harmadik fél meg fog fizetni.

Formái:
– Saját: a kiállító feltétlen ígéretet tesz, hogy
„fizetek a váltó alapján…”
– Idegen váltó: a kibocsátó felszólítja a címzettet
„fizessen e váltó alapján”
– Kereskedelmi, finánc váltó
Váltó törvényes kellékei:

– a váltó elnevezés az okirat szövegében

– meghat. pénzösszegre szóló feltétlen fizetési
meghagyás
– a fizetésre kötelezett, a címzett neve
– az esedékesség megjelölése
– a fizetés helyének megjelölése
– a kedvezményezett neve
– kiállítás ill. kibocsátás helyének és idejének
megjelölése
– a kiállító aláírása (saját váltónál)
– a kibocsátó aláírása (idegen váltónál)
Váltóval kapcsolatos fogalmak

– Címzett: akit a váltó kibocsátója fizetésre szólít fel

– Elfogadó: idegen váltó címzettje, aki a váltóból eredő

kötelezettséget magára vállalja

– Kedvezményezett: akinek a váltó alapján fizetni fognak

– Forgató: aki a váltót átruházza

– Forgatmányos: akire a váltót átruházzák

– Forgatmány: a nyilatkozat, ami alapján a váltót átruházzák

Váltó árfolyama:
a váltó jövőbeni pénzáramainak jelenértéke
PV = Váltó névértéke – Leszámítolási kamat

Váltó névértéke x kamatnapok x leszámít. kamatláb

PV váltó = Váltó névértéke - 
360 x 100

PV váltó= leszámítolt váltó összege

Leszámítolási kamat :

Váltó névértéke x kamatnapok x leszámít. kamatláb

K Leszámítolási = 
360 x 100
Kötvény: olyan forgalomképes okirat, amelynek
kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy
• a kötvényen szereplő összeget (névértéket),
• annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait,
• valamint a vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat a kötvény
mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon
megfizeti.

Jellemzői:
• A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
• Pénztőke gyűjtése, megszerzése céljából bocsátják ki,
• A kötvény ellenértékét megfizetni csak készpénzzel, illetve
átutalással lehet.
• Az azonos névértékű kötvényhez ugyanabban a
kibocsátásban azonos hitelezői jogok fűződnek.
• A kötvény tulajdonosa a kibocsátónál nem szerez
tulajdoni hányadot, nem illetik meg tagsági jogosultságok,
nem vehetnek részt irányításban, az üzleti döntésekben
és az ellenőrzésben.
• Kötvénykibocsátáson azt az eljárást értjük, melynek a
kibocsátó saját kibocsátású kötvényeit első alkalommal
kínálja eladásra.
• A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban
megtestesített kötelezettség tejesítését a maga nevében
vállalja.
Kötvényt kibocsáthat:
- az állam (beleértve a külföldi államot is)
- a Magyar Nemzeti Bank
- az önkormányzat
- jogi személyiséggel rendelkező
gazdálkodó szervezet
- nemzetközi szervezet (és minden olyan
külföldi szervezet, amely saját joga alapján
kötvény kibocsátására jogosult)
- jogi személyiséggel rendelkező külföldi
gazdálkodó szervezet fióktelepe.
A kötvény kellékei:
A kötvénynek szigorú alaki kellékei vannak, amelyek alapján
tartalmaznia kell:
• a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,
• a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,
• a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált
kötvény kivételével – sorszámát
• a kibocsátó megnevezését,
• az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást
• - a kötvény futamidejét, kamatfizetési és beváltási
(törlesztési) időpontokat és feltételeket,
• a kötvény összegének visszafizetését és a kamat
megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat
• a kötvény kiállításának helyét és napját
• a kibocsátó aláírását.
Dematerizált kötvénynél:
• az aláírásokat a kibocsátó által kiállított és a központi
értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni.
• az aláírások helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza.
• kötvénytulajdonos azonosító adatait az értékpapírszámla
tartalmazza.
• nyomdai úton előállított kötvénynek ezenkívül tartalmaznia
kell az első tulajdonos azonosító adatait is.
A kötvény forgalomba hozatala, átruházása
– A kötvény nyilvánosan és zártkörűen egyaránt
forgalomba hozható.
– Nyilvános kibocsátás esetén a vevői kört a kibocsátó
nem korlátozza, a kötvényt bárki megvásárolhatja.
– Zártkörű forgalomba hozatal esetén előre meghatározott
körbe tartozó szervezetek- pl. bankok, biztosítók,
nyugdíjalapok stb. – vásárolják meg az általuk tett vételi
szándéknyilatkozat alapján.
– A kötvény tulajdonjogát jegyzéssel lehet megszerezni.
– A jegyzés csak írásban érvényes.
– A kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb a kötvény
lejáratakor köteles visszafizetni. (kivétel az örökjáradék)
– A kötvényhez kapcsolódó követelés nem évül el.
– A kötvény átruházható, és ezzel a
kötvényvényből eredő valamennyi jog átszáll az
új tulajdonosra. A kötvény átruházására csak az
értékpapír birtokában kerülhet sor.
• Bemutatóra szóló kötvény: az átruházó az ellenérték
megfizetése ellenében a kötvényt a vevőnek átadja.
• Névre szóló: a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra,
toldatra az átruházó által aláírt nyilatkozattal.
– A dematerizált kötvény átruházása számlán való
átvezetéssel történik. Az új tulajdonos akkor
rendelkezhet a kötvénnyel, ha a számláján a
kötvénytulajdonlás feljegyzése megtörtént.
– A kötvény gazdasági társaságba apportálható,
tehát a nem pénzbeni hozzájárulás tárgya lehet.
Csoportosítása:
1) Megjelenési forma szerint:
• materializált: nyomtatott formában jelenik
meg, szigorú alaki kellékeket tartalmaz.
• dematerizált:
– nyilvántartási tételként, rendszerint számítógépes
jelsorozatként jelenik meg.
– Vételkor megterhelik a vevő pénzben vezetett
számláját, ugyanakkor elismerik a részére vezetett
értékpapírszámlát.
– A tulajdonos személyét és az abban bekövetkező
változást számítógépes adatként tárolják.
– Napjainkban egyre inkább a dematerizált forma az
elterjedtebb.
2) Hozam szerinti:
• Fix kamatozású: a kamatot a kibocsátáskor rögzítik, a
futamidő alatt nem változik
• Változó kamatozású: a (nemzetközi) piaci kamatlábnak
megfelelő kamatot fizet.
– LIBOR, London Interbank Offered Rate
– BUBOR, Budapesti Bankközi Forint Hitel
Kamatláb
• Örökjáradék kötvény: névértéken vásárolják meg, a
kibocsátó nem fizeti vissza a névértéket, hanem
meghatározatlan ideig, azonos időközönként, azonos vagy
azonos mértékben növekvő járadékot fizet a kötvény
tulajdonosának.
• Elemi (diszkont) kötvény: a kibocsátó névérték alatt
hozza forgalomba, a lejáratkor névértéken vásárolja
vissza.
3) Kockázat szerint főbb formák:

• Visszahívható: a kibocsátónak biztosít jogot ahhoz,

hogy az általa kibocsátott kötvényt, egy meghatározott
visszahívási árfolyamon a lejárat előtt
visszavásárolhatja, amennyiben a kamatlábak számára
kedvezőtlenül alakulnak.

• Visszaváltható: a kötvény tulajdonosának biztosít

jogot ahhoz, hogy a lejárat előtt beváltsa a kötvényét,
ha a pénz pénzpiaci kamatláb magasabb, mint a
kötvény névleges kamatlába.

• Meghosszabbítható: a kötvény tulajdonosának

biztosít opciót,amely lehetővé, hogy a futamidő végén
ne váltsa vissza, hanem – a számára kedvező
névleges kamatláb miatt – meghosszabbítsa.
• Előre sorolt: garanciát biztosít a kötvény
tulajdonosának, ha a kibocsátó nem tudja az esedékes
kötelezettséget teljesíteni, akkor a fizetőképessége
határán belül első sorban az előre sorolt kötvény
jogosultjának fizet.

• Hátrasorolt: kedvezőtlen likviditási helyzet esetén a

kibocsátó további kölcsönt csak a meglévő adósság
elsőbbségének garantálása mellett vehet fel. A
hátrasorolt kötvény kockázatosabb, csak az előre sorolt
kötvényeken alapuló követelések teljesítése után
fizetnek a hátrasorolt kötvények tulajdonosának.
• Átváltható: a kötvény tulajdonosának jogot biztosít
ahhoz, hogy a futamidő végén a részvényre váltsa át a
kötvényét, ezzel lemond a követeléséről és
részvényessé válik a társaságban. A kötvény
részvényre történő átváltásával a részvénytársaság
kötelezettsége (tartozások kötvénykibocsátásból)
csökken, és egyidejűleg nő a saját tőkéje.

• Zálogjoggal fedezett: ha a kibocsátó nem tud fizetni, a

biztosítékként szolgáló zálogtárgy más követelést
megelőző sorrendben a hitelezők követelésüket ebből
fedezik.

• Fedezetlen: biztosíték nélküli, vagy biztosítékkal

bocsátották ki, de a biztosíték időközben elvesztette az
értékét, vagy a kötvény forgalomképtelenné vált.
• Bóvli kötvény: Azok a kötvények, amelyek nem érik el
a nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolása alapján
a közepes minősítést.
 A kötvény, mint befektetési eszköz
Mint minden befektetési eszköznél, a kötvények esetében is a
kockázat és a jövedelmezőség szorosan összefügg. A nagyobb
hozamot ígérő kötvények magasabb kockázatokat is hordoznak
magukban és viszont.

A kötvényekhez, mint befektetésekhez alapvetően kettő kockázat

kapcsolódik:
- Visszafizetési kockázat – hitelkockázat: képes-e a kibocsátó a
futamidő lejártával az ígért összeget, névértéket visszafizetni;
- Árfolyam kockázat: a kötvény áringadozásából eredő kockázat.

A kötvény minősítése a hitel kockázatának meghatározását jelenti. A

kötvény minősítését független hitelminősítő ügynökségek is végzik,
akik kockázati osztályokba sorolják be az egyes kötvényeket. A
jelzések általában „A”-tól „C”-ig tartanak, amelyben az „A” jelzés a
legkisebb kockázatot fejezi ki.
Az államkötvények a legbiztonságosabb és az alacsonyabb
jövedelmezőségű befektetések közé tartoznak. Ez a
kockázatmentesség azonban csak a visszafizetési kockázatra
vonatkozik, hiszen az állam mindig vissza tudja fizetni a forintban
fennálló adósságát. Az árfolyamkockázat ezzel szemben az
állampapírok esetében is jelentős tud lenni, amennyiben a befektető
lejárat előtt kívánja értékpapírját értékesíteni.

A vállalati kötvények kockázatosabb és jövedelmezőbb befektetést

jelentenek az állampapíroknál, hiszen a vállalatok ritkán minősülnek
olyan jó adósnak, mint az állam (pl. vállalati csőd). Éppen ezért a
vállalati kötvények általában magasabb hozamot ígérnek, mint az
állampapírok.
A kockázatot jól jelzi, hogy milyen mértékben határozzák meg a
kamatot az állampapírokhoz képest. Az állampapírokat jóval
meghaladó, magas kamatozású kötvények kockázata is általában
magasnak értékelhető.
Az árfolyamkockázat mind az államkötvények, mind a vállalati
kötvények esetében jelentkezhet.

Mértékét legegyszerűbben az alábbi eszközökkel lehet

mérsékelni:
- A kötvényt a lejáratig tartva a befektető függetlenedhet a kötvény
áringadozásától.
- Változó kamatozású értékpapír tartásával az árkockázat jelentősen
csökkenthető, a befektetésen elérhető hozam, azonban szintén változó.
- Rövid futamidejű értékpapírok árkockázata jelentősen alacsonyabb,
mint a hosszabb futamidejű értékpapíroké.
 Kötvények árfolyama
Kamatszelvényes kötvény árfolyama:
Több kamatszelvényből és egy vagy több törlesztő szelvényből áll,
azaz a lejárati idő alatt többször teljesítenek kifizetést

• K(PV) =

Ahol:
K(PV) = a kötvény árfolyama
rt = a t időpontban érvényes kamatláb
Ct = az értékpapír által képviselt fizetéssorozat t-dik
eleme
t = futamidő
Kamatszelvény nélküli kötvény árfolyama:
Csak egyetlen jövőbeli időpontban történik kifizetés

K (PV) =

Ahol:

K(PV) = a kötvény árfolyama

r = kamatláb (alternatív befektetési lehetőség
hozam
n = lejárati idő, futamidő
Elaszticitás vagy a kötvényárfolyam kamatrugalmassága
(E): Megmutatja, hogy a piaci kamatláb 1%-os változása milyen
ellentétes irányú és mértékű árfolyamváltozást eredményez.

E=

Ahol:
A1 = tárgyidőszaki árfolyam
A0 = a kötvény névértéke
r1 = tárgyidőszaki piaci kamatláb
r0 = fix (névleges) kamat

Ha E<1 rugalmatlan az árfolyam

E=1 egységnyi rugalmasságú az árfolyam
E>1 rugalmas az árfolyam
Jegybanki alapkamat: 2022.03.23. - 4,4%
Irányadó kamat: 6,5%
 Megtakarítás állampapírokba

Eurós állampapír lehetséges hozama:

Az Európai Központi Bank előrejelzése alapján a tavalyi 2,6%-os
euróinfláció után 2022-ben 5,1%-os áremelkedés jöhet. Ha teljesül a
várakozásuk, akkor az idei 3,1%-os kamatot követően jövőre 5,6%-ot
fizethet az eurós állampapír. Emellé még feltételezünk évi 4%-os
forintgyengülést, illetve levonjuk az 1%-os visszaváltási költséget. Így
nagyjából évi 8,0%-os hozamra tehet szert az, aki most 2 évre
befektet az eurós állampapírba. Konkrét összegekben kifejezve ez
azt jelenti, hogy ma 1 millió forintnak megfelelő euró befektetésével
két év múltán 1,166 millió forinttal egyenértékű euróhoz lehetne
hozzájutni.

Forrás:bankmonitor.hu
 Megtakarítás állampapírokba

Forintos állampapír lehetséges hozama:

A tavalyi 5,1%-os érték után idén akár 8% is lehet a magyar infláció.
Eszerint a mostani 6,6%-os kamatot követően jövőre 9,5%-ot is
fizethet a Prémium Magyar Állampapír. Az 1%-os visszaváltási
költség levonása után így 7,5%-os évesített hozamot kapunk, azaz
1 millió forint befektetésével 1,156 millió forinthoz juthatunk hozzá 2
év múlva.

FIGYELEM!!!!!!!: A 2022. március 23-án megjelent MNB-előrejelzés

szerint 2022-ben 7,5-9,8% lehet a magyar infláció, 2023-ban 3,3-
5,0%, 2024-ben 2,5-3,5%. Ezek alapján további becslések készíthetők
a PMÁP várható hozamára.

Forrás:bankmonitor.hu
 Kinek éri meg az eurós befektetés?
Láthatjuk, hogy a példában feltételezett forgatókönyv teljesülése esetén a
PEMÁP képes lehet jobb hozamot biztosítani a forintos Prémium
Magyar Állampapírnál. Azonban a két fő tényező (inflációs különbség és
devizaárfolyam) sokféleképpen változhat a következő két évben. Annak éri
meg most az eurós alternatívát választani, aki arra számít, hogy a
feltételezett inflációs kilátások mellett 3,5%-nál komolyabb forintgyengülés
várható, vagy pedig az elmúlt évek 4 százalékos forintgyengülés mellett
legfeljebb évi 2,5%-kal lesz magasabb a magyar infláció az eurósnál.
Fontos, hogy az idegen devizában való befektetés árfolyamkockázatot is
hordoz magában, hiszen nem lehetünk biztosak abban, hogy a forint
leértékelődése a következő években is folytatódni fog. Továbbá nem szabad
megfeledkeznünk a visszaváltási árfolyamokról sem: az államkincstár
dönthet úgy a jövőben, hogy kedvezőtlenebbé teszi a futamidő előtti
kiszállást, így ez is felülírhatja még a számításokat.

Forrás: bankmonitor.hu
 Csekk

Fogalma: a csekk kibocsátója arra utasítja a

címzettet, hogy a csekk tulajdonosának a
csekken feltüntetett összeget fizesse meg.

Csekk érintettjei
– Kiállító vagy kibocsátó
– A csekk kifizetője
– A csekk birtokosa, a kedvezményezett
– Csekk-kezes: nemfizetés esetén a fizetést
kezességgel lehet biztosítani.
Kezességvállalás esetén meg kell jelölni
annak a nevét, akinek fizetéséért a kezes
kötelezettséget vállal.
Csekk lépései:
– Csekkszerződés kötése a hitelintézettel
– A hitelintézet csekkfüzetet bocsát ügyfele rendelkezésére
– A kibocsátó (vevő, adós) kiállítja a tartozás összegével a csekket
– A kedvezményezett (eladó, hitelező) a csekket fizetésre
bemutatja a címzett hitelintézetnél.
– A címzett hitelintézet a csekk ellenében a fizetést teljesíti.

A címzett hitelintézet csekkre akkor fizet, ha

– a csekket fizetés végett bemutatták,
– az tartalmazza valamennyi törvényes kelléket,
– az aláírások valósak,
– a fizetéshez a fedezet rendelkezésre áll.
A csekken kamat nem szerepelhet.
 Befektetési jegy

Befektetési alapkezelő társaság által sorozatban kibocsátott, vagyoni és

egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A kibocsátó
kötelezettséget vállal arra, hogy a tőkét befektetési alap kialakítására,
abban való elhelyezésre fordítja.
Fajtái:
Nyíltvégű:
– Nyílt végű befektetési alap bocsátja ki, vállalja, hogy lejáratkor
nettó eszközértéken vásárolja vissza.
– Lejárat előtt visszaváltható
– A visszaváltott befektetési jegyek újból forgalomba hozhatók.
– Követelést megtestesítő értékpapír
Zártvégű:
– lejárati idő, illetve zártkörű befektetési alap felszámolása előtt
visszaváltani nem lehet.
– Csak másodlagos forgalomban lehet értékesíteni
– Részesedési jogot testesít meg.
 Állampapír

• az állam (kincstár, állami költségvetés) az állam

adósságának fedezetére bocsátja ki, az adósság tényét
megtestesítő értékpapír
• Magyar vagy külföldi állam, az MNB által kibocsátott, a
kibocsátó adósságát megtestesítő értékpapír
• az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt
megvásárló félnek adósságot törleszt, kamatot és
járadékot fizet az értékpapírban rögzített formában
• Formái:
– Államkötvény
– Kincstárjegy
– Kincstári takarékjegy
Államkötvény:
• hosszú lejáratú (3,5,10,15 év) kamatozó értékpapír
• fix kamatozású államkötvény: kibocsátáskor meghirdetett és
rögzített az egyes kamatperiódus, kamat nagysága
• változó kamatozású: kamat megállapodás módja és ideje rögzített, a
kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra
ismert (6 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós átlaghozamához
kötött)
• kamatfizetés: éves, féléves gyakorisággal
• Kibocsátás:
– Zártkörű: Az értékesítés célja meghatározta a befektetők körét
(bank-, hitel- és adósság-konszolidációs államkötvények)
– Nyilvános
• 1996 óta értékesítésük aukción történik: elsődleges forgalmazók
aukción, a befektetők az elsődleges forgalmazóknak adott
megbízások révén juthatnak hozzá.
• 1999 óta dematerizáltak
• deviza belföldi természetes és jogi személy, jogi sz. nélküli
szervezetek vásárolhatják, szabadon átruházhatják,
• deviza külföldiek a hatályos jogszabályok alapján vásárolhatják és
értékesíthetik

Diszkont kincstárjegy
• egy évnél hosszabb futamidejű
• nem kamatot fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron
kerül forgalomba
• lejáratkor a névértéket fizetik vissza
• diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség
• 1,3,6,12 hónapos futamidővel kerültek elsődleges piaci érétkesítésre
• másodlagos forgalomban egy éven belül bármilyen futamidővel
megvásárolható
• dematerizált formában kerül forgalomba (500 mFt.-os címletekben)
• deviza belföldiek és –külföldiek megvásárolhatják
• elsődleges forgalmazók (8 hitelintézet, 5 befektetési vállalkozás)
aukciókon, a befektetők a nekik adott aukciós megbízások útján
vásárolhatják meg
• másodlagos forgalom során az adásvétel az elsődleges
forgalmazóknál, ill. a Magyar Államkincstár fiókjaiban zajlik

Kamatozó kincstárjegy
• egy éves futamidejű
• alapcímlete 10 ezer forint
• deviza belföldiek vásárolhatják, szabadon átruházhatják
• elsődleges forgalmazóknál, MÁK fiókhálózataiban vásárolhatók
• másodlagos forgalom az elsődleges forgalmazók irodáiban, MÁK
fiókhálózatában
Kincstári takarékjegy
• 1-2 éves futamidővel kerül forgalomba
• fix, lépcsős kamatozású értékpapír futamidő végén éri el az éves
kamat mértékét
• csak névre szóló
• csak deviza belföldi magánszemélyek vásárolhatják meg, átruházás
polgári jogi engedményezés útján
• folyamatos értékesítéssel kerülnek forgalomba
• Forgalmazza: Magyar Posta Zrt.
Kárpótlási jegy:
– az állam által, az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul
okozott károk részleges kárpótlásának eszköze.
– Nem klasszikus értelemben vett értékpapír, nem örök életű, csak
átmeneti szereplő a piacon
– 92-ben hozták forgalomba, főként tőzsdén kívül mozgott
– Bemutatóra szóló, átruházható, tőzsdére bevezetett állammal
szembeni követelést megtestesítő értékpapír
– 1000 Ft-os névértéken hozták forgalomba
– Felhasználható:
• vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására a
privatizáció során
• Termőföld szerzésére
• Önkormányzati lakás vásárlására
• Hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként névértéken
• Életjáradékot biztosít
Letéti jegy
• Hitelintézet bocsáthatja ki.
• Hitelviszonyt megtestesítő, szabadon
átruházható rövid lejáratú értékpapír.
• A kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a letéti
jegyen megjelölt, és a részére befizetett
pénzösszeg előre meghatározott kamatát,
valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori
tulajdonosának a megjelölt időben és módon
megfizeti
1.2. Részesedést megtestesítő értékpapír
• Részvénytársaság:
– jogi személyiségű gazdasági társaság, meghatározott számú és
névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul.
– Min. 20 millió forinttal alapítható
– Vagyoni hozzájárulás: pénzben, nem pénzben
– Zártkörűen, nyilvánosan működő részvénytársaság
• Részvény:
– lejárat nélküli értékpapír, befektetési eszköz
– a részvényesek az alaptőke meghatározott hányadát kitevő
vagyoni betétjét testesíti meg
– a számviteli nyilvántartásban jegyzett tőkeként szerepel
– vagyoni jogot testesít meg, tulajdonosa
» osztalékra jogosult
» likvidációs hányadra jogosult
» tagsági jogot és kötelezettséget testesít meg
 – előállítható nyomdai vagy dematerizált módon
– a részvény átruházásával a jogok is átszállnak az új
tulajdonosra, a vagyoni befektetés a kibocsátó
vállalkozás vagyona marad
– Névre szóló értékpapír
• Kibocsátási érték:
– kibocsátási árfolyamon hozzák forgalomba
» névértéken
» vagy névérték felett
• Felelősség:
– részvényes felelőssége korlátolt, nem felel a saját
vagyonával a társaság kötelezettségeiért
– részvénytársaság vagyoni felelőssége korlátlan
• Fajtái:
– Törzsrészvény: mindazon részvény, ami nem
minősül elsőbbségi, dolgozói, vagy kamatozó
részvénynek.
– Elsőbbségi részvény: olyan névre szóló részvény, amely
a részvényesnek törvényben és/vagy az alapító okiratban
meghatározott előnyt biztosít.
• Osztalékelsőbbségi: a részvényesek között felosztható
adózott eredményből a más részvényfajtába tartozó
részvényeket megelőzően, ill. azokénál kedvezőbb
mértékben jogosít osztalékra.
• Likvidációs: Az Rt. jogutód nélküli megszüntetése esetén
felosztásra kerülő vagyonból az őt megillető részesedéshez
minden más részvényest megelőzően jut hozzá.
 • Szavazati:
–Többszörös szavazati jog, max. a névérték tízszerese.
–Vétójog: a közgyűlés határozatának érvényességéhez az ilyen joggal
rendelkező részvényesek egyszerű többségének egyetértése elegendő.

- Dolgozói részvény: Korlátozottan forgalomképes

értékpapír,
– amelyet a társaság csak a nála foglalkoztatott munkavállalók
számára bocsáthat ki,
– ingyenesen, vagy kedvezményes áron ( tőketartalék terhére)
– Kamatozó részvény: Tulajdonosát megilleti a részvény
névértékére számított, a részvényen feltüntetett kamat
 DIV Adózott .eredmény
újrabefektetési.hányad  1  ROE 
EPS ST

DIV DIV DIV

P 0( A)  g r r g
rg P0 P0

DIV DIV
osztalék . fizetési .hányad(b)  újrabefektetési.hányad  1 
EPS EPS
• Részjegy
– Szövetkezet által kiállított, vagyoni és tagsági jogot
megtestesítő okirat
– Azonos összegűek, másra nem átruházható
– Részesedésre jogosít
1.3. Dologra vonatkozó tulajdonjogot
megtestítő értékpapír
Közraktárjegy
• közraktár által kibocsátott, rendeletre szóló értékpapír,
• Az áru közraktári szerződés szerinti átvételét bizonyítja
és a közraktár az áru kiszolgáltatására vállal
kötelezettséget
• átruházható, részei egymástól függetlenül forgathatók
• A közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatását csak az
igényelheti, aki az árujegy és a zálogjegy birtokában
van
• A közraktárban elhelyezett áru hitelfedezetként szolgál
• Elsősorban a mezőgazdaságban (pl. gabona)
alkalmazzák
Részei:
árujegy:
• forgatása az áru tulajdonjogának átruházását jelenti
• az áru tulajdonát átruházni csak az árujegyen feltüntetett
értékkel lehet
• az árujegy forgatása adóköteles értékesítésnek minősül
zálogjegy:
• forgatásával kölcsönt lehet felvenni
• a kölcsön nyújtójának a zálogjegyen feltüntetett
összegben zálogjogot biztosít a közraktárban elhelyezett
árura.