Biológiai evolúció:

Ősidő:
a) Prokarióták kialakulása, elterjedése
 3,5 milliárd évvel ezelőttől
 első élőlények, sejtmag nélküli egysejtűek
 a Földön első élőlények anaerob heterotróf porkarióta élőlények lehettek
 mai kékbaktériumokhoz hasonlóak
 fotoszintézisük melléktermékeként oxigéngáz keletkezik
 ózonréteg kialakulása → UV-sugárzás ellen védelem
 prokarióták adaptív radiációja

b) Eukarióták kialakulása, elterjedése

 Lynn Margulis – endoszimbionta elmélet
 többsejtű eukarióták kialakulása
 1,5 milliárd évvel ezelőtt első többsejtű eukarióták kialakulása
 többször is megjelenhetett a többsejtűség egymástól függetlenül
 legkorábbi többsejtű leletek, 635-542 millió évesek
 lehetővé válik a biológiai oxidáció → hatékonyabb energiatermelés

c) Ősidő végén:
 többsejtű moszatok, hideg éghajlat
 jégkorszakszerű eljegesedés
 570 millió éves kövületek

III. Óidő változásai

1. Kambrium
 590-500 millió éve
 növényvilág: moszatok, moszatok adaptív radiációja, minden ma ismert moszat-törzs
 állatvilág: szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, tüskésbőrűek, előgerinchúrosok és
fejgerinchúrosok elterjedése
 rákok kialakulása, elterjedése
 a korszak legjellemzőbb állatai: háromkaréjos ősrákok v. trilobiták
 nagyon nagy egyed- és fajszámban fordultak elő
 szilárd vázuk alkalmas kövületképzésre → nagy számban kerülnek elő leleteik
 kambriumi robbanás- evolúció felgyorsul
2. Ordovícium
 500-440 millió éve
 kontinensek kezdenek észak felé vándorolni
 növényvilág: zöldmoszatok megjelenése- uralkodók , amelyek már rövid ideig képesek a
szárazra kerülést
 állatvilág: szűrő életmódú állatok, ősgerincesek
 meszes váz kialakulása, elterjedése a ragadozók elleni védekezésképpen

3. Szilúr
 440-405 millió éve
 az oxigén koncentrációja a légkörben már elérte a mai 10 %-át → lehetővé válik a szárazföldi
élet
 első szárazföldi növények megjelenése – barnamoszatok, modern gerincesek

4. Devon
 405-350 millió éve
 növényvilág: mohák, harasztok uralkodók a szárazföldön
 állatvilág: halak elterjedése: jellegzetes állatok: páncélos, porcos, csontos őshalak; tüskés
halak
 első szárazföldi állatok megjelenése: férgek, ízeltlábúak (pl. csótányok százlábúak)
 ősi bojtosúszóshalakból az első ősi kétéltűek kialakulása a devon kezdetén

5. Karbon
 350-285 millió éve
 kéregmozgások miatt erőteljes vulkáni tevékenység kontinensek közeledtek egymáshoz, és
ebben az időben egy óriás kontinensé álltak össze, ez a Pangea
 szárazföld jelentős részén, különösen az északi féltekén területein trópusi viszonyok,
mindennapos esők
 növényvilág: harasztok virágkora: korpafüvek (pl. pikkelyfák pecsétfák, zsurlók (pl. zsurlófák),
páfrányok, megjeleni az erdőkben a szintezettség
 a párás, gyakran mocsári környezetben hatalmas, 30 méteres magasságot is elérő erdőket
alkottak
 a karbon idején keletkezett a Föld teljes kőszénkészletének mintegy fele
 Pangea déli részén hűvösebb éghajlat, itt már ősi nyitvatermők, a magvaspáfrányok
uralkodtak
 állatvilág:
 ízeltlábúak adaptív radiációja
 kétéltűek elterjedése, virágkora
 ősi hüllők kialakulása

6. Perm
 285-235 millió éve
 hűvösebbé és szárazabbá válik az éghajlat
 növényvilág: az éghajlat szárazodása kedvezett a nyitvatermők elterjedésének
 állatvilág: kétéltűek visszaszorulása, csak a nedvesebb területeken maradtak fenn
 hüllők elterjedése: hasonlítanak a dínókra
  a tengeri gerinctelen fajok 90%-a kihalt, szárazföldi fajok 70%-a

IV. Középidő változásai

1. Triász
 235 millió éve
 hűvösebbé és szárazabbá válik az éghajlat
 középidőben a kontinensek távolodtak egymástól, a Pangea 2 részre szakadt
 északi: Laurázsia, déli: Gondwana
 nagy méretű beltengerek alakulnak ki
 növényvilág: nyitvatermők további elterjedése
 állatvilág jellegzetes állatai: ammoniták, tengerekben élő puhatestűek
 szárazföldön: dinoszauruszok kialakulása
 ősi kisméretű hüllőkből az első emlősök kialakulása

2. Jura
 195 millió éve
 nedvesebbé válik az éghajlat
 tengerekben: moszatok fejlődése, mai csontos halak ősei
 szárazföldön: a nyitvatermők további elterjedése – fenyőfélék kialakulása
 ősmadár kialakulása: de még nincs csőre, szájában még fogak vannak
 mellső végtag ujjai végén még karmok vannak, melyekkel kapaszkodhatott
 sokáig ezt az állatot a hüllők és a madarak közötti láncszemnek, a madarak ősének

3. Kréta
 140 millió éve
 kontinensek mai elrendeződése kezd kialakulni
 növényvilág: nyitvatermők további elterjedése, ősi zárvatermők elterjedése rövid idő alatt a
kréta közepén: előbb szélbeporzásúak, majd rovarbeporzásúak is
 állatvilág: őshüllők kihalása
 madarak, rágcsáló emlősök elterjedése kezdetben erszényes emlősök Gondvanán,
méhlepényes emlősök Laurázsián
 kréta végén nagy kihalás
 állatfajok közel 3⁄4-e kihal, szinte minden, macskánál nagyobb állat kihalt
 lehetőség madarak és emlősök térhódítására

V. Újidő változásai
1. Harmadidőszak
 65 millió éve
 kialakul a kontinensek jelenlegi elrendeződése
 szubtrópusi éghajlat-> aztán lehűlés
 mai növényvilág kialakulása, barnaszén, lombhullató erdők
 állatvilág:
  emlősök elterjedése – adaptív radiáció
 kezdetben erszényes emlősök Gondvanán, méhlepényes emlősök Laurázsián
 Ausztrália: erszényesek adaptív radiációja

2. Negyedidőszak
2,5 millió éve – napjaink
 jégkorszakok v. eljegesedési időszakok és jégkorszakközi felmelegedési időszakok még
sűrűbben váltják egymást
 az ember evolúciója
 füves puszták, szavannák, nagy méretű növényevő emlősök
 mega fauna