San Apollinare in Classe

A San Apollinare in Classe nevezetű ókeresztény bazilika Olaszországban, Ravenna városában épült a
6. században. Jellemzői: Csak a szentélyt boltozták, ezt félkupolának vagy negyed-gömbnek nevezték.
A hajókban nem használtak boltozatokat, helyette nyílt mennyezet vagy nyitott fedélszék volt
jellemző. A nyitott fedélszék az építészeti térnek olyan boltozat vagy síkidom nélküli lefedése,
amelynél a teret közvetlenül a tetőhéjazat fedi. A templom belső hatását fokozták a színes
kőberakások, a falfestmények és a mozaik képek. Az épület külseje egyszerű, dísztelen, nyers
téglafalazású. Jellemző a glória és a mandorla ábrázolása. A glória vagy dicsfény fénytünemény az
isteni vagy Isten által kiválasztott személyek kiemelésére, amelyet az ikonográfiában és a keresztény
festészet egy jelentős szakaszában leggyakrabban a fej körüli aranyszínű vagy ragyogó sárga
koronggal ábrázoltak. Négyszögletes is lehetett, ez azt jelzi, hogy az ábrázolt személy életben volt a
kép készültekor. A mandorla, az egész alakot körülvevő, mandula formájú dicsfény. A templom Szent
Apollinairéről kapta a nevét, aki antiochiai származású volt, s maga Szent Péter küldte Ravennába.
Miközben hirdette az evangéliumot, csodákat tett. Ravennában később vértanú lett. Sírja a róla
elnevezett ravennai San Apollinare in Classe bazilikában van.

Hagia Sophia
A Haga Sophia Konstantinápolyban épült a 6. század környékén. Akkoriban Bizánc a kor legnagyobb
városának számított, ez a mai Isztambul területén található. Jellemzői: az épület centrális és
hosszházas egyszerre. A belső tér 9 osztású. Hosszanti metszete és keresztmetszete is van, ezért
hosszházas és bazilikás jellegű egyszerre. Óriási és lenyűgöző belső térrel rendelkezik. Csegelyes
kupolája van. A csegelyes kupola olyan, négyzetes vagy sokszögű terek befedésére alkalmazott
félgömb kupola, amelynek alapköre az alaprajzba beírható legnagyobb kör. Ez pedig a sarkokba
épített csegelyeken nyugszik. A hatás fontos összetevője a falakat borító, csillámló üvegmozaik.